Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám

Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátsága! Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból. A tavaszi ülésszak fináléja Mérleg a leszerelésről A bizottság záróülésén felszólalt Alekszej Roscsin Csütörtökön befejezte mun­káját a leszerelési bizottság ta­vaszi ülésszaka. A bizottság záróülésén felszólalt Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képvi­selője is. Beszédében emlékeztetett ar­ra, hogy a szovjet delegáció a legaktívabban részt vett a bi­zottság ülésein annak a kér­désnek a megvitatásában, amely a tömegpusztító fegyve­rek új fajtái és új rendszerei kidolgozásának és előállításá­nak betiltására vonatkozik. Roscsin aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egyes nyugati hatalmak elzárkóznak a probléma meg­oldásában való részvétel elől. A leszerelési bizottság nagy figyelmet fordított arra a Szovjetunió kezdeményezése nyomán előterjesztett javaslat­ra, amely a termésizeti környe­zet katonai célú megváltozta­tásának eltiltását indítványoz­za. Roscsin kifejezte reményét, hogy a megállapodás szövegé­ben — az ENSZ közgyűlés kí­vánságának megfelelően — még 1976-ban megegyeznek. A leszerelési bizottságban komoly figyelmet szenteltek a vegyi fegyverek betiltásának is. A Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy a bizottság­nak nagyobb aktivitást kell tanúsítania a kérdés megvita­tásában. A nukleáris háború veszélyé­nek csökkentésével kapcsolatos kérdéseket érintve Roscsin em­lékeztetett arra, hogy a Szov­jetunió javaslatot tett olyan nemzetközi szerződés megkö­tésére, amely az atomi egy ver- kisérietek általános és teljes beszüntetését írná elő. A szovjet delegátus a to­vábbiakban rámutatott: a nem­zetközi béke és a népek bizton­sága megszilárdításából faka­dó feladatokat szolgálja az a fontos javaslat, amelyet Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára az SZKP XXV. kong­resszusán elhangzott beszámo­lójában terjesztett elő egy olyan világsaerződés megköté­séről, amely kiiktatná az erő alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokba 1. A bizottság záróülésén fel­szólalt Joseph Martin ameri­kai küldött is és kifejtette az Egyesült Államok álláspontját a leszerelés kérdéseiről. Az amerikai küldött a hely­színen végzett nemzetközi el­lenőrzés szükségességét ismé­telgette. A bizottság záróülésén fel­szólalt még Svédország, Nagy- Britannia, Kanada és Hollan­dia képviselője, valameny- nyien kiemelték a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásának lehetőségét. Ünnepi ülés Moszkvában Lenin születésének évfordulóján Mindent az emberek , az emberek érdekében Jurij Andropov ünnepi beszéde Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában csütörtökön ünnepi ülésen emlékeztek meg Vlagyimir Iljics Lenin születé­sének 10€. évfordulójáról. Az ünnepségen megjelentek a Szov­jetunió Kommunista Pártjának veteránjai, az SZKP XXV. kongresszusának tiszteletére rendezett szocialista munkaver­senyben kiemelkedő eredményeket elért moszkvai üzemek dol­gozói, a Szovjetunió tudományos és kulturális életének kiemel­kedő személyiségei. Az elnökségben foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnöke, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam más vezetői. Az ünnepi ülést Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Jurij Andropov, az SZKP KB PB tagja, az est ünnepi szónoka lépett az emel­vényre. Az idő nem győzhette le Lenin tanításait — kezdte ün­nepi beszédét Jurij Andropov. — Nem győzhette le, mivel a leninizmus hűen tükrözi a tör­ténelem valamennyi objektív törvényszerűségét, s szüntele­Szovjet-laoszi dokumentumok A laoszi párt- és kormányküldöttség csütörtökön Moszkvá­ból Leningrádba repült. A delegáció, amelyet Kaysone Phom- vihanh, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterel­nöke, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának fő­titkára vezet, kedd óta tartózkodik — az SZKP KB és a szov­jet kormány meghívására — hivatalos látogatáson a Szovjet­unióban. Csütörtökön a nagy Kreml palotában szovjet—laoszi do­kumentumokat írtak alá: A szovjet—laoszi közös nyi­latkozatot Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke és Kaysone Phomvi- hanh, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitkára, a La­oszi Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke látta el kézjegyével. A Szovjetunió és Laosz kor­mánya közötti megálapodást a kulturális és tudományos együttműködésről Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, Makariosz közvetlenül Ankarával kíván tárgyalni Makariosz ciprusi elnök a kölni Deutsche Welle rádió­adónak adott nyilatkozatában elutasította a megbeszéléseket Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség vezetőjével. Egyúttal azonban bejelentette: a Ciprusi Köztársaság elnö­keként kész közvetlen tárgya­lásokat folytatni a török kor­mánnyal a ciprusi problémá­ról. Makariosz arra hivatko­zott, hogy véleménye szerint Denktas csupán a török kor­mány megbízottja, aki Anka­ra utasításait hajtja végre. a Szovjetunió külügyminiszte­re és Phoun Siphraseuth, a La­oszi Forradalmi Néppárt KB PB tagja, külügyminiszter ír­ta alá. A Szovjetunió és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság közötti kereskedelmi szer­ződést, valamint árucsere-for­galmi és fizetési megállapo­dást Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere és Maysouk Say- sompheng laoszi ipari és ke­reskedelmi miniszter látta el kézjegyével. A szovjet és laoszi kormány közötti jegyzőkönyvet a laoszi állami geológiai szolgálat meg­teremtésében való közreműkö­désről Szemjon Szkacskov, a Külgazdasági Kapcsolatok Ál­lami Bizottságának elnöke és Maysouk Saysompheng, laoszi ipari és kereskedelmi minisz­ter írta alá. A dokumentumok aláírásá­nál jelen volt Mihail Szuszlov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Andrej Grecsko, az SZKP KB PB tagja, honvédel­mi miniszter, más szovjet hi­vatalos személyiségek, s a la­oszi párt- és kormányküldött­ség tagjai. nül magába olvasztja a fejlő­dés során keletkező új ered­ményeket. A Szovjetunió Kom­munista Pártja elméleti és gyakorlati tevékenysége tör­vényének tekinti a lenini ta­nításokhoz való hűséget A szovjet kommunisták a Lenin születésének évforduló­jával kapcsolatos ünnepsége­ken minden évben számot ad­nak maguknak a megtett út­ról és felmérik az előttük álló feladatokat — mondotta a szónok. — Mint azt az SZKP XXV. kongresszusa is bebizo­nyította, a Szovjetunió hatal­mas erőforrások birtokában van, Az ország fejlett ter­melőerőkkel, nagy tudomá­nyos potenciállal rendelkezik. Minden eddiginél szilárdabbá vált a társadalom, a párt és a nép egysége. Ezekre az ered­ményekre támaszkodva az SZKP hozzákezdett azoknak a terveknek a megvalósításához, amelyek végrehajtásuk esetén további jelentős sikereket eredményeznek a kommunista építésben, megszilárdítják a béke ügyét és a szocializmus nemzetközi pozícióit. Lenin a néppel való egység­ben látta a párt erejét. A szovjet emberek jól tudják — hangsúlyozta Jurij Andropov —, hogy az SZKP mindent az emberek nevében, az embe­rek érdekében tesz. A moszkvai Lemin-ünnepség szónoka végezetül hangsúlyoz­ta, hogy a kommunisták a pro­letár internacionalizmus dicső hagyományait követve saját egységfrontjukat, szolidaritá­sukat állítj áll szembe a béke és a társadalmi haladás ellen-' ségeinek nemzetközi tömbjé­vel. Manapság nincs jobb módja annak, hogy kifejezzék tiszteletüket Lenin emléke előtt, mint ezeknek a követel­ményeiknek és feladatoknak a kitűzése, s a fáradhatatlan munka e feladatok végrehaj­tásáért. Az eml ék ünnepség az Inter- niacionálé hangjaival ért vé­get. A választások küszöbén Súlyos politikai merénylet Kuba portugáliai nagykövetségén Vitor Louro, portugál mező­gazdaságügyi államtitkárt, a Portugál Kommunista Párt tagját visszahelyezték funkció­jába : alaptalannak bizonyul­tak a jobboldalnak azok az el­lene felhozott vádjai, amelyek szerint további földfoglalásra szólította fel a délvidéki pa­rasztságot. A földreformmal foglalkozó államtitkár elleni eljárás megszüntetéséről és funkciójáról történt felfüg­gesztésének feloldásáról csü­törtökön rendelet jelent meg Azevedo kormányfő aláírásá­val. A portugál fegyveres erők for­radalmi tanácsa szerdáról csü­törtökre virradóra megtartott választás előtti utolsó ülésén felszólította az ország lakossá­gát, hogy vasárnap járuljon az urnákhoz és fegyelmezetten te­kodása Európában? A könyv írói három okkal magyarázzák a tényt,, mégpedig a kapita­lizmus általános válságával, az egyes országok gazdasági, tár­sadalmi és politikai struktúrá­jával, valamint bizonyos konk­rét, esetenként kiváltó ténye­zőkkel. Nem véletlen, hogy a fasizmus Európa déli, közép­ső és közép-keleti részén vi­rágzott ki. Ennek az övezetnek országai — például Németor­szág és Spanyolország — kö­zött óriási fejlődésbeli különb­ségek voltak, mégis felfedezhe­tő volt alapvető vonás, azonos­ság: a feudalizmus, a nemzet­té válás nehézségei, a nemzeti egység vagy tudat különféle sajátos — többnyire túlfejlett, de olykor alulfejlett — voná­sai. A szerzők az olasz és a né­met fasizmuson kívül foglal­koznak azokkal a fasiszta irányzatokkal is, amelyek né­mileg eltérnek az európai fa­siszta szervezkedés tipikus sa­játosságaitól. Megállapítják, hogy a fasiszta mozgalmak el­méleti alapjaihoz tartoznak má6 tényezők is, mint például az antiszemitizmus, amely nem állandó, de gyakori alko­tóelemként jelentkezett. A ma­gyar fasiszta, mozgalmak, a Horthy-féle fasizmus, de a tő­le jobbra álló nyilaskeresztes mozgalmak nem nélkülözték az antiszemitizmust, amelyet fel­használtak uszításra, különbö­Miként juthattak hatalomra a nacionalista megszállottak, a mániákusak, a hitleri őrültek, akik milliókat halálba masí­roztalak s néhány évi hatal­muk után Európa vérben és szennyben fürdött. Georgi Dimitrov klasszikus megfogalmazása szerint a fa­sizmus . .a hatalmon levő fi­nánctőke legreakciósabb, leg­sovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt terrorista dik­tatúrája’’. Vagyis a fasizmus, mint rendszer, osztálydiktatú­ra, amelyben a gazdaságilag vezető csoportok egy bizonyos rétegének uralma érvényesül. Igen ám, de mégiscsak emberek csinálták ezt a diktatúrát. Kik voltak, akik a fasizmus töme­gét adták, akik kiszolgálták a mussolini—hitleri uralmat akik végrehajtották a sok ször­nyű, gálád tettet? Főleg kispolgárok, lumpen- proletárok, megtévesztett pa­rasztok, kisemberek, akik a burzsoázia, a finánctőke ural­kodó körei demagógiájának bedőltek, aki felültek a nacio­nalista jelszavaknak, akiket manipulálták, s eszközeiévé váltak a burzsoá reakciós ural­kodó csoportoknak. Persze, ez így egyszerűsített formája az értékelésnek, mert ennél sok­kal bonyolultabb, összetettebb az ügy. S éppen ezt vizsgálja a szerzőpár. Mire vezethető vissza a fa­sizmus megjelenése és elural­ző felekezethez, réteghez tar­tozók összeugratására. Elbuktak a fasizmusok, de a szellemük néha felütik a fe­jüket, s ezért okulni kell a történelemből, okulni kell az európai fasizmusokból. Termé­szetesen a történelemben soha semmi nem ismétlődik azonos módon. Vitathatatlan azonban, hogy a válságos helyzetek a világban időnként visszatér­nek, s tény, hogy mindig nagy veszélyeket rejtenék maguk­ban. Nem véletlen,- hogy a chi­lei. fasizmus is éppen a kapi­talista világ válságos idősza­kában ütötte fel a fejét: az amerikai imperializmus politi­kai, gazdasági válságba került; a vietnami háború okozta ve­reség, a felszabadító mozgal­mak sikerei következtében félt, hogy a latin-amerikai konti­nensen is tovább erősödik a demokrácia a szocializmus ereje, s a chilei példa meg­gyorsítja a dél-amerikai föld­részen a szocializmus térhódí­tását, s ezért folyamodott a katonai-fasiszta diktatúrához. Ébernek kell tehát lennünk, tanulni, okulni a történelem­ből, s nem engedni meg, hogy a fasizmusnak bármilyen for­mája is teret nyerjen. Leplez­zük le, harcoljunk ellene! Ez a könyv a maga okfej­tésével, azzal, hogy feldolgoz­ta az európai fasiszta mozgal­mak bonyolult történetét, az ol­vasó számára még világosab­bá tette a fasizmus természe­tét, megkönnyítette a tisztáb­ban látást ebben a fontos kér­désben. Gáli Sándor gyen eleget állampolgári köte­lességének. A tanács ismét kö­zölte, hogy határozottan fellép azokkal szemben, akik meg­akadályozzák az állampolgáro­kat politikai szabadságjogaik gyakorlásában. Ajprilts 25~re, a választások napjára általános készültséget rendelt el a fegy­veres erőknél. A tanács — az alkotmány rendelkezéseivel összhangban — jóváhagyta az Azori-szigetek közigazgatását szabályozó törvényt. Súlyos politikai merényletet követtek el a választások kü­szöbén Lisszabonban: minden valószínűség szerint szélsőjobb- oldali elemek bombát robban­tottak Kuba portugáliai nagy- követségén. — A nagykövetség berende­zése telejesen tönkrement, a robbanás leszaggatta az ajtó- és ablakkereteket is. Sűrű füst­felhő gomolygott az irodáikból késő délután. Az épület bejá­rata előtt a korai esti órákban rendőrök vontak kordont. A kubai nagykövetség ellen elkövetett merényletben egy kubai állampolgár életét vesz­tette, négyen pedig súlyosan megsebesültek. Két személyt életveszélyes sérülésekkel szál­lítottak kórházba. CISZJORDANIA Újabb tüntetések Csütörtökön délelőtt újabb heves tüntetésekre került sor a ciszjordániai Jerichóban. A kilenc éve tartó izraeli meg­szállás és további zsidó tele­pülések létesítése ellen tűnte­tő arab lakosság a város ut­cáin máglyába rakott régi ke­rékabroncsokat gyújtott fel és kőzáporral - fogadta a tömeg szétoszlatására kivezényelt karhatalmi erőket. Több arab diákot őrizetbe vettek. A szkíták aranya New Yorkban Százezrek utaznak az amerikai metropolisba, hogy megnézzék a szkiták aranykincseinek kiállítását. A gyűjteményt a kijevi múzeum adta kölcsön a New York-i Metropolitan Múzeumnak, miután a szkiták — ősmagyarosan a szittyák — országa hajda­nában a Krim-félsziget északi részén terült eL A pompás gyűjtemény nagy sikert aratott és ek­kor alkotta az amerikai sajtó az új kifejezést: „artpolitic”. Art — annyi, mint művészet, a politic — pedig politika. Mégis, nem egészen az értendő rajta, mintha mi ezt mondjuk: művészetpolitika. Az ame­rikai sajtó szellemes — és elismerő — meghatározá­sával: annak művészete, hogy művészettel politikát csináljanak. Azóta bemutatták New Yorkban és Washington­ban a leningrádi Ermitázs képeinek egy kollekcióját és nemrég ehhez hasonló megállapodást kötöttek az NDK-val: ez utóbbi lesz a legnagyobb képzőművészeti kiállítás, amelyet szocia­lista állam valaha is Amerikában rendezett. De miért okoz ez ilyen nagy feltűnést? Akkorát, hogy még új kifejezést is kreálnak hozzá? Bele kell magunkat élni a tengeren­túli gondolatvilágba: úgy ítélik meg, hogy e kiállí­tások érdeklődést, politikai rokon szén vet keltenek a küldő szocialista ország iránt. Az egyik amerikai lap nagyvonalú szovjet gesztusnak nevezte a szkí­ta aranykincs mustrára küldését. Valljuk be, hogy ebben az artpolitic-dologban van is valami igazság. A törté­nelmi régiség, a műalkotá­sok egy ország, egy nép múltját, hagyományait, lelkét tárják a távoli föl­dek lakói elé. Üzenet ez, jelzés, hogy megismerésre, barátkozásra, gondolatok cseréjére várnak. Ennyi­ben „politic” ez a művé­szet. De van ennek a dolog­nak más oldala is. Az ame­rikai sajtó azt panaszolja, hogy ha nyugat-európai múzeumok kincseiből sze­retnének kiállítást rendez­ni, tucatnyi — olykor ma­gán — érdekeltség útvesz­tőjébe keverednek. A szo­cialista országokban vi­szont egy kézben, a társa­dalom kezében van min­den, egy fórummal kell tárgyalni, gyorsan dűlőre lehet jutni. Az igazság kedvéért je­gyezzük meg, hogy a franciáknál is hasonló a helyzet, náluk is központi kezelésben vannak a mú­zeumok. Legutóbb az Egyesült Államokba küld­ték a Mona Lisát, és úgy mondják, Napóleon óta nem beszélték annyit Amerikában Franciaor­szágról és az olasz festé­szetről, mint e hölgy hódí­tásai nyomán. Az ilyesfajta hódítások­kal azonban könnyen meg­békélhetünk. A szocialista országok ennek élharcosai és egyáltalán nem lenne baj, ha az artpolitic” a másik oldalon is átvenné a „katona-politic” helyét. Tatár Imre Tárgyalások napja Bejrátban A libanoni balodali és jobb­oldali erők politikai vezetői csütörtökön külön-külön meg­beszélést tartottak az ország helyzetéről és a politikai ki- bontakoris lehetőségeiről. A nap folyamán ugyancsak ülést tartott a Szíriái—libano­ni—palesztin katonai vegyes bizottság, amelynek egyik fő feladata az újabb tűzszünet szavatolása. A jobboldali keresztény vezetők csütörtöki tanácsko­zásukon beszámolót hallgat­tak meg arról, milyen választ hozott Frangié államfő két küldötte DamaszkuszbóL Tá­jékozott források szerint az államfő — akinek lemondását a baloldal követeli és aki még mindig nem írta alá az utód­választást lehetővé tevő, a parlament által is elfogadott törvényt — elsősorban arfa kért biztosítékokat a szíriai vezetőktől, hogy a legutóbbi damaszkuszi megállapodás­nak nincs titkos záradéka. A tűzszünetet a libanoni főváros több pontján szerdá­ról csütörtökre virradóra is megsértették. i l i A fasizmus természetrajzáról Sok írás, könyv leleplezte már a fasizmust de még min­dig lehet újat mondani róla, szükséges is. hogy mind job­ban megismerjük az emberi­ségnek ezt a fortéimét, amely ideológiai köntösbe bújva a népek kiirtására szövetkezett. Üjat is mondóan szolgálja ezt az Európai fasizmusok, 1919—1939 című könyv, ame­lyet a Kossuth Könyvkiadó je­letetett meg. A szerzők — Ormos Mária—Incze Miklós — nem a fasizmus okozta véreng­zésekről, az embertelenségek­ről, az elképzelhetetlen borzal­makról írtak, hanem a fasiz­mus természetrajzát mutatják be. Arra vállalkoztak, hogy átfogó képet fessenek az eu­rópai fasiszta rendszerekről, mozgalmakról és pártokról, A szerzőpár ismerteti a fasizmus elméleti és történeti előzmé­nyeit, feltárja a fasziszta moz­galmak társadalmi és osztály­bázisát, elemzi a fasiszta cso­portosulások és politikai struktúrák viszonyát, nem utolsósorban a fasiszta progra­mokat. Azt vizsgálják, hogy miként találhatott követőkre a fasizmus, hogyan terjeszkedett Európában és miként taszítot­ta az emberiséget világhábo­rúba: s a véres diktatúrák nyo­mán tízmilliókat hurcoltak koncentrációs táborokba, em­berek millióit égették el a kre­matóriumokban egy ördögi ideológiai, gonosz eszme, a fa­ji mitológia alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom