Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám
rtji MEGYEI 1976. MÁRCIUS 24., SZERDA Gazdaságpolitika és az üzemi élet kérdései Szakszervezeti aktívaértekezlet a váci cementműben •iSIMan Hogyan érvényesülnek a gazdaságpolitikai határozatok, demokratikus volt-e az idei termelési terv összeállítása — ezekre, és még több bér- és szociálpolitikai kérdésre keresett választ Gál László, a SZOT titkára, amikor tegnap a Cement- és Mészművek váci gyárába látogatott. Kíséretében volt Jámbor Miklós, a Szakszervezeték Pest megyei Tanácsának vezető titkára, valamint Papp József, a váci városi pártbizottság első titkára és Weisz György, a városi tanács elnöke is. A vendégeket Végh József, a CEMÜ vezérgiazgatója és Kol- tai Imre, a váci gyár igazgatója, valamint a bárt- és szak- szervezeti vezetők fogadták. Délelőtt a SZOT titkárát a vállalat, illetve a gyár vezetői tájékoztatták az elmúlt 5 év eredményéről, s az idén rájuk háruló népgazdasági feladatokról, az 1 millió 120 ezer tonna cement előállításával járó műszaki, termelési, munkaerő-gazdálkodási és értékesítési feladatokról. Ezután valamennyien megtekintették az üzemeket. A termelékenység emelése növeli a lehetőségeket Délutánra hívták össze a Szakszervezeti aktíva-értekezletet A baráti hangvételű, kötetlen beszélgetésre tisztségviselők, sab-tagok, műhelybizottsági titkárok és bizalmiak jöttek el, s nem tellett bele fél óra, az eszmecsere tükörképévé vált a vezetők délelőtti beszámolójának. A munkások észrevételeit tolmácsoló felszólalók többsége a jobb munka- feltételek megteremtésében látta az évi terv eredményességének alapját. Vagyis a tartalékalkatrész- és üzemanyagellátásában, a folyamatos munkaszervezésben. A munkaerőhelyzet, a létszámgondok egyre jobban szorongatják a gyárat, mivel Vác ipari üzemei könnyebb munkát kínálnak, jobb körülmények között, ezért nagy az elszívó erejük. Sokat várna az ösztönzőbb bérezési rendszertől. A tanácskozáson szóba került a 20 százalékos éjszakai pótlék felemelése is. Az új kollektív szerződés már 30 százalékban határozza majd meg a több műszakos üzem dolgozóinak éjszakai pótlékmaximumát, természetesen az erre fordítható bért a gyárnak kell megtermelnie. Elhangzott, hogy az idén 4,5 százalékos bérfejlesztést terveznek. A jövőben az új gazdasági szabályozó rendszer befolyásolja-e a törzsgárdatagság anyagi elis- merhetőségét? S a jelenlevők erre is választ kaptak: az idén már bér terhére nem fizethető ki számukra jutalom, viszont a törzsgárdatagok alapbérének emelésénél külön figyelembe veszik a gyárban töltött évek számát. Téma : a bizalmiak egyetértési joga Turóczy Dávid, a csomagolóüzem műhelybizottságának bérfelelőse elmondotta, hogy a nemrég végrehajtott normarendezéskor a bizalmik kifogással éltek, s a dolgozók javaslatait elfogadták, módosították a bérezési formát. Választ kért arra, hogy miért importál most 1 millió tonna cementet a népgazdaság, amikor a gyár silói tele vannak, de az építőipar és a TÜZÉP nem szállítja el a terméket. Emiatt áll a csomagoló is, 15 millió zsák a készlet. A választból kiderült, hogy az ország egész évi cementszükségletét a magyar cementipar nem képes megtermelni, a külföldi partner érdekei pedig úgy kívánják, hogy mór az év elejétől kezdje meg a folyamatos szállítást, attól függetlenül, hogy az építkezések csúcsideje még nem érkezett el. Ez; utóbbival magyarázható a csomagolóüzem problémája is. A tanácskozás résztvevői szinte kivétel nélkül felvetették a szakszervezetek XXIII. kongresszusán is központi témaként szereplő kérdést: a bizalmiak jog- és hatáskörének bővítését. Jeszenszky Ferenc, a villamosüzem műhelybizottságának tagja kifejtette: ha a bizalmi a személyi kérdések elbírálásánál — prémium, jutalom, lakásépítési kölcsön támogatásnál — egyetértési jogot nyerne, nőne a tekintélye is a dolgozók körében, de ugyanakkor o legreálisabb véleményt ő tudná mondani társairól, mert ott él közöttük. Mások az üzemi demokrácia további szélesítését látnák a hatáskörbővítésben. Tájékozottan, tágabb látókörrel A másfél órás beszélgetésből lemérhető, hogy a váci gyárban kollektív a vezetés, demokratikus a szemlélet. A szakszervezeti tisztségviselők nyíltan, kertelés nélkül elmondják, ha kell vitába szállnak a dolgozók érdekeit sértő intézkedésekkel, önkritikusan elismerték, hogy az aktívák jog- és hatáskörének bővítésével elengedhetetlenül szükséges a bizalmiak magasabb szintű képzése, hogy tájé- kozottan, a tények ismeretében tudjanak tárgyalni, a gazdasági partnerekkel, a vezetőkkel. H. A. A szocialista országok együttműködése segíti a lenipar fejlesztését OT EV ALATT A MEGYEBEN • • Ot új elektromos kirendeltség A Budapesti Elektromos Művek kilenc kirendeltsége dolgozik Pest megyében, közülük hétnek itt van az üzemi telephelye is. Többségük telepe és berendezése elavult, nem felel meg a követelményeknek. Elhatározták, hogy öt újat szerveznek, a régieket pedig korszerű berendezésekkel látják el, s decentralizálják az irányítást. Egyenértékszámok alapján osztották fel a területet, s ösz- szesen 12 kirendeltséget hoznak létre Pest megyében. A jelenlegi ötéves tervben öt telep építését kezdik meg. Új kirendeltség lesz Solymáron, Budaörsön, Kistarcsán, Szigetszentmiklóson és Vecsé- sen. Megszűnik az üllői, s helyette újat szerveznek Dabasori. Az általános tervtanulmány/ készítését még az idén elkezdi az Iparterv, s jövőre várhatók a kivitelezési tervek. Az előzetes számítások szerint mintegy 15 millió forintba kerül egy-egy kirendeltség építése, s öt év alatt 90 millió forintot költenek a gépek, berendezések vásárlására. NEMZETKÖZI KONFERENCIA KEZDŐDÖTT VISEGRÁDON Dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes nyitotta meg a tanácskozást Beck Tamás, az LSZV vezérigazgatója tartott bevezető előadást A szocialista országok lenipari összefogása, együttműködése a termelés szakosítása útján az eddiginél lényegesen jobb eredményhez vezethet — ez a megállapítás a baráti országok lenipari vezetőinek tavalyi konferenciáján hangzott el, s a résztvevők általános egyetértésével találkozott. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat kezdeményezésére akkor határozták el — többek között —, hogy évente megrendezik A lenipart fejlesztése elnevezésű konferenciát, másmás országbeli színhellyel. A szocialista országok lenipari szakemberei első alkalommal ezen a héten, március 23. és 25. között Visegrádon, a Hotel Silvanusban vitatják meg a fejlesztés feladatait, lehetőségét, a legkedvezőbb együttműködési formákat, ismertetik tapasztalataikat. A konferencia szervezője ezúttal is a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, valamint a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület. A kutatás és a termelés összhangja Dr. Bakos Zsigmond köny- nyűipari miniszterhelyettes köszöntötte tegnap délután a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel, az NDK-beli, a román, a szovjet és a hazai lenipari szakembereket, s kívánt mindannyiuknak eredményes tanácskozást. Mint hangsúlyozta, e konferencián mód nyílik megvitatni a legfontosabb kérdéseket, áttekinteni az egyes országok lenipari fejlesztési.tevékenységét. A lenipar jövőjét tekintve fmár eldőlt: a fogyasztók és felhasználók igénylik ezeket a termékeket, elihéz azonban szükséges a kikészítés színvonalának emelése. A távlati fejlesztés hazánkban is megkezdődött, évről évre növekszik a modern gépek száma, a termékszerkezet folyamatosan átalakul. E tevékenység meggyorsításához szükséges azonban a szervezetül-. Bakos Zsigmond köszönti a nemzetközi konferencia résztvevőit. Mellette Beck Tamás vezérigazgató. tebb munka, a kutatás és a termelés jobb összehangolása. A len és lentípusú szövetek előállításában a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia termelése mintegy négyötöd része a szocialista országokénak, így tapasztalataik is nagyobbak, alkalmazásuk o többi ország számára is feltétlenül hasznos. Ez a nemzetközi konferencia jó célt szolgál az egyes országok fejlesztési feladatainak megoldásához — állapította meg befejezésül a miniszterhelyettes. Koordinállabb munkamódszerekkel Beck Tamás, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója bevezető előadásában a konferencia céljairól szólt részletesebben. Őszinte véleménycsere, a kritika igénye A ceglédi beszélgetések tapasztalatai A XI. pártkongresszus határozatának megfelelően, Cegléden is megkezdődtek a párt- szervezetekben a párttagsági könyvek cseréjét megelőző eszmecserék, a kommunistákkal folytatott beszélgetések. A városi pártbizottság gondos előkészítő munkáját jól jellemzi az a döntés, hogy a pártvezetőségek tagjaival és a párt- bizottság hatáskörébe tartozókkal folytatott megbeszélésekkel egyidőben, hét — kijelölt — alapszervezetnél, valamennyi kommunistával megtartották az eszmecserét. Az így szerzett tapasztalatokat a március 19-i titkári értekezleten már hasznosíthatták. Hogyan tovább? — Hadd kezdjem a tanulságokkal — mondja Balogh György, a ceglédi városi párt- bizottság PTO-vezetője, akit az ÉVIG ceglédi gyárában értünk utol, a pártvezetőségi tagokkal folytatott beszélgetésen — mi a célja a tagkönyvcserének, s az ezzel kapcsolatos politikai munkának? A párt eszmei, politikai és cselekvési egységének erősítése, a kommunisták politikai munkájának, aktivitásának értékelése, további feladataik meghatározása, és véleményük meghallgatása a felsőbb pártszerv tevékenységéről. Nos, az utóbbit illetően, eddig kevesebbet kaptunk, mint amit vártunk. Annak ellenére, hogy a kommunisták többsége felkészülten jött a beszélgetésre: az őszinte önvizsgálatra készen. Arra azonban már kevésbé készültek fel, hogy elmondják: milyennek tartják a városi pártbizottság munkáját, illetve mennyire tájékozottak a felsőbb pártszerv tevékenységéről? Az első tanács, amit az alapszervezeti titkároknak adhatunk, hogy a további beszélgetéseken erre is ösztönözzék az alapszervezetek tagságát. — A másik, amire még nem késő felfigyelni: a pártvezetőség, illetve az alapszervezetek vezetősége, a kommunisták gazdasági és politikai munkájának, kommunista és emberi magatartásának megítélésében tárgyilagos és alapos munkát végzett, ám a további feladatok meghatározása elnagyolt, helyenként összecsapott. Tapasztalataink szerint a beszélgetéseken túljutott kommunisták legtöbbje nem tudta meg, hogy mennyivel lesz több vagy mennyiben lesz más dolga a jövőben, mint eddig? Hónapok óta beszélünk róla, hogy nagyobb követelményeket állít a párt tagjai elé, hogy az eddiginél jobban megköveteljük a kommunistáktól a párt politikája melletti kiállást — s most, amikor azt is meg kellene mondanunk: hogyan, milyen módon, mit várunk tőle személy szerint, akkor elmulasztjuk? ! Az EVIG-ben nem ezt az utat követték. Gyura Benő esztergályos, a -pártvezetőség tagja meg is hökkent egy kicsit, amikor a munkáját, magatartását érintő kedvező jellemzés után azt hallotta, hogy a feladata pedig most a tanulás legyen. A pártvezetőség, épp azért, hogy a rábízott pártmunkát —, lévén tömegszervezeti felelős, a jövőben még jobban, még több hozzáértéssel végezhesse, javasolja: tanuljon tovább, végezze el a marxista—leninista esti középiskolát. Tanulni kell! Gyura Benő 25 esztendeje párttag, nyolc éve dolgozik az EVIG-ben, s hatodik éve tagja az üzemi pártvezetőségnek. Munkatársai szeretik, a fiatalok szakmai példaképüknek tekintik, s joggal: igazi ezermester. aranykezű szaki. Most lámpalázáról is megfeledkezik, olyan hévvel bizonygatja, hogy öreg ő már a tanuláshoz: januárban betöltötte a negyvenkilencet. Beszélgető partnereit nem hatja meg az érv, Gyura Benő, tehát nagy sóhajjal — egy kis gondolkodási időt kér. Megnyugtatják, április végéig van ideje: akkor kell jelentkeznie az iskolára. Fiatalember a következő párttag. Darányi István esztergályos. 1961-ben itt lett ipari tanuló, itt szabadult fel a szakmában, s itt vették fel — 1971-ben — a párt tagjai sorába. A legutóbbi választáskor a városi tanács tagja lett, tavaly óta pedig a városi pártbizottság tagja. Két évet végzett a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén, amikor az a szerencse érte, hogy évfolyamhalasztást kellett kérnie: bejutott a műszaki egyetemi előkészítőre. Ha megfelel a felvételi vizsgán, egyike lesz azoknak a munkásfiataloknak, akik érettségi nélkül, a munkapad mellől kerülnek az egyetemre. V Soós János, a pártvezetőség titkára elismerően szól a fiatal munkásról, aki pártmunkája; társadalmi elfoglaltsága mellett. még az úttörő nehéz szerepére is vállalkozott, hiszen az ő helytállásuktól függ e kezdeményezés jövője, ők tapossák az utat az egyetemhez az utánuk jövő ifjúmunkásoknak. Ám bírálatot is kap a jó szó mellé Darányi István: a városi pártbizottságban szerzett ismereteit, a várospolitikai, gazdaságpolitikai kérdésekben való jártasságát nem adta tovább, nem kamatoztatta eléggé pártalapszervezetében. Kétségtelen, hogy sok feladat szakadt rá az utóbbi hónapokban, mégis fontos, hogy erős, aktív szálak fűzzék a kommunisták nagy táborának legkisebb sejtjéhez, az alapszervezethez. Balogh György a beszélgetések hangulatát csaknem olyan fontosnak tartja, mint a tartalmukat. — A legfontosabb jellemzőjük, hogy minden eddigi beszélgetés egyenrangú párttagok véleménycseréje, igazi elvtársi eszmecsere volt. Még ott is, ahol véleménykülönbségek bukkantak elő, s ahol bizonyos kérdésekre majd a taggyűlésnek kell választ adnia. Tartalmilag, viszont az a legfontosabb tapasztalatunk, hogy eddig egyetlen pártvezetőségi tag sem kérte: bízzanak rá más reszortfeladatot, másfajta munkát, ami nemcsak azt jelenti, hogy a párttagok jól választottak, hanem azt is, hogy a pártvezetőségi tagok helyesen osztották el a munkát egymás között. A túlterheltség ellen A ceglédi járási pártbizottság irányítása alá tartozó igazságügyi alapszervezetben, amely a Járásbíróság, a Járási Ügyészség és a járási ügyvédi munkaközösség 12 kommunistáját fogja össze, olyan probléma vetődött fel, amely bizonyára nem egyedi: egyes párttagok túlterheltsége. Van az álapszervezetnek olyan vezetőségi tagja, aki ügyvédi praxisa mellett a Hazafias Népfront abonyi titkára, nagyközségi tanácstag, a tanács egyik állandó bizottságának tagja, a községi művelődési ház társadalmi vezetőségének tagja és TIT-előadó. A vele folytatott beszélgetésen maga a járási pártbizottság első titkára is egyetértett azzal, hogy a tanácsi állandó bizottságban és a művelődési ház vezetésében viselt tisztségéből fel kell menteni, hiszen aki ennyire sokat vállal — idővel egyetlen megbízatásának sem tud tökéletesen eleget tenni. Kevesebb szót az elmúlt időkről, többet a jövőről, a további feladatokról, a kölcsönös elvárásokról: ez az igény fogalmazódott meg tisztán, élesen a ceglédi pártszervezetekben. Nyíri Éva — Megtiszteltetésnek tartjuk — mondotta —, hogy a baráti országok képviselői eljöttek és időt szántak a lenipar legfontosabb kérdéseit tárgyaló nemzetközi konferenciára. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület és vállalatunk1 a konferencia évenkénti megszervezésével a szocialista országok leniparának koordinál- tabb fejlesztését, a jó, ■ alkal- mazható tapasztalatok cseréjét, egymás szakmai eredményeinek adaptálását kívánja gyorsítani és elősegíteni. A vezérigazgató utalt ezután arra, hogy Európában az egyes országok leniparának fejlődése nem problémamentes, fejlesztését sok körülmény és tényező befolyásolja. E konferencia előadásai mintegy csokorba szedve tárják fel ezeket a problémákat a részt v%- vő szakembereknek. A feladatok szerteágazó volta miatt a szokásosnál több előadást tűztek napirendre, közöttük több olyan feladatot, melynek megvitatása minden részt vevő ország leniparának elsődleges érdeke, és elősegítheti a jobb és gyorsabb kibontakozást. Beck Tamás megemlítette, hogy a lenrostter- mesztés hazánkban — de más országokban is — nem elég vonzó a mezőgazdaság számára. Nincs kiforrott mezőgazda- sági lentermesztési rendszer, átalakul a feldolgozásra kerülő nyersanyag struktúrája is. Számos — elsősorban a fejlesztéssel foglalkozók számára — érdekes témára hívta fel a figyelmet, hangoztatva azt a meggyőződését, hogy az előadások és a viták mindenképpen hasznosak, segítenek polarizálni egy-egy témában a különböző nézeteket, orientálnak a leghatékonyabb fejlődési irányok, eljárások, módszerek alkalmazásában. Szakmai referátumok A nemzetközi konferencia résztvevői ezután megvitatták a lentermesztés agrotechnikáját (előadó: Manninger Gusztáv A., Lenfonó- és Szövőipari Vállalat); a lentermesztés gépesítését, jelenlegi helyzetét és távlatait (előadó: Újhelyi György, LSZV); a lenkóró feldolgozásának optimalizálását és gépesítését a Bolgár Nép- köztársaságban című előadásokat (Dobri Botev); valamint a lenbetakarítás komplex me- chanizálásának bevezetéséről (Vacláv Marek, Csehszlovákia); és a len nemesítéséről szóló előadást (dr. Varga András, LSZV). A konferencián — amely ma folytatja munkáját — összesen 19 szakmai előadás hangzik el B. L.
