Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
/ 1976. MÁRCIUS 13., SZOMBAT "**r™ j» K/ixnaD Megkoszorúzták dr. Madzsar József emléktábláfát Száz esztendővel ezelőtt született dr. Madzsar József, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége. Ez alkalomból koszorúzási ünnepséget tartottal! a Kerepesi temető munkásmozgalmi pantheonjá- nál levő emléktáblájánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Révész Ferenc és Vass Henrik, a KB tagjai helyeztek el koszorút az emléktáblán. A kegyelet virágait hozták a Magyar Tudományos Akadémia, az orvos- tudományi egyetem és az orvos-egészségügyi szakszervezet képviselői is. A néphadsereg vezetőinek tanácsknzása Pénteken a Honvédelmi Minisztériumban értekezleten vettek részt a magyar néphadsereg vezető 1 beosztású tábornokai és tisztjei. A tanácskozáson Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter összegezte a néphadsereg erősítése, felkészítése érdekében a IV. ötéves tervidőszak alatt végzett munka eredményeit és tapasztalatait, ismertette az V. ötéves tervidőszakban megoldandó feladatokat. Az értekezleten részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, jelen volt Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, továbbá J. A. Naumenko vezérezredes, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának magyarországi képviselője, valamint F. F. Krivda vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A vezetők felelőssége sen megbukik az a helyenként még ma is élő munkamegosztás, hogy a feladatok és a teendők munkajogi, műszaki meghatározása az enyém., azok megértetése és elfogadtatása (párt- és szakszervezet) a tiéd. OLTAN VEZETŐI KVALITÁSOK igényléséről van szó, amelyek megfelelőek az ország objektív helyzetéből adódó feladatok megoldásához. Ha az elismerés hangján lehet — és kell is — szólni a gazdasági vezetek zömének munkájáról, akkor ez az elismerés többszörösen jogos most, amikor rajtuk múlik (legalábbis nagymértékben rajtuk), hogy gazdaságpolitikai elképzeléseik a teremtő valóságból feleljenek vissza a maguk eredményeivel. Ugyanis, ha azt tartjuk — jogosan és büszkeséggel —•, hogy nemzeti ügyről, nemzeti programról van szó, akkor ezért az ügyért és programért a nemzet minden ereje sorompóba ■áll. Az viszont a vezetőgárdán múlik most, hogy jó időben,: jő helyen éá éredméhnyel álljon sorompóba a nemzet ösz- szefogott ereje. S. J. Minden' terv, program, határozat annyit ér, amennyit megvalósí tanaik bed öle. Ezt az alapigazságot alkalmazták megyénkben a járási pártbizottságok, amikor — alig néhány héttel kidolgozásuk után — máris számomkérik a mező- gazdasági üzemek gazdasági és politikai vezetőitől cselekvési programjuk sorsát, azt, hogy mi valósult már meg és mi fog megvalósulni a közeli jövőben? Ilyen beszámoltatás tanulságait kötöttük csokorba a gödöllői járásban, azzal a szándékkal, hogy közkinccsé tegyük a jó tapasztalatokat és elősegítsük elterjedésüket Négy tájkörzet A rend kedvéért kezdjük a kiinduló pontnál: a IV. ötéves tervben végbement tsz-egy es illések révén általában kialakultak a' korszerű nagyüzemi gazdálkodás jobb feltételei, a megfelelő nagyságú földterület, s a koncentrált szellemianyagi erő; megteremtődtek a gyors ütemű szakosodás, a termelési rendszerek elterjesztése és a gazdaságok közötti sokoldalú együttműködés alapjai. Gondok vannak az állattenyésztésben: az utóbbi években országosan — megyénkben is csőikként a háztáji sertés- és szarvasmarha-állomány; a termelőszövetkezetekben nincs feltöltve valamennyi szarvas- , marha-férőhely, még mindig magas a tbc-pozitív állatok aránya és alacsony a tejtermelés hozama; végül: noha a háztáji gazdaságok termelésének fontosságát ma már senki nem vitatja, helyenként mégsem kapjak meg azt a segítségét, ami nélkül fenntartásuk, termelésük bővítése lehetetlen. Amikor a pártbizottság januári ülésén megvitatta a járás V. ötéves tervének koncepcióit, megvonta a határvonalát .arainak a hegy tájkörzet-, nek, amelyre a járás mezőgazdasága ésszerűen felosztható, s amelyeken belül a termelőszövetkezetek összefogása, együttműködése a mezőgazdasági technológiai szolgáltatásokban, a területi adottságok jobb kihasználásában, az öntözésben, sőt még bizonyos fajta beruházásokban is, kívánatos, célszerű. Ügy foglalt állást, hogy az V. ötéves tervben alapvetően termelési rendszerekben kell megvalósítani a kukorica-, a burgonya-, a cukorrépa-, az olajos magvak és a zöldségtermesztés fejlesztését, a fajlagos hozamok tovább növelését. Nos, azok a mezőgazdasági pártszervezetek értelmezték helyesen a feladatukat, amelyek cselekvési programjukat a fentiek szeilemében állították össze. Ilyen cselekvési program alapján dolgoznak a hévíz- györki Petőfi Termelőszövetkezet gazdasági és politikai vezetői. Erről a közös gazdaságról annyit érdemes megjegyezni, hogy 1975 elején 9 millió forinttal szanálták; ekkor új elnök került a szövetkezet élére, s a színvonalasabb vezetés, meg a tagság szorgalma szinte csodát tett: egy év alatt nemcsak a veszteséget siker-ült kigazdálkodni, de — miközben a tagságnak egész évben biztosították a 100 százalékos bérkifizetést — az év végéig 3,5 milliós nyereséget értek el, s a korábbinál magasabb, 24 százalékos fejlesztési alapot képeztek. A háztáji a közös gazdaság szerves része! A Petőfi Tsz cselekvési programja nagy súlyt helyez a takarékosságra, ezzel kapcsolja össze az anyagi ösztönzést is. A háztáji gazdaságot a tsz szerves részének tekintik, s a zöldségtermesztést — aminek itt gazdag hagyományai vannak — a közösből áthelyezték a háztájiba. Már elkészült a szerződéstervezet a háztájiban végzett munka díjazásáról. Nern részletezve, csupán sommásan: minden, a háztájiban megtermelt 300 forint értékű zöldség után egy tízórás munkanapot írnak jóvá a tsz-ta- gokmak! A CÍMBEN JELZETT társadalmi téma mindig, minden időben foglalkoztatja a közvéleményt. Azért, mert a vezetők munkájától — bár nem minden vonatkozásban — nagymértékben függ az adott társadalom boldogulása. Ebben a tárgykörben azonban meghatározó különbséget kell tennünk a társadalom berendezkedésére vonatkozóan: más értékmérők hatnak ugyanis egy megvalósult szocialista társadalomban, s megint más normák érvényesülnek a tőkés társadalomban. Mi természetesen a szocialista társadalmi rendszernek megfelelően állítunk értékrendet, mert itt a vezetők és vezetettek közeli és hosszú távú céljai és érdekei azonosak. Csakhogy ezek az érdekek a napi ütközések, ellentmondások és ellenvélemények tüzében érlelődnek közös materiális és szellemi értékké. A másik figyelemre méltó tényező: nem általában a vezetők, hanem az utóbbi nyolc-tíz esztendőben a gazdasági vezetők munkája voit a szóbeszéd tárgya. Róluk szóljunk tehát. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS továbbfejlesztésének — 1968. januártól — alkalmazott rendszere próbára tette a gazdasági vezetők, műszaki értelmiségiek alkotó, szervező képességét. Próbára tette, mert az irányításuk alatt álló egységek produkciójától függ a vezetettek és a vezetők becsülése és jövedelme is. Hatalmas erejű, teremtő energiák jöttek mozgásba, és rendkívül széles körű teremtő erők kerültek felszínre, illetve alkotó működésbe. A teremtő erőknek és a termelési eszközöknek is olyan mélyreható fejlődését láthattuk, amely hazánk gazdasági gyarapodásában, a lakosság élet- és munkakörülményeinek alakulásában is kézzelfogható, érzékelhető és statisztikailag összegezett, hatalmas eredményekben jutott kifejezésre. Ebben nagy szerepet játszottak a gazdasági élet irányítói és vezetői, mert nélkülük aligha zárhattuk volna oly kedvezően ötéves temünket. Nem a mérleg egyensúlya miatt említem, hogy ezek mellett a szép sikerek mellett megmutatkoztak a vezetőgárda munkájának olyan hibái is, amelyek a kisebb közösségek anyagi, erkölcsi előnyeit indokolatlanul hangsúlyozták. Ez a gazdasági szabályozók adta lehetőségekre vezethető vissza elsősorban, de hozzájárult azoknak az erkölcsi, politikai normáknak, az elhalványulása is, amelyek úgy szólnak: ki- nek-kinek érdemei szerint és munkája arányában. Ez a kettősség, a vitathatatlanul nagy gazdasági eredmények és a társadalmi visszásságok egyidejű jelenléte szolgáltatta a közvélemény értékítéletét. EZ A MÜLT. Az idén január 1-től új helyzet alakul’ ki, nemcsak a szocializmus fejlettebb vonásait célzó távlati elképzelések ’-ido’.gozásá- val. hanem ezeknek a külső és belső tényezőiben jelentkező váuozások és igények okán is. Mindezek rendkívül nagy jelentőségűek hazánk jelene és jövője szempontjából, A külső tényezők — a nyersanyagárak emelkedése, a megnövekedet: és szigorúbb nemzetközi piaci igények termékeinkkel szemben, az úgynevezett cserearányok romlása — új helyzetet teremtettek. Belső viszonyaink, nem elválaszthatóan a külső hatásoktól, sürgetően írják elő exoorttevékenységünk 60 százalékos növekedését; a termékszerkezet átalakulását, majd a gyártmánystruktúra korszerűsítését — közkeletű kifejezést használva — a hatékonyabb termelés megszervezését. Látható tehát — a politikai és kormányzati fórumok által fölvázolt igényekből —, hogy új helyzet alakult ki. Nem a kérdések fölemlítése az új — néhány éve visszaköszönnek ránk —, hanem a konkrét megoldás iránti napi igény. Elodázhatatlanul napi igényről van szó. S a végrehajtás a gazdasági (műszaki) vezetőkön múlik, helyesebben a végrehajtás sikere, eredményességének mértéke. Miért lehet ilyen kategorikusan fogalmazni, hogy rajtuk múlik? Azért, mert — az utóbbi félévben kiderült— a fizikai munkások (és alkalmazottak is) azt mondják és már száz helyen azt kérik: mondjátok meg értelmesen és kézzelfoghatóan, hogy mi mit csináljunk, és megcsináljuk. Ez az álláspont több mint kétmillió ember felfogását fejez* ki, s most mindenhol azt kell pontosan megmondani: mit csináljanak! A MOST KÉSZÜLŐ ötéves vállalati tervekben erre az alulról jelentkező igényre kell felelni, s megmondani, hogy mit csináljanak a termék- struktúra jó irányú változtatása érdekében, a gazdaságtalan termelés csökkentéséért és az export növeléséért stb. De ezek meghatározása — jó és értelmes meghatározása — nem elég. Többről van szó. Az elkövetkező hónapokban és években egyesek élet- és munkakörülményei nem javulnak a kívánt szinteken, hozzátéve, hogy a társadalmi és gazdasági lazaságokból eredő pénzszerzés forrásai szűkülnek (nem az megy táppénzre, aki akar, nem addig tartják az ebédidőt, ameddig kedvük tartja, nem az egyes ember kívánságától függ, hogy órabérben vagy normában dolgozik-e, nem az egyes ember válogatja meg, hogy hol van éppen kedve (vagy nincsen) dolgozni, van-e másodállása vagy mellékfoglalkozása, függetlenül attól, hogy arra szükség van-e vagy éppen káros stb.). Sokan más pályára — a társadalom számára valóban hasznos —, más munkakörbe kerülnek. A vezetőkre nem kisebb feladat háryl — s ez semmivel sem könnyebb, mint a gazdasági teendők jó megoldása —, mint az, hogy a különböző átmeneti problémákkal érintett embereket megtartsák és megőrizzék a szocializmus számára. Megértetni a konkrét kérdéseket az adott helyen élő, dolgozó emberekkel úgy, hogy azok el is fogadják és meggyőződéssel vállalják, nem kis feladat. Itt már végérvényeAhogyan a lakosság látja Népfrontválasztások után Versegen Mint annyi más Pest megyei faluban, Versegen is megválasztották a község Hazafias Népfront-bizottságának tagjait, vezetőit s a megyei küldöttet. Mit tett a népfront helyi szervezete a község gyarapodásáért, a lakosság gondjainak megoldásáért? Erre kerestük a választ Versegen. Új bolt hűtőpultokkal A tanácsháza mellett új élelmiszerbolt. Benyitok. Az üzletben idősebb és ifjabb Kiss Jánosné — anyós és menye —, a bolt vezetője és eladója, mondják: — Elkészült a bisztró, az ÁFÉSZ-é. Sajnos, az asszonyok egy része nem örül neki. Érthető, a férjük odajár iddo- gálni... — De nézzen körül itt, a boltban — mondja az idősebbik Kiss Jánosné —, ezt most adták át. Tegnapelőtt. Nagyon kellett már. Három éve még csak a szemközti szűk kis boltban vásárolhattak a község lakói. Ez tágasabb, szép, világos, a választék is nagyobb. Eddig nem volt például mirelitáru, most kaptunk két hűtőpultot is. A lakók kérték, a népfront közbenjárt, s végül — bár sokáig húzódott az ügy — megszületett. Segítik az iskolát Szemközt, az iskolában, az idén is újraválasztott, s már 11 éve népfrontelnök fogad, Valter Menyhértné, az úttörő- csapat vezetője. — A szülői munkaközösség nem egy nőtagja — például Rádóczki Józsefné vagy Tankó József né — a népfrontnak is tagja. Segítettek az úttörőcsapat ünnepségeinek szervezésében, s részük van abban is, hogy a Télapó-ünnepségen ajándékcsomagot kaptak a kis úttörők. A szülő-népfronttagok közbenjártak az Ady Endre úttörőcsapat anyagi támogatása érdekében a Barátság Termelőszövetkezetnél. Az iskola táborába is többen eljöttek. Közülük Kardos Sándorné és Dóri Lászlóné még főzött is a gyerekeknek ... Egyszóval, az iskola és a népfront kapcsolata kiváló. Bocsányi János, a Barátság Tsz traktorosbrigádjának vezetője. A szövetkezet majoréban találkoztunk. Kenyér az első sütésből — Régóta panaszolják a lakók, hogy a szövetkezet kenyérboltjában az első sütésű kenyeret — a gyengébb minőségűt — árulják; a később készült, s jobban átsült kenyeret mások viszik el. A nyitvatartási időt sem tartották meg mindig az üzletben. A választáson is szóvátették ezt. A helyi népfrontbizottság elnöke járt utána az ügynek. Reméljük, hogy ezentúl az első kenyeret is olyan jól átsütik, mint a későbbit, s a pékbolt is addig lesz nyitva, ameddig megállapították. — A község minden szülőjének kívánságára és megelégedésére már három éve iskolai napközi létesült, tavaly renoválták az óvodát. Ez is közös gondunk volt. A népfront és a tanács segítsége nélkül bizony nem tartanánk itt. Ugyancsak a népfront felhívására jelentkeztek és segítettek vagy ötvenen a község szépítésében, fásításában. Az orvosi rendelő építésében — a társadalmf munkát a HNF-bi- zottság szervezte — jómagam és családom is részt vett. — Most épül a község fűtőolajtartálya. — A brigádvezető a. kapu felé mutat. — A két tartály vagy 500 köbméternyi. Sokunk olajgondja oldódik meg, ha kész lesz, sokan is kértük. Ebben is segített a népfront, akárcsak a gázcseretelep létesítésében. Teljesülnek a vágyak Kalmár Józsefek a Dózsa György úton laknak. — A mi lakásunkig még elér a jó út. Ügy három éve kapott szilárd burkolatot. Sajnos, tovább már nem futotta az anyagból. A népfronttagok persze nemcsak az útépítést szorgalmazták. Két éve készült el a művelődési ház, s a falumúzeum is. A szemközt lakó Madarász Jánosáétól megtudom még, hogy férje is felszólalt a választáson. Javasolta, hogy az új élelmiszerbolt elé építsenek korlátot-. így a vásárlókat nem veszélyezteti az országút forgalma, no meg — mint mondja — a sár sem fröccsen rájuk. A korlát, az olaj tank biztosan elkészül, s a vérségi lakosok tő obi jogos vágya is minden bizonnyal — előbb- utóbb — teljesül. Abból, hogy a község szépül, hogy Verseg gyarapszik, s hogy lakóinak gondjai megnyugtatóan elintéződnek. a Hazafias Népfront községi bizottságának tagjai is kivették részüket. V. G. P. A.z Agrártudományi Egyetem Tangazdaságai minden eddiginél magasabbra tette a mércét maga előtt. Búzából például az ötéves terv végére hektáronként 50 mázsás átlagtermést kíván elérni! Követendő példa lehet az a tudományos alaposság, amivel tehenészetükben kidolgozták a követelményeket hónapokra, istállókra, brigádokra vetítve; ezeknek teljesítését szigorúan és rendszeresen ellenőrzik. A háztáji gazdálkodás támogatására bizottságot alakítottak. Kinek kell konyhákért ? A dányi Magvető Tsz fejleszteni kívánja tehenészetét; a meglevő épületek belső technológiájának korszerűsítésére a kaposvári főiskola hallgatóival készítette el a tanulmánytervet. Ezen a vidéken kincset ér az élőmunka, okosan kell vele gazdálkodni, mivel a tsz 200 hektáros szőlője sok munkáskezet igényel, nagyüzemi zöldségtermesztésre nem jut belőle. A zöldségellátás javítására ezért a tsz körzetében — Dányon, Isaszegen és Rókán — 100—100 négyszögöl konyhakertet kínál a szövetkezet, minimális térítésért minden vállalkozó tagnak és alkalmazottnak háztáji művelésre. A túrái Galgamenti Rákóczi Tsz ugyanilyen célra összesen 200 hektárt mért ki — 400 négyszögölenként — a tagoknak. A csömöri Haladás Tsz is sokoldalúan segíti a háztáji gazdaságokat: házhoz szállítja a tömegtakarmányt, sörtörkölyt biztosít az állattartáshoz, állatorvosa szakmai tanácsot és segítséget ad a tagoknak. A szarvasmarhaprogram teljesítése érdekében néhány gazdaságban már hozzákezdtek az állomány Holstein— Fríz fajtával való keresztezéshez: a vérségi Barátság, s az ikladi Galgá^parti Tsz? ben, az egyetemi tangazdaságban, s ezt tervezik Kerepesen is. Mindenütt előtérbe került — nemcsak a cselekvési programban, a gyakorlatban is — a férőhelyek benépesítésének gondja, a szarvasmarha-állomány ne- gativizálása, a fajlagos hozamok növelésének feladata. Ám az agráregyetem szellemi tőkéjét ma még nem kamatoztatják eléggé a gazdaságok; csupán a valkói Zöld Mező Tsz elnöke számolhatott be arról, hogy az egyetemtől megrendelte a közös gazdaság középtávú számítógépes fejlesztési tervét, Gyorsítsák meg a földcserét Gondokról, bajokról is essék szó. Csaknem valameny- nyi szövetkezetét érinti, a táblák szétaprózottsága, s a földcsere problémája. (A mogyoródi Arany János Tsz 2300 hektárnyi szántója például több mint 120 parcellából áll!) Van is kezdeményezés a földcserékre: a kerepesi tsz az ATE Tangazdaságával, a mogyoródi tsz a rákospalotai és a fóti tsz-szel, s egyéni gazdákkal tárgyal. Megegyezés azonban még sehol sem született, és ez a baj! Sok helyütt vannak még parlagföldek, amelyekre nem fordítottak kellő gondot. Most ezt sürgősen pótolni kell, tanácsolják a megyei vezetők; a gazdaságok készítsenek mielőbb tervet a parlagföldek hasznosítására, elsősorban erdősítéssel. Vannak körzetek, ahol a háztáji termelést az nehezíti, hogy nincs takarmányáru- sltó-hely. Ezekben a községekben az ÁFÉSZ mielőbb gondoskodjék a különböző tápok nyílt árusításáról. Abban a járásban, amelynek szorgalmas tsz-tagsága a háztájiban termeli mgg a mező- gazdasági javak egyharmadát, a háztáji gazdaság minden figyelmet, segítséget megérdemel! Nyíri Éva 1 A j Számadás a gödöllői járásban Mi valósult meg a cselekvési programból?