Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

1976. FEBRUÁR 7.. SZOMBAT Ser» Tg Felmentés, választás Az MSZMP Csepel autógyá­ri bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott, melyen megje­lent Arató András, a Pest me­gyei pártbizottság titkára. A pártbizottság, elfogadva az MSZMP Pest megyei végre­hajtó bizottságának javasla­tát, Szeghalmi Gyulát felmen­tette a pb-titkári, valamint pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagságából. Fövényesi Ervint — a vál­lalat eddigi termelési főosz­tályvezetőjét — megválasz­tották a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjává, a pártbizottság titkárává. Pedro Pires Budapesten Befejeződtek a magyar—zöld-foki tárgyalások Pénteken az Országháziban isimét találkozott a Lázár György miniszterelnök vezet­te magyar és a Zöld-foki Köz­társaság miniszterelnöke, Ped­ro Pires által vezetett kül­döttség. A barátság és a köl­csönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen ki­bontakozott eszmecsere so­rán azonos álláspont alakult ki a mindkét felet érdeklő főbb nemzetközi kérdésekben. Mindkét fél örömmel jut­tatta kifejezésre, hogy hasz­nos és gyümölcsöző a delegá­ciók találkozása. Vendégeink élénk érdeklődést tanúsítot­tak a magyar ipar és mező- gazdaság eredményei, a kul­túra vívmányai iránt. A meg­beszéléseken nagy figyelmet szenteltek a műszaki-techni­kai együttműködés és a kul­turális csere kérdéseinek, s hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát egyéb területeken is. A magyar—zöld-foki tár­gyalások ezzel befejeződtek. ★ Pedro Pires és kísérete — Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes társaságában — pénteken délután Székesfe­hérvárra látogatott. Gazdaságos termékek - sikeres év A Pestvidéki Gépgyár eredményei Kiemelt feladat a lakásépítés Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésé­vel pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővá­rosi, a megyei és a megyei vá­rosi tanácsok elnökei. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Bor- bándi János miniszterelnök- helyettes. — A népgazdaság hatékony fejlesztésében és a gazdasági egyensúly javításában a kö­vetkező öt esztendőben is fon­tos szerepük van a tanácsok­nak — hangsúlyozta a minisz­terelnök-helyettes. — A taná­csok a társadalompolitikai cé­lok alapos mérlegelésével rangsorolják azokat a fejlesz­tési és egyéb feladatokat, ame­lyek a lakosság életkörülmé­nyeinek javítását, az adott te­rület vagy település fejlődését szolgálják. Kiemelt jeladat a lakásépítés és az ezzel szoro­san összefüggő közműfejlesz­tés, az óvodai ellátás, az álta­lános iskolai és a szakmunkás- képzés feltételeinek javítása, továbbá a tömegközlekedés színvonalának emelése. A napirendnek megfelelően Karakas László munkaügyi miniszter a munkaerő- és a bérgazdálkodás helyzetéről és az V. ötéves tervidőszak fel­adatairól számolt be. Dr. Papp ■Lajos államtitkár ismertette a párt XI. kongresszusának . ha­tározataiból adódó tanácsi fel­adatokat, különös tekintettel az V. ötéves terv előkészítésére és végrehajtásának megszerve­zésére. mékek mellett esetleg az olaj­égők számára is tőkés vevőt, vagy kooperációs társat ta­láljunk. — Hogyan változóik a ter­mékszerkezet? — Lényeges módosítás nem várható. Az elmúlt évek munkája nyomán gyártmá­nyaink korszerűek, gazda­ságtalan termékünk nincs. Csupán egyes gyártmányaink továbbfejlesztésére kerül majd sor. Így a tervidőszak második felére akarjuk ki­fejleszteni a huzalzománcozó „család” négyszögletes tag­ját. További szovjet—magyar együttműködéssel körszövő- és nagyfrekvenciás köpenyhe­gesztő gépeket is fogunk gyár­tani. Felmérve a gáztüzelés iránti érdeklődés megnöve­kedését, az olajégők mellett már 1976-ban megkezdjük a korszerű gázégők gyártását. — Az új szabályozó rend­szer számos gazdasági szigo­rítása nyilván a Pestvidéki Gépgyárat is érinti. — Így igaz. Az új közgaz­dasági szabályozók hatására csaknem 45 százalékos nye­reségcsökkenésre számít vál­lalatunk. A központi bér- 'színvonal-szabályozás 1976-ra 4,5 százalék bérszínvonal-nö­vekedésre ad lehetőséget. A nyereségcsökkenés ellenére bizakodóak vagyunk. Ügy hisszük, hogy a vállalati kö­zösség odaadó munkája ré­vén megteremthetjük az MSZMP XI. kongresszusa ál­tal az elkövetkező öt évre meghatározott személyi jö­vedelemnövekedéshez szüksé­ges alapokat. Lakatos Tamás Tervezéstől az új tagkönyv átadásáig Az MSZMP vád járási bizottsága felkészült pártéletünk fontos eseményére A váci járási pártbizottság a párttagsági tagkönyvcsere elvi és gyakorlati feladatainak megtárgyalására először 1975. november 25-én ült össze. Ek­kor foglalkoztak a Központi Bizottság 1975. október 23-i határozatával, valamint a me­gyei pártbizottság ezzel kap­csolatos tervéveL Ekocra már elkészült a járási intézkedési terv is, amely alapot adhatott a pártalapszervezeteknek a to­vábbi munkához. Azóta meg­tartották már az össztitkári értekezletet, amelynek szintén a tagkönyvcsere volt a témá­ja. A községi és a nagyközségi pártbizottságok december kö­zepén tartották üléseiket és a pártvezetőségek, alapszerveze­ti vezetőségek is ebben az idő­ben készítették elő a fontos aktus eszmei, politikai és szervezeti tennivalóit. Az első szakasz lezárult Mindezekkel a tanácskozá­sokkal, ismertetésekkel, terv- megbeszélésekkel megalapoz­ták a következő hetek politi­kai tennivalóit. A párttag- könyvcsere politikai felkészí­tésének jelentős szakasza zá­rult le decemberben. Jelenleg az alapszervezetek vezetőségi tagjait készítik fel a tagkönyv­csere végrehajtására. A váci járási pártbizottság intézkedé­si tervében lépésről lépésre meghatározta ezt a feladatot is. A legtöbb helyen már le­zajlottak a beszámoló' taggyű­lések, amelyeken az alapszer­vezeti vezetőségek évi szám­adásán túl, megbeszélték a tagkönyvcserével összefüggő kérdéseket is. Ismertették a csere lebonyolításának módját, valamint igyekeztek megértet­ni, milyen jelentős és felelős­ségteljes az alapszervezetek szerepe e politikai munkában. A tagkönyvcserét fel kíván­ják használni szervezeti éle­tük tökéletesítésére, a párt po­litikája melletti kiállás erősí­tésére, a párttagok aktivitásá­nak fokozására. Növelik a párt vezető szerepét, szoro­sabbra fonják tömegkapcsola­taikat. A tagkönyvcsere sikere — mint valamennyi fórumon ki­jelentették —, alapvetően az alapszervezetek vezetőségein múlik, a politikai célokat ott realizálják. Olyan légkört sze­retnének teremteni a tag­könyvcsere előkészítése és le­bonyolítása idején, hogy min­den kommunista őszintén, fe­lelősen, kritikusan-önkritiku- san vehessen részt az eszme­cserében. Nem csak átlagos ZARSZAMADAS Kétszeresére növekedett a közös vagyon Vezetőséget választott a kiskunlacházi Petőfi Tsz tagsága Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet. A közösség életének e fontos eseményén részt vett Jónás Zoltán, az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának első tit­kára és Baghy László, a já­rási hivatal osztályvezetője. A közgyűlés ezúttal döntött a tsz elnöki és elnökhelyettesi tisztének betöltéséről is. A ko­rábbi elnök, Szűcs Béla ugyanis lemondott, s így saját kérésére fölmentették, Szecsei Gábor elnökhelyettestől pedig a tsz-vezetőség megvonta a bizalmat, s felmentették mun­kaköréből. Mindkettővel a közgyűlés egyhangúan egyet­értett. A termelőszövetkezet tag­sága — Szabó Gézának, a je­lölő bizottság elnökének elő­terjesztésére — titkos szava­zással Fejérdy Győzőt, a ló- révi Dunamenti Tsz eddigi fő­mezőgazdászát választotta el­nöknek, Szikora Jánost, a Pe­tőfi Tsz 5. sz. főágazatának vezetőjét pedig elnökhelyet­tesnek. A választást követően Fa­ragó János tsz-elnökhelyettes, az eddigi megbízott elnök is­mertette a zárszámadási és mérlegbeszámolót. Kiemelte, hogy a nehéz évekkel kollektív erővel meg­birkózva, tavaly lényegében sikeres esztendőt zártak. Jel­lemző és sokatmondó adat er­re, hogy a közös vagyon két­szeresére növekedett, az egy tagra jutó részesedés pedig mintegy 4000 forinttal több. A tsz bruttó jövedelmének értéke: 38 millió 766 ezer, a tiszta nyereség 15 millió 170 ezer forint. Faragó János a továbbiak­ban arról szólt,! hogy a szö­vetkezet gépi. szállítókapaci­tása jó. A terméshozam búzá­ból, kukoricából, takarmány- növényekből, fűszerpaprikából egyaránt kiemelkedő. A szö­vetkezet állattenyésztésének fő iránya, a hízómarha-ágazat sikeres fejlesztése volt. A bor­júszaporulat elérte a tervezett szintet. Az ipari ágazatok is számottevő bevételekkel já­rultak hozzá a termelőszövet­kezet összeretíményeihez. A feladatok közül mint leg­kiemelkedőbbet húzta alá Fa­ragó János: a jövőben még következetesebben kell ra­gaszkodni ahhoz, hogy min­den kifizetett forint mögött munka álljon. A tagság ezután meghall­gatta az ellenőrző bizottság elnökének és a nőbizottság beszámolóját is. P. Zs. elvi kérdésekről kívánnak be­szélgetni, hanem a váci járás, a különböző munkahelyek sa­játos problémáiról is. Áttekin­tik a pártmegbízatások rend­szerét, valamennyi kommunis­ta eszmei, ideológiai, politikai felkészültségét; mennyire kép­viselik a maguk helyén a párt politikáját. Mindeközben ügyelnek arra, hogy ez a fon­tos feladat se feledtesse el a napi tennivalókat. Az 1976. évi tervek megvalósítása, a felké­szülés az ötödik ötéves terv végrehajtására, s az, hogy mindezekből kire-kire ml há­rul, szintén témája lesz az eszmecseréknek. A nagyobb üzemekben kezdik A beszélgetések március el­sején kezdődnek és július vé­gén fejeződnek be. A járás te­rületén a többi között az első beszélgetésekre a Dunakeszi Járműjavítóban, a Mechanikai Laborban, a Dunakeszi Kon­zervgyárban, a Hűtőházban, a Házgyárban, a szobi MÁV-nál, a szobi kőbányánál kerül sor. Az eszmecserék nem sietősek, nem az a cél, hogy mielőbb befejeződjenek, hanem az: megterrnékenyítőefc legyenek a további munkára, az elmélet és gyakorlat egységére. A fele­lősségteljes aktus két részből áll. Először az alapszervezeti vezetőségi tagokból alkotott beszélgető csoportok vezetősé­gi ülésen felkészülnek a be­szélgetésekre. Megvizsgálják az alapszervezetre háruló ten­nivalókat, s ezen belül egy-egy párttag szerepét. Kikérik a pártcsöportbizalmiak vélemé­nyét is, megkérdezik a KISZ-t vagy azt a tömegszervezetet, ahol a párttag pártmegbízatá­sát teljesíti, hogy eleget tesz-e kötelezettségének. A vélemé­nyeket mindenkiről megfon­toltan, felelősen alakítják ki. Ugyanakkor a vezetőség tagjai figyelmesen meghallgatják a tagok észrevételeit is az ő munkájukról. Kinek mi a gondja, elégedett-e megbízatá­sával? A beszélgetésekre a párttagok is felkészülnek, hi­szen a munkát tovább segítő véleményüket csak megfonto­lás, mérlegelés után tudják felelősen elmondani. Munkaidőn kívül Az egyéni beszélgetések ta­pasztalatainak értékelése a taggyűlések feladata lesz majd. Augusztus végéig adnak szá­mot a pártvezetőségek, az alapszervezeti vezetőségek a tagságnak, hogy milyen gaz­dag forrása volt az eszmecsere a pártmunka megjavításának. Ezeken a taggyűléseken ter­jesztik elő a törlési javaslato-, kát, bejelentik a kilépési ké­relmeket, a pártbüntetés el-, törlésére tett javaslatokat is. A párttagsági könyvcsere le­bonyolításának feladata közé tartozik a párttagok összeírá­sa. Az alapszervezeti vezető­ségek az összeíró lapok alap­ján a változásokat keresztül­vezetik a párttagnyilvántartó lapokon. A váci járási pártbizottság — a Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően — arra is figyelmeztetett: a beszélge­téseket munkaidőn kívül ren­dezzék, nehogy kárt szenved­jen a gazdasági munka, vis­szaessen a termelés, éppen a kommunisták fékezzék a fel­adatok teljesítését. A pártbi­zottság tagjai, aktivistái lehe­tőségeikhez mérten ott lesz­nek a legtöbb eszmecserén. Se­gítenek és egyúttal tapasztala­tot gyűjtenek; kettős elgondo­lásuk hasznát az egész járás látja majd. Zsúfolt, de sokszínű program Az új párttagkönyveket no­vemberben és decemberben ünnepélyes taggyűléseken osztják ki a párttagoknak. Ad­dig sok munkával teli hónap telik el, zsúfolt programot ígérnek ezek a hónapok. Köny- nyíti azonban a sok tennivalót a gondos előkészítés. Vala­mennyi járásban, városban, alapszervezetben felkészülteit már a sokrétű munkára. Mára az alapszeirvezetd vezetőségek gyürkőznek a munkatervben meghatározott feladatokra. A munka gerince mindenütt egy­forma —, a magatartás, a kommunista felelősségérzet, lelkiismeretesség is. A téma is hasonló: a gazdasági, a párt­munka. vélemények-ellenvéle- mények kialakítása, a pártsze­rű viták. Különbözők azonban az emberek, ■ különbözők az alapszervezeti konkrét felada­tok is. Sokszínű, változatos lesz tehát az emberekkel való foglalkozás. Éppen ezért szám­űzni kell a sablont, a formá­lis beszélgetéseket, s azt a szemléletet, mely csupán a fel­adatot akarja mielőbb letudni. Az eddigi tapasztalatok Ilyen veszélyre nem figyelmeztet­nek. Inkább azt mutatják: a párttagság érti a párthatáro­zatot és szellemében cselek­szik. Egy példa ezek közül a váci járási pártbizottság eddi­gi előkészítő tevékenysége. Sági Ágnes Nem csökken a kisüzemi gazdálkodás jelentősége Országos tanácskozás a TOT szervezésében A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa rendezésében pénteken Budapesten mező- gazdasági szakemberek orszá­gos tanácskozáson vitatták meg a háztáji és mezőgazda- sági termelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségét Szél Ferenc, a TOT titkára elmon­dotta, hogy a kisüzemekből származik a mezőgazdasági termelés több mint egyharma- da, a temékeket mintegy 230— 240 millió munkaóra felhasz­nálásával állítják elő, és mint­egy 1,8 millió család foglalko­zik az országban a nagyüze­mi tevékenységet jól kiegészí­tő növénytermesztéssel és ál­lattartással. Az értekezleten megállapí­tották, hogy minden erővel támogatni kell a tehéntartó gazdákat. A termelőszövetke­zetek biztosíthatják az állatok legeltetését és hozzájárulhat­nának a pásztorok díjazásához is. A termelőszövetkezeteknek a háztáji gazdaságok által felkínált üszőket minden eset­ben át kell venniük. A sertés­tartók óruátadását, az ügyvitel lebonyolítását ezentúl az ed­diginél jobban felkarolják a nagyüzemi gazdaságok. A tanácskozás részvevői szükségesnek tartották, hogy a háztájikban használt gépek. garanciális javítását az eddi­ginél jobban szervezzék meg. Javasolták azt is, hogy integ­rálják a tsz-ek háztáji terme­lését. Kereskedelmi képviselet Pénteken megnyílt Budapes­ten a Szovjetunió Kereskedel­mi és Iparkamarájának ma­gyarországi képviselete. Ebből az alkalomból Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Borisz Boriszov, a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarájának elnöke saj­tótájékoztatón ismertette a két ország kereskedelmi kap­csolatainak alakulását, Alék- szandr Szaag, a magyarorszá­gi képviselet vezetője pedig a kirendeltség tevékenységéről, céljairól szólt. A megnyitón ott volt Dimitrij Levcsenko, a Szovjetunió magyarországi képviselője is. á k. azonos színvonalúak, 15—20 százalékkal olcsóbbak. Ezért az a véleményük, hogy a to­vábbi tőkés behozatal már nem indokolt. ' Gépek Egyiptomnak — Hogyan érzékelhették a dolgozók a vállalati eredmé­nyek kedvező alakulását? — Az elmúlt év során vál­lalatunknál körülbelül 6 szá­zalékkal emelkedett a bér- színvonal. A személyi jöve­delmek körülbelül 7 száza­lékkal növekedtek. Egyéb­ként a IV. ötéves terv egész időszakát a bérek fokozatos emelkedése jellemezte. Válla­latunk .dolgozóinak átlagjö­vedelme az öt év alatt 40 százalékkal, több mint 10 ezer forinttal lett magasabb. Az elmúlt időszakban új szo­ciális létesítményeket, 500 sze­mélyes korszerű öltözőt, va­lamint orvosi és fogorvosi rendelőt építettünk, még nem történt meg a műszaki át­adása. — A IV. ötéves terv sike­res, befejezése tehát megfelelő alapot ad a következő terv­időszak feladataihoz? — Reméljük, de szükségünk is van erre, mert az előzetes tervek szerint évente átla­gosan 12,6 százalékkal kí­vánjuk növelni árbevételün­ket.1 Ez a jelzett igények alap­ján már biztosítottnak lát­szik. Az árbevételünk növe­kedésének 80 százalékát a termelékenység fokozásával, minimális létszámbővítéssel szeretnénk elérni. Ehhez rész­ben új beruházásokat való­sítunk meg s a munkaerő jobb kihasználásával, saját szakemberképzéssel tervez­zük a nagyobb hatékonyság elérését. — Milyen fejlődés várható az exportlehetőségekben? „Bizakodóak vagyunk’’ — Szeretnénk, ha az arány a népgazdasági érdekeknek megfelelően — az export ja­vára tolódna el. Ennek első jele, hogy 1976-ban várha­tóan már mintegy félmillió dollár értékű huzalzománco- zó-gépet szállítunk Egyiptom számára is. A tőkésexport növelése érdekében arra tö­rekszünk, hogy a korábbi ter­A Pestvidéki Gépgyár csak­nem 30 millió forinttal túl­teljesítette 1975. évi árbevé­teli tervét és ezzel a kong­resszusi . felajánlását is. — Mi volt a jó eredmény alapja? — erről beszélgettünk Lelkes Ernő gazdasági igaz­gatóhelyettessel és Bencsik István üzemgazdasági főosz­tályvezetővel. Együttműködés szovjet vállalatokkal — Az árbevételi és az ered­ménytervünk túlteljesítése is nagyobbrészt a huzalzomán- cozó-gépek értékesítéséből adódott — fogalmazzák meg a választ. — Mit mondhatunk el ezek­ről a gépekről? — A KGST-együttműködés keretében a Szovjetuniótól kaptuk meg a világszínvonalú huzalzománcozó gépcsalád alapdokumentációit. A nálunk gyártott gépeknek körülbelül kétharmada szovjet, egy har­mada tőkés — szíriai — ex­portra-kerül—Az elmúlt „évben. a tervezettnél több berende­zést tudtunk készíteni, s ez is növelte bevételünket. De az egyik típust továbbfej­lesztve, olyan műszaki új­donsággal is jelentkezni tud­tunk, amiért a szovjet part­ner 20 százalékkal maga­sabb árat fizetett. Ebből tíz­milliós árbevételi többletünk származott. — Jogosan büszkék egy má­sik termékükre is! — Mi is így érezzük. Az óránként 15—500 kilogramm teljesítményű olajégőcsalád alkalmas mezőgazdasági szá- rítóberendezésák, létesítmé­nyek olajfűtésére. Az 1974— 75-ben korszerűsített termé­künkből tavaly körülbelül 100 millió forint értékűt gyár­tottunk. Ennek nagyságrend­jére jellemző, hogy a hazai gyártáshoz az elmúlt évek­ben -vállalatunk 40 százalék­kal járult hozzá. A gazdasá­gos szérianagyság kialakítá­sa érdekében a nagyobb meg­rendelések után árenged­ményt is adtunk. Ez helyes üzletpolitikának bizonyult, és anyagilag kamatozott. Büszke­ségünk alapja mégis inkább az lehet, hogy bár olajégőink a nyugati gyártmányokéval

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom