Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-10 / 86. szám
A békés célú nukleáris robbantásokról Befejeződtek a szovjet-amerikai előkészítő tárgyalások Moszkvában befejeződtek a szovjet—amerikai tárgyalások a békés célú föld alatti nukleáris robbantásokra vonatkozó egyezmény szövegének előkészítéséről. A tárgyalásokat a földalatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozására vonatkozó 1974. július 3-án megkötött szovjet—amerikai szerződésnek megfelelően tartották meg. A tárgyalásokon részt vett szovjet küldöttséget Igor Morohov, az állami atomenergia-bizottság első elnökhelyettese, az amerikai küldöttséget pedig Walter Sínessel, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete vezette. A küldöttségeit jelentést tesznek kormányuknak Olof Palme svéd miniszterelnök, aki a szovjet kormány meghívására tartózkodott hivatalos látogatáson a Szovjetunióban, péntek délelőtt Novoszibirszkkel ismerkedett, majd Leningrádba utazott, ahonnan az esti órákban hazautazott, Olof Palme svéd miniszter- elnök hivatalos szovjetundóbeli látogatása alkalmából szovjet —svéd közös közleményt írtak alá, amelyben kijelentik: A Szovjetunió és Svédország „minden eszközzel elősegíti Európában és világszerte a feszültség enyhülését, a béke és a biztonság megszilárdítását. Munkálkodni akarnak annak érdekében, hogy konkrét tartalommal telítődjék a Tüskék fajta csoportja a tüskéknek, s ezeket, mi tagadás, csupán magyarázó szóval nem lehet kihúzni. Például azt a tüskét, melyet sokakba beleszórt és szúr a megindo- kolhatatlan jövedelemkülönbség. Dolgozik ugyanis az erőműnél egy kisebb cég jó néhány embere, takarítanak. (Ne irodatakarítást értsünk ezen!) Ez ott, ahol az üzemvitel nagy rendet, tisztaságot követel, ahol ugyanakkor a működő egységek mellett beruháznak is. fontos tevékenység. Csak ott a bökkenő, hogy az idegen cég emberei két és félszer annyit keresnek, mint az erőmű saját takarítói, de jóval többet az erőmű szakmunkásainál is, kétségessé téve így a munka tényleges társadalmi értékének pénzbeli elismerését. folytathatjuk azzal, hogy x van egy csendes megállapodás a két nagy százhalombattai ipari óriás, az erőmű és a kőolajfinomító között: egymástól nem vesznek fel embereket, bármennyire is szükségük lenne munkaerőre. Mert bizony kellene a dolgos kéz, hiszen például az erőműben a létszámtervhez mérten háromszázzal kevesebben dolgoznak. S bár ennyi jelentkező fölvételében nem reménykednek, 120— 150 emberre égetően igényt formálnak az elkészült 215 megawattos blokkok. Tehát egymástól nem vesznek fel embert. Csakhogy a Százhalombattán tevékenykedő több tucatnyi vállalat — s a munka bonyolultságát mutatja, hogy pontosan senki sem tudja megmondani, hány cég emberei szorgoskodnak itt, mert sűrűn az alvállalkozók alvállalkozóinak is akad bedolgozója —, nem finnyás, aki jön, az már aznap be is állhat. Sorolhatnánk a hasonló eseteket, de feltehető, az olvasó érzi is, érti is ennyiből, milyen bonyolult szövevény a termelésfejlesztés menete, s hogy mindenfajta műszaki, technológiai feladat előtt az emberi gondok állnak. Ezeket a gondokat nem lehet azzal elintézni, hogy az emberek dolgozzanak és ne érzékenykedjenek — olykor, s korántsem csak százhalombattai értelemben, tapasztalható hajlam e vélekedésre —, mert a tüskék szúrta apróbb sérülések elmérgesedhetnek, s az egész szervezetet megbete- gíthetik. Az erőmű politikai és gazdasági vezetése nagy gondot fordít arra, hogy idejében gyógyítsa a tüskék szúrta sebeket, kihúzza a vélt tüskéket, amint lehet, s jelezze azokat, amelyekhez eszközei nem elégségesek, azaz, amelyek „szakorvosok” beavatkozását igénylik.. Mert nagy hiba lenne elfeledkezni arról, amit vállalati és központi szabályozás együttes hatásának nevezhetünk. E hatást külön, külön, s főként eltérő időpontokban ! hozott intézkedésekkel nem ■ lehet kiváltani. Bármelyik ■ fél késedelme kétségessé ■ teszi a másik igyekezetének ; sikerét. Mészáros Ottó T aikusként úgy gondol- ja az ember, hogy egy erőmű füstöt ereget és gőzt okád, s éjjel, nappal termeli a mind nélkülözhetetlenebb villamosáramot. A szakemberek viszont tudják, hogy egy erőmű ún. beépített kapacitását ésszerűen kel] hasznosítani; van, hogy teljes terheléssel működnek az áramtermelő blokkok, azaz gépegységek, s olyan is, amikor melegtartalékként várnak a bevezetésre. Sejti az olvasó, hogy a megye legnagyobb ipari üzemeinek egyikéről, a magyar villamosenergia-termelés negyven százalékát előállító Dunamenti Hőerőmű Vállalatról van szó, s ott is arról a fonáknak látszó helyzetről, hogy míg egyik oldalon gyorsítási programmal siettetik az átadást, a másik oldalon a már termelő gépegységek nem dolgoznak teljes kapacitással. Tüske ez sokunkban — mondja beszélgető partnerem, s úgy folytatja: az ilyesmit nehezen értik meg az emberek. Valóban, a felület ellentmondásosnak tűnik. Minek a sietség, ha utána némelyik blokknak a melegtartalék szerepköre jut? Volt, nem is clyan régen egy időszak, amikor a népgazdaság számára kifizetődőbbnek bizonyult a szénhidrogénekre alapozott erőművek teljes leterhelése, mint a szeneseké. Most fo- dított a helyzet: a szénhidrogének árának emelkedése nyomán olcsóbb a szeneserőművek teljes kapacitásának kihasználása, s utána, csak a szükségletnek megfelelően a más tüzelőanya- gúaké. S a gyorsítás? A beruházás befejezése embereket, eszközöket szabadít fel, lehetővé teszi az elkészült termelőegységek tervszerű működtetését. S persze, nehogy félreértés legyen, az őszi-téli villamosenergia- csúcsfogyasztás idején nagyon is szükség lesz minden áramtermelő blokkra, nemcsak Százhalombattán, hanem mindenütt az országban. S még inkább igényt támasztanak e gépegységekre a következő évek, az ipari, mezőgazdasági szállítási és kommunális fejlődés. XT ihúztuk ezzel a tüskét? Nagy baj lenne, ha nekünk kellene megtenni, hiszen ezc cselekszi az erőmű politikai és gazdasági veze tése, türelemmel magyaráz, ha kell, vitatkozik, mert: a tüske nem személyt vagy Kisebb kollektívát irritál. Az erőmű dolgozóinak jövedelme. a vállalat gazdálkodása nem függ közvetlenül attól, hogy tényleges áramtermelő képességéből mennyit hasznosít, tehát az aggodalom, a tüske miatti szisze- gés a nagy értékű állóeszközök amortizálódása, azaz a népgazdasági érdekek érvényesülése miatt hangzik el. Erénye, felnőtté érésének bizonyítéka az erönmvi kollektívának ez az érzékenység — bár mindenüti meglelhetnénk' —, még akkor is, ha ezekben a hetekben, s ebben az ügyben csupán a felszín jelenségein reagált. Van azonban más feszültség enyhülésének folyamata”. A felek nagyra értékelték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumát és kijelentették, hogy „teljes egészében megvalósítják e dokumentum valamennyi tételét és előírását”. A Szovjetunió és Svédország úgy véli, hogy az enyhülési folyamatot a fegyverkezési hajsza megszüntetését szolgáló hatékony intézkedéseknek kell kísérniük. ,A felek korunk egyik kulcsproblémájának tekintik a leszerelést”. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták: fontos, hogy minden állam csatlakozzék az atomsorompó- szerződéshez, síkraszálljon, annak maradéktalan betartásáért, maximálás hatékonyságának biztosításáért. A Szovjetunió és Svédország hangsúlyozták, hogy az ENSZ alapokmányának minden állam által való szigorú tiszteletben tartása alapján erősíteni kell az ENSZ szerepét és hatékonyságát a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításában és minden irányú államközi együttműködés elősegítésében. A felek „mély aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti veszélyes helyzet fennmaradása miatt és ismét hangsúlyozták, hogy e térségiben mielőbb el kell érni aiz igazságos és tartós politikai rendezést”. A két állam állást foglalt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan átszervezése mellett, amely számításba veszi a fejlődő országoknak azt a jogát, hogy bekaipcsolódhassa- nak a világméretű gazdasági haladásba. A felek kijelentették, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciájának. „Az a szándékuk, hogy elősegítik egy olyan új tengerjogi megállapodás kimunkálását, amely egészében elfogadható lenne minden állam számára”. Tanácskozik a Belga KP kongresszusa A nagy flandriai központban, Gent városában — ahol annak idején maga Marx Károly alapította meg az első szocialista szervezetet —, péntek délelőtt megnyílt a Belga Kommunista Párt XXII. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a küldöttek megvitatják, hogyan egyesítsék a néptömegeket a tőkés válság elleni harcban. A kongresszuson számos testvérpárt képviselteti magát. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vesz részt a belga kommunisták tanácskozásán. (A Központi Bizottság beszámolóját a 2. oldalon ismertetjük.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!- Ml AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM AHA 80 FILLER 1976. ÁPRILIS 10., SZOMBAT A lakásprogramot és a szolgáltatásfejlesztést segítve Korszerű kis- és középüzemekké fejlődnek a szov etkezetek Pest megyében Több mint kétszeresére nőtt az állóeszközök bruttó értéke öt esztendő alatt a Pest megyei KISZÖV-höz tartozó 55 tagszövetkezetnél. A termelés ugyanebben az időszakban 1 milliárd 25 millióról 1 milliárd 862 millió forintra emelkedett. Mindez csaknem teljes egészében a termelékenység növekedéséből származott, mert az összes foglalkoztatottak száma csak 1,7 százalékkal emelkedett. Ezek az adatok is igazolják Borosné, dr. Márton Máriának, a KfSZÖV elnökének szavait, aki elmondta, hogy szövetkezeteink korszerű kis- és középüzemek megteremtésére törekszenek. Termelésük az elmúlt öt évben rugalmasan alkalmazkodott a bel- és külföldi piaci igényekhez, s ezt a hiánypótló szerepet kívánják tovább erősíteni az V. ötéves tervidőszakban is. Veszteséges ipari szövetkezet nincs a megyében. Az átlagos nyereséghányad 14 százalék. Tavaly nagy gondot fordítottak a takarékossági, üzem- és munkaszervezési tervek elkészítésére, végrehajtására, melyek alapját képezték a szövetkezetek közötti jubileumi munkaverseny értékelésének. Jellemző adat, hogy az egész évre tervezett 20 millió forint megtakarítást szeptember 30-ra teljesítették. Csökkentették az anyagköltségeket, fokozott mértékben használták fel a hulladék- és maradékanyagokat s ahol mód nyílt rá, hazaival helyettesítették az import nyersanyagot. Tavaly 16 százalékkal nőtt a termelési érték, s ennek nagy része a termékstruktúra átalakítása révén keletkezett, 21 százalékkal növelték a belkereskedelem rendelkezésére bocsátott és 20 százalékkal exportképes termékeik arányát. Fellendült tőkés kivitelük is. öt év alatt 1498 lakást építettek a szövetkezetek, s a mostani tervidőszakban 2218- at emelnek. Továb nőtt a korszerű technológiával készülő lakások száma. A tavaly készített üzem- és munkaszervezési tervek a géppark jobb kihasználását, a műszakszámok növelését, a oárhuzamos termelés kiküszöbölését, az élőmunka hatékonyságának növelését, az ügyvitel színvonalának emelését célozzák. Szervezési mintaüzemnek jelölték ki a Budai Járási Építőipari Szövetkezetei, ahol az Válaszfaltégla — tízezerszámra Építésgazdasági és -Szervezési Intézet segítette a számítógépes programozás és az ügyvi- telgépesltés megvalósítását, és a Duna-kanyar Vegyesipari Szövetkezetét, mellnek transzformátorüzemében -a revizori iroda segítségével vezették be a szalagszerű gyártást. Az Aszódi Vegyesipari Szövetkezetben korszerű technológia alkalmazásával 3 napra csökkentették a vegytisztító szalon vállalási idejét. A szövetkezetek összesen 270 millió forintot költöttek beruházásra, melynek 60 százalékát építésre, 35 százalékát gép- és járművásárlásra fordították. Az 1970-es 62,6 milüóról 80,2 millió forintra növekedett lakossági szolgáltatásaik értéke. Sajnos a szolgáltatóházaik átadásának jó része áthúzódott a V. ötéves tervre. 1980-ig 52 százalék emelkedést terveznek, de a kormányhatároz;!t értelmében a kiemelt szolgáltatásokat 121 százalékkal növelik. Az V. ötéves tervben a megyei szintű termelés 41 százaléklkad nő, telij es egészében a termelékenység növekedésével. Az export 46 — ezen belül a tőkés kivitel 92 — százalékkal haladja meg 1980-ra a tavalyi szintet. 488 millió forintot fordítanak beruházásokra. Az eredmények és terveik azt bizonyítják, hogy erőteljesen fejlődnek megyénkben a magyar ipar második sorát alkotó, a tanácsi vállalatokból és ktsz-ekből felnövő kis- és középüzemek, melyek nemcsak a nagy iparvállalatok termelését segítik, hanem megfelelő minőségű áruval bővítik itthon a belkereskedelem és a szolgáltatás választékát, s tovább öregbítik hírnevünket a külföldi piacokon is. T. Á. L. A mezőgazdasági termelés színvonalához igazodó munkaszervezés Kétnapos tudományos konfarencia Gödöllőn Már-már közhelynek tűnő megállapítás, hogy mezőgazdaságunk az utóbbi évtizedekben, a nagyüzemi gazdálkodás kibontakozása óta forradalmi fejlődést mutathat föl. Míg a kisgazdaság irányításához elegendőek voltak csupán a tapasztalatok, a modern nagyüzemi gazdaságban milliók forognak kockán egy-egy döntés helyességén. A tervezés, az irányítás bonyolult teendő. Nyilvánvaló: ahhoz, hogy valamennyi termelési tényezőt figyelembe vegyenek egy több ezer hektáron gazdálkodó nagyüzemben, hatalmas hivatali apparátust kellene fenntartaniuk, de a vámon átmentett nyereség, éppen emiatt elúszna a réven. A megoldás: a termelés színvonalához igazítani a tervezést, az irányítást, a munkaszervezést. E témáról folyt a vélemény- csere két napon — csütörtökön és pénteken — keresztül a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezte tudományos konferencián, azon a vitafórumon, amelyen a kutatók és a gyakorlati gazdálkodásban jártas szakemberek — agrármérnökök, üzemgazdászok, matematikusok — a tervezésben, szervezésben, nyilvántartásban mindinkább előtérbe kerülő operációkutatási, magyarán gazdaságmatematikai módszerek és a számítástechnika alkalmazásának lehetőségeit hányták-vetették meg. Ha csupán a konferencia plenáris ülésén és a másodnapi szekcióüléseken elhangzó előadások címét, témáját sorolnánk föl, hosszadalmas, s a mezőgazdaság ügyeiben kevésbé járatos olvasó számára meglehetősen untató programról adnánk képet. Néhány témáról azért mégis hadd tegyünk említést! Szó esett a konferencián egyebek között a gazdasági matematikai elemzés távlatairól mezőgazdaságunkban, a számítógépek alkalmazásáról a vállalati információs rendszerben, a javítóműhelyek munkaszervezésének programozásáról, a talajjavítás, ütemezéséről, az állattenyésztési avagy a különböző kertészeti ágazatok üzemeltetési rendszerének elemzéséről. A számítógépek — amint ezt Tóth József professzor, a gödöllői egyetem tanszékvezető tanára is hangsúlyozta előadásában —, csak arra képesek, amire megtanítják őket, egy kutatócsoport hosszú munkája előzi meg egy-egy gazdaság távlati terveinek, tervvariációinak kimunkálását a számítógép közreműködésével. Ám azáltal, hogy a nagyüzemi gazdaság vezérkara mentesül bizonyos rutinfeladatoktól, pontos és hiteles képet ad a termelés adatairól, költségeiről, világos képet a feladatokról, munkaidejének túlnyomó részét az úgynevezett érdemi döntésekre, az alkotó munkára fordíthatja, — s esetleg túllicitálva a gépi programot, a termelési folyamatok jobb, kisebb önköltségű megszervezésére. A gödöllői tudományos konferencia idején a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda ügyvitelgépesítési kiállítást is szervezett. A. Z. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat solymári 1-es számú gyára naponta tízezer darab válaszfaltéglát gyárt. Képünkön: munkában a darabológép. Ifj. Fekete József felvétele j Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap fogadta Florea Dumitrescut a Román Szocialista Köztársaság pénzügyminiszterét, aki a két országot kölcsönösen érdeklő pénzügyi kérdésekről tanácskozik Budapesten. Dr. Bagota Béla, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese állt az élén annak a magyar pártmunkásküldöttségnek, amely tegnap érkezett haza Varsóból, ahol a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tartózkodott Lakatos Sándor, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója tegnap érkezett haza Berlinből, ahol megbeszéléseket folytatott a pártintézmények vezetőivel az együttműködés lehetőségeinek elmélyítésérőL Hazautazott a Szovjetunióból a svéd miniszterelnök Olof Palme látogatásáról közös közleményt adtak ki
