Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

1976. ÁPRILIS 4., VASÁRNAP A Mszäbädulas SÍ. évf Eredményes munkájuk elismeréséül A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásá­nak 31. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül Földes Mihály írónak, újságírónak, Mathejka Jánosné nyugdíjas tanárnak a MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMRENDJE; Menyhárt András honvéd vezérőrnagynak, Szabó István Kossuth-díjásnák, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnö­kének, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének, Szűcs László honvéd vezérőrnagynak, honvédelmi miniszterhelyettes­nek, Tapolcai Jánosnak, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetőjének a SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT ÉRDEMREND; Andó Károly honvéd ezredesnek, Angyal András munkásőr alezredes­nek, Balogh Béla honvéd alezredesnek, dr. Cserháti László munkásor alezredesnek, Ettig Antal honvéd ezredesnek, Gábor Ferenc honvéd alezredesnek, Harányi György honvéd ezredesnek, dr. Kapalló Gyula rendőr alezredesnek, Kiss Sándor honvéd vezérőrnagynak, Kovács Ferenc honvéd ezredesnek, Lázár Jenő munkásőr századosnak, Ma­gyar István bv. alezredesnek, Makádi János rendőr ezredesnek. Nagy Imre honvéd alezredesnek, dr. Németh Nándor rendőr ezredesnek, Orosz László honvéd alezredesnek, Peták Pál rendőr ezredesnek. San- tha Jenő honvéd ezredesnek, Solti János rendőr alezredesnek, Stadler János honvéd vezérőrnagynak, Tőgyi Lajos határőr alezredesnek, dr. Víg István ezredesnek a VÖRÖS CSILLAG ÉRDEMREND kitüntetést adományozta. A Munka Érdemrend Pest megyei kitüntetettje (Folytatás a 3. oldalról) CEGLÉD A - tavasza virágoktól szín­pompás Kossuth téren, tartot­ták meg Cegléd város fel­szabadulási ünnepi nagyigyű­lését. A dolgozók százai se­reglettek össze, hogy meghall­gassák Gyigor Józsefnek, az MSZMP városi bizottsága el­ső titkárának . beszédét. Az ünnepségen részt vett dr. Fa­ragó Elek, az MSZMP Pest megyei bizottságának tagja, a munkásőrség megyei parancs­noka, Galbicsek Károly, az SZMT megyei elnöke, Boggá Imre vezérőrnagy, A. P. Nyi- kiforov, a hazánkban ideig­lenesen. állomásozó egyik szovjet alakulat parancsnoka. Gyigor József ünnepi be­szédében a magyar nép há­rom legszebb tavaszáról szólt, méltatta hazánk, s Cegléd vá­ros fejlődését. Mint elmon­dotta, a következő években Cegléden iskola, könyvtár, (»vöda épül, bővül az ener­giaszolgáltatás, újabb laká­sokat adnak át. Az ünnepség résztvevő a Sála és megemlékezés vörös virágokból kötött koszorúit helyezték el az emlékművek talapzatánál és a szovjet hő­sök sírján. Este a Kossuth Művelődési Központban a HVDSZ Bihari János mű­vészegyüttese adott látvá­nyos műsort. (E. K.) NAGYKÖRÖS A lobogóikkal, transzparen­sekkel díszített főtéren, a fel- szabadulási emlékműnél, több ezer helybeli lakos találkozott tegnap délután négy órakor, hogy együtt emlékezzenek ha­zánk felszabadulására. Az ün­neplők már jóval az esemény kezdete előtt körülvették a városi tanács épületét övező teret, a szovjet hősök emlék­művét, melynél katonák, mun- kásőrök, rendőrök, ifjúgárdis­ták álltak díszőrséget. _ Az ünnepség, '.elnökségében láthattuk dr. Zalka Károlyt, a Pest megyei Bíróság elnökét, a megyei pártbizottság tagját, Pásztor Istvánt, a városi párt- bizottság első titkárát, Gulyás Régi kívánságuk teljesült a ceglédieknek tegnap délelőtt, amikor birtokba vették a vá­ros első szolgáltatóházát. A Pest megyei Tervező Vállalat tervei alapján mintegy hétmil­lió forintból készítette el a Ceg­lédi Építőipari Vállalat. Az átadási ünnepségen az Ady Endre utcai óvoda és a Mészáros Lőrinc általános isko­la növendékei adtak műsort. Majd Vincze János ceglédi vá­rosi tanácselnök-helyettes a vá­ros nevében átvette a szolgál­tatóházat. A két szint alapterü­lete 865 négyzetméter, amely­Sándort, a KISZ városi bizott­ságának titkárát, Kocsis Já­nosáét, a városi tanács meg­bízott elnökét, Horváth Lehelt, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnökét, s a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet déli hadsereg alakulatainak képviselőit. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Szakács Esz­ter, a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház művésze mondta él Garai Gábor Üj kor nyitá­nya című költeményét. Ünne­pi beszédet Tanai István, a városi tanács elnökhelyettese mondott. Ezután a résztvevők megko­szorúzták az emlékművet. SZÁZHALOMBATTA „Szabadság, tégy gazdaggá minket” — Váci Mihálynak az emberiség tavaszát idéző szép költeményével nyitották meg tegnap Százhalombattán az MSZMP-székházban az áp­rilis 4-i ünnepséget, me­lyen megjelent dr. Adám Mi­hály, az MSZMP Pest me­gyei bizottságának osztály- vezetője, Ferenczi Illés, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, Pável Nándor, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak elnöke. Balázs Gézáné, az MSZMP Százhalombatta városi bi­zottságának első titkára üd­vözölte a város párt- és tár­sadalmi vezetőit, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Du- namenti Hőerőmű, valamint más vállalatok és intézmé­nyek vezetőit, munkásküldöt­teit. Az ünnepi beszédet dr. Kránitz József, a városi ta­nács vb-titkára mondta. A rendezvényt a Madách Színház tagjainak színvona­las műsora gazdagította. H. A. SZENTENDRE A zászlódíszbe öltözött Szent­endrén délután a KISZ Szent­endre városi bizottsága koszo- rúzási ünnepséget rendezett a városi köztemető szovjet hősi sírkertjében, majd a felszaba­dulási emlékműnél keriíjt- sor, koszorúzási ünnepségre. S. He­gedűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, Szentendre országgyűlési képviselője, dr. Pethő György, ben a GELI-CÁ-nak jutott a legnagyobb hely, több mint 303 négyzetméter. Ugyanígy, föld­szint-emelet megoldású a Dél- Pest megyei Szolgáltató Szö­vetkezet nőifodrász-kozmetika, valamint központi fotólabor­részlege. A földszinten találha­tó az építőipari szövetkezet üveges, és a vasipari szövetke­zet órásrészlege. Tetszetős bú­torokat állított ki bemutató- termében a ceglédi Stylus Fa­ipari Szövetkezet, s ugyancsak mintadarabok láthatók a cipész szövetkezet üzletében is. K. M. az MSZMP Pest megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem rektora, Simon János, az MSZMP Szentendre városi bi- zottságánák első titkára, Ma­rosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke, Kazai Barna vezérőr­nagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnoka, Raffail Ivánovics Sztyepanov vezérőr­nagy, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselője. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után , Haness László, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. Ezután a városi pártbizott­ság koszorúját Simon János és Haness László helyezte el az emlékművöh. Ugyancsak meg­koszorúzták az emlékművet a városi tanács, a fegyveres tes­tületek vezetői, a szovjet had­Szovjet testvénmegyénkben is megemlékeztek hazánk felsza­badulásának 31. évfordulójá­ról. A hagyományos barátság ápolásának egyik megnyilvá­nulása a tegnap Omszkban Kocséron tegnap délután négytantermes napközi ott­honos iskolát adtak át. A kivi­telezésben közreműködő két kocséri termelőszövetkezetnek, és a lakosságnak dr. Lakos László, a jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezet elnöke mondott köszönetét az építők nevében a segítségért, arnely- lyel hozzájárultak az iskola gyors felépítéséhez, s átadta Vass Andrásáénak, a községi tanács elnökének az intéz­ményt. A tanácselnöktől az is­kola kulcsát az úttörőtanács elnöke, a nyolcadikos Utassy Zsuzsa vette át. Bállá János, a járási pártbi­zottság első titkára avató be­szédében április 4-e történelmi jelentőségét méltatta, majd el­ismeréssel szólt a kocséri Pe­tőfi Termelőszövetkezet kezde­sereg képviselői, valamint Szentendre intézményeinek, is­koláinak, üzemeinek dolgozói is. Ezt követően a Pest megyei művelődési központban ünne­pélyes KISZ-fogadalomtételt rendeztek, ahol Benkovits György, a KISZ városi bizott­ságának titkára mondott beszé­det. Itt adták át a Pro Urbe- kitüntetéseket, valamint a Szentendréért kitüntető jelvé­nyeket is. Pro Űrbe ki­tüntetést kapott Szatura István nyugalmazott szövetkezeti el­nökhelyettes, Bernáth Tibor a Kéziszerszámgyár igazgatója, és halála után Kmetty János fes­tőművész, Kossuth-díjas, kivá­ló művész. A Szentendréét!, kitüntető jelvényt 28-an kapták meg, köztük Raffail Ivánovics Sztyepanov vezérőrnagy. K. Gy. M. megnyílt kiállítás, amelyen Pest megyei művészek alko­tásait mutatják be. A kiállított képek megismertetik a szibé­riaiakat a magyar nép életé­vel, kultúrájával. ményezéséről, amelyhez a hely­beli Üj Élet Tsz is csatlakozott, s egy-egy millió forintot fel­ajánlva megteremtették az is­kolaépítés anyagi alapját. A ki­vitelező jászkarajenői Árpád Tsz rekord idő — alig egy év — alatt felépítette az iskolát. Ez is mutatja, hogy az összefo­gásban, milyen nagy erő rej­lik. A munkában élenjáróknak Bállá János elismerő oklevelet adott át Laczi Sándor brigádvezető, a Petőfi Termelőszövetkezet szo­cialista brigádjainak és nőbi­zottságának képviseletében, színes televízióval ajándékozta meg az iskolát Az ünnepség az óvodások, a kisdobosok és az úttörők műso­rával fejeződött be. T. T. ARANY FOKOZAT: Benkó József, a sülysáp! Tápió- völgye Tsz elnökhelyettese; id. Garas Mihály, a hernádi Március 15. Tsz építési csoportvezetője, Ignácz Boldizsár, a monori Mező- gazdasági Gépgyártó és Szolgál­tató Vállalat esztergályosa, Járvás József, a kocséri Petőfi Tsz ága­zatvezetője, dr. Lukács Ferenc, a Váci Városi Tanács volt elnöke, az Állami Biztosító • Pest megyei igazgatója, Papp József, az MSZMP Váci Városi Bizottságának első titkára, Rományi Béláné, a Göd— Dunakeszi Egyesült Dunamenti Tsz szakmunkása, Somogyvári Vilmos, a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdasága igaz­gatóhelyettese, Szabó Imre, a PEVDI tmk-hegesztője, Varga Ferenc, a Budai Járási Hivatal el­nöke és Vuklovszki János, a Ha­zai Fésűsfonó és Szövőgyár váci fonógyárának igazgatója. EZÜST FOKOZAT: Dr. Almássy László, a Fóti Gyermekváros igazgatóhelyettese, Aranyos József, a Mechanikai Művek gépbeállitója, Balogh Fe­renc, a Ceglédi ÁFÉSZ igazgató­ság! elnöke, Baran Józsefné, a tápiógyörgyei takarékszövetkezet elnöke, Berla Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Boros Vilmos, a dabasi nyomda főmérnöke. Bozóki Istvánná, a PEMÜ betanított munkása, Csáki Illés, a dunaharaszti I. sz. általá­nos iskola igazgatója, dr. Cselőtei László, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Csete István, a Közúti Gépellátő Vállalat lakatosa, Deák Ferencné, a Csepel Autógyár be­tanított marósa, Gányi Zoltán, a Gödöllői. Városi Tanács elnökhe­lyettese, Gutái Pál, az Ecserl Köz­ségi Tanács elnöke, Hermann La­jos, a Kiskunsági Állami Gazda­ság termelési igazgatóhelyettese, Koroknál Istvánné, a Nagykő­rösi Konzervgyár raktári cso­portvezetője, kovács Károly, az ÉVIG ceglédi gyárának igaz­gatója, Lakatos György, a du- nabogdányi Üttörő Tsz erőgépve­zetője, id. Lovasi Ferenc, a SZIMFI esztergályos szocialista brigádvezetője, Moőr Nándor, a vecsési Ferihegyi Tsz elnöke, Öt­vös Lászlóné, a túrái Galgamenti- Rákóczi Tsz munkacsapatvezetője, Pásztor István, a Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat főosztályvezető­helyettese, Pflum Sándor, a Pest­vidéki Gépgyár műszerész szocia­lista brigádvezetője, Radványi Nagy József, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Igazgatója, Si- peki Tibor, a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Üzem kovácsa, Scheu- ring János, a Pest megyei Beru­házási Vállalat igazgatóhelyettese, Tittenberger Mihályné, a Pilis- szentiváni Községi Tanács elnöke, Tóth Jőzsefné, a bugyi Tessedik Sámuel Tsz keltetőgéD-kezelője. Varga Lajos, a Híradástechnikai Anyagok Gyára üzemi lakatosa. Vasad: József, a Pest megyei MfiK Szövetkezeti Közös Vállalat osz­tályvezetője, dr. várkonyi And­rás, a Pest megyei Tanács Sem­melweis Kórháza főorvosa és Ve­res Sándor, a tápiószöllősi Üj Ba­rázda Tsz traktorvezetője. BRONZ FOKOZAT: Acs Sándor, a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének cso­portvezetője, dr. Barnaíöidi János, a Pest megyei Bíróság tanácsel­nöke, Berkes György, a Kiskun­sági Állami Gazdaság agronómu- sa, Bozlék János, a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Tangazda­ságának traktoros szocialista bri­gádvezetője, Dávid János, a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz traktorvezetője, Endrész János, a Pest megyei VI. sz. Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat kőmű­vese, Fekete Bállntné, az Üjszil- vási Községi Tanács elnöke, Feny­vesi Dömötörné, az ISG betaní­tott gépmunkása, Flóris Jánosné, a gödöllői Agrártudományi Egye­tem adjunktusa, Fülöp Tamásné, a Pest megyei Tanács vb elő­adója. Hajdinák János, a Monori Állami Gazdaság igazgatóhe­lyettese, Harkai Józsefne, a Nagy­kőrösi Városi Tanács anyakönyv­vezetője, Hódos Ferenc, a Sasad Kertészeti Tsz gépkocsikíséróje, Horváth Lászlóné, a Pest megyei Tanács vb gazdasági hivatalának csoportvezetője. Jáhner Vilmos, a Pócsmegyeri Községi Tanács vb- titkára, Juhász Istvánné, az isa- szegi Lignifer Fa- és Fémfeldol­gozó Szövetkezet főkönyvelője, Kiss Pál, a jászkarajenői Árpád Tsz állattenyésztője. Lénird Já­nos, a tóalmás! Egyesült Lenin Tsz állattenyésztője, Litkey Mik­lós, a dányi Magvető Tsz főmező­gazdásza. Marly András, a tököli vörös Csillag Tsz kovácsa. Méhes József, a PENOMAH Vállalat szak­munkása. Mohai Gyuláné, a Csé­pel Autógyár munkahelyi ada­golója, Osztoics Lászlóné, a Pest megyei Pincegazdaság betanított munkása. Paluch Tibor, a Letkés! Községi Tanács vb-titkára, Rusval István János, a kocséri Üj Elet Tsz fogatosa, Szabó Géza, az Észak-Pest megyei Távközlési Üzem üzemvezetője. Szabó László, a nagykőrösi Hunyadi Tsz foga­tosa, Szabó László, a váci Duna- menti Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat gépkezelője. Szántó Pál, a nátyi Zsámbéki me­dence—Lenin Tsz szállítási cso­portvezetője. Szenesy Árpád, a Pest mégvei Tanács vb csoport­vezető főmérnöke. Tornyi Béla, a Nagykőrösi ÁFÉSZ bolti eladója. Tóth János, a kisnémedi F,evesölt Aranykalász Tsz elnöke. Tóth Jó­zsef, a Pest megvet Tanács vb fő­előadója. Tóth József, a Ganz Műszer Művek Gödöllői Arammé- rővvárának műszerésze. Varira Lajos, a Pest meevei Tanács vb «azdasági hivatalának portása és Vadkerti István, a Csepel Autó- gvár osztálvvezetőie. Az Elnöki Tanács Komáromi Magdát, lapunk munkatársát, újságírói tevékenysége elisme­réseként a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben I részesítette. Átadták Cegléd első szolgáltatóházát Megnyílt Omszkban a Pest megyei tárlat Új iskola épült Kocséron A magyarországi népi demokratikus forradalom jellegéről A korszak elvi és történeti kérdéseiről történészkörök­ben a 60-as évek derekán nagyszabású vita zajlott le. Az esz­mecsere középpontjában — egyebek mellett — a népi demok­ratikus forradalom jellegének és szakaszainak tisztázása állt Lényegében háromféle álláspont alakult ki. Az egyik szerint a népi demokratikus forradalom kezdet­től szocialista forradalomnak tekinthető. A másik felfogás szerint a népi demokratikus forradalom két forradalomnak, az általános demokratikus és a szocialista forradalom egymással szorosan összefonódó egysége. E felfo­gás képviselői szerint a népi demokratikus forradalom két szakasz nem vált élesen ketté, a demokratikus és szocialista feladatok összefonódása jellemezte a korszakot. Végül a harmadik álláspont hívei úgy vélték, hogy a népi demokratikus forradalom „új típusú egységes forradalom, a demokratikus és a szocialista forradalmat egyesítő új típusú permanens forradalom”. Bár a történeti irodalomban a két korábbi álláspont va­lamelyike fordult elő leginkább, továbbra is tisztázatlan ma­radt az alapkérdés; a népi demokratikus forradalom új típusú forradalom-e vagy két, egymással szorosan összefonódó, de egymástól jól megkülönböztethető forradalom egysége. Hogy a felvetett kérdésre válaszoljunk, a következőket kell figye­lembe vennünk. A társadalmi forradalmak típusát (jellegét) általános­ságban az határozza meg, hogy mely társadalmi rendszer fel­számolását tűzi ki célul és milyen új társadalmi formációt kí­ván teremteni helyette. Ha most ebből kindulva megvizsgáljuk, hogy a népi de­mokratikus forradalom Magyarországon a felszabadulás után milyen feladatokat oldott meg, akkor a következőket látjuk: 1948 nyarára a politikai hatalom átment a munkásosztály és szövetségesei kezébe, a burzsoázia képviselői kiszorultak a a hatalomból. A népi demokratikus rendszer átalakult; a többpártrendszert egypártrendszer váltotta fel, a társadalmi., gazdasági, politikai élet minden területén a Magyar Dolgo­zók Pártjának vezető szerepe érvényesült. A földreform szét­zúzta a régi birtokviszonyokat, s földhöz juttatta az agrár­proletariátus és a szegényparasztság nagy részét. A sorozatos államosításokkal a bányák, a nagyüzemek és a tőkés pénzin­tézetek köztulajdonba kerültek. 1948 nyarán az ipari munká­sok 83 százaléka már az állami szektorban dolgozott Befe­jeződött az ország újjáépítése, az ipari termelés 1948-ra 3 szá­zalékkal meghaladta, a mezőgazdasági termelés megközelí­tette a háború előtti szintet. A társadalom osztályszerkezete lényegesen megváltozott: a földbirtokos osztály és a nagy­burzsoázia eltűnt, csökkent az agrárszegénység létszáma, a kis- és középparasztság számbelileg megerősödött. A mun­kásosztályon belül növekedett az ipari munkásság részaránya. Megtört a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliuma; az iskolák államosításával az egyház elvesztette évszázados privilégiumát a közoktatásban. Magyarország a népi demok­ratikus országok közösségének szilárd tagja lett. A népi de­mokratikus forradalom felszámolta a tőkés társadalmi beren­dezkedést, azaz egy szocialista forradalom funkcióját töltötte be. A népi demokratikus forradalom tehát jellegét (típusát) tekintve szocialista forradalom. Ebből egyrészt következik, hogy a magyarországi népi demokratikus forradalom nem „új típusú permanens” forra­dalom. Csak abban az esetben tekinthetnénk annak, ha vala­miféle új, eddig nem ismert, társadalmi rendszert hozott vol­na létre, olyat, amely sem nem kapitalizmus, sem nem szo­cializmus, nem is azok keveréke, hanem azoktól valami lénye­gesen különböző. Erről azonban nincs szó. A történeti kuta­tások másrészt azt sem támasztják alá, hogy a felszabadulás utáni fejlődésben tartalmi szempontból egymástól eltérő sza­kaszok lennének kimutathatóak. A népi demokratikus forradalom azonban bár lénye­gét tekintve szocialista forradalom, számos vonásában külön­bözött a szocialista forradalomnak attól a formájától, amely 1917-ben Oroszországban zajlott le. A kapitalizmus általános válságának talaján alakult ki, nem korlátozódott egy országra, hanem kiterjedt Közép- és Délkelét-Európa (és Ázsia) szá­mos államára. Nemzetközi feltételeit a fasizmus világméretű veresége, a Szovjetunió katonai győzelme biztosította. Csak­nem mindenütt a fasizmus elleni harc, a nemzeti felszaba­dító háború nőtt át társadalmi forradalommá. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomtól eltérően a munkásosztály a hatalmat nem fegyveres felkeléssel, hanem békés úton, de­mokratikus eszközökkel ragadta magához. A kommunista pár­tok a hatalomért vívott harcban a szövetségesek széles kö­rére támaszkodtak, a szegényparasztság mellett bevonták, a kis- és középparasztság, valamint a kispolgárság jelentős ré­szét, s az értelmiségi, alkalmazotti rétegek számottevő hánya­dát is. Különbség volt az is, hogy amíg az orosz forradalom szétzúzta a régi burzsoá államapparátust, s újat hozott létre: a munkás-, paraszt- és katonatanácsok rendszerét, addig a má­sodik világháború után kialakult népi demokratikus rend­szerek nem számolták fel azonnal a régi államgépezetet, ha­nem tisztogatásokkal, leépítésekkel, s új, demokratikus gon­dolkodású emberek bevonásával eleinte többnyire csak sze­mélyi összetételét alakították át. Emellett azonban kialakítot­ták saját demokratikus intézményeiket is. A népi demokratikus forradalom tehát szocialista forra­dalom, de a szocializmusba való átmenetnek új útja, formája. Kezdettől fogva több a polgári demokratikus forradalomnál, de nem teremti meg azonnal a proletariátus hatalmát. Lénye­ges feltétele azonban, hogy a • munkásosztály pártja (vagy pártjai) irányítják a forradalmi átalakulást, és fokról fokra hódítja meg a kulcspozíciókat Vida István kandidátus, MTA Történettudományi Intézet 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom