Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

1976. MÁRCIUS 3., KEDD *Miap 3 lékenység növelése alapján emel­kedik majd. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifi­zetések és juttatások öt év alatt 28 —30 százalékkal emelkednek és ér­tékük. 1980-ban eléri a 115 milliárd rubelt. Egész sor új szociális intéz­kedés valósul majd meg ezeknek az alapoknak a terhére. Ezek közül az egyik legfontosabb­nak tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves koráig részlegesen fizetett szülési szabadságot kap janiik. Az egyéb intézkedések között meg kell említeni a munkások és alkalma­zottak, valamint a kolhozparasztok öregségi nyugdíjának emelését Az ötéves terv előirányozza az áruforgalom növekedésének magas ütemét: volumene 27—29 százalék­kal emelkedik. Különösen gyorsan emelkedik a lakosság tartós fo­gyasztási cikkekkel való ellátása, noha napjainkban mind a városi, mind a falusi lakosság hétköznap­jaiba széles körben bevonult a tele­vízió, a hűtőgén és sok más háztar­tási gép és eszköz. ! A jövedelmek értékállóságát az alapvető fogyasztási cikkek szilárd állami kiskereskedelmi árának fenntartása, esetleges csökkentése szavatolja. Egyik vívmánya ez terv- gazdálkodásunknak, amely védve van az összes kapitalista országra kiterjedő infláció hatásától. Az új ötéves terv időszakában folytatódik az országban a nagy­arányú lakásépítkezés. Ezekben az években összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel. Javul a lakások minősége, ké­nyelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetlenül ösz- szefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiterjesztése. Megfelelő ösz- szegeket irányozunk elő gyermekin­tézmények építésére, rendszerünk, szocialista társadalmunk humaniz­musa mindenkor, még a legnehe­zebb időkben is szembeötlően meg­nyilvánul a munkakörülményekről, az egészségvédelemről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről való gondos­kodásban. A tizedik ötéves terv is nagyszabású szociális intézkedéseket irányoz elő e téren. A lakosság egészségvédelme terü­letén az új ötéves terv lehetővé te­szi a lakosság szakorvosi szükségle­teinek teljesebb kielégítését, a dol­gozók üdülési feltételeinek megja­vítását és az orvosi megelőző tevé­kenységet. Az ötéves terv időszakában tovább fejlődik az általános iskola intézmé­nye. A tanintézetek minden kategó­riájában javulni fog az anyagi bá­zis, tökéletesedik az oktatási folya­mat, hogy a fiatal nemzedék mind mélyebb és szilárdabb ismereteket szerezzen, s a kommunista öntudat és erkölcs szellemében nevelkedjék. A X. ötéves terv éveiben tovább fejlődik majd a művészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kulturális intézmények anyagi bá­zisa. A fő irányok tervezete előirányoz­za a termelés méreteinek további nö­velését és a kellő kiegyensúlyozott­ságot a népgazdaság fejlesztésében. A szovjet gazdaság X. ötéves terv- beni fejlesztésének következő legfon­tosabb mutatóit határozták meg: 1975. 1980. milliárd rubelben 1976—80. évi növekedés (tervezett) milliárd az 1975. év rubelben %-ában Nemzeti jövedelem (1973-as árakon) Ebből: Fogyasztási alap Felhalmozási alap Ipari termelés (1967. július 1-i árakon) Ezen belül: „A”-csoport termelése „B”-csoport termelése Mezőgazdasági termelés (ötévi átlagos volumen; 1965-ös árakon) Az új ötéves időszakban az ipari termelés növekedésének 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd ru­beles emelkedését jelenti, vagyis 1,4- szer többet, mint a IX. és 2,1-szer többet, mint a VIII. ötéves tervben. Ahhoz, hogy megoldjuk a társa­dalmi termelés műszaki színvonalá­nak emelésére kitűzött feladatokat és gondoskodjunk az egész gazdaság di­namikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhalmozás és a termelés gyom növekedése szükséges a ter­melési eszközök: a munkaeszközök, a vegyi anyagok, a fűtőanyagok, a fémek előállításában. Ennek megfe­lelően a nehézipari termelés növe­kedési előirányzata 38—42 százalék. A nehézipar gyors ütemű növelése nem jelenti azt — mint Leonyid Iljics Brezsnyev a decemberi plénu- mon megállapította —, hogy csökken . a figyelem a közfogyasztási cikkek termelésének lehető legnagyobb bő­vítése iránt. A fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyor­sabban nő a felhalmozási alapnál, és 1980-ra 27—29 százalékkal emel­kedik, vagyis 71—78 milliárd rubel­lel 1975-höz képest. A fogyasztási alap részarányának növekedése a társadalmi termelés végső eredményei növekedésének és hatékonysága fokozódásának egyik mutatója. Ugyanakkor ez meggyő­zően bizonyítja szocialista államunk békepolitikáját. A népgazdaságot az Intenzifikálás útján fejlesztve különösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazda­sági és ágazati arányokra. Ezt a fel­adatot szolgálja annak az irányvo­nalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmozás lényeges mértékű át­csoportosítása a mezőgazdaság ja­vára. A mezőgazdaságnak a népgaz­dasági beruházások egész összegéből való részesedése 18-ról 23 százalék­ra nő. A népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését jelentős mértékben alá kell támasztani az ésszerű beruházási po­litikával is, az építkezés egész gya­korlatának lényeges megjavításával. Az új építkezést általában akkor kell megkezdeni, amikor az biztosítja az elvileg új tudományos-műszaki megoldások alkalmazását. A gazdaság kiegyensúlyozott nö­velésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való meg­nyugtató ellátottsága. A Szovjetunió igen nagy. gyakran páratlanul érté­kes nyersanyag-lelőhc'vekkel rendel­kezik. A népgazdaság dinamikus nö­362 449—463 87—100 34—38 266 96 337—344 112—118 71— 78 16— 33 37—39 17—33 523 710—739 187—306 35—39 380 143 534—540 186—189 144—160 43— 46 38—43 30—33 91 104—106 13— 15 14—17 vekedése azonban a különböző ás­ványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Ter­veinkben elő fogjuk irányozni az ásványvagyon-feltárásnak a kiterme­léshez képest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság arányos fej­lesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves terveik évei­ben a munkaerőtartalékok ésszerű felhasználása. Egyebek közt figye­lembe kell venni továbbá, hogy a 80-as években csökkenni fog a mun­kaerőtartalékok természetes gyara­podása. Ey módon az ország inai, valamint hosszú távú fejlődésének érdekei megkövetelik a termelés sokoldalú intenzifikálását, a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítását, a munka termelékenységének növelé­sét, amelyek a termelés hatékonysá­ga és a lakosság életszínvonala eme­lésének döntő tényezői. A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a népgazdaság inten­zív fejlesztésének megoldásában fon­tos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés intenzifiká- lásának meggyorsítása érdekében tervgazdálkodási rendszerünk lehe­tővé teszi az egységes műszaki politi­ka alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika ösz- szes fejlesztési irányainak egybehan­golását. A tudományos-műszaki haladás olyan irányai közül, amelyek külön­leges szerepet töltenek be a X. öt­éves tervben és meghatározzák a gazdaság fejlődésének hosszú távú perspektíváit, ki lehet emelni: A munkaeszközök termelésében — munkaigényes termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, min­denekelőtt olyan ágazatokban, ahol a munkások nagy számban nehéz fizi­kai munkát végeznek, valamint a föld alatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban; A technológiai folyamatok tökéle­tesítésében — a kevés műveletű, progresszív technológia fejlesztését (például a nagyolvasztó nélküli ko­hászat, az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövés), valamint olyan technológia kifejlesztését, amely a lehető legnagyobb mérték­ben megtakarítja az elsődleges nyersanyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat és biztosítja a környezet védelmét; Az energetikában — a villamos atomenergetika gyorsított fejleszté­sét, vízi erőművek és olcsó szenet használó hőerőművek építését — az anyagok termelésében — a minőségi acélok termelésének növelését, az alumínium, a titán, a polimerek rész­arányának növelését a szerkezeti anyagok termelésében; az előre meg­határozott sajátosságokkal rendelke­ző szintetikus anyagok termelését. A már alkalmazott technológiai folyamatok tökéletesítésével együtt lerakjuk az elvileg új technika és technológia alapjait. Tudósaink erő­feszítései arra irányulnak majd, hogy meggyorsítsák olyan problémák megoldását is, mint az irányított termonukleáris reakció és a szuper­vezetés. A társadalmi termelés hatékony­sága nemcsak tudományos-műszaki vagy termelési-gazdasági probléma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető legnagyobb mértékű ta­karékoskodás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. A jelenlegi kö­rülmények között különleges hang­súlyt kap az a lenini gondoláit, hogy a kommunizmus akkor kezdődik, amikor a dolgozók nap mint nap óv­nak minden egyes púd fémet és ga­bonát, gondoskodnak a munka ter­melékenységének növeléséről. A X. ötéves tervben megvalósítan­dó műszaki politika megteremti a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalaook értékének minden egyes rubeljére jutó termelés, más szóval: emelkedjék az alapok hoza­ma. Ha a most meglevő állóalapok­ból származó termelés csupán egy százalékkal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jövedelmet eredménvezne, amelyből két-két és fél millió csa­lád számára lehetne lakást éoíteni. Természetesen különös fisvelmet kell fordítani a munka termelékeny­ségének növelésére. Az egész nép­gazdaságban a termelékenységet az 1971—75-ös 23 százalékhoz képest mintegy 27 százalékkal tervezzük növelni. Ez 28 millió dolgozó munká­jának megtakarításával egyenértékű. Nem kevésbé fontos, hogy lénye­gesen megjavítsuk a munkaszerve­zést, kiküszöböljük a munkaidő- veszteségeket, növeljük a termelési fegyelmet. A fő irányok tervezete meghatá­rozza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus továb­bi tökéletesítésének módjait. Az új ötéves tervben a tervezési szervek, minisztériumok és főható­ságok, a gazdaságtudomány felada­ta az, hogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére töre­kedve lényegesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként húzódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi termelés minden ágazatának, az Kádár János ukrajnai küldöttekkel a kongresszus szünetében. ALEKSZEJ KOSZIGIN ELŐADÓI BESZÉDE 1 i i költségvetés hatását a vállalatok és egyesülések tevékenysége pénzügyi i eredményeinek javulására. A válla­• latok és egyesülések nyereségének és ■ más forrásainak terhére több mint • százmilliárd rubelt fordítottak a gaz­dasági ösztönzési alapok képzésére. i Ezeket az összegeket a termelés fej- ; lesztésére és műszaki megújítására, prémiumok és jutalmak kifizetésére, í a dolgozók szociális és életfeltételei- 1 nek javítására fordították, i A X. ötéves tervben ezekre a cé- 1 lókra még nagyobb összegeket fordí­tanak. Szélesebb körben fogjuk alkalmaz­ni az anyagi ösztönzés progresszív formáját, egyebek között a végter­mékekért, illetve befejezett objektu­mokért járó teljesítménybért, a mun- ; kautalvány nélküli rendszert, a ki­váló minőségű termékek kisebb mun­káslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddi­ginél nagyobb mértékben kell elő­segíteniük a munka termelékenysé­gének fokozását, a termelési kapa­citások gyorsabb üzembe helyezését, a meglevő berendezések kihasználá­sának javítását, az új technika beve­zetését, a nyersanyag- és anyagtaka­rékosságot, a termékek minőségének fejlesztését. A népgazdaság tervszerű fejleszté­se, az áruforgalom növelése és az árak stabilitása alapján gondoskodni fogunk országunkban a pénzforga­lom további megszilárdításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állan­dóságáról. A gazdasági mechanizmus tökéle­tesítésében a párt mindig fontos sze­repet tulajdonított a gazdasági ká­derek kezdeményezőkészsége, kezde­ményezési és szocialista szellemű öt­letessége, vállalkozókedve fejleszté­sének. A mai szovjet gazdasági ká­dertől megköveteljük az új tudomá­nyos és műszaki megoldások, a kor­szerű munkaszervezési és irányítási módszerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alkotó felkuta­tását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdaságunkat mé­lyebben kapcsoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba, tovább folytat­juk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos feladatunk lesz. E fel­adat megoldása érdekében tervsze­rűen kívánjuk bővíteni az ország exportpotenciálját, mind a hagyomá­nyos árucikkek, mind az új termék­fajták vonatkozásában. Minthogy a külkereskedelem a népgazdaság fontos ágazatává lett, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, külföldi piacok különleges követelményeinek kielégítésére képes üzemeket kell lét­rehozni. Ez elősegíthetné, hogy kül­kereskedelmünk jövedelmezőbb le­gyen és fokozódjék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. Az import területén a legfonto­sabb, hogy a behozatal fejlesztése maximálisan elősegítse a műszaki haladás meggyorsítását, megfeleljen a szovjet emberek árucikkigényei teljesebb kielégítésének, megfeleljen továbbá az állami tervben lefektetett gazdasági stratégiának. Erre nemcsak a központi tervező és külkereskedel­mi szerveknek, minden más minisz­tériumnak és hatóságnak is állan­dóan figyelmet kell fordítania. Ezek a külgazdasági kérdések megoldásá- (Folytatás a 4. oldalon) élen járó tudománnyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez nálunk els< ízben készítettek a legfontosabb tu­dományos-műszaki problémák meg­oldására vonatkozó konkrét prog­ramokat. A Tudományos és Műsza­ki Állami Bizottságnak biztosítani« kell e programok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabt tudományos-műszaki, gazdasági és társadalmi problémákra vonatkozc komplex programok kidolgozásának A Szovjetunió Állami Tervbizott­ságának a X. ötéves tervben e komplex programok kidolgozását ' népgazdasági terv ágazati és terü­leti megoszlásával összhangban kell megvalósítania. Az elsők közötl kell kidolgozni az atomenergetikai termelési bázis fejlesztésének prog­ramját, a nagy területi-termelési komplexumok kialakítására vonat­kozó programokat. Már jelentős részben elvégeztük az új ötéves terv összeállításának előkészítését, jóváhagytuk az 1976- ra, a X. ötéves terv első évére vo­natkozó tervet. A tervhatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy rövi- debb idő alatt állítsák össze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesztési tervét. Ez elvi jelentősé­gű, mivel lehetővé teszi, hogy ki­küszöböljük tervezésünk egyik leg­nagyobb hiányosságát, a népgazda­sági tervek tervezetei hosszadalmas összeállításának gyakorlatát. A X. ötéves tervben folytatódik a párt által az irányítás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítási sémáit. Ezekben az ágazatokban megkezdődött a ter­melői és ipari egyesülések létreho­zása. Az egyesülések minőségileg új jelenséget képviselnek az ipari ter­melés irányításában. Nem a válla­latok mechanikus egyesüléséről, ha­nem egységes termelési gazdálkodá­si komplexumról van szó, amelyben szerves egységbe fonódik a tudo­mány és a termelés, magas színvo­nalú a szakosodás és a kooperáció. A mezőgazdaságban széles körben fejlesztik a gazdaságközi kooperá­ciót és az agrár-ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosí­tott vállalatokat és egyesüléseket hoznak létre. Tevékenységük szabá­lyozására megfelelő javaslatokat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesülések létrehozása, az építési-szerelési szer­vezetek növelése, a mezőgazdaság­ban kialakítandó gazdaságközi ko­operáció és agrár-ipari integráció megfelel a gazdaságfejlesztés jelen­legi szakasza sajátosságainak, s ja­vítja a népgazdaság és az irányítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új feladatok Figyelembevételével tökéletesíteni Eogjuk gazdasági mechanizmusunk más oldalait is. A termelési egyesü­lések megteremtése lehetővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazda­sági normatívák szerepének növelé­sét, mint az eszközlekötési járulék :s más költségvetési befizetések, a íyereségelosztási normatívák és a oéralapképzés. A IX. ötéves tervben mintegy 500 nilliárd rubel nyereség képződött, írni másfélszerese a VIII. ötéves ter­hének. Ez bővítette és erősítette a szovjetunió állami költségvetésének levételi bázisát, javította szerkeze- ét, más részről pedig erősítette a

Next

/
Oldalképek
Tartalom