Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

UönAés után pénteki lapszámunkban részletesen ismertettük azt a x középtávú programot, amelyet elfogadott a Pest me­gyei Tanács, s amely a megye tanácsi gazdaságának egé­szét öleli fel. A számok, tények, sokasága tárul az olvasó elé, aki segítségükkel betekintést kap abba a jövendőbe, amelyet — ez természetes — a megyei egymillió felé kö­zelítő lakosságának együttesen kell kialakítania. Joggal mutatott rá a középtávú terv vitájában a megyei tanács­tagok^ egyike, mégpedig Gallina József, hogy akkora ösz- szegről, mint most, még soha nem döntöttek a megyehá­za patinás dísztermében. A költségvetés és a fejlesztési alap együttes összege hozzávetőleg 20 milliárd forintot tesz ki, ainilyet még egyetlen tervidőszakban sem hasz­nálhatott fel szűkebb hazánk, nem beszélve a felszaba­dulás előtti időkről. Tréfának szánta valaki a tanácskozás szünetében a megjegyzést: ez a pénz túl sok ahhoz mérten, hogy sze­génynek nevezze magát a megye. Az igényekhez, a jogos fejlesztési feladatokhoz mérten viszont kétségtelenül ke­vés, és ezt sem az ötéves tervet előterjesztő megyei ta­nácselnök, sem a vitában felszólalók nem hallgatták el. Mégsem kerekedett valamiféle panasznap vagy kíván­ságlista előterjesztés a tanácskozáson. A realitások szigorú mérlegelése jellemzi a megye tanácsi gazdaságának öt­esztendős programját, s arra van szükség, hogy a végre­hajtás is ilyen szigorúan tárgyilagos, mérlegelő, a lehető­ségeket és a kívánságokat mindenkor józan fővel össze­vető legyen. E követelmény persze nem puszta óhaj. A negyedik ötéves tervben ugyanis a sikerek fő forrása az volt, hogy a tanácsok mindjobban megtanultak élni önál. lóságukkal, illetve, az, hogy fejlesztési teendőikhez nagy mértékű segítséget nyújtott a lakosság, s az üzemek, szö­vetkezetek, intézmények túlnyomó többsége. A lezárult tervidőszak legfontosabb tapasztalata éppen az, hogy jól megválasztott célok elérése érdekében a lakosság nagy tömegei mozgósíthatók, s a legtöbb helyen szétfoszlott az a hamis vélekedés, hogy csupán a településen élők kis tö­redéke hajlandó önzetlen, áldozatos munkára. Ez különö­sen az agglomerációs övezet településein bizonyosodott be, ahol maguk a tanácsi vezetők sem hittek igazán abban, hogy megnyerhetik a lakosság többségét. Tip jellemzi a tanácsi gazdaság ötödik ötéves tervét? A már említett realitásérzéken túl az az erőfeszítés, hogy a legégetőbb gondokra koncentrálja a rendelkezés­re álló anyagi forrásokat, s főként a lakásépítésben, az általános iskolai tantermek számának gyarapításában, a közműhálózat bővítésében érjünk el lényeges haladást. A megnövekedett anyagi lehetőségek — hiszen mind a költségvetés, mind a fejlesztési alap forintjai nagyobb ha­lomban kínálkoznak felhasználásra, mint a megelőző öt esztendőben —, együtt járnak azzal a kötelezettséggel, hogy a fejlesztés, a költségvetési gazdálkodás koncentrált legyen, azaz lerövidítse a kivitelezési határidőket, a mai­nál ésszerűbben hasznosítsa az építőipari szervezetek munkáját. Tehet-e ilyen módon dolgozni? A megyei tanácsülésen elhangzottak egyértelműen azt bizonyították, igen, lehet, de ehhez az kell, hogy ne csak az irányító szervek, ha­nem a helyi tanácsok tagjai, szakigazgatási szervei, s nem utolsósorban a lakosság is belássa ennek szükségességét. A többi között arra gondolunk, hogy már napjainkban jó néhány igényt megfogalmaztak a nemrég létrehozott megyei tanácsi kölcsönalapra. Csakhogy ebbe az alapba először be kell fizetni azt a pénzt, amely a tanácsoknál átmenetileg felhasználatlan, hogy adni tudjanak azoknak, akik jól haladnak egy-egy beruházással, csak éppen a pénzügyi fedezet lassítja a lépteket. Nem szabad tehát le­szűkíteni a középtávú terv végrehajtását beruházási, műszaki és hasonló feladatok körére, hanem túl tekintve ezen, fel kell fedezni azokat a szemléleti gondokat is, amelyek napjainkban akadályai a gyorsabb haladásnak. E szemléletmód sugallja például, hogy némelyik tanács számára sokkal fontosabb a pénz „kiharcolása”, mintsem az ésszerű és minél gyorsabb felhasználása. Illusztráció­ként egyetlen példát: az idei felújítási munkáknál eddig mindössze a teljes mennyiség 66 százalékára teremtették meg a tanácsok a kivitelezői kapacitást. Feltehető, hogy éppen ezért 1976-ban sem sikerült maradéktalanul telje­síteni a felújítások programját, s az újabb pénzmarad­vány annak bizonyítéka lesz, hogy a tervszerűségen, a feladatok jó előkészítésén még mindig sok a javítanivaló. V oltak és vannak, akik szívesen gondolkodnak úgy, hogy ők ellátják javaslatokkal, kívánságokkal, terv­ötletekkel a tanácsokat, s ez utóbbiak dolga, hogy mind­ezt formába öntsék, majd megvalósítsák. Kétségtelen, hogy tippekben sem a megyében, sem országosan nem szűkölködünk. Csakhogy egy dolog szavakban sok min­dent akarni, s más dolog a szavakat és a tárgyi lehetősé­geket mérlegelőén, tehát felelősséggel összevetni. A me­gye középtávú terve több, mint egy esztendei kemény, és szerteágazó munkával készült. A korábbinál fokozot­tabb mértékben érvényesült a demokratizmus, a helybeli és a megyei fejlesztési célok ismételt egyeztetése, de a si­kerhez még ez sem elegendő. Az is elengedhetetlen hozzá, hogy a javaslattevők, az ötletadók most már cselekvésre jelentkezzenek, a magukénak érezzék azt, amit közösen fogalmaztak meg. Különösen igaz ez a vállalatok,a szövet­kezetek, az intézmények esetében, ahol ma még meglehe­tősen nagy a bizonytalanság, az óvatosság, a korábbi ígé­retek visszaszívása. Van ennek reális magva, mert két­ségtelen, ma még nem dönthető el, hogy a vállalati gaz­dálkodás eredményei a következő esztendőkben miként alakulnak. A józan mértéktartás indokoltságát tehát ne vi­tassuk. Azt azonban joggal vonjuk kétségbe, hogy bere- kesztődött volna mindenfajta együttműködés lehetősége, hogy nincs mód a közös beruházások nemes hagyomá­nyainak folytatására, a fejlesztési eszközök átengedésére és így tovább. Ne tévesszük ugyanis szem elől, hogy a településfej­lesztés és általában az infrastruktúra korszerűsítése szo­rosan kapcsolódik a termelőtevékenységhez. Tudományos vizsgálatok bizonyították — így egyebek között az Orszá­gos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elemzéseihogy napjaink­ban a termelőtevékenység dinamikus bővítése már elkép­zelhetetlen a tágan értelmezett életkörülmények javítása nélkül. Ahhoz tehát, hogy a települések megfelelően ha­ladjanak az emberibb életet ígérő holnapra, nélkülözhe­tetlenek a termelési sikerek. Ugyanakkor, a termelőhe­lyeken létrehozott új érték, azaz a nemzeti jövedelem bő­vülése nyit forrásokat a települések korszerűsítési prog­ramjának végrehajtásához, illetve, kedvező esetben, a tervet meghaladó célok eléréséhez. A döntés megvan, rövid időn belül a helyi tanácsok is véglegesítik ötéves tervüket. Most már itt a cselek­vés ideje. Több mint 900 ezer embernek. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 1 FORINT 1976. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP Élüzem: a Volán ceglédi üzemegysége Kimagasló szállítási eredmények Jó alapokról indult az év elején a Volán 1-es Vállalat, így az első hónapokban, a kedvezőtlen időjárás ellenére is, hatékonyabb gazdálkodás­sal, a 4700-as gépkocsipark jobb kihasználásával sikerült a tavalyi hasonló időszakhoz képest jobb eredményt el­érni. Dr. Sárvári László, a válla­lat igazgatóhelyettese tájé­koztatta lapunkat a közúti árufuvarozás Pest megyei helyzetéről, az előszállítások lebonyolításáról. — Fuvaroztatóink nem pe- naszkodhatnak, az esős, ha­vas, sokszor csúszós útviszo­nyok ellenére helytálltak dol­gozóink, hogy a jelentkező, vártnál magasabb szállítási igényeket kielégíthessük. Januártól március végéig 8,1 millió tonnányi árut mozgattak meg, 2,4 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Az árutonna­kilométer hét százalékkal emelkedett, vagyis a rakott súllyal közlekedő gépkocsik­kal megtett távolság össze­sen 163,5 millió kilométer volt. Főként a billenőplatós gépkocsijaink „bevetésével” ér­tünk el teljesítménynöveke­dést. A műszaki telepek jobb kihasználásáért átcsoportosí­tottuk a gépjárműparkot. A továbbiakban elmondta, hogy az iparvállalatok ko­rábbi, év eleji lassú tempó­ját most nem tapasztalta Pest megyében a Volán. Mu­tatják a negyedéves szállítási eredmények. A konzervgyári készáru-kibocsátástól kezdve az építőanyag-készletekig tö­megesen jelentkeztek a fu­varfeladatok. A tervezettnél jóval több kővel és egyéb útépítő anyaggal szolgálták ki Pest megye közúti háló­zatának gazdáját, a KPM bu­dapesti igazgatóságot. A gödöllői üzemegység a dunabogdányi és csábhegyi bányákból rekordmeny- nyiségű szállítmányokat juttatott el a munkahe­lyekre, s az első negyedévben ezzel 850 ezer tonnányi súlyt moz­gatott meg, zömmel a nagy teljesítményű billenős jár­művekkel. A sóskúti homok­bányából az öntödéknek fu­varoztak az ország különbö­ző részébe, s a tahitótfalui Duna-híd rekonstrukciójához vitték az építőanyagot. Év elejétől dolgoznak az M 3-as autópályán. Ezekben a napokban tün­teti ki a Volán 1-es Vállalat a tavaly legjobb eredményt elért kollektíváit. A budapes­tiek mellett élüzem lett a ceg­lédi üzemegység is, amely tavaly 2,6 millió tonna árut szállított a körzetében levő fuvaroztatóknak, köztük a Nagykőrösi Konzervgyárnak, a VINEX Magyar Állami Pin­cegazdaságnak. Kimagasló tel­jesítményükben lendítő erő­ként hatott a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny, amelyhez csatlakoztak az abo- nyi, monori, nagykátai és nagykőrösi főnökségek is, te­hát az érdem közös. A hét végén adták át Ceg­léden a kitüntető okle­velet a mintegy ezer dol­gozót magába foglaló kollektívának. Negyvenhat arany, ezüst, A 200 ezres fővárosi KISZ- tagság i f j úkommunistákhoz méltóan állt helyt a politikai és gazdasági munkában — ál­lapítja meg a KISZ budapesti küldöttértekezletének beszá­molója, amely az élet minden területére kiterjedően vonja meg az utóbbi öt esztendőben végzett mozgalmi munka mérlegét. Szombaton, a Kerté­szeti Egyetem nagytermében 350 küldött részvételével meg­kezdődött a KISZ budapesti küldöttértekezlete, amelynek írásos beszámolójához Boros Béla első titkár fűzött szóbeli Tavaszi munkák A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz mintegy 1400 hektáros területtel tagja a bábolnai iparszerű kukoricater­mesztési rendszernek. A húsvéti ünnepek után megkezdődik a kukorica vetése. Jelenleg a nagy teljesítményű IHC traktorok a talajt készítik elő a vetéshez. Koppány György felvétele bronz fokozatot és szocia­lista címet elért brigádot ju­talmaztak meg. A vállalat kiváló brigádja kitüntetést kapta a Május 1. gépkocsive­zető, valamint a Bánki Danát műszaki szocialista brigád. Ez alkalomból nyújtották át a kiváló dolgozó kitüntetéseket és a 240 ezer forint pénzju­talmat is. Hazánkba érkezik Ho Dam Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására a közeli na­pokban hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezik Ho Dam, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság miniszter­elnök-helyettese és külügymi­nisztere. Magyar-indiai gazdasági jegyzőkönyv Szombaton a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumban Nemes- laki Tivadar kohó^' és gépipari miniszter és T. A. Fai, az In­diai Köztársaság ipari és köz- ellátásügyi minisztere aláírta a magyar—indiai gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési vegyes bizott­ság 2. üléséről készült jegyző­könyvet. Az aláíráson jelein volt K. P. S. Menőn, India ma­gyarországi nagykövete, vala­mint Török István külkeres­kedelmi miniszterhelyettes. A vegyes bizottság budapes­ti ülésén egyebek között a gyártási együttműködés kiszé­lesítéséről, a kölcsönös szállí­tások fokozásáról, valamint a harmadik piacokra irányuló közös szállításokról tárgyaltak. A fővárosi RISZ-fiatalok küldöttgyűlése kiegészítésit. A tanácskozáson részt vett Maróihy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára. A főváros ifjúkommunistái­nak képviselői két napon át tanácskoznak: megvitatják, észrevételekkel, javaslatokkal egészítik ki a beszámolót, to­vábbá a IX. kongresszus ha­tározattervezetét és a szerve­zeti szabályzat tervezetét, majd megválasztják a KISZ Budapesti Bizottságának tag­jait, valamint a kongresszusi küldötteket. május 1-i jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi se­regszemléje! 3. Éljen a marxizmus—ieninizmus! 4. Éljen, erősödjék a proletár internacionalizmus! 5. Éljen, erősödjék a szocializmust építő országok egy­sége! 6. Éljen az enyhülés folytatásáért, a társadalmi hala­dásért, az imperializmus ellen harcoló erők összefo­gása! 7. Éljen a haladás, a béke legyőzhetetlen ereje a Szovjetunió! 8. Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép meg­bonthatatlan, testvéri barátsága! 9. Éljen a szocializmus és a béke! 10. Éljen az európai béke és biztonság! 11. A XI. kongresszus határozatainak megvalósításával előre a fejlett szocialista társadalomért! 12. Nemzeti összefogással előre az V. ötéves terv sike­res megvalósításáért! 13. Hatékony, fegyelmezett munkával terveink meg­valósításáért! 14. Dolgozzunk, tanuljunk és éljünk szocialista módon! 15. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 16. Éljen társadalmunk vezető ereje a Magyar Szocia­lista Munkáspárt! 17. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar N épköztársaság! Vetik o kukoricát Rákapcsoltak a munkára a Pest megyei gazdaságokban — nyújtott és kettős műszakban készítették a magágyat, vetet­tek — s a kedvezőtlen kora tavaszi időjárás okozta elma­radást jórészt pótolták, s re­mélhetően ezután annak rend- je-módja szerint láthatják el a határbeli teendőket. Az állami gazdaságok e héten befejezték a cukor­répa vetését, 1240 hektáron került a földbe fontos ipari növényünk mag­ja. A termelőszövetkezetek 3600 hektáron termesztenek az idén cukorrépát, s szintén ha­marosan végére jutnak a ve­tésnek. A héten befejeződött a borsóvetés is, téesz-einkben 4400, állami gazdaságainkban 1970 hektáron — szántóföldi zöldségnövényeink közül a legnagyobb területen — taka­ríthatják be a borsét áz idei nyáron. A szövetkezeti gazda­ságokban 7 ezer hektáron ke­rül földbe a burgonya-vető­gumó, hamarosan végeznek a munkával is. Néhány napja vetik a nap­raforgót is a termelőszövetke­zetek határában, 3585 hektá­ron. A megye déli részeiből ér­kezik a hír, hogy kellően föl­melegedett már a talaj, hozzákezdtek a legnagyobb arányú tavaszi munkához, vetik a kukoricát. Kívánatos is az igyekezet, hi­szen Pest megyében 90 ezer hektár a tengeritermő terület. Egyébként elegendő vetőmag áll a gazdaságok rendelkezé­sére, s az elmúlt évekhez ké­pest nőtt a fajtaválaszték is. A már letudott tavaszi munkák sorából kimaradt a tavaszi gabonák — az árpa és a zab — vetése, hiszen a jóté­kony, csendes eső hatására sokfelé már szépen sorol az árpa. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Sihka P. Stevensnek, Sierra Leone Köz­társaság elnökének az ország nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából. Karakas László munkaügyi miniszter szombaton Havanná­ba utazott a KGST-tagorszá- gok munkaügyi miniszterei értekezletének VIII. ülésére. Földvári Aladár, a Szakta­nács elnöke szombaton eluta­zott a Skót Szakszervezeti Szö­vetség kongresszusára. A svájci parlament delegá­ciója, mely dr. Joseph Egli ve­zetésével a magyar országgyű­lés meghívására egyhetes hi­vatalos látogatást tett hazánk­ban, tegnap elutazott Buda­pestről. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Gyarmati János, az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke búcsúztatta. i L

Next

/
Oldalképek
Tartalom