Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
A munkás gyűl és a«fe,!«íái részivé vöinieik egy csoport ja. Exportra is többet Munkásgyűlés a Felajánlás az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére Tiszta, világos a Híradás- technikai Anyagok Gyárának ferritüzeme. Korszerűsítését a IV. ötéves tervben fejezték be. Ebben a műhelycsarnokban. jöttek össze csütörtökön délután műszakváltáskor a HAGY dolgozói. Kovács Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte a munkás- gyűlés résztvevőit, majd dr. Koncz Károly, a gyár igazgatója számolt be az elmúlt öt év eredményeiről, s az ötödik ötéves terv feladatairól. Dr. Koncz Károly elmondta, hogy a HAGY termelése az 1970-et követő öt évben több mint 55 százalékkal nőtt, de így is csaknem 3 százalékkal maradt el a tervezettől. Ez elsősorban a piaci igények módosulásának a következménye, valamint annak, hogy a nyomtatott áramikör üzem, s a szerszám- és gépgyártás nem teljesítette tervét. Az 55 százalékos termelésnövekedést úgy érte el a vállalat, hogy a dolgozók létszáma csaknem három százalékkal csökkent. A tőkés export kétszeresére, a szocialista kivitel írét és félszeresére emelkedett. A vállalati eredmény megkétszereződött és mintegy öt százalékkal nagyobb a tervezettnél. Pedig az importanyagok árának emelkedése az utolsó két évben 32 millió forinttal rontotta az eredményt. Bővültek, korszerűsödtek a termelőberen dezések. A fer- ritüzemben részben saját erőből, részben exportfejlesztési hitellel 300 ezer darabbal több színes tévégyűrű gyártása vált lehetővé. Korszerű termékeket tudnak előállítani a modem, nyomtatott áramkör üzemben és a romhányi telephelyen, amely 1973-ban készült el. Az üzem dolgozói 1973- be.n mintegy 37 százalékkal több fizetést vihettek haza, mint öt evvel ezelőtt. Ezen belül a munkások bére 40 százalékkal növekedett. Dr. Koncz Károly a továbbiakban elmondta, hogy 1975- ben a gyár a tervezett 800 millió forintos termelési értéket 20 millióval teljesítette túl. Az exportgondok ellenére 143 millió forint értékű terméket szállítottak külföldre, ebből 118 millió forint értékűt tőkésországokba. Ezzel az eredménnyel azonban nem le. hstnek elégedettek, mert a gyárnak sokkal nagyobbak az exportlehetőségei. Az üzem termelésének egy- harmadát adó kohászat csaknem 50 millió forinttal többet termelt a tei-vazettnél. Ezen belül a szárazelemgyártásban nélkülözhetetlen horganyhü- velyből 13 százalékkal többet készítettek. A kohászati üzem korszerűsítése tavaly decemberben kezdődött és ennes befejezése után a gyár ki tudja elégíteni a hazai híradástechnikai ipar szükségleteit. A tőkés világpiac ingadozása legjobban a ferritüzem termelésén érződött. Ez volt az egyik oka, hogy az export- tervet nem tudták teljesíteni. A másik ok már üzemen be lül keresendő. Sok idő telt el, amíg az új termékeket bevezették, így a rendeléseket nein tudták kielégíteni. Ennek tudható be, hogy aíer- ritüzem dolgozóinak áldozatkész munkája ellenére is 14 százalékkal kevesebbet termeltek a tervezettnél. A nyomtatott áramkör üzem másfél millió forinttal többet adott a tervezettnél és bátran éltek az importot helyettesítő hazai alapanyagok alkalmazásával. A romhányi üzem dolgozói is helytálltak. A tervezettnél jóval több transzformátort és higanygőz előtétet készítettek. A szerelvénygyártó üzem nem teljesítette termelési feladatát: az egyik legkedvezőbb nyereségű termékből csaknem 20 millió forinttal, transzformátor-alkatrészből 3 millióval kevesebbet gyártottak. Dr. Koncz Károly beszámolóját mondja. Ezt részben az anyaghiány, másrészt a fejlesztési elképzelések megvalósításának elhúzódása okozta. A szükségesnél kevesebb volt. az üzemben a munkáskéz is. Hiányosság volt a termelés szervezéséiben is. az üzem vezetése nem volt elég rugalmas. Pedig ezekből a termékekből a szocialista és tókésorsziáigokban is igen nagy a kereslet. A gyár eredményeihez nagymértékben hozzájárult az üzem 55 szocialista brigádjának több mint 600 tagja. Anyagból és energiából több mint három és fél millió forintot takarítottak meg. Gazdasági vállalásaik enyhítettek a munkaerőgondokon és több mint 50 újítással járultak hozzá a termelés 'korszerűsítéséhez. A gyár a szocialista mun- kaverseny-mozgalom anyagi elismerésére több mint egymillió forintot fordított. A tavalyi eredmények értékelése után dr. Koncz Károly az ötödik ötéves terv feladatait ismertette. Elmondta, hogy öt év alatt 31 százalékkal növelik a gyár termelését, ezen belül kétszer any- nyi exportterméket gyártanak. mint az előző tervidőszakban. A kohászati üzemben százmillió horganyhüvelyt kell készíteni, s közben rövid idő alatt végrehajtani a rekonstrukciót. Műszaki fejlesztéssel az id ín csaknem 4 millió forint önköltségcsökkentést és 80 ezer munkaóra megtakarításét kívánják elérni NéP"' és fél százalékos bér- fejlesztést irányoznak elő. A vitában Riz Jánosné, a nyomtatott áramkör üzem aranvkoszorús Ady Endre szocialista brigádjának vezetője 40 ezer forint értékű anyag megtakarítását, valamint 500 társadalmi munkaórát ajánlott fel a brigád nevében. Felhívással fordult a gyár többi szocialista brigádjához, hogy a Szovjetunió 1 Kommunista Pártja XXV. | kongresszusa tiszteletére tart- j sanak az üzemben kongresz- szusi műszakot. Károlyi Gyula, a ferritüzem csoportvezetője dolgozótársai nevében arra tett vállalást, hogy a francia Orega cégnek gyártott U-magok különleges minőségi követelményeinek megfelelő technológiát kidolgozzák és megvalósítják. Schenk József karbantartó lakatos a tmk-üzem dolgozói neveiben vállalta, hogy több mint félmillió forintértékben újítanak fel olyan gépeket, amelyeket külföldről kellene beszerezni. Hutiyu Pál, a kohászati üzem művezetője a brigádok anyagtakarókossági vállalásait ismertette. Forrasatóónból pontosabb ötvözéssel 150 ezer forint értékű importanyag megtakarítását vállalják. A horganyihüvelyek hulladékából 50 ezer forint értékű újat készítenek. Horváth Gyula, a szerszám- üzem dolgozója a beszámolóban és a vitában felvetett hiányosságokra válaszolva elmondta, hogy vállalják: a szerszámokat minden esetben a kívánt határidőre elkészítik. Rajki László Szánkóverseny: jövő vasárnap A törökmezei szánkóversenyt — tegnapi híradásunktól eltérően — jövő vasárnap, 15-én rendezik. VAC I NAPLÓ XX. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM 1976. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Városi tanács vb ülése a Fonógyárban Közművelődés — közösen A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt a Fonógyár kultúrtermében tartotta ülését, amelyen két fontos napirend szerepelt: a művelődésügyi osztály munkájáról Venesz Ernő osztályvezető, a váci élelmiszer-ellátásról pedig Niedermüller Ferencné dr., a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály vezetője számolt be a testületnek. A tanács művelődésügyi osztálya a közoktatás és közművelés városi irányítója, szervezője. Az osztályvezető véleménye szerint ma sokkal jobb és eredményesebb kapcsolatuk van az üzmekkel és a nem tanácsi irányítás alá tartozó közművelődési intézményekkel. A tavaly lezajlott évfordulós események alkalmat adtak a 'kapcsolatok ápolására, elmélyítésére. Minden esztendőben ismertetik az üzemi és szakszervezeti közművelődés-oktatás irányítóival a városi tanács terveit. Ez már eddig is hozott eredményeket. Nagyszerű lehetőséget teremt majd az együttműködésre a tavasszal átadásra kerülő új művelődési központ, melynek közös fenntartása, társadalmi vezetőségének létrehozása egyaránt szolgálja majd az érdeklődő váciak és a bejárók színvonalas művelődését. Az új művelődési központban a közművelődés váci szakemberei végre valóban elláthatják majd nagyon fontos feladatukat; módszertani segítséget nyújthatnak a községi művelődési házak munkatársainak. Igaz, ez a kapcsolat máris sokkal jobb. mint néhány évvel ezelőtt, de még mindig messze elmarad a lehetőségektől. Venesz Ernő a város óvodáinak helyzetéről szólva elmondta: az országos átlag fölött állunk, annak ellenére, hogy a képesített óvónők és a segédszemélyzet hiánya tartósan gondot okoz. Vezetői munkaközösséget hoztak létre, az óvónők számára speciális politikai oktatást szerveztek, bekapcsolódtak az MTA pedagógiai kutató csoportjának vizsgálatába. Mindezt azzal a céllal, hogy az óvodák szakembereit összefogják, felkeltsék bennük az igényt az önképzésre. Az általános iskolákban eredményes nevelői munka segíti az iskolai élet demokratizmusának növekedését, a korszerű műveltség kialakulását. De lehet — és kell — javítani a közművelődési intézmények; üzemek és iskolák közötti kapcsolatokon. Az Egy üzem, egy iskola mozgalom lehetőségét a ma még sok helyen mostoha körülmények között működő napközi otthonok számára lehetne jobban gyümölcsöztetni. A közművelődés helyzetét — minthogy a végrehajtó bizottság tavaly kétszer is foglalkozott vele — csak érintette a beszámoló, ismételve a függetlenített üzemi népművelők fontos szerepét a munkásmű» vetődés feladatainak végrehajtásában. A vitában felszólalt — sorrendben — Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Balassi István, a váci városi pártbizottság művelődési osztályvezetője és dr. Lukács Ferenc városi tanácselnök. A város élelmiszer-ellátásával foglalkozó napirendet később ismertetjük. B. H. LAPSZEMLE Az Építők Lapjától — a Tükörig Az Építők Lapja beszámolt arról, hogy Váctól Romhányig földigázvezetéket fektetnek le, hogy az ottani kerámiagyár áttérhessen a korszerű energiahordozó alkalmazására. A Kereskedelem Technika legutóbbi száma hírben közölte, hogy 200 négyzetméter alapterületű ÁFÉSZ ABC- áruház létesült Vác_Deákváron s 700 ezer forintos árukészlettel segíti a vasúton túl lakók ellátását. Az Esti Hírlap tudósított a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat jelentős beruházásáról: a napi 80 ezer liter kapaVác gyógyítástörténete (1.) Ispotály, kór odápolda Hírt adtunk már arról, hogy a városi tanács által hirdetett pályázaton többek között dr. Pottornyai Gyula Vác város egészségügyének története című munkája is díjat nyert. Ebből a pályamunkából közlünk érdekes részleteket. VÁC MAR A ROMAIAK KORÁBAN ismert volt: vele szemben, az úgynevezett Bolhavárban római őrhely állt, központi fűtéssel berendezve, ami nemcsak kényelmes, hanem egészséges is. A következő adatunk jóval későbbi: a ménfői csata idejéből, 1044- ben említik: „III. Henrik hadseregét tizedeli a járvány és emiatt Vácig hatolva, visszafordulásra kényszerül." A tatárok 1241. március 17-én foglalták el a várost és behurcolva a dögvészt, járványt okoztak. Aztán évszázadokig alig található hiteles adat Vác egészségügyéről. Az első ispotályról Brodarics István, az ország kancellárja, Vác püspöke (1537—39) végrendeletéből értesülünk, aki a szegények ispotályára hagyatékot tesz. Ennek helyéről a történészek vitatkoznak; valószínűleg a Mátyás utca és a börtön területén állt. Az 1570- ben keltezett tahrir defter megemlíti, hogy a vár negyedik embere Berber Husszein felcser, akinek négyszobás lakása van. Az Althán-féle telekkönyvben 1714-ben már külön fel van tüntetve a Bd- baház, mint a város fontos építménye. 1738-ban létesítenek Kórodai házat (az előbb említett ispotály újabb elnevezése), amely 3 nagy és 3 kis szoljából áll, ahol 19 embert ápoltak. A magányosoknál ezenkívül még 14 beteg van. 1740. augusztus 14-én kezdődött a pestisjárvány városunkban és 1741. február 5-ig tartott. Az áldozatok száma 358 volt. A járvány elmúltával, 1741. december 22-én a városi tanács Lazarétum építését tárgyalja. AZ ELSŐ KÖZTISZTASÁGI RENDELET 1761. április 14-én kelt. Ez kimondta, hogy a közterületek seprése kötelező. 1763-ban irgalmasok telepednek meg a városban, 1785- ben a tanács a Pálinkaházat átadja a városban levő Gyulai ezred koródájának, 1788- ban újabb tanácsi rendelet előírja, hogy a szegényeket ingyen kell a kórházba szállítani és azok ingyen gyógyszert kapnak, valamint orvost is jelöltek ki részükre. A szegények első orvosa Stréger Joachim volt. 1794-ben a kórház személyzete 1 sebész, 1 ács, 1 gondnok. 1805-ben ide hozták az aus- terlitzi ütközet sebesültjeinek egy részét, de mivel nem tudták őket kellő gyógykezeles- ben részesíteni, ezért a kálvária alatt barakk-kórházai építettek. Ennek első igazgatója dr. Schwartzer Antal, aki először szervezi meg városunkban az elmebetegek ápol- dáját. Az ápolda az 1860-as években Budapestre költözködik és Schwartzer néven az Országos Ideg- és Elmeintézet elődje lett. 1815-ben nyílik meg a második gyógyszertár. 1822-ben új kórházat akar építeni a város, de nincsen rá elég pénze. Az 1831. július 28-tól szeptember 25-ig tartó kolerajárvány áldozatainak száma 544 fő. Argenti Döme a gyógykezelésről könyvet adott ki, melyet idegen nyelvre is lefordítottak és 26 kiadást ért meg. Sírja elfelejtve, gyomosan áll a váci temetőben. 1845. NOVEMBER 14-ÉN a városi tanács határozatot hozott: az épülő vasút munkásai részére a katonai (valószínű a kálvária alatti) kórházat át kell adni. Ekkor a vasútépítőknél már betegpénztár is működik. Az 1849-es váci csata sebesültjeinek száma ismeretlen csak az osztrák sérültek számát ismerjük: 136 fő. 1853- ban városunkban 12 ággyal irgalmasrendi kóroda. 14 ágy- gyal városi kórház és 69 fővel egy gyámintézet működött. 1870-ben egy városi, egy fegyintézeti, egy fegyintézet! nyugdíjas, egy vasutas orvos, ezv városi sebész és 12 okleveles szülésznő van. Dr. Pottornyai Gyula citású váci tejüzem 1976-os átadásáról. A Magyar Nemzet megemlékezett a Pest megyei képzőművészek Vácott megnyílt tárlatáról, amelynek anyagát április 4-én a szovjet testvér- megye székhelyén, Omszkban is bemutatják. A Mestermunka című folyóirat bemutatta Tóth Dezső építészmérnököt, aki a közelmúltban kitüntetést kapott a kőbányai kulturális centrum és a váci művelődési központ kupolamegoldásáért. A Tükör kétoldalas, sok képpel illusztrált riportot közölt a legutóbbi száma ban a Dunakanyar kedvelt kirándulóhelyéről : Zebegényről. (—pr—) Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát 3,50—6, a tarkababot 24—26, a fehéret 20—22 forintra tartották. A zöldség ára 12, a sárgarépáé 10 forintra emelkedett, csomóra 6—7 forintért adták. A zeller kilója 10, a cékláé 6 forintba került. Drágább lett a káposzta is: a kel 6,50-be, a piros és fehér káposzta 5.40-be került. A savanyított káposzta ára 10 forint volt. Disznótorosból a tepertő 25, a májas- és véreshurka 35, a füstölt és paprikás szalonna 40 forintért kelt el. A kukoricaliszt és kása literjét 8 forintért adták. A sampinyon gomba kilóját 60 forintra mondták. A primőrök közül a sóska kilója 80. a spenóté 60 forint volt. A fejes saláta darabjáért 5,40-et kértek. Nagyon drága az idén a snid- ling. Egy műanyag pohár (nem cserép) ára 12 forint. A tisztított dió kilóját 55— 60, a héjasét 14 forintért kínálták. Az alma ára 5—12 forint között változott. A körtéért 14—17 forintot kértek. A sült tök darabját 5—6 forintra tartották. Nagy volt az érdeklődés a halasoknál. Az apraját 8—12, a nagyobbakat 16—20 forintért mérték. A túró és tejfel ára változatlanul 30 forint volt. A vágott liba kilóját 40, a kacsát 170—190 forintra mondták. Az élő csirke kilóját a termelőszövetkezeti árudákban 30 forintért mérték. A tojás ára 1,40—1,50 volt. I k i
