Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

Folytatta munkáját az NKP bonni kongresszusa T ámogatjuktestvérpártunk nehéz és bonyolult harcát Óvári Miklós beszédet mondott Frankfurtban Pénteken délután és szom­baton egész nap Herbert Mies pártelnök beszámolóját vitatták meg a Német Kommunista Párt bonni kongresszusának küldöttei és meghallgatták több testvérpárt küldöttségve­zetőjének üdvözlő beszédét. A résztvevők lelkes tapssal köszöntötték a csaknem negy­ven jelenlevő külföldi pártkül­döttséget és a szocialista or­szágok nagyköveteit. A szombati felszólalások kö­zül kiemelkedett Max Rei- mann-nak, a pártelnökség tag­jának (az 1956-ban betiltott KPD volt elnökének) és Kurt Bachmann-nak, a párt elnök­ségi tagjának (a DKP volt el­nökének) beszéde. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Német Kommunista Párt kongresszusán részt vevő ma­Rész és egész Á fától — mint a mon­dás is tartja — gyak­ran nem látni az er­dőt. Csakhogy rögtön tisz­táznunk kell, mit értsünk fákon és erdőn, s hol, kik nem veszik észre, miként magasodik egy-egy törzs mögött a rengeteg? Bele­markolva a példák zsákjá­ba: Nagykőrös ipari üze­meinek árbevétele úgy nőtt öt esztendő alatt több mint harminc százalékkal, hogy a foglalkoztatottak száma majdnem tíz száza­lékkal csökkent. Másfajta eset: Cegléd kórháza ösz- szesen kilencszáz ágyat vo­nultathat fel a gyógyulást keresők szolgálatában, de a növekedés természetesen fokozta a képzett személy­zet iránti igényt is. A har­madik: Veresegyházon a legutóbbi években utcák sorát újították fel, így leg­utóbb a Nap, a Kinizsi, a Csokonai utcában köny- nyebbedett a közlekedés. Ha kicsit figyelmesebben olvassuk az előbbi példá­kat, kiderül: van közöttük fa is, erdő is, azaz részlet és egész. Mert hiszen az utóbbi a nagykőrösi ipar értékesítésének növekedé­se, s fa, azaz részlet a ve­resegyházi útkorszerűsítés. Maradjunk a gödöllői já­rás nagyközségénél. Terv­szerű munkát folytatnak, céljuk az, hogy megfelelő állapotú gerinchálózatot alakítsanak ki a község útjainál, de ehhez sok pénz kell, s annak belátá­sa, hogy van e szempont­ból fontos utca, s kevésbé igénybe vett. Igenám, csak­hogy a veresegyháziak, bármennyire is öntudato­sak — amit évről évre tár­sadalmi munkájuk nagy összege, növekedése bizo­nyít —, érdekeik alapján nem okvetlen az útépítést, korszerűsítést tartják a legfontosabbnak. Hanem például — akiket ez a gond szorít — az óvoda­építést. Sokan sürgették annak idején a gázcserete­lep tető alá hozását, mert a palackok kesérves sorsa bosszantotta őket, s bizony akadtak közöttük, akik füttyentettek arra, hogy mi történik közben a strand környezetének ren­dezésénél. F olytassuk a ceglédi esettel, azzal, hogy az ágyak számának gyarapodása több képzett ápolónőt követel. Aki be­tegként a kórházba kerül, aligha sejt valamit is azok­ból az erőfeszítésekből, amelyeket a kórház és a város vezetősége az ápoló­nőképzés érdekében tett és tesz, fogalma sincs arról, hogy mennyi gonddal, bajjal járt az ún. munka melletti képzés megszer­vezése és fenntartása. Ö csak a „fát” látja, azt, hogy a szükségesnél keve­sebb a nővér. S most már csak röviden a harmadik, a nagykőrösi példáról. A létszám csökkenése ellené­re folyamatosan emelkedő termelés és termelési érték csak úgy volt elérhető, hogy nagyarányú műszaki fejlesztést hajtottak végre, új technika és technológia hódított teret, amiből so­kan pusztán annyit érzé­keltek: föladhatták meg­szokott munkahelyi kör­nyezetüket, megtanult fo­gásaikat, begyakorlott tu­dásukat, s kezdhették elölről az egészet. Gondolataink ösvényéről nem csúszunk le, ha olyas­fajta igénnyel lépünk fel, hogy ezt is és azt is látni kellene? Hiszen végül is mi dolga a betegnek az ápolónőképzéssel, a mun­kásnak az iparfejlesztés irányával, a nagyközség lakójának a településfej­lesztés sokrétűségével? Valóban, mi köze ezek­hez? Az a köze hozzá, hogy általa és érte törté­nik minden! Ezt persze kimondani könnyebb, mint széles körben fölismertet­ni és elfogadtatni. Veres­egyházon, ahol igazán tisz­teletre méltóak a község­fejlesztési eredmények, az új egészségügyi intézmé­nyeknél, az útépítésnél, az úttörőtábor rendezésénél s ezer más dolognál is fon­tosabbnak tartják, hogy a lakosság szemlélete válto­zott. A korábbi kétkedést az érdeklődés váltotta fel, s az érdeklődés nyomán egyre több veresegyházi­ban alakul ki a logikus megértés, annak belátása, hogy a település már-már olyan, mint az emberi szervezet, azaz egyetlen része sem fejlődhet a töb­bi rovására, hanem össz­hangot, egyensúlyt kell te­remteni. K imondtuk azt, ami eszmefuttatásunk lé­nyege: a fa és az er­dő viszonya azért érdekes, mert az állampolgári ma­gatartás alapja. Kétségte­len ugyanis, hogy felelős­séggel, azaz gazda módjára csak az tud értékelni és ítélkezni, aki megkísérli egyszerre látni a fát és az erdőt, aki nem nyugszik bele abba, hogy a fa elta­karja előle mindazt, ami a törzs mögött áll. Túlzott optimizmus len­ne feltételezni, hogy rövid idő szükségeltetik az ál­lampolgári tudatosság ilyen — kétségtelenül ma­gas fokának eléréséhez. Hiszen ma még a társada­lom tagjainak nagyobb ré­sze hajlik arra, hogy sze­mélyes gondjait általános érvényű gondoknak lássa, s ahogy mondani szokták, a lakásra várakozót nem vigasztalja az újság, a te­levízió híradása arról, hol adtak át új otthonokat. Igaz. Ám ugyanilyen érté­kű igazság az is, hogy a társadalmi méretű haladás nem egyenlő mindenkor mindenki személyes sorsá­nak folyamatos javulásá­val. S ahogy általában, úgy egy-egy településen belül is érvényes ez. Napjainkban mintha vastagabbak lennének a fák a kelleténél, mintha túl könnyen adnák fel so­kan azt a lehetőséget, hogy összevessék a fa és az erdő viszonyát. Holott nyilvánvaló: egyetlen fa alapján nem mondhatjuk meg, milyen az erdő, ren­dezett-e vagy rendezetlen. Végső soron ugyanis az erdő milyensége, gondozott- sága, tervszerű fejlesztése határozza meg, mi lesz a sorsa a benne növekvő fáknak. Jó tehát tudni, mi és hogyan történik az er­dőben, mert így a magunk fáját sem látjuk a tényle­gesnél kisebbnek vagy na­gyobbnak, vékonyabb vagy vastagabb törzsűnek. Mészáros Ottó gyár küldöttség vezetője át­adta a Magyar Szocialista Munkáspárt üdvözletét a Kongresszusnak. Szombaton éjszaka a kong­resszus zárt ülést tart; Szombaton este a kongresz- szuson részt vevő magyar párt­küldöttség Frankfurtba uta­zott, ahol a küldöttség vezető­je, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az NKP kongresszusát üdvözlő beszédet mondott a frankfurti kommunisták gyűlésén. (A kongresszuson részt vevő kül­földi küldöttségek vezetői kö­zül ugyanis többen nem ma­gán a kongresszuson, hanem különböző nyugatnémet váro­sokban mondják el üdvözlő be­szédüket. Méltatta a Német Kommu­nista Párt következetes harcát a haladásért és a társadalom demokratikus átalakításáért, a gazdasági és társadalmi kérdé­sek megoldásáért és a békéért. A magyar kommunisták örven­denek az NKP minden sike­rének. Ilyen siker — mondotta —, hogy a fasizmus, a világhá­ború és a hidegháború évei­ben elviselt megpróbáltatások után is él a Német Kommu­nista Párt. Kiemelte a két párt közös céljait, a proletár internacio­nalizmus szellemében megva­lósuló együttműködését és biz­tosította a nyugatnémet test­vérpártot, hogy mindig számít­hat a magyar kommunisták, a magyar nép szolidaritására és támogatására a nehéz és bo­nyolult harcban. Övári Miklós tájékoztatta a hallgatóságát a magyar nép szocialista építőmunkájának eredményeiről, amelyeknek el­engedhetetlen előfeltételét biz­tosította a szoros együttműkö­dés a szocialista államok kö­zösségével. Értékes segítséget nyújt — állapította meg — a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom növekvő ere­je és szolidaritása. Befejezésül Óvári Miklós kö­szönetét mondott a Német Kommunista Pártnak a meg­hívásért, és az MSZMP nevé­ben sok sikert kívánt az NKP kongresszusának munkájához. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM ARA 1 FORINT 1976. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP Az időjárás miatt torlódhatnak a teendők Most kell megalapozni a jó termést Tavaszi startra készek a traktorok Hozott némi meleget Sándor is, József is, de Benedek adós maradt vele. S noha már hi­vatalosan is itt a tavasz, ko­rántsem bizonyos, hogy a szántóföldi teendők, a gyümöl­csösökben, szőlőkben esedé­kes munkák annak rendje, módja szerint haladhatnak. Hiszen a nyitányt már feb­ruár végén jeleztük, amikor a sok napsütés, az enyhe szél­járás már felszárította a talajt, a gazdaságokban már sort ke­rítettek az első tavaszi határ­szemlékre, kijelölték, mely táblákra induljanak először a gépek... Azután visszatért a tél, méghozzá meglehetősen zordonan, helyenként mínusz 10—15 Celsius fokig hűlt le a hőmérséklet, a földeket ismét fehér takaró borította. Ami kedvező: az olvadó csa­padék bemossa a talajba a nitrogénműtrágyát, gabonatáb­láinkon, s ahol — a legtöbb gazdaságban — idejekorán elvégezték az őszi vetésű gabonák fej­trágyázását, szépen sarjad, erősödik a vetés. A felmérések szerint Pest me­gye 83 és fél ezer hektáros kalászos termőterületét az idejében hullott hó február elején is, márciusban is meg­kímélte a fagykártól. Az időjárás pálfordulása azonban gondot is okozhat: a következő hetekben torlódhat­nak a teendők, hiszen a fel­ázott talajra még egy ideig nem merészkedhetnek a gé­pek, s félő, hogy Bővítik az ócsai faipari üzemet Az Épületasztalos- és Fa- dolgozó csarnok, korszerű gé- ipairi Vállalat 1974-ben új pekkel. Mag)kezdődik az ócsai üzemet létesített Öcsón. A 28 vasútállomás és az üzem kö- millió forint beruházássial ké- zötti két kilométeres iparvá- szült műhelyben a ferencvá- gúny építése is. Most a Tőzeg- rcei gyáregység és a zuglói kitermelő Vállalat keskeny- gyár részére előkészítésként vasútján szállítják ide a fát, leszabják az anyagot a ház- s ez évente másfél millió fo- gyári elemek ajtóihoz és log- riot többlet kiadást okoz a giáihoz Jelenleg 180 munkást vállalatnak, alkalmaznak az évente 24 ezer köbméter — szovjet import­Az év elején megkezdték a hulladékfa feldolgozását, ból származó — fenyőáru fel- amelyből havonta 80—100 dolgozásához. köbméternyit tudnak haszno­Az V. ötéves tervben to- sítani, ragasztásos eljárással, vább bővítik az ócsai üzemet, Az így nyert anyag köbmétere mintegy 36 millió forint be- 1100 forintba kerül, szemben ruházással. Megépül egy 1400 a teljes értékű fa 4,5—5 ezer négyzetméter alapterületű fel- forintos árával. a legalább kéthetes csú­szás miatt a legnagyobb tavaszi munka, a kukori­cavetés idejére maradnak egyéb tennivalók is. Éppen ezért nagyfokú szerve­zettséget és felkészültséget kö­vetel a taiajelőkészítés és a vetés gazdaságainktól, mert a sietség, az igyekezet nem me­het a minőség rovására. A jó termést most kell megala­pozni. A Pest megyei termelőszö­vetkezetek gépműhelyeiben már korábban felkészítették a tavaszi startra a traktorokat, több mint két és fél ezer erő­gépet, s az utóbbi napokban jutott arra is idő, hogy jó elő­re megtervezzék a gépi mun­kát, az üzemanyag-ellátást, a műtrágya- és a vetőmagszállí­tásokat. Az idei tavaszon a megye termelőszövetkezeteiben és ál­lami gazdaságaiban 90 ezer hektáron kell el­munkálni a szántást, tár­csázni, boronálni, előké­szíteni a kukorica mag­ágyát, s elvetni a megye határából a legnagyobb területet birtokló takarmánynövényt. Cukorré­pát 4 ezer 800, napraforgót mintegy 2 és fél ezer hektáron vetnek, burgonyát 7000 hektá­ron ültetnek. A tervek szerint 19 ezer 700 hektáron termesz­tenek szántóföldi zöldségnövé­nyeket, s a palánták ágyasait a napokban készítik elő a haj­tatóházakban. Több szocialista brigád, jobb eredmény Importanyagot toka.itattak meg Koppány György felvétele Hetvenegy szocialista bri­gád 753 tagja adott számot a közelmúltban a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat­nál tavaly végzett munkájá­ról. Molnár Miklós munkav^- seny-felelős elmondta, hogy a közösség önértékelésének ered- ményeit a gazdasági vezetoli is megerősítették, majd a ter­melési tanácskozáson ismer tették az adatokat. A 71 kollektívából 68 telje­sítette a vállalását, s elnyer­te a következő 1-.tüntető foko­zatot. Mindössze három bri­gád nem tudott megbirkózni az önmaga által meghatáro­zott feladatokkal. Ez jóval kedvezőbb az előző évi arány­nál, akkor ugyanis 12 kollek­tíva zárta a vártnál gyen"~b- ben az évet. Több kommunista szomba­tot terveztek, 15 ezer 4C0 órát dolgoztak társadalmi munká­ban. Ez utóbbi értéke megha­ladta a 247 ezer forintot. Gaz­dasági vállalásaikban különös hangsúlyt kapott az anyag­éi energiatakarékosság, hi­szen a profiljukból adódóan sok importanyagot — köztük ólom- és rézcsöveket — hasz­nálnak fel. Valamennyien át- érezték a felajánlás fontossá­gát, s gondosabb, körültekint több munkájukkal 763 ezer forint megtakarítást értek el. A termelési tanácskozás döntése alapján hat közösség nyerte el a vállalat kiváló bri­gádja címet, 17 aranyt, 9 ezüst-, 12 bronz-, 14 zöldko­szorút kapott. Tíz brigád elő­ször szerezte meg a szocialis­ta címet. E kitüntetéseket az április 4-i ünnepségen adják át A vállalat kiváló brigádja lett (üzemmérnökségként) a dunakeszi Május 1., az érdi Béke, a nagykátai Kun Béla, a szigetszentmiklósi Április 4, valamint a gépészeti osztály Petőfi ifjúsági és az anyag- gazdálkodás Lenin szocialista brigádja. T. A. Magyar-jugoszláv gazdasági együttműködés A magyar—jugoszláv gazda­sági együttműködési bizottság társelnökei — Ászén Szimit- csijev, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Vég­rehajtó Tanácsának tagja és Faluvégi Lajos, a Magyar Népköztársaság pénzügymi­nisztere — 1976. március 19. és 20-án tárgyalásokat foly­tattak Budapesten. A tárgya­lások középpontjában a két ország közti áruforgalom elemzése és fejlesztési lehető­ségeinek vizsgálata, továbbá olyan nagy jelentőségű tartós együttműködési kapcsolatok kialakítása szerepelt, mint a jugoszláv kőolajvezeték építé­se, illetve a szovjet eredetű földgáz tranzitálása Jugoszlá­via részére. Kiemelten foglal­koztak az ipari kooperáció és szakosítás továbbfejlesztésével is. A tárgyalások alkalmával került aláírásra a két ország közötti új határmenti árufor­galmi egyezmény. Ászén Szimitcsijevet buda­pesti tartózkodása során fo­gadta Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyette. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter vezetésével minisztériumi delegáció uta­zott tegnap az NDK-ba. A kül­döttség a lipcsei tavaszi vásár megtekintése után tárgyaláso­kat folytat az NDK gépipará­nak vezetőivel országaink gaz­dasági, műszaki, tudományos együttműködéséről. Szurdi István belkereskedel­mi miniszter, az Országos Ide­genforgalmi Tanács elnöke ve­zetésével, hazaérkezett a Ku­bában, a szocialista idegénfor- galmi kormányszervek szervei­nek tizenegyedik értekezletén részt vett magyar delegáció. Szurdi István a havannai ta­nácskozás után Lisszabonba utazott, ahol Jorge Champinos portugál külkereskedelmi mi­niszterrel magyar—portugál idegenforgalmi egyezményt írt alá. Di\ Szalai Béla külkereske­delmi minisztériumi államtit­kár tegnap egynapos tartózko­dásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. Megte­kinti a lipcsei vásárt és tár­gyalásokat folytat a két ország közötti kereskedelem időszerű kérdéseiről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom