Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

4 1976. MÁRCIUS 31., SZERDA Mindenkinek hasznos Az együttműködés tartalma örvendetes az a ma már egyre általánosabbá váló gya­korlat, hogy — falun és vá­rosban egyaránt — a tanácsok mellett egyre több. üzem és gazdaság vállal részt a műve­lődési házak fenntartásából. Ez annak a változó szemlélet­nek az eredménye, amely a közművelődési párthatározat­ból fakadt. Abból az elvből, hogy a közművelődés nem re- saortfeüadat, hanem a? egész társadalom ügye. Egyre többen A váci járás példája ma már nem egyedülálló: a közel- múltban — amint arról hírt adtunk — a ceglédi járás va­lamennyi művelődési háza is közös fenntartásba került. Csak ebben a két járásban — az együttműködés létrejötté­vel — 1 millió 650 ezer forint­tal több jut közművelődési célokra. A közös fenntartás valóra- vál'tásának folyamata egyre gyorsuló tendenciát mutat. Érthető: a közművelődési párthatározat útmutatásai alapján — széles körű társa­dalmi eszmecsere eredménye­ként — elkészült a közművelő­dési törvénytervezet is, ame­lyet a közelmúltban vitatott meg és korrigált az országgyű­lés kulturális bizottsága, s amelyről a végső döntést az országgyűlés plénuma mond­ja majd ki. A törvénytervezet egyebek közt meghatározza az állama szervek és a társadalmi szervezetek mellett a vállala­tok és szövetkezetek legfonto­sabb közművelődési feladatait és együttműködésük kereteit. Ahol a tervszerű közös munka már ma is valóság, ott a tör­vénytervezet törvénnyé válása után biztos alapokról léphet­nek tovább. Az érem két oldala A közös fenntartás termé­szetesen nemcsak azt jelenti, .hogy az üzemek termelőszö­vetkezetele vagy más gazdasá­gi egységek átengedik a mű­velődési háznak kulturális alapjuk egy részét. Azt is je­lenti, bogy a művelődési há­zak az anyagi támogatásért cserébe messzemenően figye­lembe veszik a fenntartók mű­velődési igényeit. Azért hangsúlyozzuk ezt, ínért ma még nem mindenütt van ez így. Akadnak gazdasá­gi vezetők, akik azzal, hogy átutaltatnak egy bizonyos ösz- ezeget a művelődési háznak, befejezettnek tekintik a kap­csolatokat. Mások csak nagy átlalánosságban fogalmazzák meg igényeiket, a művelődési ház népművelőire bízva, mit tartanak fantomok, megvaló­síthatónak, mit nem. Nyugod­tan kimondhatjuk, egyik gya­korlat sem helyes. A művelő­dési házaknak nem ajándék­pénzre van szükségük, hanem biztos anyagi fedezetre ahhoz, hogy maradéktalanul kielégít­hessék a város vagy falu, az üzem vagy a gazdaság lakói­nak, dolgozóinak tanulási, mű­velődési, kulturált szórakozási igényeit. Ehhez azonban tud­niuk kell, hogy mit várnak tő­lük, mire van igénye az ott élő vagy dolgozó embereknek. Hogyan szerezhetnek erről tudomást? A dolog megint csak kétoldalú. Az egyik: saját tájékozódásuk, igényfelméré­sük a lakóhely, az üzem, a gazdaság embereinek, köré­ben. A másik — s ez legalább olyan fontos — az üzemi, gaz­dasági vezetés feladatmegha­tározása, az üzemi, termelő­szövetkezeti kulturális bizott­ság tájékoztató igényfelméré­se. A ceglédi példa A ceglédi Kossuh művelődé­si központ ez év januárjában kapott tizenhárom új gazdát a meglevő — a városi tanács — mellé. A fenntartók a tanács 5IS ezer forintját 288 ezerrel toldották meg. Az együttműködési szerző­dések megkötését igen sokol­dalú felmérő-tájékozódás előz­te meg. A művelődési központ irányítói nemcsak a város je­lentősebb üzemeinek, gazdasá­gainak vezetőivel tanácskoz­tak, hanem a szocialista brigá­dok vezetőivel is. Mindennek eredményeképpen sokrétű és reális igénylistát állíthattak össze. Csak néhány példát idé­zünk a javaslatokból. Az üze­mek szocialista brigádjai kérik a munkásalcadémiálMt, de — s ez az új vonása a dolognak — részt kívánnak venni a tema­tika összeállításában. A szín­házi előadások előtt írásos műsorismertetést kémek, hogy már némi tájékozottsággal ül­jenek be a nézőtérre. Az iro­dalmi esteket a jövőben az üzemekben rendezzék. Az is­meretterjesztő előadásokat is szívesebben hallgatják meg helyben műszak után, mint néhány órával később a műve­lődési központban. A bejáró dolgozók azt szeretnék, ha a vállalati buszba beépített han­gosító berendezés segítségével ismeretterjesztő programok tennék számukra hasznossá az utazás idejét. És hosszan so­rolhatnánk még, mennyi hasz­nos ötlet, javaslat, igény hang­zott el a közös fenn tartás r ól szóló szerződések aláírása előtt. Kiegészítő mellékletek Az aláírt együttműködési szerződésekben az üzemek, gazdaságok rögzítik, mennyi­vel járulnak hozzá ebben az esztendőben a közös fenntar­táshoz. A művelődési központ vezetői pedig az ezért nyújtan­dó szolgáltatások elveit hatá­rozzák meg. Minden együtt­működési szerződésnek van azonban egy kiegészítő mel­léklete is, amely tulajdonkép­pen nem más, mint egy rész­letes munkaterv, pontos anya­gi elszámolással. Tanulságos megvizsgálni egyet-kettőt e kiegészítő mellékletek közül. Mit kap például a Pest me­gyei Zöldség- és Gyümölcsfel­dolgozó Vállalat a művelődési központnak nyújtott 31 ezer forintos anyagi támogatásért?' Hét ismeretterjesztő — politi- k)ai, gazdasági és történelmi témájú — előadást. író—olva­só találkozót László Bencsik Sándorrai. Két politikai vita­fórumot a televízió A hét cí­mű műsorának munkatársai­val. Budapesti, szegedi és he­lyi színházi előadásokat. Há­rom kiállítás megtekintését Budapesten. Kismamák és nyugdíjasok találkozójának megszervezését. Mindez a ki­mutatás szerint 28 100 forint­ba kerül. Csupán a fennmara­dó 2900 forint a művelődési központé: ebből fedezik a programok propaganda-, tele­fon- és postaköltségeit. A Közgép Vállalat a 20 ezer forintjából 17 500-at kap visz- sza a különböző programok keretében. A Május 1. Ruha­gyár ceglédi gyáregysége 28 300-at a művelődési köz­pontnak adott 30 000-ből. Mindez azt bizonyítja, hogy szinte teljes egészében megté­rül az üzemeknek, gazdasá­goknak a fenntartási támoga­tás összege. H.a szabad úgy fo­galmazni: üzemen, gazdaságon belül térül meg, mivel a ki­egészítő mellékletekben sze­replő programokat csak az adott üzem vagy gazdaság dol­gozói kapják. Ezeken felül természetesen részt vehetnek a művelődési központ egyéb programjain, különböző szak­köreiben, tanfolyamain, együt­teseiben. És a többiek ? Ezért is érthetetlen, hogy a negyvenezer lalwsú város har­mincöt kisebb-nagyobb üzeme közül mindössze tizenhárom vesz részt az együttműködés­ben. Nem egy jelentős üzem­mel, amilyen például a Peno- mah, ez ideig még nem sike­rült kapcsolatot találniuk. Pe­dig ennél a vállalatnál 35 szo­cialista brigád működik. Bi­zonyára nagy segítséget jelen­tene kulturális vállalásaik tel­jesítéséhez, ha a vállalat be­kapcsolódna a művelődési központ közös fenntartásába. Vagy egy másik példa: a Ceg­lédi Cipőgyár esete. Igazgató­ja — amikor megkeresték a művelődési központ vezetői — kijelentette, hogy pillanatnyi­lag a vállalat részéről kultu­rális igény nem meiüilt fel, ezért nem vesznek részt a kö­zös fenntartásban. Különös vé­lemény ez. már csak azért is, mivel a Cipőgyár igazgatója korábban éveken át vezetője volt a Kossuth művelődési központnak, így, mint volt népművelőnek tudnia kell, csak ott nincs igénye az em­bereknek, ahol semmit sem tesznek felkeltésük érdekében. Érdemes eljönni azokból a községekből, városokból Ceg­lédre tapasztalatcserére, ame­lyekben közös fenntartású mű­velődési ház működik. A tar­talmi munka azonban még nem alakult ki, vagy,most van alakulóban. A ceglédi Kossuth művelődési központ vezetői sok hasznos gyakorlati ta­náccsal, tapasztalattal segíthe­tik az együttműködés érdemi kialakítását a társintézmé­nyekben. Megéri a fáradságot. Prukner Pál Pest megyei nemzetiségi együttesek a Nemzeti Galériában A ceglédberceli együttes német népviseletben. A Kórusok Országos Taná­csa, a Magyar Nemzeti Galé­ria, a KISZ budapesti bizott­sága, a Pest megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár a közelmúltban megállapodott, hogy ez évben először — a magyar együttesek mellett a Vasárnap kórusmuzsiJca a Nemzeti Galériában című so­rozatban a megye délszláv, né­met, szlovák, mintegy 150 da­losát szerepeltetik a budavári palotában. A Galéria a műso­rok után tárlatvezetést bizto­sít a fellépő csoportok tagjai­nál. A program végrehajtása februárban kezdődött. Vasár­naponként 11 órakor megyén­ket már képviselte Érd buko­vinai műsorával, Nagy Imre román festőművész kiállítá­sán, átütő sikerrel. Április 4-én a tököli délszláv, a ceg­lédberceli német és a nagytar- csai szlovák csoportok adnak 15—20 perces műsort. Május 2-án — ugyancsak 11 — a pemázi délszláv, a Tavasszal kezdődik A nyári program Elkészült Pest megye idei nyári rendezvényeinek prog­ramja. Tavasszal kezdődik és csak ősszel ér véget A gödöllői járásban április 11—12-én tartják Veresegyhá­zon a népi hagyományokat őr­ző együttesek országos bemuta­tóját és az együttesvezetők konferenciáját. Július 20. és augusztus 20. között pedig Pé- celen, a Zenélő kastély hang­versenysorozatot. A nagykátai járásban a tá- piógyörgyei szociális otthon és a tápiószelei Blaslcovich Mú­zeum ad otthont komolyzenei hangversenyeknek. A ráckevei járás kimagasló nyári eseménye az Idén is az apajpúsztai kiskunsági pásztor- és lovasnapok, július 24—25-én. A tervek szerint ezen a két na­pon díj hajtásra, minősítő, te­rep- és díjugrató versenyre, lo- vasfutballra, amatőr együttesek és népdalénekesek bemutatójá­ra kerül sor. Szeptember 5-én rendezi a négy. szigeti község a hagyományos szüreti napot. A szentendrei járásban a szerb szolások jegyében bo­nyolítják le a Pomázi nyár elnevezésű sorozatot, Visegrá­dion Mátyás király egykori pa­importált eenfrfpyigca. km csak TisoFt OTP-hitel Csak a KERAVILL—nál kapható! vidékre Is szállít a kb*avhjl áruház lotája szolgál a reneszánsz ze­nei esték színhelyéül. A váci járásban, június 26. és július 10. között tartják meg a Dunakeszi művészeti napokat, július 31. és augusztus 1-én pe­dig a gödi Fészek emléknapo­kat. Zebegényben újra lesznek zenés-irodalmi hétvégék április 15. és október 15. között. Meg­rendezik a Két nap a múzeum­ban elnevezésű ifjúsági kirán­dulásokat, a képzőművészeti szabadiskolát július 12. és au­gusztus 8. között. Két klasszi­kus zeneszerző, Haydn és Mo­zart művei csendülnek fel jú­lius 10-én és augusztus 7-én a vácrátóti botanikus kertbeli koncerteken. Négy hangver­senyt tartanak július 4. és au­gusztus 15. között Póton, a mű­emléktemplomban. Május else­jén lesz a kemencei majális, szeptember 18—19-én Szokolyán, a Mányoki Ádám emlékünnep­ség. Szeptember 13-én kezdődik és november elsejéig tart a Fó­ti ősz, melynek keretében ren­dezik meg a Garay, és a Fáy- emlékünnepélyeket, a Berda József-estet, a szüretet és a ha­gyományos fóti Párbeszédet. Nagykőrös a színhelye május 14—15-én a IV. egészségügyi és környezetvédelmi amatőrfilm­szemlének. Vácott április 9—10-én ren­dezik meg a II. országos zeneis­kolai gitárversenyeket. Nyáron, a Vak Bottyán Múzeum ud­varán szabadtéri hangverse­nyekre kerül sor. Szentendrén az idén is igen változatos nyári programot ál­lítottak össze, mely a Teátrum előadásai köré csoportosul. A tavalyi sikeres előadást ismét­lik meg ebben az évben: a La Mancha lovagja című musicalt. Kmetty János-emlékkiállítás nyílik június 27-én a Művész- telepi Galériában, július 4-én avatják fel a Népművészetek Házát. Július 18-án a Teátrum­ban szerb napot • rendeznek, amelyet Vujiesics Tihamér mű­veiből összeállított hangver­seny zár. órákor soly­mári német és a maglódi szlo­vák csoport produkcióiban gyönyörködhet a Galéria kö­zönsége. Kusnyár János, nemzetiségi közművelődési szakfelügyelő Új klubakció Felszerelések, központi támogatás Az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága és a KISZ Központi Bizottsága rendezésében ked­den, a Fővárosi Művelődési Házban országos értekezletet tartottak az állami, társadalmi és tömegszervezetek közműve­lődési szakembereinek részvé­telével. A tanácskozáson megvitat­ták az ifjúság kulturális ellátá­sáról hozott minisztertanácsi határozat végrehajtásával kap­csolatos további feladatokat. Az értekezleten meghirdet­ték az ifjúsági klubok tartalmi munkáját gazdagító új klubak­ciót, ennek keretében a klubok különböző technikai felszerelé­seket, illetőleg központi támo­gatást kapnak. — Együttműködési szer­ződést ír alá e héten a Dé­ryné Színház és a kistar- csai alapfokú rendőriskola. A színtársulat tagjai több ízben pódiumra lépnek majd az iskolában, melynek nö­vendékei szervezetten láto­gatják a társulat előadá­sait, közös anketokat is rendeznek majd. A cseSisziovák kultúra ünnepi hangversenye A Linha Singers vokálegyüttes bemutatkozása Megérdemelt közönségsi­kert aratott a prágai Linha Singers vokálegyüttes, mely a Csehszlovák Kultúra ma­gyarországi tevékenységének 25. évfordulója alkalmából adott hangversenyt a Zene- akadémia kistermében. Old- rich Tesarik, a Csehszlovák Kultúra igazgatójának meg­nyitója után a Linha Singers együttes saját zenei átiratait mutatta be Schubert, Csaj­kovszkij és a nálunk kevésbé ismert cseh barokk zeneszer­zők, Linek Jirovec, Jan Vent, Vanhal műveiből. A hangzás tökélye biztos tudáson ala­pult és -az»«. , a dwvaíásér/.e- ten, mely 'r“S*)l^I5íáda£' te­kinti az ismeretlen cseh és szlovák szerzők művészeté­nek felderítését. A cseh zene tonalitása és embersége — mint hallottuk —, semmivel sem alacsonyabb rangú, a ko­rabeli ismertebb német ba­rokk zenénél, a bécsi klasz- szikusoknál és a lengyel ze­nei romantikánál. Bebizonyo­sodott, hogy a hatásfok elté­rése ellenére a környező né­pek kultúrája azonos-hasonló minőségrenden alapul. Ügy is mondhatnánk, hogy a mű­vek Linha Singers feldolgo­zásaiban jelzik a népi for­rás bőségét mindenütt, jelzik, hogy minden nép tehetséges. Ezt igazolta Roman Bonhardt zongoraművész hibátlan tech­nikával előadott műsora, Ha- csaturján, Mozart, Beethoven, Chopin adaptációja. Kiemel­kedett Debussy értelmezése; Az elsüllyedt katedrálist drá­mai erővel szólaltatta meg. .. Csak egyet sajnálunk, hogy 'níatyar szerző — Liszt, Bar­tók, Kodály — muzsikája nem hangzott el, pedig igazolhatta volna éppen ezen ünnepi órákban a magyar és cseh zene szövetségét, céljainak, megoldásainak baráti párhu­zamát. értékének európai magaslatát. L. M. ÁPRILIS 1-TOL ÁPRILIS 7-IG CEGLÉD, Szabadság 1—4: Csillag a tüldöu I—II. Lsti előadáson: 1—4: Pisztolypárbaj 5—7: Váltságdíj CEGLÉD, Kamara 1—4: Gábor diák 5—7: A kis Mikula kapitány GÖDÖLLŐ 1—4: Gawein és a zöld lovag 5—7: Csempészek nyomában SZENTENDRE 1— 4: Folytassa, Kleo! 5— 6: Egy király New Yorkban 7—8: Ne féljetek a szerelemtől VÁC. Madách Imre 2— 4: Elszakadás* 5: A fe.i nélküli lovas 6— 7: Bekötött szemmel ABONY 1—2: Ha megjön József* 3— 4: A királynő nehéz napja 5—7: A londoni férfi BUDAÖRS 1— 4: Vörös rekviem 5— 7: Folytassa, cowboy! DABAS 2— 3: Elveszett kutya 4— 5: Dal a szerelemről 6— 7: Még néhány perc a béke DUNAHARASZTI 1—2: Egy király New Yorkban 3— 4: Csempészek nyomában 5— 6: A hosszú búcsú DUNAKESZI VÖRÖS CSILLAG 1—2: UHomfl 3—4: A Nagymedve fiai 5—7: Elszakadás* • Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 1: Veronika visszatér 3— 4: A vadon kiáltása 5: Elszakadás* 7—8: Farkassziget rejtélye ÉRD 1: Vörös rekviem 4— 6: Gyémánt Lady 7—8: Csárdáskirálynő FŐT 1— 4: Én és a tábornok 5— 6: Ballagó idő GYÄL 1: Bosszúállók 2— 3: Követem a kijelölt irányt 4— 5: A sakál napja KISTARCSA 1—2: A londoni férfi 3— 4: Ne féljetek a szerelemtől 5— 6: Gawein és a zöld lovag NAGYKATA 1— 4: Rejtelmes sziget 5—7: Kutyahüség PILISVÖRÖSVAR 2— 3: Az öreg 4— 7: A fekete farkasok üvöl­tése POMÁZ 1— 2: Ne féljetek a szerelemtől 3— 6: Nyomorultak I—II. RÁCKEVE 1: A kaktusz virága 2— 4: Gjnlkosságok péntek este 5— 6: Csillag a földön I—II. SZIGETSZENTMIKLÓS 1—4: Folytassa, cowboy! 5—6: Ne féljetek a szerelemtől

Next

/
Oldalképek
Tartalom