Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

%Mdtm 1976. ÁPRILIS 28., SZERDA Kétszáztíz perc rólunk a hét végén Három érdekes műsor PEST MEGYEI RADlÚAKcio Akik azért vettek rádiót, vagy cserélték régi készülékü­ket jobbra a hetek óta tartó és nemsokára bezáruló ked­vezményes rádióvásárban, hogy szűkebb pátriájukról, a megyéről is halljanak érdeke­set, okosat, nos, azok a hét végén többször is hosszasain működtethették a készülékü- 'lset És nem szórakoztak rosz- szuL Ráckevei beszélgetés Szombaton este Mesterházi Lajos írót kereste föl ráckevei horgásztanyáján Sediánszky János, s beszélgetett vele ma­gán- és közéletről, kisebb-na- gyobb országos gondokról, je­lenről, jövőről. Minthogy Mes­terháza Lajos nagyon szereti Ráckevét — ez a műsorból egyértelműen kiviláglott — pompás kis képet festett róla, amit most vázlatosan hadd rögzítsünk betűkkel is, utána­nyúlva az éterbe röppent sza­vaknak. A sok földet bejárt író dicsérő szavaira joggal le­hetnek büszkék a ráckevei lo­kálpatrióták, hiszen új bizony­ságot jelentenek arra, hogy nem elfogultan szeretik lakó­helyüket. Mesterházi Lajos el­mondta, hogy nemcsak a tájat, a partot szereti, hanem az itt lakókat, s az idejárókat is. Elsősorban munkások üdülő- területe ez, ide a balatoni flanc még nem jutott el. Az itt táborozok a hamisítatlan természetet szeretik, önmagá­iban, ahogy van. Teljes itt a (nyugalom, szép a Duna-ág, s eléggé tiszta a víz is. Ráckeve már nem és még nem város: de a hajdani, középkori város­ból megőrzött valamit. Van egy igen jó gimnázium-- — mondotta az író—.könyvtárá­ban a személyzet kitűnő, van egy jól vezetett termelőszövet­kezete. Sokan járnak innen a fővárosba dolgozni, kiváló szakmunkások lakinak itt so­kan. A régi mesterségekre — a hajóépítésre, a vízimolnár- ságra, a halászatra — már csak az öregek emlékeznek, új folytatóik nincsenek. Az agglomerációs övezet gond­jait olyan jól ismerő író azt is elmondta, hogy az utóbbi években lényeges a javulás például a közlekedésben, a közellátás jobb, mint Budán, a Vármegyédben, ahol Mester­házi Lajos állandó lakása van. Panoráma mozaikból Milyen gazdag és milyen színes az élet, ha van szemünk és szívünk hozzá, hogy részle­teire is odafigyeljünk! Ezt bi­zonyította vasárnap délelőtt Zoltán Péter és Dallos Szil­via Pest megyei kaleidoszkóp című nagyszabású, igen jól si­került, szép műsora. A zenei szerkesztő, Göczey Zsuzsa és a rendező, Orbán Tibor segítsé­gével olyan széles, gazdag kör­képet adtak a megyéről, amellyel csak a valóság vete­kedhet. Felsorolni is nehéz: Abonytól Versegig hány he- lj-et bejártak, mi mindent ész­revették, megjegyeztek. Túlzá­sok és nagyotmondás nélkül arra ébresztették a hallgatót: szinte külön kis ország e ha­zában Pest megye, sokfélesé­gével, értékeivel, vonzó látni­valóival. Fát hány jeles em­berre büszke, s hogy számon tartja őket, Nagykörös milyen hűséggel ápolja Arany János emlékét, Zebegény Szőnyi Ist­ván gondolataihoz híven im­már világra szóló hívással te­remtett képzőművészeti sza­badiskolát kilencedik éve minden nyáron, hogy a mű­vészet mindenkié legyen. Jó tudni, hogy kétnapos táboro­zásra iskolásokat is fogadnak, gyönyörködni a tájban, ismer­kedni a Szőnyi Múzeum kin­cseivel. Túráról tiszta furulya­szót hallottunk, Sára Ferenc gyakorolt egy növendékével, a Galga mentéről Bazsik Györgyi lé mondta el, hogy bár vannak fiatalok a Páva-körben, igazi utánpótlás nincs, mert a fiatalok már nem tudnak tájszólásban énekelni. S hogy fájjon ezért a szívünk, hajlé- I kony ezüsthang éneltelte el az ősi módom a Nincs énné- * kém egyebem egy pohárnál kezdetű népdalt. Versegről azt tudtuk meg, hogy a könyvíró Marton Pálné Homok Erzsé­bet annak ellenére szervezett falumúzeumot, hogy a tanács­tól a tsz-elnöklg mindenütt támogatták, de azzal a sóhaj­jal kezdve a beszélgetést: Bö­zsi néni, csak pénzt ne kérjen! Vác irodalmi tükörben je­lentkezett most Petőfi és Szendrey Júlia lelkes tudósí­tását hallhattuk a 130 éve oda indult első vonatról, amely 59 perc alatt tette meg az utat Pestről Vácig. Akadt kor társ, ezit is idézték, aki méltatlan­kodva riadozott: Ezt a sebes­séget nem bírja ki az emberi szervezet! Simonecz Béla, Vác mad állomásfőnöke elmondta, hogy a mai menetidő 32—35 perc. A másik váci irodalmi emlékezést Galambos Imre nyomdásztól hallottuk. El­mondta, 1936-ban a váci nyomdában készült el a Kale­vala Viltár Béla fordította első magyar kiadása. Finnek adták hozzá a papírt, képed, színes iniciáléd teljesen meg­egyeztek egy szép finn dísz­kiadáséval. Rokonnépünk kép­viselői eljöttek megnézni, míg készült, és nagy elismeréssel nyilatkoztak róla. Pilisszent- keresztről is Petőfi-verset hal. lőttünk, csakhogy szlovákul. Mitisik Béla tanácstitkár hal­lotta — meglepve — a kisfiát, amint a verset mondta, szé­pen, hibátlanul, előbb szlová­kul, majd magyarul. A több mint kétezer lélekszámú falu laikusságának 98 százaléka szlovák nemzetiségű, de a gyerekek közül többen — így például Strausz Ildi is — az iskolában tanulta meg ősei anyanyelvét. Cegléden dr. Szomorú Ist­ván, Nyújtó Ferenc, Józsa Fe­renc, Simon Ernő azt sorolták föl, miért büszkék városukra. Bizony, hosszú volt a lista. Vácrátótról, amely hovato­vább kis erődítményévé válik a tudománynak, a természeti szépségeknek és a muzsiká­nak, dr. Zólyomi Pál akadé­mikus, a botanikus kert veze­tője beszélt. Kevés szóval meggyőzött róla: a vácrátóti botanikus kertbe évente több­ször is el kell látogatni, virá­gokat nézni, zenét hallgatni. Gödöllőről, a magyar agrár- szakemberek képzésének fel­legváráról, dr. Lökös László rektorhelyettes beszélt. Emlé­keztetett rá, régen a tanító­kat, akik középponti alakjai voltak a falunak, úgy képez­ték, hogy értsenek a földhöz, a gazdasághoz. A mai agrár­mérnököket, akik szintén kulcsembered a falunak, úgy képezik, hogy értsenek a pe­dagógiához, tudjanak kapcso­latot teremteni az emberek­kel. Idézte a műsor Móricz Zsigmondi Egy koronagyé­mánt és ezer koldustarisznya című 1919-ben írt, Gödöllőről szóló érdekes riportját is. Me­zőgazdasági kérdésbe bonyo­lódtunk Nagymaroson is. Kmetty Lászlóné, aki harminc éve foglalkozik malnatermesz- téssel, határozottan állást fog­lalt az apróbb szemű nagy­marosi málna mellett, szem­ben a nagy szemű, de ízre, il­latra, zamatra sokkal szegé­nyebb nagy szemű, s most di vatos angol málnával szem­ben. Szentendrét vers és zene köszöntötte a műsorban, mint Pomázról, innen is érde­kes . szerb hagyományokról hallottunk. Éppen ezért hiá­nyoltuk, hogy egyik helyen sem említették a nemrég el­hunyt Vujicsics Tihamért, aki Pomázon született, s tragikus halála után Szentendréin, az ősi templom falában helyezték el koporsóját, öt annyian sze­rették, s zenéje egyre több emberhez talál utat, s a ha­gyományoknak is olyan értő, igaz őrzője volt — hogy lehe­tett nem szólni róla? Kommunista szombat Nem tehetek róla, de vi szolygok attól, hogy slágerek közé iikitatgassák be a fontos mondanivalót. Mindig az az érzésem, hogy így akarják — a legprimitívebb zene mézes­madzagjával — rátukmálni linkóciakra is a gondolkodást, Ezt éreztem vasárnap délután a Táskarádió hallgatása köz­ben, ami ezen a napon szántén Pest megyének szólt. De ezt a zavaró érzésemet leszámítva csak dicsérhetem a műsort. Ladányi Anna tervezőmérnök nagyon szimpatikusán számolt be arról, hogy kollektívájuk társadalmi munkában készí­tett terveket munkáslakások­hoz. Azzal a szigorú feltétel­lel, hogy egy lakás nem ke­rülhet többe 250 ezer forint­nál. Nem erről álmodozik egy fiatal tervező, de amikor Ér­den — nagyon rövid idő alatt — átadták a lakásokat, a be­költözők öröme perdöntő lett ilyenek is kellenek. Jó volt a veresegyházi tudósítás az ottani színjátszó csoportról, tetszett Lakatos Tamás — la­punk munkatársa — Elnézést című szellemes jegyzete. Gyárfás T'amásé a sport két féle arcáról ugyancsak. Impo­záns volt a riport a Verőce maroson szervezett kommu­nista szombatról, ahol kétezer ceglédi, százhalombattai fiatal segít, hogy az úttörők kisvas utat kapjanak. Ott voltak Po máz és Visegrád KISZ-esei még a riporter is téglát hor­dott. A Dunakeszi Járműjaví­tóban Steklits Ferenc számolt be róla, hogy 1700 fizikai és 400 műszaki dolgozó ugyan csak az úttörők javára áldozta szabad szombatját. Harangozó Erzsébet címfestő szintén kisvasút kocsijain dolgozott éppúgy, mint Szász János la katos. Azt mondták, rengeteg fiatal bejött a műszakra, mind szívesen. Hát ez öröm Csak az aláfestő zene lett vol­na más. I Csontos Magda A gyulai várszínház nyári programjáról Két jelentős történelmi drá­mát tűz műsorára az idén nyá­ron a gyulai várszínház. Mint Dér Lajos, a városi tanács el­nökhelyettese kedden délelőtt a Fészek Művészklubban meg­tartott sajtótájékoztatón be­jelentette, ezúttal felkérésük­re Illyés Gyula és Keresz- tury Dezső írt drámát Gyulá­nak. A Néhai méltóság fő­hőse Zrínyi Miklós, aki fel­áldozza magát, csakhogy meg­mentse hazáját. A Keresztury- dráanát az elképzelések sze­rint Sinkovits Imrével és Gombos Katival a főszerepben Marton Endre állítja színpad­ra. Sík Ferenc irányítja majd az új Illyés Gyula­premier munkáit. A szer­ző ezúttal komédiát írt. A 16. századi játékban a főbb szerepeket Bálint András, Ká­nya Kata, Bodnár Erika és Meszléry Judit alakítja majd. A nyári program élénkítésé­re, színesítésére nemcsak a várszínpadon, hanem másutt, így a lovagteremben, valamint a tó előtt is tartanak előadá­sokat. Színre kerül egyebek közt Lászlóffy Csaba romá­niai magyar író Vörösmartyról és Bajzáról szóló történelmi drámája, a Bujdosó címmel. Táncsics Mihály gimnázium Dabason Iskolanévadó ünnepség — műalkotásokkal A dabasi gimnázium felvet­te Táncsics Mihály nevét at­tól a helyes meggondolástól indíttatva, hogy a nagy író­forradalmár hajdan Cegléden is élt, haladó eszméktől átha­tott politikai életműve szoro­sabban kapcsolja Pest megye déli részéhez. Az ünnepélyen Farkas Lajosné, a Pest me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának vezetőhelyettese mon­dott avató beszédet. Ezt meg­előzően az iskola tudományos diákköre tartott ülést, majd megkoszorúzták az épület elő­terében Barabás Miklós Tán­csics portréjának másolatát, egy pompás hagyományterem­tés indító műtárgyát. Ligeti Erika Tárcsics-érmet készí­tett, melyet évente az intézet legjobb tanulójának adnak át. A XIX. század egyik leg­nagyobb magyar forradalmá­rának születésnapján (177 esztendeje látta meg a napvi­lágot, Ácsteszéren), Dabas korrigálja azt a méltatlan sze­génységet és elhagyatást, hogy a Táncsics házaspár kínálgatta a könyveket a ceglédi piacon és targoncával vitte a tüzelőt sárban a messzi tanyára. Adó­dik is a lehetőség, az, hogy a Az olvasó munkásért PÁLYÁZAT KÖNYVTÁROSOKNAK Május 1. tiszteletére, másod­ízben hirdeti meg az olvasó munkásért pályázatot a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa, a SZOT és a Kulturális Minisztérium. Az olvasó né­pért mozgalom keretében ez évben is arra ösztönzi a köz- művelődési, a szakmunkáskép­ző intézeti és szakkönyvtárak dolgozóit, hogy a következő két évben mind több munkást vonjanak be az olvasók tábo­rába, fejlesszék a munkások olvasási kultúráját, művelődé­si készségét. Részt vehetnek a pályázaton az egyedül dolgo­zó, főfoglalkozású könyvtáro­sok, a tiszteletdíjas vagy tár­sadalmi munkás könyvtárosok is. A pályázók — amint a fel­hívásból kitűnik — főleg a szocialista brigádok, az ifjú-, és bejáró munkások, a mun­kásszállók lakóinak művelődé­sét segítik elő. Alkalmazzák az eddigi akciók során bevált irodalmi, szakirodalmi totókat, vetélkedőket, élménybeszámo­lókat. ugyanakkor keresik az olvasásra nevelés más, haté­kony formáit. A könyvtárak szorosan együttműködnek az oktatási, közművelődési, továbbképzési, ismeretterjesztő Intézmények­kel és szervezetekkel. Mun­kájukban hasznosítják a szo­cialista brigádok művelődési rendszerének kialakítására folyó kísérletek tapasztalatait. Elsősorban a mai magyar, a szovjet és a szocialista orszá­gok irodalmát ajánlják a mun­kásolvasók figyelmébe. A tv kiemelkedő műsoraihoz röp­lap bibliográfiát készítenek a kulturális alap támogatásával. A tevékeny, sikeresen sze­replő munkásolvasókat jutal­mazzák a pályázat hirdetői. Az eredményhirdetésre 1978. áp­rilis 4. előtt kerül sor. A ki­váló könyvtárosokat, illetve kollektívákat összesen 670 ezer forint pályadíjjal, oklevelek­kel és': plakettekkel- jutalmaz­zák. A személyi díjakon kí­vül erkölcsi és anyagi elis­merésben részesítik azokat a könyvtárakat, amelyekben a pályázat időszakában kedvező olvasási feltételeket teremtet­tek, meghosszabbították a könyvtári órákat. Az öreg Táncsics házaspárt be­fogadó ceglédi tanyavilágból. (Hatvány Lajos: Beszélő tájak ci­nig munkájából, Cink Károly fel­vétele.) ceglédi és a dabasi gimnázium közösen emlékezzen jubileumi napokon a jövőben Kossuth és Táncsics együttes örökségéről. A dabasi Táncsics Mihály gimnázium diákjai képzőmű­vészeti tárlatot is szerveztek a névadó ünnepségen. Egye­lőre mérsékelt a művek száma és minősége, de eredeti hang­vételével már most kitűnik Radóczky Károly és a lajos- mizsei Mujkos Erika. Az ő al­kotásaikkal már. indítani le­hetne a dabasi Táncsics Galé­ria évtizedek munkájával szerveződő gyűjteményét. L. M. TV-FILMFESZTIVÁL Tizenhatodik alkalommal kerül sor a miskolci tv-film- fesztiválra május 1-e és 15-e között — jelentette be Tok Miklós, Miskolc város Taná­csának elnökhelyettese azon a sajtótájékoztatón, amelyet, kedden délelőtt tartottak a te­levízióban. Ezekután kétéven­ként látják vendégül itt a tv- seket, a közbeeső esztendők­ben pedig a filmeseket hívják meg. A siker már bizonyos A tizedik országos rádióak­ciót, a kedvezmények alapján várható nagy forgalmat az ál­lami és szövetkezeti kereske­delem megfelelő felkészültség­gel várta Pest megyében. A megnyitó előtt az üzletekben mintegy háromezer, különböző típusú készülék volt, amihez a RAVILL újabb 15 000 darabot szállított, 11 típusból. Hétez­ret a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vett át, nyolcezerötszázat pedig a különböző szövetkezeti boltok árusítanak 20 százalékkal ol­csóbban. Félidőben A kedvezményes rádióakció félideje lezárult. A Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tálya átfogóan tájékozódott az eddigi eredményeikről és arról, hol elégséges a raktárkészlet, s hová kell újabb mennyiséget szállítani. Az adatok nagyon mozgal­mas képet adnak. A siker már most biztos, hiszen eddig 11 és fél ezer készülék talált gaz­dára. A vártnál kevesebben veszik igénybe a BÁV csere­akcióját s igen nagyarányú a készpénzes vásárlás. Az el­adott mennyiség 24 százaléka táska, 32 százaléka asztali és 44 százaléka zsebrádió. A tás­karádiók közül a Vega, a zseb­rádiók közöl a Szokol a leg­keresettebb, éppen ezért elő­fordul, hogy ezek hiányoznak a polcokról, akárcsak a már néprádiószámba menő Szat- már típus, valamint a Nápoly rádió. A kereskedelmi osztály tovább szorgalmazza, hogy e kedvelt fajtákból is megfelelő mennyiség legyen Pest megye boltjaiban. Nagy a szóródás Az általános eredményeken belül azonban meglehetősen nagy a szóródás. Egyes terü­leteken nem mérték fel a kedvezményes rádióakció je­lentőségét, csupán kereskedel­mi ügyletnek tekintették. / Eddig a dabasi és a szent­endrei járásban volt lanyhább a felkészülés, ott ahol amúgy is kisebb a rádióelőfizetők száma a Past megyei átlagnál. A nem előfizetők számaránya a szentendreiben átlagosan húsz, a dabasi járásban 31 százalékos. Az abonyi ÁFÉSZ-nak is van mit pótolnia, minimálisan kis számú készülékkel várta az akciót. A szentendrei bevá­sárlócentrum PIK-boltjának is van mit tenni. Példásan gazdag áruválasz­tékot kínálj vevőinek az érdi ÁFÉSZ és a gödöllői áruház műszaki osztálya, amely meg­mutatkozik az eladott rádiók számában. Általában az akció eddigi eredményei is igazol­ják, hogy a nagyobb üzletek gazdagabb választékának. a szakszerű eladásnak nagy a vonzereje. k. m. i 1 ÁPRILIS 29-TÖL MÁJUS 5-IG CEGLÉD, ÉRD Szabadság 27—29: Árvácska 29—30: Az idők kezdetén J __ . Özönvíz II. 1— 2: Labirintus 3— 5: Vigyázat, vadnyugat! 4— 6: Huckleberry Finn és a CEGLÉD, csirkefogók Kamara ÉÖT 29— 2: A tudós magánélete 29—30: Vörös rekviem 3 5: Hattyúdal 1— 2: Csempészek nyomában GÖDÖLLŐ 3— 4: A rendőrség csak áll és 29— 2: Holtbiztos tipp néz 3— 5: Zongora a levegőben GYÁJ. SZENTENDRE 29: Bekötött szemmel 29— 2: Váltságdíj* ........ 30— i; a fekete farkasok üvöl­3— 5: Csillag a földön I—II. tése VÁC, 2— 3: Próbaidősök Madách Imre KJSTARCSA 3— 5: Joachim^ dobd a gépbe 23““30: Csillag a földön I—II. • oriMv 1— 2: Egy tiszt nem adja meg ABONY magát 28- 30: A négy muskétás 3— 4: Az ördög és a bábjá­1— 2: Az idők kezdetén tékos 3— 5: Gawein és a zöld lovag BUDAÖRS NAGYKATA 29- 2: Emlékezz a nevedre! 29_ 2: En ('s a tábornok 3— 5; váltságdíi* 3— 5: Front szárnyak nélkül ..... I—II. DABAS 30- 2: Ballagó idő PILISVÖRÖ5VAR 3— 5: Az áruló balegyenes 30— Hugó, a víziló DUNAHARASZTI 3— 5: Lopakodó hold 29—30: Elszakadás* POMÁ7 1— 2: Nagyvárosi fények rv>l 3— 4: Emlékezz a nevedre! 29—30: Tűzgömbök DUNAKESZI 1—2: A rendőrség csak áll és Yörös Csillag 3- 4. Szakadás 29—30: A negyedik vőlegény 1— 2: Joachim, dobd a gépbe RÁCKEVE 3— 5: Csempészek nyomában ni!NAKF<;7l 30- 2: A rejtelmes sziget . . . 3— 4: Helga és IVIichael* Rákóczi 28—29: Egy tiszt nem adja meg >ZSGETSZEN I Mh<LÓS • o 0?aS,á? w * 29—30: Szembesítés 1— 2: Huckleberry Finn és a . _ t .. , csirkefogók 4 Elszakadás 3: Csempészek nyomában 3— 4: Egy király New York­5— 6: Gyémánt Lady / ban • Csak 16 éven felülieknek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom