Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
2 xMdtw 1976. FEBRUAR 7., SZOMBAT (Folytatás az 1. oldalról) Építőipar 1975-ben. áz építőipari ágazat bruttó termelése az előirányzott 6 százalék helyett 8 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok — a tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabban, több mint 9 százalékkal növelték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakásnál több, összesen 98—99 ezer lakás épült. Ezen belül állami erőből az előirányzatnak megfelelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A lakossági lakásépítkezések száma jelentősen meghaladta a tervezettet. Az állami és szövetkezeti kivitelező építőipari szervezetek éves átlagban 367 000 főt foglalkoztattak. 1,5 százalékkal többet az előző évinél. A termelés növekedése 80 százalékban a termelékenység 6—7 százalékos emelkedéséből származott Javult az építési munkák gépesítettségei növekedett az előregyártóit elemek és szerkezetek felhasználása. A rendelkezésre álló építőipari kapacitás nem tudta a gyorsan növekvő építési igényeket maradéktalanul kielégíteni. Egyes esetekben hátráltatták a műnkét anyag- ellátási nehézségek és munkaerőhiány is. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott 3—4 százaléknál kisebb mértékben, 1—2 százalékkal nőtt. A növénytermelés a tervezett 5 —6 százalékkal szemben 2— 2,5 százalékkal emelkedett. Az állattenyéáztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcs- termelésre. Búzából 4 millió tonna termett, 1 millió tonnával, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37,5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya és az összes gyümölcstermés az egy évvel azelőttinél kevesebb volt, a zöldségtermés nem változott. A (kukorica termésmennyisége és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termés- mennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50.3 mázsa volt, 15, illetve 19 százalékkal több mint 1974- ben. A cukorrépatermés 4,1 millió tonna volt, több mint 1974-ben, de a répa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlőből több 'termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző év véginél. A szarvasmarhaállomány 1,9 millió darabot, a tehén- és elő'hasi üszőállomány 798 000 darabot tett ki, 6, illetve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A sertés- és a szarvasmarha-állomány kisebb volt a tervezettnél is. A vágóállat- és a tojástermelés 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége a mezőgazdaságban' a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-ta- gok száma 3 százalékkal, az alkalmazottaké 3—4 százalékkal csökkent, az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma lényegében azonos volt az 1974. évivel. A nagyüzemekben javult az anyagi-műszaki ellátottság. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4—3,5 millió lóerő volt, 1—2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági íizemek az év folyamán 1882 arató-cséplő gépet, 978 kukoricabetakarító gépet, ill. adaptert, 747 cukorrépabetakarító gépet, 148 burgonyabetakarító gépet vásároltak. A műtrágya-felhasználás 11 százalékkal emelkedett, egy hektár szántó-, kert-, szőlő-gyümölcsös területre — hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott. Az év folyamán 14 000 hektár területen telepítettek új erdőt. A fakitermelés 5,2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 000 hektár volt. Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a cső- vezetékes szállítás aránya. Vasúton 1.5 százalékkal, tehergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállítottak az egy évvel azelőttinél. A távolsági személyszállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak mint 1974-ben. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összháló- zat 15,4 százaléka, 1198 kilométer villamosított. 1975-ben a vasút a tervezettnél több új villany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1974. évi 86 százalékról 90 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Átadták a forgalomnak a szolnoki személypályaudvart, Murakeresztúrnál elkészült az új vasúti híd. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsági és a városi személyszállítás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metró-motorkocsit, több új csuklós villamost és HEV-szerel vényt állítottak forgalomba. Üjább településeket kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. Az év végén 3144 helységbe, az ösz- szes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A személygépkocsik száma csaknem 90 000-rel emelkedett, és az év végén elérte az 580 000-ret. Ebből 551 000 a lakosság tulajdonában volt. Az év folyamán a tervnek megfelelően 21 000 darab új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak az M—7-es autópálya újabb, Balatonaligáig terjedő szakaszát. A tervezett ütemben haladt Budapesten a metró észak—déli vonalának építése. Budapesten bővült a lágymányosi és a Lipót telefon- központ. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 15 000, az alközpontoké 16 500 államással nőtt. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésre az összes főállomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. Külkereskedelem A behozatal folyó devizaárakon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett. Összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőtt. Jelentősen növekedett fórgalmunk a szocialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkésországokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Rubelelszámolásokban — a tervnek megfelelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel. Összehasonlítható árakon a behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyeit kb. 6 százalékkal nőtt. A rubel elszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében passzív volt. Dollárelszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — elsősorban a tőkésországok gazdasági válsága miatt — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. A dollár elszámolású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban meghaladta, ami elsősorban a cserearány további romlásából adódott. A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások összege 141—142 milliárd forint volt, folyó árakon számolva 17—18 százalékkal több, mint 1974-ben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb. 14 százalékkal emelkedett. A nagyberuházások aránya nőtt, kivitelezésük javult. Az 1975-ben befejezésre előirányzott nagyberuházások többségét üzembe helyezték. A kezdésre előirányzott nagyberuházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsításra kijelölt, népgazdaságilag különösen fontos beruházások kivitelezése — viszonylag Ids többlet- ráfordítás mellett, elsősorban a szervezettség javításával — meggyorsult. A célcsoportos és egyéb állami beruházások összege is jelentősen nőtt. A tervelőirányzatot legnagyobb mértékben a vállalati beruházások haladták meg. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban a szállítás és hírközlés, valamint a mező- gazdaság, erdő- és vízgazdálkodás beruházásai emelkedtek. A beruházások növekedésének több mint egyharmadát az építési beruházások, a többi részét a gépberuházások és az egyéb beruházások növekedése tette ki. Az üzembe helyezett beruházások értéke — folyó árakon — 132 milliárd forint volt, az előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A befejezetlen beruházások állomása 9— 10 milliárd forinttal emelkedett, és az év végén megközelítette a 113 milliárd forintot. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív keresők száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állományi létszám az iparban és a mező- gazdaságban csökkent, az építőiparban, különösen pedig a szolgáltató jellegű ágazatokban nőtt. 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó kötelező heti munkaidejét csökkentették, mindenekelőtt az állami mezőgazdaság, erdőgazdálkodás; víz- gazdálkodás, a szállítás és hírközlés, továbbá az egészségügy területén. 1975. végén a foglalkoztatottak 95 százaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak normális havi átlagkeresete — beleértve a különböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forint volt, a tervezett 6,4 százalékkal szemben mintegy 8 százalékkal több az 1974. évinél. A fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér, a tervezett 2,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági termelésből származó összes lakossági jövedelmek nominálértékben körülbelül 4 százalékkal nőttek, reálértéken lényegében nem változtak. A mezőgazda- sági keresők száma csökkent. Az egy főre jutó mezőgazda- sági eredetű reáljövedelem emelkedett. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 17—18 százalékNemzctkózi találkozó Toulouse-kan Közös célunk: jólét, béke, biztonság Fock Jenő felszólalása a nagygyűlésen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az FKP XXII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője a toulouse-i nagygyűlésen többek között a következőket mondotta: . — Számunkra ez a „barátsági és szolidaritási est” jó alkalom nemcsak újabb személyi kontaktusokra — aminek nagy jelentőséget tulajdonítunk —, hanem arra is, hogy más testvérpártok küldötteivel együtt kifejezzük elismerésünket a francia kommunisták által elért kiemelkedő sikerekért és cselekvő szolidaritásunkat a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcukban. Szolidaritásunk szilárd alapokra épül — hangoztatta a szónok —, mert harcunk közös gyökereiből, közös céljaiból fakad és táplálkozik. Ma már ellenségeink sem cáfolhatják — mert ezzel szembe kerülnének a legnyilvánvalóbb tényekkel —, hogy a kommunisták akar Francia- országban, akár a szocialista Magyarországon egyformán népük javát, hazájuk felemelkedését akarják. Ezt egész eddigi tevékenységük, a széles tömegek bizalmát kiérdemlő politikájuk bizonyítja. Az önök és a mi számunkra is a legfontosabb, hogy népeink jólétben, emberhez méltóan, békében és biztonságban éljenek. Ez a közös törekvés tükröződik abéletszínvonalának folyamatos emelése. Ezt a tőkés világnak gazdasági helyzetünkre is kiható válsága ellenére — ha az eddigieknél mérsékeltebb ütemben is —, de most induló V. ötéves tervünk irányszámainak megfelelően, mindenképpen biztosítani akarjuk. Igaz, hogy gazdasági helyzetünk most nehezebb, hiszen nyersanyagszegény ország vagyunk. De nálunk a stabilitás, a biztos fejlődés, a teljes foglalkoztatottság a jellemző. Közös tapasztalataink támasztják alá, hogy a szocializmus ügye az egyes országokban és világméretekben is nemcsak a hazai tevékenységünktől, hanem ezzel egyidejűleg a nemzetközi erőviszonyok további kedvező alakulásától is függ. A szocializmusért folytatott harc sikere önöknél és az épülő szocializmus előrehaladása nálunk nagy mértékben feltételezi, hogy tovább erősödjön az enyhülési folyamat, teret nyerjen a békés egymás mellett élés. Önökkel együtt ügy ítéljük, hogy az enyhülésért, a békéért és biztonságért folyó harc szerves része a nemzetközi osztályharcnak, attól elválaszthatatlan — szögezte le Fock Jenő. — Pártjainkat e harcban szolidaritásunk, internacionalista elveink és együttműködésünk kapcsolja össze. Közös érdekünk a szocializmus térhódítása, az óriási áldozatok árán elért eredményeink megszilárdítása és a további fejlődés biztosítása. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy továbbra is határozottan elutasítsuk az európai biztonsági konferencia szellemével és az enyhüléssel ellentétes szovjetellenes, illetve a baloldali, demokratikus erők harcának gyengítésére irányuló kommunistaellenes kampányokat. Ezek nem akadályozhatják meg ugyan a szocialista országok előrehaladását, de — és ezt önök tapasztalhatják a legjobban — megnehezítik küzdelmüket, fékezik a tőkésországokban működő testvérpártjaink befolyásának növekedését, lassítják közös céljaink megvalósítását. — Pártjaink — a többi testvérpárttal együtt — részei korunk leghatalmasabb politikai mozgalmának, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, amely más erőkkel szövetségben egyedül képes arra, hogy az emberiséget a népelnyomó kapitalizmusból átvezesse a szabadság, az egyenlőség és a béke társadalmába, a szocializmusba. Tegyünk meg mindent — közös erővel — a kommunista mozgalom sorainak erősítéséért, egységének megszilárdításáért. — Éljen a Francia Kommunista Párt! Éljen a pártjaink közötti szolidaritás! Éljen a szocializmus! — fejezte be Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét. Befejeződött a Kaukőzu s-hadg> a korlat ban a harcban, amelyet önök a szocializmusért, mi pedig a fejlett szocialista társadalom építéséért folytatunk. Sok szó esik mostanában világszerte a szocializmusról. Annak sokféle értelmezésével találkozunk. Számunkra, magyar kommunisták számára, a szocializmus egyik legfontosabb kritériuma, követelménye a nép A Szovjetunió honvédelmi minisztériumában közölték a TASZSZ tudósítójával, hogy a szovjet csapatok Kaukázus fedőnevű hadgyakorlata véget ért. A gyakorlaton részt vett csapatok visszatértek téli körzetükbe. A gyakorlat elérte kitűzött célját. Bulgária, Görögország, Románia, Törökország és Jugoszlávia fegyveres erőinek megfigyelői, akik jelen voltak a gyakorlaton, elutaztak a Szovjetunióból. kai emelkedett. Legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,0 forintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékkal többet, mint 1974-ben. Nyugdíjakra 26,8 milliárd forintot, az előző évinél 17 százalékkal többet fizettek ki. Az év végén a nyugdíjasok száma 1802 000 fő volt, 54 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1975. július 1-től 1,1 millió alacsony nyugdíjú személy nyugdíját, illetve nyug- díjjellegű ellátását felemelték. A lakosság egy főre jutó ősz- szes reáljövedelme az előirányzott 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztása 4,5 százalékkal, egy lakosra számítva 4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom a tervben előirányzott 4,8 százalékos növekedést meghaladta, összehasonlítható árakon 5,4 százalékkal volt több, mint 1974-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,1 százalékkal, a ruházati cikkeké 1,5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,0 százalékkal emelkedett. A lakossági szolgáltatások értéke is nőtt A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termeléséből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 15 százalékkal nőtt, a növekedés meghaladta az 1974. évit. Áralakulás A külkereskedelemben az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői árszínvonal nagyobb mértékben emelkedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem 11 százalékkal magasabb árakon' értékesítette termékeit. Jelentősebb volt például az energiahordozók, az üzemanyagok, a kohászati termékek, egyes vegyipari anyagok, a textil- és ruházati cikkek áremelkedése. Az építőipari árak körülbelül 4 százalékkal, a beruházási árak körülbelül 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A mezőgazda- sági felvásárlási árak lényegében nem változtak. Az áru- szállítási tarifák az üzemanyag-áremelkedések következtében 5 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi árak — jelentős részben központi árintézkedések következtében — átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A piaci árak éfc a szolgáltatások árai 2—2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — 3,8 százalékkal emelkedett. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 fő volt. 1975-ben 194 200 gyermek született, az előző évinél 7900-zal több. — Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az 1974. évi 17,8-ról 18,4-re emelkedett. Főleg a második szülöttek száma nőtt. Az év folyamán 131 000-en haltak meg, az ezer lakosra számított halálozási arány 12,4 volt. Ezer élve- szülött közül 33 halt meg, egy éven alul. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1974. évi 5,8-ról 6,0-ra nőtt. Egészségügyi ellátásra az állami költségvetés csaknem 11 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra mintegy 6 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 87 500-ról 89 000-re, az orvosok száma 26 400-ról 27 100-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A táppénzen levők aránya az előző évi 5,8-ról 1975-ben 6,1 százalékra nőtt. Az év végén a kereső szülő nők több mint 3/4-e, 265 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 36 000-rel több, mint egy évvel ezelőtt. A bölcsődei helyek száma körülbelül 2900 hellyel bővült, az év végi állomány megközelítette az 50 000-et. Az óvodai helyek száma az 1974. év végi 276 000-ről körülbelül 300 000-re emelkedett. 100 óvodás korú gyermek közül 1974-ben 72, 1975-ben 76 járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 7,8 millióan tanulnak, csaknem ugyanany- nyian, mint az előző oktatási évben. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3,3 százalékkal több mint az előző tanévben. A 6—13 éves. tankötelesek lényegében valameny- nyien tanulnak. A 14—16 évesek 39 százaléka szakmunkás- tanuló. A 14—17 évesek 36 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. A 18—22 éves fiatalok 6,9 százaléka tanul egyetemen, vagy főiskolán. Száz általános iskolás tanuló közül napközi otthonba jár 31, diákotthonban lakik a középiskolások 21 százaléka, az egyetemisták, főiskolások 46 százaléka. Ösztöndíjas a középiskolai tanulók 7,3 százaléka, az állami támogatás valamilyen formájában részesül a felsőfokú oktatásban részt vevők 81 százaléka. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés mintegy 4 milliárd forintot folyósított. A kiadott könyvek száma 7700, példányszáma 74 millió volt, a példányszám mintegy 10 százalékkal emelkedett. A mozik, színházak látogatottsága az előző évhe£ képest nem változott. Az év végén ezer lakosra 226 televízióelőfizető jutott, 8-cal több az előző évinél. Idegenforgalom 1975-ben 9,4 millió külföldi érkezett hazánkba, 13,4 százalékkal több mint 1974-ben. A külföldre utazó magyar állampolgárok száma 3,5 millió volt, 6 százalékkal több az előző évinél A hazánkba látogató turisták 88 százaléka szocialista országokból érkezett, a kiutazó magyar állampolgárok 93 százaléka látogatott szocialista országba. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről
