Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

« 1976. ÁPRILIS 10., SZOMBAT t/ííilrm Április 25-tól \i Alkotó ifjúság pályázat országos kiállítása A legjobb munkákat Moszkvában is bemutatják Április 25-től május 8-ig a Budapesti Nemzetközi Vásár­központ B-pavilonjában mint­egy hatezer négyzeter terüle­ten láthatja a közönség az Al­kotó ifjúság pályázat legsike­rültebb 1568 pályamunkáját, alkotását — jelentették be pénteken a Parlamentben meg­tartott sajtótájékoztatón Pász­tor Gabriella, a KISZ KB tit­kára és Nádor György, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság titkára. A kiállítás célja az ifjúság- politikai munka szemlélteté­se, s annak bemutatása; fia­taljaink — közöttük a Pest me­gyei vállalatok ifjú szakem­berei — milyen alkotásokkal járultak a munkaver­seny sikeréhez, a IV. ötéves terv teljesítéséhez, valamint az V. ötéves terv megalapozásá­hoz. Az elmúlt két évben mintegy 75—80 ezer fiatal vál­lalkozott pályamunka készíté­sére. Különösen szép ered­mény. hogy a pályamunkák között igen sok hasznosítható javaslatot, újítást, több talál­mányt már bevezettek, és szá­mos vállalatnál több millió forint értékű költségmegtakarí­tást, termelésnövekedést, tő- késimport-megtakarítást ér­tek el. Az országos kiállítás alatt rendezik meg a fiatal alkotók napját; az országos ankéton szó lesz ifjúságunknak az V. ötéves tervidőszakban vál­lalt feladatairól. A megnyitó ünnepségen részt vesznek a Szovjetunió, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, az NDK és Románia ifjúsági delegációi is, amelyek április 25-én kerekasztal-beszélgeté- sen adnak tájékoztatást a ha­sonló jellegű pályázati rend­szerek és mozgalmak tapasz­talatairól. A kiállítás zárónap­ja egyben a KISZ-kongresszus megnyitásának napja: a tervek szerint idelátogatnak a kong- resszus küldöttei is. A hazai kiállítást követően pedig ■—. immár negyedik alkalommal — Moszkvában megrendezik a szocialista országok ifjúságá­nak^ tudományos-technikai al­kotásaiból összeállított kiál­lítást, amelyen a magyar fia­talok legjobb pályamunkái is szerepelnek. Egykori partizánok bajtársi találkozója Az ország minden tájáról ér­kezett több száz egykori par­tizán találkozott pénteken a Magyar Néphadsereg Közpon­ti Klubjában. Az egykori küz­delmek részeseit Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövet­ség főtitkára köszöntötte. Az ünnepségen jelen volt D. Oszadcsij vezérőrnagy, a Szov­jetunió budapesti katonai és légügyi attaséja is. Széles körű vitára bocsátják a kollektív szerződéseket • • ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. Az ülésen részt vettek Fock Jenő és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai is. A tanácsülés a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusa óta végzett munka ér­tékelését és a további felada­tok meghatározását tűzte na­pirendjére. A SZOT elnöksé­gének írásos beszámolójához Gál László, a SZOT titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. Gál László rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa óta eltelt időszakban a szakszervezetek átfogó politikai munkával se­gítették a népgazdasági célok megvalósítását. Mint mondot­ta, a feladatok végrehajtására kedvező a légkör, az emberek szemléleti és cselekvési egysé­ge erősödött. A vállalati ter­vek is azt tükrözik, hogy ha­tékonyabb munkára, a terme­lés szerkezetének korszerűsíté­sére, az export fokozására tö­rekszik a vállalatok többsége. Az állami nagy beruházáso­kon, különösen a gyorsításra kijelölt tíz beruházáson a munka szervezettsége, a mun­kafegyelem javulóban van. Fontos tényező a verseny Az első negyedév tapaszta­latait összegezve elmondotta, hogy a termelési eredmények biztatóak. A rendelésekből, a szerződéskötésekből arra lehet következtetni, hogy a követ­kező hónapokban a termelés üteme gyorsul. A hatéko­nyabb munka fontos tényező­jeként említette a szocialista munkaversenyt. Mint mondotta, a szakszer­vezeteknek most egyik fontos feladatúk, hogy segítsék a vál­lalati ötéves tervek kidolgozá­sát, s gondoskodjanak arról, hogy e munkában a dolgozók is érdemben részt vegyenek. Emlékeztetett arra, hogy a vállalatoknak az első félév végére el kell készítendők az 1976—80-as évekre szóló kol­lektív szerződéseket. Ezzel kapcsolatban is hangsúlyozta az üzemi demokrácia érvénye­sítésének, a dolgozók széles körű bevonásának nagy jelen­tőségét. A vállalati kollektív szerződések tervezetét szak- szervezeti csoportértekezlete­ken, majd a szakszervezeti bi­zalmaik gyáregységenként és a főbizalmiak vállalati tanács­kozásán, a kijelölt 25 vállalat­nál pedig a munkásküldöttek­kel vitassák meg. Május-jú­nius körül, amikor a középtá­vú tervek elkészülnek, a szak- szervezeti bizottságok még egyszer vizsgálják meg, hogy a kollektív szerződést nem kell-e finomítani. Nagyobb jogkor a bizalmiaknak Ezután a SZOT elnökségé­nek a kormánnyal egyetértés­ben hozott irányelvéről szólít, amellyel a szakszervezeti jog­segélyszolgálatot kiszélesítet­ték. Az új irányelv megjelöl azoknak a vállalatoknak, ipari szövetkezeteknek körét, ahol ez év december 31-ig kötele­ző a szakszervezeti jogsegély- szolgálat megszervezése, s in­tézkedik a fakultatív alapon megszervezhető jogsegélyszol­gálat engedélyezésének mód­járól isi. A továbbiakban arról szólt, hogy elkészült a szakszerve­zetek XXIII. kongresszusán hozott határozat alapján a SZOT és az elnökség öt évre szóló munkaprogramja és azt a mostani ülésen vitára bo­csátják. A cél az, hogy meg­teremtsék a tudatosabb, terv­szerűbb, összehangoltabb munka feltételeit. A XXIII. kongresszus határozatából adódó állami tennivalókat a Minisztertanács már meghatá­rozta a tárcák számára. Ha valamely feladatot saját ha­táskörükben nem tudnak meg­oldani, úgy a partner-szak­szervezettel közösen, szük­ség esetén a SZQT és a Mi­nisztertanács elé terjesztik javaslataikat. A szakszervezeti demokrá­cia fejlesztésével kapcsolat­ban hangoztatta, hogy növelni kell a bizalmiak jogkörét és ki kell alakítani a bizalmiak tanácskozásának rendszerét. A szakszervezetek vala­mennyi szervének tudatos nevelő, segítőkész munkája kell ahhoz, hogy a bizal­Fontos tartalék 02 üzem- és munkaszervezés A váci cementgyárban elért eredményekről tárgyalt az SZMT elnöksége Napjainkban az ipari terme­lés bővítésének alapvető tar­taléka az üzem- és munkaszer­Dr Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének ve­zetésével pénteken a Parla­ment gobelin-termében érte­kezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei-városi tanácsok elnökei. Az ülésen — amelyen részt vettek Bon- dor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, Lend- vai István és Hoós János, az MSZMP KB osztályvezető­helyettesei — Szilágyi Lajos miniszterhelyettes számolt be az építésügyi ágazat ötödik ötéves tervének feladatairól. A következő esztendőkben az építésügyi ágazat feladatai is jelentősen nőnek, a terv­számítások — 1980-ig — az építési szükségleteket 580 milliárd forintban jelölik meg. Az építőiparnak különö­sen a nagyberuházások, je­lentenek növekvő feladatot, amely az előző tervidőszak­hoz képest mintegy 70 száza­lékkal nő és értékben kifejez­ve e!“ri az 51—53 milliárd fo­rintot. Hasonló fontosságé feladat a lakásfejlesztési program megvalósítása, vala­I mint a közműépítés, és a [ fenntartási építés. Az V. öt­éves terv mintegy 430—440 ezer lakás megépítését irá- j nyozza elő. Az egészségügyi ellátás jobbátételében változatlanul ! kiemelt feladat a kórházak fejlesztése, amely egyrészt 10 500 korszerűen felszerelt új gyógyintézeti ágy létesítését, másrészt a régi intézmények egy részének rekonstrukcióját igényli. Bővítik a bölcsődék, a csecsemőotthonok és az egészségügyi gyermek- és szo­ciális otthonok hálózatát is. A tervben szerepel mintegy 75 000 új óvodai hely, 5200 ál­talános iskolai, középiskolai, valamint szakmunkásképző osztály és műhelytanterem, illetve 24—25 ezer diákotthoni hely létesítése. A beszámolót követően a Nógrád megyében tartott fa­lugyűlések tapasztalatairól Hoffer István megyei tanács­elnök számok be. A beszá­molóhoz dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese fű­zött szóbeli kiegészítést. vezés. A Cement- és Mészmű­vek váci gyárában például 1972-ben 615 ezer forint volt az egy dolgozóra jutó terme­lési érték, tavaly pedig 781 ezer forint. A termelés növe­kedésével egy időben jelentős volt a létszámcsökkenés, s a zsáktermelésük például azo­nos létszám mellett 43,8 szá­zalékkal nőtt. Mindez elsősor­ban a tudatos, megalapozott üzem- és munkaszervezés eredménye. A vállalat üzem- és munka- szervezési eredményeiről és a következő években megoldan­dó feladatokról számolt be tegnap a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa elnökségi ülé­sén Koltai Imre igazgató. Itt hangzottak el a fenti megálla­pítások is. A témát átfogóan, tömören és jól összefoglaló be­számolót az elnökség elfogadta, di­cséretben részesítette, s a vitában számos észrevétel­lel egészítette ki. Javasolták többek között, hogy a máso­dik félévben újra tűzze na­pirendre a vállalati szakszer­vezeti bizottság ezt a témát, s vitassák meg azt is, mit és hogyan sikerült megvalósítani a most elhangzott javaslatok­ból. Második napirendi pontként az SZMT és az elnökség 5 éves féladattervéről tárgyaltak. miak a szükséges ismerete­ket elsajátítsák és feladatai­kat a megnövekedett köve­telményeknek megfelelően lássák el — mondotta befeje­zésül Gál László, a SZOT tit­kára. Javaslatok a hatékonyság növelésére A vitában szinte valameny- nyi felszólaló elmondotta, hogy a .készülő vállalati ötéves ter­vek kidolgozása során a szak- szervezetek sok javaslatot tesznek a munkaszervezés fej­lesztésének, a hatékonyság növelésének, a munkakörül­mények javításának mód­szereire. A vitában elhangzottakra Gál László válaszolt. Végül a tanácsülés résztvevői egyhan­gúlag elfogadták a SZOT el­nökségének munkaprogram­ját, a SZOT vezetőtestüle- teinek és munkabizottságai­nak szabályzatát, továbbá a XXIII. kongresszus óta vég­zett munkáról szóló beszá­molót és a vitában elhang­zott kérdésekre adott választ. Egyedülálló intézmény Korrekciós osztályt avattak Nagykőrösön | Olyan új intézménnyel gaz- I dagodott a megyei egészség- 1 ügyi hálózat, amely nemcsak Pest megyében, hanem ha­zánkban is egyedülálló. A nagykőrösi gyermekotthon­ban, ahol 105 állami gondo- 1 zottat nevelnek, a tegnap át­adott korrekciós osztály hu­szonnégy értelmi fogyatékos gyermek befogadására szolgál. Támogatjuk a palesztinai arab nép harcát Az Országos Béketanács nyilatkozata A környezetvédelem törvénye A KÖRNYEZETSZENNYE­ZŐDÉS, mely a tudományos­technikai forradalom, a váro­siasodás nyomában jár, egyre nagyobb embertömegeket érint. Jelenünkről, még inkább a jö- x>önkről van szó, amikor nem­zeti és nemzetközi erőfeszí­téseket teszünk a környezeti ártalmak csökkentéséire vagy megszüntetésére. Nyilvánvaló, hogy hazánk sem mentes a környezet szennyeződésétől s az ebből következő különféle' ártal­maktól. Helyzetünk azonban nem katasztrofális! Alapve­tően két okból nem az. Elő­ször azárt, mert szocialista társadalomban élünk és terv- gazdálkodást folytatunk, és ennek során az ipari üze­mek és más létesítmények már úgy tervezhetők és te­lepíthetők, hogy elejét lehet venni a nagyobb fokú kör­nyezeti ártalmaknak. Közép­távú terveink már mind fi­gyelembe veszik a környezet- védelmi követelményeket. Má­sodszor, ipari fejlődésünk még nem olyan mérvű, hogy az végletesen veszélyeztetné az ember környezetét. Nyilván­való az is, hogy a szocialista társadalom dinamikusan fej­lődik, s vele az ipari fejlő­dés és a mezőgazdasági ter­melés is állandóan gyorsul. Tehát a környezeti ártalmak bennünket is fenyegetnek. Ép­pen ezért volt szükséges már korábban is számos rende­lettel és szabállyal elejét ven­ni annak, hogy a környezeti ártalmak ne hatalmasodja­nak el hazánkban. Az alap­vető és átfogó szabályozás azonban csak a legutóbbi időben született meg. Az or- szággyűlés legutóbbi, tava­szi ülésszakán törvénybe ik­tatta a legmagasabb szintű jogszabályt, az Emberi kör­nyezet védelméről szőlő tör­vényt. A fent említett s az elmúlt 15 évben született jogszabályok nyomán azon­ban már jelentős környe­zetvédelmi munka folyt a vi­zek védelme és a termé­szeti értékeink megóvása ér­dekében. Sokat tettünk a le­vegő tisztaságának védel­méért. Folytatódott a talaj- szennyezés elleni védekezés, továbbá az ipari és a háztar­tási hulladékok kezelésére, feldolgozására és ártalmat­lanná tételére irányuló munka. Jelentősen előrelép­tünk a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatásokban is. Mindezek ellenére megérett az idő a környezetvédelem átfogó, törvényi szintű sza­bályozására. Az emberi kör­nyezet védelmének törvénybe iktatása azonban nemcsak kormányzati kérdés volt már korábban, hanem a társa­dalom igénye is. Ezt a tör­vény is kimondja: „Minden embernek joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen”. A környezetvédelem tehát nemcsak állami fel­adat, hanem az egész tár­sadalom ügye. A TÁRSADALMI ERŐKNEK nagy szerepe van abban, hogy ez a törvény megszületett. Mu­tatja ezt a jogszabály széles körű, alapos előkészítése is. A Hazafias Népfront kezde­ményezésére és szervezésében, már 1974-ben társadalmi vi­tára bocsátották a törvény- tervezetet. Budapesten, több megyében és vidéki város­ban több mint 3 ezer ember mondta el véleményét, ja­vaslatait, sőt szövegszerű mó­dosításokat is tettek a tör­vény tervezetéhez. A viták során elhangzott ja­vaslatokat a Hazafias - Nép­front összesítette és eljut­tatta a törvény előkészítői­nek. Az elfogadott szövegben a társadalmi vita jó né­hány módosító javaslata is megtalálható. Az emberi kör­nyezet védelméről szóló tör­vény valóban társadalmi köz­reműködéssel született meg. Ennek nagy a politikai je­lentősége, hiszen gyakori ta­pasztalat: ha az állampolgá­rok részt vesznek egy tör­vény előkészítésében, akkor azt magukénak érzik és a vég­rehajtásban is aktívan köz­reműködnek. Környezetvé­delmi törvényünk tehát a magyar társadalom igényeit tükrözi. Az állam elképze­lései találkoztak a társadal­mi elképzelésekkel. Az új törvény keretjellegű. Nem tér ki részletesen a kör­nyezetvédelem minden vonat­kozására. De meghatározza annak legfontosabb köreit, így: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, és települési környezet védelmét, amelyek az emberi környezet megóvá­sa érdekében törvényes véde­lem alatt állnak. Mindezek megváltoztatása, alakítása csak a törvény és más jogszabályok megtartásával lehetséges. Aki ezeket megszegi, törvénybe üt­köző cselekedetet követ el, amelyet a törvény a súlyossá­gának megfelelően büntet. A büntetés mértéke a bírságtól egészen az öt évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet. A törvény tehát szigorú szank­ciókat helyez kilátásba, még­is a felvilágosítás, a meggyő­zés, a környezetvédelmi szem­lélet alakítása a legfőbb biz­tosíték arra, hogy hazánk kör­nyezetét megvédjük, az ártal­makat pedig csökkentsük. A SZEMLÉLET FORMÁ­LÁSÁBAN, a felvilágosításban a társadalom tennivalója és felelőssége igen nagy. A kör­nyezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek, moz­galmak s az azok munkáját összefoglaló Hazafias Népfront fontos feladatnak tartják a törvény széles körű megis­mertetését a lakossággal. Ugyanis nem elegendő a tör­vény előkészítésébe bevonni a társadalom különböző cso­portjait, az is szükséges, hogy az emberele azt megértsék és munkájuk során alkalmazni tudják. A társadalomnak tud­ni kell azt, hogy mit tehet a törvény végrehajtásában. Ezt a célt kívánja szolgálni az ez év májusában Kecske­méten megrendezésre kerülő II. Országos Környezetvédel­mi Konferencia is. A tanács­kozás vezető gondolata az, hogy mit tehet az egyén és a társadalom a környezetvéde­lemért, a törvény jó végrehaj­tásáért Az elmúlt négy évben a törvény előkészítésével párhu­zamosan kiépült a Hazafias Népfront társadalmi jellegű megyei városi környezetvédel­mi társadalmi hálózata. A megyei és városi környezetvé­delmi munkaközösségek tömö­rítik magukba a kérdést leg­jobban ismerő helyi erőket. Országszerte egyre nagyobb számban alakulnak meg a környezetvédelmi társadalmi őrségek. Környezetvédelmi if­júsági klubok és táborok jön­nek létre. Kiállítások, környe­zetvédelmi napok és hetek szervezéséről kapunk hírt az ország megyéiből és városai­ból. A környezetvédelem egy­re inkább közüggyé válik. Ez', bizonyítják a most lezajlót', népfrontválasztó falugyűlések is. Szinte egyetlen olyan köz­ség sem volt az országban, állói a felszólalók valamilyen formában lakóhelyük környe­zetvédelméről szót ne ejtet­tek volna. A társadalom he­lyes környezetvédelmi szemlé­letének kialakítása tehát ép­pen olyan fontos, minit a jó törvény, amelyet ez a szemlé­let alátámaszt. A KEZDETI EREDMÉ­NYEK ellenére azonban méa nagyon sok a tennivaló. Az ipar és mezőgazdaság fejlő­dése, természetesen további környezeti ártalmak veszélyét hordozza magában. A szocia­lista társadalom nem helyez­kedik és nem is helyezkedhet arra a pesszimista álláspontra, hogy a környezeti ártalmak ellen nincs más védekezés, mint a termelés csökkentése, az iparosodás korlátozása. A szocialista társadalom azon­ban bízik az emberiség egész­séges továbbfejlődésében, megteremti ennek lehetősé­geit. Többi között a környe­zetvédelmi törvény is ezt a célt szolgálja. ANTALFIA JENŐ Az építőipar tervei a tanácselnökök értekezletének napirendjén Tegnap délelőtt dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár Pest megyébe, Nagykőrösre lá­togatott. Cservenka Ferencné- vel, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjával, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­rával együtt részt vett a nagy­kőrösi gyermekotthon korrek­ciós osztályának kulcsátadási ünnepségén. Április 9., a palesztin nem- j zetközi szolidaritás napja al­kalmából az Országos Béke- | tanács elnöksége péntekennyi- ; latkozatot tett közzé, amelyben ! hangsúlyozza: a magyar béke- ; és szolidaritási mozgalom kéz- j dettől fogva cselekvőén támo- ■ gatja a palesztinai arab nép j harcát. Meggyőződésünk, hogy j csak akkor lehet tartós és szí- j lárd béke a Közel-Keleten, ha ! az összes megszállt arab te- * rület visszakerül jogos tulaj­donosainak birtokába, ha biz­tosítják e térség valamennyi népének elidegeníthetetlen jo­gát az önálló állami létre. Az igaz barátaira támaszkodó, az antiimperialista erőkkel össze­fogó, független, demokratikus állama létrehozásáért küzdő palesztinai arab nép, a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet mindenkor számíthat szolidaritásunkra — hangzik az OBT nyilatkozata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom