Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
A KISZ IX. kongresszusa előtt Dolgozni és többet tudni Márciusban — városi küldöttértekezlet A város valamennyi KISZ- alapszervezetében megtartották az idei taggyűléseket. A vezetőség beszámolt az' előző év munkájáról, személy szerint értékelték a KISZ-ta- gok tevékenységét, egyéni feladatvállalásaik • teljesítését, majd megválasztották az alapszervezeti vezetőségeket. A KISZ városi végrehajtó bizottsága a napokban ülésezett. Megállapították, hogy a 95 alapszervezetben a taggyűlések tartalmasak, színvonalasak voltak, azokon általában megjelentek a helyi pártvezetőség és gazdasági vezetőség képviselői. A vb-tagok személyesen is tájékozódtak az alapsizer- vezetek munkájáról, ugyanis valamennyi vezetőségválasztáson részt vettek a városi KISZ-bizottság instruktorai. A taggyűlések eredményességének segítése végett a politikai képzéssel foglalkozó SZERDÁN, SZOMBATON ÉS VASÁRNAP Új klub a tanyán SIKERÜLT RENDEZVÉNYEK Alig néhány hónapja, hogy a kiváló abonyi Petőfi Művelődési Ház vezetősége létrehozta a sashalmi tanyákon élő fiatalok öntevékenyen működő ifjúsági klubját. A klub alig negyedéves múltjáról, jövőjéről beszélgettünk legutóbbi foglalkozásukon. — Heti három alkalommal, szerdán, szombaton és vasárnap találkozunk — kezdte Récsi István, a klubvezetőség tagja. — A klubbeliek szinte valamennyien Szolnokra járnak. Sajnos, a közlekedés nem teszi lehetővé, hogy hétvégi pihenőnapjainkat Abonyban vagy Szolnokon töltsük, ezért helyben kerestünk lehetőséget a szabad idő hasznos eltöltésére. — Eddigi közös erőfeszítésünk főleg a megfelelő körülmények kialakítására, az otthonosabb légkör megteremtésére irányult. A tsj: volt gazdasági épületéből magunk alakítottunk ki két helyiségből álló ifjúsági klubunkat. Falat festettünk, padlót súroltunk, ablakot tisztítottunk. A bebútorozásban segítségünkre volt a művelődési ház, asztalokat, fotelokat, biliárdasztalt, lemezjátszót, magnetofont kaptunk. — Az eddigi rendezvények közül legjobban a házi sakk- bajnokság, az irodalmi, történelmi és földrajzi vetélkedő sikerült. Beszélgetésünknek végesza- kadt: kezdődött á klubprog- ram. Csányi Sándor gitárkísérettel adott elő megzenésített verseket, és saját dalaival szórakoztatta az egybegyűlteket. Hamarosan az ismertebb dalokat az előadóval e'ívütt énekelték a lányok és fiúk. Habony István BIZAKODÓ HANGULATBAN „Pótvizsgáznak” az asztaliteniszezők bizottság gyakorlati, módszertani bemutatón készítette fel a titkárokat. Simon István, a városi KISZ-bizottság titkára elmondta, hogy nincs jelentős változás, a fiatalok általában elégedettek voltak a vezetőségekkel. Frissíteni elsősorban a középiskolákban frissítettek, ahol szükségszerű, hogy az első- és másodéveseket a vezetőség munkájába bevonják. Február 14-ig valamennyi alapszervezet megtartja a második taggyűlést, melyen megvitatják a KISZ KB kongresszusi levelét és a szervezeti szabályzat módosítási javaslatát. A kongresszusi levél meghatározza az ifjúsági mozgalom előtt álló feladatokat, amelyeket az alapszervezetek besorolnak 1976—77. évi akcióprogramjukba. A kongresszusi levél lesz az egyéni vállalások alapja is. . Az elkövetkező időszakban a KISZ mozgósítja a fiatalokat az V. ötéves terv megvalósítására. A KISZ-tagok egyik feladata a szakmai és politikai továbbképzés. Fontos szerepet kap a szakmunkástanulók szervezeti életének erősítése. A második taggyűléseken az akcióprogram összeállítására és az egyéni vállalások megtételére kerül sor. A taggyűléseken elhangzó, az ifjúsági mozgalmat érintő véleményeket az alapszervezetek képviselői elmondják majd a márciusi városi küldöttértekezleten. A KISZ-tagok javaslatait a küldöttgyűlések összegezik országszerte és az így továbbított állásfoglalások kerülnek a KISZ IX. kongresszusa elé. K. D. TAVASZTÓL ÁLLANDÓ BEMUTATÓ A hibákat kijavították Bútoraik keresettek A ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet Déli úti telepén a különféle faanyagok és a raktárakban felhalmozott bútorvázak nagy munkára vallanak. A tavalyi eredményekről Petró Mihály műszaki vezetőtől érdeklődtünk, miközben végigmentünk a tavaly felépült műhelycsarnokon, ahol korszerű gépi felszereléssel, jó körülmények között gyártják a szövetkezet országszerte ismert termékeit. — A múlt esztendőben folytattuk a bel- és külföldön egyaránt sikereket aratott kolóniái bútoraink, Cegléd, Stylus és Ari kárpitozott garnitúráink gyártását. Mind a három típusból 200—200 garnitúrát készítettünk, továbbá szovjet exportra, laboratóriumi bútorfelszereléseket gyártottunk. — Termékeinket az ország minden részébe szállítjuk. A helyi ÁFÉSZ bútoráruháza szintén állandó vevőnk. Igyekszünk a vásárlók növekvő igényéhez alkalmazkodni, minél jobb és szebb bútorokat gyártani. Egy új, kényelmes kárpitozott bútortípus készítését, Szilvia garnitúra néven, most kezdjük meg. Bútorainkból állandó kiállítást rendezünk az Árpád utcában, a tavasszal elkészülő szolgáltatóházban. — Növeltük a lakossági szolgáltatást is: 1 millió 810 ezer forint értékben készítettünk és javítottunk a múlt évben bútorokat, kádakat és hordókat. Most magyaros bútorokat készítünk, a Mészáros Lőrinc iskolának. — Márciusban átadjuk a dolgozóknak hat és fél millió forint költséggel felépült új szociális épületünket, melyben korszerű ebédlő, öltöző, mosdó és zuhanyozó is lesz. — Munkánkat segítik al- bertirsai és tápiószelei fióküzemeink. Tavalyi 27 millió forintos tervünket túlteljesítettük, kedvező mérleget terjesztünk majd a közgyűlés elé. K. L. Nyugdíjasok délutánja Találkozó a Délibábban Kellemes meleg, kávéillat és kedves szó fogadta az érkezőket a havas, hideg január végi délutánon, a ceglédi Délibáb cukrászdában, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi, területi igazgatósága nyugdíjasait, akik a városból és a szomszédos Nagykőrösről érkeztek, baráti beszélgetésre. Ezen a délutánon csak az övék volt a cukrászda néhány órára, nekik készítették a kávét, s vitték asztalhoz a cukrászüzem süteményremekeit, a hidegkonyha készítette szendvicseket, melyeket a szakszervezeti bizottság rendelt a nyugdíjasoknak. Halk zeneszó tette még kellemesebbé a hangulatot. Az idő gyorsan múlt, s már estébe hajlott a délután, mikor hazafelé indultak az idős emberek. A vállalat a jövőben sem feledkezik meg róluk, lehetőséget teremt hasonló találkozókra, hiszen megalakították a nyugdíjasok klubját is. (e. k.) Beszélgetéssel teltek el az órák Hatékony ellenőrzések Nem marad el ' a felelősségrevonás A Népi Ellenőrzési Bizottság járási-városi testületé a napokban tartotta idei első ülését, amelyen Széchenyi János elnök számolt be a vizsgálatiról, a panaszokról és bejelentésekről. Részt vett az ülésen a járási pártbizottság osztályvezetője, Babosán József is. A bizottság tevékenységét a múlt évben is- a kollektív munka jellemezte. Huszonegy témában, 67 egységben tartottak vizsgálatot. A vizsgálatok 148 napot vettek igénybe. A százhatvanegy népi ellenőr egyharmada tíz évnél hosz- szabb ideje teljesíti a pártmegbízatást. A NEB elsősorban a fiatalok, a nők és a munkások bevonására törekszik, keresi azokat a személyeket, akik ellenőrzésre alkalmasak, és a munkát szívesen vállalják. A népi ellenőrök munkáltatóival és pártszervezeteivel a kapcsolat kölcsönös. A munka, helyen kikérik véleményüket, észrevételeiket. Ellenőrzési tevékenységükről a NEB tájékoztatja a munkaadókat, és sok esetben pénzjutalommal fejezik ki a munkáltatók az elismerést. A népi ellenőrök munkajogi védelmével több év óta nem kellett foglalkoznia a bizottságnak. A vizsgálatok színvonala emelkedik. A jegyzőkönyek elemzik a szerzett tapasztalatokat. Az intézkedések a kívánt célt elérik. Néhány sürgetéstől eltekintve, a vizsgált szervek a hibákat kijavították, a mulasztókat felelősségre vonták. Az ellenőrzés hatékonyságát igazolja, hogy a javaslatokat — egy kivételével — a vizsgált szervek elfogadták. Büntető feljelentést a múlt évben nem kellett tenni. Közérdekű bejelentés alapján 14 esetben intézkedtek. A NÉB, terven felül, 11 célvizsgálatot folytatott. A NEB a vizsgálatban részt vevő népi ellenőröknek és a bevont szakértőknek köszönetét fejezte ki az elmúlt évi eredményes közreműködésért. A bizottság ülése az idei munkaterv jóváhagyásával zárult. (peresztegi) A Magyar Asztalitenisz Szövetség, a visszalépések miatt, újabb osztályozót írt ki a nőknek az NB II-be, a férfiaknak az NB III-ba jutásért. Ez a döntés a Ceglédi VSE | női csapatát is érinti, mivel a CVSE a decemberi osztályo- zón, csoportjában minimális arányban szorult a második helyre, nem sikerült elérnie a célt, a feljutást. Az akkori szomorú hangulatot a nem várt újabb lehetőség következtében most újra bizakodás váltotta fel. A február 7-én, Budapesten lezajló versenyen a csapatban Bikáéit a betegségéből felgyógyult Szabó váltja fel. Petrányi Ferencné, aki régebben tagja volt az NB I-es ceglédi csapatnak is, a szakosztály kérésére most is segít. A „pótvizsgán” az alábbi játékosok képviselik a ceglédi színeket: Márky Judit, Petrányi Ferencné, Siska Gyuláné, Szabó Erzsébet és Zana Ilona. (ungureán) A TÖRTELI TSZ SK KÖZGYŰLÉSÉN A Törteli Tsz Sportkör közgyűlésén, melyen megjelent Fodor Imre, a községi tanács elnöke, Fehér Ferenc egyesületi elnök számolt be az elmúlt négy év eredményeiről. Az utóbbi években átszerveződött és nagy lendülettel látott munkához az egyesület vezetősége. A tanács és a termelőszövetkezet sokat segít, hogy egyre javuljon a törteli sportolók, vezetők szakmai fel- készültsége. A négy évből az utolsó, az 1975-ös volt a legeredményesebb. Az átszervezett labdarúgó-szakosztály esélyese a járási labdarúgó-bajnokságnak. Az ifjúságiakkal, az utánpótlással még nem foglalkoznak kellő mértékben. Ezen a jövőben változtatni kell. A múlt évben befejezték az öltöző építését, a sportpályát korláttal vették körül, bekerí| tését is tervezik. Szeretnék megalakítani a kézilabda- szakosztályt. A közgyűlés a sportkör elnökévé ismét Fehér Ferencet választotta meg. U. t. Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett jó férjem, édes 1ó apánk, gyermekem, testvérünk. Bujáki Gvuia MÁV-főellenőr temetésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk Szaoó János doktor úrnak, hosszú éveken keresztül végzett fáradhatatlan gyógyító munkájáért. A ceglédi MÁV szertárfőnökségének és közvetlen munkatársainak a Szakszervezeti Bizottságának. a MÁV Biztosító Berendezési főnökség dolgozóinak, a fűtőház főnökségének és dolgozóinak. a 45 évvel ezelőtti iskolatársaknak, barátainak, ismerósei- < nek. jó szomszédainak és mind- I azoknak, akik ismerték és szerették, ezúton mondunk hálás köszö- [ netet. ozv. Bujáki Gyu'áné, gyermekei és egész családja. Tel étien fejedelmei „Ki gondolná, hogy százados nagy emlék...” BUDÁRÓL A TISZÁRA a via magna vezet, Tété tlennél ágazik el Várkonynak és Jenőnek. A jenői út a tetétleni halom alatt húzódik tova, a honfoglalók nyomán, kik ezer és nyolcvan esztendeje táboroztak itt, az/ alpári nagy csata előtt. „Árpád vezér és nemesei pedig az egész hadsereggel elindultak a Zagyva folyótól és a Tetétlen-hegy mellett ütöttek tábort egészen a Tiszáig. Azután a Tisza partján tovább vonulva, Alpár homokjára érkeztek. Ott Árpád fejedelem felövezte fegyvereit, felállította a csatarendet, majd parancsot adott a támadásra” — így írja Anonymus, történelmünk egykori krónikása. Az Árpádok korában a halom alá falu települt, lakói háromszázötven évig legeltették itt nyájaikat, művelték a földet, éltek földházaikban. Olykor kíváncsian szaladtak ki az országútra, hol fénylő fegyverekkel, lovasok vonultak. nem egyszer királyok és királyi hercegek, pompázó kísérettel és nagy gondokban Várkonyba, osztozkodni az elhalt apák jussán. Vajon kinek jut a korona és ki marad meg csupán hercegnek a karddal? Békés kereskedők fordultak a másik ágra, átkelni a Tiszán, Erdélybe, vagy még azon is túl, a messze Balkánra. De arról. keletről is jöttek idegenek, furcsa ruhákban és szokatlan szerszámokkal a lovaikon. Szekerekkel, melyeken fótylas asszonyok és csillogó, fekete szemű kisgyerekek ültek, s a szekerek mellett fegyveres kereskedők lovagoltak. Sötét, kegyetlen harcosok 2údultak a falura egy napon, az 1241. esztendőben, kardélre hányva ifjat-vént egyaránt. Tatárok voltak, Dzsin- gisz kán hadaiból. Akkor vált először pusztává Tetétlen. és sokáig nem épült újjá. Száz év múlva az idős anyakirályné nyolcvan pusztával, az óbudai klarissza apácáknak adományozta. CEGLÉDRŐL kormányozták hosszú ideig Tetétlent, de aztán kivált egy királyi rendelettel, Zsigmondival talán. Egy középkori tudósítás szerint az újjátelepült Tetétlen jobbágyai 1461-ben, abonyi, mikebudai és kátai fegyveresekkel megtámadták a klarissza apácák ceglédi birtokait, ott „hatalmaskodtak”. A falu akkor Nyárasapáthy György tulajdona volt, aki nem itt lakott, tiszttartóval igazgatta a birtokot. Éliás nevű udvarmestere 1476-ban, éppen ötszáz esztendeje, lekaszáltatta embereivel a ceglédi Tófő, Dajkaároka és Pá- losréte nevű réteket. Kellett a széna, mert a két nagy folyó közén hatalmas nyájak legeltek, s a tőzsérek messze nyugatra hajtották hajdúikkal a hízott marhákat. Nagy pör támadt, és az apácák panaszát a Pest megyei Dabasi András szolgabíró vizsgálta ki. 1514-BEN erre vonult Dózsa Gygrgy éneklő, elszánt parasztserege Várkonynak, hogy ott a maga ácsolta hordós- gerendás tahidon átkelhessen a Tiszán. 1529-ben újabb ellenséges katonák jártak erre, és fölégették Tetétlent. A török pusztításról Pósa István tudósította Mihály kalocsai prépostot. Néhány év múlva, 1535- ben, a puszta a hírhedt birtokszerző Werbőczy István tulajdonában volt, aki a királyi udvarmestertől kölcsönvett kétszáz aranyat, melyet, ha húsvét nyolcadára nem fizetne vissza, zálogul elfoglalhatja az ő tetétleni birtokát. Harminc évvel későbben Werbőczy leányunokája, Dom- bay Anna, betegágyán több más birtokkal Tetétlent Is férjére, Henyey Miklósra hagyományozta. Három évvel ké- , sőbben ezeket a birtokokat Miksa. király visszarendelte Dombay Annának. A Rákócziak kezére került egy idő után Tetétlen, apai örökségként, II. Rákóczi Ferenc fejedelem birtokába. Tőié, a szabadságharc leverése után, a kincstár foglalta le, és egy részét több nemesnek eladta. így jutott a puszta a Kalocsa, a Beretvás és a Farkas családok tulajdonába. KORUNKBAN a szép nagy határ az Árpád Termelőszövetkezet tulajdona, dolgozó parasztoké, akik minden időkben művelték azt. Nagykőrösi tanársága idején járt itt Arany János, meg- mászta a halmot, és lelkes versben emlékezett a honfoglaló ősökre. Még áll a domb s én állok a felelt. Ki gondolná, hogy százados nagy emlék, Hogy éppen e halmon verette sátrát i Honunk szerzője, diadalmas Árpád! Gulyát növel a tábor helye s ők Alusznak régen, a honkeresők. De te virulj lábuk nyomán, Tetétlen! Bársony füvet, sarjut tenyéssz a réten, Hogy a kaszás, ha egymást sarkaié. Kövér rend dőljön a csapás alá. • És álljon a domb, a múltak jele, Kímélve bánjon a vész is vele. Nyólcvan esztendeje, a hon- lékezünk a szabadság egyik foglalás ezredik évfordulóján, dicső nagy emberére is, Rá- kőemléket állított a nemzet a kóczi Ferencre, akinek három- tetétleni halomra. századik születési éve ez a Az emlékmű áll, és mi tisz- mostani, telgünk az ősök előtt. De em- Hídvégi Lajos A labdarúgók a járási bajnokság esélyesei
