Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

XMim> 1976. MÁRCIUS 2., KEDD Ä Szovjetunió ötéves fejlesztésének fő irányelvei Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előadói beszéde Az SZKP XXV. bek között a következőket mondotta: Í é megfogalmazott irányelvek végre­hajtásában egyik legfőbb eredmény­nek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A IX. ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházá­sokra. A IX. ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20^ mil­lió dolgozó munkája megtakarításá­nak felel meg. A XXIV. pártkongresszus irány­elveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlő­dött a közlekedés és a hírközlés min­den ága. Javult a lakosság e szol­gáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben meg­oldani számos problémát, megszün­tetni a népgazdaság szűk kereszt- metszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések megoldásá­ban gyakran tapasztalható szűk látó­körű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fej­lődés ellenére sem kielégítő a tudo­mányos és a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme. Szá­mos tudományos intézmény teljesít­ménye nem a megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesz­tését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szoviet- unió előbbre lépett a fejlett tőkés országokkal folytatott gazdasági ver­senyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 száza­lékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjet­unióban és más szocialista országok­ban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer ak­kora volt, mint a fejlett tőkés orszá­gokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 szá­zalékkal szemben. Ennek eredményeként már a ki­lencedik ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vas­ércet, mangánércet és krómércei, szenet és kokszot, cementet, kálisót és foszfátot, traktort, motoros és vil­lamos mozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrá­gyát gyártottunk, illetve termeltünk. A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkés országokban magasra szö­kött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézsé­gek még a burzsoá közgazdászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodja­nak az egész tőkés rendszer hibáin, azon, hogy az nem képes megbir­kózni a folyamatos fejlődés felada­taival, és még kevésbé választ talál­ni a társadalmi-gazdasági haladás­nak a XX. század utolsó negyedé­ben a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad vá­laszt. A szocialista országok testvér­pártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, vala­mint a számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyő­zően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazda­ság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Problémáinkat, akármi­lyen nagyok is, mindig az egész tár­sadalom érdekeinek megfelelően ol­dottuk és oldjuk meg, s biztosak va­gyunk a kommunizmus nagy ügyé­nek sikerében. ségleteit és teljesíteni a külföldi or­szágoknak szóló tüzelő anyag-szállí­tásokkal kapcsolatos szerződéses kö­telezettségeket. 1975-ben 141 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyá­ból 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 73 száza­lékkal növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszere­sére, a mezőgazdasági gépek gyártá­sa 78 százalékkal, az automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9- szeresére, a számítástechnikai esz­közöké pedig 4,3-szeresére növeke­dett. öt év alatt körülbelül 1000 köny- nyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fo­gyasztási cikket állít elő. A fogyasz­tási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kultu­rális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosz- szú távú komplex program megvaló­sításán. Erre a célra több mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazda­ság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer te­herautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül sú­lyos időjárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan évi 14 millió tonnával nö­vekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági terme­lés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fej­lődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezé­sében legfontosabb az anyagi bázis­nak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben tör­ténő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosítás. Milyen képet mutat szocialista fa­lunk e követelmények fényében? Íme, néhány adat. A traktorok, kom­bájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mező- gazdaságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 80 százalékkal nö­vekedett, a mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellá­tottsága pedig több mint kétszere­sére. A falusi lakosság élete gyökere­sen megváltozott. A kolhoztagok, va­lamint az állami gazdaságok munká­sai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van vil­lany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. Gyors ütemben nö­vekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben közelednek a városlakó­kéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fo­gyasztási cikk — rádió, televízió, hű­tőgép stb. A XXIV. pártkongresszus által és a Politikai Bizottság, élén korunk kiemelkedő politikai személyiségé­vel, Leonyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkárával, elvi marxista—leninista álláspontot képviselve, nagy ener­giával és céltudatossággal gondosko­dik az SZKP egész bel- és külpoli­tikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt Köz­ponti Bizottságának A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesz­tésének fő irányairól címmel meg­tárgyalásra a kongresszus elé ter­jesztett tervezete, amelyet, mint is­meretes, a pártszervezetekben, a dol­gozók gyűlésein és a sajtóban mély­rehatóan megvitattak. A dolgozók kinyilvánították a párt és a nép kö­zös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély meg­értésén alapuló nagyfokú érdekelt­ségüket. Felvetették, hogy a minisztériu­mok, a főhatóságok és más gazda­sági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésé­ben tapasztalható hiányosságok fel­számolására, a termelési kapacitá­sok kihasználásának javítására. A tervezet megvitatása során elő­terjesztett javaslatokat és kiegészí­téseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az öt­éves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vonatkozó új programdoku­mentumát, és ezzel kifejezésre jut­tatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politiká­ját. szében megerősítette az SZKP XXV. kongresszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos megalapo­zottságát és magas fokú hatékony­ságát. Tovább fejlődött a sok nem­zetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködése. 1 A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti, még szilárdabbakká váltak a Szov­jetuniót a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához, Cseh­szlovákiához, Kubához, Lengyelor­szághoz, Magyarországhoz, Mongó­liához, a Német Demokratikus Köz­társasághoz és Romániához, vala­mint a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársasághoz, a Vietnami De­mokratikus Köztársasághoz, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­sághoz fűző barátság szálai. Országunk és a földkerekség va­lamennyi népe számára óriási jelen­tőségű az SZKP XXIV. kongresszu­sán elfogadott békeprogram alapté­teleinek sikeres valóra váltása. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösség­hez tartozó országok, az összes béke­szerető népek és államok erőfeszíté­seinek, a világban elmélyül a fe­szültség enyhülésének folyamata. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak han­got, amikor egyöntetűen hangsú­lyozzák, hogy a Központi Bizottság Küldött elvtársak! Hatalmas lelkesedéssel, a teljes egyöntetűség légkörében kongresszu­sunk ma úgy döntött, hogy a párt egész sokrétű munkájában irányadó­nak tekinti azokat a megállapításo­kat és feladatokat, amelyeket, Leo­nyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára ter­jesztett elő a kongresszuson elhang­zott beszámolóban. Ez a döntés a szovjet társadalom életének vala­mennyi területén megvalósítandó al­kotó tevékenység átfogó marxista— leninista programjával vértezi fel a pártot, amennyiben a beszámoló sokoldalúan feldolgozta a párt gaz­dasági és szociális politikájának a jelenlegi időszakra érvényes alap­vető és aktuális problémáit, s táv­latilag is meghatározta az SZKP bél­és külpolitikájának fő irányait. Ez a pártdokumentum kiemelkedő hoz­zájárulás a kommunista építés el­méletéhez és gyakorlatához. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszus elé terjesztette a Szov­jetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét, á tervezet a párt gazdasági és szo­ciális politikájával összhangban ki­fejti a kommunizmus anyagi—mű­szaki bázisa hazánkban történő to­vábbi építésének programját. A párt előző kongresszusától ben­nünket elválasztó öt év teljes egé­A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei sabban növekedett a hús, a húské­szítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970- ben. A IX. ötéves terv az intenzív, tö­meges lakásépítkezésnek immár ne­gyedik ötéves terve is volt. 1971— 1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakás- viszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az egy családnak egy lakást elv alkal­mazására. Az utóbbi négy ötéves tervben felépített lakások alapte­rülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű épít­kezést a történelem nem ismer. Az ipari termelés egész mennyi­sége 1975-ben — az 1970-es év­hez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az öt­éves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszö­béhez, hogy el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyag­gal. 1975-ben 491 millió tonna sze­net, 1938 milliárd kilowattóra vil­lanyáramot termeltek. A fűtőanyag­energetikai bázis gyors fejlődése ré­vén lényegében véve sikerült kielé­gíteni a szovjet népgazdaság szűk­kommunizmus anyagi-műszaki alap­jai létrehozásának útján. A kilence­dik ötéves terv teljesítésének ered- ményexént jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag meg­kétszereződött az ország ’ ‘gazdasági potenciálja. Ez világosan kitűnik, ha a Szov­jetunió népgazdasága kilencedik öt­éves tervben elért fejlődésének mu­tatóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóival : S3 > ^AIX. ötéves terv 3 w % 3 teljes volumene %-ban »£ S* ------------------------------------­­a v ir. avm. ötéves terv ötéves terv ' § 13 “ (1961—1965) (1966—1970) teljes volumenéhez képest Melyek voltak gazdasági eredmé­nyeink az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista ter­melés, gyorsult a tudományos-mű- szaiki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növeke­désének mértékét tekintve a IX. öt­éves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előrehaladt a A fogyasztásra és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 1563 186 134 Ipari termelés (1967. július 1-i árakon) 2308 218 145 Mezőgazdasági termelés 455 137 113 A beruházások volumene 501 203 142 Üzembe helyezett új állóalapok ér­_ *éke , , 468 202 144 Kiskereskedelmi áruforgalom 933 206 140 A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnak történt kifizetések és juttatások folyó árakon 392 225 143 A lakosság pénzbevételei folyó árakon 1178 213 142 A Központi Bizottság beszámoló­jában Leonyid Iljics Brezsnyev me­legen és szeretettel beszélt munkás- osztályunk, kolhozparasztságunk és értelmiségünk nagyszerű munkasi­kereiről és valamennyi küldött forró helyeslése közepette tolmácsolta ne­kik a kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés éredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, ameiy a közfo­gyasztásnak és a nemzeti vagyon nö­velésének forrása. A nemzeti jöve­delem a IX. ötéves tervben 34 szá­zalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jö­vedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordí­tottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelye­ket lakóházak, iskolák, kulturális­oktatási intézmények, sportlétesít­mények, a kommunális és szolgál­tató üzemek építésére forditottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jöve­delem több mint 80 százalékát hasz­náltuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. Engedjék meg, hogy most, az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött «zociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkoz­zam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének eme­lését, s ugyanakkor azt, hogy külön­leges figyelmet kell fordítani a dol­gozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lénye­gesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 szá­zalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő ki­egészítő kifizetésekkel és juttatások­kal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a fa­lusi lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti java­dalmazása öt év alatt 25 százalék­kal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhozta­gok és hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépis­kolások és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját és más ilyen irá­nyú intézkedéseket is tettek. Az 1971—1975-ös években a kis­kereskedelmi áruforgalom 36 száza­lékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiske­reskedelmi árszintje mellett. Gyor­A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai a kolhoztagok javadalmazásának ösztönző szerepe, a jövedelem fo­kozott mértékben függjön a terme­lés végső eredményeitől, hatékony­ságának növelésétől. A munkások és alkalmazottak át­lagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munkabér, valamint a nem termelői szférában foglalkoz­tatott, közepes fizetésű kategóriák­hoz tartozó dolgozók bér- fizetés- és keresetminimumának felemelése, s megkezdődik a munkások és al­kalmazottak minimális bér-, fizetés- és keresetemelésének új szakasza. A párt politikája előirányozza a város és a falu között meglevő szo­ciális-gazdasági és kulturális kü­lönbségek következetes megszünte­tését. A jelenlegi ötéves terv idősza­kában a kolhozparasztoknak a kö­zös gazdaságból származó jövedel­mei 24—27 százálékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növeksze­nek, mint a munkások és alkalma­zottak átlagos keresete. A kolho­zokban a munka díjazása a terme­rékossági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erőfeszíté­seket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgáló prog­ram megvalósítására. A népgazdasági tervek előirá­nyozzák a szocialista gazdasági in­tegráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudomá­nyos-műszaki potenciálú fejlett szo­cialista társadalom gazdasága mó­dot adott arra is, hogy a kongresz- szusi irányelvtervezetben meghatá­rozzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelésének át­fogó programját. A pártnak a jövedelmek és a fo­gyasztás terén folytatandó politiká­ja — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelemnöve­lésének legfőbb útja a munkabér­emelés, amely a jövedelmek egész növekedésének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nem­csak a dolgozók fogyasztásának tervszerű növelése, hanem az is, bogy fokozódjék a munkabérnek és A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta A Szovjetunió népgaz­dasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kom­munista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése ha­tékonyságának növelése, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés meggyorsítá­sa, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság vala­mennyi ágazatában a munka minő­ségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmi-gazdasági fej­lesztés, a kommunizmus anyagi­műszaki bázisa építése területén kö­vetett hosszú távú irányvonala meg­valósításában, amelyre a kibontako­zó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzi­tásának a tudományos-műszaki ha-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom