Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xx. évfolyam, 98. szám 1976. ÁPRILIS 25., VASÁRNAP .Jobban terem a föld Cscmőbcn csővezeték, Ncmcsnádudvaron vízelvezető épül Amerre gépeik és embereik járnak, megmozdul a föld, megszelídül a futóhomok, termőre fordul a parlag. Visszaadják a talaj erejét, hogy dús kalászt termő búzamezővé váljék a határ Péter-Pálra, paradicsom gombóckája hízzon és pirosodjon, paprika húsa vastagodjék a gazdaság örömére. Itt, a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat megyei irodájának falán, a térképen, színes pöttyök jelzik munkaterületüket Szamos mente, Tisza mente, Pest és Bocs megyei vándorló homokbuckák vidéke — ha a föld gazdáinak terve van, várják őket. De a vállalat is megkeresi a közös gazdaságokat, rendelkezésükre állnak, feltárják a megművelendő területeket. Soron következő feladataikról, melyek a következő évek munkáját megalapozzák, Száraz Mihály gazdasági vezető tájékoztatta a lap munkatársai. A vállalat néhány éve, átcsoportosítás folytán tartozik a dunántúli céghez. Feladatait addig is becsülettel teljesítette, s azóta bizonyítja, hogy menynyivel többre képes. Négy évvel ezelőtt 43 millió forint volt a termelési értékük, az elmúlt ötéves terv végére ez 64 millió forintra növekedett, s növekedett a dolgozók száma, erősödött a törzsgárda. Az V. ötéves terv éveiben, már 1977-ben el kell érniük a 100 millió forintot A. megyei iroda .ezt a tervidőszak végére tervezte, de a most történt profilbővítés ezt jóval előbbre hozza. Miniszteri utasításra, melyet a Bács- Kiskuin megyei tanács vb is megerősített, április 1-től megkapta a ceglédi központú megyei iroda a sükösdi és a keceli tőzegbányát, amelynek anyaigát talajjavításra, talajerő-utánpótlásra fogják használni. Egy részét saját feladataik megoldására, más részét értékesítve. A tőzegbányák mintegy 30 millió forint értékű gépi berendezéssel, állóeszközzel rendelkeznek, vannak kotróik, csilléik, erőgépeik. Vasúti pályájuk 30 kilométer. Államilag dotált feladatot láttak el eddig, a szükségesnél több géppel és személlyel. Június végéig a bányákat át kell venni, s hasznosságukat bizonyítani. Az eddigi 80 ezer forintos termelési értéket dolgozónként ott is 200 ezer forintra kell növelni. A ceglédi, megyei irodánál ennyi most az egy személyre juitó termelési érték. Feladatuk, megbízatásuk tehát van az év következő hónapjaira, s ez az év végéig teljesen kiegészül. Májusban hozzáfognak a terv szerint a mezőgazdasági, mélyépítési munkák elvégzéséhez. Cegléd közelében, a Ceglédi Állami Tangazdaság csemői sertéstelepénél csővezetékrendszer kerül a földbe, hígtrágyaöntöző telepet építenek, több mint 4 és fél millió forint értékben. Hasonló munka folyik Bácsalmásán, ennek értéke 2 millió forint, Nemesnádudvaron pedig a komplex meliorációs munka során vízelvezető rendszer készül, 1 és fél millió forint értékben. Az, hogy a mezőgazdaságnak ez milyen jelentős hasznot jelent, a Jövőben válik bizonyossággá, , A rt^jjavitás, a meliorációs munka segíti a gyümölcstelepítést, előre viszi az országosan szorgalmazott zöldségprogramot. Van olyan közös gazdaság, amely a talajjavítást még önerőből próbálja megoldani, de várhatóan, egyre több lesz Lendületes munkatempó Kétszáz hektár cukorrépa a jászkarajenői Árpád Tsz-ben Új gépeket vásárolnak A jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezetben még az ősszel mind felszántották a tervbe vett területet, kiszórták a műtrágyát, ám a talaj lezárására csak tavasszal kerülhetett sor. Amint lehetett, nagy lendülettél láttak munkához. Minden tavaszi növényt gyorsan elvetettek. A cukorrépa a múlt évi 161 hektárral szemben most 200 hektár területen terem. Kétszáz hektáron kel az étkezési száraz borsó. Ennek 20—;30 százalékát az erős szélvihar kárositotta. A termelőszövetkezetben megvalósuló nagyszabású szarvasmarhaprogram céljait szolgálja a takarmánybázis növelése. 171 hektáron új lucernát telepítenek. Takarmányrépa-magot ültettek 156 hektárra. Megfelelő ütemben folytak az előkészületek a kukoricavetésre. Nagy gondot fordítottak a gondos taláj-előké- szítésére. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat tagjakét 1200 hektáron foglalkoznak ezzel a növénnyel, nagyüzemi körülmények között A vetés jó ütemben halad, akárcsak a háztáji kukorica 700 hektárnyi területén. A termelőszövetkezet 185 hektáron foglalkozik szántóföldi kertészettel. Ebből 120 hektáron a Nagykőrösi Konzervgyár számára termelnek paradicsomot. Egy része korai fajta, amelynek gyorsan beérő termését a szabadpiacon értékesítik. Huszonöt hektáron paradicsompaprikát nevelnek, negyven hektáron dinnyével, uborkával és tökkel foglalkoznak. A melegágyakban nevelt palánták kiültetését jiúsvét után megkezdték. A munkavégzést könnyíti, hogy az idén 7,2 millió forintért gépeket vásárolnak, a többi között két traktort. A tavaszi zord időjárás okozta lemaradást szorgalommal rövidítették. A szombatokon és vasárnapokon is ment a munka, s ma már elmondhatják: utolérték magukat. T. T. MA Nyugdíjasok napja Nyársapáton Vasárnap, április 25-én, délután három órai kezdettel Nyársapáton a Vöröskereszt helyi szervezet nyugdíjasnapot tart a művelődési otthonban, melyre a település valamennyi idős lakóját várják. Az úgy éri bolttól fél háromkor lovas kocsi hozza, s viszi a vendégeket. Az ünepségen La- boncz Árpád tanácselnök mond köszöntő beszédet, majd műsor következik. Végezetül uzsonnán látják vendégül a község nyugdíjasait. azoknak a száma, akik a talajjavító vállalatokra bízzák ezt. Megbízható, erős törzsgárda kell ahhoz, hogy az ilyen felelősségteljes feladatot, mint az átszervezés, komolyabb zökkenők nélkül megoldják. Száraz Mihály elmondta, ebben náluk nem lesz hiba. Olyan emberek összetartó munkáskoUeiktí- vája ez, akire számítani, építeni lehet. Tevékenyek a szocialista brigádok. A munkából adódóan vándorélatet folytató csoportok tagjai is tudják, hogy itt érdemes dolgozni, s a törzsgárda marad. Vannak szalcmunkások — gépkezelők. — akik elérik a 72 ezer forintos évi jövedelmet —, ebbe természetesen a fizetés mellett a jutalom is belleszámít. Három éve, hogy a külső területeken dolgozók is bekapcsolódtak a mun kaverseny-mozgalomba, s ma már kilenc szocialista címért küzdő brigád van, tagjaik jórészt fiatalok. A törekvés az, hogy az értékes gépekhez, berendezésekhez a jól képzett, tanfolyamot végzett törzs gárdát bővítsék. Mivel szakmunkásképzésre szűkös üzemi körülményeik nem megfelelőek, olyan fiatal szakmunkásokra lesz szükségük a jövőben is, akik nem riadnak vissza az országjárástól. Sőt, a szaktanfolyamokat vállalva és elvégezve, fiatalítják és erősítik a törzsgárdát. Erőgépvezetőkre, esztergályosokra, gépszerelőkre, asztalosokra és gépműhely! segédmunkásokra számítanak, ezekre mindig szükségük van. A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi megyei irodája számos városi és környékbeli lakosnak ad munkalehetőséget. A közéletben egyszerűen csak így ismerik őket: „a talajjavítók”. Tevékenyen részt kémek Cegléd társadalmi életéből, legyen az munka, vagy közművelődés. Jócskán részük van abban, hogy a város neves Dózsa ifjúsági klubja anyagiakban nem szenved hiányt, társadalmi munkára, óvodák és iskolák patronálására szívesen vállalkoznak. Most, hogy Cegléden a Körösi úti KRESZ-park épül, segítségre jéLent.kezitek megint, s fiataljaik ott vannak a börzsönyi úttörővasút építésénél. Eszes Katalin Tizennégyezer felvonuló Május ünnepére készül a város Kitüntetett üzemek, vállalatok haladnak az élen Ünnep ünnepet követ a tavaszi hónapokban, s ezek közül is legszebb talán a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe, május elseje. Pattogó ritmusú indulók hangja ébreszti a városok lakóit, zászlóerdőt lobogtat a szél, tavaszi virágok pompáznak, s az ünnepség végeztével ínycsiklandó illatok szállnak az alkalmi lacikonyhák felől. Az áprilisi melegben kibontakozott orgonafürtök virágnyílást ígérnek a munka ünnepére, az ünnepség rendezésével megbízott ceglédi operatív bizottság pedig hasonlóan emlékezetes és látványos ünnepséget, a tavalyihoz. Vagy még szebbet! Mint Kiszely Ferenc, a szakmaközi bizottság titkára elmondta, hatvanöt munkahelyre küldték ki az értesítést, várva a mielőbbi választ: a felvonuláson részt vevő gyárak, termelőszövetkezetek, intézmények, hivatalok adjanak tájékoztatást munkájukról, eredményeikről. A forgatókönyv mellett készül hamarosan az az összeállítás is, amely a felvonulók színes csoportjait egymásnak és a nagy- közönségnek a hangosbemondó segítségével bemutatja. A hét elején megtörtént a terepszemle azon az útvonalon, amelyen a felvonulás zajlik majd. Rajz szerint kijelölik a találkozóhelyeket, a felvonulás sorrendjét. A terv szerint a Rákóczi úton halad az ünneplők serege, a tribün a szokott helyén áll, a Szabadság téren. Ha napsütéses lesz az idő, 12—14 ezer felvonulóra lehet számitani Cegléden. A sort a veteránok és az iskolások nyitják, ókét követik a sportolók, majd az élüzemek következnek, utánuk pedig azok, akik szintén kiváló eredményeikkel és jól példájukkal is az ólen járnak. A felhívást minden munkahely megkapta, hogy készítsenek friss dekorációkat, színes, hangulatos és egyéni legyen minden egyes felvonuló csoport. A közterületek díszítéséről a tanács illetékes osztálya gondoskodik, a lakóházak fellobogózása és díszítése természetesen a ceglédiek dolga lesz, mint máskor is, mindig. A kétnapos ünnepre és külön a május elsejei felvonulást követő délutánra alaposan felkészül a kereskedelem és a vendéglátóipar. Főként édeségről, péksüteményről, és húskészítményekről, fagylaltról és nagy mennyiségű üdítő italról gondoskodnak. i E. K. Elsősegély, csecsemőgondozás Mit vigyünk az útra ? * > Úttörő vöröskeresztesek vetélkedője Húsvét után ragyogó napsütésben gyülekeztek a ceglédi járás általános iskoláinak kis egészségőrei a putrisarki kiserdőben. Autóbusz és autók hozták a gyerekeket az erdészház előtti tisztásra, ahol a járási ifjúsági vöröskeresztesek vetélkedőjét tartották meg. Az egybegyűlteket Jakab Béla, a járási hivatal művelődésügyi osztályának a vezetője köszöntötte, majd ismertette a verseny menetét és szabályait. Elsősegély- nyújtásból, csecsemőgondozás, bői és általános elméleti tudnivalókból kellett bizonyítani, hogy jól megjegyezték a tanultakat. A vetélkedőn mintegy száz gyerek vett részt. Ügyességüket is számos feladat megoldásával bizonyították: felkészülni például egy képzeletbeli, kétnapos kirándulásra, a legszükségesebb egészségügyi felszereléssel, napi étlap összeállítása, nyári táborozáshoz, elsősegélyben részesíteni az út közben megsérült diáktársat. A csecsemőgondozók vetélkedőjén ismerni kellett a fü- rösztés, etetés, célszerű öltöztetés menetét, a csecsemőételek elkészítésének módját, sorrend, jét, s mindezt bemutatni pró- babábúk segítségével. A résztvevők mindannyian dicséretet kaptak, a legjobbak jutalomban részesültek. Az elsősegélynyújtó versenyben első a törteli, második a jászkarajenői, harmadik a kocséri általános iskolások csapata lett. Csecsemőápolásból a ceglédberceli általános iskolások bizonyultak a legjobbnak, őket követték a dánszentmiklósi és az albertir- sai gyerekek. A jutalmakat a ceglédi járási Vöröskereszt titkára, Horváth Józsefné és dr. Cyetvai István főorvos adta át. Takács Imréné Növendékhangverseny A ceglédi zeneiskolában megkezdődnek a növendék- hangversenyek. Ma, április 25-én délután fél 5-től Ballag Judit növendékei mutatkoznak be az iskola hangversenytermében a szülők és az érdeklődők előtt. Koronglövés Vadászok versenye Koronglövőversenyt rendez ma, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Cegléden, a Körösi úti lőterén a csemői November 7. Tsz.—KÖZGÉP Vállalat vadásztársasága. A koronglövőversenyen Pest megyei vadásztársaságok tagjai vesznek részt. Megszépül a tsz-központ Megváltozik az albertirsai Szabadság Tsz központjának a képe, felfrissítik, festik-pad- lózzák az irodahelyiségeket. Rendezték az épület melletti parkot, a virágágyásokat, elkészült a mutatós kerítés is. A kisüzemi nyúltakarmányozásról tart előadást hétfőn délután hat órai kezdettel a ceglédi Kossuth Művelődési Központban dr. Pacs István egyetemi adjunktus. Bővül a hálózat Bővül a városi szennyvizhálózat. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói a Fürst Sándor utcában fektettek le vezetéket. A képen: a tisztítóakna készül a Pesti út és a Fürst Sándor utca sarkán. Apáti-Tóth Sándor felvétele A fejlesztés irányelvei Cokakban él a jobbító szándék, a város gyarapodását előrevetítő gondolat. Az már körvonalazódik, hogy mivel gazdagodunk öt éven belül, de az egyes munkaterületek irányítóinak arra is gondolniuk kell, mit és hogyan célszerű tenni a távolabbi tervek érdekében. Cegléd művelődési intézményhálózatának fejlesztési irányelveit vitatták meg a héten az iskolaigazgatók, a népművelők és a párt- titkárok a városi pártbizottság és a városi tanács rendezésében tartott aktívaértekezleten. A saját munkaterületüket jól ismerő, felelősséggel gondolkodó emberek abban foglaltak állást, a gyermekintézményeket, óvodákat, iskolákat, közművelődési intézményeket hová célszerű telepíteni, s egyáltalán, milyen sorrendben, figyelembe véve a ma és a holnap várható igényeit. Felvetődhet némely olvasóban, hogy pénzünk, körülhatárolt anyagi hátterünk egyelőre csak erre az öt évre van. Ez azonban nem zárhatja ki, hogy gondolatunk több lépéssel előbbre járjon. Már most meg kell szabnunk azokat az irányelveket, amelyek jövendő városépítő cselekedeteinket meghatározzák. Szó esett a további bölcsőde- és óvodaépítésről. Az általános iskolai tantermek számának növeléséről. A napközi otthoni elhelyezés lehetőségének bővítése épp úgy szóba került, mint a gyermekélelmezés javításának módja. Számot kell vetni a külterületi iskolákkal, figyelemmel kísérve, miként alakul az érintett rész népessége. A Budai út ezerötszáz lakója épp úgy a figyelem középpontjában áll, ha a közművelődés holnapi teendőiről beszélünk, mint a Károlyi-lakótelep népes lakossága. Az egyik helyen a tsz kultúrházának rendeltetésszerű fenntartására volna szükség, a másik helyen fiókkönyvtárra, klub- helyiségre. Tornapályára, hogy a hét végi szabadnapokon ne kelljen — szé- . gyenszemre — még a felnőtteknek is a középiskolák kerítésén átmászni, ha rúgni akarják a labdát. A közeli években felépülő új könyvtár helyének meghatározására több ötlet is felmerült, akárcsak az óvodák, az iskola helyének . kijelölésére. Elvi és gyakorlati érvekkel támasztottak alá minden javaslatot. Szóba került a Kossuth Művelődési Központ színháztermének teljes rendbehozatala. Ez sem halogatható tovább, hiszen néhány éve még arról írtunk: kong a terem a színházak bérleti előadásain. Ma már szervezetten jönnek az üzemekből a bérletesek. Jogos igény, hogy a hely színvonala emelkedjen a produkcióéhoz. Cegléd nem dicsekedhet falai közt élő, nagyszámú alkotóművésszel. Meg kell becsülnünk Benedek Péter parasztfestőt és alkotásait. Már most hozzá kell kezdenünk azon művei felkutatásához, amelyek alkalmasak az életművet egységbe foglaló, állandó kiállítás megteremtéséhez. Ezzel nem késlekedhetünk, mint ahogy a Benedek-em- lékszoba helyének kijelölésében is mielőbb dönteni kell. A városi tanács művelő- désügyi osztálya által összeállított, jól tagolt és a legszükségesebb adatokat közlő 1 vitairat helyes kiindulópontnak bizonyult az együttgondolkodáshoz. Az elhangzott kiegészítésekkel módosítva és bővítve, a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztik, elfogadásra ajánlva. A város fejlesztése csak átgondolt elvi irányítással valósulhat meg, éppen ezért — e példa nyomán — más ágazatokban is hasznos lenne hasonló módon ösz- szehangolni az elképzeléseket. Tamasi Tamás 1 a