Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM ARA 80 FILLER 1976. FEBRUAR 7., SZOMBAT A Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusa Vita a beszámolóról Nemzetközi találkozók vidéki városokban — Fock Jenő a toulouse-i nagygyűlésen mondott beszédet Indira Gandhi fogadta Púja Frigyest Púja Frigyes külügyminisz­ter indiai látogatásának má­sodik napja Mahatma Gandhi emlékművének megkoszorúzá­sával kezdődött. Ezt követően Indira Gandhi miniszterelnök- essszony fogadta őt, valamint a kíséretében levő dr. Túri Fe­renc nagykövetet. A továbbiakban Púja Fri­gyes és J. B. Csáván külügy­miniszter újabb találkozójával befejeződtek a magyar—indiai tárgyalások. : Luandában közzétették az angolai nép harcával vállalt szolidaritás jegyében az an­golai fővárosban megtartott nemzetközi konferencián elfo­gadott dokumentumokat, a világ közvéleményéhez szóló felhívást és az általános nyi­latkozatot. A világ közvéleményéhez szóló felhívás egyebek között megállapítja, hogy Angola függetlenségének kikiáltása után az imperialista erők ag­ressziót indítottak az Angolai Népi Köztársaság ellen. A testvéri afrikai országok és a szocialista országok, közöttük a Szovjetunió és Kuba által nyújtott segítségnek köszön­hető, hogy visszaverték az ggresszorok első támadásait. Az afrikai népek létfontossá­gú érdekeit azonban mindad­dig veszély fenyegeti, amíg A kormány támogatásával az utóbbi években meggyor­sult a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztése, s ez a tendencia az ötödik ötéves terv időszakában is folytató­dik. Tavaly 11 milliárd forint, értékű szolgáltatást vett igény­be a lakosság, mintegy 40 százalékkal többet, mint 1970- ben, de a következő öt évre továb­bi 40 százalékos fejlődést terveznek. Az állam az ötödik ötéves tervidőszakban is kiemelten támogatja a szolgáltatások fej­lesztését. A központi szolgálta­tás-fejlesztési alapból nyújtott pénzügyi támogatások és a kü­lönböző kedvezmények, mint például a szolgáltatási árki­egészítés, az adóelengedés együttes összege öt év alatt megközelíti majd a 9 milliárd forintot. E támogatások fel- használásának feltételeit és ellenőrzését azonban megszi­gorítják. A számítások szerint a la­kosságnak nyújtott ipari szolgáltatások közül a textiltisztító ipar telje­sítményét kétszeresére, az építőipari szolgáltatásokét 45—50 százalékkal, a személyi szolgáltatásokét 30—40 száza­lékkal, a háztartási gépek és híradástechnikai berendezések szervizhálózatának teljesítmé­nyét 30—35 százalékkal növe­lik. Pest megye az ötödik öt­éves terv időszakában 110 millió forint állami támo­Péniteken délelőtt folytatta tanácskozásait a Francia KP XXII. kongresszusa. További felszólalók fejtették iki véle­ményüket a központi beszá­molóban foglalt kérdésekről. Pénteken délben, a párt ve­teránjainak küldöttsége üdvö­zölte a kongresszust Virgile Bőreinek, a nemzetgyűlés nincs biztosítva Angola szu­verenitása. A tanácskozás résztvevői üdvözölték a Béke­világtanács kezdeményezését, hogy áprilisra szolidaritási konferenciát hívjanak össze Stockholmba. Az általános nyilatkozat felszólítja a világ összes hala­dó erőit, hogy részesítsék po­litikai, diplomáciai és gazda­sági segítségben az MPLA-t az ország függetlenségéért ví­vott harcában. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tegnap Szegedre látogatott. A városi pártbizottságon folytatott rö­vid megbeszélés után felkeres­te a Szegedi Házgyárat. Az tatást kap a szolgáltatások fejlesztésére. A lakosság jobb ellátása érde­kében elsősorban a textiltisz­tító ipart, a lakáskarban tar­tást, a gépjárműipart, ezen be­lül az autószerviz-hálózatot, a híradástechnika és háztartási gépjavító ipart, a cipő gyors­javító szalonokat, valamint a barkácsüzletek hálózatát szán­dékoznak fejleszteni a kapott összegből. A fejlesztési tervet a megyei tanács ipari és terv­osztálya most állítja össze. K. Gy. M. vezetésével. A küldöttség tag­jai között volt a párt néhány alapító tagja és az ellenállá­si mozgalom több hőse. A kongresszusi delegátusok vi­haros tapssal köszöntötték és meghatva ünnepelték az évti­zedes harcokban megtépett régi vörös lobogók alatt be­vonuló veteránokat, s velük együtt énekelték az Iuterna- cionálét Az FKP XXII. kongresszu­sa alkalmából pénteken 12 nagy francia vidéki városban rendeztek nemzetközi találko­zókat a kongressszusra érke­zett külföldi küldöttségek részvételével. Az MSZMP küldöttsége a toulouse-i sport- csarnokban megtartott nagy­gyűlésen vett részt a brazil, eiprusi, spanyol, quadeloupe-i és iráni pártdelegáció tagjai­val együtt A lelkes hangula­tú nagygyűlésen az FKP né­vében René Piquet, a párt politikai bizottságának tagja üdvözölte a külföldi vendége­ket. Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a nagygyűlésen beszédet mon­dott, melyet a 2. oldalon is­mertetünk. országgyűlés elnöke hosszan beszélgetett számos dolgozó­val és négy szocialista brigád naplójába, valamint két üzem­naplóba jegyzett be emlékso­rokat. Délután a Csongrád megyei pártbizottságon dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első titkárával, valamint a pártbizottság több vezetőjével folytatott megbe­szélést. A megyei tanács nagy­termében ezután aktívaérte­kezleten adott tájékoztatást az időszerű gazdasági és politikai kérdésekről. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra Hajdú-Bihar megyében tett kétnapos látogatást. Csü­törtökön Debrecenben a me­gyei pártbizottság székházá­ban kapott tájékoztatót a me­gye politikai, gazdasági és tár­sadalmi életéről. Pénteken délelőtt a megyei pártbizott­ságon tartott aktíván Gyenes András időszerű külpolitikai kérdésekről beszélt. Városné­zés, majd a konzervgyár meg­tekintése következett ezután. Délután a Debreceni Állami' Gazdaságot kereste fel és megtekintette annak központ­ját. Nagyüzemben A vecsési Ferihegy Tsz 2. számú üzemrészében mint­egy 150 vagon káposztát és 50—60 vagon savanyúságot tartósítottak. Hasonló mennyisé­gű árut ad a megrendelőknek az 1. számú üzemrész is. Ké­pünkön: szállításra készítik elő a savanyúkáposztát. Ifj. Fekete József felvétele kommunista korlelnöSceneK ANGOLA A szolidaritás dokumentumai Párt- és állami vezetők látogatásai KÖZPONTI ALAPBÓL Száztízmillió a szolgáltatások íejlesztéséi'e Pest megyében A Központi Statisztikai Hivatal j elentése az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1975-ben folytatódott a termelés, a fo­gyasztás és a felhalmozás növekedése, bő­vültek nemzeközi gazdasági kapcsolataink. A’ népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirány­zatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mérték­ben emelkedett. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat, a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhalmozásra a tervben számított­nál többet fordítottak. A belföldi felhaszná­lás — a fogyasztás és a felhalmozás együtt­véve — nagyobb volt, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a ter­vezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a belföldi felhasználás előirányzottnál gyor­sabb növekedése mellett, külső tényezőknek is szerepük volt. így: a tőkés világgazdaság válságának, áz egyes tőkésországokban be-: vezetett importkorlátozó rendszabályoknak, a tőkés világpiaci árváltozásoknak. Ezek kedvezőtlen hatása ellenére is a népgazda­ság töretlenül fejlődött. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal gazdasági együtt-, működésünk tovább bővült. Az év folyamán, sor került a KGST-országok közötti szerződé-, ses árak kölcsönös módosítására is. A külkereskedelmi mérleg a kivitelt meg-, haladó behozatal és az árveszteség miatt, passzívummal zárult. Az állami költségvetés hiánya a tervezett-, nél kisebb volt: a bevételek az előirány­zatnak megfelelően alakultak, a kiadások — az állami támogatások mérsékeltebb növe­kedése folytán — a tervezettnél kisebb mér­tékben emelkedtek. A TERV Fö ELŐIRÁNYZATAINAK TELJESÍTÉSE Terv Tény az 1971. év százalékban Nemzeti jövedelem A terv a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelését irányozta elő, a tényleges nö­vekedés — összehasonlítható árakon — 5 százalék volt. A nemzeti jövedelem az ipar­ban 5—6 százalékkal, az épí­tőiparban kb. 8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban kis­mértékben csökkent. A megtermelt nemzeti jö­vedelem összege folyó árakon kb. 400 milliárd forint, egy la­kosra számítva 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jö­vedelem mintegy 46 százalé­kát, az építőipar 13 százaié-1 kát és a mezőgazdaság kb. 10 százalékát. A termelő ágaza­tokban foglalkoztatottak szá­ma az előző évihez képest lé­nyegében nem változott, a nemzeti jövedelem növekedé­se csaknem teljesen a terme­lékenység emelkedéséből szár­mazott. A terv a gazdasági egyen­súly javítására a belföldi fel- használásnak — a fogyasztás­nak és a felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb, 3—3,5 százalékos nö­vekedésével számolt. A bel­földi felhasználás az előző évi­nél mérsékeltebben, de a ter­vezettnél nagyobb mértékben, 4—5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakosság összes fogyasztása a tervezett 4 szá­zalék helyett 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig, amelynek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna ma­radnia, mintegy 4—5 százalék­kal nőtt. Ipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezett 6 száza­lékkal szemben mintegy 5 szá­zalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csaknem 6 százalék volt. A Budapesten kívüli területek részesedése az ipari termelés­ből tovább emelkedett. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A belföldi célú ér­tékesítés — a terv előirány­zatának megfelelően — az 1974. évinél kisebb ütemben emel­kedett. Ezen belül a beruhá­zási javak értékesítése jelen­tősen fokozódott. Az ipari ex­port a szocialista országokba nőtt, a nem szocialista orszá­gokba — az értékesítési ne­hézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az iparban foglal­koztatottak száma, a tervezett kismértékű növekedéssel szem­ben 0,2 százalékkal csökkent, az átlagos állományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egé­szében a munkatermelékeny­ség emelkedéséből adódott: Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés kb. 5 százalékkal ha­ladta meg az 1974. évit. Egyes ágazatokban előfordult mun­kaerőhiány, ami nehezítette a kedvezőbb gazdasági eredmé­nyek elérését. A munkaerő­gazdálkodás sem javult kielé­gítő mértékben. Az ipar állóeszköz-állomá­nya bővült és korszerűsödött. Az 1975. évi befejezésre ki­jelölt nagyberuházások több­ségét az év végéig átadták. Közülük néhány a tervezett­nél kisebb kapacitással, illet­ve az eredeti határidőnél ké­sőbb készült el .A villamos- energia-kapacitás 750 MW-tal bővült. Elkészült a „Testvé­riség”, a szovjet—magyar földgázvezeték országhatár— Leninváros közötti I. szaka­sza, 400 kV-os távvezeték épült Győr és Litér között. Megnyi­tották a rákhegyi bauxitbá­nya második részét 125 000 tonna kapacitással. Megkezd­te termelését a Tiszai Vegyi Kombinát olefinműve, amely évi 250 000 tonna etilén és 125 000 tonna propilén gyártá­sára alkalmas. Üzembe lépett a Hejőcsabai Cementgyár, amely évi 1,6 millió tonna portlandcementgyártó kapaci­tással rendelkezik. A Cement és Mészművek nyergesújfalui gyáránál évi 22 millió négy­zetméter tetőfedőanyag-gyár- tó kapacitást hoztak létre. Özdon határidő előtt üzembe helyezték a rúd- és dróthen­germű rúdsorát. Megkezdte üzemszerű termelését a Le­nin Kohászati Művek nemes­acél-hengerműve. Az év vé­géig felavatták a Péti Nitro­génművek 428 000 tonna kapa­citású új műtrágyagyárát. Folytatódtak a számítástech­nikai program megvalósítását célzó beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgá­ló rekonstrukcióit Befejező­dött a Szerencsi Csokoládé­gyár, valamint a Százados úti kenyérgyár rekonstrukciója. Üzembe helyezték a Miskolci Húskombinátot A főbb ipari ágazatok kö­zül legnagyobb mértékben és a tervezettnél is gyorsabban, 10 százalékkal nőtt a gépipar termelése. A tervet meghaladó növekedésben mind az export, mind a beruházások bővülésé­nek szerepe volt. . A vegyipar termelése több .mint 8 százalékkal, a tervhez .közeleső. ütemben emelkedett A bányászat, a villamosener- gia-ipar és az építőanyag- ipar termelése 4—5 százalék­kal, a könnyűiparé és aziélel- miszeriparé 3, illetve 2 száza­lékkal, a tervezettnél kisebb mértékben haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A könnyűipar termelésének ala­kulására hatással volt a tő- késországokba irányuló ex­portlehetőségek mérséklődése. Az élelmiszeripar tervtől va­ló elmaradása jelentős rész­ben a mezőgazdasági termelés alakulásával függött össze. A kohászat termelése 1974-hez képest valamelyest csökkent, ezen belül a vaskohászaté kis­mértékben nőtt. A központi fejlesztési prog­ramok — a földgázprogram, a jközúti jérrnűprogram, azole- íinprogram, a számítástech­nikai program — megvalósí­tása tervszerűen haladt. A központi fejlesztési progra­mok. a rekonstrukciók, a vál­lalati beruházások hozzájá­rultak a gyártmányösszetétej javításához. A termelés szer­kezete tovább korszerűsödött, azonban ennek üteme nem volt kielégítő. Az energia- és anyagellátás — néhány építőanyagtól, ko­hászati és vegyipari termék­től eltekintve — általában megfelelő volt. A beruházási javak terme­lése a beruházási szükségle­tekkel és az exporttal össz­hangban nagymértékben fo­kozódott. Különösen a hír­adástechnikai és műszeripari termékek, komplett gyárbe­rendezések, autóbuszok ter­melése és exportja nőtt. A fogyasztási cikkek közül a bútorok és a gépipari tar­tós fogyasztási cikkek terme­lése emelkedett, egyes ruhá­zati termékekből — részben a munkaerőhiány, részben a tő­kés piacokra irányuló export mérséklődése és más gazda­sági problémák következté­ben — csökkent a termelés. Az élelmiszeripari termékek közül — nagyrészt a nyers­anyag — és az exportlehető­ségekkel összefüggésben — számottevően nőtt a csontos nyershús, a vágott baromfi, a napraforgóolaj termelése. NÉHÁNY FONTOSABB TERMEK TERMELÉSE az 1975. évi az 1975. év termelés az 1974. év mennyisége százalékában Villamos energia, milliárd kWó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acélnyersvas, millió tonna Acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, millió darab Cement, millió tonna Kénsav, ezer tonna Marónátron, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Autóbusz, darab Számítástechnikai termékek, folyó , árakon, milliárd forint Rádió, ezer darab Televízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Centrifuga, ezer darab Porszívó, ezer darab Pamutszövet, millió négyzetméter Kötöttáru, ezer tonna Cipő, millió pár Fogyasztói tej, millió liter Csontos nyers hús, ezer tonna Vágott baromfi, ezer tonna Sör, millió hektoliter (Folytatás a 2. oldalon) v Nemzeti jövedelem 105—103,5 105 A nemzeti jövedelem belföldi fel­használása 103—103,5 104—105 Ipari termelés 106 105 Építőipari termelés 106 108 Mezőgazdasági termékek termelése 103—104 101—103 Egy főre jutó reáljövedelem 103,5 104 A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 103,5 104 A lakosság fogyasztása 104,1 104,5 Kiskereskedelmi áruforgalom (összehasonlítható árakon) 104,8 105,4 A szocialista szektor beruházásai (folyó árakon), milliárd Ft 139—130 141—142 '..lakásépítés, 1000 db 90,2 98— 99 A jelentés adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során kismértékben még változhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom