Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

1976. MÁRCIUS 7., VASÄRNAP \ haladó erők tegyék félre ellentétüket Nagygyűlés Lisszabonban a Porfugái Kommunista Párt megalakulásának 55. évfordulóján ötvenezer ember részvételé­vel nagygyűlést tartottak pénteken este a lisszaboni arénában a Portugál Kom­munista Párt megalakulásá­nak 55. évfordulója alkalmá­ból. Alvaro Cunhal beszé­det intézett az egybegyűltek­hez. Síkraszállt amellett, hogy minden portugál haladó erő tegye félre ellentéteit és fog­jon össze az ország demok­ratikus jövőjének biztosítása érdekében. Cunhal a választásokról szólva elmondta, hogy az or­szágban sok helyütt nem biz­tosítják a feltételeket ahhoz, hogy a PKP szabadon kifejt­hesse nézeteit. Hangsúlyozta annak a nem­zetközi szolidaritásnak a fon­tosságát, amelyben a szabad­ságukért és függetlenségükért küzdő népeket részesítik. El­mondta, hogy a szocialista országokban, köztük Magyar- országon tett látogatása so­rán tapasztalhatta azt a tá­mogatást és szolidaritást, amelyben ezek a népek ré­szesítik a portugál népet és a demokratikus erőket. Cunhal visszautasította Kis­singer amerikai külügymi­niszternek azt a kijelenté­sét, amely szerint az Egye­sült Államok nem tűmé el, ha nyugat-európai ország kormányában kommunisták is részt vennének. A nagygyűlésen bemutatták a PKP nemzetgyűlési válasz­tásokon induló 60 lisszaboni jelöltjét. 58 százalékuk _ ipari és mezőgazdasági munkás, il­letve alkalmazott, 28 százalé­kuk értelmiségi, 8 százalékuk pedig kistermelő és kiskeres­kedő. ★ Az április 25-én megtartan­dó portugáliai parlamenti vá­lasztásokat ellenőrző, polgá­ri és katonai személyekből ál­ló vegyes bizottság szombati döntése értelmében az ország politikai pártjai hétfőn éjfélig bezárólag terjesztik be válasz­tási jelöltjeik listáit. VITORIA A rendőrség ismét fegyverét használta Szolidaritási sztrájkok — A kormány magyarázkodik Ismét fegyverét használta pénteken Vitorlában a spanyol rendőrség, ez alkalommal azonban szerencsére csak a le­vegőbe lőtt, amikor megpró­bálta feloszlatni a szerdai sor­tűz áldozatainak temetése után kialakult spontán tüntetést. A rendőrök kísérlete mindazon­által tettlegességgé fajult: több tüntetőt megvertek. A helyi munkásbizottságok vezetői pénteken sajtóértekez­leten jelentették be Vitorlá­ban, hogy a sztrájk jövő héten is folytatódik. Bilbaoban, Pamplonában és más baszk városokban, vala­mint Madridban és a Földkö­zi-tenger partján fekvő Tar- ragonában több ezren tartot­tak pénteken szolidaritási sztrájkot, illetve gyűlést. A rendőri beavatkozásnak több sérült áldozata van. A spanyol kormány hivata­los nyilatkozatban próbálta megindokolni a rendőri bruta­litást. A kormánynyilatkozat ta­núsága Szerint a madridi ha­tóságok a jövőben is elfojta­nak minden, a vitoriaihoz ha­sonló megmozdulást, de nem vonják vissza korábban beje­lentett, mérsékelt reformszán­dékaikat, amelyekkel Spanyol- országot szociális tekintetben fel akarják zárkóztatni Nyu- gat-Európához úgy, hogy ne legyen akadálya a NATO-ba és a Közös Piacba való belépés­nek. A szándékok fenntartásá­nak nyilvánvalóan demonstra­tív jeleként ugyancsak pénte­ken jelentette be a madridi kormány, hogy a cortes, a par­lament elé terjeszti a „politi­kai társulásokról” 1974 decem­berében kibocsátott törvény módosítását. Lapzártakor érkezett: Belehalt sérüléseibe szomba­ton a pénteki terragonai tün­tetés egyik résztvevője. Mint beszámoltunk róla, a rendőr­ség ebben a földközi-tengeri városban is durva erőszakkal próbálta meg feloszlatni a vi- toriai önkény elleni tiltakozás jeléül rendezett szolidaritási tüntetést. Minél hamarabb össze kell hívni a leszerelési világkonferenciát New Yorkban befejezte munkáját a leszerelési világ- konferenciát előkészítő külön­leges ENSZ-bizottság első ülés­szaka. A szocialista országok kép­viselői felszólalásaikban támo­gatták azt a javaslatot, hogy minél hamarabb össze kell hívni a leszerelési világkonfe­renciát. Mongólia, Lengyelor­szág, az NDK, Csehszlovákia, Bulgária, és Magyarország képviselői azt is hangsúlyoz­ták: a politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai eny­hüléssel. A leszerelési világkonferen­cia összehívásának gondolatát támogatják a fejlődő országok is. Emberi Jogok Bizottsága Három elítélő határozat Gertiben befejezte munkáját az ENSZ Emberi Jogok Bizott­ságának 32. ülésszaka. Az ülésszak résztvevői el­ítélték az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok Chi­lében való tömeges és durva megsértését A bizottság határozatban ítéli el az önkényt és az em­beri jogok megsértését az Iz­rael által megszállt arab terü­leteken. A volt gyarmattartó hatal­mak ellenállásával szemben az ülésszak résztvevői határozatot hoztak az apartheid és a faji megkülönböztetés politikája ellen. Veszélyben a libanoni tűzszünet A hat hete érvényben levő libanoni tűzszünetet összeom­lással fenyegeti az ország északi részében fellángolt újabb összetűzéssorozat. A hírügynökségi jelentések sze­rint Gubaiyat városban má­sodik napja folynak a har­cok keresztény és muzulmán fegyveresek között. Lapzártakor érkezett: A libanoni kormány szomba­ton Frangié elnök irányításá­val megvitatta az országban ismét fellángolt harcok nyo­mán kialakult helyzetet. Nad- zsi Dzsamil vezérőrnagy, a Szíriái légierő főparancsnoka, aki villámlátogatást tett Bej­rútban, hazautazása előtt fel­hívta a figyelmet a biztonság helyreállításának fontosságá­ra. Legfőbb szövetségesünk a szocialista brigádmozgalom A munkásművelődés Szentendrén Tanácskoztak a város párt-, gazdasági és kulturális életének vezetői A szentendrei városi pártbizottság és a megyei művelő­dési központ pénteken hívta össze első ízben a város tizenegy vállalatának, üzemének vezetőit, párttitkárait, szocialista bri­gádvezetőit és a művelődési intézmények munkatársait, hogy a gazdasági és kulturális élet képviselői együttesen beszéljék meg a munkásművelődés helyzetét. A mintegy 120 szakem­bernek a művelődési központban rendezett tanácskozásán részt vett Gábányi Lajos, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának osztályvezetője, Maitok Lajos, a szentendrei járási párt­bizottság első titkára és Haness László, a városi pártbizottság titkára. A megjelenteket Haness László köszöntötte, majd Mun­kásművelődési feladatok az MSZMP XI. és a szakszervezetek XXIII. kongresszusa után címmel Gabányi Lajos tartott előadást. Valamennyi dolgozó legyen a műveltség birtokosa A közművelődés fejlesztésé­ről az elmúlt két esztendő­ben a Központi Bizottság 1974. márciusi és a megyei pártbi­zottság 1974. szeptemberi hatá­rozata óta megyei, városi, já­rási pártbizottságok tanácskoz­tak, társadalmi és tömegszer­vezetek tárgyalták meg a ten­nivalókat, s alapszervezeti taggyűléseken, KISZ- és szak- szervezeti gyűléseken is szere­pelt a művelődés ügye — mondotta bevezetőül az elő­adó.—Az MSZMP XI. kong­resszusa és a XXIII. szak- szervezeti kongresszus határo­zatainak tükrében vizsgálva a helyzetet azt mondhatjuk, a feladatok megvalósítása, a ha­tározatok végrehajtása megfe­lelő ütemben halad. Jelentő­sen javult az összhang a köz- művelődés és tömegpolitikai munka más ágazatai között. Erősödött az alapszervezetek, a pártcsoportok és az egyes párttagok részvétele a közmű­velődésben. S ami a legfon­tosabb: a párttagok és a pár- tonkívüliek körében mind töb­ben a szocialista életszemlélet terjesztésével segítik a szocia­lista közösségi magatartás ki­bontakoztatását. Jó úton haladunk tehát, s továbbra is arra van szükség, hogy ne kampányként kezel­jük ezt az ügyet. Annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy a közművelődési munkát hatékonnyá tenni csak széles körű társadalmi eszmecsere és jól szervezett együttes tevé­kenység alapján lehet. Még­hozzá úgy — a Központi Bi­zottság határozata is hangsú­lyozta ezt —, hogy a munkás­művelődés ne különüljön el a művelődés egészétől. A továbbiakban a megyei helyzetet elemezte az előadó. Egyebek közt arra mutatott rá, hogy Pest megyében él az iparban dolgozók 11 százaléka. Ebből szükségszerűen követke­zik, hogy nálunk is még szo­rosabbá kell tenni a kultúra és a gazdaság, a művelődés és a termelés kapcsolatait. Tervszerűen, tudatosan A gazdasági élet és a műve­lődés mai összefüggéseit tag­lalva azt emelte ki az előadó, hogy napjainkban, amikor az intenzív fejlesztés áll a közép­pontban, a hangsúly az ember­re tevődött át. Ez azt jelenti, hogy az embereket kell alkal­massá tenni az intenzív fej­lesztés feladatainak végrehaj­tására. A feladatokat, tennivalókat részletezve első helyen emlí­tette az előadó a felnőttokta­tást. 1949-ben az ipari mun­kások 17,5 százalékának volt 8 általános Iskolai végzettsége, 1960-ban már 40 százalékának, 1970-ben pedig 66 százaléknak. 1975-ben a felnőttoktatásban részt vevők száma 1970-hez ké­pest megduplázódott. Ezek az eredményeik nem születtek volna meg, nem jö­hettek volna létre, ha az üze­mi párt-, gazdasági és tömeg­szervezeti vezetők nem érdem­ben foglalkoznak a munkás- művelődéssel. Az üzemek többsége felmérte a szakmun­kásszükségletet, a dolgozók ál­talános iskolai végzettségét, és az öt évre szóló oktatási-kép­zési tervet testületi üléseken is megvitatták. Figyelemmel kí­sérték és rendszeresen segítet­ték a dolgozók tanulását. So­kat javult az üzemi és lakóte­rületi szervek együttműködése. Szép példáit láthatjuk ennek Százhalombattán, Vácott, a Mechanikai Művekben, a Ganz Árammérőben és Szentendrén. Mindez azonban nem terel­heti el a figyelmünket a gon­dokról. A kis és középnagysá­gú vállalatok egy részénél a munkásművelődés ügyét még mindig külön választják a ter­melési feladatoktól. Azt is tud­juk, hogy a felnőttoktatás me­gyénkben is birkózik az ellá­tás hiányaival, kevés a tan­könyv, a feladatlap. De mit tekintünk mi ebben a dologban alapkérdésnek? Azt, hogy a továbbtanulást, a képzést az eddigeknél is job­ban hangoljuk össze a válla­lati termékszerkezet alakítása nyomán keletkező szükségle­tekkel. Ne csak a termelési felajánlásokat tekintsék A közművelődési intézmé­nyek munkájában is — fejte­gette az előadó — egyre na­gyobb szerepet kap a munkás- művelődés. Vác, Dunakeszi, Cegléd és Gödöllő közművelő­dési intézményei sok új mód­szerrel és formával teszik al­kalmasabbá a közművelődés rendszerét a munkásművelő­dés feladatainak ellátására. Ebben a munkában a párt­szervek mellett fő szövetsége­sünknek a szocialista brigádo­kat tekintjük. Ma még ugyan sok helyen csak mint a mun­kaverseny élenjáróira tekinte­nek a mozgalom részvevőire. A megyei pártbizottság osz­tályvezetője befejezésül a köz- művelődésben részt vevő szer­vezetek munkájának össze­hangolásáról szólott, kiemelve, hogy a tanácsok művelődési osztályainak gyakorlati irányí­tása mellett elsősorban a párt- szervezetek meghatározó sze­repét kell erősíteni. Az üze­mi pártbizottságok kísérjék fi­gyelemmel a feladatok végre­hajtását, szervezzék meg a munkahelyi és lakóhelyi köz- művelődési tevékenység jobb összhangját. A kettő egyfor­mán fontos, a két terület nem szigetelődhet el egymástól. Új lehetőségekről, tennivalókról a vitában A nagy érdeklődéssel kísért előadás után Szentendre mű­velődési intézményeinek mun­katársai ismertették azokat a jórészt új lehetőségeket, ame­lyeket a munkásművelődés fejlesztésére dolgoztak ki. El­sőnek dr. Szege Bálint, a sza­badtéri néprajzi múzeum igaz­gatóhelyettese elmondotta, hogy minden segítséget meg­adnak a múzeumba látogató munkásoknak, szocialista bri­gádoknak. Vadócz Ilona mu­zeológus, a szentendrei mú­zeum mai és tervezett kiállí­tásaira hívta fel a figyelmet. Bihari József, a megyei művelődési központ és könyv­tár igazgatója bejelentette, hogy a kapcsolatok sok más formája mellett még az idén együttműködési szerződést kötnek több szentendrei üzem­mel, és ezenfelül szakmai­módszertani segítséget nyújta­nak a megyei művelődési há­zaknak ahhoz, hogy eredmé­nyesebben dolgozhassanak a munkásművelődés fejlesztésén. Bodó Gáborné, a szentendrei filmszínház vezetője arról szá­molt be, hogy a szocialista bri­gádtagok segítségével szeret­nék az értékesebb, tartalma­sabb filmeket a munkásokkal megkedveltetni. Víg István, a dolgozók esti gimnáziumának vezetője a kö­zépiskolai felnőttoktatás ered­ményeit ismertette, rámutatva, hogy ebben a tanulási formá­ban is zömmel a negyven éven aluliak vesznek részt. A vitában László Imre, a PEVDI szentendrei gyárának igazgatója azt emelte ki, hogy a művelődési intézményektől elsősorban szakmai-módszer­tani útmutatást várnak, Vicsotka Mihály, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának megbízott vezetője az állami irányítás jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a közművelődés tanácsi vezetése az országosnál jobb adottsá- gokltál rendelkező Szentendrén javult. Bernáth Tibor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára a népfronbizottóágok szerepéről szólott, kiemelve, hogy a feladatok megvalósítá­sában a népfront bizottságai is szerepet vállalnak. Heim György, a papírgyár pártalap- szervezetének titkára a bejáró dolgozókkal való foglalkozás fontosságát fejtegette. Kováts Zoltán, a szentendrei szakmun- munkásképző igazgatója a fel­nőtt szakmunkásképző tanfo­lyamok eredményeit ismertet­te. A szakképzés fontossága mellett azonban a humán mű­veltség erősítésének fontossá­gát is hangsúlyozta. Juhász Kálmán, a BVM szentendrei gyára pártvezetőségének titká­ra egyebek közt arról beszélt, hogy a gyár 624 dolgozójából 405-en vettek részt valamilyen szervezett oktatásban. Simon József a megyei művelődési központ munkatársa bejelen­tette, hogy március 11-én a központban megalakítják a szocialista brigádvezetők klub­ját. A vitát Haness László fog­lalta össze, majd Bihari József bemutatta a résztvevőknek a megyei művelődési központot. Ökrös László Filmestck, zeneszalon A SZOVJET TUDOMÁNY ÉS KULTÚRA HÁZÁNAK MÁR­CIUSI PROGRAMJÁBÓL. Az SZKP XXV. kongresszu­sának dokumentumaival, a nagy jelentőségű esemény mozzanataival ismerkednek meg részletesen a budapesti Szovjet Kutúra és Tudomány Házának márciusi látogatói. A változatos formáiban összeállí­tott programok között szerepel a volt szovjet ösztöndíjasok több találkozója: március 10- én, 12-én, 15-én és 17-én. A különböző szakmákban dolgozó a szovjet főiskolákon és egye­temeken magas szintű tudást szerzett ifjú szakembereink kerekasztal-beszélgetéseken is­merkednek meg az SZKP kongresszusának anyagaival. A Szovjetunió népeinek mű­vészetéről előadás és színes- film-műsor lesz március 9-én a moziteremiben. Változatos él­ményt nyújtanak a zenesza­lonban sorra kerülő zenei es­ték. így március 16-án A mű­vészet közelebb hozza egymás­hoz a népeket címmel orosz, szovjet és magyar szerzők mű­veiből hangzik el összeállítás a Magyar Állami Operaház művészeinek tolmácsolásában. Március 10-én a MÁV buda­pesti igazgatóságának szocia­lista brigádjai a mozi teremben ünnepük meg a nemzetközi nőnapot. Pályaválasztási kísérőfilmek A Pest megyei MOKÉP és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet megállapodott abban, hogy a megye területén levő filmszínházakban rendezett if­júsági előadásokon kísérőmű­sorként rendszeresen bemutat­nák a pályaválasztást segítő filmeket. Először Inárcs, Száz­halombatta és Vácrátót mozi­jában rendezték ilyen ifjúsá­gi előadást, amit az általános iskola VI. és VII. osztályos ta­nulói nagy érdeklődéssel fo­gadtak. Március végéig további tíz község, a nyári szünetig, az­után a többi filmszínházban kerül sor pályaválasztási film­bemutatóra. / Minden vetítésre kerülő pá­lyaválasztási film egy-egy fog­lalkozást mutat be, úgy, hogy a tanulók láthatják az egyes munkamozzanatokat, az egész üzemet és azt is, mi hogyan készül a szakmunkások mun­kája nyomán. TV-FIGYELÓ Ünnep a hétköznapokban. Okos, jó volt az a műsor, ame­lyet csütörtökön este láthat­tunk. Dr. Korom Mihály igaz- ségügyminlszter Molnár Mar­git kérdéseire válaszolva el­mondta, hogy mi minden tör­tént már nálunk a nők jogai­nak védelmében. És nemcsak a törvénykönyvek lapjain, de a valóságban is. A nyilatkozatot néhány port­ré követte. A nézők bizonyá­ra Raffai Sarolta írónő szavai­ra emlékeznek leginkább, hi­szen annyi okos érvvel és any- nyi szenvedéllyel 6zólt nem­csak a maga írói pályájáról, hanem azokról a nőkről, fér­fiakról, akiket népszerű köny­veiben megír. Kezdőkör Veszprémből. Hogy meg tud éledni egy műsor, ha igazi tartalmat adnak neki! A Kezdőkör kitartó nézői tudhat­ják, hogy voltaképpen soha nem voltak valami izgalmasak ezek az adások. Párbeszéd, kérdezz-felelek, aztán egy-két riportfilm, és kész. Nemigen kaptunk belőlük amolyan iga­zi. háromdimenziós portrét egyetlen fiatalról sem. Feledy Péter most gondolt egyet, és különkiadást szer­kesztett e műsor keretében, mégpedig élvezetes, izgalmas különkiadást. Nem a stúdió mikrofonjai elé hívta meg közreműködőit, hanem levitte a stábot Veszprémbe, ahol munkájuk gyakorlásának szín­helyén, a Petőfi Színházban beszélgetett öt ifjú színésznő­vel. Beszélgettek, aztán ját­szattak, aztán meghallgatták idősebb pályatársaik útravaló- nak szánt szavait — a néző pedig mindvégig jól szórako­zott. Megismert — tényleg megismert — öt fiatal lányt, akik történetesen színésznők, és akilv nagyon hisznek abban, hogy szép dolgokat csinálnak azokon a bizonyos deszkákon. Most már egy ország szurkol­hat nekik! Hauser Arnold; « müvé­szetszociológus. Két estén át figyelhettünk a Londonban élő, de magát magyarnak valló Hauser Arnold szavaira. Hogy ki ő? Ennek az interjúnak az elhangzásáig csak kevesen tud­tak róla. Noha A művészet és az irodalom társadalomtörté­nete című könyve magyarul is megjelent, a nagyközönség csak most tudta meg, hogy é' és dolgozik egy öreg, de annál fiatalosabb gondolkodású tu­dósunk, aki valamikor Lukács György és Balázs Béla barátja volt, s aki mint a művészet- szociológia tudósa vált mesz- sze földön híressé. Kiadói biztatás nélkül, hiva­tali munkája mellett tíz évig írta első könyvét, s abban is. meg a következő munkáiban is azt kutatja: hogyan változik koronként a szép? Ember és művészet a változó időben — ez az ő nagy témája, s erről beszélt két estén át nagyon okosan és nagyon kedvesen. Mivel a Kritika című folyóirat áprilisi és májusi száma az in­terjú teljes szövegét leközli, így alkalmunk lesz azt alapo­sabban is tanulmányozni. For­rásértékű dokumentum! Akácz László 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom