Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
Kuruckor a Galga völgyében (2.) Háromszázhúsz kiló kenyér egy hétre A II. Rákóczi Ferenc vezette magyar szabadságharc vezetői főnemesek és köznemesek voltak. Közülük sokan életüket áldozták a hazáért. Mégis a legnagyob áldozatokat — mint a magyar nemzet minden háborújában és szabadságharcában — a föld népe, a végsőkig kizsákmányolt és megnyomorított jobbágyság hozta. A Galga vidék kuruckori történe. tőnek számadatai érdekes bizonyítékai fenti állításunknak. Néhány békés esztendő után A török kiűzése után a had- mozdulatok miatt elmenekült lakosság lassan visszaköltözött ősi falvaiba. Bár a császáriak adóztatása semmivel sem volt könyörületesebb, mint a törököké, ezért a nép helyzete alapvetően nem változott. Mégis az áldásos békés esztendők alatt gyarapodott a lakosság. Ezt a korabeli összeírások igazolják. Az adózó családfők száma 1669-ben Aszódon hetvenhat, két év múlva százharmincnégy volt. Bagón hetvenötről hetvenhatra emelkedett, Túrán pedig százharminckettőről százötvenegyre. A Habsburgok berendezkedése után, a 18. század elején, I. Lipót önkényuralmi rendszere, az egyre növekvő királyi és nemesi adókövetelések azonban egyre elviselhetetlenebbé tették a jobbágyok életét, Nem csodálkozhatunk azon, hogy amikor 1703. május 21-én Rákóczi Ferenc kibontotta a Pro Patria et Libertate feliratú vörös selyemlobogóit, százával és ezrével jelentkeztek katonának a kuruc csapatokba a legszegényebb néposztályból. A Galga völgyi falvakból 1703-ban és 1704-ben elsősorban a hatvani postamesterből kapitánnyá, majd hatvani, később szolnoki várkapitánnyá emelkedett Szabó Máté ezredébe, továbbá Jánosi János csapatába és Bercsényi Miklós seregébe jelentkeztek. A mai utódok számára sem lehet közömbös, ha végigtekintünk azon a lajstromon, amely az egyes települések kuruc katonáinak számadatait tartalmazza. Aszódról harmincnyolcán, Bagról harmincegyen, Do- monybói hatan, Galgahévizröl tizenhármán, Galgamácsáról, Túráról és Vétségről huszon- hat-huszonhatan jelentkeztek. (Iklad és Kartal ebben az időben lakatlan!) A kuruc katonának szegődök többsége még jobb&gytelekkel és házzal sem rendelkező nincstelen szegény; annak reményében fogták fegyvert, hogy majd ők is földhöz jutnak és megszabadulnak a földesúri sanyargatásoktól. Ősök a csatatéren Az összeírásokban olyan neveket is találtunk, akiknek leszármazottai ma is közöttünk élnek. A bagi névsorban a Pálya, Jambrik, Köncöl, a galga- mácsaiban a Holló, vagy a vérségiben a Hangya és Kalmár előnevűek. Sokat szenvedtek ezek a katonák, mert rossz ruházatban, kevés élelemmel kellett harcolniuk. Közülük csak kevesen érték meg a küzdelem végét. A csatatereken áldozták vérüket egy jobb, egy szebb és boldogabb Magyarországért. Az otthonmaradottak élete nehéz és nyomorúságos volt. Nemcsak a labancok zsákmányolása, de a kuruc csapatok eltartása is hihetetlen erőfeszítést követelt a lakosságtól. Sőtér Tamás és Kókay Márton hadainak csak egy hétig tartó élelmezésére Aszódnak 220 kiló kenyeret, 110 kiló húst; Bognak 10O kiló kenyeret és ötven kiló húst kellett adnia. Hasonlóképpen adóztak Galga- mácsa, Domony, Hévízgyörk és a többi környékbeli települések is. Ez csak egy kisebb csapattest rövid ideig tartó élelmezéSPORT 4- SPORT -f SPORT + SPORT Siker a péceli vendéglőben Sakk- és asztalitenisz-szakosztályt alakítanak A minap kora reggel terítettek a péceli Sportvendéglö éttermében. Ide szóltak a meghívók, ide sereglett mintegy másfél száz sportbarát, sportoló és vezető, a közgyűlésre. Valaha a nagyközség NB lies labdarúgócsapatital is dicsekedhetett, s körülbelül azóta tapasztalható visszaesés a község sportjában, mióta az együttes megszűnt. Sok idő kellett ahhoz, hogy rendeződjenek a sorok, és a helyi erők összefogásával elindulhattak a fejlődés útján. Korábban különösen a labdarúgás hívei kongatták meg a lélekharangot. Az évek múlásával új alapokon indult a munka, a sportbarátok és sportolók tábora egyre népesebb és ma már pezsgő sportélet van Pé- celen, amit a közgyűlés is bizonyított. Cser László gimnáziumigazgató üdvözölte a résztvevőket, majd Tóth István,' a Spartacus SE elnöke — aki egyben a tanács vezetője is — tartotta meg a vezetőség beszámolóját az elmúlt négy év munkájáról. Pécelen 1911- ben alakult először sportkör, s azóta nagy utat tettek meg, sok országos hírű sportolót adott a község. Jelenleg két szakosztály — labdarúgó és kézilabda — működik, a labdarúgók összesen hatvan játékost szerepeltetnek a három csapatban. A felnőttek edzője a Gödöllőn oly sok éven át sikeresen munkálkodó Tóth József, aki az elmúlt év júniusában vette át a csapat irányítását Segítik az edzőt munkájában, dicséretes például Juhász András és Barta Tibor edzők támogatása. Nagyszerűen egybekovácsolód- tak a kézilabdázók is, a kollektív szellem példás. Az előadó szólt ezután a tömegsportról. a női labdarúgókról. A sportügy gazdasági oldala is megnyugtatónak látszik. Létesítményük egyre korszerűbbé válik, a sok sportoló és sportbarát szinte felmérhetetlen társadalmi munkájával. Külön is büszkék a klubra, amelyet az idén mintegy 43 négyzetméterrel bővítenék. A sportolók felszerelése hiánytalan; a sportkör vezetőjének kapcsolata a község valamony- nyi szervezetével és iskolájával jó. Az idén szeretnék életre hívni a sakk- és asztaá- tenisz-szakosztályt, további szándékoznak kispályás labdarúgó-bajnokságot is szervezni. Tavalyi 180 ezer forintos bevételi tervüket 203 ezer 400 forintra teljesítették. A vitában tizenhatan szólaltak föl, Tóth József edző a közgyűlésen is köszönetét mondott az Agrártudományi Egyetemnek, hogy az edzések idejére kölcsönzik a tornatermet és az uszodát. Kiss Tibor javasolta, hogy bajnokságon kívül induljon az asztalitenisz-csapat, míg Takács István a sportolók áldozatvállalásáról beszélt. Megválasztották az új vezetőséget, amelynek összetétele a következő: Tóth István elnök, tagok: Birtalan Sándor, Csapják Tibor. Moldoványi Gyula, Egyed Miklós, Dallos Ferenc- né és Markó Zoltán. A szám- vizsgáló és ellenőrző bizottság: Nánási Dénes, Mészáros András és ifj. Béres Andrásné. Végezetül megjegyezzük, hogy a péceli eset jól példázza: ha a helyi szervek, a tanács, a szövetkezetek és az intézmények összefognak, az eredmény sem marad el. Nemcsak a közgyűlés volt nagyszerűen megszervezve, amit a rendkívüli érdeklődés is bizonyított, hanem a jól megalapozott terv is az, amelynek valóraváltásáért közösen dolgoznak. Bizonyára sikereresen. Ez a közgyűlés valóságos sportsikemek számít. Csiba József sét jelentette. Mint az előző cikkben írtam, sokkal nagyobb seregek és jóval hosszabb ideig is állomásoztak a vidéken, ellátásuk a föld népére hárult. Tizedelt a pestis A katonaállítás, a hadak mozgása, a fosztogatások, a csapatok elszállásolása és élelmezése, továbbá az 1709-ben kezdődő pusztító pestisjárvány megtizedelte a falvak lakosságát. Az 1711—13-as összeírás szerint az adózó családfők száma (ezzel együtt természetesen a családtagoké is) 1703-hoz viszonyítva jelentősen csökkent. Aszódon csnk ötven, Bagón harminckilenc, Túrán ötvenkilenc családfőt találtak. A szabadságharcot a túlerőben levő császári csapatok leverték. A kuruc katonák, s a polgári lakosság véráldozata, anyagi romlása mégsem volt haszontalan. Több mint kétszáz esztendőn keresztül lelkesítette a szabad Magyarországért küzdőket Rákóczi Ferenc- és a kuruc hősök példája. Petőfi Sándort is megihlette a fejedelem nagyszerű alakja. A győztes pesti forradalom után, 1848. április 21-én írt Rákóczi című költeményében így 'idézi a nagy szabadsághőst: „Hazánk szentje, szabadság vezére Sötét éjben fényes csillagunk ...” A költő, a magyar nép újjászületésében reménykedve, így zárja versét: „S majd ha eljön gyözedelmünk napja, A szabadság dicső ünnepe; Így kiált föl millióknak ajka; Aki kezdte, az végezte be!’’ Asztalos István 5 V A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1976. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Számvetés Kistarcsán Munkások vasúton, óvodában, múzeumban Takarékosság és termelékenység A Kistarcsai Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat a közelmúltban értékelte a negyedik ötéves terv időszaka alatt, valamint az 1975-ben végzett gazdasági munkál. Pém István, a vállalat igazgatója elmondta: a tervciklus első évéhez képest az utolsó esztendőben a termelés megduplázódott. A létszám ezzel szemben még más- félszerese sem volt 1975-ben az 1971-esnek. Ebből következik, hogy a termelés növekedése elsősorban a termelékenység javulásának köszönhető. Fejlesztésre 14 millió — Minek köszönhető ez a kedvező folyamat? — Elsősorban annak, hogy fejlesztettük gépparkunkat, öt esztendő alatt csaknem 14 Havas örömök A gödöllői gyerekek minden kis dombot kihasználnak, ahol szánkózni lehet. Képünk az Alsó-parknál készült. Koppány György felvétele Felszólamlás Én nem tudom, hogyan történt, a repülőgépet senki nem látta. Lényeg az, hogy a kastélytól az állomásig terítve volt a talaj szabályos bolti számlákkal. Több ezer darab .. hevert mindenfelé, mintha a nem létező blokkfák vesztették volna lombjukat. Legfelül mindegyiken ez olvasható, pontosan így: PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKER. VÁLLAL AT. Az a blokk, amely itt fekszik előttem, történetesen azt igazolja, hogy nem tudni kicsoda, de 16 forint 70 fillérért vásárolt, mégpedig 1971. március 2-án. Akik kora reggel arra siettek, blokkszönyegen járhattak. Jó, én tudomásul veszem, hogy ezeket valaki összegyűjtötte. most pedig, majd öt esztendő miiltán rájött, hogy né, ezek meg hogy kerülnek ide, és gyorsan szétszórta. Pont ott. Valahogy nem volt kedve kukába vagy szemétgyűjtőbe tenni, avagy elégetni, az bonyolult, sok füsttel, fáradsággal jár. Ezt csakis így lehet, döbbenetes hatást keltve, gyerünk, hozzunk egy repülőgépet és éjjel, ez az igazi, kiszórjuk az egészet, nesze nektek. Na, hogy fognak ezek csodálkozni, ha reggel csupa blokk lesz minden, majd szedegetik, olvasgatják, lesz itt megdöbbenés, és persze a gyerekek is örülni fognak, elvégre nem mindig pancsolhatnak blokkban. Egyébként akármilyen humorosnak is akarok feltűnni, felesleges az egész, hiszen a blokkok alján apró betűkkel ez áll (idézem): „Felszólamlást 8 napon belül csak blokk ellenében fogadunk el." Ezek most rajtam nevetnek, hiszen számlám esetében a határidő 1971. március 10-én lejárt. Most mehetek a sóhivatalba. Fehér Béla millió forintot fordítottunk ilyen célra — válaszolt Sáp- helyi Nándor, gazdasági igazgató. ! — Munkánk másik lenditő- je az egyre szervezettebb munkaverseny-mozgalom volt. Még csak három brigádunk volt 1972-ben, harminc taggal. Az 1975-ös évet huszonhárom brigáddal zártuk, melynek háromszáztizennyolc tagja lett. Persze, azóta is változott a helyzet, mert 1975. december 31-e óta újabb két brigád alakult — egészítette ki a gazdasági igazgatót Zsirkay István termelési főmérnök. — Hány dolgozója van a vállalatnak? — Jelenleg 483. Az összetétel kedvező, az alkalmazottak száma mindössze hetvenhat. El kell mondani, hogy a tervidőszak első évéhez képest csupán a fizikai dolgozók száma növekedett, az alkalmazotti létszámot sikerült szinten tartanunk. Ezt annál inkább is fontosnak tartjuk, mert ugyanekkor nyereségünk háromszorosára emelkedett. Termelékenységi mutatónk kedvező: 1974-hez viszonyítva 9,6 százalékkal javult. Az elmúlt esztendőben a nyereség és a termelékenység növekedésének fontos tényezője volt a takarékossági tervünk teljesítése — tájékoztatott Pém István. Saját géppel olcsóbb — Mennyit takarítottak meg, s milyen területeken? — A takarékossági tervünkben 239 ezer forintot terveztünk, ezzel szemben 666 ezer forint értékű megtakarítást jelzett a mérleg. Különböző szervezési intézkedésekkel a költség csökkentésére törekedtünk. Csupán az igazgatási költség 10 százalékkal kevesebb volt, mint az ezt megelőző évben. Takarékoskodtunk a fuvar és az idegen gépköltséggel és a nyomtatványokkal is — mondta az igazgató. — Hogyan lehetett a fuvarral, a géppel és a nyomtatvánnyal takarékoskodni? — Ez összefügg a fejlesztési tevékenységünkkel is. Eddig fuvarozáshoz nagyobb arányban béreltünk gépkocsikat, s egyes munkáinkhoz idegen gépeket kölcsönöztünk. Gépkocsivásárlással és saját gépek beállításával megtakarítottuk az eddig kölcsönzésre fordított összeget, így most ezeken a területeken vállalatunkat csak az önköltség terheli. Az adminisztrációban új bizonylati rendszert vezettünk be, szabvány-nyomtatványokkal dolgozunk. Ezt megelőzően mintakartonok alapján nyomdát kellett keresnünk, most pedig az ágazati boltban — jóval kevesebb pénzért — szabvány-űrlapokat, kartonokat vásárolunk. Az üzemeltetési költséget is sikerült szinten tartani, persze ez annál nehezebb volt, mert időközben emelkedtek az árak — magyarázta Sághelyi Nándor. Hegyeshalomtól Kelebiáig A kistarcsai vállalat többnyire egyedi kivitelezési munkákra vállalkozik. Évek óta dolgoznak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, itt műemlék- mentő munkát végeznek. A vasút villamosítási programjának is aktív részesei. Ezekhez a munkálatokhoz jó szakembergárda, összeszokott munkáskollektíva szükséges. A fizikai dolgozók fele szakmunkás. — Három szocialista brigádunk 1969 óta dolgozik a vasút villamosításán. Tavaly a záhonyi átrakókörzetben tevékenykedtek, jelenleg a hegyeshalmi vonalon dolgoznak. Hatvan dolgozónk határról határra jár. Igen megbízható valamennyi: a három brigádvezető és az építésvezető már kapott miniszteri kitüntetést, az egyik brigádunk háromszoros. a másik kettő kétszeres szocialista brigád. A villamosítási program megindulása óta az idén a kelebiai vonalon is várja őket a munka — beszélt a brigádokról Zsirkay István. A vállalat 1975-ben 157 munkát fejezett be. Három éve szoros üzleti kapcsolatban áll a Dunai Kőolajipari Vállalattal, itt felújítási, karbantartási munkákat végeznek. Fontos megbízást kaptak hasonló munkára az ercsi cukorgyártól, a dabasi nyomdától. Ebben az esztendőben „látványos” feladatot kell elkezdeniük. Megbízást kaptak a Nemzeti Múzeum külső tatarozására. Az alapítás 150. évfordulójára, 1977-re befejezik a főhomlokzat és a Bródy Sándor utcai oldal külső munkáit: látványosnak neveztem azért, mert ez az egész főváros szeme láttára történik. Az elmúlt esztendőben egyedi tervek alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízására építettek egy hatlakásos társasházas egyedi tervek alapján. Ez különleges munkájuk volt, s a vállalat vezetői elmondták, hogy ezt a tempót még egyszer nem tudják megismételni, ugyanis az építést tavaly júniusban kezdték, s az elmúlt karácsonyon már itt ünnepelhettek a lakók. Nem szívesen vállalkoznak lakóházak építésére, mert munkásgárdájuk inkább felújítási, karbantartási, műemlékmentő munkákra alkalmas, s erre a célra gépparkjuk sem megfelelő. „Községünk érdekében.. Pém István igazgató elmondta, hogy lehetőségeikhez mérten segítséget nyújtanak a nagyközségi tanácsnak. Jelenleg dolgoznak tizenöt tanácsi lakás építésén, melyet előreláthatóan az idén, tavasszal adnak át. Az igazgatói iroda falán egy oklevél függ, melyet a vállalat 1975. november 7-én kapott a nagyközségi tanácstól: „Községünk érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért” — szöveggel. A járás területén is segítenek, ahol tudnak. Tavaly pártházat építettek Mogyoródon (terven felüli). Részt vettek a csömöri és a kistarcsai óvoda nyári felújításában Is, mindezt társadalmi munkában végezték el. A Kistarcsai Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat alapitója három mezőgazdasági termelőszövetkezet: az ikladi, a galgamácsai és a püspökhatvani. A legutóbbi igazgatósági ülésen számoltak be a vállalat vezetői a szövetkezetek képviselői előtt. A vállalat minden esztendőben a nyereség 25 százalékát juttatja el a termelő- szövetkezeteknek, ezt az idén is megtették. Saját dolgozóik részére 1976-ban az 1975. évben végzett munka alapján hét százalék nyereséget osztanak ki. Örszigethy Erzsébet 1
