Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
UönAés után pénteki lapszámunkban részletesen ismertettük azt a x középtávú programot, amelyet elfogadott a Pest megyei Tanács, s amely a megye tanácsi gazdaságának egészét öleli fel. A számok, tények, sokasága tárul az olvasó elé, aki segítségükkel betekintést kap abba a jövendőbe, amelyet — ez természetes — a megyei egymillió felé közelítő lakosságának együttesen kell kialakítania. Joggal mutatott rá a középtávú terv vitájában a megyei tanácstagok^ egyike, mégpedig Gallina József, hogy akkora ösz- szegről, mint most, még soha nem döntöttek a megyeháza patinás dísztermében. A költségvetés és a fejlesztési alap együttes összege hozzávetőleg 20 milliárd forintot tesz ki, ainilyet még egyetlen tervidőszakban sem használhatott fel szűkebb hazánk, nem beszélve a felszabadulás előtti időkről. Tréfának szánta valaki a tanácskozás szünetében a megjegyzést: ez a pénz túl sok ahhoz mérten, hogy szegénynek nevezze magát a megye. Az igényekhez, a jogos fejlesztési feladatokhoz mérten viszont kétségtelenül kevés, és ezt sem az ötéves tervet előterjesztő megyei tanácselnök, sem a vitában felszólalók nem hallgatták el. Mégsem kerekedett valamiféle panasznap vagy kívánságlista előterjesztés a tanácskozáson. A realitások szigorú mérlegelése jellemzi a megye tanácsi gazdaságának ötesztendős programját, s arra van szükség, hogy a végrehajtás is ilyen szigorúan tárgyilagos, mérlegelő, a lehetőségeket és a kívánságokat mindenkor józan fővel összevető legyen. E követelmény persze nem puszta óhaj. A negyedik ötéves tervben ugyanis a sikerek fő forrása az volt, hogy a tanácsok mindjobban megtanultak élni önál. lóságukkal, illetve, az, hogy fejlesztési teendőikhez nagy mértékű segítséget nyújtott a lakosság, s az üzemek, szövetkezetek, intézmények túlnyomó többsége. A lezárult tervidőszak legfontosabb tapasztalata éppen az, hogy jól megválasztott célok elérése érdekében a lakosság nagy tömegei mozgósíthatók, s a legtöbb helyen szétfoszlott az a hamis vélekedés, hogy csupán a településen élők kis töredéke hajlandó önzetlen, áldozatos munkára. Ez különösen az agglomerációs övezet településein bizonyosodott be, ahol maguk a tanácsi vezetők sem hittek igazán abban, hogy megnyerhetik a lakosság többségét. Tip jellemzi a tanácsi gazdaság ötödik ötéves tervét? A már említett realitásérzéken túl az az erőfeszítés, hogy a legégetőbb gondokra koncentrálja a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, s főként a lakásépítésben, az általános iskolai tantermek számának gyarapításában, a közműhálózat bővítésében érjünk el lényeges haladást. A megnövekedett anyagi lehetőségek — hiszen mind a költségvetés, mind a fejlesztési alap forintjai nagyobb halomban kínálkoznak felhasználásra, mint a megelőző öt esztendőben —, együtt járnak azzal a kötelezettséggel, hogy a fejlesztés, a költségvetési gazdálkodás koncentrált legyen, azaz lerövidítse a kivitelezési határidőket, a mainál ésszerűbben hasznosítsa az építőipari szervezetek munkáját. Tehet-e ilyen módon dolgozni? A megyei tanácsülésen elhangzottak egyértelműen azt bizonyították, igen, lehet, de ehhez az kell, hogy ne csak az irányító szervek, hanem a helyi tanácsok tagjai, szakigazgatási szervei, s nem utolsósorban a lakosság is belássa ennek szükségességét. A többi között arra gondolunk, hogy már napjainkban jó néhány igényt megfogalmaztak a nemrég létrehozott megyei tanácsi kölcsönalapra. Csakhogy ebbe az alapba először be kell fizetni azt a pénzt, amely a tanácsoknál átmenetileg felhasználatlan, hogy adni tudjanak azoknak, akik jól haladnak egy-egy beruházással, csak éppen a pénzügyi fedezet lassítja a lépteket. Nem szabad tehát leszűkíteni a középtávú terv végrehajtását beruházási, műszaki és hasonló feladatok körére, hanem túl tekintve ezen, fel kell fedezni azokat a szemléleti gondokat is, amelyek napjainkban akadályai a gyorsabb haladásnak. E szemléletmód sugallja például, hogy némelyik tanács számára sokkal fontosabb a pénz „kiharcolása”, mintsem az ésszerű és minél gyorsabb felhasználása. Illusztrációként egyetlen példát: az idei felújítási munkáknál eddig mindössze a teljes mennyiség 66 százalékára teremtették meg a tanácsok a kivitelezői kapacitást. Feltehető, hogy éppen ezért 1976-ban sem sikerült maradéktalanul teljesíteni a felújítások programját, s az újabb pénzmaradvány annak bizonyítéka lesz, hogy a tervszerűségen, a feladatok jó előkészítésén még mindig sok a javítanivaló. V oltak és vannak, akik szívesen gondolkodnak úgy, hogy ők ellátják javaslatokkal, kívánságokkal, tervötletekkel a tanácsokat, s ez utóbbiak dolga, hogy mindezt formába öntsék, majd megvalósítsák. Kétségtelen, hogy tippekben sem a megyében, sem országosan nem szűkölködünk. Csakhogy egy dolog szavakban sok mindent akarni, s más dolog a szavakat és a tárgyi lehetőségeket mérlegelőén, tehát felelősséggel összevetni. A megye középtávú terve több, mint egy esztendei kemény, és szerteágazó munkával készült. A korábbinál fokozottabb mértékben érvényesült a demokratizmus, a helybeli és a megyei fejlesztési célok ismételt egyeztetése, de a sikerhez még ez sem elegendő. Az is elengedhetetlen hozzá, hogy a javaslattevők, az ötletadók most már cselekvésre jelentkezzenek, a magukénak érezzék azt, amit közösen fogalmaztak meg. Különösen igaz ez a vállalatok,a szövetkezetek, az intézmények esetében, ahol ma még meglehetősen nagy a bizonytalanság, az óvatosság, a korábbi ígéretek visszaszívása. Van ennek reális magva, mert kétségtelen, ma még nem dönthető el, hogy a vállalati gazdálkodás eredményei a következő esztendőkben miként alakulnak. A józan mértéktartás indokoltságát tehát ne vitassuk. Azt azonban joggal vonjuk kétségbe, hogy bere- kesztődött volna mindenfajta együttműködés lehetősége, hogy nincs mód a közös beruházások nemes hagyományainak folytatására, a fejlesztési eszközök átengedésére és így tovább. Ne tévesszük ugyanis szem elől, hogy a településfejlesztés és általában az infrastruktúra korszerűsítése szorosan kapcsolódik a termelőtevékenységhez. Tudományos vizsgálatok bizonyították — így egyebek között az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elemzéseihogy napjainkban a termelőtevékenység dinamikus bővítése már elképzelhetetlen a tágan értelmezett életkörülmények javítása nélkül. Ahhoz tehát, hogy a települések megfelelően haladjanak az emberibb életet ígérő holnapra, nélkülözhetetlenek a termelési sikerek. Ugyanakkor, a termelőhelyeken létrehozott új érték, azaz a nemzeti jövedelem bővülése nyit forrásokat a települések korszerűsítési programjának végrehajtásához, illetve, kedvező esetben, a tervet meghaladó célok eléréséhez. A döntés megvan, rövid időn belül a helyi tanácsok is véglegesítik ötéves tervüket. Most már itt a cselekvés ideje. Több mint 900 ezer embernek. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 1 FORINT 1976. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP Élüzem: a Volán ceglédi üzemegysége Kimagasló szállítási eredmények Jó alapokról indult az év elején a Volán 1-es Vállalat, így az első hónapokban, a kedvezőtlen időjárás ellenére is, hatékonyabb gazdálkodással, a 4700-as gépkocsipark jobb kihasználásával sikerült a tavalyi hasonló időszakhoz képest jobb eredményt elérni. Dr. Sárvári László, a vállalat igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunkat a közúti árufuvarozás Pest megyei helyzetéről, az előszállítások lebonyolításáról. — Fuvaroztatóink nem pe- naszkodhatnak, az esős, havas, sokszor csúszós útviszonyok ellenére helytálltak dolgozóink, hogy a jelentkező, vártnál magasabb szállítási igényeket kielégíthessük. Januártól március végéig 8,1 millió tonnányi árut mozgattak meg, 2,4 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Az árutonnakilométer hét százalékkal emelkedett, vagyis a rakott súllyal közlekedő gépkocsikkal megtett távolság összesen 163,5 millió kilométer volt. Főként a billenőplatós gépkocsijaink „bevetésével” értünk el teljesítménynövekedést. A műszaki telepek jobb kihasználásáért átcsoportosítottuk a gépjárműparkot. A továbbiakban elmondta, hogy az iparvállalatok korábbi, év eleji lassú tempóját most nem tapasztalta Pest megyében a Volán. Mutatják a negyedéves szállítási eredmények. A konzervgyári készáru-kibocsátástól kezdve az építőanyag-készletekig tömegesen jelentkeztek a fuvarfeladatok. A tervezettnél jóval több kővel és egyéb útépítő anyaggal szolgálták ki Pest megye közúti hálózatának gazdáját, a KPM budapesti igazgatóságot. A gödöllői üzemegység a dunabogdányi és csábhegyi bányákból rekordmeny- nyiségű szállítmányokat juttatott el a munkahelyekre, s az első negyedévben ezzel 850 ezer tonnányi súlyt mozgatott meg, zömmel a nagy teljesítményű billenős járművekkel. A sóskúti homokbányából az öntödéknek fuvaroztak az ország különböző részébe, s a tahitótfalui Duna-híd rekonstrukciójához vitték az építőanyagot. Év elejétől dolgoznak az M 3-as autópályán. Ezekben a napokban tünteti ki a Volán 1-es Vállalat a tavaly legjobb eredményt elért kollektíváit. A budapestiek mellett élüzem lett a ceglédi üzemegység is, amely tavaly 2,6 millió tonna árut szállított a körzetében levő fuvaroztatóknak, köztük a Nagykőrösi Konzervgyárnak, a VINEX Magyar Állami Pincegazdaságnak. Kimagasló teljesítményükben lendítő erőként hatott a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny, amelyhez csatlakoztak az abo- nyi, monori, nagykátai és nagykőrösi főnökségek is, tehát az érdem közös. A hét végén adták át Cegléden a kitüntető oklevelet a mintegy ezer dolgozót magába foglaló kollektívának. Negyvenhat arany, ezüst, A 200 ezres fővárosi KISZ- tagság i f j úkommunistákhoz méltóan állt helyt a politikai és gazdasági munkában — állapítja meg a KISZ budapesti küldöttértekezletének beszámolója, amely az élet minden területére kiterjedően vonja meg az utóbbi öt esztendőben végzett mozgalmi munka mérlegét. Szombaton, a Kertészeti Egyetem nagytermében 350 küldött részvételével megkezdődött a KISZ budapesti küldöttértekezlete, amelynek írásos beszámolójához Boros Béla első titkár fűzött szóbeli Tavaszi munkák A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz mintegy 1400 hektáros területtel tagja a bábolnai iparszerű kukoricatermesztési rendszernek. A húsvéti ünnepek után megkezdődik a kukorica vetése. Jelenleg a nagy teljesítményű IHC traktorok a talajt készítik elő a vetéshez. Koppány György felvétele bronz fokozatot és szocialista címet elért brigádot jutalmaztak meg. A vállalat kiváló brigádja kitüntetést kapta a Május 1. gépkocsivezető, valamint a Bánki Danát műszaki szocialista brigád. Ez alkalomból nyújtották át a kiváló dolgozó kitüntetéseket és a 240 ezer forint pénzjutalmat is. Hazánkba érkezik Ho Dam Púja Frigyes külügyminiszter meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Ho Dam, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere. Magyar-indiai gazdasági jegyzőkönyv Szombaton a Kohó- és Gépipari Minisztériumban Nemes- laki Tivadar kohó^' és gépipari miniszter és T. A. Fai, az Indiai Köztársaság ipari és köz- ellátásügyi minisztere aláírta a magyar—indiai gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési vegyes bizottság 2. üléséről készült jegyzőkönyvet. Az aláíráson jelein volt K. P. S. Menőn, India magyarországi nagykövete, valamint Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes. A vegyes bizottság budapesti ülésén egyebek között a gyártási együttműködés kiszélesítéséről, a kölcsönös szállítások fokozásáról, valamint a harmadik piacokra irányuló közös szállításokról tárgyaltak. A fővárosi RISZ-fiatalok küldöttgyűlése kiegészítésit. A tanácskozáson részt vett Maróihy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. A főváros ifjúkommunistáinak képviselői két napon át tanácskoznak: megvitatják, észrevételekkel, javaslatokkal egészítik ki a beszámolót, továbbá a IX. kongresszus határozattervezetét és a szervezeti szabályzat tervezetét, majd megválasztják a KISZ Budapesti Bizottságának tagjait, valamint a kongresszusi küldötteket. május 1-i jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! 3. Éljen a marxizmus—ieninizmus! 4. Éljen, erősödjék a proletár internacionalizmus! 5. Éljen, erősödjék a szocializmust építő országok egysége! 6. Éljen az enyhülés folytatásáért, a társadalmi haladásért, az imperializmus ellen harcoló erők összefogása! 7. Éljen a haladás, a béke legyőzhetetlen ereje a Szovjetunió! 8. Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! 9. Éljen a szocializmus és a béke! 10. Éljen az európai béke és biztonság! 11. A XI. kongresszus határozatainak megvalósításával előre a fejlett szocialista társadalomért! 12. Nemzeti összefogással előre az V. ötéves terv sikeres megvalósításáért! 13. Hatékony, fegyelmezett munkával terveink megvalósításáért! 14. Dolgozzunk, tanuljunk és éljünk szocialista módon! 15. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 16. Éljen társadalmunk vezető ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt! 17. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar N épköztársaság! Vetik o kukoricát Rákapcsoltak a munkára a Pest megyei gazdaságokban — nyújtott és kettős műszakban készítették a magágyat, vetettek — s a kedvezőtlen kora tavaszi időjárás okozta elmaradást jórészt pótolták, s remélhetően ezután annak rend- je-módja szerint láthatják el a határbeli teendőket. Az állami gazdaságok e héten befejezték a cukorrépa vetését, 1240 hektáron került a földbe fontos ipari növényünk magja. A termelőszövetkezetek 3600 hektáron termesztenek az idén cukorrépát, s szintén hamarosan végére jutnak a vetésnek. A héten befejeződött a borsóvetés is, téesz-einkben 4400, állami gazdaságainkban 1970 hektáron — szántóföldi zöldségnövényeink közül a legnagyobb területen — takaríthatják be a borsét áz idei nyáron. A szövetkezeti gazdaságokban 7 ezer hektáron kerül földbe a burgonya-vetőgumó, hamarosan végeznek a munkával is. Néhány napja vetik a napraforgót is a termelőszövetkezetek határában, 3585 hektáron. A megye déli részeiből érkezik a hír, hogy kellően fölmelegedett már a talaj, hozzákezdtek a legnagyobb arányú tavaszi munkához, vetik a kukoricát. Kívánatos is az igyekezet, hiszen Pest megyében 90 ezer hektár a tengeritermő terület. Egyébként elegendő vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére, s az elmúlt évekhez képest nőtt a fajtaválaszték is. A már letudott tavaszi munkák sorából kimaradt a tavaszi gabonák — az árpa és a zab — vetése, hiszen a jótékony, csendes eső hatására sokfelé már szépen sorol az árpa. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Sihka P. Stevensnek, Sierra Leone Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából. Karakas László munkaügyi miniszter szombaton Havannába utazott a KGST-tagorszá- gok munkaügyi miniszterei értekezletének VIII. ülésére. Földvári Aladár, a Szaktanács elnöke szombaton elutazott a Skót Szakszervezeti Szövetség kongresszusára. A svájci parlament delegációja, mely dr. Joseph Egli vezetésével a magyar országgyűlés meghívására egyhetes hivatalos látogatást tett hazánkban, tegnap elutazott Budapestről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyarmati János, az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke búcsúztatta. i L