Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

1976. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK mYent W kTuhod A mezőgazdaság fejlődésének kérdései Erdei Ferenc agrárgazdasági tanulmányai Erdei Ferenc összegyűjtött Művei sorozatában az Akadé­miai Kiadó a napokban jelen­tette meg az Agrárgazdasági tanulmányok három kötetét. Az első kötet a belterjesítés és a szakosítás tematikájá­val foglalkozik, a második a gazdaságosságot és az ágazati fejlesztést tárgyalja, a har­madik kötet a mezőgazdasági szervezéstudomány és a válla­lati gazdálkodás fejlesztését szolgáló tanulmányaiból ad közre egy csokorra valót. O Nagyon időszerű e tanul­mányok újbóli közzété­tele, hiszen ismert dolog, hogy a mezőgazdaság fejlődése és távlatai kérdésében külön­böző szinten, főleg szakem­berek között, még ma is van­nak vitáit. Persze, a külön­böző vélemények nem az alap, hanem időnként a me­zőgazdasági termelés hogyan­ja körül vannak. Kétségtelen, hogy a magyar mezőgazdaság a szocialista nagyüzemi ke­retekben, szocialista-szövet­kezeti tulajdon erősítése, az össznépi tulajdon felé ha­ladva fejlődik, a mezőgazda­ságban pedig egyre inkább teret nyer az iparszerű ter­melés. Ezzel kapcsolatban a XI. pártkongresszus határo­zata a többi között a követ­kezőket mondja: „A szocialis­ta alapra helyezett mezőgaz­daság, valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom to­vább fejlődésének útja min­denekelőtt az, hogy a ter- mélöszövetjiezetek korszerű nagyüzemekké váljanak ...” E folyamatoknak vagyunk a tanúi: a mezőgazdaságban koncentrálódtak az erők, szükségszerűvé vált a teme- lésszervezés tudományos meg­alapozása, a szocialista nagy­ipar és a szocialista mező- gazdaság még szorosabb együttműködése. Ennek gya­korlati megvalósításán dol­gozunk. Ehhez nyújtanak se­gítséget Erdei Ferenc most közreadott tanulmányai, ame­lyek bizonyítják, hogy a szer­ző a fejlődés, a szüntelen megújulás, a szocialista gaz­dálkodás korszerű fejlesztése mellett elkötelezettek olda­lán áll. Az élet nem állhat meg. A mezőgazdasági ter­melésben is állandóan keres­nünk kell azokat a korszerű módszereket, amelyek alkal­mazásával elősegíthetjük a gyors fejlődést, s lehetővé vá­lik, hogy a termelési mód összhangban legyen a ter­melési viszonyokkal. Aho­gyan Erdei Ferenc utolsó kor­szakos művében, a Város és vidéke utószavában leírta: ,,... a történelem szakadatlan pótvizsgáinak is alá kell vet­nünk magunkat: szüntelenül szembesíteni kell eszméket és valót, elméletet és gyakor­latot”. Minden időszaknak megvan a maga tennivalója, s mindig új kerete. Ezt magunk is ta­pasztalhattuk a mezőgazdaság viszonylatában is az elmúlt három évtized során. Elég, ha röviden megemlítjük: a fel- szabadulás óta eltelt időben népgazdaságunk a történelmi fejlődés több lépcsején lépett előre. A feudális maradvá­nyokkal terhelt tőkés-nagy­birtokos mezőgazdasági or­szágból előbb ipart is fejlesz­tő kisüzemi mezőgazdasági or­szág lettünk — ez volt a föld­reform. a helyreállítás és a hároméves terv időszaka —, majd szocialista ipari-me­zőgazdasági ország lettünk — ez volt a szocialista átszer­vezés és a szocialista iparo­sítás korszaka. E gyors ütemű és forradalmi méretű átala­kulásban a mezőgazdaság vál­tozásai nemcsak együtt , ha­ladtak az általános mezőgaz­dasági átalakulással, hanem meg is határozták a változás jellegét. E korszakos fejlődés részleteit nincs módunkban recenzió keretében áttekin­teni, de megállapíthatjuk, hogy a magyar mezőgazda­ság fejlődése mind tulajdon, mind a termelés Jeltételeiben szocialista irányba fejlődött és végleg a szocialista nagy­üzemi formák valósultak meg. A szocialista mezőgazda- ság kimunkálásában el­évülhetetlen érdemeket szer­zett Erdei Ferenc tudományos munkásságával, aki csaknem másfél évtizeden át irányítot­ta az Agrárgazdasági Kutató Intézetet. E három kötetben összegyűjtött munkáinak java részét éppen ebben az időszak­ban írta. Mindegyik írás egy- egy elvi, közgazdasági, mező- gazdasági kérdésben tette le a garast, vagy járult hozzá az adott téma tisztázásához. Ve­gyük csak A mezőgazdaság belterjesítése és a szakosítása címmel az első kötetben össze­gyűjtött munkáit. A szerző ebben a művében marxista módon sok új voná­sát feltárta a mezőgazdaság belterjességének. A hozam- ráfordítás—föld viszonylatá­ban látta a belterjesség köz- gazdasági tartalmát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a belterjesség objektív, általá­nos érvényű fogalmára van szükség, s ezt meg kell tisztí­tani minden úgynevezett érté­kelő elemtől, vagyis a beiter- jesítés gazdasági céljaival (például a jövedelmezőséggel) való fogalmi összekapcsolástól. Erdei e könyvében ezt a mun­kát elvégezte és a belterjesség és külterjesség fogalmát ösz- szekapcsolta a marxi újrater­melési elmélettel. Ahogyan Fekete Ferenc az Erdei hármas könyvéhez írt utószavában megállapítja: a szerző hasonlóan nagy mun­kát végzett a szakosítás fogal­mának tisztázásában, s „mű­veivel rangos pozíciót vívott ki a szakosítás problémáit fel­ölelő marxi agrárgazdasági szakirodalomban”. Érdemes a mai közgazdászoknak és a me­zőgazdasági termelés fejlesz-) tésével foglalkozó szakembe­rek nelc is forgatniuk Erdei könyvét, mert az ágazati, a területi és vállalati szakosítás korun Írnak is egyik legbonyo­lultabb problémája. O A válogatás második kö­tete a Gazdaságosság és termelésfejlesztés címet viseli, s a szerzőnek azokat a mun­káit tartalmazza, amelyeket e tárgykörben írt. Különben so­kat foglalkozott az önköltség­gel, mint olyan tényezővel, amely nélkülözhetetlen a szo­cialista mezőgazdaságban. Er­dei több ízben is idézte a szov­jet példákat, s rámutatott, hogy az SZKP már 1925-ben helyesen jelölte meg az irányt, amikor megállapította, hogy a szovhozoknak-kolhozoknak nemcsak többet kell termel­niük, hanem a ráfordításokat is csökkenteniük kell. Bírálta a személyi kultusz ideién kialakult káros szemlé­letet, amely szerint az önkölt­ség, a jövedelmezőség és az ön­álló elszámolás idegen a kol­hozrendszertől, a teremlőszö- vetkezeti gazdálkodás lénye­gétől. Azt hangoztatta ezzel szemben, hogy szükség van az önköltségszámításra, szükség van a jövedelemmutatókra, s műveivel hozzájárult annak kidolgozásához. Az idő őt igazolta. Munkái ma is időszerűek és szinte minden részletében iránymu­tatóak. sőt, mintha még nőtt volna jelentőségük, mert az önköltsésszámftás nélkül az ioarszerű termelés nem lehet meg. Erre különben rámutatott az SZKP XXV. kongresszusán L eonyid Brezsnye v. hangsú­lyozva, hogy most előtérbe ke­rül a mezőgazdaság hatékony­ságának, minőségi mutatói ja­vításának feladata, s az önkölt­ség csökkentésének nagy lehe­tőségei Vannak az agráripari integráción alapuló szakoso­dásban. A harmadik kötetben fog­lalkozik Erdei Ferenc az ag rárválilalati gazdálkodás alap kérdéseivel, főleg a szervezés­tudomány helyzetével, fejlesz tési irányaival. Bár ezt a mun­káját r.em tekinthetjük befe­jezettnek. de tudósi észrevé­telei, a gyakorlatokból levont elvi következtetései ma is ér­vényesek. Nagy figyelmet for­dítóit a korszerű vállalatéin! é- leti és gyakorlati üzemszerve zési ismeretek rendszerezésé­re. Ebben a témában írt mun­kái. ígv A szocialista nagygaz­daságok népgazdasági irányí­tása, az Űj üzemi formák cí­műéit napjainkban is útmutá- tóak. A vezetők és az irányító szakemberek bátran támasz kodhatnak rájuk. Gáli Sándor Összefogással jobb az eredmény is Vezetőségválasztó és tervtárgyaló tsz-közgyülés Tökölön Az elmúlt napokban került sor Tökölön a Petőfi Szakszö­vetkezet és a Vörös Csillag Mgtsz első közös vezetőségvá­lasztó és tervtárgyaló közgyű­lésére. Jelen voltak itt a helyi és a járási társadalmi szervek képviselői és több mint négy­száz termelőszövetkezeti tag. A megnyitó után az egybe­gyűltek megállapodtak abban, hogy az egyesült szövetkezet felveszi a Vörös Csillag nevet és megalakulásuk időpontjául 1976. január 1-ét jelölik meg. Az elnök, a helyettes, a veze­tőségi tagok megválasztása mellett a közgyűlés szavazott az ellenőrző, a döntőbizottság, a nőbizottság és a küldöttek tagjai felől is. A szövetkezet elnökének 310 szavazattal Ju­hász Antalt, a volt Petőfi Szakszövetkezet elnökét vá­lasztották meg. — A múlt év februárjában — amikor felkértek a szak- szövetkezet vezetésére — egy veszteséges szövetkezettel kel­lett számolnom — mondta az újonnan megválasztott elnök. — A szövetkezet dolgozóinak szívós munkával sikerült a korábbi hibákat fölszámolni, kölcsönt, segítséget is kaptunk. Ügy érzem, most már egye­nesbe jöttünk. Talán ezért bí­zik a tagság a vezetőségben. Igyekszünk majd, hogy ne csa­lódjanak. A megvalósítandó tervekről esett a legtöbb szó a közgyű­lésen. Az új szövetkezet mint­egy 1800 hektáron gazdálko­dik, tagok és alkalmazottak száma összesen 1018. A földön kívül 150 millió forint értékű a szövetkezet vagyona, s az idei évre 80,5 millió forint bruttó jövedelmet irányoztak elő. A munkabérnek és a sze­mélyi jövedelmeknek az egye­sülés előtti két szövetkezet át­lagos színvonalán kell marad­nia. Az egy dolgozóra jutó jö­vedelem évi 47 ezer forint kö­rül alakul, a 10 órás munka­napra eső kereset átlagosan 158 forint lesz. A termelés irányítását öt fő ágazati rendszerbe tömörítet­ték. Pessuth Ambrus elnökhe­lyettes erről elmondta, hogy a hatékonyabb termelés és a hi­baforrások csökkentése érde­kében döntöttek így. Gazda­ságukban lesz mezőgazdasági, vasipari, szolgáltató, építő és építőanyag-gyártó, valamint szállítási főágazat. A termelő ágazatok mellett számviteli ágazat is működik, mely az Telefonvonal helyett Az olcsóbb URH-rendszert alkalmazzák i^fcte! A Rádiótechnikai Gyár az idén tovább bővíti az úgyneve­zett telefonvonal-pótló URH- techniikával ellátott berendezé­sek gyártását. A rendkívül gazdaságos tele­fonvonal-pótló berendezések egymástól távol fekvő fal­vakat, településeket vagy intézményeket köthetnek össze. A telefonvonal létesítéséhez ugyanis 25 méterenként kell oszlopokat felállítani, így pél­dául 30 kilométeres távolsá­gon a légvezetékes telefonvo­nal kiépítése több millió forin­tos költséggel jár. Az URH-be- rendezéses vonal azonban csak körülbelül ennek ti zed részébe kerül, s minden körülmények között biztonságos, hiszen vi­har, esőzés, stb, nem tesz kárt benne. Hazánkban már több he­lyen alkalmazzák telefon helyett az URH tech­nikájú telefonvonal-pótló be­rendezést. A Löverekben levő gyermeküdülő például így te­remt összeköttetést Sopronnal, két Békés megyei tsz-központ is ilyen vonallal áll kapcsolat­ban a távolabbi falvakkal, s a tokaji tv-adótorony is felsze­reltet magának telefonvonal­pótló készüléket biztonsági célokra. A berendezések na­gyobb elterjedését azonban egyelőre gátolja, hogy nálunk az URH-frekven- ciasávokat már felosztot­ták, s zsúfolták. Egyébként hazánkban né­A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT 12. sz. üzemegysége FELVÉTELRE KERES GÖDÖLLŐI MUNKAHELYRE gépipari technikusi végzettséggel rendelkező MŰSZAKI ELŐADÓT, valamint gödöllői—váci munkahelyre országos érvényű darukötözői vizsgával rendelkező RAKODÓ­MUNKASOKAT. Jelentkezni lehet: Gödöllő, Dózsa György u. 65. Vác, Deákvári fasor 2. hány öAvenciasáv későbbi szabaddSfctele után a jövőben jobban elterjed az ilyen tele­fonvonalak alkalmazása. anyág-, bér- és vagyoni moz­gásokról ad majd hű képet. A fő hangsúlyt természete­sen a mezőgazdasági főágazat további fejlesztésére helyezik. A jelenleg veszteséges szarvas­marha-tenyésztést Holstein- Friz fajta beállításával kíván­ják jól jövedelmező ágazattá fejleszteni. A korszerűsítésen túl sok szó esett az anyagtakarékos­ságról, a munkaidő jobb ki­használásáról. Elhatározták, hogy az idén is megszervezik a már eredményesnek bizo­nyult kommunista szombato­kat, a község kommunális és gyermekintézményeinek fej­lesztésére, a munkahelyek szé­pítésére. Több felszólaló a háztáji gazdaságok helyzetéről érdek­lődött: Hogyan illeszkedik ez az ágazat a szövetkezeti áru­termeléshez? Pessuth Ambrus elnökhelyettes ezzel kapcsolat­ban elmondta, hogy a háztáji­val foglalkozó szakember al­kalmazását tervezik. További segítség lesz, hogy a közösen termelt takarmányból, terme­lői áron a háztáji gazdaságok­nak is juttatnak, és megszer­vezik az értékesítést. Ágics Péter gépkocsivezető is ott volt a közgyűlésen: — Tíz esztendeje dolgozom a Vörös Csillag Mgtsz-ben. Traktorosként kezdtem, az­után letettem az autóvezetői vizsgát. A mai nap nagy ese­mény községünk életében. Örömmel fogadtuk a két szö­vetkezet egyesülését, s azt re­méljük, hogy az összefogással nagyobb lesz az eredmény is. Tóth Andrea Mezőpaneliizem Kiskunlacházán A nyékládházi Mezőpanel mezőgazdasági épületelem­gyárban készített előregyártott elemekből az országban már több mint ötszáz helyen épült különböző létesítmény. A bor­sodi üzem megállapodást kö­tött a Pest megyei Építőipari és Mezőgazdasági Gépjavító Kö­zös Vállalkozással, hogy koope­rációban Kiskunlacházán új telepet hoznak létre. A kis- kunlacházi Mezőpanel épület­elemgyárban évente összesen mintegy húszezer négyzetméter alapterületű létesítmé­nyekhez készítenek eleme­ket. Ez kielégíti Pest megye mező- gazdasági épületigényét. Ezen kívül ebben az üzemben kez­dik meg többek között a kü­lönböző nagyságú óvodákhoz szükséges elemek sorozatgyár­tását, típusterv alapján. A hetven méter hosszú üzemcsarnokot a nyékládházi Mezőpanel elemekből a helyszínen szerelik össze, s ugyancsak az anyaüzem szállítja majd a gyártósablo­nokat is. A tervek szerint az űj üzem még az idén megkezdj termelését. Szombaton indul a Szántód—Tihany közötti kompjárat A MAHART balatoni hajó­zási üzemigazgatósága közli, hogy Szántód-rév és Tihany rév között a kompjáratot az érvényben levő menetrend szerint március 20-án, szom­baton megindítja. K (SZERKESZTŐI ÜZENET AZ ÉLET ÉS HALÁL CÍMŰ FOLYÓIRATBAN) opákné sz. Lengyel Gizella olvasónőnk arról panaszkodik, hogy az ő idegzete nem bírja már tovább. Hát tessék már mondani, Kedves Szerkesztő Ür — írja — bírható-e idegzetileg az, hogy engem a főnököm, aki pedig csak osztályvezető, na­ponta igazságtalanul leszúr, mert a gyerme­kemmel törődöm telefonon, nem az ő gyer­mekével, akinek le kell mosnom a külföldi bélyegeket a levelekről? A prémiumot is el­vonja, mert akkor jobban kitűnik, hogy ő úrhatnám, és a prémiumot a Kolissy-Süpeky Teobaldnak adja, mert ő ingyen különórákon oktatja őket Zendbuddhizmusból. Kedves Olvasónk! Levele érdemi részére nem tudok válaszolni, mert nem áll módom­ban vizsgálatot indítani, hogy mennyiben van összefüggésben az ön által említett le­szűrés és a bélyegmosás meg a Zandbudhiz- mus között. Mégis, úgy vélem, nem is itt van a lényeg, hanem az idegzetben, amely ön szerint nem bírja! Pedig az emberi történe­lem tele van példákkal, hogy mi mindent ki­bír az az idegzet, amely önmagában véve is a természet legcsodásabb remeke. Néhány példát idéznék: —• Szokrátésszel, egy jó nevű görög böl­cselővel az az abszolúte igazságtalanság esett meg, hogy halálra ítélték, holott nagyonis de­rék ember volt. És tudja, mit csinált börtö­nében, ahol bürökméreggel telt poharat (me­lyet egyébként ez év januárjában egy ásatás során megtaláltak, lásd lapunk március 7-i számát!), szóval mit csinált, mikor a bürök- méreggel telt pohahat kezébe adták? Elő­adást tartott az ógörög börtönviszonyokról! És így szenvedett ki: egy korty — egy meg­állapítás, másik korty — másik megállapí­tás. Ehhez volt neki idegzete! — Vagy vegyük Hannibált, aki, mint isme­retes, átkelt az Alpokon. Ott bizony idege­sítő útviszonyok voltak, napjában többször is megbotlott személyi elefántja. Közben ka­tonái között lázadás ütötte fel a fejét, ami magában véve is idegesítő, de ráadásul még meg is fagytak sokan, lázadók is, meg akik a lázadást letörték, azok is, de még elefántok is. Továbbá, ugyebár, az sem lehetett meg­nyugtató, hogy az átkelés végén mindenféle római seregek várják betöltött ágyúval, oppardon katapultokkal. De vajon kiborult-e Hannibál? Nem, bírta az idegzete! A végén még addig verté is a rómaiakat, amíg leg­végül azok nem verték őt, de akkor sem lett ideges, hazatért Karthágóba, mígnem onnan kidisszidált, meg mindenféle történt még vele. — Ugorjunk most egy nagyot a történe­lemben és nézzük Francois Villont, aki költő volt és gazember. Akasztásra ítélték, ön, például, kedves Olvasónőnk, ha leveléből he­lyesen ítélem meg a természetét, ebben a helyzetben elvesztette volna az uralmát az idegzete felett. (Rögtön megjegyzem: nagyon helytelenül!). Am Villon verset írt sajat akasztása alkalmából, mégpedig olyan jó verset, hogy az ítéletet hozó herceg kacagva gyönyörködött benne és ,az akasztás ezúttal elmaradt. Lám, mit tesz a jó idegzet! — De térjünk át napjainkra. Igazán nem vagyok reakciós, de ami tiszteletre méltó, gomb'őpal, Idegzet © az „tiszteletre méltó. Nevezetesen Carlos Ri- beiro de Pontejeso tábornok esete, aki egy puccsot készített elő az államelnök megbuk­tatására. A puccs előestéjén jött egy hírnök és pihegve szólt: Baj van, az elnök felfedezte az összeesküvést! Igenám, de éppen akkor zajlott a nemzeti labdarúgó-bajnokság dön­tője. A tábornok, aki a tévé előtt ült, meg­hallgatta a hírnököt és kidobta. Tovább Izgult a mérkőzésen, miközben sorra begyűl­tek összeesküvő társai, és kérdezték: Jaj, most mi lesz?! — Gól! — kiáltott fel a tá­bornok és végig ölelgette összeesküvő-tár­sait, mert kedvenc csapata rúgta a gólt. Így telt el még negyven perc, akkor meg­érkezett az elnök egyik különítménye, hogy letartóztassa a puccsistákat. Egy pillanat uraim! — mondta a tábornok. — Előbb hadd nézem végig a meccset. Megengedték neki. Vesztükre, mert a meccs végén a tábornok előkapta revolverét, lelőtte a különítmény vezénylő tisztjét, felkiáltott, hogy Utánam! és a letartóztatására kiküldött csapattal döntötte meg az elnök uralmát. Ugyebár, ez aztán idegzet! ön, kedves Olvasónk, persze azt mond­hatná minderre, hogy kivételes idegzetű emberek példája rendhagyóság. Ámde szó sincs itt rendhagyóságról, mert ugyebár mindnyájunk, tessék megérteni, mindnyá­junk idegzete igenis egyformán 14—15 mil­liárd neuronból áll, amiből következik, hogy erős. Nem lehet, hogy ne bírja a stra­pát, ha az ember kicsit is odafigyel. Ezért most egy közönséges, egyszerű embertár­sunk nem kirívó példáját fogom felhozni. Még! Csattanós bizonyítékul! — Itt vagyok például én. Engem talán nem szúr le folyvást a főnököm, a szer­kesztő? Nem vonja meg a prémiumomat a szerkesztő? Pedig lám, most is én írok ön­nek, nem a szerkesztő, csak meghagyta, hogy az ő nevében írjak és már előre leszúrt, pe­dig — mo6t tessék figyelni! — annyira nem törődik a dologgal, hogy még el se fogja olvasni, amit állítólag ő írt! Azért is merem ideiktatni magamat, mint bizonyítékot. És, látja Kedves Kopákná Gizella asszony, az én idegzetem bírja, még arra is van erőm, hogy ezt a jó kis viccet megcsináljam. Te­gyen ön is így, legközelebb az alosztályve­zetője kisfiának bélyegei közé csempésszen be egy csomó kis cédulát, hogy: Minden alo- vez. sápkóros teve. vagy Hülye a főnök, meg ilyesmiket. Meglátja, Gizellácska, mindjárt olyan ideg­zete lesz, mint Hannibálnak, mint Ponte- jesónak, mint Szokrátésznek, mint Nekem. Erős fegyver a mi 15 milliárd neuronunk, a mi kedves Idegzetünk! Csak élni kell tudni vele! Az Élet és Halál nevében köszöntjük önt és kívánunk kellemes előfizetést! J I ...Z/±}±

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom