Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

%Milav 1976. ÁPRILIS 7., SZERDA MOSZKVA Koszigin—Palme megbeszélések Kedden a moszkvai Kreml­ben megkezdődtek a tárgyalá­sok Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Andrej GramL ko szovjet külügyminiszter és Olof Palme svéd kormányfő között A svéd miniszterelnök — mint ismeretes — hétfőn érke­zett a Szovjetunióba hivatalos látogatásra. A szovjet és a svéd tárgyaló felek véleményt cseréltek a kétoldalú együttműködésről és az együttműködés további fej­lesztésének távlatairól. Meg­állapították, hogy a Szovjet­unió és Svédország kapcsolatai stabilak, bővülnek a kétoldalú cserék és a magas szintű érint­kezések. Megvizsgálták, hogy milyen lehetőségek vannak e kapcsolatok elmélyítésére po­litikai. valamint a gazdasági és a kulturális téren. A szovjet kormány kedden a Kremlben ebéden látta ven­dégül Olof Palme svéd mi­niszterelnököt. Az ebéden szovjet részről megjelent Alek­szej Koszigin kormányfő, va­lamint több miniszterelnökhe- helyettes és miniszter. Az ebéden Alekszej Koszi­gin és Olof Palme beszédet mondott. Koszigin a többi között sür­gette, hogy le kell küzdeni a befolyásos militarista és re­akciós erőik enyhülésellenessé- gét, mivel ezek az erők nem akarják elismerni, hogy a bé­kés egymás mellett élés elve a világ két társadalmi rend­szere közötti kapcsolatok alap­jául szolgál. Olof Palme své'd kormány­fő válaszában biztosította ven­déglátóit, hogy Svédország ér­dekelt a Szovjetunióval való jó kapcsolatokban. Múlt mon­dotta ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre és a konstruktív együttműködésre kívánják alapozni. Megállapí­totta, hogy az utóbbi években világszerte pozitív változások történtek, s ebben különleges szerepe volt az európai bizton­sági konferenciának. ÁPRILIS 20-TÓL Tárgyalások az atomfegyver-kísérleteket megfigyelő hálózat kialakításáról Gustáf Hamilton nagykövet, a genfi' leszerelési konferen­cián résztvevő svéd küldöttség helyettes vezetője keddi fel­szólalásában kifejtette, hogy ma már az egészen gyenge föld alatti atom-robbantásokat sem lehet eltitkolni. A rendel­kezésre álló műszerekkel kü­lönbségeket lehet tenni a ter­mészetes földmozgások és a mesterséges okra visszavezet­hető földrengések között. Hamilton két dokumentu­mot terjesztett a leszerelési konferencia elé, amelyek a konferenciának • az atomfegy­ver-kísérletek beszüntetéséről április 20-án kezdődő nem hi­vatalos megbeszélései alapjául szolgálnak. Az értekezlet egyik legfontosabb tanácskozási pontja lesz az egész föld­golyóra kiterjedő — mintegy 50 állomásból álló — megfi­gyelőhálózat kialakítása. Ezek az állomások mérési adataikat a nemzetközi központba to­vábbítják kiértékelésre. A tervezett ellenőrző állomások zöme nemzeti keretek között már rendelkezésre áll. 65. SZÜLETÉSNAPJA AL­KALMÁBÓL az Októberi For­radalom Érdemrenddel tüntet­ték ki Henry Winstont, az Egyesült Állomok Kommunis­ta Pártjának országos elnökét. Az amerikai kommunista ve­zető kedden a Kremlben vette át a kitüntetést. Szombaton Bejrút „zöld övezetében” ül össze a libanoni nemzetgyűlés Az április 2-án kihirdetett fegyvemyugvás ellenére Li­banonban továbbra is zűrza­varos helyzet uralkodik. A fő­városban, valamint az ország számos más körzetben is, fő­képpen Bejruttól keletre, folytatódnak a lövöldözésekés összetűzések. Igaz ugyan, hogy a fővárosban megszűntek a nehézfegyverekkel vívott tűz- párbajok. Folytatódik Dean Brown, az amerikai elnök személyes megbízottjának libanoni lá­togatása is ... Kamal Asszad, a libanoni parlament elnöke bejelentette, hogy a nemzetgyűlés szom­bat reggel tartja létfontos­ságú ülését, amelyen a-z or­szág alkotmányának módo- sításárór dönt. Az ülés székhelye az egyik képviselő villája lesz, Bejrut nyugati részén, a főváros mu­zulmán és keresztény ne­gyedét elválasztó, úgynevezett zöld övezetben. A helyszín megválasztásában döntő sze­repet játszott az a tény, hogy a kétemeletes épület biztonságának szavatolása megoldható mintegy 300 fő­nyi katonasággal, míg bárhol másutt legalább 3000 fegy­veres biztosítása lenne szük­séges az ülés zavartalan le­bonyolításához. Asszad hang­súlyozta, hogy a törvényhozó -testület szombati tanácsko­zása döntő fontosságú a li­banoni béke megteremtése szempontjából, hiszen csakis az alkotmány módosításával válik lehetővé az új köztár­sasági elnök azonnali kineve­zése. Stefan Olszowski az NSZK-ban Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter kedden dél­után háromnapos hivatalos nyugat-németországi látoga­tásra Bonnba érkezett. Ol­szowski nugatnémet kollégá­ja, Hans-Dietrich Genscher szövetségi külügyminiszter meghívásának tesz eleget. Néhány héttel a lengyel— nyugatnémet megállapodások ratifikálása után Bonnban hangsúlyozottan szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak a látogatásinak. Annák a jelét látják benne, hogy a két or­szág között jelentősen meg­javult a légkör és most már tovább lehet lépni a kapcso­latok fejlesztésének útján. Olszowski háromszor is megbeszélést tart Genscher külügyminiszterrel és egy­Callaghan első napja James Callaghan, aki a vá­rakozásnak megfelelően hét­főn megnyerte a brit Mun­káspárt vezérválasztásának harmadik fordulóját és így az angol kormány élére került, kedden délelőtt bevonult új hivatalába. Miniszterelnöksége első óráit a szakszervezeti. funkcioná­riusból és egyszerű matrózból lett kormányfő az új felada­tok tanulmányozásával töltöt­te, hogy azután átvonuljon a parlamentbe, interpellációs kérdésekre válaszoljon és -meghallgassa, amint a pénzügy­miniszter bemutatja az adóre­formot. A kommunista Morning Star egész bizonyos abban, hogy Calliaghantól nem várha­tók új pozitív tettek. „To­vábbra is azt a régi politikát akasztják a nyakunkba, ame­lyet a második világháború óta valamilyen formában foly­ton kipróbálnak és amely so­ha nem válik be.” Békétlenség a Mennyei Béke kapujában ± miként már jelentet­tük — a Mennyei Béke Kapujánál a Csou En-Iaj emlékére elhelyezett koszorúk tömege borította az emlékművet, melynek környéke percek alatt viharos politikai összecsapás színhelyévé vált. A hatóságok eltá­volították a koszorúkat, a tömeg három autót fölgyújtott. A nem min­dennapi felvétel szerzője az Aszahi Simbun című japán lap pekingi tudósítója, akit ezért a tüntetők megvertek, határozottan állítja, hogy spontán megmozduásról volt szó, s a békésnek indult tüntetés csak később vált ellenőrizhetetlenné. Egy nappal a tüntetés után a Tien An Men téren és a városban miaden csendes, de a levegőben van a fe­szültség. Peking különböző pontjain biztonsági egységek sorakoztak fel. A tüntetést követően több száz embert letartóztattak a kínai fővárosban. A pekingi külföldi tudósítók szerint a radikálisok súlyos taktikai hibát követtek el, amikor bírálni kezdték a közelmúltban elhunyt Csou En-Iajt, és ezzel önmaguk ellen fordították a Teng Hsziao-ping-ellenes kampány iránt eddig semleges magatartást tanúsító tömegeket. A jelek szerint a kínai vezetést teljesen váratlanul érte a megmozdulás mérete és hevessége. Ilyen megmozdulásra ugyanis hosz- szú évek óta nem volt példa a kínai fővárosban. Portugália Választási kampány A portugál fegyveres erők legfelsőbb forradalmi tanácsa keddre virradóra közzétett nyilatkozatában erélyesen el­ítélte a Portugáliában tapasz­talható „politikai türelmetlen­séget és erőszakot” és kö­zölte, hogy „minden rendelke­zésre álló eszközzel” kész biz­tosítani a „demokratikus lég­kört”. A szélsőjobboldali O Sol című hetilap keddi számá­ban felszólította a főváros la­kosságát, hogy pénteken este tartson kommunistaellenes tüntetést Lisszabon főterén. Haladó politikai körökben úgy látják, hogy a jobboldal a politikai feszültség szításá­ra akarja kihasználni a vá­lasztási kampányt. szer találkozik Helmut Schmidt szövetségi kancel­lárral is. Bonnból — Röder tartomá­nyi miniszterelnök meghívá­sára — Saarhrückenbe uta­zik, majd Brémát keresi fel, ahonnan pénteken reg­gel tér vissza Varsóba. SPANYOLORSZÁG Segoviai szökevények A Szakszervezeti Világszövetség határozottan tiltakozik Marcellino Camacho, a spanyol muakásbizottságok vezetője és más spanyol ellenzéki személyiségek bebörtönzése miatt, A spanyol belügyminiszterhez intézett táviratában az SZVSZ kö­vetelte a spanyol demokraták szabadon bocsátását, amnesztiát valamennyi politikai fogolynak, a demokratikus és szakszer­vezeti jogok helyreállítását Spanyolországban. Az amerikai hírügynökség a segoviai rabok szökésével kap­csolatban emlékeztet arra. hogy a politikai foglyok sza­badon bocsátásának kérdése — egész országra kiterjedő Huszonkilenc politikai fo­goly szökött meg hétfőn dél­után a Madiádtól mintegy het­ven kilométerrel északnyugat­ra levő Segovia börtönéből. A szökevények zöme az ETA baszk nacionalista szervezet tagja. Többségüket korábban politikai okokból húsz-har­minc évi börtönbüntetésre ítélték. „A maximális bizton­ságáról” hírhedt fegyintézet­ből az épület egyik helyiségé­ből ásott alagúton. majd á külvilágra vezető föld alatti csatoiinahálózaton át menekül­tek el. A. spanyol rendőrség vér­ebek és helikopterek segítsé­gével, naigy erőit bevetésével indított hajtóvadászatot. A foglyok nem adták meg köny- nyen magukat, a rendői'ök tűz­harcban fogdosták el őket, egy fogoly életét vesztette, egy másik súlyos sebesülést szen­vedett. Ötöt hétfőn nem tud­tak kézrekeríteni a rendőrök, őket kedden, Navarra baszk tartományban, Pamplona kö­zelében fogták el. A rendőrök tüzet nyitottak a menekülőkre, s közülük egyet megsebesítet­tek. megmozdulások politikai kulcskérdése. A baloldali ellenzék — álla­pítja meg a UPI — messze­menő ' politikai változásokat, s ezeknek bevezetéseként az összes politikai foglyok szaba­don bocsátását sürgeti. Ezzel szemben, a szélsőjobboldal megvétózta a becslések szerint mintegy 1000 politikai fogoly kegyelemben részesítését, sőt, a madridi kormány szemére vetette, hogy „túlságosan el­néző” az ellenzékkel szemben. Az országban egyébként a hét elején is folytatódtak a megtorló intézkedések a hala­dó elemek ellen. Több éves börtönbüntetésre ítélték az il­legalitásban működő Spanyol Kommunista Párt öt tagját. A UPÍ értesülése szerint a spanyol rendőrség az elmúlt hét napban több mint három­száz ellenzékit vett őrizetbe. Fejlődő országok — haladó eszmék Megszólal a harmadik világ A napokban látott napvilágot a Kossuth Könyvkiadó gondozásában — Kende István válogatásában és bevezetőjével — a Fejlődő országok — haladó eszmék című kötet. A könyvben megjelent tanulmányok szerzőinek egy része közismert forradalmár; többen kö­zülük napjaink történelmének közvetlen ala­kítói, országuk szabadságharcának vezetői. Személyük kiemelkedő jelentőségét az impe­rializmus elleni harcban mi sem bizonyítja jobban, mint a könyv első oldalán közzétett szomorú névsor: a szerzők közül tízen vesz­tették életüket főként orvul elkövetett me­rényletek vagy fegyveres harcban elszenve­dett halálos sebesülés következtéiben. Mások — mint Luis Corvalán — ma is börtönben sínylődnek. A szerkesztő és a válogató érdeme, hogy a kötet bemutatja azt a küzdelmes és bátor harcot, amelyet a nemrég függetlenné vált, volt gyarmati országok vívtak a gyarmatosító uraik ellen, szabadságukért. A harc termé­szetesen nemcsak fegyverrel, hanem poli­tikai síkon, eszmeileg, ideológiailag is folyt. Ezekkel az eszmékkel ismerkedhetünk meg a könyv lapjain. írójuk kizárólag fejlődő országokbeld — ázsiai, afrikai, latin-amerikai — teoretikusok, politikusok, akik megfogal­mazták népeik legszebb elképzeléseit, esz­meileg megalapozzák harcukatj amelyet az elmúlt évtizedekben vívtak és napjainkban is vívnak a nemzetközi küzdőtéren. Álta­luk a harmadik világ szólal meg. Haladó eszmék tanúi vagyunk, bár a célt, a célhoz vezető utat különbözőképpen képzelik el, amelyeknek azonban közös vonásuk, hogy imperialistaellenesek, elkötelezték magukat a függetlenség, a haladás mellett. Ezek az eszmék tehát magukban foglalják a marxiz­mus mellett azokat a forradalmi törekvése­ket, polgári, antiimperialista nemzeti moz­galmakat, forradalmi nacionalista és forra­dalmi demokratikus áramlatokat is, ame­lyek szerepé a fejlődő országokban jelen­tős, nemegyszer a hatalmon levő erők esz­mevilágát is jelzi. A válogatás a harmadik világra korlá­tozódik, két esetben azonban kivételt tett: a gyűjtemény kezdő és — a függelék előtti — záró írása egy-egy szocialista, volt gyarmati ország vezetőjének megnyilatkozása, Ho Si Minhé és Fidel Castróé. A szerkesztés ezzel azt akarta jelezni, hogy mindkettőjük hatása túlnő országuk határain, és eszméik a fejlődő világban is nagy szerepet játszanak. Való­ban, amit Ho Si Minh 1954-ben, a Dien Bien Phunál kivívott győzelem utáni beszédében mondott, az szinte megadta a jelt Indokíná­ban a további harcra az imperialista gyar­matosítók — kiknek szerepét Indokínában az Egyesült Államok vette át — teljes vere­ségéig. Szavait, meggyőződését — azt, hogy meg lehet törni a gyarmatosító imperializ­mus erejét — á történelem igazolta. Valamennyi tanulmánynak; közös voná­sa, hogy a gyarmatosítás ellen szól, szemben áll minden olyan törekvéssel, amely meg akarja hosszabbítani az imperialista-gyar­matosító politika életét. S hogy ezek az esz­mék — sok esetben magukon viselik a marxizmus—leninizmus jegyeit — a gyarma­tosítás elleni harc közben kovácsolódtak ki. Kende István hosszú bevezető tanulmányá­ban — amely 100 oldalával maga egy kötet­nyi anyag — sokoldalúan mutatja meg, hogy miként alakultak ki ezek az eszmék, s ho­gyan hatottak a felszabadulásukért küzdő népekre. Sorra veszi a különböző időszakok felszabadítási mozgalmait és különböző áram­latok, eszmék nyomán kialakult politikai helyzetet elemzi s kimutatja, hogy a nem­zeti felszabadító harcok a világforradalm} fo­lyamat részei, és a világ proletármozgalmai és a felszabadító mozgalmak egymásra utal­tak, hiszen mindkettő antiimperialista harc. Erről ír a kötetben megjelent tanulmányá­ban az orvul meggyilkolt bissau-guineai Amilcar Carbal is. A fejlődő országok különböző úton, közü­lük többen a nem kapitalista úton járnak. „Ez az út — mondotta Leonyid lljics Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára — a felsza­badult országok fejlődésének elvileg Új irá­nya ... Még nem sok az ilyen állam és fejlő­désükben jócskán akadnak nehézségek ...” Az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott be­szédében is hangsúlyozta, hogy az imperia­lista politika elsősorban ezek ellen a haladó országok ellen irányul. A fejlődés azonban megállíthatatlan, a forradalmi átalakulások idejét éljük, a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet korát. Az utóbbi húsz esztendő sikeres felszabadító harca, vala­mint az e harcot támogató szocialista se­gítség hozzájárult a mai helyzet kialakítá­sához. A közölt írások eszmeileg bizonyítják, hogy a szocialista világrendszer kialakulása majd a nemzeti felszabadító harcok győzel­mei együtt alkotják az imperializmus visz- szaszorításának, a haladó erők felülkereke- désének történelmi folyamatát. Gáli Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom