Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
1976. MÁRCIUS 30., KEDD 3 KMOUíP A hatékony munkaerő-ga zdáíkodásról A Munkaügyi Minisztérium és Pest megye vezetőinek megbeszélése Százhalombattán Hétfőn délelőtt Százhalombattán, a Dunam-enti Hőerőmű Vállalatnál került sor — a megyék és a tárcák immár hagyományosnak tekinthető megbeszélései keretében — a Munkaügyi Minisztérium és Pest megye vezetőinek találkozójára. A tárca irányítóit, élükön Karakas László miniszterrel, a párt Központi Bizottsága tagjával, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke és Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára fogadta. Az eszmecsere bevezetőjeként a rövid, írásos összefoglaló anyaghoz dr. Rév János, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A nyílt és őszinte hangú megbeszélés elsősorban azokat a sajátos körülményeket elemezte, amelyek Pest megye dinamikusan fejlődő gazdasági helyzetét, az infrastruktúra bővülését jellemzik. A gyors ipari növekedés érthetően kihatott és kihat a jövőben is a munkaerő-gazdálkodásra. A megye iparában napjainkban száztízezren dolgoznak, s a létszám további jelentősebb növelésére nincs lehetőség. Éppen ezért a következő esztendőkben a munkaerő ésszerűbb átcsoportosítására és a vállalati belső tartalékok feltárására kell a fő figyelmet fordítani. Szó esett a megbeszélésen arról is, hogy nagy körültekintéssel kell eljárni mindenütt az alacsony hatékonysággal dolgozó kisebb üzemek megszüntetésénél, mert hiszen sem a termelői felhasználás, sem a lakossági fogyasztás nem kerülhet veszélybe elhamarkodott intézkedések, miatt. A megfontoltság természetesen nem azonos a lassúsággal, s mind a minisztérium, mind a megye vezetői hangsúlyozták, hogy a következő hónapokban fokozott munkával feltárják az itt kínálkozó lehetőségeket. Elismeréssel szólt a munkaügyi miniszter arról a munkaügyi, szakoktatási és szociális tevékenységről, amelyet a megyei pártbizottság, a megyei tanács, illetve ez utóbbi szak- igazgatási szervei a IV. ötéves terv időszakában kifejtettek. A miniszter hangsúlyozta, hogy jelentős munkaerő takarítható meg az üzem- és munkaszervezés alkalmazásával. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a szervezés korántsem általában folyik, hanem nagyon is konkrét teendők állnak középpontjában. Sokféle szemszögből elemezték a résztvevők a szakképzés bonyolult teendőit, s egységesen megállapodtak abban, hogy Tények, tennivalók A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság negyedik ötéves tervének teljesítéséről — amit a lapok, így lapunk is vasárnapi számukban ismertettek — hagyományos módon tények tömör seregét tárja elénk. E tények többsége arról tanúskodik, hogy a népgazdaság különböző ágai a tervezettnek megfelelően fejlődtek, a számítottnál nagyobb mértékben nőtt a nemzeti jövedelem, a célnak megjelöltnél több lakás épült fel, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme ugyancsak a középtávú programhoz rögzítettnek megfelelően alakult. Summa summárum: kedvező tények sokaságáról beszélhetünk. Hasonló a helyzet, ha szűkítjük a kört, s a megye öt év alatt megtett útját vesszük szemügyre. Az ipar például minden esztendőben az országos átlagot meghaladó léptékkel bővítette termelését — évenként 7,3 százalékos volt a gyarapodás —, sikerült túlhaladni a lakásépítés tervét, 36 ezer helyett több mint negyvenezer új otthon került tető alá, a kiskereskedelmi forgalom emelkedése pedig 70 százalékkal állt fölötte 1975-ben az 1970. évinek. Jogosnak látszik tehát a megállapítás: többet és jobban dolgoztunk, mint a megelőző öt esztendőben. Mégis szerényebben kell fogalmaznunk, hogy megláthassuk a tények mögött rejlő tennivalókat. A haladás ugyanis kétségbevonhatatlan, de — menete nem volt zavartalan. Indokolt kérdés: mennyiben magyarázzák ezeket a zavarokat rajtunk kívül álló okok, s mi az, ami saját munkánk gyengeségeire, szervezetlenségére vet fényt? ITádár János, a párt Központi Bizottsága első titkára xv a budapesti pártaktíván — 1976. február 4-én — arra figyelmeztetett, hogy a cserearányok romlását, mint tőlünk független okot, most már soroljuk a gazdálkodás természetes tényezői közé, s a siránkozás helyett fordítsuk figyelmünket a tőlünk függő jellemzőkre. A negyedik ötéves terv végrehajtásáról közreadott jelentés is megerősíti e tanács jogosságát. Tagadhatatlan ugyanis, hogy — csupán néhány elemet érintve — a termékszerkezet változtatásának lassúsága, a beruházási tevékenység hatékonyságának alacsony foka, az élőmunka minél gazdaságosabb kamatoztatásának elmaradottsága fölösen rak súlyos terheket a népgazdaságra. Tavaly például a megyében kilencmilliárd forintnál nagyobb összeget költöttek beruházásokra. S ugyan a korábbihoz mérten javult valamelyest a kivitelezések szervezettsége — ainit néhány termelőegység határidő előtti átadása bizonyított a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál —, az általános kép még mindig távol áll a kívánatostól. Elég itt megemlíteni, hogy a megye szocialista építőipara öt esztendő alatt gépeinek számát és teljesítőképességét megkétszerezte, a berendezések kihasználtsága viszont semmit sem javult, ugyanolyan alacsony, mint volt 1970- ben. Magyarázat természetesen mindenre akad, de aligha kell bizonygatni: a magyarázatokból nem teremtődik új érték, nem nyílnak friss források a gazdasági növekedéshez. Minden mérlegelésnek akkor van értelme, ha nem pusztán a tények összegezésére szorítkozik, hanem fölfedi a tények sűrítette tennivalókat is. Még inkább igaz ez olyan esetben, amikor fél évtizedet veszünk szemügyre, mint most, a negyedik ötéves terv teljesítésekor. Kérdés azonban, hogy mennyire kerülnek felszínre helyben a tanulságok, mennyiben befolyásolják a további tennivalókat? jV'1 eggyőződésünk ugyanis, hogy a termelők egy része — az iparban éppúgy, mint a mezőgazdaságban — nem fordít kellő figyelmet azokra a tapasztalatokra, amelyeket a lezárult középtávú tervidőszak kínál. Igaz, például az ikladi Ipari Műszergyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában meglehetős aprólékossággal boncolgatják — nyilvánosan is, munkásgyűlésen, termelési értekezleteken — a megtett út tanulságait, de korántsem nevezhetjük ezt általánosnak. Lehetőségeink nagyobbak, mint tényleges eredmények. Ma itt található mindenfajta jövőbe vezető út kiindulópontja. Abban, hogy összhang teremtődjék a rendelkezésre álló források és az elért célok között. a következő esztendőkben a gondok enyhítését elsősorban a képzésben részt vevők szakmai összetételének változtatása kínálja. Ugyancsak szükség van arra is, hogy a januárban elrendelt alkalmazotti létszám- felvételi zárlatot a vállalatok ne tragikus eseményként fogják fel, hanem ösztönzésként az ésszerű munkaszervezésre, az alkalmazotti létszám felülvizsgálatára és egészséges kialakítására. Újra és újra visszatérő gondolata volt a minisztérium és a megye vezetői között folyó eszmecserének, hogy nemcsak lehetséges, hanem szükséges is a különböző szervek együttműködésének javítása, mert hiszen a hatékony és távlati munkaerő-gazdálkodás nem kizárólagos tárcaügy, s nem is csupán a tanácsok illetékes szakigazgatási szerveinek dolga. A jobb koordináció, a fejlesztési elképzelések időbeli egyeztetése, sok olyan gondtól mentheti meg mind az ágazati irányítást, mind a területileg illetékes tanácsokat, amelyek a későbbiek során akár a termelő, akár a nem termelő ágazatokban komoly zavarokat okozhatnak. Balogh László, a megyei pártbizottság titkára hívta "fel arra a figyelmet, hogy a megye ipartelepítési tevékenysége mindenben megfelelt a párt- és kormányhatározatoknak, azaz a ma mérhető munkaerőgondokat nem lehet úgy felfogni, mint amelyek esetleges téves, irányú ipartelepítés következményei lehetnének. Nem arról van szó tehát, hogy e területen korábbi mulasztásokat kell korrigálni, hanem arról, hogy meginduljon — lehetőleg szervezett formában — a vállalatok, munkahelyek közötti átcsoportosítás, azaz a munkaerő elsősorban oda áramoljon, ahol foglalkoztatása népgazdasági szemszögből a leghatékonyabb. A minisztérium és a megye vezetői több konkrét teendőben is megállapodtak, mivel az egyes kérdések részletes vizsgálata, majd a szükséges intézkedések megtétele elősegítheti a munkaerő-gazdálkodásban, illetve a jövedelmi színvonalban meglevő feszültségek enyhítését, feloldását. Az átfogó kérdések tárgyalása után a résztvevők meghallgatták Tóth Istvánnak, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat igazgatójának tájékoztatóját, a magyar villamosenergia-ipar legnagyobb termelőegységének munkájáról, majd ezt követően a vendégek meglátogattak néhány üzemrészt. Délután a tárca vezetői megyei vendéglátóik kíséretében felkeresték az érdi szakmunkás- képző intézetet. M. O. JÁRÁSRÓL - JÁRÁSRA (7.) Szerényen, de m Növekvő terméshozamok, szakosodé állattenyésztés a ceglédi járásban Lenn az Alföld tengersík vidékén, ahol egy homokdomb már magaslatnak számít,. a a szántás-vetés hagyományai szinte István királyig nyúlnak vissza, amikor idegenből behívott papjai a kereszténységgel együtt a földművelésre is megtanították őseinket. Ilyen tengereik vidék Pest megyében : a ceglédi járás. A megye egyik éléstára. A járás elmúlt ötesztendei fejlődéséről, a további céljairól, lakosságának gyarapodó anyagi és szellemi jólétéről Bállá János, a járási pártbizottság első titkára nyilatkozott. • Beszéljünk talán elöljáróban a járás gazdasági szerkezetéről, arról az általános helyzetről, amelyben a lakosság hozzálátott az V. ötéves terv feladatainak megoldásához. — Járásunk mezőgazdasági jellegű. Ez mindenkor meghatározza a pártszervezetek tevékenységének fő irányát: az alapszervezetektől a járási pártbizottságig, politikai munkánk elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésére irányul. A két nagy gazdasági ágazat — a mezőgazdaság és az ipar — arányait leginkább termelési értékükkel lehet jellemezni. A járás mezőgazdaságának termelési értéke a IV. ötéves tervbein 90 százalékkal nőtt: az 1970. évi 700 millióról a tervidőszak végéig egymilliárd 37S millió forintra! Ebben a járási székhely, Cegléd mezőgazdaságának eredményei nincsenek benne. Az ipar termelési értéke is emelkedett: 1970- ben 224 millió forintot tett ki, tavaly pedig 400 milliót. A fentiekből is kitűnik, hogy o céglédi járás fontos szerepet játszik a megye mezőgazdasági életében. — Röviden a növénytermesztésről: a vetésszerkezet a terv szerint alakult, a hozamok emelkedtek. Búzából a tervezett 25 mázsa helyett 31—32 mázsát, kukoricából csaknem 50 mázsát takarítottunk be hektáronként. Voltak viszont gondjaink is: hiába fejlődött megfelelően a kertészeti termelés, a lakosság teljes ellátását nem tudta biztosítani. Nem sikerült a kitűzött célokat elérni a szőlő- és gyümölcstelepítésben, és a rekonstrukciókban. Mindezeknek objektív és szubjektív okai voltak; az anyagi alapok hiányán kívül ugyanis közrejátszik a szakmai előkészítés hiánya és a bátortalanság is. — Az állattenyésztés eredményeiről: a megye összesen 50 szakosított tehenészeti telepe közül 15 itt van; ezek Cselekedetei a haladás ügyét szolgálták Emlékezés Gyomron Rákóczi születésének 300. évfordulójára J ságának titkára, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Aranyosi László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Galbi- csek Károly, az SZMT elnöke, Berla Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára, Kozák Sándorné, a monori járási pártbizottság titkára, Bencsik Mihály, a monori járási hivatalvezetője is. Az ünnepséget Kovács An- talné nyitotta meg. Emlékbeszédet Juhász Róbert mondott. Rákóczi alakja — mutatott rá bevezetőjében — a nemzeti felemelkedés, a szabadság jelképe. A magyar haladó mozgalmak mindig is így tekintettek rá. S így értékeli őt szocializmust építő korunk is, amely vállalja a nagy fejedelem életét éfe tetteit. A továbbiakban a szabadságharc eseményeit áttekintve Rákóczi belpolitikáját és külpolitikai törekvéseit értékelte az előadó, s kiemelte, hogy a fejedelem a haladást szolgálva cselekedett. Ezt igazolja többek között, ahogyan leküzdötte a vallási ellentéteket, s a szabadság jelszavával ösz- szefogta a hazánkban élő nemzetiségieket. Ezért maradt meg alakja — a folklór bizonysága nagyrészt a IV. ötéves tervben alak ültek. Tehenészeti telepeink feltöltöttsége 90 százalékos — 1976. végére el kell érnünk a 100 százalékot! —, a járás tejtermelési átlaga 1975. végén 3200 litert ért el. Most azt a célit tűztük magunk elé, hogy néhány élenjáró téeszühk termelési tapasztalatait elterjesszük mindenütt a járásban. Az V. ötéves tervben tovább kívánjuk növelni a szarvasmarha-állományt, és a fajtajavítás segítségével megközelíteni az 5000 literes tejtermelési átlagot. • Az iparról — gondolom — rövidebben beszélhetünk. — Járásunk legjelentősebb ipari üzeme a Mechanikai Művek aibonyi gyáregysége, ahol jelenleg mintegy 360 ember dolgozik. Ezt — a telefongyártás felfutásával párhuzamosan — 1977. végéig 700-as létszámúra fejlesztik. Többről nem lehet szó, hiszen már ezt a munkaerőtöbbletet is Törteiről, Jászkarajenőről kell biztosítani. Ugyancsak Abonyban van a Nagykőrösi Konzervgyárnak gyáregysége — amely általában 250—300 munkaerőt, főleg nőt foglalkoztat — és egy téglagyár. Ezenkívül néhány vas- és építőipari szövetkezetünk van csupán, amelyeknek központja Cegléden székel. — Az V. ötéves tervben a Mechanikai Műveken kívül bizonyos fejlesztés várható a konzervgyárban, és elkészül az albertirsai fogadóállomás. Nagyobb ipari üzem létrehozását a járás munkaerőhelyzete nem teszi lehetővé, ilyet nem tervezünk. • Milyen sikereket könyvelhet el a járás a teiepülésfej- lesztéshen, a kommunális ágazatban, és mik a további tervek? — Egy-egy kis lépéssel e téren is előbbre jutottunk a IV. ötéves terv során. A szociális követelményeiknek nem megfelelő lakások szanálására, és 17 Cs-lakásra kaptunk célcsoportos beruházási keretet Törteién, Albertirsán és Abonyban; ez meg is valósult. Öt év alatt járásunkban 93S lakás épült magánerőből, jórészt családi házak formájában, kisebb részben tömbépítkezésben. A tervezett 15 kilométer helyett megépült 29,5 kilométernyi vízvezeték — s megoldódott a vízellátás Ceglédber- celen és Abonyban —, 19,7 kilométer helyett a villanyhálózat 27 kilométerrel bővült, és teljesítettük 40,8 kilométeres járdaépítési tervünket. Hála a társadalmi összefogásnak, az szerint — más népek emlékezetében, s ezért ünnepük meg születésének évfordulóját | hazánk határain kívül is. Rá- j kóczi a haza és a haladás ügyét I elválaszthatatlannak tekintette. I A nagy tapssal fogadott ün- j népi megemlékezés után mű- í vészi műsor idézte a résztve- | vők elé a fejedelem alakját és 1 a szabadságharc korát. Bes- I senyei Ferenc, a Madách Színház művésze drámai hatással mondta Rákóczi híres gyöm- rői beszédét. Ezután Az idők látása címmel magas színvonalú zenés irodalmi öszeállítást mutatott be — jórészt korabeli anyag felhasználásával — Dőry Virág, Verdes Tamás, Somhelyi György, a budapesti Irodalmi Színpad tagjai és Bordás György operaénekes. Közreműködött Benkő Dániel lantművész. ★ Szombaton reggel huszonnyolc gyáli úttörő és az őket kísérő ifivezetők és tanárok utaztak Kassára. II. Rákóczi Ferenc sírjához.- hogy ott emlékezzenek az úttörőcsapat névadójára. A kassai dóm kriptájában levő sírra háromszáz szál szegfűt és a Pest megyei KISZ-bizottság koszorúját helyezték el. i í Az országgal együtt Rákóczi | születésének 300. évfordulójára emlékező Pest megye jubileumi ünnepségét vasárnap délelőtt Gyomron rendezte meg a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága és a megyei tanács. Abban a községben, amelynek határában — a szabadságharc emlékezetes eseményeként — elhangzott a nagy fejedelem egyik leghíresebb, hadba hívó, harcra szólító beszéde. A gyömrőiek, akik büszkén ápolják községük Rákóczi-hagyományait, ünnepségeiket már szombaton megkezdték. Az úttörők egész napos programmal áldoztak a jubileumnak. Délelőtt csapatgyűlést tartottak, délután a mándi réten megkoszorúzták a szabadságharc emlékművét, majd tábortüzet gyújtottak. A művelődési házban, a megyei ünnepség színhelyén, levéltári és más dokumentumok, anyagok másolataiból Pest megye a kuruc korban címmel kiállítás nyílt. A vasárnapi ünnepségen megjelent Juhász Róbert, a Rákóczi-emlékbizottság titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei bizottüzemek, a téeszek és a lakosság á d ozatkés zség ének, a tervezett 100 helyett 375-tel bővült az óvodák befogadóképessége. Ugyancsak társadalmi összefogással újultak meg az abonyi központi iskolák, s ennek köszönheti létrejöttét a terven felül épült négytantermes, napközi otthonos kocséri általános iskola, amelyet a fel- szabadulás ünnepén avatunk fel. Végül e témakörben szólni kell arról a két ifjúsági üdülőtáborról — a baliaitonszárszói- ról és a sailtgóbámyairól —, amely a járás gazdasági egységeinek anyagi hozzájárulásával épült, és egyszerre 180, illetve 150 fiatal üdültetésére alkalmas, tíznapos turnusokban. • Miként fejlődött a kulturális ágazat, és mit remélhet az új ötéves tervben? — A két kocséri tsz és a községi tanács anyagi összefogásából, egy kis megy ei támogatással épült napközi otthonos iskolát már említettem. Szó volt az iskolafelújításokról és az óvodabővítéseikről is. Ezeken kívül Törteién gyermekkönyvtár, az abonyi Ság- vári és Jó2sef Attila tsz-ben egy-egy tsz-klüb nyílt, és pinceklubot épített a Hazafias Népfront abonyi nagyközségi bizottsága. A művelődés terén az a legnagyobb eredmény, hogy a IV. ötéves terv végére a járás valamennyi községi művelődési háza közös fenntartásba került; a termelőszövetkezetek anyagi hozzájárulásuk ellenében szerződésben biztosított beleszólási jogot kapnak a művelődési házak tevékenységébe. Most vannak alakulófélben azok a társadalmi bizottságok, amelyek — együttműködve a művelődési házak vezetőivel — az együttműködési szerződések végrehajtását hivatottak elősegíteni, azt a célt, hogy a művelődési házak minden községben legyenek a közművelődés bázisai, irányítsák a klubmozgalmat, az ismeretterjesztést, a szakmai és az általános műveltség gyarapításának munkáját. — Fejlesztési terveink továbbra is szerények, de megalapozottak. Központi keretből 11 tanterem építésére kaptunk lehetőséget, ezt mi — társadalmi munkával, anyagi hozzájárulással — tizenötre igyekszünk felkerekíteni. Nagyon meggondoltan kell gazdálkodnunk, mert fejlesztésre és felújításra a központi keretből összesen 121 milliót kapunk az ötéves tervben, s a községek saját bevételével ez 342 millió forintra egészül ki. Ezt kell beosztani Albertirsa és Mikebuda vízellátásának megoldásától Abony közművesítéséig, mindenre úgy, hogy a legfontosabbakra jusson. Dán- szentmiklóson a Micsurin Tsz kezdeményezésére művelődési ház épül az V. ötéves tervben. Már az idén 2 millió forintot tartalékolt e célra a közgyűlés, és számítanak az ott lakók társadalmi akcióira is. Nagy öröm, hogy 1980-ig 30 állami lakás építésére kaptunk keretet Abonyban, Albertirsán, Ceglédbercelen és Törteién; orvos- és pedagógus szolgálati lakások készülnek majd, s mi a tanácsok bevételeiből és ágazati hozzájárulásból megtoldva, összesen 51 ilyen lakást szeretnénk felépíteni. — Céljaink egyben megszabják a feladatokat is. Valamennyinél számítunk a lakosság támogatására, a dolgozók fegyelmezett termelő munkájára, a kommunisták példa- mutatására. A járási pártbizottság és valamennyi párt- szervezet részletes, pontos cselekvési programmal rendelkezik. A tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések jó alkalmat adnak arra, hogy ki-ki tisztába jöjjön tennivalóival, azzal, hogy mint embertől, kommunistától és dolgozótól mit vár tőle a párt, a társadalom — fejezte be a beszélgetést a járási pártbizottság első titkára. Nyíri Éva
