Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

XJtídnv 1976. MÁRCIUS 24., SZERDA 1975 legjobb sajtófotói Tegnaptól tekintheti meg a , nagyközönség annak a pályá­zatnak legsikeresebb alkotá­sait, amelyet a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége éven­te hirdet meg a sajtófotósok számára. Mint megnyitó beszé­dében a kiállításnak otthont adó Kulturális Kapcsolatok In­tézete Dorottya utcai termében Pásztor János, a MUOSZ főtit­kárhelyettese elmondta, ezút­tal mintegy száz fekete-fehér, színes fotót sorakoztatnék fel a nyilvánosság előtt, köztük a ta­valyi pályázat díjazott mun­káit. Több mint negyven szer­ző csaknem 700 felvételét küldte be, s ezek közül a legsi­kerültebbek láthatók az április 11-ig nyitva tartó tárlaton. Az 1975. év legjobb sajtófotói cí­mű kiállítást néhány vidéki város közöftsége Is megtekint­heti. magyar szobrászművészet remekei A középkori királyi várpa­lotában állítják ki azokat a gótikus szobrokat, amelyeket a Budavári Palota udvarán tár­tak fel két évvel ezelőtt. A szoborleletek a magyar közép­kori szobrászművészet reme­kei. Csak Pest megyében Átmeneti órarend Továbbképzési hét az iskolákban — Nem fogadták mindenütt kellő megértéssel Az iskolák színvonalas ok­tató-nevelő munkájának elen­gedhetetlen feltétele a peda­gógusok szakmai továbbkép­zése. De ennek akadálya, hogy az érvényben levő ren­delkezések tanév közben nem biztosítanak erre időt. Úgyne­vezett tanítás nélküli munka­napokat nem lehet igénybe venni erre a célra. Csupán a téli és a tavaszi szünet idejét használhatják fel továbbkép­zésre. Ez a megoldás azonban nem mindig jár kellő ered­ménnyel, hiszen ma már a hatékony továbbképzés fon­tos feltétele a bemutató taní­tás, a bemutató óra. Ez pedig a téli, tavaszi szünetben nem lehetséges. Munkarendbe építve A megyei illetékesek az el­múlt időszakban többfélekép­pen próbáltak enyhíteni a to­vábbképzés gondjain. Legtöbb Portrék a nagy fejedelemről A magyar árc- képfestészet fej­lődése egybeesik a Rákóczi Szabad­ságiharc korávaL Azért is, mivel a nagy fejedelem, aki a bécsújhelyi börtönben maga is festett, s leükes műbarát volt, a Pest megyei Szo- kolyán született Mányoki Ádámot udvari festőnek alkalmazta, sőt Hollandiába küld­te tanulmányútra 1709-ben. Azt akarta I. Rákóczi Ferenc, hogy Má­nyoki Ádám meg­tanulja a rézmet- szést, s ezzel a terjeszthető képi műfajjal a kultú­ra demokratizáló­dását kívánta elő­mozdítani. Figye­lemre méltó tö­rekvés ez, jele annak, hogy Rá­kóczi már a harc idején a békét akarta megnyerni kulitúrával, ma- gyV’r művészek ^ Vmogatásá val. Hunyadi Mátyás­hoz hasonló kon­cepcióval. Mindebből csak annyi valósult mag, hogy Má­nyoki Ádám, aki a porosz udvar­ban kedvelt festő volt ennek előtte, többször megfes­tette a vezérlő fe­jedelem portréját. Az első változat­ban a magabiztos embert láthatjuk; erejében, elhiva­tottságóban. me­lyet a későbbi megoldásnál sová­nyabb arc, a hety­kébb bajusz és az erősebb tónusú vörös köntös’ is jelöl. A fiatalsá­got is, a hitele­sebb optimizmust. A mindenki által ismert és jelenleg a Nemzeti Galé­riában látható Rákóczi-portré méltóságot, böl­csességet, rejtett zaklatottságot tükröz. Érthető, hiszen Mányoki ezt a Rákóczi-arc­mást Danzigbasn festette. ahol a fejedelem lengyel segítséget kért; ezúttal hiába. A mű bizalmat, em­beri melegséget és helyen azonban csak 'a napi tanítás után kerülhetett sor a továbbképzésre. Ez viszont nagy megterhelést jelent a nevelőknek: Pest megyében is heti 27—28 órában tanít a pe­dagógusok többsége. De nem ritka a heti 30 órás elfoglalt­ság sem. Az idén a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya újszerű kezdeményezéssel, más módszert alkalmazott. A pedagógusok munkarendjébe építették a továbbképzést, és ezen a héten először március 22 és 27 között továbbképzési hetet szerveztek az általános iskolák íelsőtagozatos neve­lőinek. Más megoldásokat kerestek Az iskolák igazgatói erre a hétre átmeneti órarendet ké­szítettek. Ezt úgy állították össze, hogy az egyes tantár­gyak továbbképzési napján a tantárgyat tanító pedagógu­soknak nincs órájuk. Minden szaktanár azon a napon sza­bad, amikor tantárgyából, il­letve tantárgyaiból a tovább­képzést tartják valamelyik ki­jelölt iskolában. A tanítáát az iskolában úgy szervezték, hogy az otthon maradó pedagógusok az álta­luk tanított osztályokban a saját tantárgyukat oktatják. Minden tanulócsoportnak, osz­tálynak legalább napi négy órát kell tervézni és megtar­tani. A -járási hivatalok mű­velődésügyi osztályai járáson­ként szervezték meg a tan­tárgyi továbbképzéseket. Eze­ken csaknem 2 ezer 500 fel­sőtagozatos nevelő vesz részt a héten. A művelődésügyi osztálytól kapott tájékoztatás szerint az iskolák igazgatói nem min­denütt fogadták kellő megér­téssel< a továbbképzési, hétről szóló megyei intézkedést. Nem mindenütt készült átmeneti órarend, inkább óracserékkel, helyettesítésekkel próbálták biztosítani a folyamatos taní­tást. Előfordult, ahol úgy szer­vezték meg a munkát, hogy délelőtt továbbképzésen vet­tek részt a pedagógusok, dél­után pedig visszamentek tani' tani. Természetesen az iskolák jelentős többségében a megyei művelődésügyi osztály előírá­sainak megfelelően gondos­kodnak a továbbképzési hét munkaprogramjának lebonyo­lításáról. Eredményeket várnak Ma még korai, lenne meg­vonni a továbbképzési hét mérlegét, de bizonyára ered­ményes lesz ez a megyei kéz deményezés, s a továbbképzé­sen részt vevő pedagógusok .munkájukban majd gyümöl- csöztetik a héten szerzett ta­pasztalatokat. K. Gy. M. Kis tételek Az első hét mérlege PEST MEGYEI Tegnap kora reggel a Falu­rádióban folytatódott a Pest megyei rádióakció. A Bán Bé­la szerkesztette tartalmas és változatos összeállítású mező- gazdasági műsorban szó volt az elhúzódó tél sok káros kö­vetkezményéről, a tavaszi munkák késéséről, s az emiatt várható torlódásról, a kisál­lattenyésztés fontosságáról, valamint apró, jelentéktelen­nek tartott dolgokról ame­lyekből azonban összegyűjtve, okosan, takarékosan, , tehát ésszerűen felhasználva nagy értékek lehetnek. Ehhez a gondolatkörhöz csatlakozott a Falurádió Pest megyei riportja. Ebben Hor­váth Antal, az 500 hektáron gazdálkodó dunabogdányi Út­törő Termelőszövetkezet elnö­ke beszélt egyik figyelemre méltó vállalkozásukról. Ebben is kis tételek, valóban apró dolgok szerepelnek. A szövet­kezetben rájöttek, hogy a gaz­daság területén valamikor épült apró gazdasági épületeit, amelyek az első pillantásra az égvilágon semmire sem valók, kitűnően hasznosíthatók ser­téshizlalásra. A felismerést tett követte, s ezzel máris 600 hí­zóval nőtt a szövetkezet állat­állománya. Magyarázni se kell, önmagá­ban is milyen fontos mindez. De — mint az elnök elmon­dotta — a kezdeményezés ha­tása tovább terjed a szövetke­zet szigorúan vett határain. Nemcsak az a fontos ugyanis, liogy' a nagygazdaságok te­nyésszenek több sertést. Na­gyon jelentős az is, hogy a háztáji is többet vállaljon ma­gára ebből a munkából. A du­nabogdányi szövetkezet beru­házások nélkül létrehozott te­- ...fii RÜÍilKÜ Iepe ebben tud segíteni tagjai­nak. Ily módon kettős a ha­szon: a nagygazdaságban és a háztájiban is több lesz a ser- té>s Á dunabogdánylak vállalko­zásából jó példát kaptunk az okos. takarékos, produktív gazdálkodásra. Arra az egyéb­ként régen ismert igazságra, hogy apró dolgokból is lehet jó pénzt csinálni. Csontos Magda ~k A kedvezményes vásárlási- akció idején a megye 119 szak­boltjában 12 féle készüléktípus áLl a vásárlók rendelkezésére. A hazai és a szocialista import­ból származó készülékek — mint ismeretes — 20 százalékos árengedménnyel vásárolhatók. Tíz százalék előleg kifizetése után az OTP egy esztendős hi­telkedvezményt nyújt a vásár­lóknak. A Lapkiadó Vállalat az úi előfizetőknek egy hóna­pig díjmentesen küldi a Rádió és Televízió Újságot. ^ Az eltelt hét forgalmával kapcsolatosan a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalattól megtudjuk, hogy az első három napon félmillió, je­lenleg több mint kétmillió fo­rint értékben találtak eddig gazdára a különféle készülé­kek. Közülük a 120 forintos, árengedménnyel árusított Szo- kol, a 176 forinttal olcsóbban kapható Szatmár. és a 246 fo­rinttal csökkentett áron vásá­rolható . Wef 206-os típusok j voltak a legkelendőbbek. Kü­lönösen Érden, Cegléden, Nagykőrösön, Gödöllőn, Szent­endrén, és Dunaharasztiban hagy az érdeklődés, hisz itt a vállalat a Bizományi Áruház által meghatározott ár másfél- szereséért veszi vissza a régi készülékeket. SZÍNHÁZI ESTEK A salemi boszorkányok Miller drámája a József Attila Színházban Mányoki első Rákóczi-portréja a csalódás első hullámát tartal­mazza, amikor még minden le­het, amikor még joggal élt a re­mény. Ezért mo­solyog megértőén és kicsit fáradtain is a szem, de bi­zakodva, férfias komolysággal. A kék dolmány és a színek visszafo­gott pompája élet­erőt sugároz, nem lemondást. Má­nyoki mesterség­beli ' tudása és azonosulása a sza­badságharc veze­tőjével — mind­máig egyik leg­szebb magyar portrénkat ered­ményezte. Hasonló szere­tettel festette meg 1703-ban a Péce- len élt Ráday Pált. II. Rákóczi Fe­renc diplomatá­ját. a szabadság­harc latin nyelvű tájékoztatójá­nak, az első ma­gyar hírlapnak kezdem ény ezö- jét. Köztudott, hogy II. Rákóczi Ferenc Gyömrőn tartotta egyik fon­tos beszédét 1705- ben, melyről fennmaradt saját fogalmazványa. A Habsburgok elleni szabadság­harcban komoly szerepet vállalt a a nép, á szegény jobbágyság is, me­lyet sok önző fő­nemes ellenében méltányolt TI. Rá­kóczi Ferenc. Tényleges feje­delemségét bizo­nyítja, hogy nem­csak címben, ha­nem emberségben is legkülönb volt. A nép szerepét Rákóczi szabad­ságmozgalmá­ban festészetünk­ben először Hol- lósy Simon ismer­te fel 1895-ben, amikor münche­ni műtermében feltűnt a Rákóczi- induló első vázla­ta. Ebben össze­gezte már a fran­cia forradai’om és a magyar 48 ta­nulságait is Rá­kóczi kora mel­lett, sőt a millen­niumi idők hamis illúzióját elvetve, e porban kavargó tömegben már egy új forradalom tö­megét fedezi fel Repin kurszki körmenetének ro­kon forrongásá­val. Egy új Mar­seillaise kavarog a színek tomboló dinamikájában, Németh Lajos szabatos megfi­gyelése szerint — ..Néma felvonu­lás. tragikus éh- ségkörmenet”. Hollósv Simon e norupás és. lelep­lező sorozatban nemcsak Rákóczi hajdani népét, hanem a Viharsa­rok sztrájkoló aratómunkásait, Mednyánszky László majdani csavargóit is látja, láttatja a mester- mű színvonalán. Losonci Miklós a szégyenteljes időszaka a ma­ga lelki terrorjával kísértetie­sen emlékeztet a salemi bo­szorkányperre. Miller ezt az analógiát veszi észre, s úgy írja meg az 1692-es eseményeket, hogy nem lehet nem érezni: a maga korának boszorkánype­reire gondol. Ugyanakkor nem ragad le az aktuális politikai dráma lehetőségénél, nem tiapi érvényességű vádiratot ír, hanem az elembertelenedett, elaljasult hatalom és a tiszta lelkiismeretű egyén korokon és napi aktualitásokon túl is igaz drámáját fogalmazza meg. John Proetor és társai meghal­nak, mert. jobb emelt fővel, tiszta lelkiismerettel meghalni, mint lehajtott fővel, gyáván, árulóként, elaljasultan élni. Er­ről szól A salemi boszorká­nyok, s ebben a vonatkozás­ban kevéssé lényeges, hogy a cselekmény idejét milyen év­szám jelöli meg. Lekerekített, mondandóját ban és összeütközéseiben elsi- mítottabb előadásban : látható Miller drámája a József Attila Színházban, mint ez a dráma anyagából, az írói szándékból következne. Berényi Gábor rendezése mintha tartott volna attól, hogy túlságosan kemény produkció születik, ha jobban érvényre engedi jutni a mille- ri mű minden vonását. Pedig I Miller maga ad kulcsot a mű- [ höz a nála szokatlan, terjedel­mes bevezetőben, s egy későb­bi nyilatkozatában ezt még megtoldja, mondván: ma már sajnálja, hogy nem írta még keményebbre ezt a drámát. Berényi tulajdonképpen min­den drámai csomópontot ész­revesz, minden konfliktust meglát, minden figuráról jó el­képzelése van —, de a csomó­pontokat nem emeli ki élesen, a konfliktusokat nem viszi el a fehérizzásig, s a jellemek raj­zát inkább elsatírozottan. mint­sem néhány éles, világos kon- I túrral adja meg. Mintha az egész előadás takaréklángon égne. Ráadásul — vagy éppen ezzel összefüggésben? — nem érezzük eléggé, hogy ez a drá­ma nem 1692-rőrszól, és nem­csak Salemről. Miller ma is megszívlelendő mondanivalójá­ból egy történelmi kuriózum elmesélése lesz, s ez még a visszafogottságnál is nagyobb hiba, mert már-már egy másik drámát prezentál, mint amit Miller megírt. Szercposztásbe’j bizonvta­lansúgok is sújtják az előadást. Parris tisztelete« kulcsfigura. Bodrogi Gyula játékában azonban nem tud azzá nőni. Nem mert Bodrogi nem tesz meg mindent ennek érdekében, hanem mert színészi alkata nem vág egybe ezzel a figurá­val. A szándék, hogy Bodrogi kikerüljön a „b odrogizmus” skatulyájából, helyes. De talán nem ezzel a szereppel kellett volna megteremtenie a kezdő lépéseket. Kránitz Lajos sem igazán Proctor. Csak az alak rusztikusságát tudja ‘megfo­galmazni ; erkölcsi vívódása, emelkedettségé, önmagát is le­győző ereje már nem érezhető eléggé ebben az alakításban. Szemes Mari, mint Proctorné inkább érzéketlen és meglehe­tősen szerény értelmi képessé­gű, mintsem annak az erköl­csi szilárdságnak és tisztaság­nak a képviselője, amilyennek Miller megírta. Bánsági Ildikó Abigailjéből nem hiányzik a ravasz gonosz­ság és a hisztérikus vonások, de adós marad annak a min­den gátat elszakító s; elem­Vetélkedő, fesztiválok, olvasótábor Kulturális seregszemlére készülnek az úttörők Az idén 30. születésnapját ünneplő magyar úttörőszerve­zet sok-sok színvonalas kultu­rális, - művészeti eseménnyel készül az évfordulóra. A Magyar Üttörök Szövet­sége Ünnepi körtánc címmel vetélkedőt hirdetett a Magyar Rádióval közösen a gyermek- szervezet születésnapjának kö­szöntésére. Jelenleg a közép­döntőbe továbbjutott 18 úttö­rőcsapat már a stúdióban ver­senyez, és . hamarosan bemu­tatkozik a rádióhallgatók előtt is. A születésnapi ajándékok so­rában a Kulturális Miniszté­rium felkérésére tíz zeneszer­zőnk dolgozik új úttörődalok írásán. Június 10—13. között úttörő színjátszófesztivált rendeznek, amelyen a kisdiákok dramati- kus játszókörei adnak egy­másnak találkozót. A bemuta­tók sorát Győr-Sopron megye kezdte meg márciusban, s a továbbiakban valamennyi me­gye kiválasztja legtehetsége­sebb küldötteit a pécsi bemu­tatóra. Ugyancsák megkezdődtek az előkészületek a június 2—4-ig zajló országos úttörő néptánc­fesztiválra. A színes folklór- bemutatónak Bács-Kiskun me­gyében, Kiskőrös ad otthont. Várhatóan mintegy ezer út­törő vesz részt ezen a nyáron Csillebércen, a jubileumi úttö­rő-népművész szaktáborozáson. A iP,pnt.lrp,7PRpI^ ' ' 1 nek az ábrázolásával, amelyet Proetor iránt érez, s amelyet végül is a dráma eredőjeként kell tekintenünk. Fülöp Zsig- mond alkormányzója túlságo­san elegáns és jómodorú ehhez a sötét ügyhöz, Szerencsi Éva pedig, mint a megfélemlített kis szolgáló és koronatanú, Ma­ry Warren, hamvasságával pótolja drámai kifejezőeszkö­zeinek fogyatékosságait. Talán csak Horváth Sándor megha- sonló, összeomló Hale tisztele- tese ad igazán milleri figurát, ő érez rá legjobban a dráma és az alak támasztotta követel­ményekre. Takács István A jelentkezések már lezárul­tak: az ifjú táncosok, fafa­ragók, dalosok, zenészek, kézi­munkások, szőnyegszövők, iro­dalmi színpadok, honismereti szakkörök és bábművészek Csillebércen tovább mélyíthe­tik a néphagyományok szere- tetét. A zánkai líttörővárosban júniusban olvasótábort szer­vez a Kincskereső című ifjú­sági irodalmi lap és az Üttö- rőszövetség. Az érdekes tábo­rozásra a Kincskereső szer­kesztősége által tavalv kiirt terjesztési verseny oály ázatok, reitványek győzteseit, s az or­szágban sorra alakuló Kincs­kereső-klubok tagjait várják. i 1 / OonOSZ lelkek kerítik hatal­mukba a Massachusetts ál­lambeli városka-, Salem né­hány lakóját 1692 tavaszán. Főként egy csapat fiatal lányt szállnak meg, akik aztán a val­latások során elmondják, kiket láttak boszorkányok képében működni. A városkát elárasztja a rémület, a lelki terror légkö­re. Mindenki rettegni kezd mindenkitől. Egyetlen elejtett mondat elég, hogy valakit per­be fogjanak, s ha a lányok rá- vallanak, senki sem mentheti meg az akasztófától. A felszínen ez a harc az ör­dög ellen folyik, a gonosz ere­jét akarja megtörni. A valóság­ban a boszorkányüldözés elsza­badítja a legnemtelenebb em­beri indulatokat. Régi harago­sok, egymás vagyonára szemet vetettek, irigyek, gátlástalanok és erőszakosak ideje ez. Vallási köntösbe burkolt terror, mely­nek nagyon is világi eredői és céljai vannak. És az egész on­nan indul el, hogy a városka pénzéhes, rideg tiszteletesének,_ Parrisnak az unokahúga, Abi­gail, beleszeret egy becsületes, derék gazdába, John Proctor- ba, a szeretője lesz, s amikor a férfi eltaszítja magától, a lány kitalálja és végigviszi ezt a szörnyű boszorkányhistóriát. Tucatjával juttat akasztófá­ra ártatlan embereket, köztük magát Proctort is. A mester­kedések szövevényén végül is kezdenek átlátni, többek között j egy ördögűző pap. Hale tiszte- letes, aki felismeri, mekkora bűnt követtek el a bíráskodá­saikkal, összeomlik, és' kivonja magát a további boszorkány­üldözésből. Kíméletlen, kemény dráma Arthur Miller műve. És nem csak azért, mert egy megrázó eseményt mond el megrázóan,' nagy drámai erővel, hiteles lé- lekrajzzal, emberábrázolásal Hanem azért is, mert — amint ez köztudott — a dráma az amerikai múltat csak ürügyül használja fel a megírás idejé­nek, 1953-nak az ábrázolására. Ekkor dúl az USA-ban a mac- carthyzmus. A haladó erők és c7omólvícptíplr íil rí P7PCPn pír P7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom