Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

1976. ÁPKILIS 28., SZERDA ~xMtlao Ot év alatt 30 millió Tovább fejlődik a lovassport Apajpusztán Évente sok ezer külföldit vonzanak az apajpusztai lo­vasbemutatók. Az alig másfél évtizede megkezdett látvá­nyosságnak esztendőről esz­tendőre nagyobb a látogatott­sága. A kiskunsági pásztor- és lovasnapokon, az ország más vidékeiről is részt vesz­nek lovasok és hajtők. Most nemzetközi lovasversennyé fejlesztik. Ehhez azonban megfelelő pálya szükséges, és a nézőket az eddigieknél ké­nyelmesebben kell elhelyezni. A Ráckevei Duna Intéző Bi­zottság lovasszakosztálya ép­pen most ötéves tervet dolgo­zott ki és nyújtott be az 1980-ig elvégzendő fejlesztés­ről. Az első teendő, a pálya te­reprendezése és füvesítése éppúgy idei feladat, mint egy új, 120 személy befogadására alkalmas lelátó, továbbá négy­ezer ülőhely és 15 ezer ember számára állóhely kiképzése. Ugyancsak még a tavasszal kell elkészíteni a 200 rackaju- hot számláló nyáj részére a hodályt. A munkálatok már meg is kezdődtek. A kétmillió forintot vala­mivel meghaladó idei beruhá­zás költségeinek legnagyobb részét a Ráckevei Duna Inté­ző Bizottság fedezi, de jelen­tős hozzájárulást ajánlott fel a Kiskunsági Állami Gazda­ság, a Kiskunsági Nemzeti Park, Dömsöd napi/község ta­nácsa. a dömsödi Dózsa és Ti­szafái Tsz- valamint a helyi ÁFÉSZ. Valamennyien a to­vábbi beruházásokban is részt vállalnak munkájukkal és építőanyaggal. Tervbe vették, hogy a ver­senypálya mellett lovaglóisko­lát is létesítenek, de hogy az időjá’-ás a tanulást ne befo­lyásolhassa, 1977—78. folya­mán kétezer négyzetméter alapterületű fedett lovardát építenek. Ugyanakkor, hogv a versenyekre érkező értékes lo­vak a versenytér közelében leevenek elhelvezbetők. 50 fé­rőhelyes felállító istállót is éoRsnek. valamint további több ezer ülőhelyet a nézők­nek. 1979—80-ban mélyfúrású kút, ' víz. és villanyvezeték, valamint egv hatezer négyzet- méteres autóparkoló, továbbá három, összesen 240 lovat be­fogadni képes ménesistálló éoítésére kerül sor. Az V. öt­éves terv utolsó két évében betvárcsárda épülete készülne el. és hogy az idegenből érke­ző versenyzőknek szál’áshe- Ivtík legven. vendégfogadó is. Az utolsó két évre jut a pász­tormúzeum építése. A nagyszabású fejlesztési terv megvalósításához öt esz­tendő alatt mintegy 30 millió forint szükséges. Diákok a vb-n Ötletes megoldások Pilisvörösváron a munkaerőgond enyhítésére Abban — sajnos — már nincs semmi szokatlan, hogy Pilisvörösvár éppúgy szak­ember-utánpótlási gondokkal küzd, mint a megye többi nagyközsége; itt azonban megpróbálnak saját erejükből tenni ellene. És ez ma még — ugyancsak szokatlan. —■ A probléma az Országos Érc- és^ Ásványbánya Dunán­túli Művei helyi bányájában ütközött ki a legélesebben — emlékezik a közelmúltra Széplábi János, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára. — Az itt bányászott dolomitból készült termékeket pedig egyaránt várja az építőipar és az öntödék, valamint a há­ziasszonyok. Sokoldalú igény — Mihez kezdenek a házi­asszonyok a dolomittal? — Csempét, zománcozott tárgyakat, fürdőkádat tisztíta­nak a Superdol és a Hyper- dol néven ismert, fertőtlenítő hatású háztartási súrolósze­rekkel! De dolomitból készül­nek azok a különböző szem­csenagyságú granulátumok is — a liszt finomságától a bab- szemnyiíg —, amelyekből nem győzünk eleget szállítani — salaklekötésre — az öntőipar­nak, illetve az építőiparnak. Sőt, most tartanak — holland licenc alapján — a nemes vakolat alapanyagának kísér­leti gyártásánál, s még az idén megkezdik a nagj'üzemi termelést. — A vörösvári bányaüzem jelenleg egyike a legkorsze­rűbbeknek az országban: a felszíni művelést itt maximá­lisan gépesítették. Hagyomá­nyos — tárórendszerű — bá- nyászat ma már csak a mély­művelésnél található nálunk. A felszíni művelés gépesítését nemcsak a gazdaságosság s a termelékenység növelésének igénye sürgette, hanem a munkaerőhiány is. így aztán a vállalat vezetői 1970-ben a korszerűsítés mellett döntöt­tek. Természetesen: ., a műszaki, fejlesztéssel ’párhuzamosan nagyszabású átképzés is meg­indult a bányaüzemben, hi­szen az embereket meg kel­lett tanítani a modern, isme­retlen gépek kezelésére: 1972- től kezdődően évente 60—80 dolgozót képeztek át. Társadalmi ösztöndíjjal Igenám, csakhogy e nagy teljesítményű, korszerű gépek kezeléséhez nélkülözhetetle­nek az alapvető matematikai­fizikai ismeretek, a legalább nyolc osztályos végzettség; sőt, van olyan termelőberen­dezés a bányában — például a japán fejtőgép, a Kamocsi —, amely csak technikus kezére bízható. — Itt viszont a fizikai dol­gozók mintegy 40 százaléká­nak nincs meg az általános iskolai végzettsége — mondja a pártbizottság titkára. — Aztán gondolni kellett a jövő­re is, az utánpótlás biztosítá­sára. Tavaly novemberben ezért a pártbizottság állást- foglalt a szakemberképzés kérdésében, és úgy határozott: a bányaüzem mérje fel az igényeket és lehetőségeket, s már most kössön társadalmi ösztöndíj-szerződést a nyolca­dikos általános iskolásokkal a lakatos-, forgácsoló-, asztalos- és kőműves-szakképzettség megszerzésére, illetve a gép­ipari szakközépiskola elvég­zésére. A szakmunkásképző intézet helyben van, a beisko­lázás tehát nem ütközik ne­hézségekbe. Az eredménye­ket majd ősszel tudjuk le­mérni, de addig is figyelem­mel kísérjük a határozat vég­rehajtását. — Nem volt jobb a helyzet a tanácsi dolgozók utánpótlá­sa tekintetében sem — foly­tatja Széplábi János. — Örömmel támogáttuk ezért azt a kezdeményezést, hogy a helyi gimnáziumban alakuljon államigazgatási tagozatos osz­tály, amelynek — az egész megyéből beiskolázott — ta­nulóit kollégiumban, illetve externátusban helyezik el. A nagyközségi tanács minden segítséget megad a fiatalok­nak az államigazgatási alap­ismeretek elsajátításához: nemrég például részt vehettek a végrehajtó bizottság ülésén; a vakációban — megfelelő dí­jazás ellenében — szívesen látja a helybeli tanulókat nyári gyakorlatra, s ugyan­ezt javasoljuk — ha szabad — azoknak - a községi tanácsok­nak is, ahonnan a tanulók beiskolázásra kerültek. Kezdeményezve, önerőből — Erőinket, lehetőségeinket meghaladná, hogy a gazdasági és kulturális élet minden te­rületén saját magunk oldjuk meg a szakemberképzés, s a káderutánpótlás gondját. De amit' tudunk — megteszünk, KiázSn elmúlták MáV 'ázók * dz idők, amikor ‘készen lehetett kapni jól képzett szakembere­ket. Ma az a vállalat, intéz­mény tart lépést a követelmé­nyekkel, amelyik — kiaknáz­va a helyi lehetőségeket, a társadalmi ösztöndíjrendszer előnyeit — maga is gondosko­dik a szakmunkás-utánpótlás­ról. (—i —a) FIATALOK, GYEITEK DOLGOZNI A METRÓHOZ! 197ő-ban üzembe lép az észak-déli metróvonal Nagyvárad tér-Deák tér közötti szakasza. A BKV METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGA- középiskolai végzettségű férfiak és nők jelentkezését varia, és k'kéoezi őket MOTORKOGSI-SEGÉDVEZETÖVÉ Évi 5000 forint munkaköri pótlék. Hayi 182 órás munkaidő Felveszünk továbbá 18. életévüket betöltött, általános iskolát, vagy középiskolát végzett férfiakat és nőket MOZGÓLÉPCSŐ- ÉS PERONZÁRÜGYELETESI, ÁLLOMÁSPÉNZTAROSI MUNKAKÖRBE, valamint villanyszerelő, elektrikus, lakatos és műszerész szakmunkásokat, betanított munkásokat o metrókocsik, az elektromos és gépészeti berendezések üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához, alagúti és pályafenntartási munkákhoz. Havi 182. illetve 191 órás munkaidő. A dolgozók és családtagjaik díjtalan utazási igazolványt kapnak a BKV menetrendszerű járataira. Bérezés és juttatások a kollektív szerződés szerint. FELVÉTEL ÉS FELVILÁGOSÍTÁS: BKV Metró üzemigazgatóság Budapest XIV., Hungária krt. 46. fszt. 59. (Telefon: 637-637/376-os mellék). Mint a maratoni futók Összeforrott brigád az Olimpia, a PEMÜ-ben Richter Anti II. osztályos általános iskolai tanulónak nyolc kereszt marná ja van. Eggyel kevesebb, mint ahány tagja van a solymári PEMÜ négyszeres aranykoszorús Olimpia szocialista brigádjá­nak. így is van rendjén, hi­szen az emberfiának saját édesanyja nem lehet egyben a k^resztmamája is! Márpe­dig az Olimpia brigádnak Richter Antalné a kilence­dik — s a fáma szerint — legvidámabb tagja. — No, nem volt ilyen vi­dám annak idején, amikor a negyedik gyermekét várta — mesélik a brigádbeli asz- szonyok —: három lánya volt már, s a legkisebb általános iskolás volt, a legnagyobb meg éppenséggel első gyermeké­vel terhes. Richterné félel­me főleg abból táplálkozott, hogy mit szól a férje, ha a negyedik is lánynak sikerül? Sose búsulj, mondtuk neki, majd felneveljük együtt, így esett, hogy Richter An­tal szénbányász negyedik gyermekének — és egyetlen fiának — egy egész asszony­brigád lett a névadó mamá­ja. Nem jártak rosszul Rich- terék e népes komasággal, mert Tóni fiúk azóta is min­den névnapra, születésnap­ra, karácsonyra-húsvétra aján­dékot kap a névadóktól. Az egészben csupán az a kelle­metlen, hogy édesanyjával együtt összesen kilenc asz- szony kéri számon tanulmá­nyi előmenetelét, iskolai ma­gatartását ... Kétszer alakultak Az Olimpia brigád — ha nagyon pontosak akarunk lenni -— kétszer alakult. Elő­ször 1966-ban hívták életre — az elsők között az üzem­ben —, de rövidesen felosz­lott. Az ok: gyermekbetegség volt. A szocialista brigád- mozgalom gyermekbetegséggj 1 ■^'Vfclt’ftSRSÍtHllí egy- fiatal­asszony, négy kisgyermek anyja — meséli Juhász Eraz- musné, a brigád vezetője —, s az akkori versenyfelelős ar­ra akarta rávenni, hogy sür­gősen végezze el a dolgozók általános iskoláját. Hiába szabadkozott, hogy egyik gye­reke kicsi, másik pici, vár­janak pár évet, amíg felcse­perednek, a válasz az volt: Fogadóéra a tanácsnál - munkaidő után AZ ÜGYFELEKHEZ KELL IGAZODNI Többször is beszámoltunk már a ráckevei járás tanácsi — általában vezető — dolgo­zóiból alakult alkotó munkakö­zösségnek a hivatali teendők egyszerűsítésére és egyben ésszerűbbé tételére irányuló tevékenységéről. Azokról a ja­vaslatairól, amelyek meg is valósultak. Néhány nap múlva újabban kidolgozott tervezete alapján négy, főleg ipari dol­gozók által lakott községben, egyelőre kísérletképpen hetenként két, illetve egy napon másfél órával meghosszabbítják a félfo­gadási időt. Általános az a panasz, hogy a tanácsok fogadóórái nem alkalmazkodnak az ügyfelek munkaidejéhez. Akinek vala­mi elintéznivalója van — és időnként kinek ne lenne — a tanácsnál, vagy szabadsága terhére kénytelen munkahe­lyétől távolmaradni egy-egy napot, vagy 2—3 órával ké­sőbben kezdi meg, illetve ko­rábban hagyja abba munká­ját, hogy eljárhasson ügyé­ben. Ami nemcsak a terme­lésben hátrányt jelentő mun­kakieséssel, hanem a dolgozót érzékenyen érintő keresetki­eséssel is jár. Sokan, akik váltott műszak­ban dolgoznak, azon a napon, amikor nem délelőtt járnak munkába, esetleg eljuthatnak félfogadási időn belül a ta­nácshoz. Az üzemi dolgozók több­sége azonban, munkabe­osztása miatt, szabad ide­jében nem. Hogy ez a helyzet megváltoz­zék, az alkotó munkaközösség javaslatára négy község beve­zeti a hosszított félfogadási időt. Szigetszentmiklós és Du- naharaszti nagyközségek ta­nácsánál május 2-ától kezdve hetenként kétszer, reggel nyolctól tizenkettőig, majd délután kettőtől hatig intézik a megjelenő felek ügyeit. Két másik, többségében ipari dol­gozók lakta községben. Sziget­halomban és Halásztelken he­ti egy napon tart a félfogadá­si idő délután hatig. Viszont a tanácsi dolgozók heti munkaideje ennek ellené, re sem hosszabbodik meg. Felváltva minden máso­dik szombatjuk szabad és akik azon a héten a hosszabb félfogadási időt hivatalukban töltik, azoknak szabad szombatjuk azon a hé­ten pénteken déli 12-kor kez­dődik. A többi munkanapon a félfogadási idő az eddigi be­osztás szerint változatlan ma­rad és hetenként egyszer to­vábbra sincs félfogadás. A meghosszabbított félfoga­dási időt bevezető két nagy­községi és két községi tanács úgy határozott, hogy próbaképpen ez év végéig tartják fenn az új rendet. Időközben statisztika készül arról, hogy hány és milyen ügyben keresték fel a tanácsot délután fél öt és hat óra kö­zött, s hogyan intéződött el az ügy. Az így rögzített ta­pasztalatok alapján döntik el azután, hogy állandósítják-e később is a dolgozók érdeké­ben most meghosszabbított félfogadási időt. Sz. E. ha nincs meg mindenkinek a nyolcosztályos végzettsége, nem ér semmit az egész szo­cialista brigád. No, ha nem ér semmit, jobb, ha felosz­latjuk. Így is történt. Szerencsére, később józa­nabb szemlélet lett úrrá a vállalatnál, s így 1967-ben új­ból megalakult a cipőalkat- rész-üzem első női — szocia­lista címért versenyző —bri­gádja. — Miért választották az Olimpia nevet? Az. asszonyok összenevet­nek: — Mert annyit lótunk-fu- tunk egy műszakban, mint az olimpiai maratoni futók! Azám, hogy el ne felejtsem, az Olimpia brigád a cípőal- katrész-üzem vérkeringése: feladata a fröccsöntőüzemben naponta legyártott 25 ezer pár sarok és 20 ezer pár já­rófolt eljuttatása a külön­böző feldolgozóhelyekre. De eme óriási mennyiségű anyagmozgatás mellett a bri­gád tagjai látják el az egész művelet könyvelési és egyéb adminisztrációs munkáit, gon­doskodnak a bedolgozók mun­kával való félkész- és késztermékek tá­rolásáról. Tevékenységükben egyaránt megtalálhatók a fi­zikai és az adminisztratív elemek. „Já gavarju peruszki" Mátyus Vendel, a vállalat pártvezetőségének titkára így summázza a brigád munká­ját: — Üzemünkben 75 tonnát kell megmozgatni naponta — többször is; e feladat jelentős része az Olimpia brigádra há­rul. A brigádtagok pontos, jó minőségű és balesetmen­tes munkáján rendkívül sok múlik, elsősorban az, hogy vállalatunktól ne kerüljön ki "seTejíés, gyéfige' 'minőségű termék. Ehhez — noha a bri- gádtagok legtöbbje fizikai állományú dolgozó — egy­aránt szükségesek a műanyag­feldolgozó szakismeretek, _ és a könyvelés, anyagnyilván­tartás alapismeretei. _ Mindez itt, a szocialista brigádmoz­galom követelményeinek ha­tására szerezték meg ezek az asszonyok, akik annak ide­jén szakképzétlen segéd- és betanított munkásként kezd­ték a PEMÜ-ben, a baba­vagy fésűgyártásnál. Sipeki Istvánná üzemvezető­helyettes — maga is az Olim­pia brigád tagja — jól emlék­szik erre az időre: — Babsrüha-varrónőként kezdtem, 1959-ben; az itt «vártott műanyag babákat öl­töztettük. Aztán kiemeltek bérelszámolónak, később meo- vezetőnek; voltam én normás, művezető, s most — nem olyan régen üzemvezető-he­lyettes lettem. — Ügy tudom, a brigád min­den tagja tanul valamit, ön például mit? — Orosz nyelvet — mondja Slpekiné. s mindjárt meg is magyarázza az okát. — A vállalatnak nagyon szoros, ele­ven baráti kapcsolatai vannak a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza munkatársaival, a szovjet nagykövetség képvise­lőivel, s az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet alakulatok katonáival. Ide nemcsak állami ünnepekre jönnek el a szóvjet elvtársak, hanem hétköznapokon, segíte­ni is. Szovjet kiskatonák ásták az árkot a lakótelepen a gáz­vezeték lefektetéséhez, segíte­nek az üzem bővítését szolgáló építkezésen, eljönnek a mun­kásgyűlésekre, tanácsot adnak, hogyan tehetnénk még erőseb­bé, élőbbé az üzemi demokrá­ciát. Én román gimnáziumban érettségiztem Gyulán, egyfor­mán beszélek magyarul és ro­mánul, gondoltam, tiszta ha­szon ha egy harmadik nyelvet is megtanulok. Mégpedig az oroszt, legalább tolmács nélkül tudok majd a szovjet vendé­1 gekkel beszélgetni. A tanfo­lyam a helyembe jött, itt szer­vezték meg tavaly októberben, a vállalatnál... Egy mind ekiért... A brigád vállalásai _ közül ma már nem a gazdasági ter­mészetűeket tartják legtöbbre a vállalatnál, hiszen azt, hogy az olimpiások túlteljesítik a jervet, a termelékenység nö­velésére, a minőség javítására,, a selejt csökkentésére, a hul­ladék hasznosítására tett fel­ajánlásaikat már megszokták —, hanem a közösségi érzés­nek azokat a felbecsülhetetlen értékű megnyilvánulásait, amelyeket — túlzás, szépí­tés nélkül — sorolhatunk a szocialista erkölcs kritériumai közé. Beszéljenek a tények: a bri­gád tagjai vállalták, hogy be­tegség, szabadság, gyermek­gondozási szabadság esetén helyettesítik egymást; tavaly ilyen célokra összesen 1032 munkaórát fordítottak. Az üzemi — a szűkebb — és a községi — a tágabb — környe­zet szépítésére, csinosítására: 933 óra társadalmi munkát ál­doztak. Nemcsak maguk tart­ják be lelikismeretesen a mun­kavédelmi előírásokat, hanem munkatársaikkal is betartat­ják; ennek köszönhető, hogy az Olimpia brigádban fnegala- kulása óta egyetlen baleset sem volt. Nemcsak a munká­ban — a tanulásban is segítik egymást. A brigádban dolgo­zó három csoportvezető közül ketten most végzik a mű­anyagfeldolgozó szakiskolát; Sipekiné és Májer János üzemvezető rendszeresen segít nekik a tananyag elsajátításá­ban. Kilenc esztendeje nagyon alacsony volt a iskolázottság színvonala a brigádban. Azóta ketten befejezték a dolgozók-. általános iskoláját, egy. asz-:, szony elvégezte a ■ glmnáziu-' mot, hárman szakmunkás tan­folyamot végeztek, hárman marxista esti középiskolát,. "Öten vesznek részt a pártokta­tásban, ketten járnak szakszer­vezeti tanfolyamra. Ma már csak Richternénak hiányzik a nyolcadikos bizonyítványa, de nem sokáig: szeptembertől ő is nekivág a tanulásnak. Fürgén, pontosan A PEMÜ nagyszerű eredmé­nyeket ért el a IV. ötéves tervben: termelését úgy növel­te többszörösére, hogy közben állandóan korszerűsítette ter­mékszerkezetét, lépést tartott a divat változó igényeivel. Félkésztermék, nyersanyag és készlet tekintetében egy­aránt felkészülten, megalapo­zottan kezdtek hozzá a válla­lat dolgozói az V. ötéves — ezen belül az idei — terv tel­jesítéséhez. Gondosan kimun­kált, operatív program alapján dolgoztak, s az eredmény már : az első negyedévben megmu­tatkozott: 230 millió forintos tervüket március végéig 233 millióra teljesítették! Csaknem azonos termelőlétszámmal mintegy 65 millió forinttal ter­meltek többet, mint 1975. első negyedévében. A cipőipar igé­nyeihez alkalmazkodva, növel­ték a poliuretántalp gyártását, méghozzá — a tavalyi első há­rom havihoz képest — 400 szá­zalékkal! Üj termékük is van: a Bary—X szigetelő lemez, amelyet az Ikarus autóbuszok­hoz gyártanak, s ezzel jelentős importot takarítanak meg a népgazdaságnak. Naponta 75 tonna alapanyag, félkész- és késztermék mozog géptől gépig, műhelytől be­dolgozókig, onnan a készáru- raktárig — többször is ide- oda. Egy részét asszonyok mozgatják: az Olimpia brigád tagjai. Kálóziné, Zárdainé, Hídvéginé, Szabóné és a töb­biek. Fürgén, fegyelmezetten, pontosan. Nyíri Éva i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom