Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

XX. ÉVFOLYAM, 63. SZÄM 1976. MÁRCIUS 14., VASÄRNAP A PESr/nEfrYEI HÍRLAP Facsemeték — milliószámra Nemcsak nyáron, télen is szép az erdő. Különösen meg- ikapóak a márciusi hóval dí­szített fenyők. Az erdő vad­jai, az őzek, dámszarvasok, vaddisznók, nyulak és fácá­nok, de még a rókák is in­kább járatlan területekre hú­zódnak. Madarat, cinkét, vö­rösbegyet ritkán látni, pedig rmnt mondják, a tavasz köze­ledtét érezve, már a seregé­lyek is megjöttek a téli ván­dorlásból. A Termelőszövetkezetek Erdőgazdasága az elmúlt esz­tendőt is eredményesen zárta. A szépen fejlődő gazdaságot Susán János igazgató vezeti, a szakmunkákat Erdei Ká­roly és Utasi Béla erdész­technikusok irányítják. Mint elmondották, a gazda­ságban nemcsak kitermelik, ha­nem feldolgozzák és pó­tolják a fákat, csemetéket is nevelnek. A kitermelt fát fűrészüze­mükben dolgozzák fel, rész­ben ipari célra, részben tűzi­fának. Tavaly főleg a nagy­üzemi szőlők támberendezé- sére 1100 köbméternyi oszlo­pot és 140 ezer szőlőkarót ad­tak el. Tűzifájukat a város­ban megrendelésre házhoz szállítják. Olasz és jugoszláv exportra is elküldték 4500 mázsa ölfát és tölgyfából pe­dig nagy mennyiségű parkett­anyagot készítettek. A kitermelt fa helyett min­den évben hasonló vagy na­gyobb területű új erdőt ültet­nek. Az idei tervek szerint a tavaszon a Nagyerdőben 31 hektá­ron 792 ezer szál . erdei fenyő, fekete fenyő, óriás nyár, kocsányos tölgy, ezüst juhar, és fürtös vad- meggy-csemetét ültetnek el. A Pálfája parkerdőt pedig 16 hektár új ültetéssel növelik: erdei és fekete fenyő, kocsá­nyos tölgy, ezüst juhar és vad­rózsa-csemetéket telepítenek. A csemetéket a Csókás er- dőbeni 8,3 hektáros és a ha­lastói 1,5 hektár területű fa­iskoláikban nevelik. Az előb­biben a lombos, az utóbbiban a fenyőfacsemetéket. A ko­csányos tölgy neveléshez az idén már elvetettek két és fél vagon makkot, melyet az ősz­szel a nagyerdőben gyűjtöttek, s amelyből 2 millió 200 ezer facsemetére számítanak. El­vetették a magot 80 ezer akác­fa, 40 ezer ezüst juharfa ne­veléséhez és elültetnek 25 ezer nyárfadugványt is. Az ipari fának nagyon keresett kőrisfából 250 ezer csemetét, az erdei fe­nyőből pedig 3 milliót ne­velnek. A gazdaság múlt évi nettó árbevétele 6 millió forint volt, és 3 százalékos gazdálkodási eredményt értek el. Kopa László Kalocsa Balázs emlékezete (1) Havnau halálra ítélte J A NAGYKŐRÖSI földműve­lők mindenkor nagy igyekezet­tel, kitartó szorgalommal dol­goztak. Különösen a múlt szá­zad közepétől, amikor feltörték a legelőket, s a gyenge minő­ségű homokon is megindult a belterjes gazdálkodás. Kora hajnalitól késő estig munkál­kodtak a földeken. Öreg este volt, amikorra bevergődtek a szőlőből, a tanyáról, s akkor még megtisztították a portékát, amit a piacra szántak. Alig pitymaiilott, amikor kiálltak a piacra, hogy az ismerős keres­kedők megtalálják őket, s a kora reggeli vonattal már me­hessen is Pest felé az árujuk. Sokan szép summát összegyűj­töttek, amikor haláluk felé közeledtek, vagyonuk nagyobb részét, sőt olykor az egészet többen közcélokra áldozták. így alig van Kőrösön olyan is­kola, amelyik nem valami alapító emlékét hirdetné. Ott van például a „Cs. Kiss” isko­la a Kossuth Lajos utca végén, vagy bent a „Tóth-Szente” is­kola bolthajtásos épülete a Helmeczi utcában, továbbá az új víztorony árnyékában a Szalai-V. Faragó” iskola, s a „Szinok” iskola az Alszegen. Brunswick Teréz mozgalma nyomán 1840-ben alakult meg Pesten az első Kisdedóvó Egylet, s Nagykőrösön is már a következő évben megjele­nik az első ilyen Intézmény, Galgóczy szerint a gimnázium telkének keleti oldalán. 1871- ben pedig már intézményesen a helybeli Jótékony Nőegylet karolta fel a gyermekóvás ügyét. Az első óvoda, melyről határozottan tudjuk, hogy ala­pítványból létesült, a Kossuth Lajos utcában ma is működik: K. Faragó Ferencz hagyatéká­ból. (Kár, hogy nem jelöli em­léktábla.) És hogy a város fél­tett kincsét, a gimnáziumot se hagyjuk ki a felsorolásból: az új épület építéséből oroszlán- részt váfáit V. Faragó Amb­rus, aki az ország legjelesebb, de szegény tanulóit is ide akarta hozni, hogy kitanítsák őket a nemzet javára. Eötvös Kollégium lett volna ez, kö­zépiskolás fokon. Nem tehetett róla, hogy nem valósulhatott meg szép álma. Az első nagy alapi tó, akinek fölajánlása többszörösen túltett a Széche­nyi akadémiai alapítványán is, pedig kizárólag Nagykőrös művelődési céljaira szolgált: Kalocsa Balázs volt. ÉRDEKES, emelkedett szel­lemű, haladó szándékú ember volt. Ma már azonban alig ta­lálunk róla hivatalos adatot. Magam is csak Nagykőrös el­ső hírlapjából, a Nagykőrösi tjjság 1892. évfolyamából is­merhettem meg életrajzát, Hegymegi Kiss Kálmán tanító­képző igazgató jóvoltából, aki halála alkalmából, meleg han­gú cikkben emlékezett meg róla. Sajnos, a Nagykőrösi Athenas nem ír róla semmit, mert nem hagyott hátra köny­vet ... A betű szeretedét azon­ban nem lehet elvitatni a csa­ládtól, mert bátyja, Kalocsa László, két művével is szere­pel az Athenasban. Innen tud­juk, hogy 1794-ben született Nagykőrösön, 1836-ban a vá­ros főbírája lett. Nyilvánvaló­vá vált haladó gondolkodása az 1848—49-es szabadságharc idején, amikor majdnem egész, nagy értékű ezüstkészletét a hazának ajándékozta, árából 1848 decemberében a váro­sunkon átvonuló s a vásárál­láson táborozó miagyar had­sereg részére nagy mennyisé­gű élelmiszert osztott ki. Se­gédkezett a Károlyi-huszárok szervezésében is, akik tudva­levőleg a mai Arany János Múzeum falai közt alakultak csapattá. Előzőleg már legfia­talabb öccse, Balázs is katona lett, s a testvér nem tartotta vissza. Ekkor Balázs már 28 éves volt — 1819. október 14-én született — s Galíciában szol­gált. Már százados volt, ami­kor híre érkezett a magyar szabadságharc kitörésének. Parancsnokuk éppen az a Ber- zsek kapitány volt, aki nagy szerepet játszott Aranyék ba­ráti körével kapcsolatosan: ő lett a férje a szép Rozvány Erzsikének, Aranyné és Julis­ka legjobb barátnőjének. Katonaként jó hazafinak bi­zonyult: visszavezette csapatát a megtámadott haza védelmé­re. Ott volt a mi Kalocsa Ba­lázsunk is, aki aztán végigküz- dötte az egész szabadsághar­cot, részt vett Buda ostromá­ban is. Többször felkínálták neki a magasabb rangot, de ő nem fogadta el. A MEGTORLÁS idején Haynau halálra ítélte. A csa­lád azonban mindent megmoz­gatott a megmentésére. Szeren­csére Kecskemétről szárma­zott Ferenczy Ida, Erzsébet ki­rálynő kedvelt magyar tanító­nője, ennek pártolása révén 18 évi várfogságra változtatták a fiatal tiszt büntetését. Nem vitték el Aradról sem, a vár­ban töltötte első rabéveit. Nem esett kétségbe, tétlenség­be: egyik mérnök-fogoly társá­tól technikai tudományokat ta­nult, üres óráiban pedig fa­faragásba mélyed t. „Egyszerű — rövidre köszörült — toliké­sével filigrán munkákat ké­szített, amelyek bármely mű­faragónak becsületére válhat­tak volna.” Dr. Törös László (Folytatjuk) MOZIMŰSOR Folytassa, cowboy. Színes, szinkronizált angol filmvígjá­ték. Kísérőműsor: Századok sodrában. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Fedőneve: Jégmadár. Előadás kezdete: 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Vörös rekviem. Magyar film. Kísérőműsor: Éhség. Magyar híradó. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Filmklub: 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Szerelmem Elektra. Színes magyar film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Rendíthetetlen egységben ts forrmSalemért Beszélgetés a megyei pártbizottságon Szolidaritási nagygyűlés az alagi tangazdaságban CHILE NÉPE GYŐZNI FOG! Lapunk 1. oldalán jelezzük: a Chilei Kommunista Párt hazánkban tartózkodó kül­döttsége szombaton délelőtt a Pest megyei pártszékházban kezdte az ismerkedést me­gyénkkel. Az itt lezajlott találkozót az első percektől kezdve az elvtársi, baráti közvet­lenség jellemezte. Ehhez nagy mértékben hozzájárult az a tény, hogy a delegációt fo­gadó Cservenka Ferencné maga is járt Chilé­ben, a véres ellenforradalmat megelőző hóna­pokban. „Ma is élénken él emlékezetemben az akkori Időszak — mint mondotta —, amely arra mutatott, hogy a chilei nép a szocializ­mus felé kíván haladni. S nem felejthetem azt az izzó gyűlöletet sem, amelyet az amerikai imperializmussal szemben tanúsítottak. Ez a biztosítéka annak is, hogy a chilei nép eiőbb-utóbb győzni fog.” A találkozón a megyei pártbizottság első titkára részletes tájékoztatást nyújtott Pest megye politikai, gazdasági, kulturális helyze­téről, a pártmunka gyakorlatáról. A küldött­ség nagy figyelemmel hallgatta, jegyzetelte a hallottakat, s Volodia Teitelboim köszönet­tel meg is jegyezte: — Tanulni jöttünk Magyarországra, s ezért nagyon hasznos ez a tájékoztatás is. Mi nem­csak beszámolni akarunk ugyanis az itt hal­lottakról. hanem összegyűjtjük tapasztalatain­kat és remélhetően eljön az az idő, mikor hazánkban felhasználhatjuk. Elmondotta a továbbiakban, hogy Magyar- országon mindenütt jólesőeo tapasztalták a szolidaritás nagyon erős kifejeződését. Ez lelkesíti a chilei népet, amely — ha nagy ne­hézségek árán is — tudomást szerez arról az egész világra kiterjedő mozgalomról, amely szabadsága érdekében folyik. A fasiszta puccs óta eltelt két és fél esztendő nagyon hosszú idő a chilei embereknek, noha törté­nelmileg csak nagyon rövid. A fasiszta junta semmit sem ért el ez alatt az idő alatt és el­szigetelődött nemzetközileg is. Besitiális el­nyomó jellege csak mély megvetést, gyűlöle­tet váltott ki a dolgozók között Mindehhez óriási mértékű gazdasági válság, éhínség csatlakozik. A politikai ellenfeleket, vagy a számukra gyanúsakat a iegkegyetlenebbül megkínozzák, vallatják, villamos árammal gyötörnek emberek ezreit. Ilyen körülmények között a kommunista párt az illegális munka követelményeinek megfelelően szervezte újjá sorait, széles körű propagandát indított meg, s jelentékeny tevékenységet folytat a szegény falvakban, valamint a nők között az éhínség elleni küzdelemben. A párt szervezi a mun­kásosztályt, a szakszervezeteket, s együttmű­ködik a fasisztaellenes front létrejöttében a legszélesebb rétegekkel, minden haladó, re­akcióellenes erővel. — Kívánjuk, hogylegyen erejük ezt a har­cot megvívni — fejezte ki a találkozó részt­vevőinek, sőt ezen túlmenően bizonyára a megye minden dolgozójának kívánságát Cservenka Ferencné. — Ránk, szolidaritá­sunkra, segítségnyújtásunkra mindig számit- hatnak. Őszinte tisztelettel, együttérzéssel kísérjük ezt a küzdelmet, amelynek végén — nem kétséges — a szocializmus áll majd. A magyar nép is szenvedte a fasizmus kegyet­lenségeit, de a történelem azt bizonyította, hogy a nép akarata az erősebb. így lesz Chilében is. Ezeknek a szolidáris szavaiknak mély tar­talmáról volt alkalmuk megismerkedniük a nap folyamán a Chilei Kommunista Párt kül­dötteinek, amikor látogatást tettek a váci járásban és Vác városában. Forró hangulatú találkozás a chilei pártküldöttséggel Volodia Teitelboim beszél az alagi tangazdaságban rendezett szolidaritási nagygyűlésen. A ké­pen balról jobbra: Göndöcs Lajos, Béla Imre, Komáromi János, Mlrey Baltra, Barát Endre és Thomas Solis. Ismerkedés Váccal és környékével A nagygyűlés után a kül­döttség Vasra látogatott. Út­közben megálltak a Gödi Fé­szek emlékműnél. Itt Szigeti Sándorné, a községi pártbi­zottság titkára tájékoztatta a vendégeket Göd munkásmoz­galmi hagyományairól. A chi­lei kommunista vezetők virá­got helyeztek az emlékmű ta­lapzatára. Vácott a delegáció először az új művelődési házzal is­merkedett. Itt Papp József, a városi pártbizottság első tit­kára és Weisz György, városi tanácselnök köszöntötte <_ ven­dégeket. Az átadás előtt álló épület megtekintése után a zeneiskolában a váci KISZ- kórus — Bogányi Tibor ve­zényletével — hangversenyt adott a vendégek tiszteletére. A chilei pártküldöttség a késő délutáni órákban utazott vissza Budapestre. 1 1 k 1 SPORT VASÁRNAPI műsor Asztalitenisz Cegléd: CVSE II.—Nk. Ki­nizsi II. férfi felnőtt, valamint CVSE—Nk. Kinizsi férfi ifjú­sági és női megyei csapatbaj­noki mérkőzés. Kézilabda Toldi-sportcsamok, 10 óra: megnyitó, 10.30: ÉDOSZ Toldi Kupa mérkőzések élelmiszer­ipari szakmunkástanuló-isko­lák női csapatai között. Torna Szeged: délkeleti területi kö­zépiskolás férfi és női egyé­ni bajnokság. HÉTFŐI MŰSOR Kézilabda Toldi-sportcsamok, 9 órától: ÉDOSZ Toldi Kupa női terem- mérkőzések élelmiszeripari kö­zépiskolák csapatai között. Sakk KlOSZ-székház, 19 óra: a KIOSZ Kupa minősítő egyéni verseny 13. játéknapja. Torna Vác: az úttörő-olimpia me­gyei kisdobos döntője. A küldöttség vezetője ez­után felidézte Salvador Allen- de népi egységkormányának nagy sikereit, majd hangoztat­ta, hogy a chilei nép a fasisz­ta terror ellenére ma is ren­díthetetlenül harcol elnyomói ellen, mert jól tudja, hogy nem áll egyedül, mögötte áll­nak a világ népei. Ebben a harcban a kommunisták mel­lett ott vannak a népi egység más pártjai is. A jövő formá­lása a nép kezében van. Ép­pen ezért nincs messze a sza­badulás napja. A hosszan tartó, lelkes taps­sal fogadott beszédet követően íeszólalt a gyűlésen Pajter Klára, a dunakeszi KISZ-bi- zottság titkára és Mészáros Lajos, az alagi tangazdaság dolgozója. Mindketten hangoz­tatták, hogy hazánkban a nép ott áll a küzdő Chile népe mellett. Hangulatos műsort is ren­deztek a vendégek tiszteletére. A dunakeszi 3-as számú álta­lános iskola énekkara Szakáll Lászlóné vezetésével mozgalmi dalokat énekelt. Zsolnai Júlia, a fóti gyermekváros tanulója Vihar Béla Fekete zsoltár cí­mű, drámai hatású verséből adott elő részleteket, majd Kriszlinger Károly vezényle­tével a fóti gyermekváros pen­getés zenekara látszott. kicsinyített mását, a magyar nép szabadságának szimbólu­mát. Közben zúgott a taps és is­mét felhangzott a világhírű Venceremos, s a fiatalok üte­mesen kiáltották a két népsze­rű, ismert jelszót: Szabadságot Corvalánnak! Chile népe győz­ni fog! Volodia Teitelboim mondott azután beszédet. — Chile földrajzilag nagyon messze van Magyarországtól és Európától, mégis ez a távoli ország ma a világ szívének kö­zepén van, mert minden konti­nens népében elevenen él a szabadság szeretete és a fasiz­mus gyűlölete. Mindannyiun­kat meghatott, amikor ebbe a terembe beléptünk és hazánk dalát, a Venceremost énekel­ték. De hallottuk már ezt a dalt Tokióban, Londonban, Helsin­kiben, Mexikóban és Indiában is. Ez azt jelenti, a világ min­den népe kívánja, és reméli, azért küzd, hogy Chilében újra győzzön a forradalom. A chilei küldöttség forró hangulatú szolidaritási nagy­gyűlésen találkozott a környék dolgozóival. A tangazdaság központi épületében rendezett nagygyűlésre érkező chilei pártküldöttséget százak köszön­tötték lelkes tapssal és a fiata­lok a népszerű dallal, a Ven- ceremosszal. Eljöttek a gyűlés­re a tangazdaság dolgozói, Du­nakeszi, Főt és Göd küldöttei, KISZ-esek, úttörők. Részt vett a nagygyűlésen dr. Barna La­jos, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnökhe­lyettese, a fóti gyermekváros igazgatója és Krima János, a járási hivatal elnöke is. A küldöttséget Barát Endre köszöntötte. — Közvetlenül nagy nemzeti ünnepeink előtt, amikor ha­zánkban a forradalmakra em­lékezünk, érte megyénket az a megtiszteltetés, hogy kiemelke­dő forradalmárok, chilei kom­munista vezetők érkeztek hoz­zánk — mondotta egyebek kö­zött. — Jó alkalom ez arra — folytatta —, hogy dokumentál­juk szolidaritásunkat a chilei nép harcával. Az SZKP nagy­szerű békeprogramot adó XXV. kongresszusával, a szovjet em­berekkel, a világ haladó köz­véleményével együtt mi is kö­veteljük, hogy engedjék szaba­don Luis Corvalánt, a chilei nép hős vezetőjét és a fasiszta junta valmennyi foglyát. Beszéde végén Barát Endre a résztvevők tapsától kísérve — átadta Volodia Teitelboim- nak, a küldöttség vezetőjének a gellérthegyi szabadságszobor A chilei pártküldöttség az Alagi Állami Tangazda­ságot kereste fel elsőnek. Elkísérte őket Barát Endre, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a váci járási pártbizottság első titkára, és Komáromi János, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, Göndöcs Lajos igazgató tájékoztatott a hatezer hektáros gazdaság mun­kájáról. A pártküldöttség tagjai a rövid látogatáson megismerkedtek a gazdaság korszerű, jól gépesített te­henészetével, majd a látogatás végén beírták nevüket és jókívánságaikat a eazdasáe emlékkönvvébe. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom