Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

író—olvasó találkozó A költészet napja alkalmából író—olvasó találkozón látták vendégül a járási-városi Juhász Gyula könyvtárban Bella István és Tóth Bálint költőket. Képünkön: Tóth Bálint dedikál. Czangár Gyűl* felvétele KÉSZÜLŐDŐ DALOSAINK Sikeres fellépés Százhalombattán Kórustalálkozót rendezitek április 10-én, szombaton a százhalombattai művelődési házban. E rendezvényre meg­hívást kapott a gödöllői váro­si kamarakórus is. A találko­zón a vendéglátó Liszt Ferenc Kamarakóruson és a gödöllői- eken kívül részt vett a lenin- városi kórus is. Városunk kórushagyományai csaknem százévesek, és orszá­gos sikerekben is gazdagok. Különösen a gödöllői Iparos Dalkör büszkélkedhetett ilyen eredményekkel, többek között Winkler Nándor vezényletével, aki igazi pedagógusszívvel im­már három évtizede vezeti si­kerre dalosainkat. A nagyszerű hagyományo­kat nemcsak sikeresen feltá­masztotta, hanem szépen gaz­dagította is az utód, a városi kamarakórus, melynek tagjai Immár öt esztendeje énekel­nek együtt. Olvasóinknak min­dig beszámoltunk az együttes hazai és külföldi sikereiről. Vá­rosunk közönsége előtt is sok­szor bizonyították már tudá­sukat, gondoljunk csak a leg­utóbbi alkalomra, a március 13-án, az egyetemi aulában rendezett önálló hangverse­nyükre. A Vecchi, Lassus és Mozart-szerzeményeken kívül emlékezetes marad Ottó Fe­renc gödöllői zeneszerző Sík Sándor versére komponált Édes Gödöllő című kórusműve, amellyel a szerző és az együt­tes Gödöllő várossá válásának tizedik évfordulóját ünnepel­te. Nyolcszáz néző vastapsa bi­zony nem kis siker! Azt sem hallgathatjuk el, hogy a kórus az akkori mintegy nyolcezer forintos bevételt felajánlotta a leendő művelődési központ építésére. A kórus munkáját okkal tartja számon a megyei szak­vezetés is. Újvári Géza kar­nagy tudatos, alapos hangkép­zést végez, amelyre tartalmas repertoárt építhet. Szávai Ti­bor kórustitkár jó mozgatója, szervezője a lelkes, odaadó együttesnek, amelyet pártoló és patronáló tagok is támogat­nák. Így aztán, ha szabad így mondani: a százhalombattai meghívás jogos volt. A fellépő három együttes főként klasszi­kus darabokat adott elő, a kö­zönségnek különösen a gödöl­lőiek produkciója tetszett. A Gödöllő városi kamarakó­rus most már a Gödöllői ta­vasz kulturális programsoro­zatban rendezendő május 22—í kórustalálkozóra és a június 6-án, Gödöllőn rendezendő or­szágos minősítő hangversenyre készül. D. J. Barkácsházat terveznek Jó hírnévnek örvend Gödöl­lő városban a Vegyesipari Szö­vetkezet. A-z 1971-es eredmé­nyekhez viszonyítva termelé­sük két és felszeresére nőtt; az elmúlt esztendőben már 24 millió forintnál is több volt. A javuló eredmények a kol­lektíva évről évre gazdaságo­sabb munkájának köszönhetők. Az V. ötéves tervidőszakkal kapcsolatban több elképzelése is van a szövetkezet vezetésé­nek, például egy barkácsház létesítésének gondolata is fog­lalkoztatja őket. Villany, szennyvízhálózat... Gazdagodó Kerepes Ismeretes, hogy Kerepesen épül fel az 540 ágyas Pest me­gyei kórház. Ehhez kapcsolódóan ket- száztiz lakás is épül a kör­nyéken. Kerepes község azonban egyébként is gyarapszik, az új településrészek villanyt kap­nak, s ötmillió forint értékben út is épül a községben. Járda­építésre a tanács 220 ezer fo­rintot tervezett erre az évre, ám ez az összeg családonként ezerötszáz forint közműfejlesz­tési hozzájárulással bővül, amit a helybeliek társadalmi munkával válthatnak meg. A tervek szerint megkezdik a községben a szennyvízháló­zat kiépítését is, továbbá 21 millió forintos költséggel kezdődik meg egy általános iskola építése is. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA in. évfolyam, S9. szám 1976. Április i4„ szerda Az idei esztendő második fe­lében ül össze a nyolcadik szö­vetkezeti kongresszus. A Gal- gavidéke ÁFÉSZ is készülődik e kongresszusra. Ennek jegyében — s termé­szetesen a XI. pártkong­resszus határozatainak fi­gyelembevételével határoz­ták meg munkájuk irány­vonalát az V. ötéves terv­időszakra. Ezekkel kapcsolatos négypon­tos akcióprogramot fogadott el a tagság, amelyben kimondják, hogy a megkezdett beruházá­sokat az idén be kell fejezni, a létesítményeket üzembe kell helyezni. A beruházások meg­valósításakor elsősorban az ol­CIM: Bizony, vannak az életben rendkívül különös dolgok, s hogy ki mit tart annak, az egyedül az ő dolga. Én pél­dául meglehetősen különösnek tartom a Loch Ness-i szörnyet, amely szerénységével — nem hajlandó megjelenni — kivív­ta elismerésemet, továbbá az álmokat s a névtelen levele­ket. Azt, hogy ki mit tart a név­telen levelekről, az megint csak magánügy, általában azonban nem szeretik, mert az a tisztességes, egyenes dolog, ha valaki vállalja, amit leír. Ez igy is van. Mégis — van­nak esetek —, amikor foglal­kozni kell a névtelen levelek­kel. Ennek különböző okai is vannak. Itt van például ez, amely Galgahévízről érkezett — névtelenül. Szokatlan mó­don, de szükségből, ezt a le­velet teljes terjedelmében idé­zem. „Tisztelt Pest megyei Hírlap szerkesztősége! 1976. március 23-án, kedden megjelent cik­kük a Galgamenti Rákóczi Termelőszövetkezet háztáji tagjainak panaszára. Nagyon sajnáljuk ezt az újságírót, hogy nem merte a nevét alá­írni az újságcikk alá. Az éremnek is két oldala és az újságnak is két oldala van. Nem mert benyitni az újságíró Galgahévízen, egyetlenegy ta­got sem hallgatott meg. Bár­melyik házhoz benyithat és hallgassa meg mindenki pana­Akcióprogram négy pontban Fóliás szakcsoportot szerveznek Zsámbokon Nagyobb figyelmet a beruházásokra cső, könnyűszerkezetes eljárá­sokra keli gondolni. Megálla­pították, hogy felül kell vizs­gálni a jelenlegi hálózat kapa­citásának kihasználtságát, s esetleg üzemszervezéssel, át­szervezéssel, jobb kiszolgálási formák megválasztásával kell a jobb munkára, a nagyobb kihasználtságra törekedni. Az akcióprogram harmadik pontja kimondja, hogy a gaz­dálkodás hatékonysága érdeké­ben szervezettebbé kell tenni a szállításokat, olyan normá­kat kell megállapítani, s olyan intézkedésekre van szükség, amelyek eleve kizárják a laza gazdálkodást, a pazarlást. A felvásárlás és a termelés fokozása érdekében előké­szítik a megfelelő felvá- sárlótelepck rendszerének kialakítását, Túrán az idén befejezik egy felvásárlótelep építését. A ter­vek közé tartozik az is, hogy Zsámbok községben fóliás szakcsoportot szeretne az ÁFÉSZ szervezni. Ez azért is fontos, mert ebből a községből egy szezonban 80—100 vagon zöldség kerül a piacokra. Ismeretlen levélíró, Galgahévíz község szát, majd úgy írjon véle­ményt. Nevet nem írunk, de ezt a cikket elküldjük. Azért nem írunk nevet, mert az új­ságíró sem írta alá a nevét. Ha éppen szükség van rá, 200—300 aláírás is lesz. Saj­náljuk azt az újságírót. Galga- hévíz község nevében. Tiszte­lettel: Nagyon sajnálná Galga- hévíz község, ha erre a levélre nem kapna választ.” Nem tagadom, ez a levél felháborított, s elsősorban ezért válaszolok. Tehát: március 4-iki la­punkban összevontan tudósí­tottunk a fjalgahévízi, a szadai és a vácszentlászlói falugyűlé­sekről. A cikk írója — aláír­ta — a galgahévizi összejöve­tellel kapcsolatban elmondta, hogy néhány felszólaló sze­rint a termelőszövetkezet nem támogatja kellően a háztájit. Azután jött a válaszlevél a Galgamenti Rákóczi Termelő- szövetkezetből. Ebben nem háborogva, szépen, nyugodtan megfogalmazódtak azok a té­nyek, melyek cáfolják a fel­szólalók által elmondottakat. A levelet Lévai Ferenc elnök és Dobi Mihály párttitkár írta alá, amint ez szerepel is a cikk 26. és 27. sorában. Azt pedig, hogy szó szerint jelent meg, amit ők írtak, bizonyítja az idézőjel. Ez egyébként a Galgahévízről beküldött kivá­gott cikkben is jól látható. Most mire gondoljak? A le­vélíró — aki ez esetben az A MUNKAERŐHIÁNY aka­dályozza a szelektív fejlesz­tést is. vagyis, hogy kevesebb, de jól megválasztott célra összpontosítsák a munkaerőt, a beruházási lehetőségeket. A munkaerőhiány kétségkívül sok gondot okoz a vállalatok­nak, zavarhatja a hatékonyság javítására kidolgozott fejlesz­tési tervek végrehajtását, a kapacitások jobb kihasználását. Érdemes azonban végiggon­dolni, hogy ezt a vészes mun­kaerőhiányt egy-egy vállalat­nál végül is mi minden okoz­hatja, s ebből következően mi­vel ellensúlyozhatnák a leg­hatásosabban. A kooperációlánc haszna A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ asztalos szök­és betanított munkásokat. Besorolás az O. Sz. I szerint. Fizetés teljesítménybérben. Cím: Gödöllő, Dózsa György út 67. Ne arról beszéljünk most, hogy ágazatonként és vállala­tonként eltérőek lehetnek a kereseti viszonyok, vagy hogy az egyik gyárban jobbak a szociális létesítmények, s ezért az egyik helyen keve­sebb az ember, a másikon pe­dig még kevesebb. Ez a hely­zet ugyanis: a termelőlétszá­mot mindenütt keveslik. Eze­ket az okokat azonban egyre több szakember tartja másod­lagosnak. Szerintük a munka­erőhiány egyik alapvető oka sokkal inkább az, hogy a vál­lalatok többsége rengeteg ter­méket gyárt, s még inkább az, hogy ezek alkatrészeit, rész­egységeit, tartozékait a válla­lat gyártja saját magának. A VÁLLALATOK nagy RÉSZÉ így szervezi meg a munkáját: lehetőség szerint szemernyi külső kooperációt sem igénybe véve. A kohó- és gépipari vállalatok termelési értékének alig egy hatoda szár­mazik termelési együttműkö­dés igénybevételétől. Ez az arány a fejlett ipari államok­ban lényegesen magasabb. Különösen a nagyobb vállala­tok széles körben, nagy tel­jesítő képességű kooperációs gyűrűt szerveznek maguk kö­ré: alkatrész-, tartozék- és félkésztermékgyártásra. A ki­sebb vállalatok e kooperációs gyűrűkben szakosodnak bizo­nyos főegységek gyártására, s ennek valamennyi gazdasági előnyét élvezi azután az ösz- szeszerelő nagy- és az alkat­részt készítő kisüzem egyaránt. A lényege ennek az együtt­működési formának, hogy a vállalatok nem aprózzák szét a kapacitást, és a munkaerőt ezernyi feladatra, s ezért sok­kal hatékonyabb a munkájuk. Itthon a közútijármű-gyártás a legjobb — csaknem egyetlen — példája annak, milyen ér­tékes előnyök rejlenek az ösz- szeszerelő nagy gyárak köré szervezett kisebb, önálló válla­latokból álló kooperációs lánc­ban. A magyar gépiparnak ez az ágazata tekinthető jelenleg talán a legkorszerűbbnek, a termelési értékét, a népgaz­dasági súlyát tekintve, igen jó nemzetközi versenyképesség­gel. A magyar iparban azon­ban a vállalatok többsége még mindig abban látja a rangot és a biztonságot, ha készter­méket szállíthat a piacra, ha egy-egy termelési lánc végén állhat, ha másképp nem, hát úgy, hogy az egész termelési folyamatot — néha a vasön­téstől kezdve — beviszi a gyá­rába, teljes önellátásra ren­dezkedve be. HOGY LEGYEN ELEG MUNKÁS is, a végtelenül megnyújtott termelési folya­mathoz, most sok helyen más, kisebb vállalatok beolvasztásá­ra is szívesen gondolnak. Ez­zel az önellátás korszerűtlen, nehézkes és kevéssé gazdasá­gos gyakorlatát hosszú időre megmerevíthetik. Pedig az ágazati irányítással végrehaj­tott, vállalatok közötti mun­kamegosztással is jobban kel­lene élni, hiszen ez a munka, a feladatok átcsoportosítása, végső soron a munkaerő át­csoportosítását szolgálja, emel­lett kevesebb zökkenővel és kieséssel, gyorsabban végre­hajtható, mint a kisebb-na- gyobb vállalatok összevonása. Az ötéves vállalati tervek leghasznosabb célja lehetne, a távlati iparfejlesztés szempont­jából is — a hazai vállalatok közötti munkamegosztás erő­teljes kiépítése, a gyártmány- választék jelentős szűkítésével együtt. A jól szervezett és jól működő termelési kooperációk, a részegység- és alkatrészgyár­tás szakosítása a szelektív iparfejlesztés egyik eszköze, módszere lehet. G. F. egész község — netán nem ol­vasta volna el, amit kifogásol? Mert miféle újságíró aláírását keresi egy idézett levél alatt? Más: mit kifogásol az egész község? Mi a panaszuk? Mi­hez akar az egész község ne­vében több száz aláírást gyűj­teni — ha éppen szükség van rá — az ismeretlenség homá­lyába burkolódzó levélíró? Csupa rejtély. Nem tudom, miért írták ezt a levelet, nem tudom, miért fenyegetnek, miért sajnálnak? Azt hiszem, bevált tanulság ez: a harag nagyon-'nagyon rossz tanács­adó. Ami pedig a választ il­leti ... Sajnálnák, ha nem. kapnának választ — írják —, de a cimet gondosan elhall­gatták, így levelemet ugyan hová küldhettem volna? Az egyetlen címzési lehetőség eb­ben az esetben a következő: Ismeretlen levélíró, Galgahé- víz község. És a levelet alá mertem volna írni. Így: Fehér Béla IFJÚSÁGI takarékbetét Pest megyében 14 ezer 62 fiatalnak van ifjúsági taka­rékbetétje. Idén 1797 ifjú éri el az ötéves takarékossági idő­szak végét, s ezzel — amellett, hogy felvehetik az összegyűj­tött összeget — lehetőséget kapnak arra is, hogy az épí­tési vagy lakásvásárlási köl­csön mellett kedvezményes áruvásárlási vagy építési kü- lönkölcsöni vegyenek igénybe. Polipack automata a Galgatcjnél fsp Naponta több mint 25 ezer liter tejet dolgoznak fel a Galgatej önálló közös vállalkozás tejüzemében. Ebből mint­egy 22 ezer darab literes polipack csomagolású tej kerül első­sorban a járás üzleteibe, de a megye más részeire is jut. Képünkön Czine Tiborné és Cseri Józsefné, a csomagoló­automata kezelői. Nagy Ivánt felvétele 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom