Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

, Klubok, kiképzési bázisok Jó együttműködés a honvédelmi nevelésért III. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1976, MÁRCIUS 24., SZERDA JiibHdumi közgyűlés Legfontosabb a lakásépítés Kibővített tanácsadó testü­leti ülést tartott a gödöllői já­rási-városi MHSZ. Az ülésen részt vett Nyíri Tibor, a járási, valamint Kerek László, a vá­rosi pártbizottság munkatár­sa, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, és Benedek Já­nos, a városi tanács elnöke is. Jant László, az MHSZ járá­si-városi titkára tájékoztatta a járás és a város vezetőit va­lamint a honvédelmi munká­ban együttműködő szervek képviselőit, a szövetség honvé­delmi nevelőmunkájáról. Az MHSZ vezetősége és az irányítása alá tartozó klubok az 1973 és 1975. közötti terv­időszak feladatainak végre­hajtását az MHSZ főtitkárá­nak, továbbá a megyei titkári utasítások, intézkedések, to­vábbá a pártbizottságok és ve­zetőségek irányítása alapján végezte. Jant László megálla­pította, hogy a kétéves terv­időszakban továbbfejlesztették azokat a feltételeket, amelyek sokoldalúan segítették elő a munka minőségi színvonalának emelését s megteremtették a magasabb szintű honvédelmi képzés feltételeit, ezáltal felkészültek az új honvé­delmi törvény alapján rá­juk háruló feladatok vég­rehajtására is. Sikerült megteremteni azokat a feltételeket, mellek során előképzésben részesítették a bevonulás előtt álló fiatalokat. Megfelelően alakult a veze­tő- és irányító munka: hagy gondot fordítottak a szövetség társadalmi alapjainak szélesí­tésére és erősítésére. A haté­konyabb munkát segítette, hogy a szövetség tovább erő­sítette együttműködését az ál­lami és társadalmi szerveze­tekkel. A hosszú távú együtt­működési terveket akcióprog­ramokkal is kiegészítették. Az MHSZ feladatainak végrehaj­tásában, munkájának segíté­sében elsődleges szerepe van a párt irányító munkájának. Az elmúlt időszakban például Aszódon Túrán és Pécelen foglalkozott a pártvezetőség a szövetség munkájával; s ha­sonlóképpen segítették a helyi szervezeteket Bagón Galgahé- vízen Galgamácsán, Dányban, Isaszegen, Csömörön és Verse- gen is. A KISZ gödöllői járási bi­zottságával ugyancsak jó az MHSZ kapcsolata. Sikeresek A Thaly Kálmán által fel­fedezett, *s egy Ids módosítás­od végül eredetinek elismert kuruc balladákból tűnik elénk legvilágosabban, hogy né­pünk milyen szeretettel és ra­jongással bízott Rákócziban. Az Esztergommal szemközti táborban (1706) dombon áll Rákóczi sátra; „Jó kuruc vité­zek csak tegnap dombolták, / A földjét kezekben süveggel hordották / Urunknak sátora magas helyen legyen / Szép tábora fölött végig tekinthes­sen .. Az egykori szerző nem csak gyermeki rajongással látja Rákóczit, hanem észreveszi, fe­gyelmet követelő, szervező erejét is: „Éjten éjjel, amikor a lövés elhallgat, / Fényes tigrisbőrén Rákóczi nem nyug­hat, / Készíti híveit, híres vi­tézeit, / Fodor és Révay hajdú ezercit; / A2 palotás ezret, az Esze Tamásét / Csajági Jáno­sét, Lócziét, sok másét. / Ej- ten-éjjel egyszer az ágyú hár­mat szól, / Hát az sok kuruc az várra csak úgy nyomul.. .......hét zászlóval háltak” Gö döllővel kapcsolatban éppen erről a szervező mun­káról, s Rákóczi példaadó gondosságáról, áldozatkészsé­géről, nevelő törekvéséről' ma­radt néhány érdekes adat. Gö­döllő és környéke, valamint Pest megye egy része a Rá- kóczl-szabadságharc alatt ál­talában kunt,ekésen volt, de nagyon veszélves körülménvek között Szeged, valamint Pest például az együttműködés alapján rendezett emléklőver- senyek. Fontos feladatnak tekintet­ték a klubok továbbfejleszté­sét. munkát igyekeztek ki­terjeszteni a társadalom kü­lönböző rétegeire de megkülönböztetett figyel­met fordítottak az ifjúság­ra, továbbá a nők bevo­nására. ' Az MHSZ mindent megtesz az iskolai honvédelmi oktatás se­gítésére s sorkötelesek előkép­zésére, felkészítésére. Rend­szeresen megrendezik például a Vezess kiválóan! versenyt,, a sorkötelesek gépjárművezetői és egyéb jellegű képzésének előkészítése a tanfolyamok és a szakkörök feladata. Az MHSZ járási-városi tit­kára megállapította, hogy a járási klubhálózat — mely alapja a honvédelmi nevelő munkának — megfelel a kö­vetelményeknek, bár a lehe­tőségek nincsenek még teljes mértékben kihasználva. Az agitációs- és propagandamun­ka hatékonyságát segítették a laktanyalátogatások, a vetél­kedők, a kiállítások, technikai bemutatók. Az elmúlt időszak munká­ját lemárvé megállapítható, hogy a szövetség vezetői, tár­sadalmi aktívái éltek a jelen­tős fejlődés adta lehetőségek­kel, felelősséggel és lelkiisme­retességgel végezték munká­jukat. Felkészültek a honvé­delmi nevelő munka magasabb szintű, a honvédelmi törvény­ben előírt katonai előképzés végreha j tására. A járási-városi MHSZ mun­kájából adódóan szoros kapcsolatban áll a magyar és szovjet katonai alakulatokkal, a KISZ- szervezetekkel, a munkás­őrséggel, valamint minden olyan állami és tömegszervezettél amely önálló feladatként is foglalko­zik a honvédelmi neveléssel. A tanácsokkal az együttműkö­dés biztosítja a szövetség klubjainak működési feltéte­leit, segíti a kiképzési bázisok továbbfejlesztését és az adott területeken a honvédelmi ne­velés kiszélesítését. és Buda végig labamckézen maradt, s a császári és a ve­lük tartó rác rablócsapatok állandóan fellármázták ezt a vidéket, s olykor a nagyobb német seregek is; például 1705-ben és 1707-ben a kegyet­len Rabutin, akit Rabbátőn- nak neveztek. Rákóczi, akinek bázisa a Felvidék, csak cse­kély haderőt küldhet ide. Vé­gül is 1703. novembertől Szabó Máté ezerére bízták Pest me­gye védelmét, akinek vitézei is nagyrészt ugyaninnen va­lóit. Át a Dunántúlra Egy 1704 évből való össze­írás név szerint felsorolja a megye összes helységeiből a hadrakelteket. Közöttük jó pár gödöllői is szerepel. A gödöl­lői névsor is igazolni látszik azt a feltevést, miszerint a Pest megyei kurucok 65 szá­zaléka szegényparaszt, 10—15 százaléka egésztelkes, 10—12 százaléka féltelkes jobbágy, s ugyancsak 10—12 százaléka egyes tehetősebb jobbágyfamí­liák által felszerelt szegény rokon. Szabó Máté volt hatvani postamester ezere, amely a gödöllőieké is, hol itt — hol ott portyázik a rácok, németek visszariasztására, s győzelme­sen, derekasan harcok Ebben a seregben erős a jobbágyi ál­lapot megszüntetésére törekvő elem. Szabó Máté vieebadna- gva, Üjfalussy Ferenc. márciusában a váci fiskális, azaz kincstári szőlőkből oszio­A Gödöllői Építőipari Szö­vetkezet kultúrtermében már­cius 20-án, szombaton délelőtt tartották meg a szövetkezet, mérlegzáró közgyűlését, me­lyen megjelent Méray Tibor, a városi pártbizottság titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hi­vatal elnöke, Benedek János, a városi tanács elnöke, Boros Gyuláné dr., a KISZÖV elnö­ke, Kormos Zoltán, a járási­városi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke, valamint a gödöl­lői, az aszódi és a péceli test­vérszövetkezet képviselői. Asziafossk, fodrászok, cipészek Berencsi János, a szövetke­zet elnöke üdvözölte a megje­lenteket, majd Nagy Sándor, a közgyűlés elnöke felolvasta Rév Lajos OKISZ-elnök táv­iratát, amelyben köszöntötte a negyedszázados jubileumát ün­neplő szövetkezet tagjait. Az elmúlt 25 esztendő ese­ményeiről, eredményeiről Be­rencsi János beszélt a közgyű­lésen. Elmondotta, hogy a szö­vetkezet 19 kistarcsai kisiparos kezdeményezésére alakult meg 1951-ben. Tagjai kistarcsai, nagytarcsai és csömöri aszta­losok, fodrászok, cipészek vol­tak A kistarcsai anyaszövet­kezet 1964-ben egyesült a gö- döllőivel; s évek során három­szor is változtattak nevet. Időközben egyre inkább Gö­döllőn számítottak munkájuk­ra. Az első nagy feladatúik a Szabadság téri OTP-társashá- zak építésének megkezdése. A központi telephelyet 1976. no­vemberében alakították ki Gö­döllőn. A következő esztendő­ben ismét gyarapodott a szo­pat hajdúinak. Ezért a megyei nemesség igen haragszik. A portyával együttjár, hogy a had ide-oda száguld, ezt vi­szont a kemény Bottyán gene­rális nem szereti, akihez pe­dig csatlakozniuk kell 1705- től. Ezt írja Rákóczinak 1705. március 13-án Kákáról: „Sza­bó Máté és Zsámboki uram hadai hét zászlóval háltak éj­szaka Szadán és Gödöllőn, s reggel — az mint hallom az szadai gödöllei emberek refe­rálják, Heril (Heréd) felé nyo­multak bé, noha én Szabó Máté uramat tudósítottam volt, de minekünk bizony nem successáltak ...” (A ma­ga hadához rendelte őket Bottyán, de nem közeledtek.) 1705. áprilisában aztán mégis csak átkerültek Bottyánnal a Dunántúlra," s részt vettek az ottani hadjáratban, ezt azon­ban már megírta Horváth La­jos, a Gödöllő és Vidéke 1975. december 19-i számában, je­lezve további sorsuk bizony­talanságát is. Álellenség por alakban 1705. július 3-án Gyomron táboroz a fejedelem. A Duna felé ment volna, de Bercsényi hívására visszafordult, és el­indult Lipótvár felé, Eszter- házy Dániel tábornokkal együtt, akit „várőrző madár­nak” neveztek, talán — mert csonka lévén — hintóból ve­vetkezet létszáma, beolvadt a túrái építőipari szövetkezet. A KISZÖV a legnehezebb időkben egymillió forinttal se­gítette fejlesztésüket. A 25 esztendő eseményeinek ismertetése után Berencsi Já­nos a közelmúltban végzett munkáról beszélt. Többek kö­zött elmondta, hogy a IV. öt­éves terv időszakában jelentős méi'tékben emelkedett a mun­ka termelékenysége. Míg 1970- ben az egy főre eső termelési érték 125 ezer 700 forint volt, addig 1975-ben már több mint 176 ezer forint jutott egy tag­ra. Az öt esztendőt tekintve a többlettermelés 66 százaléka a termelékenység emelkedésé­nek köszönhető és csak 34 százaléka eredt a létszámnöve­kedésből. Az GKISZ elismerő oklevele ' A IV. ötéves terv időszaká­ban több mint 8 millió forintot fordítottak beruházásra: fej­lesztették a központi telephe­lyet, nagyobb és korszerűbb lett a gép- és a járműparkjuk. A személyi jövedelem is ma­gasabb lett, 1975-ben csaknem 40 ezer forint. Tevékenységi területük leg­fontosabb része a lakásépítés: 1964 óta 538 lakást adtak át. A szövetkezet pénzügyi hely­zete stabil, vagyonuk értéke 18,6 millió forint. Berencsi Já­nos hangsúlyozta, hogy az eredmények elsősorban a tag­ság összefogásának, szervezett, szorgalmas munkájának kö­szönhetők. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincse­nek gondok; nehézségeik van­nak például az anyagbeszer­zés területén. náit: „Ti vagytok azok a vi­tézek, akik hazátokat velem‘ együtt régi szabadságához oly közelgető állapotba helyhez- tettétek!” Július 4-én Rákos­csabára ért, július 7-én Isa­szegen és Gödöllőn is áthaladt, valószínűleg itt ebédelt, este beért Veresegyházra, ahol jú­lius 8-án pihenőt enged; 9-én már Vácott van, majd augusz­tus 11-én csatát veszít Herbe- ville fellenében Nagyszombat közelében, Pudmericznél, illet­ve Vöröskőnél. (Ezt ne té­vesszük össze az 1704. évi nagyszombati csatával!) Rákó­czi itt óvta vezéreit a hegyek közötti ütközettől, tanácsolván, hogy várakozzanak: az éhező ellenség majd lebocsátkozik, s a kurucok hajrájának kedve­zőbb lesz a sík terep. A vezé­rek mégis kierőszakolták a tá­madást. A csata aztán úgy ve­szett el,' hogy a lejtőn lefelé rohanó lovasság a saját maga által felvert port hátába ke­rült ellenséges csapatnak vél­te. Rákóczi szabályszerű, mo­dem taktikája jobb lett volna az elavult, a körülményeket nem mérlegelő hajrá helyett. A hadat azonban együtt tar­totta Rákóczi, s Bercsényi csakhamar kiköszörülte a csorbát, Modor, Bazin és Szentgyörgy alatti győzelmé­vel. Ez a környékünkből ki­induló hadj árait fényt vet ar­ra, hogy mennyi bajjal végez­te Rákóczi a szenvedésekbe belebódult népének nevelé­sét, még vezérei is vonakod­tak elfogadni az általa aján­lott, fontos együttműködést kívánó, szigorú francia hadtu­dományt. Mégis sikerült fenn­tartania a had erejét a foly­tonos élelmezéssel, szervezés­sel, központi irányítással. Heltai Miklós (Folytatjuk) ] A szövetkezetnek 273 dolgo­zója van, a tagok száma 218, és 17 a szaltmunkástanuló. A szövetkezet tevékenységének jelentős hajtóereje a szocialis­ta brigádmozgálom és a mun­kaverseny.' Kilenc szocialista brigádjuk van. A jubileumi közgyűlésen részt vett a szövetkezet két alapító tagja, a nyugdíjas, 94 éves Bachmann Konrád és Biliszk Sándor, aki ez alka­lommal vette át a Szövetlceze- zeti ipar kiváló dolgozója ki­tüntetést. Ugyanitt jutalmaz­ták meg öt-, tíz-, tizenöt éves hűséges munkájukért a törzs- gárdatagokat és a szocialista brigádok vezetőit. Benedek János tanácselnök hozzászólásában elmondta, hogy az ötéves terv során még többet várnak a szövetkezet­től, különösen a városfejlesz­tési tervek megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy sokat se­gítene a szövetkezet, ha vál­lalná egy négytantermes isko­la felépítését. Boros. Gyuláné dr. arról be­szélt, hogy a jövőben fontos feladat a műszaki színvonal fejlesztése. Elmondta azt is, hogy a gödöllői szövetkezet a megyében a legjobbak közé tartozik. Ezután átnyújtotta az OKISZ elismerő oklevelét a 25 esztendős, eredményes mun­káért. Az ötéves terv feladatai Orth Mihály főmérnök tá­jékoztatta a részvevőket az V. ötéves terv feladatairól, a soronkövetkező teendőkről. Fő feladatként a lakásépítést je­lölte meg. Fekete Béla főköny­velő mérlegbeszámolója után a fegyelmi és a döntőbizottság megválasztására került sor, majd megválasztották a két megyei küldöttet. Verseg nyelvjárása, szókin­cse leginkább a palóc tájhoz kapcsolódik. Fellelhetők viszont a községben olyan kifejezések is, melyek csak Versegre jel­lemzőek. összegyűjtésük gon­dos beszédmegfigyelést kíván, hisz alcik használják, legtöbb­ször nincsenek tudatában an­nak, hogy ezeket más falu szü­löttje nem érti. Vannak termé­szetesen olyan kifejezések is, amelyek csak hangzásukban különböznek a' köznyelvben használt szavaktól, mint pél­dául a föld, amit e vidéken fődnek ejtenek, másutt előfor­dul feüd, feöd alakban is. Versegen szép számmal hall­hatunk különleges, csak a fa­luban elterjedt szavakat. Ilyen a hastok is. Hallatára joggal gondolhatnánk, hogy valami­lyen tárolóról, esetleg ruhane­műről van szó. Valójában a hastok egy keményfából ké­szült, peremmel ellátott asztal, amit disznóvágáskor alkalmaz­nak. k A daku-t a hétkötetes értel­mező szótár tájszóként emlí­ti, rövid télikabát jelentéssel. Versegen a derékra kötött, hur- kaszerűen megcsavart ruhane­mű neve. Ugyanebben az ér­telemben használják a fari szót is, ami a szótárban nem található. A fari vagy más­ként daku a szoknya esési szö­gét módosítja. Ebből arra kö­vetkeztethetünk, hogy hallot­ták a faluban a daku szót, Plusz a tanácstagi alap Utak, járdák A gödöllői városi tanács ülé­se nemrégiben hagyta jóvá az idei fejlesztési alaptervét. A terv megállapítja, hogy a köz­lekedési alágazat fejlesztésére szánt összeg rendkívül ala­csony — 2 millió 400 ezer fo­rint. Amellett, hogy a, körze­tek az idén is megkapják a tanácstagi alapot, amelyre to­vábbi egyrÄilliö 29 ezer forin­tot fordít a városi tanács, a fejlesztési alapból származó költségekből a jogos igények­nek csak egy töredékét tudják kielégíteni. Az idén sor ke­rül a Városmajor út építésére, a Tavasz utca építésének meg­kezdésére, továbbá elkészül a Peresi utca burkolata. Gyalog­járót építenek a Szabadság té­ren, a Kastélypark szegélyén, a Tessedik kollégium előtt, továbbá a Martinovics utcá­ban. Vilaülés az MG!-ben Kamkjttok és a szmveszteség A Magyar Agrártudományi Egyesület erőgép-, energia- és automatizálási szakosztálya vi­taülést rendez a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet gö­döllői székházénak tanácster­mében. A március 25-én, csü­törtökön délelőtt kezdődő ülé­sen Sörös István, az MGI tu­dományos munkatársa tart vi­taindító előadást. A rendezvényen elhangzó előadás a gabonakombájnok áteresztőképesség-kihasználásá­nak és a szemveszteség jelzé­sének kérdéseivel foglalkozik. A vitaülésen ismertetik az MGI-ben kialakított szemvesz- teségjelző berendezést, a szer­kezettel kapcsolatos tapaszta­latokat, valamint a berendezés gyártásának terjesztésére vo­natkozó elképzeléseket. Új szerzemények Aszódon Az aszódi Petőfi Múzeum­ban a minap kiállítás nyílt, Üj szerzeményeink címmel. A múzeum ezen a kiállításon az 1975-ben gyűjtött anyagból mutat be értékes darabokat nem tudták, mit jelent, ezért más tárggyal kapcsolatban kezdték alkalmazni. (Érdekességként megemlít­jük, hogy például Hévizgyör- kön farinak nevezik, a kemé­nyített fehér alsószoknyát, amely arra szolgál, hogy jól kitartsa a felsőruhát.) A fosztás szó jelentésköri gazdagodást mutat. Nem csu­pán a műveletre, hanem ma­gára a csuhára is értik. Érde­kes kifejezés falunkban a szemvonó. Semmi köze sincs a szemhez, a szénvonóból ala­kul át, ami kemencében törté­nő sütéskor használt, horoló- szerű eszközt jelöl. E községben nem tesznek különbséget a pelyva és a tő- rek között. Ennek az az oka. hogy annak idején a cséplőgép a pelyva és a zúzott aprószal­ma egy részét nem választotta széjjel. Különleges névvel ille­tik Versegen a disznókarámo:: előfordul, hogy kulának is hív­ják. Nem ritka az ötletes népi szóalkotás nem. Ezek közé tar­tozik például a tarlóvar. A lábnak csúnya, általában geny- nyes megbetegedését a sérülés szerzési helyéről adták. A felsorolás természetesen nem teljes, de jelzésül szolgál­hat; népi szókincsünk ma is alakul, állandóan változik, s az élő beszédben hallott kifeje­zések érdemesek lejegyzésre. Be ne Mihály 1705| zényelt. Indulás előtt felbuz- dítia a háború hosszadalmas­sága miatt elcsüggedt kato­F. B. Rákóczi hada Gödöllőn (1.) Szabó Máté uram portyái Csiba József VÉRSÉGI TALLÓZÁS A farit derékra kötik KEMENCÉHEZ SZEM VONÓ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom