Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

1976. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP ««« js _______ A megelőzés a legfontosabb Balesetvédelem a kereskedelemben A kereskedelem is lehet ve­szélyes üzem. Elég, ha a szák- vízeladók, sajnos, nem is rit­ka baleseteire gondolunk, vagy arra, mennyi sérülés történhet húsbontás közben a mészár­székekben. A KPVDSZ Pest megyei bizottsága évek óta eredményesen küzd a dolgozók munkakörülményeinek javítá­sáért, a balesetvédelmi előírá­sok megtartásáért. Korbán An­tal, a bizottság munkavédelmi felügyelője irányítja ezt a munkát. Akad még ilyen üzlet A balesetek forrásai gyak­ran az elavult, rossz állapot­ban levő épületek. A napok­ban Zsámbékon az Észafc-Bu- davidéki ÁFÉSZ vasboltjának a vezetője, Filip Miklós fény­képeken mutatta, milyen volt az üzletük az átépítés előtt. Naponta 5—600 kilót mozgat­nak, áruszállításkor ennek a többszörösét. Az üzlet padoza­ta lyulcas, korhadt volt, desz­kákat kellett fektetni rá, hogy teherrel végigmehessenek raj­ta. Az átépítés sokat javított,. van meleg vizes kézmosójuk és más újítás is történt. Mégsem mondható, hogy korszerű munkahely ez az üzlet. A rossz kémény miatt alig fűtenek, s a raktár és az öltöző — jég­barlang. Budakalászon a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 83-as boltjá­ban sem jobb a fyelyzet. Az épület pincéjében tárolják a burgonyát, a zöldárut, a hor­dókat, évi 14 millió forintos készletet. A raktár ugyanis ak­kora, hogy benne az üzlet dol­gozói is alig fémek el. Min­dent kézben hordanak: a tar­goncával nem tudnak ott mo­zogni. A pincébe egy csúz- dán engedik le a napi 14—16 mázsa árut, felhozni azonban már kézben kell. A tisztálko­dáshoz a vizet az udvarról te­jeskannákban hordják át a szomszédos hentestől, mert vízcsapjuk nincs. S van még a megyében né­hány ilyen üzlet Ezekben és a többiben is különösen nagy gond a balesetveszély elhárí­tása. A védőeszközt használni kell! A munkavédelmi bizottság ismeretei szerint az élelmiszer- is iparcikkboltokban elsősor­ban a létrák helytelen hasz­nálata miatt, valamint rako­dás közben történik a legtöbb baleset. Sok bajt okozhat az egyenetlen kövezet, a padlóra ömlő csúszós anyag, ha nem takarítják fel azonnal, a sok üvegtörés. A vedéglátóiparban még mindig a forrázás a leg­gyakoribb baleseti ok. Sokszor a dolgozók is hibáz­tathatok, mert a meglevő vé­dőruhákat vagy a munkavé­delmi eszközöket sem használ­ják. A húsüzletekben, a ven­Falugyűlés után Együttműködve Diósd lakosságával A régi balatoni országút | mentén, Budapest közelében j Diósd a budai járás egyik di­namikusan fejlődő községe. Itt még élnek a régi hagvo- j mányok, betöltik feladatukat' a régi pincesorok, de már ott magasodik a jelen is emele­tes házaival, kivilágított ut­cáival, és az épülő falu fejlő­dését jelentős mértékben meg­határozó csapágygyárral. A községben most tartották a falugyűlést. Utána beszél­gettünk a Hazafias Népfront munkájáról. Szűcs Sándcrmé, a Gördülő Csapágym'űvek diósd i gyárá­ban dolgozott, az idén ment nyugdíjba. Korábban is tagja volt " Hazafias Népfront he- ]vi bizo*ttá<rínak. Mast ismét megválasztották. — Abban, hosv a falu az elmúlt ióftsmkban ilyen szé­pen fejlődött, jelentés szerene volt a népfrontnak is. Hogy mennyire föntosnak tolták az itt élők a község fejlőd’'it azt bizonyítja — egvebek k"’t — a lakosság társadalmi mun­kája. t— Sokat fejlődtek a műve­lődési lehe 'ségek: könyvtár épült, s az állomány megdup­lázódott A fiataloknak ifj'--­>imj A VOLÁN 1. SZ VÁLLALAT 12. sz. üzemegysége FELVÉTELRE KERES GÖDÖLLŐI MUNKAHELYRE gépipari technikusi végzettséggel rendelkező MŰSZAKI ELŐADÓT. valamint gödöllői—váci munkahelyre országos érvényű darukötözői vizsgával rendelkező RAKODÓ­MUNKÁSOKAT Jelentkezni lehet: Gödöllő, Dózsa György u. 65. Vác, Deákvári fasor 2. gi klubjuk van. Én a könyv­tárt vezetem. Előtte a gyár­ban kulturális felelős voltam. Ott mintha könnyebb lett vol­na a munka. Itt nagyobb pro­pagandára, erőteljesebb szer­vezésre van szükség. Vastagh Istvánné, a Mecha­nikai Művek dolgozója. Fér­je a csapágygyárban dolgo­zik, s mint fiatal házasoknak, a gyár biztosított lakást. — A falugyűlés jelentőségét abban, látom — mondja —, hogy a lakosokat tájékoztatta az eredményekről és a gon­dokról. Az e~edmények való­ban jelentősek, különösen, ha arra gondolok, hogy négy év­vel ezelőtt a mostani új lakó­negyed helyén még - barackos díszelgett, s arra, hogy milyen elhanyagoltak voltak akkor az utcák. Bizony, most van min csodálkozni. S a Hazafias Népfrontnak is jelentős rész jut az eredményekből: minden cselekedni akaró embert ma­gába tömörít. Mint ahogy a felszólalások­ból is kitűnt, gondok azért akadnak. Az i')i Iákór•"--■d parkosítását például hamaro­san be kell fejezni, játszóte­ret kell építeni a gyerekek­nek. Onódi Antal, a Hazafias Népfront helyi titkára, a csa­págygyár szerr élyzeti osztá­lyának vezetője. A falugyűlé­sen ismét titkárrá választot­ták. '— 1963-ban kerültem a bi­zottságba — mondja. — Si­került a község és a gazdasá­gok vezetőivel, a falu do'ho­zóival jó 1 ■ — "ködöst ki­alakítani. Ez a falu fejlődésé­re is nagymértékben hatott. A szocialista brigádokat is be tudtuk kapcsolni ^bbe a mun­kába. Különösen nagy társa­dalmi megmozdulást jelentett a felszabadulási emlékmű épí­tése, amelyre pályázatot is hirdettünk. — A falugyűlésen a felszó­lalók a lezíontosabb tenniva­lókat emelték ki. Egyikük oé’dául a szülői munlcaközcr- ség továbbfejlesztési lehető­ségeiről beszélt, kiéi űve, hogy pályává1—és neve­lés- tan '.csalást szerveznek. Egy másik hozzászólá-’- él megtudhattuk, hogy a csapágy­gyár a napközi otthon bőví­tését, a sportlétesítmények fejlesztését tervezi. Törő István déglők konyháin félmarhák, disznók bontásánál a hentesek védelmére szolgál a belül spi­rálszállal bélelt cspntozókö- tény. Ha megakad a kés mun­ka közben, ez felfogja a szú­rást. A szikvizes üvegek tölté­sénél az üveg felrobbanhat, halálos sebesülést okozhat, amire sajnos már volt példa. Aki védősisakot és csuklóvé­dőt hord munka közben, men­tesül ettől a veszélytől. Gya­kori azonban, hogy nincs meg­felelő választék védőruhából és nem jó minőségűek a láb­belik. A tüzelő- és építőanyag- telepeken sok bajt okozhat a szakszerűtlen rakodás, tárolás A súlyos deszkarakások, a biz­tosítás nélkül egymáshoz tá­masztott ajtók, ablakok eldől­nek, s halálos baleset okozói is lehetnek. A mészfeldölgozásnál az oltáshoz kötelező a védő- szemüveg viselése, a darabos mész hordásakor álarcot kell hordani. Az áramütés elleni védeke­zés is mind fontosabb feladat. A sok hűtő-, szeletelő- és pénz­tárgép is lehet veszélyforrás. Felülvizsgálták a munkavédelmi szabályzatokat A munkavédelmi előírásokat tavaly a megye kereskedelmé­ben lényegében betartották. A boltok fokozatos korszerűsíté­se következtében rendezetteb­bé Váltak a munkakörülmé­nyek. A vállalatok pénzük je­lentős részét a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, a műszaki és technikai feltéte­lek javítását szolgáló gépek beszerzésére fordították, első­sorban a TÜZÉP- és a MÉH- telepeken. valamint a FŰ­SZERT raktáraiban. Mindenütt felülvizsgálták a vállalati munkavédeimi sza­bályzatokat, amelynek során a bizottság a téves, vagy nem egyértelmű intézkedéseket tö­rölte vagy módosította, A KPVDSZ elnökségének határozata értelmében a me­gyében felülvizsgálták az utol­só három év baleseteiből szár­mazó kártérítési kötelezettsé­geket is. A vizsgálatot meg­előzően a balesetek 49 száza­lékában fizették a vállalatok a táppénz és fizetés közötti pót­lékot. Ez az arány most 80 százalékra emelkedett. K. M. Átgondolt várospolitika Együ ttmú ködés Százh alomba lián Százhalombatta város öt- esztendős története a városia­sodás gondjainak jegyében telt el: ezeket a gondokat csak korszerű szocialista vá­rospolitikával lehet megol­dani. Balázs Gézáné, az MSZMP | városi bizottságának titkára erről így beszél: A városi pártbizottság politikai irá­nyító munkáját a párthatá­rozatok alapján végzi, hang­súlyozottan előtérbe állítva a várospolitikai, városfejlesz­tési feladatokat. Elsőrendű tennivaló a várospolitika munkáscentrikus jellegének biztosítása, hiszen Százha­lombattán a lakosság hetven százaléka nagyüzemi mun­kás. A két hatalmas, népgaz­dasági szempontból is jelen­tős ipari létesítmény, a Du­nai Kőolajipari Vállalat és a Dunamcnti Hőerőmű bizto­sítja nagyrészt a munkale­hetőséget. A városfejlesztés, a város- politika kialakítása és vég­rehajtása csak az üzemekkel együtt lehetséges. Ennek ered­ménye, hogy a város dolgozói és lakói egy cél érdekében munkálkodnak. Kiemelt fel­adat a politikai nevelőmun­ka, a munkáskollektívák hely­zetének javítása. A városi pártbizottság mellett város- politikai bizottság működik. Ez rendszeres felméréseket végez, elemző tevékenység­gel segíti a város társadalmi és politikai viszonyainak ked­vezőbb alakítását, a lakos­ság szükségletei kielégítésé­nek fejlődését. Összehangolja a fejlesztési tervek, a javas­latok kidolgozását. A feladatok között első he­lyen a lakásépítés szerepel. A negyedik ötéves tervben 980 lakás helyett 1100 lakás épült. Kiemelten foglalkoznak a kommunális beruházások meg­valósításával. A pártbizottság javaslatára a városi tanács olyan . rendeletet hozott, mely szerint idén a három és több gyermekes családok lakásigényeit kielégítik. Két évvel ezelőtti kezdeményezé­sükre a városi tanács Duna- füred üdülőövezetében olcsó telkeket juttatott az üzemek munkásainak. A lakosság részvételével A párt- és társadalmi szer­vek természetesen az egész lakosságot mozgósítják a vá­rospolitika megvalósítására, így például jelenleg olyan fórumokat szerveznek, ame­lyeken a lakosság, az üze­mek dolgozói találkozhatnak a város párt-, állami és tár­,'Segítségünkre siettek...” KISZ—Komszomol-barátság a dabasi járásban A DABASI JÁRÁS KISZ-esei és az egyik szov­jet alakulat komszomolis- tái között már évekkel ez­előtt szoros kapcsolat ala­kult ki. A magyar és a szovjet ifjúsági szervezet tagjai együtt járták végig azt az útvonalat, amelyet a Vörös Hadsereg 1944—45- ben a járás területén meg­tett. Tavaly a 203-as számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet dabasi kihelyezett részlegének KISZ-esei is barátságot kötöttek a kom- szomolistákkal. Közös tevé­kenységükről — munká­jukról és szórakozásukról — Kosztolányi Gyula, a szakmunkásképző iskola igazgatója tájékoztatott. — Tavaly március 21-én — a Tanácsköztársaság és a KISZ megalakulásának évfordulóján — fontuk szo­rosabbra kötelékeinket a komszomolistákkal. Ven­dégségbe hívtuk a szovjet fiatalokat, tájékoztattuk őket iskolánk történetéről, majd a komszomolisták szó­rakoztatták színes mű­sorral tanulóinkat. Nem sokkal később mi is ellá­togattunk barátainkhoz, hogy megismerkedjünk éle­tükkel. Nagy élményt je­lentett a KISZ-eseknek az alakulat csapatmúzeumá­nak megtekintése. — AZ IGAZI SEGÍTSÉG értéke — mondotta ezután az igazgató —, néha vá­ratlan epizódokon, eredmé­nyeken mérhető le. Nyáron új épületbe költözött isko­lánk. Gondban voltunk, mert nem sikerült a szál­lításhoz járművet szerez­nünk. Amikor barátaink értesültek bajunkról, azon­nal teherautókkal siettek segítségünkre. Komszomo­listák és KISZ-esek cipel­ték együtt a bútorokat, be­rendezéseket. Említhetném a betakarítás idejét is, ami­kor együtt gyűrkőztünk az őszi mezőgazdasági munká­nak ... — Legutóbb decemberben — a DÍVSZ megalakulásá­nak évfordulóján — láto­gattak hozzánk a szovjet fiatalok. Az ünnepi meg­emlékezés után fellépett az alakulat zenekara, nép­dalokat és klasszikus mű­veket játszottak. ÁPRILISBAN találkoz­nak legközelebb barátaik­kal, amikor együtt ünnep­ük hazánk felszabadulásá­nak 31. évfordulóját. V. F. sadalmi vezetőivel, a főtér rendezésére meghirdetett terv- pályázatokat a lakosság ki­állításon tekintette meg, és megfelelő fórumon véle­ményt nyilvánított róla. A kö­zös munkában részt vesznek a KISZ városi bizottságának tagjai és szervezetei, a szak­maközi, üzemi, intézményi, szakszervezeti szervek, az MHSZ, az üzemi sportkörök, az MSZBT-tagcsoportok és a Vöröskereszt szervezetei. Min­den ősszel társadalmi mun­kaakciót szerveznek. Ennek során jelentős erők moz­dulnak meg. Alakul a város közműve­lődési arculata, középpont­jában a munkásművelődéssel. Noha nincs városi művelő^ dési központ, mégis szélesedő kulturális élet lehetősége te­remtődött meg a nagyüzemek területén, működő művelődési házak segítségével. Az anyagi, szellemi erők további össz­pontosításával arra kell tö­rekedni, hogy Százhalom­batta a munkásművelődés bázisává váljon. Jog és kötelesség Szekeres József, a városi ta­nács elnöke így nyilatkozik: __A várost teremtő nehéz­iparnak sok vonatkozásban meghatározó szerepe _ van. Mindenekelőtt a népesség alakulásában. A bevándorlás és a természetes szaporulat együttesen évente ezer-ezer- kétszázzal növeli a város la­kosságát. . A rendkívül dinamikus fej­lődés azt eredményezte, hogy az igények minden tekintet­ben a lehetőségek előtt jár­nak. Mindenekelőtt meg kel­lett teremteni a városi élet jogi kereteit és alapjait. Eb­ben sokat segített _ az új ta­nácstörvény önállóságot ^ te­remtő lehetősége. Két-három év alatt nyolc olyan tanács­rendeletet alkotott a város ta­nácsa, melyek alapvető felté­telei az előrelépésnek. Ezek közül a legjelentősebbek, a ta­nács és szerveinek szervezeti és működési szabályzata, a köztisztasági rendelet, a tár­sadalmi munka szervezéséről és elismeréséről, a lakóbizott­ságok szervezéséről és műkö­déséről. a lakóépületek és in­gatlanok házirendjéről szóló rendeletek. Ezek nem sablono­sak, a helyi adottságokhoz igazodnak. Százhalombattán, a hivatalos szerveit arra is gondot fordí­tottak, hogyan közöljék, értes­sék meg a közvéleménnyel tö­rekvéseiket. A várospolitikánk alapdokumentumai közé tar­tozik az MSZMP Pest megyei Bizottsága által jóváhagyott Várospolitika Százhalombat­tán című anyag, a városi ta­nács 1973—77 évekre szóló ciklusprogramja, az intézke­dési terv és a közművelődés­sel kapcsolatban intézkedési terv. A tanács hatvan tagú testületé ügyel a helyes vá­rospolitika alakítására, össze­tétele tükörképe a város la­kosságának. A lakosság igényei néha sürgetően jelentkeznek. Sőt, néha olyanok is megfogalma­zódnak, amelyeknek végrehaj­tására még nincs lehetőség, vagy nem is szükségesek. A mértéktartó közvélemény­szemlélet kialakításában ezért nagy szerep hárul a tanácsi testületekre és az együttmű­ködésbe bevont gazdasági és társadalmi szervekre egyaránt. Ezért, mint Pável Nándor, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke elmondot­ta, a Hazafias Népfront váro­si bizottsága a tanácstagi kör­zetekben a tanácstagok mun­kájának támogatására aktivis­ta hálózatot szervezett. Ennek konkrét eredménye egyebek között megmutatkozott a lakó- bizottságok szervezése, a bi­zottsági tagok kiválasztása és működésük megindítása során, valamint az ivóvíztársulat szervezésében. A várospolitikai munkakö­zösség csak a városfejlesztési feladatokban működik közre. Kezdeményezi a társadalmi munkák ésszerű sorrendjének meghatározását, a társadalmi munkák rendszeres értékelését és elismerését. Javaslatára az utóbbi két évben főleg a két nagyüzem szocialista brigádjai vállaltaik ér, végezték el a vá­ros területén meghatározott munkákat. A Hazafias Népfront városi vezetői minden tanácsi testü­leti ülésen és jelentősebb vá­rospolitikai tanácskozáson részt vesznek. A dunafüredi településrészen körzeti cso­port működik, hogy a sajátsá­gos települési gondolcat feltár­ja. azok megoldására javasla­tot tegyen. Sajátos feladatok Időszakos munkacsoportot alakítottak az öregek helyze­tének tanulmányozására. Ez a munkabizottság az öregek klubja és az öregek napközi otthona megszervezésével fog­lalkozik. Tervükben szerepel a lakosság ellátásával, szolgálta­tással. valamint a környezet védelmével foglalkozó mun­kacsoportok létrehozása is. — A városi tanács, a végre­hajtó bizottság igényli a nép­front javaslatait, s észrevéte­leit a tanácsi intézkedésekben figyelembe veszi. A tanácsta­gokat már két ízben összehív­ták településrészenkénti cso­portok szerint. Ezeken az ösz- szejöveteleken a településrész fejlesztési gondjaitól kezdve a környezetvédelemig, az' Igé­nyek és lehetőségek reális összehangolásáig, a szocialista együttélés helyes gyakorlatá­nak kialakulásáig szinte min­den időszerű kérdés terítékre került. A lakosságot eddig mindig sikerült mozgósítani a társadalmi munkára; így együttesen: párt-tanács-nép­front a város lakóinak lelke­sedésére, lakóhely szeretetére építve valósítja meg várospo­litikáját. Ivorompay János A MAHART TENGERHAJÓZÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG FELVESZ tengeri hajóra, forgalmi szolgálatra katonaviselt, de 28 évnél nem idősebb FIATALOKAT AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKRE: matróz, szakács, pincér, gépápoló és hajóács (asztalos). Érdeklődni: a Személyzeti Osztályon, Csepel, Nemzeti Szabadkikötő, vagy telefonon: 140-660/205, vagy 284; 9 és 15 óra között. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom