Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

1976. MÁRCIUS 31, SZERDA MCGTBI W _______ Ül ést tartott a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa Kedden ülést tartott a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa. Átte­kintette a KISZ VIII. kong­resszusán hozott határozatok végrehajtását az iparban, az építőiparban, a kereskedelem­ben és a szolgáltatásokban dolgozó munkásifjúság köré­ben, kialakította álláspontját a KISZ IX. kongresszusának előzetes dokumentumairól, s megvitatta az ifjúsági szövet­ségnek a munkásifjúság kö­rében végzendő időszerű fel­adatairól szóló 1974. április 18-i KB-határozat végrehajtá­sa kezdeti tapasztalatait. A tanács megállapította, hogy a VIII. kongresszus ha­tározatai nyomán tartalmasab­bá vált a KISZ-szervezetek munkája a munkásifjúság kö­rében, erősödött a szervezetek, az ifjúmunkások politikai ak­tivitása. A tanács a KISZ IX. kong­resszusának mondanivalójá­hoz kapcsolódó állásfoglalá­sában javaslatot fogalmazott meg az ifjúság munkáséletre nevelésének KlSZ-feladatai- ra, a szakmunkástanulók kö­rében végzett munka tenniva­lóira. Aláhúzta a munkásifjú­ság felelősségét, megfogalmaz­ta a KISZ-szervezetek teen­dőit az V. ötéves népgazdasági tervfeladatok végrehajtásában, mindenekelőtt meglevő anyagi és szellemi kapacitásaink fo­kozott hasznosításában. Végezetül Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára a forradal­mi ifjúsági napok alkalmából kitüntetéseket adományozott az ifjúmunkás tanács kiemel­kedő munkát végzett tagjai­nak. Zsinórozás A nagykátai telefongyár új profilja: az átviteltechnikái zsinórgyártás. Naponta körül­belül 1000 métert szerelnek össze.. Bozsán Péter felvétele Gazdaságos beruházások Új gépsor a váci gyárnak Több milliárdos hitel a fénycsőgyártás fejlesztésére Az Egyesült Izzó 4,7 mil­liárdos fejlesztési hitelt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank­tól. Erről kedden írt alá szerződést dr. Csarnok Attila, az MNB elnökhelyettese és Dienes Béla, a Tungsam ve­zérigazgatója. Dienes Béla az aláírás után elmondta, hogy a hitelből az V. ötéves tervidőszakban a fényforrásgyártást fejlesztik, úgy, hogy 1931-re a múlt évinél több minit kétszere­sére bővítik a termelést, a tőkés exportot pedig meghá­romszorozzák. Szocialista együttműködés Tangazdaság segíti a termelőszövetkezeteket Jó néhány hónappal ezelőtt, amikor az MSZMP Váci Járási Bizottsága elfogadta a mező- gazdasági üzemek V. ötéves tervének fejlesztési koncep­cióit, azt a feladatot állította az Alagi Állami Tangazdaság szakemberei — mindenekelőtt természetesen a kommunisták — elé, hogy igyekezzenek a járás mezőgazdasági szövetke­zeteivel olyan kapcsolatot te­remteni, amelynek révén elő­segíthetik a munkatermelé­kenység fokozását, a beruhá­zott eszközök maximális ki­használását, egyszóval, amely méltán példázza a szocialista együttműködésben rejlő poli­tikai és gazdasági előnyöket. E célok elérésére legalkal­masabb eszköz: az együttmű­ködési szerződés. Milyen lehe­tőségeket kínál ez a kooperá­ció a termelőszövetkezetek­nek? Csak mutatóban, lássunk néhányat. Szabad kapacitás Az Alagi Állami Tangazda­ság 1974-ben csatlakozott a KSZE-termelési rendszerhez, s gyakorlatilag szántóterülete 60 százalékán korszerű terme­lési rendszerben dolgozik. Mi­vel azonban a termelői kapa­citások egy része — szántóte­rület híján — nincs kihasz­nálva, ezért felajánljak a já­rásbeli tsz-eknelc a KSZE- rendszerhez való csatlakozás lehetőségét 200—300 hektárnyi kukóricatermelésre alkalmas földterületükkel. Felajánlja egyben az említett termelési rendszeren belül épített, nagy teljesítményű terményszárító­ját — bérszárításra —, amely a nyári és őszi szezonban mintegy 2000—2000 tonna sza­bad kapacitással rendelkezik. A tangazdaság a közeljövő­ben takarmánykeverő-üzemet akar létrehozni, s ezt hajlandó közös beruházásban megvaló­sítani a társulni kívánó szö­vetkezetekkel, amelyek aztán a betűit tőke arányában ré­szesülnének kedvezmények­ben. Mint minden tangazdaság­ban, az alagiban is értékes szellemi tőke akkumulálódott, s ebből a termelőszövetkeze­tek is profitálhatnak. A tan­gazdaság például az idén házi tömegtakarmány-termesztési rendszeri, alakít szenázs, siló és széna előállítására; tapasz­talatait szívesen megosztja az érdeklődő termelőszövetkeze­tekkel, Tapasztalotóladás Ugyancsak bőven meríthet­nek a tangazdaság tapasztala­tainak tárházából azok a tsz- ek, amelyek — a gazdasághoz hasonlóan — a szarvasmarha­tartást a gyepgazdálkodásra akarják alapozni. A váci járás hegyes-dombos vidékén elég sok a mezőgazda- sági művelés alá nem vonható, de juhlegelőnek kitűnően hasz­nosítható terület. Ezt az előnyt már régen felismerték az itt lakók, innen erednek a juhtenyésztés hagyományai. A tangazdaság ezt is nagyüzemi színvonalra kívánja fejleszte­ni, ezért azt tervezi: korszerű bárányhizlaldát épít, olyat, amelynek kibocsátó képessége 2000 expressz pecsenyebárány évente. A hizlalda feltöltését a gazdaság és á termelőszövet­kezetek közösen vállalnák, az üzemeltetést a tangazdaság egyedül. Nyereséget a beadott vagy megvásárolt alapanyag arányában osztana. Az együtt­működés részletes feltételeit a tangazdaság már kidolgozta és elküldte a tsZ-eknek. Szakmunkásképzés A már említett szellemi tő­ke sokodaiú hasznosítását kí­nálja az a segítség, amelyet a tangazdaság felajánlott a já­rás termelőszövetkezeteinek a szakmunkásképzés ben. A tan­gazdaság — intézkedési tervé­nek megfelelően — az idén szak- és betanítottmunkás- képző iskolát létesít az alagi kerületben, s itt céltanfolya­mokat szervez, amelyekre az érdeklődő szövetkezetek el­küldhetik jelöltjeiket. íme, a kínálat egy kis töre­déke. A járás termelőszövet­kezeti vezetőin a sor: választ­hatnak belőle. Ny. É. A fényforrásgyártást négy gyárban — Budapesten, Vá­cott, Nagykanizsán és Kis­várdán —, az ehíhez kapcso­lódó alkatrészek előállítá­sát pedig több mint 10 vi­déki telephelyen korszerűsí­tik a hiteiből. Valamennyi üzemben a legfejlettebb tech­nológiát valósítják majd meg, Nagykanizsán például fel­szerelik a második, évi 440 millió bura kapacitású gyár­tósort, a váci gyárban üzem­be helyezik az első, ugyan­csak nagy teljesítményű fénycsőburag-yártó-sort. Hajdú és Szabolcs megyében pedig korszerű wolframgyártást épí­tenek ki. Mindez lehetővé teszi, hogy fokozatosan bővítsék, elsősorban az állandóan nö­vekvő tőkés piaci igények­nek megfelelően, a speciális lámpák előállítását, mint pél­dául a nátriumgőz- és a hi- ganygöildmpákét, • Valamint a díszki világítási lámpákét. E célra új üzemet is felépíte­nek. Összességében a hazai fényforrásgyártásban az új gyártmányok aránya a jelen­legi 20 százalékról 50 száza­lékra nő a nagyarányú fej­lesztések hatására. A hitelt az Egyesült Izzó 11 év alatt fizeti vissza. A ter­vek szerint a gyártás felfutá­sa után két évvel megtérül­nek a íényforrásfejlesztő be­ruházások. Hogyan fejlődik Pest megyében a húsipar ? A jobb ellátás és az export növelése érdekében A Pest-Nógrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat három termelőegysége kö­zül a két jelentősebb Pest me­gye területén, Vácott és Ceg­léden üzemel. Tíz felvásárló­telepének többsége, szám sze­rint nyolc, szintén itt találha­tó, és hizlaldája is Pilisen mű­ködik. A vállalat fejlesztési céljai tehát megyénk szem­pontjából korántsem érdekte­lenek. A közelmúlt beruházá­sairól és az V. ötéves terv el­képzeléseiről Kovács Imrével, a PENOMAH műszaki főosz­tályvezetőjével beszélgettünk. Karantén a süldőknek — Tevékenységünk a felvá­sárlással kezdődik — mondja a főosztályvezető. — Az emlí­tett 10 állatforgalmi kirendelt­séghez csaknem 40 átvételi hely tartozik. Ezek már nagyon elöregedtek, de a fejlesztésük­höz szükséges anyagi feltéte­lek megteremtése jelenleg is a legnagyobb gondunk. Pedig a háztáji sertésnevelés nap­jainkban fokozódó ösztönzése mellett a Pest megyében ko­rábban is jelentős forgalom szintén ezt sürgetné. Hiszen például 1975-ben Pest megyé­ből 296 ezer sertést és körül­belül 39,5 ezer vágómarhát vá­sároltunk. — Milyen a helyzet a hizlal­dában? — Itt lényegesen kedvezőbb. Pilisen tavaly hozzáfogtunk egy közel 3 millió forint érté­kű karantén építéséhez. Az idén befejeződő beruházás a higiénikus munkafeltételek ja­vítását jelenti: a felvásárolt süldőket nem engedjük be azonnal a nagyállomány közé. Az alapos megfigyelés a mini­mumra csökkenti a fertőzés veszélyét. A következő lépés « takarmányozás korszerűsíté­se lesz. A porként kezelt ta­karmányból viszonylag nagy a veszteség. Ezért egy granuláló­berendezés üzembe állítását tervezzük. Modern energiaközpont — Mit mondhatunk a vágó­hidak fejlesztéséről? — Beszéljünk először Vác- ról! Itt 1970 és 1975 között 50 ezerről 100 ezerre növeltük az évi sertésvágást, öt esztendő alatt 12 ezer mázsáról 25 ezer­re gyarapodott az évente elő­állított húskészítmények meny- nyisége is. Ezt a nagyarányú növekedést elsősorban a ter­melékenység fokozásával érték el. A beruházások főleg az energiabázis fejlesztését segí­tették. — Hogyan alakul o ceglédi beruházás? — Erről érdemes részlete­sebben szólnunk — mondja Kovács Imre. — Hiszen a ceg­lédi vágóhíd vállalatunk leg­nagyobb gyára, összes terme­lésünknek körülbelül a felét adja. Sertésből 1970-ben 61 ez­ret, szarvasmarhából 10,5 ez­ret vágtak itt. Tavaly már csaknem 178 ezer sertés és több mint 31 ezer marha volt a vágóhíd teljesítménye. Húské­szítményből 1970 és 1975 kö­zött 17 750-ről 48 760 mázsá­ra növekedett a termelés. Az eredmények értékelésénél ter­mészetesen tudnunk kell, hpgy a gyár új vágóvonalának épí­tése 1972-ben fejeződött be a 0 Celsius fokos tároló üzembe helyezésével. Párhuzamosan megépült a 10 tonna/perc teljesítményű gáztüzelésű ka­zánház és a saját vízmű. Az elmúlt időszakban adtuk át a 90 személyes tmk- és a 360 személyes, modern fekete-fe­hér rendszerű férfiöltözőt. Ta­valy elkészült a bontásra érett régi, vályog és fa szerkezetű épület helyett az új karban­tartóüzem, mely a gyár továb­bi fejlesztéséhez is lehetőséget nyitott Nagyberuházás Cegléden — Mekkora jelenleg a ceg­lédi gyár teljesítménye? — A vágóvonal kapacitása 60 sertés vagy 30 marha órán­ként. Az 1972-től lehetővé vált kétműszakos váltással napon­ta 1000 sertést vághatunk. Az évi 5—600 vagonos forgalom szükségessé teszi egy nagy be­fogadóképességű hűtőház épí­tését. A vágóhíd jelentős mennyiségű marhát vág szov­jet exportra, s a messzire uta­zó hús tartósítása is nehezen oldható meg e létesítmény nél­kül. Ezért az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt döntése alap­ján 1974 szeptemberében meg­kezdődött egy 200 vagonos hű­tőház építése. Ez ugyan nem tartozik a húsipar kiemelt, nagy beruházásai közé, de a PENOMAH történetében az ed­digi legnagyobb értékű és bo­nyolultságú, és csaknem teljes egészében állami támogatással valósul meg. A tervek szerint a mintegy 90 millió forint ér­tékű beruházás elkészülésének határideje jövő októbere lett volna. — Miért a feltételes mód? — Sajnos, az építkezés több hónapot csúszott, mert a hűtő- ház fémszerkezeteit késve szál­lították. A kiegészítő beruhá­zások sem az eredeti ütem szerint haladnak, részben szál­lítási, részben tervezési gon­dok miatt. A fejlesztés kere­tében épülő 200 vagonos hű­tőházban ugyanis elhelyezésre kerül egy mínusz 25 fokos fa- gyasztóalagút, és épül egy 5 millió kalória névleges telje­sítményű hűtőgépház, melyhez transzformátorház és fogadó-, elosztó-, kapcsolótermek csat­lakoznak. Módosítóit határidő — Az eddigi lemaradásokat figyelembe véve mikorra vár­ható a hűtőház üzemeltetése? — A jelenlegi kivitelezői gondokat ismerve, arra szá­mítunk, hogy a próbaüzem jö­vőre, az első negyedévben kez­dődhet meg. De ehez is a be­ruházó és a kivitelező vállala­tok szoros együttműködése szükséges — hangsúlyozta Ko­vács Imre műszaki főosztály­vezető. A ceglédi gyár hűtőháza nemcsak az ütemes termelést segítené, hanem hozzájárulna exportfeladataik jobb teljesí­téséhez, emellett lehetőséget teremtene az import fagyasz­tott hús fogadására és tárolá­sára is. A módosított határ­idő megtartása tehát érdeke a gyárnak, a vállalatnak, de a hazai fogyasztók és a népgaz­daság számára is fontos. Lakatos Tamás Fokozottabban ellenőrzik az importcikkeket Gyakorta hiányoznak a magyar feliratok Az áruellátásban változatla­nul fontos szerepük van az im­portcikkeknek, amelyek között vannak jól bevált és ismert termékek, a választék bővülé­se nyomán azonban akad né­hány olyan is, amiről — miután Több, korszerűbb gép a mezőgazdaságnak Az érdi gyár is a gépipar kebelében Az országgyűlés tavaszi ülésszakán sok szó esett a gépipar helyzetéről, feladatai­ról. A kohó- és gépipari mi­niszter beszámolójában a töb­bi között elmondotta, hogy a mezőgazdasági gépgyártás tárcát cserélt. A MEZŐGÉP Tröszt, amely eddig a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium hatáskörébe tarto­zott, teljes egészében átke­rült a gépiparhoz. — Mit vár a változástól? Erről beszélgettünk Antal Imrével, a MEZŐGÉP érdi gyárának igazgatójával, Érd országgyűlési képviselőjével. — A döntést ésszerűnek taitom, mivel a vetőgépek vagy az élelmiszeripari gépek gyártása éppúgy a gépipar keretébe kell hogy tartozzon, mint az autóbuszgyártás vagy a szerszámgépek készítése. Biztos vágyók benne, hogy az együvétartozás sok koráb­bi gond megoldását eredmé­nyezi. — Melyek voltak ezek a gon­dok? — Például az alapanyag­ellátás. Mivel más tárca biz­tosította számunkra az alap­anyagokat, gyakori volt, hogy nem kaptuk meg időre a ren­delést, ez pedig a munkánkat, tervünk teljesítését hátráltatta. A másik gond: a műszaki fej­lesztés viszonylagos elmara­dása volt. A gépipai gyor­sabban, nagyobb ütemben fejlődött, mint a MEZŐGÉP Tröszthöz tartozó üzemek. Nálunk kevesebb pénz jutott a műszaki féjlesztésre. Ve­gyük csak a mi gyárunk pél­dáját. Hetvenmillióért meg­épült kovácsolóüzemünk. Szükség volt rá, jó dolog. Az viszont már korántsem az, hogy ebben a hetvenmilliós üzemben például kézi erővel mozgatják az anyagot, ami nemcsak igen nehéz fizikai munkát jelent, hanem lénye­gesen több dolgozót igényei. Ha eredetileg több jutott vol­na gyárunkban a műszaki fejlesztésre, akkor ma való­ban korszerűnek mondhat­nánk kovácsolóüzemünket is. Most viszont csak olyan, mint a félkarú óriás. Hiányoznak a szállítósorok, az automata daraboló, nincs szerszámüze­münk, anyagvizsgáló labora­tóriumunk. Ezekkel megdup­lázhatnánk jelenlegi termelé­sünket és jelentősen javul­hatna a minőség is. — Más problémák is akadá­lyozták az eredményesebb ter­melést? — Igen. Például korábban gyakori volt a párhuzamosság a két tárca gépipara között. Kényszerből nemegyszer gyártottak a MEZŐGÉP Tröszt gyáregységei olyan pótalkatrészeket, hajtóműve­ket, amelyeket a KGM-hez tartozó üzemekben is készí­tettek. Ez a kettősség minden bizonnyal most megszűnik. Mint például az is, hogy ugyanabban a munkakörben a KGM-vállalatok többet fi­zettek a dolgozóknak, mint a MEZŐGÉP Trösztnél. Ennek következtében nemegyszer pártoltak el tőlünk a jó szak­emberek. — A MEZŐGÉP érdi gyárá­ban ir/.yen változások várha­tók? — Egy nagyobb változással kezdeném: januárban meg­kétszereződött a MEZŐGÉP Tröszt Pest megyei gyárainak kapacitása, mivel a monori központhoz került a budapesti MEZÖGÉP-gyár, amelynek az évi termelése önmagában annyi, mint az aszódi, ceglé­di, érdi, monori és rákoske­resztúri gyáregységeknek együttesen. Ami konkrétan az érdi gyárat illeti: termelésünk felét ezután is a kovácsoló­üzem adja, évente mintegy ötvenmillió forintot. Termelé­sünk egynegyede új termék: baromfifeldolgozó gépeket és gépsorokat gyártunk január óta. A fennmaradó huszonöt százalék: aprómagvető-gépek, mezőgazdasági pótalkatrészek, műszaki gumiáru, a korábbi profil szerint. P. P. idegennyelvű a felirat is — a vásárlók nem tudják, micso­da is tulajdonképpen, s rendel­tetésüket, használatuk módját sokszor még az eladók sem is­merik. Pedig éppen a fogyasztói ér­dekvédelem, a vásárlók tájé­koztatása érdekében született öt éve a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszter együttes rendelete, amely sze­rint az importtermékek rendel­tetéséről, minőségéről, a fel- használással kapcsolatos lénye­ges tulajdonságokról, a kezelés módjáról stb. a terméken vagy a csomagoláson magyar nyelven, közérthe­tően tájékoztatni kell a vá­sárlókat. Ellenkező esetben importter­mék nem kerülhet hazai forga­lomba. Az utóbbi időben — rhintha a rendeletről többen elfeledkez­tek volna — megszaporodtak a panaszok a külföldi áruk ma­gyar feliratának hiánya miatt. Különösen így van az egyes élelmiszereknél, háztartási - és vegyicikkeknél, kozmetikumok­nál, s éz főleg az önkiszolgáló üzletekben vásárlóknak okoz problémát. A Belkereskedelmi Miniszté­rium élelmiszer- és vegyikeres­kedelmi főosztályán elmondot­ták, hogy a hagyományosan importáló vállalatokon kívül az utóbbi időben más vállalatok is szereznek be árut külföldről, érkezik importcikk kishatár- menti forgalomban is, s így előfordul, hogy nem mindenütt érvényesülnek az előírások. A panaszok alapján foko­zottabban ellenőrzik és el­lenőriztetik a rendelet vég­rehajtását. és felelősségre vonják az ellene vétő vállalatokat. Miután a ta­pasztalatok szerint a nagyke­reskedelem az előírásoknak megfelelően hozza forgalomba az importcikkeket, a boltokban kell a nagyobb figyelem, gon­dosság és hozzáértés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom