Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

rtji MEGYEI 1976. MÁRCIUS 24., SZERDA Gazdaságpolitika és az üzemi élet kérdései Szakszervezeti aktívaértekezlet a váci cementműben •iSIMan Hogyan érvényesülnek a gazdaságpolitikai határozatok, demokratikus volt-e az idei termelési terv összeállítása — ezekre, és még több bér- és szociálpolitikai kérdésre kere­sett választ Gál László, a SZOT titkára, amikor tegnap a Cement- és Mészművek váci gyárába látogatott. Kíséreté­ben volt Jámbor Miklós, a Szakszervezeték Pest megyei Tanácsának vezető titkára, va­lamint Papp József, a váci vá­rosi pártbizottság első titkára és Weisz György, a városi ta­nács elnöke is. A vendégeket Végh József, a CEMÜ vezérgiazgatója és Kol- tai Imre, a váci gyár igazga­tója, valamint a bárt- és szak- szervezeti vezetők fogadták. Délelőtt a SZOT titkárát a vállalat, illetve a gyár vezetői tájékoztatták az elmúlt 5 év eredményéről, s az idén rájuk háruló népgazdasági felada­tokról, az 1 millió 120 ezer ton­na cement előállításával járó műszaki, termelési, munka­erő-gazdálkodási és értékesíté­si feladatokról. Ezután vala­mennyien megtekintették az üzemeket. A termelékenység emelése növeli a lehetőségeket Délutánra hívták össze a Szakszervezeti aktíva-értekez­letet A baráti hangvételű, kö­tetlen beszélgetésre tisztségvi­selők, sab-tagok, műhelybizott­sági titkárok és bizalmiak jöt­tek el, s nem tellett bele fél óra, az eszmecsere tükörképé­vé vált a vezetők délelőtti be­számolójának. A munkások észrevételeit tolmácsoló felszó­lalók többsége a jobb munka- feltételek megteremtésében látta az évi terv eredményes­ségének alapját. Vagyis a tar­talékalkatrész- és üzemanyag­ellátásában, a folyamatos munkaszervezésben. A mun­kaerőhelyzet, a létszámgondok egyre jobban szorongatják a gyárat, mivel Vác ipari üzemei könnyebb munkát kínálnak, jobb körülmények között, ezért nagy az elszívó erejük. Sokat várna az ösztönzőbb bérezési rendszertől. A tanácskozáson szóba került a 20 százalékos éjszakai pótlék felemelése is. Az új kollektív szerződés már 30 százalékban határozza majd meg a több műszakos üzem dolgozóinak éjszakai pótlék­maximumát, természetesen az erre fordítható bért a gyárnak kell megtermelnie. Elhangzott, hogy az idén 4,5 százalékos bérfejlesztést terveznek. A jö­vőben az új gazdasági szabályo­zó rendszer befolyásolja-e a törzsgárdatagság anyagi elis- merhetőségét? S a jelenlevők erre is választ kaptak: az idén már bér terhére nem fizethető ki számukra jutalom, viszont a törzsgárdatagok alapbérének emelésénél külön figyelembe veszik a gyárban töltött évek számát. Téma : a bizalmiak egyetértési joga Turóczy Dávid, a csoma­golóüzem műhelybizottságá­nak bérfelelőse elmondotta, hogy a nemrég végrehajtott normarendezéskor a bizalmik kifogással éltek, s a dolgozók javaslatait elfogadták, módo­sították a bérezési formát. Választ kért arra, hogy miért importál most 1 millió tonna cementet a népgazdaság, ami­kor a gyár silói tele vannak, de az építőipar és a TÜZÉP nem szállítja el a terméket. Emiatt áll a csomagoló is, 15 millió zsák a készlet. A választból kiderült, hogy az ország egész évi cement­szükségletét a magyar ce­mentipar nem képes megter­melni, a külföldi partner ér­dekei pedig úgy kívánják, hogy mór az év elejétől kezdje meg a folyamatos szállítást, attól függetlenül, hogy az épít­kezések csúcsideje még nem ér­kezett el. Ez; utóbbival ma­gyarázható a csomagolóüzem problémája is. A tanácskozás résztvevői szinte kivétel nélkül felvetet­ték a szakszervezetek XXIII. kongresszusán is központi té­maként szereplő kérdést: a bi­zalmiak jog- és hatáskörének bővítését. Jeszenszky Ferenc, a villa­mosüzem műhelybizottságá­nak tagja kifejtette: ha a bi­zalmi a személyi kérdések el­bírálásánál — prémium, juta­lom, lakásépítési kölcsön tá­mogatásnál — egyetértési jo­got nyerne, nőne a tekinté­lye is a dolgozók körében, de ugyanakkor o legreálisabb vé­leményt ő tudná mondani tár­sairól, mert ott él közöttük. Mások az üzemi demokrácia további szélesítését látnák a hatáskörbővítésben. Tájékozottan, tágabb látókörrel A másfél órás beszélgetésből lemérhető, hogy a váci gyár­ban kollektív a vezetés, de­mokratikus a szemlélet. A szakszervezeti tisztségviselők nyíltan, kertelés nélkül el­mondják, ha kell vitába száll­nak a dolgozók érdekeit sértő intézkedésekkel, önkritikusan elismerték, hogy az aktívák jog- és hatáskörének bővítésé­vel elengedhetetlenül szüksé­ges a bizalmiak magasabb szintű képzése, hogy tájé- kozottan, a tények ismereté­ben tudjanak tárgyalni, a gaz­dasági partnerekkel, a veze­tőkkel. H. A. A szocialista országok együttműködése segíti a lenipar fejlesztését OT EV ALATT A MEGYEBEN • • Ot új elektromos kirendeltség A Budapesti Elektromos Mű­vek kilenc kirendeltsége dol­gozik Pest megyében, közülük hétnek itt van az üzemi te­lephelye is. Többségük telepe és berendezése elavult, nem felel meg a követelményeknek. Elhatározták, hogy öt újat szerveznek, a régieket pedig korszerű berendezésekkel lát­ják el, s decentralizálják az irányítást. Egyenértékszámok alapján osztották fel a területet, s ösz- szesen 12 kirendeltséget hoz­nak létre Pest megyében. A jelenlegi ötéves tervben öt te­lep építését kezdik meg. Új kirendeltség lesz Solymá­ron, Budaörsön, Kistarcsán, Szigetszentmiklóson és Vecsé- sen. Megszűnik az üllői, s he­lyette újat szerveznek Dabasori. Az általános tervtanulmány/ készítését még az idén elkez­di az Iparterv, s jövőre vár­hatók a kivitelezési tervek. Az előzetes számítások sze­rint mintegy 15 millió forint­ba kerül egy-egy kirendelt­ség építése, s öt év alatt 90 millió forintot költenek a gé­pek, berendezések vásárlására. NEMZETKÖZI KONFERENCIA KEZDŐDÖTT VISEGRÁDON Dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes nyitotta meg a tanácskozást Beck Tamás, az LSZV vezérigazgatója tartott bevezető előadást A szocialista országok len­ipari összefogása, együttműkö­dése a termelés szakosítása út­ján az eddiginél lényegesen jobb eredményhez vezethet — ez a megállapítás a baráti or­szágok lenipari vezetőinek ta­valyi konferenciáján hangzott el, s a résztvevők általános egyetértésével találkozott. A Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat kezdeményezésére akkor határozták el — többek kö­zött —, hogy évente megren­dezik A lenipart fejlesztése el­nevezésű konferenciát, más­más országbeli színhellyel. A szocialista országok len­ipari szakemberei első alka­lommal ezen a héten, március 23. és 25. között Visegrádon, a Hotel Silvanusban vitatják meg a fejlesztés feladatait, le­hetőségét, a legkedvezőbb együttműködési formákat, is­mertetik tapasztalataikat. A konferencia szervezője ezúttal is a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, valamint a Textilipa­ri Műszaki és Tudományos Egyesület. A kutatás és a termelés összhangja Dr. Bakos Zsigmond köny- nyűipari miniszterhelyettes kö­szöntötte tegnap délután a bol­gár, a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel, az NDK-beli, a ro­mán, a szovjet és a hazai len­ipari szakembereket, s kívánt mindannyiuknak eredményes tanácskozást. Mint hangsúlyoz­ta, e konferencián mód nyílik megvitatni a legfontosabb kér­déseket, áttekinteni az egyes országok lenipari fejlesztési.te­vékenységét. A lenipar jövő­jét tekintve fmár eldőlt: a fo­gyasztók és felhasználók igénylik ezeket a termékeket, elihéz azonban szükséges a ki­készítés színvonalának emelé­se. A távlati fejlesztés hazánk­ban is megkezdődött, évről év­re növekszik a modern gépek száma, a termékszerkezet fo­lyamatosan átalakul. E tevé­kenység meggyorsításához szükséges azonban a szervezet­ül-. Bakos Zsigmond köszönti a nemzetközi konferencia résztve­vőit. Mellette Beck Tamás vezérigazgató. tebb munka, a kutatás és a termelés jobb összehangolása. A len és lentípusú szövetek előállításában a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlová­kia termelése mintegy négy­ötöd része a szocialista orszá­gokénak, így tapasztalataik is nagyobbak, alkalmazásuk o többi ország számára is feltét­lenül hasznos. Ez a nemzet­közi konferencia jó célt szol­gál az egyes országok fejlesz­tési feladatainak megoldásához — állapította meg befejezésül a miniszterhelyettes. Koordinállabb munkamódszerekkel Beck Tamás, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigaz­gatója bevezető előadásában a konferencia céljairól szólt rész­letesebben. Őszinte véleménycsere, a kritika igénye A ceglédi beszélgetések tapasztalatai A XI. pártkongresszus hatá­rozatának megfelelően, Ceglé­den is megkezdődtek a párt- szervezetekben a párttagsági könyvek cseréjét megelőző eszmecserék, a kommunisták­kal folytatott beszélgetések. A városi pártbizottság gondos előkészítő munkáját jól jellem­zi az a döntés, hogy a pártve­zetőségek tagjaival és a párt- bizottság hatáskörébe tartozók­kal folytatott megbeszélésekkel egyidőben, hét — kijelölt — alapszervezetnél, valamennyi kommunistával megtartották az eszmecserét. Az így szerzett tapasztalatokat a március 19-i titkári értekezleten már hasz­nosíthatták. Hogyan tovább? — Hadd kezdjem a tanulsá­gokkal — mondja Balogh György, a ceglédi városi párt- bizottság PTO-vezetője, akit az ÉVIG ceglédi gyárában értünk utol, a pártvezetőségi tagokkal folytatott beszélgetésen — mi a célja a tagkönyvcserének, s az ezzel kapcsolatos politikai munkának? A párt eszmei, politikai és cselekvési egységé­nek erősítése, a kommunisták politikai munkájának, aktivi­tásának értékelése, további fel­adataik meghatározása, és vé­leményük meghallgatása a fel­sőbb pártszerv tevékenységé­ről. Nos, az utóbbit illetően, eddig kevesebbet kaptunk, mint amit vártunk. Annak el­lenére, hogy a kommunisták többsége felkészülten jött a be­szélgetésre: az őszinte önvizs­gálatra készen. Arra azonban már kevésbé készültek fel, hogy elmondják: milyennek tartják a városi pártbizottság munkáját, illetve mennyire tá­jékozottak a felsőbb pártszerv tevékenységéről? Az első ta­nács, amit az alapszervezeti titkároknak adhatunk, hogy a további beszélgetéseken erre is ösztönözzék az alapszervezetek tagságát. — A másik, amire még nem késő felfigyelni: a pártvezető­ség, illetve az alapszervezetek vezetősége, a kommunisták gazdasági és politikai munká­jának, kommunista és emberi magatartásának megítélésében tárgyilagos és alapos munkát végzett, ám a további felada­tok meghatározása elnagyolt, helyenként összecsapott. Ta­pasztalataink szerint a beszél­getéseken túljutott kommunis­ták legtöbbje nem tudta meg, hogy mennyivel lesz több vagy mennyiben lesz más dol­ga a jövőben, mint eddig? Hó­napok óta beszélünk róla, hogy nagyobb követelményeket állít a párt tagjai elé, hogy az eddi­ginél jobban megköveteljük a kommunistáktól a párt politi­kája melletti kiállást — s most, amikor azt is meg kellene mondanunk: hogyan, milyen módon, mit várunk tőle sze­mély szerint, akkor elmulaszt­juk? ! Az EVIG-ben nem ezt az utat követték. Gyura Benő esztergályos, a -pártvezetőség tagja meg is hökkent egy ki­csit, amikor a munkáját, ma­gatartását érintő kedvező jel­lemzés után azt hallotta, hogy a feladata pedig most a tanu­lás legyen. A pártvezetőség, épp azért, hogy a rábízott pártmunkát —, lévén tömeg­szervezeti felelős, a jövőben még jobban, még több hozzá­értéssel végezhesse, javasolja: tanuljon tovább, végezze el a marxista—leninista esti közép­iskolát. Tanulni kell! Gyura Benő 25 esztendeje párttag, nyolc éve dolgozik az EVIG-ben, s hatodik éve tagja az üzemi pártvezetőségnek. Munkatársai szeretik, a fiata­lok szakmai példaképüknek te­kintik, s joggal: igazi ezermes­ter. aranykezű szaki. Most lám­palázáról is megfeledkezik, olyan hévvel bizonygatja, hogy öreg ő már a tanuláshoz: januárban betöltötte a negy­venkilencet. Beszélgető partne­reit nem hatja meg az érv, Gyura Benő, tehát nagy sóhaj­jal — egy kis gondolkodási időt kér. Megnyugtatják, áp­rilis végéig van ideje: akkor kell jelentkeznie az iskolára. Fiatalember a következő párttag. Darányi István eszter­gályos. 1961-ben itt lett ipari tanuló, itt szabadult fel a szakmában, s itt vették fel — 1971-ben — a párt tagjai sorá­ba. A legutóbbi választáskor a városi tanács tagja lett, tavaly óta pedig a városi pártbizott­ság tagja. Két évet végzett a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén, amikor az a sze­rencse érte, hogy évfolyamha­lasztást kellett kérnie: bejutott a műszaki egyetemi előkészí­tőre. Ha megfelel a felvételi vizsgán, egyike lesz azoknak a munkásfiataloknak, akik érett­ségi nélkül, a munkapad mel­lől kerülnek az egyetemre. V Soós János, a pártvezetőség titkára elismerően szól a fiatal munkásról, aki pártmunkája; társadalmi elfoglaltsága mel­lett. még az úttörő nehéz sze­repére is vállalkozott, hiszen az ő helytállásuktól függ e kezdeményezés jövője, ők tapossák az utat az egyetem­hez az utánuk jövő ifjúmun­kásoknak. Ám bírálatot is kap a jó szó mellé Darányi István: a városi pártbizottságban szer­zett ismereteit, a várospoliti­kai, gazdaságpolitikai kérdé­sekben való jártasságát nem adta tovább, nem kamatoztatta eléggé pártalapszervezetében. Kétségtelen, hogy sok feladat szakadt rá az utóbbi hónapok­ban, mégis fontos, hogy erős, aktív szálak fűzzék a kommu­nisták nagy táborának legki­sebb sejtjéhez, az alapszerve­zethez. Balogh György a beszélgeté­sek hangulatát csaknem olyan fontosnak tartja, mint a tartal­mukat. — A legfontosabb jellemző­jük, hogy minden eddigi be­szélgetés egyenrangú pártta­gok véleménycseréje, igazi elv­társi eszmecsere volt. Még ott is, ahol véleménykülönbségek bukkantak elő, s ahol bizonyos kérdésekre majd a taggyűlés­nek kell választ adnia. Tartal­milag, viszont az a legfonto­sabb tapasztalatunk, hogy ed­dig egyetlen pártvezetőségi tag sem kérte: bízzanak rá más reszortfeladatot, másfajta mun­kát, ami nemcsak azt jelenti, hogy a párttagok jól választot­tak, hanem azt is, hogy a párt­vezetőségi tagok helyesen osz­tották el a munkát egymás kö­zött. A túlterheltség ellen A ceglédi járási pártbizott­ság irányítása alá tartozó igazságügyi alapszervezetben, amely a Járásbíróság, a Járási Ügyészség és a járási ügyvé­di munkaközösség 12 kommu­nistáját fogja össze, olyan probléma vetődött fel, amely bizonyára nem egyedi: egyes párttagok túlterheltsége. Van az álapszervezetnek olyan ve­zetőségi tagja, aki ügyvédi praxisa mellett a Hazafias Népfront abonyi titkára, nagy­községi tanácstag, a tanács egyik állandó bizottságának tagja, a községi művelődési ház társadalmi vezetőségének tagja és TIT-előadó. A vele folytatott beszélgetésen maga a járási pártbizottság első titká­ra is egyetértett azzal, hogy a tanácsi állandó bizottságban és a művelődési ház vezetésében viselt tisztségéből fel kell menteni, hiszen aki ennyire sokat vállal — idővel egyet­len megbízatásának sem tud tökéletesen eleget tenni. Kevesebb szót az elmúlt időkről, többet a jövőről, a további feladatokról, a köl­csönös elvárásokról: ez az igény fogalmazódott meg tisz­tán, élesen a ceglédi pártszer­vezetekben. Nyíri Éva — Megtiszteltetésnek tartjuk — mondotta —, hogy a baráti országok képviselői eljöttek és időt szántak a lenipar legfon­tosabb kérdéseit tárgyaló nem­zetközi konferenciára. A Tex­tilipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület és vállalatunk1 a konferencia évenkénti meg­szervezésével a szocialista or­szágok leniparának koordinál- tabb fejlesztését, a jó, ■ alkal- mazható tapasztalatok cseré­jét, egymás szakmai eredmé­nyeinek adaptálását kívánja gyorsítani és elősegíteni. A vezérigazgató utalt ezután arra, hogy Európában az egyes országok leniparának fejlődése nem problémamen­tes, fejlesztését sok körülmény és tényező befolyásolja. E kon­ferencia előadásai mintegy csokorba szedve tárják fel eze­ket a problémákat a részt v%- vő szakembereknek. A feladatok szerteágazó vol­ta miatt a szokásosnál több előadást tűztek napirendre, közöttük több olyan feladatot, melynek megvitatása minden részt vevő ország leniparának elsődleges érdeke, és elősegít­heti a jobb és gyorsabb kibon­takozást. Beck Tamás meg­említette, hogy a lenrostter- mesztés hazánkban — de más országokban is — nem elég vonzó a mezőgazdaság számá­ra. Nincs kiforrott mezőgazda- sági lentermesztési rendszer, átalakul a feldolgozásra kerü­lő nyersanyag struktúrája is. Számos — elsősorban a fej­lesztéssel foglalkozók számá­ra — érdekes témára hívta fel a figyelmet, hangoztatva azt a meggyőződését, hogy az elő­adások és a viták mindenkép­pen hasznosak, segítenek po­larizálni egy-egy témában a különböző nézeteket, orientál­nak a leghatékonyabb fejlő­dési irányok, eljárások, mód­szerek alkalmazásában. Szakmai referátumok A nemzetközi konferencia résztvevői ezután megvitatták a lentermesztés agrotechniká­ját (előadó: Manninger Gusz­táv A., Lenfonó- és Szövőipa­ri Vállalat); a lentermesztés gépesítését, jelenlegi helyzetét és távlatait (előadó: Újhelyi György, LSZV); a lenkóró fel­dolgozásának optimalizálását és gépesítését a Bolgár Nép- köztársaságban című előadá­sokat (Dobri Botev); valamint a lenbetakarítás komplex me- chanizálásának bevezetéséről (Vacláv Marek, Csehszlovákia); és a len nemesítéséről szóló előadást (dr. Varga András, LSZV). A konferencián — amely ma folytatja munkáját — összesen 19 szakmai előadás hangzik el B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom