Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám

A KNDK külügyminisztere - Balatonfenyvesen Ho Dam, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökhelyettese és kül­ügyminisztere kíséretével együtt csütörtökön a Balaton- nagybereki állami gazdaságba látogatott. A vendéget elkísér­te Garai Róbert, külügymi­niszterhelyettes, Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete és Szabó Ferenc hazánk phen- jani nagykövete. A koreai küldöttséget Bala- tonfenyvesen, az állami gaz­daság központjában Sütő Ödön igazgató tájékoztatta a hajdani nagybereki lápvidék mintegy 10 ezer hektáros kör­zetében, javarészt állattenyész­téssel és vadgazdálkodással foglalkozó gazdaság munkájá­ról. A vendégek csütörtökön dél­után visszautaztak a főváros­ba. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mukáspárt Központi Bizottsága 1976. április 22-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, valamint Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében az 1976. évi népgazdasági terv meg­kezdésének tapasztalatairól szóló jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. ájus elsejére készül az ország Pest megye központi ünnepségét Nagykörösön rendezik Impozánsnak ígérkezik idén is a május elsejei felvonulás, amelyet a fővárosban — im­már hagyományosan —• a vá­rosligeti Felvonulási téren rem­Létra A legutóbbi esztendők- ben az újonnan épí­tett lakások 92—94 szá­zalékában ott találjuk a vezetékes vízszolgáltatást Főt nagyközségben. Gyor­san bővült a hálózat, a la­kosság természetesnek tartja, hogy úgynevezett alapellátásának e fontos eleme nem hiányzik. Még inkább így gondolkodnak az új otthonok tető alá se­gítői, akik nincsenek keve­sen, hiszen évente 130—150 lakás épült itt fel, a járás­ban Dunakeszi és Göd nagyközségek után a leg­több. Ami az egyik olda­lon öröm, az a másikon gondként mutatkozik. A nagy építkezői kedv ugyanis „nyújtja” a tele­pülést, s kézenfekvőnek látszik a megoldás: nem vízszintben, hanem függő­legesen terjeszkedni, azaz emeletes épületeket emel­ni. Igen ám, de a bővülő vízhálózat egyre inkább sürgeti a következő lépés megtételét, a csatornázást, a többszintes épületek pe­dig egyenesen elképzelhe­tetlenek a szennyvíz zárt rendszerben történő elve­zetése nélkül. A csatorna viszont rengeteg pénzt kö­vetel. Bezárul a kör? Er­ről nincs szó. Arról azon­ban igen, hogy a nagyköz­ség csak fokozatosan jut­hat ebben az ügyben előre, úgy, ahogyan a középtávú tervidőszakban az anyagi fedezet megteremtődik. Jó néhány helyen járnak hasonló cipőben, s már olyan vélemény is elhang­zott, hogy „minek siettek annyira a vízvezetékkel”? Adjunk igazat az így okos- kodóknak? No hiszen, csak egyszer kellene őket olyan településre költöztetni, ahol az egészséges ivóvíz szinte kincsnek számít — járásbeli példát említve: Szokolyán — iziben rájön­nének a sietség magyará­zatára. Arra, hogy a meg­felelő vízellátás nem egy­szerűen egyike a teendők­nek, hanem a néhány leg­fontosabb dolog közé tar­tozik. A sietségről ennyit fennmarad persze még akkor is a kérdés, amit ugyancsak szíve­sen fogalmazgatnak egye­sek, hogy „nem kellett vol­na a fejlesztést jobban összehangolni”? Ami mö­gött az rejlik, hogy ne építsenek több lakást, mint amennyit zavartala­nul elláthatnak vízzel — kilépve a váci járásból, ahogy emiatt vannak gon­dok Vecsésen —, s a víz­vezetékre rákapcsolt la­kásokhoz alakítsák ki a csatornarendszert is. Bi­zony, jó lenne, ha sikerül­ne a papíron oly’ könnyen megteremthető eszményi állapotokat a gyakorlatban viszontlátni, de ehhez sem a pénz nem elegendő, se kivitelezői kapacitás — s még előbb tervezői — nin­csen. Létrán kapaszkodnak fel­felé a megye települései, s teszik ezt úgy, hogy két lábuk ritkán áll a létra ugyanazon fokán. Hol az egyik, hol a másik láb hág magasabbra, s bár létrán mászni nem kényelmes foglalatosság, ám az a lé­nyeg, hogy feljebb jut az ember. Fogalmazhatunk nyíltabban: a településfej­lesztésnek bizonyos hatá­rig természetes kísérője az egyenetlenség. Eszményi, minden tekintetben, rész­letben egyeztetett haladás csakis akkor lenne elkép­zelhető, ha szűz földön lát­nának neki a város vagy a község építésének, újként alkotva meg lakóházakat és közműveket, intézmé­nyeket, utakat. Mivel ilyen eszményi eset ritka, mint égbolton az üstökös, bele kell törődni abba, hogy miközben a településeken kielégítenek bizonyos igé­nyeket és szükségleteket, ezekkel párhuzamosan, s legtöbbször ezekből követ­kezően újak teremtődnek. Nemcsak maga a fejlesz­tői tevékenység, hanem az igény, a szükséglet is jár­ja a létrát, s mindig előbbre tart, mint a gya­rapodás. TV] egint példáért nyúlva: ■LTJ' Nagykőrösön, a Vági István lakótelepen széles körű társadalmi összefo­gást is segítségül véve, hatvan gyermek számára bölcsődét, száznak pedig óvodát építenek. Miközben a Volán I. sz. Vállalata nagykőrösi üzemének dol­gozói, az Arany János Gimnázium diákjai, s so­kan mások azt szervezik, hogy milyen formában se­gítsenek a két gyermekin­tézménynél, a mindenki­nél okosabbak, a megérte­ni semmit meg nem értők azok tépelődnek, hogy „nagyobb óvoda kellene”, mert annyi a környéken a gyerek. Tehát vagy na­gyobb vagy semmilyen? No persze, az okoskodók tartózkodnak az ilyesfajta, a dolgokat nevükön nevező megfogalmazásoktól. Ök csak tépelődnek, aggódnak, elégedetlenkednek, miért nem halad, sőt, szalad gyorsan felfelé a létrán településük, s nehezen vagy egyáltalán nem ér- tjk, hogy o város- és köz­ségfejlesztés nem verseny- futás. A lehetségesnél, a szük­ségesnél ritkábban magya­rázzák a helyi tanácsok a létra fokait, s azt, hogy a létrát nem ők találták ki, hanem objektív tényezők sora hozta létre. Most kü­lönösen itt lenne az ideje a magyarázó szónak, hi­szen ezekben a napokban kerülnek a tanácsok elé az ötéves tervek, mindaz, ami megvalósulhat, s amire várni kell újabb fél évti­zedet. Feltételezhetően a start izgalma mutatkozik meg nt-ott a türelmetlenség­ben. E türelmetlenséget hasznos cselekedetek sorá­vá változtatni — ez az egyik, s kétségtelenül a helyes megoldás. Mert a másik az, hogy engedve a türelmetlenségnek, némely helyen gyorsabban meg- járhatónak vélik a létrát, s a nagy sietségben bizony a fokok mellé léphetnek. S ilyenkor örül az ember, ha nem huppan le a föld­re, hanem megkapaszko­dik, s egyszeriben rájön: bár nagyon igyekezett, nem jutott följebb. Mészáros Ottó deznek. Körülbelül 250 ezer résztvevőt várnak — közölték tegnap az ünnepek eseményei­ről a SZOT-ban tartott sajtó­táj ékozitaitón. A Felvonulási téren pontban 10 órakor fanfárok hangjára kezdődik a nagy seregszemle. A dísztribünön a párt- és álla­mi vezetők mellett ott lesz­nek munkásmozgalmunk vete­ránjai és a termelésiben, társa- daími munkában élenjárók is. Ezúttal, a korábbi évek ün­nepi meneteinél rövidebb idő­tartamúra, kétórásra tervezik a fel­vonulást. A nyitóképet megelőzően két­ezer úttörő köszönti majd vi­rágcsokrokkal a tribünökön helyet foglalókat, s a felvonu­lás i végén több ezer sportoló élőképében, látványos gyakor­lataiban gyönyörködhet a kö­zönség. A májusi seregszemlének — melyeit tíz- és tízezrek részvé­tele tesz mozgalmassá majd három alapgondolata van: a proletár nemzetköziség de­monstrálása, hazánkban az MSZMP vezető szerepének ki­fejezésre juttatása, s az előt­tünk álló gazdasági célok, fel­adatok érzékeltetése. Pest megye is készülődik a munka ünnepére. Több helyről érkeztek már hírek az előkészületekről. Nagykőrösön a központi ün­nepségen színpompás felvonu­lással köszöntik a megye dob gőzéi a 32. szabad május 1-ét A menet tíz órakor kezdődik majd, s élén a Nógrádi Sándor nevét viselő úttörő honvédelmi század halad. Mintegy 26 vál­lalat, intézmény és termelő- szövetkezet dolgozói vesznek részt a felvonuláson, amely tükrözi majd a szocialista vi­lágrendszer, s hazánk egyre fejlődő és erősödő politikai és gazdasági erejét. Környezetvédelem a mezőgazdaságban A mezőgazdasági ágazat kör­nyezetvédelmi kutatási ered­ményeiről, feladatairól kezdő­dött kétnapos tudományos ülésszak csütörtökön a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kutatási és szak- oktatási főosztályának rende­zésében a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében. A tanácskozáson több mint 40 előadás hangzik el a vízgaz­dálkodás, a talajvédelem, az erdőgazdálkodás, és az állat- tenyésztés környezetvédelmi kérdéseiről. Jelenleg mintegy 30 kutatóhelyen vizsgálják a mezőgazdaság fokozott kör­nyezetvédelmének lehetőségeit. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM ARA 80 riLLItU 1976. ÁPRILIS 23., PÉNTEK Az országban elsőként Versenyben az Ikarus az V. ötéves tervidőszakban A kooperáló Csepel Autógyár egyetértéssel fogadja a vállalásokat A szigetszentmiklósiak garantálják a padlóvázak ütemes szállítását Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár dolgozói a szocia­lista munkaversenyben elért eredményeikkel kiérdemelték a Minisztertanács és a SZOT- elnökség vörös zászlóját. A nemes hagyományok folytatá­saként, most az V. ötéves terv idősza­kára tettek szocialista munkaverseny-vállalást. Az Ikarus dolgozói az V. ötéves tervben az előző terv­időszakhoz viszonyítva 50 szá­zalékkal növelik termelésüket és 1980-ig legalább 60 ezer autóbuszt gyártanak, öt esz­tendő alatt több mint 45 ezer autóbuszt szállítanak a szo­cialista országokba. Az előző tervidőszakhoz viszonyítva csaknem 50 százalékkal töb­bet adnak át legnagyobb vá­sárlójuknak, a Szovjetunió­nak, 80 százalékkal bővítik autóbuszexportjukat a fejlett tőkésországokba. A hazai közlekedés számá­ra 70 százalékkal több autó­buszt adnak, mint a IV. öt­éves tervben. Korszerű troli­buszokat fejlesztenek ki, ja­vítják termékeik és garanciá­lis szolgáltatásaik minőségét. Középtávú munkaverseny- felajánlásuk középponjában áll. hogy a termelés, az üzem- és munkaszervezés, a beruhá­zás minden szintjén fejlesztik a munka és a gazdálkodás hatékonyságát. Számítástech­nikai módszerek kiszélesítésé­vel korszerűsítik a termelés- irányítást, hogy a vállalat ka­puján 10 percenként gördül­hessen ki egy-egy új autóbusz. Ez a termelési ütem teszi majd lehetővé, hogy elhatáro­zásuknak megfelelően negyed évvel korábban Teljesítsék az V. ötéves tervben előirány­zott autóbuszgyártási tervü­ket. A gazdálkodás hatékony­ságának növelése érdekében 1980-ig az egy autóbuszra ju­tó tőkés importanyag-költség 26 százalékos csökkentését vállalták. Évente másfél szá­zalékkal csökkentik az anyag- és energiaköltségeket A gyártásfejlesztési és üzemszervezési feladatok tel­jesítésével korszerűsítik az anyagmozgatást is, ezzel 400 ezer munkaórát takarítanak meg, s ily módon legalább 200 dolgozót átirányíthatnak produktív munkaterületre. Az anyagmozgatás gépesítésével és korszerű gyártóberendezé­Házgyártók sek üzembe helyezésével 2500 nehéz fizikai munkát végző dolgozó munkáját könnyítik meg. Az Ikarus dolgozói azt is vállalták, hogy szakmai és politikai ismereteik állandó bővítése érdekében, ebben a tervidőszakban legalább négyezren vesz­nek részt a munkásto­vábbképzésben, a nyolc általános iskolát el nem végzettek arányát 28— 29-ről 19—20 százalékra csök­kentik. Öt esztendő alatt leg­alább 20 fiatal szakmunkást készítenek fel és küldenek egyetemre. A gyár dolgozói jelentős társadalmi hozzájárulással se­gítik a gyáregységek környe­zetének, lakóterületének fej­lesztését kommunista műsza­kokkal és a hozzájárulás más módjaival. Az V. ötéves terv időszakára 150 ezer óra tár­sadalmi munkát vállaltak. A gyár vezetői kötelezettsé­get vállaltak, hogy a tervidő­szakban jelentősen javítják a vállalat dolgozóinak szociá­lis, kulturális ellátását. Egész­ségügyi létesítményeket építe­nek, bővítik a vállalati üdü­lőket, s a dolgozók — elsősor­ban a többgyermekes családok — helyzetének javítására 589 lakás bérlőkijelölési jogát szerzik meg. A vállalat 500 szocialista brigádját körültekintően és rendszeres támogatás­sal készítik fel a megnövekedett követelmények teljesítésére. A mostani, ötéves versenyvál­lalás alapján elkészítik éves felajánlásaikat is, amelyeknek teljesítését esztendőnként ér­tékelik. ★ Az autóbuszgyártás gyors fejlesztéséből az elmúlt évek során jelentős részt vállalt — és így lesz ez az elkövetkező évek gyártás- és gyártmány­fejlesztési feladatainak vég­rehajtása során is — me­gyénk legnagyobb iparválla­lata, a Csepel Autógyár. A testvérvállalat szocialista munkaverseny-vállalásának hírül vétele után elsőként a szigetszentmiklósi gyár veze­tőit kerestük meg, mivel az Ikarus-gyári dolgozók vállalá­sának teljesítését nagymérték­ben befolyásolja, hogy a járó­képes padlóvázak időben és jó minőségben érkezzenek meg a Csepel Autógyárból. A vállalat vezetői elmon­dották, hogy egyetértéssel fogadják az Ikarus ver­senyre serkentő vállalá­sát, amelyet a közeljövőben is­mertetnek majd a gyár dolgo­zóival, egyetemben az autó­gyári kollektíva versenyvál­lalásával, amely szervesen csatlakozik majd a testvérvál­lalatéhoz, s kérik a kollektíva tevékeny közreműködését. A Csepel, autógyáriak — mint ahogy azt eddig is tették — készek rá, hogy az Ikarus dolgozóinak az V. ötéves terv­időszakra tett vállalásainak teljesítéséhez a járóképes padlóvázakat a megfelelő ütemben leszállítsák. Ehhez garanciát nyújtanak a Csepel autógyári szocialista brigádok, s mindazok, akik sikerre vit­ték a IV. ötéves tervidőszak szocialista munkaverseny- mozgalmát Szigetszentmikló- son. A lakosság javuló ellátását szolgálva Kiváló lett a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Készül a homlokzati falclem a Dunakeszi Házgyár VI. szá­mú hajójában. Koppány György felvétele Tavalyi eredményes munká­juk elismeréséiként a belke­reskedelmi miniszter, egyetér­tésben az illetékes ágazati szakszervezettel, a KPVDSZ- szel, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnak a Kiváló vállalat címet adomá- nyoztá. A tegnapi átadási ünnepsé­gen az élért eredményeket Kalmár István igazgató ismer­tette a dolgozókkal. Elmondot­ta, hogy az elmúlt öt év alatt gyors ütemben fejlődött a vál­lalat s ezzel jelentősen hozzá­járult a megye lakossága ellá­tásának javításához. A terve­zett több mint 55 százalékos forgalomnövekedéssel szem­ben, 70,3 százalékot érték eí. Készleteik értékesítése is meg­gyorsult. Az eredmények nagy­mértékben köszönhetők annak, hogy a vállalat dolgozóinak több mint 80 százaléka tevé­kenykedik szocialista brigá­dokban. Az ünneplő , dolgozókat Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, levélben köszöntötte, a miniszteri elis­merést Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese adta át. A vállalat három alkalma­zottja a Belkereskedelem ki­váló dolgozója lett, a monori méteráruüzlet valamennyi dol­gozója brigádban tevékenyke­dik, s ők elnyerték a Vállalat kiváló brigádja címet. A szo­cialista brigádok közül arany fokozatot kapott a pilisvörös- vári bolt kollektívája, négy brigád ezüst, kilenc bronz, s ugyancsak kilenc zöidkoszorús jelvényt ‘nyert el. Hét brigád elismerő oklevelet kapott. A vállalat 35 dolgozója kapta meg a Vállalat kiváló dolgo­zója jelvényt és az ezzel járó pénzjutalmat. Kirill Iljasenko, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökhelyettese tegnap fogadta azt a magyar ügyészi küldöttséget, amely dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész vezetésével tartózkodik Moszk­vában. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tegnap vacsorát adott Ilié Verdetnek, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottsá­ga tagjának, a KB titkárának tiszteletére, aki a román kül­döttséget vezeti az együttmű­ködési vegyes bizottság tár­gyalásain. Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes magyar ipari és kereskedelmi szakem­berekből álló delegáció élén látogatást tett a milánói nem­zetközi vásáron. i I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom