Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Szakmonkás-bizonyítvánnyal - katonai főiskolára Az új év első napjaiban kezdik meg az előkészítő tan­folyam anyagának elsajátítá­sát azok a munkás- és katona- fiatalok, akik — a polgári fel­sőoktatási tanintézetek kiala­kult gyakorlatához hasonlóan — érettségi nélkül, szakmun­kás-bizonyítvánnyal jelentkez­hettek katonai főiskolára. A katona jelentkezők közül a pa­rancsnoki javaslatok, az orvo­st vizsgálat és a bizottsági be­szélgetések alapján választot­ták ki a tiszti hivatás követel­ményeinek megfelelő sorkato­nákat. Az előkészítő tanfolyam jú­liusig tart. Sikeres elvégzése egyúttal a főiskolai felvételt is jelenti. A tisztjelöltek azután az érettségizett hallgatókkal együtt folytatják tanulmá­nyaikat valamelyik katonai főiskolán. Citerával, népdalokról Este a nyugdíjasoknak is A Kossuth Művelődési Köz­pontban működő középiskolá­sok klubjában ma. február el­sejét. délután öt órai kezdettel. Pócsik Dezső citeraművész a magyar népdalkultúra kiala­kulásáról és fejlődéséről tart előadást. Este a nyugdíjasok klubjá­ban, megismétli műsorát. IRODALMI BÉRLETSOROZAT A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ lapunk által már ismertetett, második irodalmi bérletsorozatára megkezdik a bérletek árusítását. Az elő­adások iránt még a korábbi­nál is nagyobb az érdeklődés. A PEST NEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1976. FEBRUÁR 1., VASÁRNAP Nyereséges évet zárnak Tervszerű, takarékos gazdálkodás Eredményekről, feladatokról a Pest megyei Zöldség- és Gyiimölcsfeldotgoxó Vállalat munkásgyűlésén A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat hatalmas szárítócsarnokában T. Tóth János igazgató és Tát­rai Zoltán főmérnök volt a munkásgyűlés szónoka. Az igazgató az eredményekről számolt be, a főmérnök az idei vállalati terveket ismer­tette. A zöldségféléket és gyü­mölcsöt feldolgozó vállalatra nehéz munka vár. Termékeik nagy része exportként hoz hasznot a népgazdaságnak, s kiépített, jó kapcsolatai a jö­vőben várhatóan tovább széle­sednek. Nem volt könnyű a múlt év, s nem lesz könnyű az idén sem. Tavaly az átszervezés ne­hezítette a dolgukat, a buda­pesti központ Ceglédre költö­zött, irodákat, szociális helyi­ségeket kellett létesíteni. A termelésben nehézségeket az alapanyag-ellátás okozott. Cegléden jelentős mennyiségű hagymaszárítmány készül, s a szállításra szerződöttek mind­össze fele annyi hagymát tud­tak küldeni, mint kellett volna, 9 ezer 200 tonna helyett 4 ezer 500 tonnát. Mivel külföldön keresett cikk a szárított alma és burgonya, almából 600, burgonyából 720 tonnát vásároltak szá­JÁTÉK - TANULÁSRA Moszkvics az óvodában Az óvodások kíváncsian várják, mikor próbálhatják ki a fel­nőttek kedves ajándékait. Apáti-Tóth Sándor felvétele. Meglepődött volna a várat­lan látogató, ha a minap dél­előtt betér a ceglédi központi óvodába. Az óvoda előszobá­jában felnőttek „játszottak”. Csöpp kerékpárokat szereltek, kipróbálták, szól-e a csengő­jük, gördül-e a törpe Moszk­vics, surran-e a gumikerekű roller? A játékokra, díszíté­sül, címkét ragasztottak, s a címke árulkodott: a Magyar Autóklub emblémáját viselte. A Magyar Autóklub ceglédi szervezete négy rollert, két há­romkerekű kis biciklit és két Moszkvics játékautót vásárolt az óvodásoknak, hogy majd ha kitavaszodik, az óvoda udva­rán, játékosan tanulhassák, gyakorolhassák a közlekedés szabályait. Az autóklub képviselőit nagy örömmel fogadta a gyerekhad. Dr. Rátonyi Dénes, a ceglédi csoport elnöke, jótanácsok kí­séretében adta át a játékokat, azoknak a felnőtteknek a ne­vében, akiket a gyerekek sé­ta közben Cegléd forgalmas utcáin az autó vezetőülésén gyakran láthatnak. A hasznos, szép ajándékokat műsorral köszönték meg a gyerekek, és azt ígérték, igye­keznek megtanulni, hogyan le­het a városban biztonságosan járniuk-kelniük. rításra, azzal biztosították a folyamatos termelést, s túlteljesítették exporttervü­ket is. Árutermeléssel 120 szá­zalékos, exporttal 110 százalé­kos eredményt értek el. Rak­táraik most sem üresek: 700 tonna félkész- és készárut tartalékolnak, abból szállíta­nak, az igényeknek megfele­lően. , A vállalati mérleg most ké­szül. Várhatóan nyereséges évet zárnak. Eredményeikhez hoz­zájárult az is, hogy a válla­lat minden dolgozója megér­tette a tavalyi takarékossági intézkedéseket és túlteljesítet­te takarékossági tervét, amely­nek összege meghaladta az 1 millió 700 ezer forintot. Az igazgató felhívta a figyelmet: a takarékosság a jövőben is fontos, továbbá megszigorítják az üzemi balesetek megelőzé­se végett a munkafegyelmet. A feladatokról szólva, Tát­rai Zoltán főmérnök elmondta a munkásgyűlés részvevőinek: a bázisévhez képest 105 százalékos termelési érté­ket kell elérniük, 4,5 szá­zalékos bérfejlesztésre szá­míthatnak. Tavaly mindenből kevesebb érkezett, mint amennyit vár­tak. Magasak voltak az árak, és a minőség sem volt megfe­lelő. Az éves terv nyereség- fedezete most, a szerződéskö­tések szerint, biztosított. Szor­galmazni kell a piackutatást, és igényelni kell az elsősor­ban Pest és Szolnok megyei zöldségtermesztő termelőszö­vetkezetek munkáját, megte­remtve vele a vállalat nyers­anyagbázisát, főként hagymá­ból és egyéb zöldségfélékből. Igyekezniük kell, hiszen az ország konzvergyárai saját el­látásuk biztosítására már évek óta megteszik a szükséges in­tézkedéseket. Ki kell építe­niük a szaktanácsadással ki­egészülő termeltetési felügyele­ti rendszert is. Jelentős ösz- szeget fordítanak gépvásárlás- ra. Mosógépet, angol kockázó­és csíkozógépet vásárolnak, munkába állítják az angol hagymatisztítót, előfőző gépet szereznek be, fémdetektoro­kat, mágneseket alkalmaznak. Gépesítéssel könnyítik meg az anyagmozgatást. Ä vállalat 11 millió 800 ezer forint állami támogatást kapott, hogy tüze­lőolaj helyett gázzal fűthessen. A vezetékfektetés tavasszal megkezdődik. A felszólalók közül Leba­non Sándorné a régi munka- körülményeket összehasonlítot­ta a mostaniakkal. A sok vál­tozást örömmel vették tudo­másul, az emberek szívesen maradnak, csökkent a munka­erő-vándorlás. Megemlítette, szeretnék, ha kék köpeny he­lyett fehérben dolgozhatnának. Gyenge Sándorné, a Felszaba­dulás szocialista brigád veze­tője, a csomagolórészleg há­rom brigádja megbízásából kért szót. A brigádok igen te­vékenyek. Patronálják a XI. kerületi 'óvodát/ ajándékba még rádiót is vettek a gyere­keknek. Njyudíjasaikat Hajdú­szoboszlóra vitték kirándulni. Ebben az évben a verseny­mozgalmat szorgalmazzák, ver­senyre hívnak ki más brigá­dokat és a társadalmi munká­ból is részt kérnek. A brigád­vezető kérte a vállalat veze­tőit, törődjenek többet velük, a jól szervezett brigád, ha feladatokat kap, még töb­bet tud tenni vállalatáért. Bezzegh Józsefné brigádveze­tő elmondta: tudják valameny- nyien, hogy a. nyári időszak* ban megsokasodik a munka, ezért a Lenin, a Zrínyi Ilona I. és á Zrínyi Ilona II. szocia­lista brigád vállalja, hogy ha kell, szabad szombatjain és va­sárnap is dolgozik, takarékos­kodik az eszközökkel, vala­mint a csomagolóanyaggal, va­lamennyi tagja beiratkozik a szakszervezeti könyvtárba. ★ A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat bizakodva kezdte az V. ötéves terv első évét. E. K. AKTIV AERTEKEZLET A tanácstagi beszámolókra készülve TÁRSADALMI MUNKÁVAL SEGÍTHET A LAKOSSÁG Aktívaértekezletet tartott a Hazafias Népfront városi bi­zottsága a városháza emeleti nagytermében. A megjelent ta­nácstagokat és a népfront ön­kéntes segítőit Bánczik Tiva­dar városi népfronttitkár kö­szöntötte, majd Kovács And­rás, a népfront városi bizottsá­gának elnökhelyettese, 1946. február elsejére, a köztársaság kikiáltásának történelmi jelen­tőségű eseményére emlékezett. Beszédét az Április 11. irodal­mi színpad két szavalójának rövid műsora követte. Banczik Tivadar, a népfront­mozgalom előtt álló időszerű tennivalókról, a népfront kongresszusának előkészületi munkáiról tájékoztatta a meg­jelenteket, elmondva, hogy a mozgalomnak az ötödik ötéves terv sikeres végrehajtására, a városfejlesztés előtt álló fel­adatok maradéktalan teljesíté­sére kell mozgósítania a lakos­ságot. Víncze János, a városi tanács elnökhelyettese, a februárban megkezdődő tanácstagi beszá­molókra való felkészülést segí­tette elő a negyedik ötéves terv eredményeit összefoglaló és a most kezdődött tervciklus feladatait megfogalmazó is­mertetésével. Felszólalásának célja az volt, hogy a tanácsta­gi választókerületek lakói mi­nél teljesebb képet kaphassa­nak lakóhelyük fejlődéséről, a további teendőkről, amelyek­ből társadalmi munkával még az eddiginél is nagyobb mér­tékben kivehetik részüket. (t.) Vízrendező földmozgatók Tavaly 200 ezer köbméter földet mozgatott meg a ceg­lédi Gerje-Perje Vízgazdálko­dási Társulat. A munkák első­sorban a belvízrendezést segí­tették. A társulásnak kiváló kotrógépkezelői, jó kútfúrói vannak, becsülettel helytálló, jórészt törzsgárdatagokból álló szocialista brigádjaikra a jö­vőben is méltán számíthatnak. JEGYZET Nemcsak forintokra Holnap, hétfőn, este hat órai kezdettel, Cegléden, a vasutas művelődési házban tanácstagi beszámolót tart a 2-es számú választókör­zet lakóinak dr. Hídvégi Zoltán tanácstag. 17nnyi a városi tanács . tömör közleménye. Hídvégi főorvos tájékoz­tatójával megkezdődik Cegléden a már hagyomá­nyos, évenként ismétlődő tanácstagi beszámolók so­rozata. Az 1975. esztendőt ma­gunk mögött tudva, birto­kunkban a végzett munka értékét kimutató adatok­kal, átgondolhatjuk, milyen évet zárt a város. 1976 ele­jén a visszatekintés hosz- szabb távú, amint az elénk táruló horizont is széle­sebb. Tíz év távlatát öleli fel a gondolat. Tanácstag­jaink számot adnak a ÍV. ötéves terv teljesítéséről, az új lakások felépítéséről, az új létesítményekről, a közműhálózat bővítéséről, a széles körű összefogással létesített gyermekintézmé­nyekről. A z elmúlt öt év tettei- nek felsorolása után, az előttünk álló, 1980-ig terjedő időszak kerül az érdeklődés homlokterébe. Figyelmünk a teendők felé fordul. Körvonalazódnak az elképzelések, melyeknek a lehetőségek szabnak határt. Mai és holnapi létünk ha­tározza meg, mire vagyunk képesek. Lehetőségeink azonban nemcsak forintok­ra korlátozódnak, kiterjed­nek a lakosság, az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek se­gítőkészségére, önkéntes tá­mogatására is. Ezt is számbaveszik a tanácstagi beszámolókon. (t—i) TELI KUPA Kis kapura, kis pályán Ma, vasárnap, az Abonyi Tsz SK Abonyban, a Szelei úti általános iskola tornatermé­ben, terem-labdarúgótornát rendez. A résztvevők, a grund­focihoz hasonlóan, kis kapura játszva mérik össze erejüket. A győztes a városi-járási sportfelügyelőség által felaján­lott téZi kupát nyeri el. Már a gyerekkorból * Évszázados fémveretek A gyűjtő és a gyűjtemény Ezer ember érdektelenül továbbmegy, ám az ezeregyedik szíve gyorsabban dobban, meghallván az évszázados fémvere­tek csengését. Az ezeregyedik ember a gyűjtő. Nem. sajnál időt, pénzt és utánjárást — megszerezni mindazt, amit sze­retne. Néha évtizedes várakozás után jut a rég áhított tárgy­hoz. Akár a vadász, aki naphosszat fáradhatatlanul jár a vad nyomában, mire puskavégre keríti. Sokrekeszes szekrényke Pesti Antal érmész, a< ceglé­di OFOTÉRT üzlet nyugalma­zott vezetője. Öt a letűnt ko­rok bronzba és ezüstbe mintá­zott nevezetes emberei érdek­lik, az emléküket megörökítő érem és plakett. Kisméretű, remekbe formált dombormű­veket gyűjt már évtizedek óta. Ezek az apró műalkotások ré­gen valamilyen esemény meg­örökítésére, uralkodók, művé­szek, tudósok, jeles személyek tiszteletére készültek. A leg­nagyobb éremművészek a reneszánszban éltek. A gyűjtő lakásán egy sok­rekeszes szekrényke két fiók­jának tartalma kerül az asz­talra. A bennük lapuló érmek és plakettek állnak a beszélge­tés középpontjában. — Honnan ered a gyűjtő- szenvedély? — Már a gyerekkorból. A bélyegtől az öreg pénzig min­den érdekelt. Ma sem vetek fél­re semmit, ami számomra ér­dekes. A padláson a régi tég­lától a repedt cserépig, a ko- lompig sokféle tárgy hever. — Kezdettől fogva érdeklő­dő ember vagyok. Fiatal ko­rom óta járok hangversenyre, múzeumokba, kiállításokra, de szívesen megnézek egy-egy színvonalas mérkőzést is. A bélyegeket ma sem dobom el, és néha felkeresem a kisgrafi- kát gyűjtőket. — Számon tartott éremgyüj- tő. Mikor alapozta meg nagy gyűjteményét? — Csak ne túlozzon. Széles körű tudományos munka és sok pénz kellene a nagy gyűj­teményhez. Pontos katalógus — Mi érdekli leginkább? — A numizmatikával foglal­kozók közül sokan a régi pén­zeket, mások a rendjeleket, kitüntetéseket gyűjtik. Magam csak a történeti emlékérmek­kel foglalkozom. — A Cegléden élő érmész számára csekélyek a lehetősé­gek. — Szó sincs róla. Valami­kor, ha gyermek született és tehetős volt a keresztapa, ke­resztelő emlékérmet veretett. Egy szép ceglédi darab van a birtokomban, 1848-ban készí­tette Török János, a szőkehal­mi gazdaképző megalapítója, keresztlányának, Dobos Zsu­zsikának. Folytathatom a sort a nagyszerű Dózsa plakettel, amelyet néhány éve adott ki a tanács, a parasztvezér és fel­kelése emlékére. Berda József országjárása során többször felkereste tisztelőit, halála után egy ideig ceglédi italmé­rő viselte a nevét. Borsos Mik­lós szobrászművész elkészítet­te éremportréját. A városunk­ban élő Kallós Elek plakettje Cegléd régi és új tornyait áb­rázolja. — Melyik a gyűjtemény leg­kedvesebb darabja? — Egy kisméretű reneszánsz ezüstérem, 1517-ből. Kalapos hölgy arcképe díszíti, Barbara Giengerié, a körmöcbányai pénzverő kamaragróf felesé­géé. Védett. — Hogyan tartja számon a kiterjedt gyűjteményét? — Pontos katalógust veze­tek. Szabályos méretű karton­lapokra ragasztom az érmék két oldaláról készült fényké­peket. Pontosan leírom az érem nevét, születési idejét, jellemző adatait, súlyát, méret­tét, anyagát. Feltüntetem, mely katalógusok említik, milyen, irodalom fűződik hozzá. Azon­nal minden számomra fontos ismeret elolvasható. Kiterjedt szakirodalom — Hasznosak szakkönyvei? Seregnyi kötet tornyosul ejöttünk. Egy része idegen nyelvű, külföldi kiadvány, a többi hazai. — Van egy amerikai kataló­gusom, amely 1750-től 1850-ig, a világ összes pénzét számon- tartja. Huszár Lajos dr. a Habsburg-házi királyok pén­zeit sorolja fel, 1526-tól 1657- ig. Művének további kötetei most készülnek. Figyelemmel kísérem a szakirodalmat. A fadobozokban patinás ezüstérmek, súlyos bronzplaket­tek. Sokat tudnának mondani az elmúlt századokról, ím szűkszavúak, nemhiába alkotómestereik szem előtt tartották a műfaj követelményét, a tömör fogalmazást. , Tamasi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom