Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD vAoos'R ESZ^? xx. Évfolyam, 93. szám 1976. Április is., vasárnap Alföldi Tej Tartálykocsi hozza, tasakokba töltik Hagyományosan készül a túró, a tejföl Lámpák fénye világítja meg a szállító teherautót. A jármű megrakva műanyagból készült tetszetős ládákkal, a ládák po- lipaklkolkba töltött, hűtött friss tejjel. — Még kettőt, aztán rendben vagyunk, mehet a kocsi! Éjfél elmúlt, ötven perccel. Kőröstetétlen határában, az Alföldi Tej üzeméből hajnali fél négykor indul ki az utolsó tejesautó. Az év első három hónapjában 1 millió 850 ezer liter tejet vásárolt fel a termelőszövetkezeti társulás — 320 ezer literrel többet, mint tavaly, a hasonló hónapokban. A tej az abonyi háztájikból, a kőröstetétleni Árpád Tsz-ből, a ceglédi, a kecskéscsárdai, a cifrakerti gyűjtőhelyekről, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tehenészetéből érkezik a társulás üzemébe. Napi 17 ezer liter tejet fogadnak itt, melyből tagakba töltött tsz-tej, tejföl és túró lesz, mire a boltokba és onnan az asztalra kerül. Két begyűjtő tartálykocsi hozza, öt tehergépkocsi kiszállítja. Három a fővárosba hordja a tejet, egy Ceglédre, egy a jászkara- jenői, lcocséri, abonyi és nagykőrösi boltokhoz viszi reggeli nyitásra. Cegléden hamar fogy a kék- cimkés poharas tejföl, órák sem kellenek, hogy a friss túró, bár „levesesebb” a tejipari vállalat készítményénél, eltűnjön a hűtőpultról. Általános vélemény, hogy úgy mond’ falusiasabb íze van. Ez igaz, hiszen hagyományosan készül a kőröstetétleni Alföldi Tej-nél. Oltósan, hidegen, csurgatva lesz túró a tejből, így gyártják a tejfölt is, míg a tejipar homogenizálja a tejet a technológia szerint. Több tejet, túrót, tejfölt csak akkor gyárthat az Üzem, ha van miből. A jövőre nézve most a korszerűsítésre gondolnak. Készül az új hűtőgépvonal, kettő már áll, bár hármat vettek. Novemberig szeretnék a helyén látni azt a két, olajtüzelésű kazánt is, amelyet szintén beszereztek. Ez is sokat könnyítene a munkán. Benn, a munkacsarnokban a hűtőkamra tetőtől talpig csempeburkolatot kapott, csempe borítja a palackozó falait. Százegy ember, köztük három tejipari szakember dolgozik itt. A létszám nem ingadozó, mint régebben. A tejesek érzik, megtalálták számításukat és a jövő is további javulást ígér. (—es) NAPRAFORGÓ. SZÁZ HEKTÁRON Újabb istálló épül CSÁNYI, HORTI DINNYÉSEK JÖNNEK Három részközgyűlés volt a tavasz elején az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben, akikor tárgyalták meg, fogadták el az idei terveiket. Erre az évre eszerint 80 millió forint árbevételt kell elérniük, s mintegy 12 millió forint nyereséget várnak. A tsz 3500 hektáron gazdálkodik, ebből 2300 hektár a szántó, ami az 1300 jószágot számláló szarvasmarhatelepet takarmánnyal jórészt ellátja. Az építőbrigád ebben az évben újabb, 400 férőhelyes istállót épít, mivel az állatállományt tovább növelik. A hangsúlyt a húshasznú szarvasmarhára és a tejtermelésre helyezik. A tehenészetben 425 tehenet tartanak. Tavaly tehenenként 3100 liter tejet fejtek, ezt most 200 literrel javítani kívánják. A földeken megtörtént a fejtrágyázás, hozzáfogtak a gabonatáblákon a vegyszeres gyomirtáshoz, megy a simítózás. 710 hektáron kenyérgabonát, 250 hektáron őszi árpát vetettek, lucerna 220, tavaszi takarmánykeverék 300 hektáron terem. 310 hektárnyi kukorica termését szánják takarmánynak. A vetést április közepén megkezdték. A tsz kertészete 95 hektáros. Négyezer négyzetméteren, melegágyban nevelik a paradicsom, a paprika, az uborka és a d’nnye palántáit. A sárgarépa magját már elvetették. Hamarosan megjönnek a horti és csányi dinnyések, akik a diny- nyét termeszteni, gondozni fogják. A paradicsom, paprika és uborka termésére a konzervgyárral kötöttek szerződést, emellett szállítanak a MÉK-nek és ellátják három helybeli és két ceglédberceli elárusítóhelyüket zöldségfélével. A Szabadság Termelőszövetkezet 106 hektár gyümölcsösében alma és kajszibarack terem. A régi, elavult gyümölcsös helyett 36 hektárnyit újratelepítettek, elvégezték időben a metszést, permetezést. Ezekben a napokban az ösz- szes gép és személyzete munkában van, alaposan igyekeznek kihasználni a jó időt. Nyolcvan ember. harminc traktor dolgozik. A tsz a nép- gazdasági érdeket szem e’őtt tartva vállalta, hogy 100 hektáron napraforgót terjneszti Vetéséhez hozzálátnak. A tehenészetben is van mit tenni. A megyei állattenyésztési felügyelőséggel kötött szerződés nyomán a háztájiból felvásárolt szopós borjak neveléséről is gondoskodni kell. Tavaly 250-et vettek át, ebben az évben is ennyire számítanak. A hasas jószágok felvásárlása most folyik. A sertéstelepen 1500 hízót tartanak, van 120 anyakoca, s ezek szaporulata. Az évenként ismétlődő vemheskoca-akció keretében ebben az évben is 50 jószágot szándékoznak átadni háztáji nevelésre. A juhászaiban a 450 anyajuh ugyanennyi szaporulattal örvendezteti, meg a tsz-t. A pecsenyebárányok exportként öregbítik a gazdaság hírét és hoznak hasznot. E. K. KEDDEN: Fogadóóra Dánszentmikíóson Dánszentmiklóson, a községi tanácsházán kedden, április 20-án, délelőtt 9—12 óráig fogadóórát tart Tóth Attiláné országgyűlési képviselő és Adori Károlyné megyei tanácstag. A Dózsa-brigád Tsz-tagok, Angoláért Az angolai nép támogatására felhívással fordult az Országos Béketanács a lakossághoz. A Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a felhívást eljuttatta á mezőgazdasági kollektívákhoz, hogy lehetőségeikhez mérten nyújtsanak segítséget. Elsőként a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet kollektívájától érkezett bejelentés: a tsz Dózsa György szocialista brigádja az angolai nép megsegítésére 1600 forintot ajánlott fel, melyet társadalmi munkát végezve gyűjtöttek össze. A tsz-szö- vetség az összeget az Országos Béketanácsnak adja át. Emléktúra, honismeret Rákóczi nyomában Messzi hegyek üzenete — Jó reggelt kívánok, valamennylüknek! Autóbuszunk rögtön indul, vár ránk a zempléni hegyvidék, az ország gyönyörű és mégis kevéssé ismert része. Kétnapos országjárásunk Rákóczi-emléktúra. Történelmi helyeket keresünk fel. Remélem, kellemesen fogják érezni magukat. Jutalomutazás Felberregett az Ikarus autóbusz motorja Cegléden, a járási hivatal előtt. Pataki Ferenc történész-idegenvezető az imént az utasokat köszöntötte, akik hajnalok hajnalán jöttek a járás községeiből. Jutalomutazás ez, azok vehetnek részt rajta, akiket a községi krónikák írásáért és a mozgalomban kifejtett tevékenységért-ezzel ajáncső fejedelemnek. A megemlékezés koszorúját Szabó Vera helyezte el a talapzaton. Fel- elevenedett más emlék is. — Valaki a Pataki Feri bácsit keresi! A tér szélén idős férfi támaszkodott a botjára. Magasságát életkora megnyeste. Öröm villant arcán, amint a csoport idegenvezetőjét meglátta. —Hozta isten, tanár úr, emlékszik-e még rám? Ügy tizenkét évvel ezelőtt, nálam lakott. Pataki Ferenc nyugdíjas, de szálfa termetű. Meghajolt, amint átölelve köszöntötte a kis hegyi embert. — N. Szűcs János bátyám! Honnan ismert meg? Honnan sejtette, hogy itt járok? Emlékszik még, mikor néprajzot örökíteni1 itt időztem, Mogyoróskán ?! — Nem lehet azt csak úgy felejteni. A szépet, jót megőrzi az ember. Mikor túristabusz érkezik a faluba, mindig megkérdem, nincs-e velük a ceglédi tanár? A csoport tagjai közben megcsodálták a várból a falu kis görögkeleti templomába került művészi kincset, a több százéves Aíária-ikont. Indultak tovább. —j Hát akkor, tizenkét év múlva megint találkozunk —, búcsúzott a ceglédi tanár. Szemüvege mögött furcsán csillogott a szeme. dékozott meg a Hazafias Népfront. Azon a kis füzeten, melyet Szabó Vera, a nyársapáti községi pártvezetőség titkára osztott ki az utasok közt, 11. Rákóczi Ferenc képe látható. A túra során az emlékhelyeken bélyegzést kell majd szerezni, lesz is vagy öt belőle. Aki viszont az • év folyamán még ennyit gyűjt magának, egy Rákóczi-emlékplakett boldog tulajdonosa lehet. Tetszett is a felkínált lehetőség mindenkinek. Bélyegzést gyűjteni meg is bízták Győré Pált, az abonyi helytörténész tanácstitkárt és Nagy Lajos, nyugdíjas csemői iskolaigazgatót. Az első állomás Mezőkövesd, Matyóföld központja. A fiatal gépkocsivezető, Lendér Ferenc levizsgázott addig a csoport előtt, elnyerte bizalmukat, fegyelmezettségről, udvariasságról adva tanúságot. Az asszonyok útja a Matyó Múzeumba vezet, mintakönyvet keresnének, az otthoni kézimunkaszakkörök számára. Könyv, sajnos nem volt, de gyönyörködtető látványban bőven jutott részük. Szerencsen, a református templomban Rákóczi — Jól van, én kitartok — bólintott N. Szűcs János. Mellette állt a fia, maga is meglett ember. — Hetvenöt éves az öreg, dolgos volt világ életében — mondta. A Bodrog-parti Athénban Arany- és ezüstbányáiról egykor oly híres Telkibányán madarak füttykoncertje volt a csoport ébresztője. A korán kelők kirándulást tettek, felke. resték a falucska néprajzi ér- dekességű, lcopjafás öreg temetőjét. — Örökre emlékezetes lesz ez az országjárás — mondta Határ Ilona, törteli pedagógus. Hasonló véleményen volt a ko- cséri Vass Imréné, Boros János és Szandi Julianna, Jászka- rajenőről, Ébert József Cegléd- bercelrpl. — Nem ismerjük eléggé saját hazánk tájait. Hegynek föl, völgynek le kanyarog az út. Eltűnt már mögötte a regéd vár, Füzér vára, elmaradt Hollóháza porcelán- gyárastul, el a többi kis falu. Széphalmon megállt a busz. A nyelvújító Kazinczy Ferenc nyugszik itt. Abonyban, a rokoni kúria kertjében, ahol oly sokszor megfordult, mellszobra áll. Sírjánál az abonyiak kicsit hoszabban időztek. Sárospatakon tovább restaurálják a várat, csak kívülről gyönyörködhetett a csoport a Vörös toronyban, az oszlopsoros, boltíves Perényi-szárnyban. A Bodrog-parti Athén várkapuján át az áradó Bodrogra látni: széles mezőben hömpöly- gött a folyó, földnyelvvé vált az országút a víztükörben, a busz ezen gördült hazafelé. Zsigmondnak, a var egykori urának síremlékét kereste föl a csoport. Ö volt, aki az 1600-as évek elején Kár öli Gáspárt arra biztatta, hogy fordítsa anyanyelvére, magyar nyelvre a bibliát. (A túrázók az eredetit később láthatják a sárospataki könyvtármüzeúmban.) A szerencsi helytörténeti múzeum emlékkönyvében örömmel fedezték fel a csoport tagjai, hogy néhány nappal ezelőtt abonyi úttörők jártak ezen a vidéken. Az ex libris gyűjtők zsákmánya lett Fery Antal művészi kisgrafikája, II. Rákóczi Ferenc képmása. „Én kitartok” Boldogkő várát viharos szél táncolta körül, csaták emlékét őrizték meg falában az ágyúgolyók. Hosszú ideig élt itt Balassi Bálint is. A kocséri, abonyi, törteli pedagógusok a szél zúgásából vitézi énekét vélték hallani. Mogyoróska felé, a mezsgyék szélén már fakadt a hagyásfák rügye. Kanyargós út visz a csöpp faluba, melynek lakói szobrot emeltettek a diA' Állandósult a siker A középpontban az ember Portrékból — életmű Történelem a téren Cegléd idegenforgalmi látványossága lett ez a tér, mióta Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, a Dózsa-szobor a helyére került. A ceglédiek is szívesen időznek a tavaszodó, gyepes-virágdíszes tér padjain. Apáti-Tótb Sándor felvétele A t világrész, minden vala- mire való tárlatrendezője ismeri Tóth István névét. A katalógusok ezrei röppentik a szélrózsa minden irányába újabb és újabb sikeredi. Évek óta magasan tündököl szeren- csecsillaga. Pályája csúcsán — a változó mezőnyben — állandósult a siker, összeforrt munkájával. A ceglédi fotóművész múlt évi eredményeit tizenhat tekintélyes nemzetközi díj summázza. Aranyérmet kapott a többi között Pitts- burghban, Tajvanon, Hongkongban és Jugoszláviában. Bordeauxban Grand Prix-t nyert, neki ítélték a francia fotószövetség nagydíját. Chi- cagó, Washington, Eindhoven, az Alabama állambeli Birmingham egyaránt sikerei színhelye volt. A falakon portrék függtek, művészekről készített nagy hírű arcképsorozatának jobbnál jobb tagjai. Ezekkel érdemelt elismerést a múlt évben a Budapesti Fotóklub kiállításán is. A Fotó című lap 1975. decemberi számában Az Országos Fotóművészeti Kiállítás című cikkben Szegedi Emil az alábbiakat írta képeiről: „Tóth István egyre mélyülő emberábrázoló művészetének két remeke: Déry Tibor, Frank Frigyes művészek arcképe, valós, kimunkált, az intellektust feltáró mestermű. A Néma hegedű (ez is emberábrázolás) világos jelrendszerével, érzelmi azonosulásával, nemesen egyszerű architektúrájával méltán érdemelte ki a Budapesti Fotóklub tiszteletdíját.’’ Díjakkal felérő elismerésnek számít, hogy a FIAP (a fotóművészek nemzetközi szövetsége) fennállásának huszonöt éves jubileumát ünneplő itáliai kiállításán, is részt vettek alkotásai, amelyre a világ tizenöt legjobb fotósa kapott meghívást... Nem kisebb büszkeséggel tölthette el az a tudat, hogy Buenos Airesben az aranyérmes képek randevúján harminc művében gyönyörködhet a közönség. Portugáliát vándor- kiállítása járja. Tavaly a hazai városok közül Szekszár- don és Orosházán mutatott be tekintélyes anyagot. A meghívásoknak újabb és újaibb képekkel tesz eleget. Portréi mindenütt felejthetetlen élményt keltenek. Művészetében az emberábrázolás áll előtérben, képeinek sikere ebben rejlik. Ezeken a mesteri vonalvezetés, az aranymetszés szabálya érvényesül, tökéletesen felépített, megkomponált minden mű. Semmi idegen, zavaró, oda nem illő dolog nem rontja a biztos hatást, öncélúan semmi sincs jelen, minden a mondanivalót, az atmoszférateremtést szolgálja. Egységben áll a szerkezet, a tónus és a kompozíció. Ez a magas ívelésű teljesítménysorozat biztosítja szilárd helyét a nemzetközi művészvilágban. A z idei év első díja Van- couverből érkezett. Tóth István pályafutásának ez a 182. érme. Épp olyan szívóssággal és eltökéltséggel építi tovább életművét, mint eddig tette. Szigorú, de értő nemzetközi zsűrik méltányolják a ritka teljesítményt. Tamasi Tamás Ittasan, jogosítvány nélkül motorozott Motorkerékpárt vásárolt B. I. törteli segédmunkás. Motorozott vele, mielőtt a nevére átíratta. Mint ellenőrzéskor kiderült, ittasan ült a járműre, vezetői engedély nélkül motorozott. Négyezer forint a x szabálysértésért a büntetése. A A bélyegzést gyűjtők szorgalmasan dolgoztak, ónodi, mogyoróskai, sárospataki, szerencsi, miskolci bélyegzés díszítette a lapokat. Az Alföldön lehet folytatni, hiszen itt is vannak Rá- kóczi-emlékhelyek. A busz este gördült be Ceglédre. Az érkezők messzi hegyek üzenetét hozták. Eszes Katalin
