Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

A tanács és a termelőszövetkezet támogatásával Könyv készül A gödöllői járás városunk­tól legtávolabb fekvő községe Verseg. A szép természeti környezetben fekvő település­nek mindössze ezerhatszáz la­kosa van, területe háromezer hektár. Versegnek több ne­vezetessége is van: jó hírű az Egyesült barátság Termelő- szövetkezet, sok látogató for­dul meg a nemrégiben meg­nyílt falumúzeumban. Fiatalok a pincében A Vérségi Községi Taná­cson a közelmúltban készült el a falu közművelődési te­vékenységének 1976. évre, va­lamint az V. ötéves tervre szóló munkaprogramja. A terv összeállítását megelő­zően statisztikát készítettek arról, hogy mivel foglalkoz­nak a község lakosai. A vér­ségiek közül négyszázan dol­goznak a termelőszövetkezet­ben, a bejárók száma ennél ötvennel több, huszonöt kö­zépiskolás és százötven álta­lános iskolás diák lakik a fa­luban. Az ezerhatszáz lakosú községben harminchármán rendelkeznek egyetemi vagy főiskolai diplomával, s nyolc- vanheten érettségivel. A kis faluban megfelelőek a közművelődés tárgyi feltéte­lei. Korszerű klubkönyvtárat avattak 1973-ban, ebben ka­pott helyet a filmszínház, a csaknem négyezer kötetes községi könyvtár és a párt­iroda is. De az épületben nem 'mindenkinek jut hely. A vér­ségi fiataloknak például nin­csen állandó otthonuk, de igen leleményesek. A napok­ban a KISZ-esek és az MHSZ- esek levonultak a pincébe, le­verték a vakolatot, kifugáz­zák a falat, kifestik, s rövi­desen új klubot avatnak. Pa­taki Jánosné vb-titkár el­mondta, hogy a fiatalok csek­ket is kaptak, amit majd bú­tor- és berendezésvásárlásra használnak föl. A klubkönyvtár csoportjai­nak működéséhez egyre több az anyagi fedezet. Az elmúlt esztendőben 94 ezer forintból kellett gazdálkodni, de az idén már 160 ezer forint a kluhkönj’vtáf költségvetése. A növekedés annak is köszönhe­tő, hogy január elsejétől az intézmény a tanács és a ter­melőszövetkezet együttes tá­mogatásából részesedik, ezt szaknyelven közös fenntartás­nak hívják. Együtt a falumúzeummal Versegen több szakkör és művészeti csoport tart rend­szeres összejövetelt. A foto- szakkör, a modellezőkor mel­lett két gyermek-barkács- szakkör is működik. Ügyesek a vérségi népi táncosok is, s népszerű járásunkban a pá­vakor. Az utóbbi január el­sejétől közös csoportot alkot a kartaliakkal: az egyesített asszonykórust V.'alter Meny- hértné vérségi pedagógus ve­zeti. A vérségi közművelődési terv szerint idén gyarapítani kívánják a munkások és a tsz-dolgozók részére rendezett programok számát. Már ko­rábban fölvették a kapcsola­tot a Csepeli Munkásotthon­nal, 1976-ban meghívják majd egy-egy művészeti együttesét a művelődési házba. A vérsé­gi bejárók többsége az építő­iparban dolgozik, éppen ezért évente egy alkalommal ven­dége a falunak az Építők Szakszervezetének Művész- együttese, s a fellépés idején munkás-paraszt találkozót is szerveznek. A Vérségi Községi Tanács gondja a fenyőharaszti major lakóinak kommunális ellátá­sa. Ebben az esztendőben a kulturális rendezvényeken is vendégül látják majd a fe­nyőharasztiakat. A falun kí­vül is terveznek programot. 1976-ban két alkalommal szer­veznek majd színházlátoga­tást. A községi tanács vezetői fontosnak tartják a helyi né­pi hagyományok ápolását, a néprajzi tárgyak gyűjtését, s ebben az esztendőben több közművelődési programot szerveznek majd a falumú­zeummal együtt. Verseg múlt­jának feltárása s megőrzése céljából nemrégiben honis­mereti szakkör alakult, Bene Mihály pedagógus vezetésé­vel. A szakkörnek iskolás, KISZ-korú és felnőtt tagjai, patronálói vannak, s az ő se­gítségükkel a szakkörvezető jelenleg is írja a falu törté­netét. A tanács úgy tervezi, hogy 1980-ig a gyűjtés anya­gát könyvalakban megjelen­teti. Ebben az esztendőben több rendezvényt, szakköri foglal­kozást terveznek a tavalyinál. A klubkönyvtárban 1975-ben harminc rendezvényt tartot­tak, a látogatók száma hat­ezer volt, a szakkörökbe hat- vanan jártak. A szakköri és csoportfoglalkozásokon kívül a község lakói részére T1T- előadásokat tartanak; beteg­ségek megelőzéséről, a község távlati helyzetéről, KISZ- eseknek könyvankétot, iskolá­soknak mesedélutánt szervez­nek, és szeretnék gyarapítani a szabad szombati rendezvé­nyek számát. Nyílik majd hobby kiállítás, közös tárlat a szakkörök munkájából. Járási népművészeti találkozó lesz a faluban március 21-én, két al­kalommal szerveznek kétna­pos országjáró kirándulást. A tánccsoport 1976-ban a megye folklóranyagából állít össze műsort, a fotoszakkör fontos feladata lesz 1976-ban a többi csoport munkájának doku­mentálása. Várják az igazgatót A változatos vérségi köz- művelődési. naptárból csak néhányat említettünk, mégis gazdagnak mutatkozik ez a választék. Természetesen az élénk közművelődési munká­hoz jó népművelő is kell. A vérségi klubkönyvtárnak pil­lanatnyilag nincsen állandó igazgatója, de a tanács mégis mert tervezni. Februártól ugyanis már lesz igazgató, és örömmel fogadják a községi tanács vezetői. Véber Gábor, a klubkönyvtár volt igazgató­ja innen vonult be katoná­nak, ha szabadságra hazajött, mindig meglátogatta a közsé­gi tanács vezetőit, s nekik új­ságolta el először, hogy fel­vették népművelési szakra. A fiatal igazgató februárban szerel le, s bizony sok mun­kája lesz, ha a terveket meg akarja valósítani. t Örszigety Erzsébet Szakmunkás-bizonyítvánnyal — katonai főiskolára Az új év első napjaiban kezdték meg az előkészítő tan­folyam anyagának elsajátítását azok a munkás- és katonafia­talok, akik — a polgári felső- oktatási tanintézetek kialakult gyakorlatához hasonlóan — érettségi nélkül, szakmunkás­bizonyítvánnyal jelentkezhet­tek katonai főiskolára. A kato- , na jelentkezők közül a pa­rancsnoki javaslatok, az orvo­si vizsgálat és a bizottsági be­szélgetések alapján választot­ták ki a tiszti hivatás követel­ményeinek megfelelő sorkato­nákat. Az előkészítő tanfolyam jú­liusig tart. Sikeres elvégzése egyúttal a főiskolára történő felvételt jelenti. A tisztjelöltek ezt követően az érettségizett hallgatókkal együtt folytathat­ják tanulmányaikat valame­lyik katonai főiskolán. r 1 mm W i ■ } * • V '' III. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1976. FEBRUÁR 1., VASÁRNAP Régi üzletektől búcsúzva Eltűnik egy utca fele Eltelt az új esztendő első hó­napja, s nagy vonalakban is­merjük már az idei feladato­kat is. Ígéretet kapott a város arra, hogy a Szabadság téri építkezések üteme gyorsulni jog. De mi lesz az üzletekkel? A városi tanács elnökének irodájában Benedek János ta­nácselnökkel és Gányi Zoltán­nal beszélgettünk arról, ho­gyan halad a városközpont kialakítása, hol vásárolhat­nak majd a lakótelepiek? Tejbolt és kölcsönző A gond rengeteg, ugyanis a Szabadság tér beépítése, a centrum kialakítása nemcsak az építők munkabírásától függ. Szem előtt kell tartani a környékbeliek ellátását is, tehát az ideiglenesen megszű­nő üzletek helyett újakat kelt nyitni. A húsbolt gondja meg­oldódott, de mi lesz a többi­vel? Az építőknek sem mind­egy, hogy mikor vehetik bir­tokba a szanálásra ítélt terü­letet. Lássuk, mi történik az első ütemben? A Szabadság tértől a Kossuth Lajos utcáig lebontják a Dózsa György út páratlan oldalát. Eltűnik tehát a város régi földszintes üzlet­sora. — Itt van például az 50-es tejbolt, amelyeket a napokban számoltak fel — mondja Gá­nyi Zoltán. — Nem volt nagy forgalmú üzlet, havonta 180 ezer--forintot forgalmazott, a lakosság mégis szerette. Nem kellett sorban állni, kannás­tejet is lehetett kapni, s nagy előnye volt, hogy vasárna­ponként és az ünnepeken a délelőtti órákban nyitva tar­tott. A másik „érzékeny pont” a kölcsönző. Szüksége van rá a lakosságnak, hiszen a hurka­töltőtől a masszírozógépig, a présgéptől a poharakig, a leg­különfélébb holmikat bérelhe­tik itt a gödöllőiek és a kör­nyékbeliek. Különösen jó szol­gálatokat tett az üzlet a ren­dezvények, nagyobb családi Egy török kori műemlék (3.) f Utijegyzetek, forradalmi idők összejövetelek idején. Meg­szüntetése tehát egyértelműen helytelen volna. A maradék még marad Az üzletsor végén a divat­áru és a maradéküzlet van. Mindkettő fontos a város ellá­tása szempontjából. A mara­dék marad egyébként legto­vább, de nem végleg. Közben van még egy intézmény, az OTP-fiók. Innen a jövő hét folyamán költözik el a hivatal, méghozzá két helyre. Kölcsö­nökért a volt tanácsház szom­szédságába, a Szabadság tér felső részébe kell majd men­ni, a befizetéseket pedig a mostani tanács mellett intéz­hetik el az ügyfelek. Megnyugtató, hogy az ötö­dik ötéves terv során három nagy közintézmény épül fel a városban. Az új tanácsháza, a gimnázium — amely egyben óvónőképző szakközépiskola is lesz — és a művelődési köz­pont, amelynek tervei már el­készültek. Idén április végére készül el a főtér beépítési ter­ve, június végére elkészülnek a tanácsháza tervei, szeptem­berre pedig már együtt lesz a gimnázium dossziéja is. Az elképzelések tehát testet öltenek ,s a gondok ezzel együtt növekednek. Szük­ség lesz a lakosság meg­értésére a munkákhoz, például azért, mert a Dózsa György úton a bontás és az építkezés vennék ennyire komolyan, hanem a lakóhelyi körzetek is. Naponta hallunk arról, hogy magánszemélyek anya­giakkal, tehát pénz befizeté­sével kívánnak tenni valamit az akció sikeréért. Őszintén szólva, minden forintra szük­ségünk van, de a város to­vábbra sem nélkülözheti a lakóbizottságok, tanácstagi körzetek társadalmi munka­akcióit. Egy város képét gyökeresen megváltoztatni gyorsan és ol­csón bizony aligha lehet. De a munka gyümölcsét, hasznát végül is az egész város élvezi majd. A változás néha türel­met követel a lakosságtól. A városi tanács vezetői a meg­szüntetett tejbolt és kölcsön­ző számára rövidesen új he­lyet jelölnek ki. Megteszik ezt akkor is, ha ingatlant kell bérbe venniük, vagy éppen­séggel megvásárolniuk. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint a lakosság folyamatos ellátásáról. Csiba József Térjünk vissza az emeleti színházteremből a földszintre, a gyorskocsiállomás működé­sére. az itt átvezető közleke­désre, amely egyes informá­ciók szerint az olasz Biasini vállalat kezében volt. Két iro­dalmi adatunk is van Petőfi prózai műveiben, nem itteni nyaralásáról, hanem 1845. és 1347-es átutazásáról. Gödöllő a fővonalban Üti jegyzetek című művé­ben olvassuk: „Történt az in­dulás április 1. 1845. a Pest— eperjesi gyorsszekéren... A búcsú estéjét... nagyszerűen vigadva töltém a Vadászkürt­ben bajtársaimmal... . Végre hajnalodon, a gyorsszekér elő­állt, ... Gödöllőn lovakat vál- tánk és reggeíizénk”. A máso­dik adat a költő Üti levelek Kerényi Frigyeshez című mű­véből valók, ezúttal Debre­cenbe indul, útvonala: Pest, Rákos, Cinkota, Kerepes, Gö­döllő, Gyöngyös, Kápolna, Abony és Debrecen. Most a hol az a szőke leányka lakik, kihez sok, sok verset írtam. Használtam az alkalmat míg a gyorsszekér elé új lovakat fogtak: leszálltam, s a múlt tarka emlékeitől környezve mentem a fogadóba, s meg­reggeliztem.” Ügy látszik akkoriban a kü­lönböző fogadóktól indultak a járatok, s Gödöllő láthatólag fővonalba esett. Hatvanon. Kassán túl többfelé ágaztak az utak és a járatok. Érettségi előtt megszűnt Az 1849. esztendő mérföldkő a fogadó és a Wohlmann csa­lád történetében. A szálló ab­ban az évben, április 6-án te­le van az isaszegi csata sebe­sültjeivel. Itt ápolták Dolfin Antal, honvéd állatorvost is, akivel egyébként már talál­kozhatott az olvasó, a Gödöllő és Vidéke december 2.-i szá­mában. (A Wohlmann család­nál, a Szabadság út 18 alatt maga Damjanich is megszállt.) Wolhmannék Haynau rém­ideje alatt korlátozni kell majd a forgalmat. A gondokat tovább fokozza, hogy a posta a távbeszélőkábelek csatorná­ját a járdától öt méterrel beljebb helyezi át, s a bontás­ra kerülő házak középvona­lába fekteti. Ezek a kábelek lesznek hivatottak lebonyolí­tani az Alsópark távbeszélő- forgalmát is. A Dózsa György utat „feltúrják”, tehát az il­letékesek azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy az épít­kezés idejére egyirányúsítják az utcát, s ezzel máris újabb gondok születnek, ' meg kell oldani az autóbuszmegálló kérdését. Helyiség kerestetik A művelődési központ ter­veiről így beszélt Benedek János tanácselnök: — Az építés még el sem kezdődött, segítség azonban már most is akad — mondja. — . A Gödöllői Gépgyár Szep­tember 29. szocialista brigádja felhívást intézett a város vál­lalatainak és intézményeinek szocialista brigádjaihoz. Az új mozgalom lényege: „Tíz órát a tízéves Gödöllőért”. A gép­gyári brigád felhívása alig hangzott el, máris seregestől csatlakoztak a gödöllői brigá­dok a tízórás mozgalomhoz. Jó lenne, ha a kezdeménye­zést nemcsak a brigádtagok Az egykori fogadó mint polgári leányiskola. Korabeli képes leve­lezőlap. Fehér hajó fogadóban tölti az uralma idején elvesztették a éjszakát Pesten, onnan indul a kocsi 1847 május 12-én. Pető­fin kívül még öt utasa van en­nek a távolsági kocsinak ez is jellemző az akkori arányokra. Gödöllőről ennyit ír a szerző: „Kerepesen túl Gödöllőt értük, szálló bérletét, amiért befo­gadták a sebesülteket. Az 1918-as, 19-es esztendők újabb forradalmi szálakat fűz­tek az épülethez, amely akkor minorita gimnázium volt. A minorita tanárokat nagyon szerették Gödöllőn. Egy sze­rény, ma már lebontott kis rendházban laktak, az akkori Erdő, a mai Kőrösföi utcában. A forradalmi időkben o nép ügye mellé álltak. A szabad­elvű Kovács Bernardin, aki már 1918-ban az új idők szel­lemében vezette diákjait, részt vett a Tanácsköztársaság di­rektóriumi munkájában is, míg rendtársa Gogl Alajos agi­tált a Vöröshadsereg érdeké­ben (Kovács Bernardint ké­sőbb tízévi börtönbüntetésre ítélték. Gogl Alajost felmen­tették azzal, hogy ő csak a haza védelmére buzdította a népet.) A minoriták gödöllői működését 1920-ban az érett­ségi előtt azonnali hatállyal megszüntették, s új tanári kar jött érettségiztetni az úgyne­vezett királyi katolikus gimná­ziummá átszervezett intézetbe. Erről még annyit: Kovács Ber­nardin később egy fogolycse­re alkalmával a Szovjetunióba került. So!< élmény, történet Eddigi közléseink csak ösz- szefoglalása és nem részlete­zése a moziiskolához, Gödöl­lő legrégibb épületéhez fűző­dő tényeknek és hagyományok­nak. Akik régebben idejártak gimnáziumba, polgáriba, még sok élményt, történetet őriz­nek emlékezetükben: a régi és újabb időkről egyaránt. Ileltai Miklós OLVASÓINK FÓRUMA A Szovjetunióról a Szovjetunióból A gödöllői Török Ignác gim­náziumban nemrég vetélkedőt tartottak. Az iskola háziverse­nyén öt csapat 21 versenyzője küzdött az első helyért, Lázár Júlia orosz—történelem szakos tanárnő irányításával. A tizen- kétfordulós versenyben a Szovjetunió című lapból szer­zett ismereteikről adtak szá­mot a résztvevők. A hatalmas ország gazdasági, politikai éle­tével, művészetével kapcsola­tos kérdések váltogatták egy­mást, s a verseny a lapból szerzett információkon kívül egyetemes történelmi és föld­rajzi ismereteket is megköve­telt. Az izgalmas küzdelemben az első helyet végül is az I. b. osztály csapata szerezte meg, megelőzve ezzel a II. b„ a III. a., a III. b. és az I.' a. osztályok csapatait. A versenyben első helyet szerzett csapat tagjai: Dezső Judit, Tóth Gabi, Ne- mecz Ágnes és Tóth Erika. Győzelmükkel jogot szereztek arra, hogy ők képviseljék az iskolát a megyei versenyen. A verseny fődíja egy Latvija-tí- pusú mikrobusz. A győztesek reménykednek. Bíznak abban, hogy sikerül megnyerniük. Szabó Gábor II. b. osztályos tanuló SPORT -f- SPORT SPORT -|- SPORT VAROS! LITTORO-OLIMPIA Mérkőztek az ifjú kosarasok A Munkácsy úti általános iskolában rendezték meg a vá­rosi úttörő-olimpia verseny­számai közül a leány kosárlab­dacsapatok versenyét, melyen az alábbi eredmények szület­tek: Török Ignác úttörőcsapat —Bornemissza Anna úttörő- csapat 24:10, Petőfi Sándor út­törőcsapat—Török Ignác úttö­rőcsapat 23:29, Bornemissza Anna úttörőcsapat—Petőfi Sándor úttörőcsapat 35:19. A versenyben induló csapa­tok között az alábbi sorrend alakult ki: 1. Török Ignác út­törőcsapat, 2. Bornemissza An­na úttörőcsapat, 3. Petőfi Sán­dor úttörőcsapat. A bajnok­csapat összeállítása a követke­ző volt: Harsányi, Monori, Ra­vasz, Ribárszky, Nyikos, Ta­tár, Bódis,- Király, Jónás, Nagy. A csapat edzője Adám Pál. A legjobb dobó címet Har­sányi Anna, a Török Ignác út­törőcsapat játékosa nyerte el. i 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom