Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1976. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Mérlegen: az 1975-ös esztendő Színvonalasabb a hatósági munka Munkaértekezlet a járási hivatalban TANTÁRGYUK A POLITIKA Jól Yeíték az első akadályt JEGYZET „Titkos” tüzelő Ji'oga van az időnek, akx tuális téma a tüzelőanyag-ellátás. Gyakori látogatói vagyunk a TÜZÉP- telepeknek mostanában a kérdésekkel: van-e elég szén, fa, fűtőolaj? Miből és mennyit vásárolnak az emberek? A monori TÜZÉP- telep Móricz Zsigmond utcai lerakatába is azzal a szándékkal állítottunk be, hogy feltegyük ezeket a — szerintünk ártatlan — kérdéseket. Hárman is válaszolhattak volna rá, s a fotós már kapta elő a gépét, hogy az ott levő egy szem fuvarost még lefotózza... De nem lehetett. Központi engedély nélkül nem. Amíg erről beszélgettünk, szemrevételeztük a telepet, láttuk. milyen fajta szén van. s hány vagonnyi lehet az ott magasodó néhány tüzelőhegy ... De írni nem lehet róla. Még akkor sem, ha a vasúti sínek mellett járkálok nap mint nap látják. Titok. Központi engedéllyel már nem az, de úgy éreztük, ezért az engedélyért mégsem fogunk elzarándokolni. Még akkor sem. ha most már soha nem tud- ' jak meg, mennyi tüzelőt is vásároltak a monoriak a hideg napokban. (koblencz) Hetvenhét százalék Tavaly a járás községeiben tartott tanácsüléseken a tanácstagok 77 százaléka jelent meg. Van olyan község azonban, ahol a megjelenési arány csak 69 százalékos volt. MŰSOR MOZIK Gomba: Csendes otthon. Mo- nor: A Tenkes kapitányai—II. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Monoron, 10-től 12 óráig: kézimunkaszakkör, 18-tól 20-ig: a művészetbarát; 19-t51 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás, 19-től 20-ig: sportvezoüáségi értekezlet1 Kétszáz qyermek otthona Nyolc évvel ezelőtt nyílt meg Gyömrön, a Teleki-kastélyban a megyei tanács gyógypedagógiai intézete. Százöt értelmi fogyatékos gyerek talált itt otthonra, gondos felügyeletre, felelősségteljes nevelőkre. A további tervet már akkor körvonalazták: a történelmi múltat idéző kastély mellé korszerű iskolát építenek. Nos, a tervből hamar valóság lett. Rövid idő alatt felépült, a gyerekek négy évvel ezelőtt vehették birtokukba. Az intézeti létszám időközben kétszázra emelkedett. Az iskolában 12 jól felszerelt tanterem, műhelytermek — s ez nagy szó! —, tornaterem is van, s ezzel egyidejűleg elkészült négy pedagógus szolgálati lakása is. A kastélyban megszűnt a tanítás, a létszámot ezért emelhették a duplájára. Építők, textilipar — Milyen az élet jelenleg az otthonban? — kérdeztük Végh Sándor megbízott igazgatót. — Először is talán azzal kezdeném, hogy 1976. január 1- től új nevet kapott intézményünk, a pontos elnevezés: Gyömrői kisegítő, foglalkoztató iskola és nevelőotthon. Ez egyben minőségi változást is hozott munkánkban. — A kisegítő iskola osztályaiba járnak azok a gyerekek, akik ingerszegény környezetben nevelkedtek, s szellemi képességük erősen behatárolt. — A foglalkoztató osztályokban azok a gyerekek tanulnak, akik értelmileg fogyatékosak. Hozzávetőlegesen a kisegítő iskolába 130-an, a foglalkoztató iskolába hetvenen járnak. A járási hivatal tanácskozó- termében a hivatali dolgozók részvételével munkaértekezletet tartottak, amelyen értékelték ,a tanácsok tavalyi tevékenységét. Megállapították: a járási hivatalban dolgozók szakmai és politikai képzettsége megfelelőnek mondható, j Az osztályvezetők 71 százaléka rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, 57 százalékuk közép-, illetve felsőfokú politikai iskolát végzett. Nem ilyen jó az arány az ügyintézőknél, mivel csupán 55 százalékuk rendelkezik az előírt szakmai képzettséggel. Jelenleg négyen járnak tanácsakadémiára — ez biztató jelenség. A járási hivatal osztályai negyedévenként értékelték munkájukat. Ezeken az értekezleteken szó esett a munkafegyelem további javításáról is. A továbbiakban elhangzott, hogy tavaly a járás községeiben 21 falugyűlés volt. A községi tanápstagok 98,6 százaléka tartotta meg beszámolóját, ezeken 11 ezer 622-en vettek részt. Járásunkban az elmúlt években a fejlesztési és szépíti*;! verseny eredményei is a lakosságnak a közügyek iránti érdeklődését mutatják. A társadalmi munka értéke tavaly 19,9 millió forint volt, egy lakosra 220 forint jutott. A felügyeleti tevékenység egyik fontos célja, a törvényesség biztosítása, a jogszabályok, a rendeletek betartása. Tavaly 79 tanács-, 194 végrehajtó bizottsági ülést tartottak a községi tanácsok. A járási hivatal dolgozói a testületi ülések 43,5 százalékán képviseltették magukat. A 311 tanácshatározatból egyet, a 871 vb-határozatból ötöt vontak vissza a tanácsok. Tizennégy önálló tanácsrendeletet alkottak, illetve módosítottak. A járási hivatal 1975-ben három nagyközségben, Monoron, Vecsésen és Sülysápon tartott komplex vizsgálatot. A járás területén a helyi tanácsok igyekeznek az állam- igazgatási tevékenység egyszerűsítésére, próbálkoznak olyan új módszerekkel, amelyek elsősorban a lakosság érdekeit szolgálják. Monoron például információs irodát hoztak lét- i re. Továbbá az egyes hatósági ügyek intézésére tájékoztatókat adnak a lakosság részére. Jónak mondható a nem tanácsi szervekkel való kapcsolat. Különösen a helyi népfrontbizottságokkal alakult ki kedvező összhang, jó munka- kapcsolat. A termelőszövetkezetek is egyre inkább magukénak érzik a közösségek problémáit. Ecseren példáill házat bocsátottak a tanács rendelkezésére, Maglódon a helyi gazdasági egységek segítséget nyújtottak a tanácsháza és a művelődési ház felújításához. Mendén a tsz 15 ezer forintot adott a tornaterem kialakításához, a téglagyár a község útjait hozta rendbe. Monoron, a Minőségi Vegyi Ktsz 130 ezer forinttal járult hozzá a mo- nori-erdei óvoda bővítéséhez. Üllőn a nem tanácsi szervek félmillió forintot biztosítottak községfejlesztési célokra, de — Valóban, erre is gondoltunk — veszi át a szót Ma- ráczi Ernő tanulmányi igazgatóhelyettes. — A Fővárosi Kézműipari Vállalattal felvettük a kapcsolatot, szeretnénk, ha egy kis részlege az intézetben kapna helyet. A későbbiekben a gyömrői vállalatok munkaerőgondjain is segíteni akarunk. El kívánjuk érni, hogy az innen kikerülő gyerekek esetleg a gyömrői üzemekbe menjenek dolgozni. Ehhez csupán az kellene, hogy az elszállásolásukat a vállalatok közös összefogással biztosítsák. Biztatóak az eddigi beszélgetések, remélhetőleg erre sem kelll sokáig várunk. — Milyen az iskola és a nevelőotthon élete? — Ügy érezzük, az itt lakó gyerekek igazi otthonra találnak. Hat szakkörünk működik, ezenkívül a Csepp-szín- pad rendszeresen ad műsorokat Gyömrő különböző üzemeiben, intézményeiben, A célunk az, hogy a délutáni foglalkozások is szervezettek legyenek. Oktatás, nevelés — hatékonyabban — Élénk az úttörőélet. A gyerekek társadalmi munkában kis stadiont építenek a Beton- útépítő Vállalat segítségével, amelynek felavatását május 10-re tervezik. Ekkor rendezzük meg a kisegítő és foglalkoztató iskolák megyei szintű négytusaversenyét. — Néhány évvel ezelőtt gondot okozott a pedagógushiány. •— Ma már kevesebb a gonmég tovább sorolhatnánk a jó példákat. Az eredmények mellett akadnak gondok is a tanácsi munkában. A testületi ülések elé kerülő előterjesztések egy része későn készül el, ezért alapos áttanulmányozásukra kevés idő jut. A fogyatékosságok miatt több községi vezető ellen fegyelmi eljárást kellett lefolytatni. Fegyelmi büntetésben részesült három községi vezető, hatan írásbeli figyelmeztetést kaptak. A községek fejlődése kielégítőnek mondható. Egyes helyeken azonban a lakosság túlzott igényeket támaszt a tanácsokkal szemben, s ez esetenként gátolja a hatékonyabb munkát. Összességében elmondható: a járási hivatal és a községi tanácsok 1975. évi munkája jónak mondható. Egyre színvonalasabbá válik a hatósági munka, s ez a tanácsi apparátusnak is köszönhető. Elégedettségre nincs azonban ok, mert a továbbiakban is nagy feladatok várnak a tanácsokra. G. J. Hét végi közgyűlések A hét végén a járásban tovább folytatódnak a sportköri közgyűlések. Február 14-én, szombaton Ecseren, 15-én, vasárnap Gombán és' Úriban tartanak tisztújító közgyűlést a községi sportkörök. dunk ezen a téren. Tizenöt szakképzett és 11 képesítés nélküli pedagógusunk van. Ez utóbbiak közül hárman már tanulnak, öten pedig ezekben a napokban felvételiznek. — Úgy tűnik, az iskola és nevelőotthon Gyömrőre helyezése felkeltette a gyömrői fiatalok érdeklődését e nagyon nehéz, de nagyon szép pálya iránt. A jövőben azonban még tudatosabban kívánunk foglalkozni a pedagógusok kiválasztásával. — Beszéljünk az intézetben folyó tudományos munkáról. — Az Országos Pedagógiai Intézet által szervezett kísérletekben mi is részt veszünk. Ebben a tanévben például a komplex matematikai oktatással kísérletezünk. Tanáraink egy része tantárgypótló jegyzetekkel segíti az oktató-nevelő munka hatékonyságát. A közelmúltban pszichope- dagógiai munkaközössség alakult. Feladatuk a pályaváA monori járásban is népszerűek a községekbe kihelyezett marxista—leninista középiskolák. Évről évre több embert tanítanak meg bennük a politikai tudományok alapismeretéire. Ez a tizenegyedik Vecsésen — mondotta Nagy István, a pártbizottság titkára, a kihelyezett középiskola osztályfőnöke — jelenleg a tizenegyedik csoport tanul, és ha a jelenlegi 24-es létszámú osztály tagjai a következő félévben is sikeresen vizsgáznak, 210-re emelkedik a marxista— leninista középiskolát végzettek száma. A félévi eredmények biztatóak, tizenketten „jól megfeleltek” és ugyanennyien „megfelelt” minősítést kaptak. Hogyan látják ,.a diákok”? Oroszi Ferencné Dózsa György úti lakos, a vecsési tanács gazdálkodási előadója azok közé tartozik, akik a legjobb eredménnyel vették az első akadályt. — Az elmúlt években számviteli főiskolára készültem, de mégis úgy döntöttem, mérlegképes könyvelő leszek. A politikai iskola, úgy érzem, előképzést ad ehhez. Dunszt Béláné, a helybeli Ferroelektrikai Szövetkezet személyzeti vezetője. Tizenkét éve A napokban tartatta közgyűlését a mendei sportkör, amelyen mintegy hetven játékos és pártoló tag vett részt. A közgyűlésen Schultz Richard, megbízott: elnök számolt be a tavalyi tevékenységről és vázolta az idei terveket. Elmondta, hogy az egyesület pénzügyi helyzete kielégítő. Az egyesület anyagi fedezetét a tanács, a tsz és a téglagyár vállalta magára. A tanács 22 ezer forintot, a tsz rendszeres játékosfuvarozást, míg a téglagyár társadalmi munkákat és lasztás tudatos irányítása és az utógondozás. Az iskolából kikerülő gyerekek további életútját kísérik figyelemmel. A pályaválasztási munkát az audovizuális eszközök használatával igyekeznek eredményesebbé tenni. Az alsó tagozatos munkaközösség is eredményesen dolgozik. Elkészítették például a munkatervet és több ésszerű újítást vezettek be az oktatási munkába. Együtt az eredményekért A gyömrői kisegítő, foglalkoztató iskola és nevelőotthon eddigi munkája eredményesnek mondható. Az itt dolgozó pedagógusok és gyermekfelügyelők együttes munkájának köszönhető, hogy az innen kikerülő gyerekek megállják a helyüket az életben is. A továbbiakban is ez a fő céljuk, s ehhez még több, még lelkiismeretesebb munkával igyekeznek hozzájárulni. Gér József dolgozik itt. A munkakörébe* szükséges ez a végzettség, ezért tanul. — Nem, egyáltalán nem könnyű, különösen nekem nem az, aki olyan drukkoló típusú vagyok. A vizsgára minden tételt kidolgoztam, mégis lámpalázam volt, olyannyira, hogy november 7-e helyett 9-ét mondtam... Magyar Győzöné ugyanitt dolgozik, a meo-csoportot vezeti. — A nőbizottság elnöke vagyok és úgy gondolkodtam: csak annyit kérhetek másoktól, amennyit magam is megtettem ... Családanya vagyok, háztartást vezetek, ezért nincs sok időm a tanulásra, csak vasárnap és hétfőn. Molnár Sándorné egészség- ügyi gondnok és két kisgyermek édesanyja. — A munkakörömhöz szükséges ez a politikai iskola. Nehéz, s főleg a politikai gazdaságtan volt az — mondja, de azért ő is „jól megfelelt”. A java hátra van Az első félévet sikerrel vették a vecsési marxista—leninista középiskolások, de a java még hátra van. S hogy ez is jól sikerüljön, arra a második félévben csakúgy, mint az elsőben is volt, a jól képzett osztályfőnök, és a tanulók szorgalma a biztosíték. Kovács György egyéb juttatásokat biztosított a sportkör zavartalan tevékenységéhez. Az elinök meleg szavakkal mondott köszönetét az intézmények aktív támogatásáért, s ez évben is segítségüket kérte a helyi sportkör előtt álló feladatok megvalósításához. A beszámolóból és a hozzászólásokból egyértelműen kiderült: a mendei sportkörnek fontos a községben betöltött szerepe. Minden feltétel adott az eredményes munkához, hiszen a tanács, a község lakosai és üzemei érdeklődnek a sport iránit, és ezt tettekkel Is igazolja. Jó alapokon nyugvó bázisa van tehát a mendei sportolók szervezetének, adottak a lehetőségek a tömegsport fejlesztésére. Szuhányi Ferenc, a tanács vb-titkára javaslatot tett az asztalitenisz-szakosztály megalakítására. A javaslatot elfogadták, s a közeljövőben már megkezdi munkáját a mendei sportkör második szakosztálya. A labdarúgó-szakosztály tavaly a realitásoknak megfelelő helyet foglalt el a tabellán, így eredménye sikeresnek mondható. Az eredmény még jobbnak- tűnik, ha tudjuk, hogy Mendén nincs edző, pedig a tanács vállalná az anyagiakat. A társadalmi edző munkájának segítésére nagy szükség van minden téren. A segítés egyik formája lehet a játékosok nagyobb fegyelme mind a pályán, mind az edzéseken. A közeljövőben jár le a csapat egyik erősségének egyéves eltiltása. A sportkör munkáját segíti és folyamatossá teszi az iskolával költött együttműködési szerződés is. Az iskola és a sportegyesület közös tevékenysége mindegyik fél számára előnyös. A szerződés szellemében kezdődött meg az iskolában a tornatermi testnevelés oktatása, amely most már túlnő az eddigi lehetőségek adta szűk kereteken. A sportolók is elkezdték tornatermi felkészülésüket a hamarosan induló szezonra, s céljuk a tavalyinál egy-két hellyel feljebb kerülni. Ezt a célt segíti az új elnökség is: Schultz Richárd elnök, ifjú Németh István, idős Bret- ka István, idős Németh Mihály, Szántai Pál, Tóth Ferenc és Farkas József tagok. (1. L) Hogy kint is megállják a helyüket Délutánonként megtelik az iskola tornaterme. A különböző vetélkedőkben, játékokban szívesen vesznek részt ,a gyerekek. Ottjártunkkor a kisdobosok tréfás vetélkedőjének lehettünk szemtanúi. Sportközgyűlés Mendén A község támogatósával — Fő feladatunknak tekintjük a praktikus készségfejlesztést, a gyakorlati munka elsajátítását. Csak így érhető el, hogy például a kisegítősök önálló életvitelre is képesek legyenek. — Különös hangsúlyt kap ebben az iskolában a munkára nevelés, a gyakorlati foglalkozás. Ezeken az órákon a gyerekek megismkerkednek a különböző munkafogások elemeivel, a különböző anyagokkal, így például a papírral, a fával, a fémmel, megtanulják helyesen használni a szerszámokat. A lányok subakészítéssel, varrással foglalkoznak. A gyerekek megismerhetik az alapvető mezőgazdasági munkákat is, ehhez megfelelő gyakorlókért áll rendelkezésére. — A végső cél az, hogy az innen kikerülő nyolcadikosok, többsége meglelje az élet értelmét, el tudjon helyezkedni a különböző munkaterületeken, eltarthassa magát. — A tavalyi végzősök közül például csupán ketten nem helyezkedtek el. A fiúk jobbára különböző építőipari, a lányok textilipari vállalatokhoz szerződtek. Amellett, hogy dolgoznak, a normál tanterv szerint az általános is- ltóla 7—8. osztályát is elvégzik, A lányok részére a 7—8. osztályban bevezettük a háztartási alapismeretek elsajátítását, de a családi életre való felkészítés is a feladataink közé tartozik. Műhely az intézetben? — Természetesen az lenne a jó, ha a gyerekek az egyes munkafolyamatokat az intézeten belül tudnák elsajátítani.
