Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Alkatrész az Ikarusokhoz A gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat a Székesfehérvári Ikarus Karosszéria- és Járműgyár egyik legrégebbi szállítója. Képünkön Winkler Antal, a vállalat esztergályosa az Ikarus autóbuszok kapaszkodóinak tartó talpát esztergálja. A munka­darabból Gödöllőről évente több ezret szállítanak Székesfe­hérvárra. Ifj. Fekete József felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1976. FEBRUAR 14., SZOMBAT Munkásgyűlésen döntöttek a cérnázóban Hat százalékkal növelik a termelékenységet Brigádfelajánlás másnap A lezárult ötéves tervidő­szak a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai egységé­Tizenöt éve termelőszövetkezeti község Rekorderedmények Csömörön százaléka a mezőgazdasági, 43 százaléka pedig az ipari tevé­kenységből származik. A szö­vetkezet bruttó jövedelme megközelítette a 19 millió fo­rintot. Törekedtek a kiegyensúlyo­zott gazdálltodásra; a fejleszté­si és részesedési alap aránya 63:32. A Haladás Termelőszö­vetkezet tiszta vagyona 1970- ben még csak 17 millió forint volt, de 1975-re már megha­ladta az 51,5 millió forintot. Magtermesztésre törekednek Sajnos a termelőszövetkezet­ben emelkedik az átlagéletkor. Ehhez mérten kell alakítani a hagyományos kertészeti növé­nyek, a paradicsom, a borsó arányát. A szövetkezet a jö­vőben fokozza a kettős ter­mesztést: magtermeszitésre is törekednek. A zárszámadó közgyűlésen valamennyi szocialista brigád oklevelet, érmet és pénzjutal­HAMAROSAN VIZSGALAT KEZDŐDIK Űjabb pincelabirintust találtak mat kapott, s kiemelték az 1975. augusztusában alakult KISZ-szervezet tevékenységét is. Jól dolgozott a kiegészítő üzemág közül a Icavicsbánya és a műanyagüzem, melynek dolgozói szintéin kitüntetésben részesültek. A jubileumi köz­gyűlésen 15 tsz-tag ingyenes külföldi útra kapott beutalót. Jó a kapcsolat a községi ta­nács és a termelőszövetkezet között, amit az is bizonyít, hogy a zárszámadó közgyűlé­sen a tagság 500 ezer forint hozájáruiást szavazott meg az épülő óvoda céljaira. A tagság év közben 10 mil­lió 803 ezer forintot kapott meg, s ehhez év végi kiegészí­tő részesedésként csaknem egymillió forintot fizetnek ki. A közgyűlésein a számos hozzászóló közül nagy figye­lemmel hallgatták Radocsányi János szavait, aki a község el­ső párttitkára volt, s az 1948- ban megalapított kis termelő- szövetkezetről beszélt a mai tagságnak. ö. E. A csömöri Haladás Mező- gazdasági Termelőszövetkezet február 11-én, szerdán délelőtt tartotta jubileumi zárszámadó közgyűlését. A zárszámadáson megjelent többek között Jósvai Lajos, a járási hivatal elnök- helyettese, Kovács Istvánná országgyűlési képviselő, vala­mint a szomszédos termelő­szövetkezetek képviselői és a község párt- és tanácsi vezetői, Júliusi jégverés Csömör 1960. december 15- én lett termelőszövetkezeti község, ekkor alakult meg a Haladás Termelőszövetkezet, melynek összterülete 1375 hek­tár. A zárszámadáson egyút­tal ünnepelték a gazdaság megalakulásának 15. évfordu­lóját, s köszöntötték azt a het­ven tsz-tagot, alak már 1960- ban beléptek a szövetkezetbe. A vezetőség zárszámadási be­számolóját Fábián Ferenc, tsz- elnök tartotta. Elmondta, hogy a gazdaság az elmúlt évben — az időjárás okozta károk elle­nére — eddigi legkiemelke­dőbb eredményét érte el. ,Mindannyian emlékezünk, hogy július 11-én emberemlé­kezet óta nem tapasztalt mé­retű jégverés volt, sokan csüg­gedtek akkor el”. A tsz-elnök számokkal bizonyította, hogy mégis sikerült az esztendő. A Haladás az elmúlt eszten­dőben 33,5 millió forintot ter­vezett árbevételként. A tény ezzel szemben megközelítette a 40 milliót. A túlteljesítés ará­nya 18 százalék. A jó gazdál­kodást igazolja az eredmény alakulása is: 5 millió 220 ezret terveztek, s 8 millió 83 ezer forintot teljesítettek. A termelőszövetkezetnek je­lenleg 405 tagja van, ebből nyugdíjas és járadékos 180, az alkalmazottak száma pedig 42. Az alaptevékenységben dolgo­zik a tagsági-nagyobbik fele. Ezer múzsa vúgóúllat A szántóterület túlnyomó ré­szén kalászosokat termesztet­tek, gyenge lett a termésátlag. Ebben közrejátszott a száraz tavasz és az elemi jégkár. Szép eredményeket értek el a lucernatermesztésben, hektá­ronkénti átlaguk 55 mázsa volt. Jól sikerült a silókukori­ca, 118 hektárról 300 vagon tömegtakarmányt takarítottak be. A növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás és a rossz talajviszonyok miatt nem tudták teljesíteni a terve­zett árbevételt. Azonban az állattenyésztés hosszú évek óta nem gazdálkodott olyan ered­ményesen, mint 1975-ben. 4 millió 300 ezer forintot tervez­tek, több mint 5,5 millió forin­tot teljesítettek, a túlteljesítés aránya 28 százalékos volt. 178 tehenet tartanak, s 1975-ben az egy tehénre jutó évi tejho­zam meghaladta a 3 ezer li­tert. A hízómarhatartás gaz­daságos volt. Ezer mázsa súlyú vágóállatot adtak el. Fábián Ferenc elrtiondta, hogy kedvezően alakult az alap- és a kiegészítő tevékeny­ség aránya: s az eredmény 57 Amióta elkezdődött Gödöl­lőn a Szabadság tér alsó sza­kaszának beépítése, komoly gondok foglalkoztatják az épí­tőket és a város vezetőit. Mint arról már korábban is hírt adtunk, hosszabb-rövidebb pincéket találtak az építésre kijelölt terület alatt. Még nem is sikerült valamennyit feltár­ni, s a legkülönbözőbb híresz­telések kaptak szárnyra. Az újabban felfedezett pincefo­lyosó!: ismét szükségessé tet­ték a terület alapos átvizsgá­lását. Erre a munkára felkér­ték a Bányakutató Vállalatot, amelynek dolgozói elvégzik a vizsgálatot és a szükséges statikai méréseket. Amennyi­ben bebizonyosodik, hogy a sok lakásos, hatalmas épületek elhelyezése itt nem biztonsá­gos, amint Orth Mihály, a Gödöllői Építőipari Szövetke­zet tájékoztatott, a nehézsé­gek áthidalására két lehető­ség is van, ezek részletezése e helyütt felesleges. Csömör István brigádvezető elmondta, hogy munka köz­ben újabb pincelabirlntusra bukkantak. Ez is bizonyítja, hogy szükség van a mihama­rább: vizsgálatra. ötvös Károly, az Agrártu­dományi Egyetem nyugdíjas tanára elmondta, hogy dr. Thegze Lajosnak, Gödöllő egy­kori orvosának a mai Köztár­saság út mellett volt hatal­mas szőlője. Sok bora termett, és éppen a kérdéses területen voltak a pincéi. Majd minden kiderül... Cs. J, Anyakönyvi hírek Született: Jávor Pál és Berczeii Rozália: Eszter Zsu­zsanna, Hegedűs Károly és Balázs Mária: Balázs, Pintér Zoltán István és Scheiber Ju­dit Erzsébet: Zoltán, Kiss Já­nos és Ecseri Eszter Mária: Tünde, Bankó István és Pető Julianna: István, Hajtó József és Ladányi Ilona: Gábor, Sza­bó László és Dudás Mária: Zoltán, Leviczki József és Kiss Erzsébet: József, Szabó Sándor és Simon Erzsébet: Sándor Gábor, Liptai Zoltán és Heik Terézia: Gabriella, Urzsinyi Géza és Mentei Ma­rianna: Annamária, Maiksó Géza és Agócs Irén: Péter, Paula János György és Mikus Zsuzsanna: János, Szatmári Antal János és Dányi Irén Pi­roska: Veronika. Kristóf Ist­ván és Budai Terézia: István, Galbavi József és Radics Má­ria: Andrea Anita, Szarvas Ferenc és Tóth Ilona: Éva, Cserényi Mihály és Pap Zsó­fia: Barbara, Magyar Ferenc és Szokol Julianna: Erika, Várnagy Attila és Nagy Gab­riella Erzsébet: Szabolcs, Vi- dák Kálmán és Jakab Aran­ka: Tímea, Kiszel László Já­nos és Voát Veronika Mária: Katalin. Kurucz Antal és Hor- nyák Mária: Tamás. Házasságot kötött: Aranyi István és Szabados Gizella, Gáspár József István és Kiss Ilona. Elhunyt: Dékán Jánosné Németh Mária 84 éves, Simon Győzőné Tóth Anna 65 éves, Sáp; Józsefné Lendvai Márta 66 éves. dr. Komlóssy Károly Artúr 83 éves, Váczi József­né Keresztes Zsófia 57 éves. Illés János 70 éves. nek életében is jelentős válto­zásokat, fejlődést hozott. A gépek mintegy kétharmadát kicserélték — ez a rekonstruk­ció 140 millió forintba került —, s ennek is köszönhetően jelentősen javultak a munka- körülmények. Minőség és reklamációk Mindezeket dr. Takács Éva igazgatónő mondta el azon a munkásgyűlésen, amelyet a kistarcsai gyár cémázó üzem­részében rendeztek műszakvál­táskor, igy a távozó és a mun­kába érkező dolgozók egyaránt részt vehettek rajta. A munkásgyűlés mintegy 350 résztvevője is hallhatta, hogy 1974-ben 354, tavaly pe­dig 423 millió forint értékű terméket állítottak elő, s az el­múlt évi fonaltermelés —1293 tonna — tizenhárom százalék­kal haladta meg az 1974. évit. A többlet teljes egészében a munka termelékenységének növeléséből eredt, mivel a lét­szám egy esztendő leforgása alatt 11 százalékkal csökkent. Gazdasági tájékoztatójában beszélt az igazgatónő arról is, hogy a tavalyi gazdálkodási tervet nem sikerült minden munkaterületen teljesíteni, s bizonyos lemaradások gyengí­tették az eredményeket, mégis — az árbevétel nagyságával például — sikerült minden ed­digi teljesítményt meghaladni. Sújtotta a gyárat a munkaerő- hiány, az anyaghiány, s a bér­munkáiból érkező szállítmá­nyok késése is. A minőségről a szövőfona­lakkal kapcsolatban jelentő­sebb reklamáció nem volt, a másfajta fonalakat illetően el­sősorban keveredésből, színel­térésből adódtak kifogások, ám az esztendő végére figyel­mesebb munkával ezt sikerült megszüntetni. Kívánság a csomagolóból A gyár vezetője kiemelte, hogy a dolgozók mintegy ezer társadalmi munkaórát fordí­tottak a gyár csinosítására, s összesen 286-an tartottak kom­munista szombatot, s aznapi keresetüket a balatonlellei já­rási-városi úttörőtábor felsze­relésének gyarapítására aján­lották fel. A jelenről, az űj tervidő­szakról szólva dr. Takács Éva kiemelte: ahhoz, hogy az V. ötéves terv során a gyár to­vább folytathassa a műszaki fejlesztést, a termelékenyebb gépek beállítását, a dolgozók keresetének legalább hat szá­zalékos növelését, a tervezett nyereségszint elérését, az üzem egész kollektívájának az eddi­gieknél is szervezettebben, lel­kiismeretesebben, hatékonyab­ban kell munkálkodniuk. Az idei esztendőre a gyár mintegy 70 millió forintos nyereséget tervezett, s ehhez a kollektíváknak 1420 tonna fo­nalat. illetve 1561 úgynevezett matringfesteit fonalat kell ké­szítenie. A termelékenység to­vábbi hatszázalékos emelési­re is szükség van. A tájékoztatót követően ösz- szesen tizenketten kértek szót. Szilvási Jánosné, a gyári óvoda vezetője újabb kommunista szombat rendezésére tett 'in­dítványt, hogy segítségével to­vább javíthassák az óvoda fel­szerelését. (Itt jegyzendő meg, hogy Csaja István, a festöde Szabadság brigádjának vezető­je a munkásgyűlés másnapján bejelentette, hogy a kollektíva teljes létszámmal részt kíván venni a kommunista szombat munkájában.) Kubicsa Ferenc- né, a fésűsüzem dolgozója a kollektíva nevében kijelentet­te, hogy a termelési feladatok teljesítését vállalják, s kérték a régi, korszerűtlen gépi be­rendezések mihamarabbi kicse- lését. A csomagolóüzemből többen is felszólaltak. Elmond­ták, hogy a megnövekedett termelés következtében több a csomagölniváló is, s hogy ez­zel lépést tudjanak tartani, ar­ra van szükség, hogy folyama­tosan kapják az árut, ne úgy, egyszerre „zúdítva”, ahogyan esetenként előfordul. Kihasznált 480 perc Póta lAszlóné, az el őfonod a egyik brigádvezetője vala­mennyi ottani munkakcülekti- va nevében szólt. Hulladék- csökkentésit vállaltak, továbbá azt, hogy a 480 percet vala­mennyien kidolgozzák, kihasz­nálják. A hulladékokról, a szakszerűbb kezelésről egyéb­ként többen is szót ejtettek. Terítékre került több termelé­si kérdés, boncolgatták a fel­adatokat, s több javaslat is el­hangzott a munkakörülmények javítása, s nem utolsósorban a munkaszervezéssel, a folyama­tos anyagellátással kapcsolat­ban. Fehér Béla Veresegyháziak Csornádon * A veresegyházi Váci Mihály művelődési központ népdal­köre és rajkózenekara nem­csak a nagyközségben lép fel, hanem a községhatáron túl is kapnak meghívást. Legköze­lebb a szomszédos Csornád művelődési házában vendég­szerepeinek. A két népi együttes február 15-én vasár­nap este hat órakor lép szín­padra. NYERESÉG A ZÖLDMEZŐBEN Tegnapi, február 12-i la­punkban tudósítás jelent meg Zárszámadás a Zöldmezőben címmel Ebben egy téves adat szerepelt, a mondat helyesen: „A termelőszövetkezeti tagok­nak a 100 százalékos munka­béren felül tíz százalék nye­reséget fizetnek.” Válasz a panaszosnak A gödöllői városi tanács termelésellátás-felügyeleti csoportja az alábbi levelet juttatta szerkesztőségünkhöz. „A Gödöllő és Vidéke Ol­vasóink fóruma rovata 1975 október 29-én közölte Kalan­dok egy új. de használt hő- kandallóval címmel Nyári La­jos gödöllői Olvasó panaszát. A panaszt az áruház veze­tője megvizsgálta, á hőkan­dallót kicserélték, a mulasz­tás elkövetőjét — az áruház műszaki osztályának vezető­jét — beosztásából leváltot­ták. A hasonló esetek elkerü­lésére az áruház vezetője in­tézkedéseket tett. • A városi tanács termelés­ellátás-felügyeleti csoportja a maga hatáskörében a jövőben is hasonló szigort követel a kereskedelem vezetőitől.” Bánkuti Béláné csoportvezető Sz omlati feyyzel Hőmérő Nem ette meg a kutya a telet — idézhetjük joggal az idén ezt a közmondást, de hiába köszöntött be a kemény tél, sokan nincse­nek tisztában a hideg ter­mészetrajzával. Járásunk egyik iskolájában például úgy gondolják, hogy elég, ha az igazgatói irodában harmincfokos meleg van: ez a hőfok átsugározhat a tantermekbe is. De a fizi­ka törvényei szigorúak, s míg az irodában fürdő­nadrágban üldögélhet az igazgató, néhány tante­remben a gyerekek téli- kabátban dideregnek. A pedagógus a tanítási idő nagy részét a tante­remben tölti, s a 10 perces szünetekben kissé megme­legedhet az igazgatónál. De erre a tanulóknak nin­csen módjuk. Ezt a peda­gógus is tudja. Reklamált hát, hogy fűtsenek be rendesen a tanterembe, mert ott csak tizenkét fok van. Az igazgató a gyors intézkedés helyett tűnődni kezdett, s az igazgatóhe­lyettessel közösen arra a megállapodásra jutottak, hogy nem a kályha és nem a fűtő a hibás, hanem a hőmérő. Ez a szerkezet ugyanis rossz helyen van kifüg­gesztve. Pont az ablak mellé, ahol természetsze­rűen bejön a hideg, s a kinti mínusz és a benti plusz keveredése követ­keztében tapasztalható ez a meglehetősen alacsony hőfok. Tehát a teendő: a hőmérőt a kályha mellé kell akasztani. Akkor a tanteremben is 30 fok lesz. A pedagógus nem értett egyet az iskola vezetésével, s egy másik megoldást választott. Becipelt a te­rembe három kanna né­met brikettet, s azt, uram bocsa’, <t kályhába pakolta. Sajnos, az igazgató csak a helyettesével konzultált a hőfokról, a fűtőnek élfe­lejtett szólni. Néhány napi tüzelés után a pedagógus megkérte a fűtőt, hogy csi­náljon meleget a tante­remben. A fűtő, bár nem rendelkezik egyetemi dip­lomával, természetesnek tartotta, hogy itt csak szénnel lehet segíteni, nem pedig a hőmérő áthelyezé­sével. Valószínű, hogy az utóbbi megoldás neki eszé­be sem jutott. Ez is bizonyítja, hogy nemcsak a főnöknek, ha­nem a beosztottnak is le­hetnek zseniális gondola­tai. Például olyan ötletek, amelyek egyik gyárunk műhelyében is megszület­tek. A dolgozó fizikai munkátok már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy köz­ponti fűtés kellene a mű­helybe. Most klímaberen­dezés van, de ez igen fur­csán működik. Nyáron a meleget fújja, télen pedig a hideget. Ezért a dolgo­zóknak a munkához majd- hogy nem Jobban fel kell öltözni, mint a munkahely megközelítéséhez. Időn­ként eljut a panasz az üzem vezetőihez, hogy rossz a klímaberendezés, ha ki is javíttatják, az nem sokáig működik ren­deltetésének megfelelően. Mivel a vezetőknek nem kell fagyoskodni, a pana­szokra csak néha kapja el őket a hidegrázás. A klíma mindenkori meghatározója a munka­helyi légkörnek, nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is. Ügy kell te­hát intézkedni a vezetők­nek, hogy ne csak annak legyen melege, aki közel van a tűzhöz. A megfelelő hőfokra minden tanterem­ben, műhelyben szükség van. Nem ette meg a kutya a telet, de a vezetői te­kintélyen sem esne csorba, ha a főnök komolyan ven­né, hogy intézményében, üzemében mennyit mutat a hőmérő. És ott, ahol ép­pen van. örszigethy Erzsébet I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom