Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

Ar 1976. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK HETI FILMJEGYZET Zongora a levegőben Ügy látszik, Bacsó Pétert különösen vonzzák az új, ház­gyári épületekből álló lakóépü­letek. Egy filmkomédiájában (Forró vizet a kopaszra!) már eljátszott néhány ötlettel, ame­lyet e kétségtelen uniformi- záltság, a házak, a házakon belül a lakások, s a lakásokon belül a berendezések egyfor­masága nyújtott. A téma nem hagyta nyugodni, s most új fil­met írt és rendezett, melynek kiindulópontja ismét csak a házgyári lakóépület. Ez a film már igyekszik jobban felbon­colni egy ilyen ház életét, la­kóinak jellemét, de e törekvé­sek ellenére sem sikerült sok­kal többet nyújtania, mint né­hány ötlet egymás mellé so- rakoztatását. Az új film, a Zongora a levegőben, végül is nem nagyon képes kerek, tel­jes alkotássá összeállni, hanem megmarad a jópofán előadott tréfás mozaikképek, villámtré­fák szintjén. Miről is van szó? Egy ro­konszenves, nagyon fiatal és nagyon tehetséges zongoramű­vész lakást kap egy jókora új házban. Nagy keservesen be­viszi oda hatalmas zongoráját (kötelekkel kell felhúzni a ha­todik emeletig, s ott az erké­lyen át tudják csak a szobába juttatni), és ezen a zongorán — amely neki munkaeszköze — játszik. Sokat, hangosan és a legváratlanabb időpontok­ban. Ettől persze a ház lakói kiborulnak, hiszen a fjjlak úgy vezetik a hangot, mint a rézdrót az - elektromosságot. Padlizsán úr, a művészetpár­toló lakó védelmébe veszi a fiút, de könnyen teheti, mert részint a földszinten lakik, rá­szánt a lánya ugyancsak zon­gorázni tanul, s a fiútól várja a kislány patronálását (ami ké­sőbb meg is történik, de nem egészen úgy, ahogy azt Padli­zsán úr gondolta, s főleg nem úgy, hogy vérbő feleségét is rajta kell^ kapnia, amint éppen patronálják.) Egy másik lakó, dr. Zsák, igyekszik kompro­misszumokat kötni a fiú és a lakók között, de egy rigoró­zus úr, Janicsár igazgató, az életét teszi rá, hogy kifüstöl­jék ezt a klimpírozó fickót a házból. Miután a tanácsnál tett lépések csak annyit eredmé­nyeznek, hogy a virágkorán meglehetősen túl levő tisztvi­selőnő is a fiú patronáltjai so­rába kerül, Janicsár úr szó szerint kifüstöli a fiút: véletle­nül felgyújtja a házat. Már- már létrejött az össznépi bé­ke, éle ez az esemény megza­varja. A lángok elborítják a hatodik emeletet, a fiú kiug­rik az ablakon az alant kife­szített tűzoltóponyvába, de ahelyett, hogy szépen lemászna róla, ugrálni kezd rajta, mint valami gumiasztalon. A film egy ilyen ugrással ér véget: az utolsó kockán a fiú, Kicsi Dániel, kicsit elmosódottan, de mindenesetre a levegőben ma­radva, kimerevítetten néz szembe a nézőkkel. Lehet, hogy mindez így, el­mesélve, igen mulatságosnak tűnik. Lehet, hogy még szati­rikus vonásokat is fel lehet fe­dezni a történetben. Bacsó szándéka mindenesetre — és kétségtelenül — az is volt, hogy így legyen. De az eredmény nem vág egybe az elképzelé­sekkel. Először is azért, mert ez az egész anyag nem ele­gendő egy másfél órás filmre. Másodszor azért, mert maga az ötlet sem túl eredeti; hu­moreszkek, rádiókabarék, vi­dám színpadi tréfák megszám­lálhatatlan esetben rágódtak már ezen a csonton. Har­madszor: a történet előadás­módja tele van a dolog erőlte­tett elmélyítéséből, „társadal­masításából” eredő olyan fel­hangokkal, amelyek különbö­ző célzásokat tartalmaznak i».ű- velődéspolitikai, magatartásszo­ciológiai, szociálpolitikai kérdé­sekre, s ettől a film olyanná válik, mint egy némiképp ki­bővített tartalomjegyzék. De a tartalomjegyzék még nem azo­nos a művel. Negyedszer: az egyes történet-mozzanatok, sőt az egyes figurák úgy mozog­nak a filmben, mintha nem is tartoznának egybe. Apró öt­letek szilánkjai röppennek fel, s köztük sok a visszaköszönő, a felületes, a merő poénvadá­szatból gyártott. Ötödször: a film — éppen mert anyagá­ban meglehetősén laza, s mert ez az anyag még feltupírozva se igen elegendő egy nagy já­tékfilmhez — sokkal hosszabb önmaga optimális terjedelmé­nél. Legalább háromszor be­fejeződik, de véget mégsem ér. Hogy időnként mégis^ elszó­rakoztat, azt mindenekelőtt a színészeknek köszönhet­jük. Kállai Ferenc mint Pad­lizsán úgy játssza el ezt a sablonfigurát, hogy képes va­lódi jellemet kerekíteni belőle. Hasonlóképp emberi dimenzió­kat ad Janicsár igazgató úr­nak, az inspekciós rosszember­nek Tomanek Nándor. Kitűnő figura öze Lajos megszemé­lyesítésében dr. Zsák is. Pad­lizsánná elsöprően anyáskodó bőszívűségét aranyos tenyeres- talpassággal alakítja Pécsi Il­dikó. Az viszont rejtély, hogy Kicsi Dániel szerepét miért kellett egy magyarul nem tu­dó, nagyon ifjú színészre, Ju- raj Durdiakra bízni. Hazai fia­tal színészeink között legalább tízen alkalamasak lettek volna e szerepre. Meg kell még em­líteni Major Tamás bájosan szenilis öreg karmesterét, s az operatőrt, Zsombolyai Jánost, aki néha bravúrosan fényké­pezte a filmet. Gawein és a zöld lovag Ki nem olvasott annak ide­jén, zsenge ifjúkorában, ka­landos lovagi történeteket? Ezek a kardos-köpönyeges his­tóriák módfelett izgalmas szó­rakozást nyújtottak; Robin Hood, Ivanhoe, s társaik fel­gyújtották fantáziánkat, s ma­gunk is beleképzeltük magun­kat a hősök helyébe: fakar­dokkal vívtunk, íjjat fabrikál­tunk, nyílvesszőinkkel belőt­tünk néhány ablakot, s a köny­vek (meg a belőlük készült filmek) hatására néhányszor alaposan összeverekedtünk. Stephen Weeks angol ren­dező most bemutatott filmje, a Gawein és a zöld lovag, az angol — azaz kelta — monda­körből, Arthur király kerék­asztala lovagjainak regéiből veszi a témáját, s nem hanya­golja el sem a nagy vívásokat, sem a nagy vágtákat, sem a misztikumot, melytől enyhén borsódzani kezd a serdületle- nebb nézők háta. Még a szép szőke hölgy sem hiányzik. Csak az hiányzik, hogy mindez több legyen a műfaj sablonjainál. Viszont igen szépek a walesi várkastélyok és tájak. Takács István Pest megyei koncertsorozatra készül Failoni Donatella Ameriikából jött és Pest me­gyébe készül Failoni Donatella zongoraművésznő. Édesapja, Sergio Failoni, a XX. század egyik kimagasló karmester­egyénisége, aki Mussolini Olaszonszágát elhagyva, 1928- tól a budapesti Operaházhoz szerződött Donatella már Ma­gyarországon született, és hogy muzsikus vér csörgedezik erei­ben, azt már többször is si­kerrel bizonyította a pó­diumon, nemrég az Egyesült Államokban. — Két önálló zongoraestet tartottam a Pennsylvania ál­lambeli Lancester és az Ohio állambeli New Concord váro­sokban, ezenkívül egy előadást napjaink zenéjéről második kancertem színhelyén — mondja a művésznő. — Mind­kétszer ugyanazt, a műsort ját­szottam, Händel-, Haydn-, Schumann-, Schubert- és Doh- nányi-műveket. New Concord- ban egyébként járt és játszott Dolinán yi Ernő is, ráadásul éppen a^zal a művével szere­pelt, amellyel én is. A város felsőfokú zeneiskolájának mostani tanárai közül valaha többen nála tanultak, külön örömmel fogadták tehát ezt a számot. — Konkrétan miről tartott előadást? — A bevezetőben röviden, szinte jelzésszerűen összefog­laltam a magyar zene történe­tét: milyen módon bontakozott ki Liszt, Erkel, majd Bartók és Kodály munkássága nyo­mán a sajátos nemzeti muzsi­ka. Mindez csak háttere volt a tulajdonképpeni tárgynak. Il­lusztrálásul több műből ját­szottam, sőt lemezeiket is vit­tem a még teljesebb kép ki­alakításához. — Pest megyében hói szere­pel? Március 18-án Tápiógyör- gyén, 24-én. Örkényben, 25-én Gyálon és Monoron, 27-én pe­dig Cegléden, az Országos Filharmónia koncertjein lépek feL D. G. G. A magyar nyelv hete: március 22—27 Tizedik alkalommal rendezi meg március 22—27-e között a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat a magyar nyelv hetét. Az országos rendezvény- sorozat központi ünnepségei­nek színhelye ezúttal Szabolcs- Szatmár megye lesz, ahol mintegy 130 előadás hangzik el az anyanyelvről. Természe­tesen az ország valamennyi megyéjében, s Budapesten is, a magyar nyelv hetének prog­ramját neves szakemberek nyelvhelyességi, nyelvtörténe­ti, stilisztikai előadásai gazda­gítják. MFC VEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZENTENDRE (3.) Műsorfüzet sorról sorra A politikai-világnézeti neve­lés egyik hatékony közegét al­kotják az intézményünkben működő kiscsoportok, klubok, közösségek. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Pest megyei szervezetével közösen Külpolitikai Fórum címmel tavaly öt előadásból álló so­rozatot Indítottunk. Előadásait sokan hallgatták végig, s en­nek eredményeként az idén is tovább folytatjuk a Fórum előadásait. Dr. HaWt László, a Ma­gyar Televízió munkatársa ve­zetésével a szentendrei Mó­ricz Zsá gmond Gimnázium ta­nulói részére Ifjúsági Fórum sorozatban olyan találkozások­ra került sor. ahol az ifjúsá­got érintő közéleti, politikai, társadalmi kérdésekről esett szó. Legutóbb a tudományos munka és politikai elkötele­zettség, a művészet pártossága keltett élénk vitát. A klubövezetben minden pénteken este szép számmal összejön Szentendre Város Ba­ráti Köre, ahol elsősorban a város fejlesztésével, műemlék- védelmével, a szentendrei épí­tészeti és művészeti hagyomá­nyokkal foglalkozó előadások hangzanak el. A baráti’ kör összejövetelén mutatkozott be alkotásaival Káka Ferenc fes­tőművész, Jobbágy Károly költő. Lehat ka Gábor orgona­művész az orgonaépítésről és Bach művészetéről, legutóbb dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója művészeti kérdésekről beszél­getett az érdeklődőkkel. A Szentendrei Teátrum tra­dícióira gondolva kerestük meg a Nemzeti Színház, a Ma­dách Színház igazgatóját és a budapesti Irodalmi Színpad vezetőjét azzal a kéréssel, hogy kamaradarabok játszásá­val állandó színházat tudjunk biztosítani Szentendre város színházat szerető és értő kö­zönségének. A három színház megértéssel fogadta kérésün­ket és ebben a színházi évad­ban két bérleti sorozatban 6— 6 előadást mutatnak be a köz­pont színháztermében. Az ed­digi előadások nagy sikert arattak, a művészek is, a kö­zönség is elégedett. Jóleső ér­zéssel hallottuk a fővárosi mű­vészektől, hogy ezeknek az előadásoknak különös hangu­lata, atmoszférája van, a kö­zönség együtt él a szerepet alakító művésszel, ezt érezni a nézőközönség felfokozott fi­gyelméből és tetszésnyilvání­tásából. Sarkadi Imre Elve­szett paradicsom című darab­jának sikere ébresztette azt a gondolatot, hogy a fővárosi színházakból közvetített szín­házi vetélkedő döntőjét a tele­vízió innen közvetítse. A köz­vetítésre éppen holnap, pén­teken este kerül sor. A színházi sorozat tapaszta­latai alapján az 1976—77-es évadban három sorozatot indí­tunk és egy-egy előadásra, vendégjátékra hívjuk meg vi­déki színházak együtteseit is. A színházat szerető szentend­rei közönség javaslatára szín­Este a munkás­szálláson A Dunai Kő­olajipari Vállalat­nak sok vidéki dol­gozója van, akiket a vállalat korsze­rű munkásszállá­sain helyeznek cl. Az ott lakók sza­bad idejét színes­sé, kulturálttá te­szik a művelődési ház által szerve­zett programok. Munka után több százan keresik fel a munkásotthon lakói közül a jól felszerelt klubo­kat, játéktermeket. A művelődési központ klubövezetének részlete házi baráti kört alakí­tunk, amelyen lehetőség nyílik beszélgetésre rendezőkkel, mű­vészekkel, s kapcsolatterem­tésre, ,.műhelytitkok”-ba való bepillantásra. A hivatásos művészek mel­lett gondolunk az amatőr együttesekre, amatőr szín­játszók meghívására. A Szent­endrei nyár alkalmával a meg­hívott amatőr együttesek népi komédiákat, vásári játékokat mutatnának be a Teátrum színpadán. A Országos Filharmóniával ifjúsági hangversenysorozatot rendezünk, amelynek záróak­kordjaként, március 7-én a Musica Humana közreműkö­désével Bach és Mozart mu­zsikája csendült fel. A hang­szerek története címmel a jö­vő évadban teljes sorozatot biztosítunk, külön gondot for­dítva arra, hogy a zeneiskola, gimnázium, általános iskolák tanulói mellett a szakmunkás- képző intézet tanulóit is meg­hívjuk ezekre a koncertekre. Fiatal zongoraművészek közre­működésével zongoramatiné­kat rendezünk az Országos Filharmóniával közösen. Itt különösen a hét végét" Szent­endrén töltő és pihenő lako­sokra gondolunk. A Kovács Margit kerámiagyűjtemény hangulatos kertjében, a Mú­zeumkertben — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is több szabadtéri hangver­senyt rendezünk, többségében barokk zenei összeállításból. A szentendreiek régi kí­vánsága teljesült azzal, hogy lehetőség nyílott nagy létszá­mú művészegyüttesek bemu­tatkozására. Ebben az évad­ban mutatkozik be Szentend­rén a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese, a Magyar Állami Népi Együttes és meg­hívtuk vendégszereplésre a Pécsi Balett együttesét is. Központunk ad helyet e hét végén a szövetkezeti nép­táncosok VI. országos találko­zójának, amelynek gálaestjén a legjobb együtteseknek tap­solhat Szentendre közönsége. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem és az intézmény között kialakult kapcsolat eredményeként hallhatjuk a Bartók Béla Egyetemi Ének­kart, az Egyetemi Koncertze­nekart és láthatjuk az Egye­temi Néptáncegyüttest. Zenei terveink­ről szólva, örömmel kell beszélni intéz­ményünk 40 tagú városi kó­rusáról, amely kiemelkedő si­kerrel szerepelt a Magyar Rá­dióban, és tavaly jutalomki­ránduláson volt Lengyelor­szágban. Az Állami Zeneis­kolával közösen fúvószene­kart alakítottunk, s a rend­szeres próbák eredményeként nyáron már szeretnénk kon­certtel bemutatkozni. Néhány városi zenebarát kezdeménye­zésére vonószenekar megala­kításán munkálkodunk, A közművelődési párthatá­rozatban igen sok szó esik a munkásművelődés gondjairól, feladatairól. Március 5-én a mi szervezésünkre jöttek ösz- sze a szentendrei üzemek ve­zetői, szocialista brigádveze­tők. közművelődési intézmé­nyek igazgatói. Szót ejtettünk azokról a közös gondokról, feladatokról, amelyet a közel­jövőben közösen kell tennünk. Együttműködési szerződést kö­tünk a szentendrei üzemek ve­zetőivel, s rögzítjük azokat a lehetőségeket, formákat, ame­lyeket biztosítani tudunk a szocialista brigádok vállalá­sainak teljesítéséhez. Megala­kítottuk a szocialista brigád- vezetők klubját, amelyben a rendszeres foglalkozások ered­ményeként azt várjuk, hogy a brigádvállalásokban kevesebb formális elem lesz, s egyre több olyan célt próbálnak megfogalmazni, amely erősíti az együttélésben, a munká­ban, a tanulásban a szocialis­ta jelleget. Kedd esténként nyugdíja­saink, a szerdai napokon a Dunakanyar Alkoholmentes Klub tagjai népesítik be klub- övezetüniket. A Népművé­szet Barátai­nak Köre ala­kuló ülésén ki­csinek bizo­nyult a klub- helyiség, olyan érdeklődést tapasztaltunk — örömmel. An­nak külön örülünk, hogy eb­ben a munkában nagy meg­értésre találtunk a Szentend­rei Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum munkatársainál és a Magyar Tudományos Akadé­mia Néprajzi Kutatócsoport­jánál. A Honismereti Klub, az If­jú Zenebarátok Klubja, a Ze­nebarátok Köre, a Pályakezdő Fiatalok Klubja és a Kisma­maklub foglalkozásai színesí­tik — egyre tartalmasabb munkával — havi program­jainkat. önálló helyiségben, a régi József Attila művelődési köz­pontban teljes program alap­ján tartja rendezvényeit köz­pontunk Ifjúsági Klubja; Disc-Jockey-estekkel, sport- foglalkozásokkal, kirándulá­sokkal, klubszemközti foglal­kozásokkal. A városi vezetőkkel egyet­értésben ifjúsági klub tevé­kenykedik ízbégen és a Pan- nónia-telepen. A nemzetiségi kultúra érté­kelnek összegyűjtésére, meg­őrzésére és bemutatására ott­hont adtunk a dalmát nemze­tiségi klubnak és több nemze­tiségi jellegű bemutatót ter­vezünk. A pomázi szerb népi együttes bemutatkozása, szerbnap, dalmát rendezvény — mind mind nemzetiségi la­kosságunk összefogását segíti. Szentendre város képzőmű­vészeti hagyományait segítő szándékkal két képzőművész kört működtetünk a felnőttek, illetve az általános iskolás­korúak számára. Lelkes és fo­lyamatos alkotómunka folyik ezekben a csoportokban és a Szentendrei nyár során kiál­lításon adnak számot. A Vajda Lajos Amatőr Kép­zőművészeti Stúdió önálló ki­állítóhelyiséggel és program­mal dolgozik. Szőnyegszövő szakkörünk új színfolt a vá­ros művészeti palettáján. BIHARI JÓZSEF, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója i 1 Amatőrök a Teátrumban Tartalmas klubmunka A munkás­múvel'idés érdekében Napirenden a közélet

Next

/
Oldalképek
Tartalom