Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

1976. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP %MHop Hétfő: Prágában megkezdő­dik a Csehszlovák Kommunis­ta Párt XV. kongresszusa — Törvényhatósági választások, a PFSZ sikerével, a megszállt Ciszjordániában — Az űrhajó­zás napját ünnepli a világ. Kedd: Kelet-Timor ügye a Biztonsági Tanács előtt — A leszerelési bizottság ülése Genfben — Meghiúsult pucs- csok Szudánban és Csád Köz­társaságban. Szerda: Üj államfő és kor­mányfő Kambodzsában — Amerikai—görög tárgyalások új katonai keretszerződésről — Antiimperialista tüntetés Nico­siában. Csütörtök: Heves belső viták az Arab Szocialista Unióban, letartóztatások Egyiptomban — Diákmegmozdulások Francia- országban — Előkészületek a mindkét országrészre kiterjedő vietnami választásokra — A bolgár kormányfő Varsóban. Péntek: Hétpontos megálla­podás Libanon jövőjéről, Szí­riái—palesztin tárgyalások — Ellentmondó washingtoni nyi­latkozatok a Panama-csatorna jövőjéről — Az újabb kor­mányválság átmeneti elodázá­sa Olaszországban. Szombat: A Spanyol Mun- liásszövetség kongresszusa 44 év után ismét Madridban ta­nácskozik — Élesedő választá­si harc Portugáliában. > Az olasz kormány megkap­ta ajándék húsvéti tojását: némi lélegzetet nyerhetett, s az ünnepek utánra odázták el a döntést a parlament felosz­latásának kérdésében. Igazi megoldás azonban változatla­nul nincs kilátásban, s ennek oka, hogy Itália hagyományos kormányzó ereje, a keresz­ténydemokrata párt gyakorla­tilag kettészakadt s képtelen a megfelelő cselekvésre. A még Mussolini által hozott, drákói szigorúságé abortusz- törvény megreformálásának terve újabb vízválasztónak bizonyult: a keresztényde­mokraták először beleegyez­tek az ésszerű javaslatokba, azután összefogtak a neofa­sisztákkal és ellene szavaztak. Hacsak nem lesznek új vá­lasztások, június 13-án népsza­vazást rendeznek a terhesség megszakításáról, hasonlóan a válási referendumhoz... Az olasz kommunisták nem félnek egy újabb erőpróbától. A párt több vezetője mégis arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az olasz gazdaság meg­rendült, a társadalmi feszült­ségek rendkívüliek, valutájuk afelé lebeg, hogy a dollárárfo­lyam az ezer lírát is megha­ladja — a józan megbeszélé­sek többet érnek, mint a fe­lelőtlen demagógiától terhelt választási kampány. A NATO vezető körei, s mindenekelőtt a washingtoni politikusok azonban fokozott nyomást gya­korolnak Rómára, hogy a tár­gyalásokból rekesszék ki a baloldal legfőbb erejét, a kom­munista pártot. Ha hinni lehet a kiszivárgott híreknek, titok­ban jelentős külföldi segély­ajánlatok is érkeztek — ilyen feltéteUel. Csakhogy: ha mel­lőzik a baloldalt, nyilván fsl kell oszlatni a parlamentet, s a rendkívüli választásokon — az előrejelzések szerint — a kommunisták tovább erősíthe­tik befolyásukat. A testvérpártok küldöttségeinek vezetői a CSKP XV. kongresszu- ] sának szünetében. Balról: Erich Honccker, a Német Szocialista Egy­ségpárt KB első titkára, Andrej Kirilenko, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára, Gustáv Uusák, a CSKP Központi Bizottságának fő­titkára, köztársasági elnök és Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára. Hét nap krónikája Nemcsak olasz dilemma... János Károly árnyéka - Tilos a közvélemény-kutatás - „Ciprusi” keretszerződések - Szócsatafinálé - A bizonytalankodó Kairó Az olasz dilemma — jelkép- szerűen — jól illeszkedik a hét körképébe, a főként a Földközi-tenger térségére össz­pontosuló eseménysorozatra. Madridban ülésezik az UGT, a Spanyol Munkásszövetség kongresszusa, amely legutóbb 1932-ben, negyvennégy esz­tendővel ezelőtt tartott ilyen jellegű tanácskozást a spa­nyol fővárosban. (Közben ti­zenkét kongresszust rendeztek az emigrációban!) De a mun­kásszövetség több vezetője börtönben sínylődik — évek óta, vagy csak napok óta —, s az erőszakszervezetek szétve­rik az amnesztiát követelő megmozdulásokat. János Ká­roly királysága érzi, hogy va­lamelyest nyitni kellene, de azután megijed saját árnyé­kától is — s visszakozik. Portugáliában betiltottak minden közvélemény-kutatást, tehát annál több a találgatás, egy héttel a választások előtt. A legerősebb párt, így szól­nak a. becslések, a szocialisták lehetnek, 30—35 százalékkal, de nyomukban van a két jobb­oldali csoportosulás, a PPD és a CDS is. Mivel előrelátható­lag egyik párt sem tudja meg­szerezni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, valamilyen koalíció alakulhat, s a szocialisták nagy felelős­sége, hogy jobbról vagy bal­ról keresnek majd szövetsége­seket. A török—amerikai egyez­mény után tető alá hozták a görög—amerikai katonai ke­retszerződést is: a két ország összesen 1700 millió dolláros segélyígéretet kapott. Wa­shington abban reménykedik, hogy lezárul majd a viszály két éve a NATO délkeleti szárnyán, s lehetőség nyílik a ciprusi probléma atlanti elő­jelű rendezésére. A mediterrán térség keleti részén változatlanul kitapint­ható a feszültség. A hét ese­ménye, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet köz­vetítésével sikerült újabb, hétpontos megegyezést kötni a libanoni kibontakozásról. A jelek szerint abbamaradt a li­banoni hazafias-baloldali erők és Damaszkusz között kiélező­dött szócsata is: főleg Kamal Dzsumblatt vádolta azzal a szíriaiakat, hogy közvetítésük a jobboldal malmára hajtotta a vizet. Frangié elnök is meg­erősítette lemondási szándé­SZÁZ ÉVE TÖRTÉNT A bolgár nemzeti felkelés Az 1976. áprilisi nemzeti felkelés emlékei a ruszei múzeumban. kát: eddig 17 jelölt pályázta meg a magas tisztséget, vala­mennyien maronita kereszté­nyek. A megkönnyebbülés örö­mébe azonban az üröm csepp- jei vegyülhetnek: kedden volt egy éve, hogy Libanonban ki­törtek a harcok, huszonhét tűzszünetet kötöttek, aláírtak egy sor megállapodást, de egyik sem bizonyult tartósnak. Óvatosságra int, hogy a ha­todik amerikai hajóhad egysé­gei továbbra is a bejrúti ho­rizonton tűnnek fel, s Rabin izraeli miniszterelnök kijelen­tette, ha Szíria és Libanon át­lépi a „vörös vonalat”, akkor beavatkozik hadseregével. Letartóztatásokról, leváltá­sokról, sztrájkokról szóló hí­rek keringenek Kairóban. A helyzet új eleme, hogy az Arab Szocialista Unió keretei között megalakult három po­litikai fórum közül a balol­dali. Khaled Mohieddinnek, az egyiptomi béketanács elnöké­nek vezetésével, határozottan bírálta a Szovjetunióval kö­tött szerződés felmondását. Er­re a jobboldali sajtó élesen támadta, sőt fenyegette a nyi­latkozókat. Nyugati lapok megjegyzik: mindez adalék az egyiptomi belső bizonytalan­sághoz. A baloldali fórumot azért engedélyezték, hogy ki­fogják a szelet a vitorlákból, de a szadati vezetés is megle­pődött, hogy a nasszeristák tö­megével csatlakoztak hozzá. Ami az egyiptomi külpolitikát illeti, miután az elnök nyu­gat-európai látogatása mérsé­kelt eredményt hozott, alelnö- ke indult el Pekingbe, ahol ta­lálkozik a kínai vezetőkkel. A szocialista közösség orszá­gaiban ezúttal Prága állt a fi­gyelem előterében, öt napig tanácskozott a csehszlovák pártkongresszus, magas szintű külföldi delegációk, így a Kádár János vezette magyar küldöttség jelenlétében. A kongresszusok sorozata — a következő magas pártfórumra májusban, Berlinben kerül sor — hű tükörképet ad a szocialista országok eredmé­nyeiről és közvetlen célkitűzé­seiről. Réti Ervin A most kezdődő hét ese­ménynaptárából : HÉTFŐ. Hanoi: Nguyen Duy Trinh külügyminiszter Svédor­szágba utazik — Dakar: Arab és afrikai külügyminiszterek tanácskozása. KEDD. Szófia: MIadenov külügyminiszter Hollandiába látogat — Kuwait: Szaddam Husszein iraki alelnök látoga­tása — Havanna: A KGST-or- szágok munkaügyi miniszte­reinek találkozója. CSÜTÖRTÖK. Helsinki: Sor­sa külügyminiszter Párizsba utazik. PÉNTEK. Washington: Kis­singer afrikai körútra indul. SZOMBAT. Nairobi: Az ame­rikai > külügyminiszter érke­zése. A Spanyol Általános Munkásszövetség (UGT) XXX. kongresszusá­nak elnöksége a megnyitó ülésen. Diáktüntetéseket tartottak a francia egyetemi városokban — tilta­kozásul a kormány úgynevezett egyetemi reformja ellen —, melye Párizsban felelőtlen suhancokból álló csoport rendbontással igyeke­zett megakadályozni. A rendőrség válogatás nélkül, brutálisan avat­kozott közbe. A kedvező politikai fejlemények ellenére Még nem hallgattak el a fegyverek Libanonban Mind a jobb-, mind a balol­dali libanoni erők üdvözölték azt a damaszkuszi megállapo­dást, amely Szíria, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet és a libanoni nemzeti hazafias erők között jött létre a libano­ni béke helyreállításáról. A tizenhat napja tartó tűz­szünetet azonban — a kedvező politikai fejlemények ellenére — újra meg újra fegyverropo­gás zaja töri meg: Bejrútban továbbra is működnek az orv­lövészek és az emberrablók. Pénteken befejezte damasz­kuszi látogatását a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Alekszandar Grlicskov vezette küldöttsége. A Baath Párt és a JKSZ képviselőinek tárgyalá­sairól kiadott közleményben a felek aggodalmuknak adnak hangot a libanoni események akulása miatt, sürgetik a har­cok azonnali beszüntetését és a válság olyan politikai rendezé­sét, amely biztosítja Libanon egységét, függetlenségét és szu. verenitását. Georges Gorse, volt minisz­ter, a francia kormány Liba­nonba küldött megbízottja, pénteken este visszaérkezett Párizsba és kijelentette: a bé­ke perspektívái Libanonban ugyan még nem nagyon világo­sak. de mindenesetre megin­dult egy politikai folyamat, amely új köztársasági elnök megválasztásához vezet. Gorse. Bejrutból történt el­utazása előtt tartott sajtóérte­kezletén utalt arra, hogy a francia kormány hajlandó részt venni egy Libanon biztonságá­nak szavatolására irányuló rendszerben. Frangié libanoni elnök szom­baton aláírásával törvény­erőre emelte azt az alkot­mánymódosító javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az államelnök mandátumának le­járta előtt az országban új államfőt válasszanak. Amennyiben a katonai hely­zet ^megengedi, a parlament a jövő héten dönt arról, hogy a jelenlegi 17 jelölt közül ki lesz az ország új államfője. A haladó nem­zeti hagyományok közt tartják szá­mon Bulgáriában az 1876. áprilisi nemzeti felkelést, a török uralom el­leni függetlenségi harcot. A közel öt év­századig török iga alatt élt bolgár­ságból sohasem si­került — a Porta minden kísérlete ellenére sem — kiirtani a nemzeti érzést, a ragaszko­dást a nyelvhez és szokásokhoz, a függetlenségi tö­rekvéseket. A sze­génylegények — hajdukok — sza­badcsapatainak el­szigetelt akciói után a múlt szá­zad második felé­ben jött el a tör­ténelmi pillanat, a nemzeti erők egyesítése a meggyengült és belső válsá­gokkal küszködő török feudá­lis birodalom ellen. A nemzeti mozgalomban a korabeli haladó értelmiségiek — Vaszil Levszki, Hriszto Bo­tev — mellett részt vett a bol­gár társadalom minden rétege. A forradalmárok 1875 végén Gyurgyevóban (a mai romá­niai Giurgiuban) gyűltek ösz- sze, ahol megalakították a központi forradalmi bizottsá­got. Tudatosan készültek a harcra: négy felkelési körzetet jelöltek ki Timovo, Szliven, Vraca és Plovdiv központtal. Mindegyik körzet élére politi­kai vezetőt — vagy ahogyan a forradalmárok szóhasználatá­ban élt — „apostolt” nevez­tek ki. A szervezés ezzel nem ért véget. 1876. április 14-én a Panagjuristéhez közeli Oboris- te helységben a forradalmárok megtartották a bolgár történe­lem első igazi népi gyűlését, amelyen az ország minden vi­dékéről érkezett felkelők vet­tek részt. A 300 forradalmár Oboristében elhatározta: 1876. május 1-re tűzi ki a felkelés megindításának időpontját. Bogy mégsem így történt, ab­ban közrejátszott az is, hogy a török Porta tudomást szerzett az összejövetelről és a dátum­ról. A törökök sok hazafit letar­tóztattak. Mielőtt még a szer­vezkedést felgöngyölítették volna, a vezetők kiadták a jel­szót a felkelésre. Április 20-án Koprivstica környékén két fel­kelő csoport megtámadott egy török konokot, helyőrséget. Bulgáriában elsőként koprivs­tica lakói szabadultak fel az ötszáz éves török iga alól. Egy hónapig tartott ország­szerte az egyenlőtlen erőkkel folytatott küzdelem. A harc egyik leghösibb fejezete Hrisz­to Botev, a forradalmár költő, a bolgár Petőfi nevéhez fűző­dik. Szabadcsapatával május 20-án érkezett Észak-Bulgá­riába, Vraca környékére egy elfoglalt osztrák hajón, a Ra- detzkyn. Hősies harc után, jú­nius 1-én, ellenséges golyótól találva hősi halált halt. A túlerőben levő török csa­patok a jelkelést egy hónap múlt leverték. Véres megtorlás következett. A forradalmárok nagy részét kivégezték, má­sokra kis-ázsiai száműzetés várt. A szabadság gondolatát azonban a török fegyverek sem voltak képesek kioltani. Az akkori Európa nagy ro- konszenvvel figyelte a kis nép hősi harcát. Charles Darwin, Oscar Wilde, Giuseppe Gari­baldi, Tolsztoj, Turgenyev, Dosztojevszkij és a korabeli szellemi élet megannyi kiváló­sága emelte fel szavát előbb a bolgár szabadságharc ügye mellett, mdjd később a török megtorlások ellen. Az áprilisi felkelés — az „aprilszkoto vasztanie” — elbukott. A fel- szabadulás azonban nem vá­ratott sokáig magára. Az 1877 —78-i orosz—tgrök háború nyomán Bulgária elnyerte füg­getlenségét. Az igazi szabad­ságra azonban még várni kel­lett 1944. szeptember 9-ig... Szovjetunió Kommunista szombat Kommunista szombatot tar­tottak április 17-én a Szovjet­unióban. Lenin születésének közelgő 106. évfordulója alkal­mából. Több mint 140 millióan vállalták, hogy nagy termelé­kenységű munkával, csak a legjobb minőségű terméket bo­csátják ki kezük alól. A kom­munista szombaton végzett munkájukért kapott fizetésü­ket a dolgozók az egészségügy, az iskolahálózat és a gyermek­intézmények fejlesztésére ajánlják fel. Az április 17-én előállított termékek értéke el­érte a 720 millió rubelt. Dmitfíj Poíjíinszkij a Szovjetunió új tokiói nagykövete Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy Dmitrij Pol- janszkijt kinevezték a Szov­jetunió tokiói rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. A Legfelsőbb Tanács Elnök­sége ezzel egyidejűleg felmen­tette a nagyköveti tisztségből Oleg Trojanovszkijt, aki más munkakörbe kerül. Dmitrij Poljanszkij jelenleg 58 esztendős és 1958 óta több fontos állami tisztséget töltött be. Négy évig az orszországi föderáció miniszterelnöke volt, 1962 és 1973 között pedig a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, illetve első elnökhelyettese volt. 1973-tól a közelmúltig mező- gazdasági miniszter volt. PORTÖBAN pénteken külön megbeszélést tartott a portugál fegyveres erők legfelső forra­dalmi tanácsának öt tagja. Lisszaboni sajtókörök vélemé­nye szerint a portugál katonai „mini-csúcsnak” az volt a leg­főbb feladata, hogy demonst­rálják vele a fegyveres erők egységét a választások küszö­bén. A CIPRUSI KÉRDÉS megol­dására irányuló Jrekvések leg­újabb fejleménye, hogy a cip­rusi török fél szombaton — Pe­rez de Cuellar, az ENSZ-főtit- kár ciprusi különmegbizottja útján — átadta legújabb javas­CSAK RÖVIDEN... látát a ciprusi görögök képvi* selőinek. A javaslat konkrét tartalmáról nem közöltek rész­leteket. SZTANKO TODOROV bol­gár miniszterelnök szombaton hazaérkezett Szófiába lengyel- országi látogatásáról. A THAIFÖLDI PARLA­MENT szombaton megerősí­tette a demokratikus párt ve­zetője, Széni Prarnodzs által javasolt négypárti koalíciós kormányt. A koalícióban részt vevő pártok a parlament 279 mandátumából 207-tel rendelkeznek. A KAMBODZSAI RÁDIÓ jelentése szerint az ország népe csütörtöktől szombatig tartó ünnepségsorozattal emlékezett meg az amerikai imperialisták és lakájaik ellen kivívott nagy győzelem első évfordulójáról. Phnom Penhben ünnepi gyű­lést tartottak, amelyen Khieu S-mphan elnök tízezer mun­kás, paraszt és katona előtt méltatta az évforduló jelentő­ségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom