Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-07 / 83. szám
1916. ÁPRILIS 7., SZERDA Rétegklubok Szentendrén A bőség zavarában Messziről indultak Azon a téli szombat délutánon, 1972 decemberében a szentendrei főtéren csak Köd úr játszott Szürkeség szolgájával, és Pikkó hertzeg — aki nyáron még oly bátran harcolt itt kedveséért — nem bukkant fel egyik házból sem, hogy elűzze a hívatlan komédiásokat. Nyoma veseett a hercegnek, a Teátrum pódiumát is már rég szétszedték. Viszont éppen akkor rakták össze az ifjúsági klubot a Duna-par- ton. Itthon tartani Marosvölgyi Lajos tanácselnök így vázolta akkor a szentendrei fiatalok helyzetét: — Nagyon nehéz az itteni ifjúságról általánosságban beszélni. Tájékozottságuk, igényük és nem utolsósorban szabad idejük más «és más. Aszerint, hogy itt laknak és itt vagy máshol tanulnak, dolgoznak. Közel van Budapest, és ha valami itt nem elég jó, felülnek a HÉV-re a fővárosbeli jobbért. Éppen azért színvonalas, változatos, reprezentatív programokkal szeretnénk a fiatalokat itthon tartani. Reméljük, jó eszköz lesz ehhez a klub, melynek létne' hozásához a tanács százezer forinttal járult hozza. S hogy mit akartak akkor a szentendrei fiatalok... — Minden tagsági jelentkezési laphoz kérdőívet csatoltunk — tájékoztatott Ken- defi Judit, a klub vezetője. — Megtudtuk belőlük mik a legnagyobb érdeklődésre számot tartó témák. A megyei központ részeként Ez volt tehát az indulás. Megkezdődött a klubélet. Lehetett itt vitatkozni, szórakozni, beszélgetni, filmrit- kaságokat nézni, híres művészekkel, sportolókkal találkozni, útibeszámolót hallgatni, vetélkedni és így tovább. Azóta persze-itt Szentendrénél is sok víz lefolyt a Dunán. Tavaly a József Attila Művelődési Központ — mely a klub gazdája volt — beépült a megyei művelődési központba, s az ifjúsági klub a központ úgynevezett városi csoportjához tartozik. Itt dolgozik most, mint ifjúsági előadó, Kendefi Judit: — Most elsődleges feladatom a városi ifjúság művelődésének, szakmai, módszertani segítése. — Milyen funkciót tölt most be a klub? — A klub nyitott. Ez azt jelenti, hogy szórakoztató rendezvényeken, a disc—jockey- műsorokon, a vetélkedőkön, ismeretterjesztő előadásokon bárki részt vehet. A tagokból álló vezetőség irányítja a munkát, állítja össze a programot. Változatosan, sokféleképpen — Hogy tükröződik a programok tematikájában a fiatalok érdeklődése? — Az érdeklődési köröknek megfelelően kisebb csoportokat, rétegklubokat hívtunk életre. Legnépszerűbb a fiatal utazók klubja; most 24 tagja van. Három évvel ezelőtt alakult ez a rétegklűb. Gyakran szerveznek egy- vagy több napos túrákat. Bejárták már a Pilis, Bükk, Börzsöny, Vértes és Mátra legszebb vidékeit. Részt vettek a megyei Rákóczi-emléktú- rán is. — A magnósklub tavaly stúdióhelyiséget alakított lei az ifiklubban. Most ezt fejlesztik tovább magnókkal, erősítőkkel és más technikai berendezéssel. — A népzenei klub feladata elsősorban a nemzetiségi folklór ápolása; népdaltanulás, előadás, közös zenélés. A klubot táncházzá kívánják alakítani. — A programok zöme tulajdonképp egy-egy rétegaprilis 8-tOl Április ii-ig CEGLÉD, DUNAKESZI Szabadság VÖRÖS CSILLAG 8—11: Emlékezz a neveare s 8—11: A két aranyásó 12—14: Az ég velem van 12—13: Egy király New Yorkban CEGLÉD, 14: Rocco és fivérei I—n. Kamara DUNAKESZI, 8—11: Kamilla, te vagy a Rákóczi sorsom 7— 8: A farkassziget rejtélye 12—14: Oly távol, oly közel lo—11: Nagyvárosi fények GÖDÖLLŐ 125 E?y király New LUUULLU ' Yorkban 8— 11: Árvácska 14—15: Gyilkosságok 12— 13: Joachim, dobd a másodkézből gépbe! £RD 14. Nem félünk a Ä farkastól* 7— 8: Csárdaskiralynő 11—12: A rejtelmes sziget SZENTENDRE 13—15: Folytassa, Kleo! 8: Ne féljetek a FÓT O ,, tÖrtni«i 1 8—11: Folytassa, Kleo! 9 11 ‘ gépbe'™’ d bd 12—13: Nagyvárosi lények 12: Kopár sziget GYAl 13— 15: Árvácska 8. A f^ete farmer 9—10: Szerelmem, Moszkva Madách Imre u~12= és ° tábornoK 9— ll: Emlékezz a nevedre; KISTARCSA 12—14: A két aranyásó 8— 9: A kőszívű ember fiai I—II. ABONY 10—11: Egy királyi álom 8: Oly távol, oly közel 12-13: Csárdáskirálynö 9— 11: Zongora a levegőben NAGYKATA 12—14: Emlékezz a nevedre! 8—11: A kenguru BUDAÖRS 12—14: Keserű csokoládé 8— 11: Elszakadás* PILISVÖRÖSVÁR 10— 11:* Első előadáson: 9—11: Még néhány perc a ördögcsapat béke 12—14: Ne féljetek a 12—14: A sakál napja szerelemtől POMAZ DABAS 8— 9: A királynő nrliez napja 9— 11: Gyilkosságok péntek 10—11: Kutyahűség este 13—13: Hosszú búcsú 12—13: Nyomorultak I—II. RÁCKEVE 14: Mágnás Miska g_ BaracI;to|va] DUNAHARASZTI 10—11: Vörös rekviem 8- 9: Vörös rekviem n~13! A loPakod6 hold 10—11: Ne féljetek a SZIGETSZENTMIKLÓS szerelemtől 8—11: Hosszú búcsú 12—13: Egy királyi álom 12—13: Vörös rekviem klub működésén, alapul. A liatal utazók például szervezik a dia- és tiimvetíte- ses útibeszámolókat. Minden évben négy előadói estet tartunk. De mindezeken kívül különféle sportolási lehetőségek is vannak: pang- pong, sakk. — Sikerült-e népszerűvé tenni az ifjúsági klubot? — Alapításkor mintegy 350 tagunk volt. Ez a szám azonban fokozatosan csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy sokan csali sikkből léptek be, gyakorlatilag aztán nem vállalták az állandó munkát. Ma hivatalosan 110 tagot számolunk, de a szórakoztató rendezvényeken ennél többen is megjelennek. Örvendetes, hogy kialakult egy 50—60 fos állandó tagság, melyre mindig lehet számítaná. Ez a fontos, nem pedig az, hogy hány tankönyvet adtunk ki. Nem „papírtagofcra” van szükség, hanem cselekvő fiatalokra. Nehéz választani — Mi a jelentősége a klubnak a városi fiatalok életében? — Szentendrén máshol is van, illetve ízbégen és a papírgyárban most áprilisban nyűik ifjúsági kluu A Móricz Zsigmond gimnázium saját programmal gondoskodik a diákok kulturált szórakoztatásáról. A megyei művelődési központ számos szakköre kifejezetten a fiatalok számára alakult. A fiataloknak ma már egyre inkább az egy időben kínált lehetőségek közti választás a legfőbb gondjuk. A Duna-parti ifjúsági klub születése idején gyakorlatilag a József Attila Művelődési . Központon belül egyetlen lehetőbég volt a küi- turálódásra, szórakozásra. Ma már egy a sok közül. És hogy ez így van, az nagyrészt éppen a klub jó és eredményes, aktivizáló munkájának köszönhető. Dalos Gábor Magyar filmnapok a Szovjetunióban Révész Miklós, a Mafilm vezérigazgatója és Mihail Szo- lovljov, az Oroszországi Föderáció Filmművészeti Állami Bizottságának, elnökhelyettese kedden, Moszkvában megnyitotta a magyar filmnapok szovjetunióbeli eseménysorozatát. A filmnapokra, melyek Moszkvában, Minszkben és Vilniusban kerülnek megrendezésre, öttagú magyar filmművészdelegáció érkezett a Szovjetunióba. A moszkvai magyar filmhét műsorán a Vörös rekviem, az örökbefogadás, az Idők kezde tén, a Dunai hajós, az Ámokfutás,. a Kópiások és a Kenguru című új magyar filmek szerepelnek. Az Udarnyik filmszínházban kedden, a szovjetunióbeli magyar filrn- naook ünnepélyes megnyitása után nagy sikerrel mutatták be Grunwalsky Ferenc Vörös rekviem című művét. Harmincöt országban négy és fél millió néző 0 Az Állami Népi Együttes jubileumi társulati ülése Jelképes gesztussal kezdődött kedden az az ünnepség, amellyel az Állami Népi együttes Corvin téri székházában emlékeztek meg a társulat alapításának negyedszázados évfordulójáról: Létat Dezső rendező, koreográfus, rövid beszéd kíséretében felavatta az együttes nemrég elhunyt vezetőjének, Rábai Miklósnak szobrát, Szabó Iván szobrász- művész alkotását. Az ünnepi társulati ülést Katona György igazgatóhelyettes nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent énekeseket, táncosokat, muzsikusokat, nem utolsósorban pedig a meghívott vendégeket, a Kulturális Minisztérium, a testvérintézmények, a kerület párt- és tömegszervezeteinek képviselőit. Hangsúlyozta: az Állami Népi Együttes 25 év alatt látványos eredményeket ért el, hiszen mintegy 3000 előadását a világ 35 országában, több mint 4 és fél millióan tekintették meg. Ennél is fontosabb azonban az, hogy az együttes a magyar kulturális élet szerves részévé vált, tisztelet, megbecsülés övezi. Maácz László, megbízott igazgató ünnepi beszédében abból indult ki, hogy a 25 éve létrejött együttes volt az első olyan művészeti csoport, amely a felszabadulás után újjászülető kulturális életünkben a folklór megszerettetésére, népszerűsítésére vállalkozott. Az elmúlt másfél évtized során 12 programot vittek a közönség elé, amelyek közül nyolc ma is repertoáron szerepel. A magyar táncosok, muzsikusok, énekesek évente csaknem száz alkalommal szerepelnek hazánkban, olyan helyekre is elviszik a folklór üzenetét, ahol a népművészetre még nem figyelnek oda kellőképpen. A jubileumi társulati ülést köszöntötte dr. Orbán László kulturális miniszter is, aki arról beszélt, hogy jelképes egyezés van népünk nagy áprilisi ünnepe és a Magyar Állami Népi Együttes áprilisi születés, napja között. A testvéregyüttesek nevében Radovics Ferenc alezredes, a Honvéd Művészegyüttes parancsnoka gratulált az ünnepeiteknek, majd Szöllősi Gyula, az együttes első igazgatója emlékezett az indulásra. A negyedszázados évforduló alkalmából Katona György igazgatóhelyettes, az együttes három tagjának adta át a Szocialista Kultúráért kitüntetést, hatan kapták meg a Ki váló Dolgozó címet, négyen pedig miniszteri dicséretben részesültek. Ugyancsak kedden osztották ki aZ Együttesért díjat is, amelyben ezúttal heten részesültek eredményes tevékenységükért. Délután a 25 éves jubileum alkalmából az Állami Népi Együttes vezetői, művészei, adminisztratív dolgozói megkoszorúzták a Farkasréti temetőben Rábai Miklós sírját. Országos TIT-konfcrencia Az országismerét szerepe az idegen nyelvek oktatásában címmel rendezi meg több napos országos konferenciáját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat idegennyelvű oktatási tanácsa. A TIT Bocs- kay úti természettudományos stúdiójában kedden megtartott előtanácskozáson Telegdi Zsigmond professzor, a TIT idegennyelvű oktatási tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket, a TIT idegen- nyelvű iskolájának tanárait, pedagógusokat, tanárokat, a téma szakembereit. A csütörtökig tartó konferencián négy nyelvi szekcióban (orosz, német, angol és oiasz-francia-spanyól), az országismereti tananyagok, beszédszituációk, fordítástechnikai problémák és módszertani kérdések kerülnek terítékre, mintegy 200 érdeklődő előtt. Kazinczy-verseny A II. Kazinczy-verseny országos döntőjét, amelyen a megyei és a megyei jogú városi versenyek két-két, a fővárosi verseny 12 legszebben beszélő tanulója vesz részt, április 23—25-e között Győrött, a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában rendezik meg. A döntő díszelnöke Péchy Blanka, a Kazinczy-díj alapitója lesz. A 66 résztvevő diák közül a 20 legjobb veheti át a Kazinczy- érmet, Borsos Miklós alkotását. Az idén együtt versenyeztek a gimnáziumok, a szak- középiskolák és * a szakmunkásképző intézetek tanulói. Tekintve azonban, hogy a szakmunkásképző intézetekben a szép beszéd ügye már a szó szoros értelmében tömegmozgalommá vált, a jövő évtől kezdve számukra külön kategóriában tartják a versenyt. * Élmények Szigetszeiitmiklóson, Szentendrén, Vácott Kocsis László grafikái Taksonyban Kocsis László emlékkiállítása tavaly novemberben nyílt meg a Csepel Galériában. Most rajzai, grafikái láthatók a taksonyi művelődési otthon pinceklubjában, április 11-ig naponta 10 és 18 óra között. Maradandó-e az erőfeszítések eredménye — végül is mindent ez dönt el. Amíg élt, Kocsis László nem hitt önmaga festői fontosságában, de szívósan dolgozott, hogy hozzátegyen valami lényeges apróságot századunk grafikai eredményeihez. Sikerült életművével ezt teljesítenie? A választ már taksonyi emlékkiállítása is fogalmazza. Alapos, lelkiismeretes volt. Az a becsvágy fűtötte, hogy a képzőművészet holnapját készítse elő, nem ismert magaslatokat ismételjen. Még akkor sem, ha eszményképének vallotta Barcsay és Klee minőségét. Minden ecsetvonása előtt felmérte és számbavette, elődei meddig jutottak, melyik az a pont, ahol képzelete tért nyithat. Hogyan is mérte fel hivatását, hogyan is küzdött érte? Sétaritmusban élt, s ez festői tapasztalatokkal ruházta fel. Fő mozgási körzete a szi- getszentmiklósi bucka volt, a Hazánkról szóljatok szép szavak Amatőr színjátszók a képernyőn Nagy nyilvánosság előtt szerepeltek ismét a legkiválóbb amatőr színjátszó együttesek: a Magyar Televízió április 7- től öt adásban közvetíti produkcióikat. Ez lesz a záróaktus a Hazánkról szóljatok szép sza. vak — pályázatnak. Az egész ország figyelte az amatőr színjátszók sohasem látott sikerét: a három év során a rádióban 102 amatőr színjátszóműsor hangzott el, a tévé a Petőfi-forduló hét, a regölők, s a hazánkról szóljatok 15—15 műsorát közvetítette. Az amatőr mozgalom lendületét tartják a rétegfesztiválok és minősítések. Az élenjáró amatőr csoportok július 5—11-e között a kazincbarcikai országos és nemzetközi színjátszó fesztiválon szerepelnek majd Erre a rendezvényre 60 hazai együttes nevezett be. Jelenleg folyik a válogatás, szakzsüri dönti el: melyik lesz az a húsz együttes, amely méltóan képviseli a magyar amatőr színjátszást. Tebe folyóka kiszáradt környéke, ahonnan megpillantotta a Madarak búvóhely-ét, a taksonyi dombokat, a vízi nesze- zést. Szentendre szerkezete érdekelte, itáliai városok történelmi és társadalmi formákat érintő, összegező központjai, váci tartózkodása alkalmával az arcokat figyelte. Innen jutott el hbsszas szünet után a felismerésig, mely a rajz születését jelentette. Öncélúan, gyakorlásképpen soha nem dolgozott, csak akkor — ha belül kész volt, ha a gondolat sürgette. Hallgatta a zenét, szinte minden lényeges művet ismert, s miután befejezte ezen vizsgálódását, akkor, csak akkor rajzolta meg zenészéit érzéki formákkal, melybe meghatottságot és iróniát is csempészett. A házak költészetét kereste. Egymáshoz igazított torlódásukban egységes arányt mutatott fel, méreteik egyezését, általános kedvességét. Mindez azonban szigorú szerkezetben jelenik meg egyetlen számhiba nélkül. A házakban emberi magatartást figyelt meg, így ért el számtalan változatot a kapuk, tetők idézetével, fák és Nap társításaival. Titka, hogy felmérte képességét, megtanulta műfaját és elődeinek eredményeit. Ennek tudatában alkotott. Szerette a lovakat, naponta találkozott velük, évekig figyelte őket. Órákig nézett egy fehér lovat a homokdombról, a fuvaroslovak bágyadt fejét, erektől duzzadó végtagjait, amint álltak a kocsma előtt — de nem beszélt róluk, csak évek után kezdte rajzolni, ahogy léptek, ahogy elheveredtek hatalmas tomporral, ahogy ügetni kezdtek a tisztáson. Kocsis László soha nem sietett — érlelte mondanivalóját. Lovai Zenészek nem azon felismeréseken alapultak, melyet Leonardó, Delacroix, Meunier közölt a világgal — impozáns szobrok és festmények közegében —, Kocsis László saját megfigyelései alapján tájékozódott. Arra törekedett, hogy mozdulataik kai lényegüket fejezze ki. Minden räjZä elegáns, vonal- vezetése kellemes és hibátlan. Nem látszik rajtuk a küzdelem, mely létrehozta. Nem látszik, mert Kocsis László elrejtette az emberek iránti tapintatból, udvariasságból. A pokolra szállást önmagának tartotta fenn — csak az eredményt adta át a világnak, mert így kívánta tisztessége. Losonci Miklós (
