Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

C£CL A PEST NEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hll lA CEGLÉDI JAQAS ES XX. ÉVFOLYAM, 89. SZÄM 1976. ÁPRILIS 14., SZERDA A bébiétel alapanyaga Százhúsz tonna alma — exportra Aszalt gerezd, szárított kocka Jelenleg is folyamatosan működik a Pest megyei Zöld­ség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat szárítóüzeme. Most almát dolgoz fel. Eddig száz tonna aszalt almagerezdet állí­tott elő, amit a Szovjetunióba szállítanak. A gerezd aszalva is kitűnő, kellemes ízű. Húsz tonna szárított almakocka tő­kés exportra megy, a bébiéte­lek alapanyagaként használjál;; fel. Almából a szárítóüzem na- | ponta három vagonnyit dolgoz fel. Ä vállalat a népgazdaság ex­porttervét segíti teljesíteni, hi­szen kilencvenkét százalék­ban tőkésországokba szállít. Termékei a világ sok országá­ban ismertek és keresettek, főleg az olyan éghajlat alatt fekvő területeken, ahol keve­sebb zöldség terem. Szárított, porított termékei megkönnyítik a háziasszonyok munkáját. Készítményei ugyanolyan ízt adnak az étel­nek, mint nyersen. A vállalat tervszerű termelési program szerint működik. A program kidolgozásakor elsősorban a gépek kapacitását vették figye­lembe. Az 1974-es évhez viszonyít­va, exporttervüket száztíz százalékra teljesítették, s ennek alapján tíz nap nyere­séget. fizettek a közelmúltban. A vállalat nyersanyagellátá­sa az idén sem okoz gondot. A szerződések alapján, április vé­ge felé már számítanak a fo­lyamatos beszállításra, ami naponta hat vagon zöldségfé­lét jelent. Először a póréhagy­ma érkezik, majd a petrezse­lyemzöld követi és a további zöldségféle. A vállalat idei ter­vei teljesíthetők. A dolgozók igyekeznek exportkötelezettsé­geiknek eleget tenni. (dely) A MI POSTÁSUNK Újságot, levelet hoz JÓL ISMERIK PONTOSSÁGÁRÓL Naponta reggel azzal ébre­dünk: fel a köpenyt, a papu­csot és megnézzük a postalá­dát. Érkezett-e újság, folyó­irat, levél, vagy valami más küldemény? Átlapozzuk a napi újságokat, mielőtt mun­kába indulunk, tájékozódunk egy csésze kávé mellett a cí­mek mondataiból. A postás ilyenkor már mesze jár, nehéz táskájából fogy a nyomtat­MILYEN IDO VARHATO? Meteorológiai állomás Cegléden AZ ÉSZLELÉST TÁVIRATBAN KÜLDIK Cegléden hosszú évek óta | letet, a napfény tartamot, a működik meteorológiai álló- ' csapadékmennyiséget, a lég­nedvességet és a szélirányt. Minden reggel táviratban adják feil az elmúlt napi ész­lelésit, majd a hónap végén megküldik a havi összesítést az Országos Meterológáai Inté­zetnek. Maholnap negyedszázad va­lamennyi napjának legfonto­sabb időjárási jellemzői ren­delkezésre állnak. Megérné a fáradságot, hogy az adatokait, Cegléd érdekében, feldolgoz­zák. Az. iskolák többször fel­keresik az állomást, adatokat gyűjtenek ki, de a nagy me­zőgazdasági üzemek talán job­ban támaszkodhatnának a megfigyelésekre, hiszen a vá­rosbeli megfigyelőhely agro­meteorológiai szempontból is jelentős. (marik) más. 1952. július 1-én kezdőd­tek meg a módszeres megfi­gyelések a Kertészeti Kutató- intézetben, a munkát Csöbö- nyei István végezte, majd 1953 és 1970 között Váróczi Imre folytatta. Azóta a fel­jegyzéseiket Kemács Károly készíti. Eddig 8686 észlelést küldtek az Országos Meteorológiai In­tézetnek. Jövő nyáron lesz 25 éves a meteorológiai állomás, addig 9142 meteorológiai meg­figyelési nap adatait továbbít­ják. Az időjárásra vonatkozó adatokat füzetek tömege őr­zi. Számon tartják a légköri elemek értékeit, a talajhőmér­sékletet 5,10, és 20 centiméter mélységben, a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérsék­ványkötegek kilója és a levél­sereg. Az 1-es körzet postása Tóth József. Szabolcs megyéből ke­rült néhány éve a városba. Felesége is a postahivatalban dolgozik. Tóth József Ceglé­den három éve hordja a pos­tai küldeményeket a házak­hoz; felelősséggel, becsületes helytállással teljesíti köteles­ségét. A körzet lakói elisme­réssel illetik, s várják érkezé­sét. Ha esik, ha fúj, ha rek- kenő a hőség, jön és bekopog­tat. Sok nyugdíjasnak viszi házhoz a nyugdíjat, talán azok várják őt a legeslegjobban. Általában kerékpárral jár, így gyorsabban célhoz ér. Esős, latyakos időben viszont csak gyalogosan jöhet háztól házig, úgy tudja bevinni a címzetthez a küldeményt. Ha kell, más kollegáját is helyet­tesíti. Ha kell, őt helyettesí­tik. Segítik egymást. Az 1-es körzet lakói méltányolják ezt. Nem kis dolog, ha valakit így emlegetnek: — Lám csak, megint na­gyon korán kelt a ml pos­tásunk! M) Vásár Albertirsán Április utolsó vasárnapján, 25-én, országos állat- és kira­kodóvásár lesz Albertirsán, a vásártéren, ahová vészmentes helyről, megfelelő járlatlevél- lel, mindennemű jószág fel­hajtható. Tájékozódás Törteién Táborhelyül választanák //. A művelődési otthonba érünk. Déryné nevét viseli, s régóta a környék elismert mű­velődési intézményei között tartják számon. Baranyai Já­nos, az igazgatója, hatvanhét esztendős, ám lelkesedése a húszévesekével vetekszik. Hu­szonhárom éve buzgólkodik Törteién. Ifjúsági klub, aranykoszorúval — Művelődési házunk ifjú­ságcentrikus — tájékoztat. — Háromszorosan kiváló, arany­koszorús Radnóti Miklós ifjú­sági klubunknak jelenleg har­mincnyolc tagja van. A terü­leti és a termelőszövetkezeti KISZ-szervezet száztíz fiatalt tart számon. Előttünk a klub 1975—76. évi munkaterve. íme, néhány ese­mény a programból. Gépagyak az íróasztalon — ez volt a címe az egyik elő­adásnak. Más alkalommal Grétsy László nyelvészkedett a fiatalokkal, Hálák László, a tévéből ismert pszichológus nem először járt Törteién, már csak megerősíteni tudta a klu- bosokkal kötött barátságot. A közeljövőben Sugár András tart élménybeszámolót külföldi útjairól. Harsányi Gábort és a Tolcsvay-együttest szintén érdeklődéssel várják. A könyvtár és a művelő­dési ház közös szervezésében, alig egy év alatt több rangos irodalmi műsort láthattak- hallhattak a községbeliek: Sza­bó Lőrinc Tücsökzenéjét, Jó­zsef Attila, Eszméletét, és Bu­rányi Ferenc vallomásait. Mindezekről értékes bejegyzé­sek, fotók láthatók a klubnap­lóban. S arról is, hogy a for­radalmi ifjúsági napok kere­tében, Törteién megrendezett járási politikai vetélkedőt az egyik helybeli csapat nyerte meg. Bábszakkör, fotós-, magnós, klub, irpdalmi színpad, kézi­munkaszakkör gyűjti össze az érdeklődőket. Három néptánc­csoport, citerazenekar es me­nyecskekórus működik a köz­ségben. A nyárról, a táborról esvén szó, Baranyai János nyomban sorolja a barátságot erősítő ötleteket: meghívják a pesti fiatalokat a Kutyakaparóhoz indítandó kerékpártúrára, a Tisza-parti kirándulást szin­tén a tábor idejére teszik. Ve­télkedő, foci, tábortűz, s ami még adódik... Tanyáról — belterületre Fodor Imrének és Fehér Ist­vánnak, Törtei tanácsi vezetői­nek is tetszik a terv, támo­gatnak minden hasznos, kö­zösségformáló kezdeményezést. Az elnök, Fodor Imre, ezt mondja: — Örvendetes, hogy 1974 óta teljesen kiszorult a petróleum- lámpa a belterületről, a tanyás részeken is egyre több helyütt válik múltat idéző tárggyá. A község 5 ezer 400 lakosának je­lenleg egynegyede tanyai, A negyedszázados iskola" Jubilál az állami zeneoktatás A mikor jellegzetesen alföldi városunkban a mellékut­cákba lép a járókelő, még nem mindenütt talál köves utat, szilárd járdát, de számtalan bizonyítéka van annak, hogy Cegléd igyekszik lépést tarta­ni a korral, sok szellemi és anyagi ráfordítással, erőfeszí­téssel munkálkodik azon, hogy művelt, áldozatkész lakóinak jó otthona legyen. 1951-ben — ugyanezen a na­pon — a régi zeneiskola falá­ra először került fel a tábla: állami zeneiskola. Büszkén mondhatjuk, hogy a mai nap egyben Pest megye állami ze­neoktatásának huszonötödik születésnapja is. A 25 évvel ezelőtti vörös és nemzetiszínű zászló a zeneiskola homlokza­tán azt hirdette, Cegléd akkor is elsőként lépett a korral. Városunk művelődéstörténe­tének mozaikjai között zené­vel kapcsolatos emléket is ta­lálunk. Az 1848-as szabadság- harc főhadnagya, Simonffy Kálmán, népies műdalköltő, Világos után főjegyző volt Cegléden, dalárdát is szerve­zett és vezetett. Szentirmay és Szénffy Gusztáv társaságában, magyar Schubertként ünnepel­ték korában. Talán kevesen gondolják, hogy e jeles dalköl­tők gyakran saját dallamaikat sem tudták lejegyezni. A Ceg­léden élő Simonffynak írja egyszer barátja: „...a gene­rálbasszus elemeivel ismer­kedjél meg alaposan. Te oly közel vagy Pesthez, zeneszer­zőnek hivatva vagy! Vannak dolgok, melyeket az anyatejjel nem szívhatunk magunkba.” IVem is száz évvel később, ’■ ’ 1949-ben, Bácskai József zenei tanfolyamét indított a kultúrotthonban, s egyszerre 62 növendék ismerkedett a ze­nével, a zenei írással, olva­sással, bizonyára a generál­basszus elemeivel is. Kodály zenepedagógiai alapeszméje akkor talált igazán termőta­lajra Cegléden. Bővültek a tanfolyamok, fokozott az ér­deklődés a zene iránt, annyi­ra, hogy 1951-ben, a Petőfi ut­ca sarkán álló, régi földszin­tes épületben, amely korábban postahivatal, majd könyvtár volt, önálló otthont kapott a most már iskolarendszerű ze­neoktatás. A 62 növendéket akkor 4 tanár oktatta, ma a tanárok száma 21, a növendé­keké 613. Az utóbbi éveikben az igazi várossá fejlődés legizgalma­sabb pillanatait éljük Ceglé­den. Az iparban foglalkozta­tottak aránya jelentősen nőtt, ugyanakkor nagyszámú a ta­nyai lakosság. Áz új nemze­déket nevelő generáció együtt isimerte és szerette meg a fia­talokkal a kultúra kincseit, köztük a zeneszerzők legszebb alkotásait. Egymás után ala­kultak meg az általános és középiskolai énekkarok, újjá­szerveződött a Vasutas Ének­kar. Zenekedvelő és muzsikál­ni tudó fiatalok léptek a sor­évente száz-százötvenen köl­töznek be a községbe. Mun­kalehetőség a kint- és bentla­kók számára jórészt helyben adódik, az eljárók többsége Ceglédre utazik naponta. Az utóbbi három év alatt, 2 millió 400 ezer forintért, két utca kapott szilárd burkolatot, háromnak járdát építettek, a negyedik most van készülő­ben. Tavaly nagyszabású ivóvíz­program megvalósításába kezd­tek, 1977 végére minden utcá­ba eljut a jó minőségű artézi víz. Ugyanazzal a határidővel, ABC-áruház megnyitását ter­vezik a községben. Járáselső Egészségügyi ellátottságát tekintve, járáselső Törtei: két körzeti orvos, fogorvos, gyer­mekorvos, ápolónő és két vé­dőnő vigyázza a lakosok egész­ségét. Az egészségügyi háló­zatnak egyaránt erőssége a gyógyszertár és a Vöröskereszt helyi szervezete. Az óvodabővítés Törtélen is fontos része a tervnek. Dicsé­retes, ahogyan társadalmi munkára összefog a falu. Idén is lesz rá lehetőség: legalább 25 újabb óvodai hely kialakí­tását tervezik. Gy. M. (Folytatjuk) ba, és ma már két ifjúsági ze­nekar, városi kamarazenekar, a pedagógus énekkar bizonyít­ja a zeneiskola kisugárzó tevékenységét.. Országos és me­gyei fesztiválok sora zajlott mindig telt házak előtt, a fel­nőtt és ifjúsági bérleti hang­versenyekre a legnagyobbsze- rűbb zenekarok is mindig szí­vesen jönnek Ceglédre. A ze­nekar és az énekkar minden jelentős városi ünnepségen szerepel. . Örvendetes, hogy az 1969- ben átadott új épületben a zeneiskola magas szinten tud­ja biztosítani a növendékek zenei nevelését. A tanulók kö­zül huszonhaton szereztek ze­neiskolai tanári diplomát. Ta­nárképzőben. ének-zene szakon végeztek tizennégyen, zenemű­veszeti szakiskolában kilen­cen. A zenei tagozatú általá­nos iskolával gyümölcsözően együttműködve, a zeneiskola tantestülete jeles munkát vé­gez az iskolán kívüli zenei is- meretterj es ztésben. A negyedszázados ceglédi zeneiskola még további mélta­tást érdemelne. A legméltóbb elismerés azonban az, hogy — mint mindig — most is zsú­folt nézőtér előtt hangozhat fel Mozart, Liszt, Erkel ze­néje, azok előadásában, akik itt szíerették meg a zenét, vagy itt tettek a legtöbbet a ko­molyzene megszerettetéséért. 1969. május 19-én szerényen, a soron levő növendékhang­versennyel avatták föl a hang­versenytermet. Zsúfolt volt a nézőtér. Béres Károly igazga­tó, aki oly sokat fáradozott az iskola felépítéséért. mély meghatottsággal jelentette be az első koncert kezdetét. I? szép ünnepen tisztelettel -*"í és elismeréssel köszön­töm a zeneiskola tantestüle­tét és igazgatóságát a negyed- százados jubileum alkalmából. Gazdag eredményeket, újabb sikereket kívánok a követke­ző évtizedek nemes feladatai­hoz. Tisztelettel köszöntőm városunk zenekedvelő közön­ségét, s azt kívánom, hogy mindig érezzék otthon magu­kat a zeneiskolában, hiszen ez­zel a zene birodalmát is ott­honuknak tekintik. Szabó Alfréd, a városi tanács művelődési osztályának vezetője * Az emlékező szavak annak a hangversenynek a megnyitá­sakor hangzottak el, amelyet a Pest megyei állami zeneoktatás megkezdésének 25. jubileuma alkalmából tartottak az ugyan­csak negyedszázados ceglédi zeneiskolában. Belépés nemcsak tornacipőben Derűs gyakorlatok Mint tegnapi számunk sport­oldalán megírtuk, maradandó élményt, jó szórakozást nyúj­tott a Magyar Rádió hétfői sportdélutánja, a Belépés nem­csak tornacipőben című műsor, melynek a ceglédiek adtak ott­hont. A selejtezők kezdési idő­pontjára a várakozásit felül­múló számban, gyűltek össze a Vasutas sportcsarnokban az ér­deklődők. Több százan töltötték ki a szellemi totót és végezték el az előírt gyakorlati feladatokat. A selejtezőben kétszer is megálljt vezényelitek a Testnevelési Fő­iskola hallgatói, akik irányítá­sával, idősebbek és fiatalab­bak egyaránt tornászni kezd­tek. A háromórás előjáték után kezdődött az igazi műsor, az egyórás élő adás, amelyben a selejtezőkön legtöbb pontot szerzők vehettek részt. A kihívásos birkózómérkőzés után, melyet Botos Pál nyert meg, a riporter, Novotny Zol­tán közvetítette a különös lab­darúgó-mérkőzést : a csapat négy játékosának egyik-egyik lábát összekötötték, s úgy kel­lett játszaniuk. A kisebb lányok húst darál­tak, a nagyobbak medicinlab­dával versenyeztek mókásan, míg a fiúk kerékpáron „teker­tek” topójukkal a borhoz, hogy megtöltsék edényüket. A jelenlevők és a rádióké­szülékek mellett ülők hallhat­ták a CVSE egykori birkózó- világbajnokát, Gól Józsefet és a rendezvény egyik szervező­jét, Magyar Lászlót, a JTSF vezetőjét. V. L. Novotny Zoltán, a műsor­vezető. Kerékpárral rajtolnak a húsdaráló verseny résztvevői. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Idegenben nem sikerült A teke-csapatbajnokság leg­utóbbi fordulójában a KÖZGÉP SE és a BEM SE idegenben lépett pályára. Mindkettő nagy küzdelemben maradt alul. Az NB Il-ben: Kecskeméti SC—KÖZGÉP SE 6:2 2523—2500 Jók: Tornyosi (464), Sárik (438). Huszonhárom fával nyertek a hazaiak. Az NB III-ban: Bp. Elektromos—Bem SE 5:3 2553—2519 Jók: Horváth (473), Lázár (434), Hlagyvik (427). Három-három egyéni győze­lem után, a hazaiak jobb ösz- szetett faeredményükkel sze­rezték meg a győzelmet. (- n — ó) i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom