Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
Vallomások a szülőfaluról Galga menti napok a képernyőn Levélbontó tavaszban, kalászt sárgító nyárban, szol5- pirosító kora őszben egy-égy kis csapat fiatalember kopogott be a hévízgyörki házakhoz. Egyik-másik családi otthonban fölvillant a jupi- íerlámpa, s tompa hangon koppant a csapó krétával írott táblája. Berregett a felvevőgép a répaföldön, és a kukoricaszárak közt, a stáb tagjai kamerájukat az ódon gémes- kútra irányították. Még a templomba is bekéredzkedtek, a násznépet és az ifjú párt izzasztották. Ha az elmúlt esztendőben a faluban akár csak hárman, négyen összejöttek beszélgetni, biztosan szóba jött Pauló Lajos tv-felvétele. Terített asztallal várták a közeli és távoli rokonok, hiszen a tv-rendező földijük volt. Sajnos csak volt, mert Pauló Lajos, a Magyar Televízió rendezője néhány hónapja meghalt. Végső búcsúztatásánál a falu tisztelgett, s azóta is fel-felemlegetik hosz- szú téli estéken Pauló Lajost. . Nem Világmegváltó, hanem falumegváltó indulattal kezdte forgatni a Hévízgyörkről szóló filmet. Mindent érteni akart, ami szülőfalujában történt az utóbbi évtizedekben, s ami történik napjainkban. Hivatásához híven azonban nem csöndes elmélkedéssel, magányban akarta megismerni a világot: izzó viták alakították, formálták véleményét, A mai életformát, gondolkodásmódot kutatta, s az eddig megtett út alapján a jövőt szerette volna felfedezni a jelen tükrözésével. Háromrészes színes filmet készített a televízió részére, amelyet szerdán, pénteken és szombaton láthattunk a képernyőn. Vannak, akik azt mondják, bogy Pauló Lajosnak köny nyű volt filmet csinálni szülőfalujáról, hiszen mindenkit ismert, s bármely művésznél többet tudott Hévizgyörk- ről. Én azt hiszem, éppen ezért volt nehéz. Ítéletet kellett alkotnia a saját falujáról, elfogulatlanul, rokoni tapintat nélkül kellett rendeznie. Az objektivitás semmiféle művészeti alkotásnál nem követelmény, hiszen a művész mindig szubjektív. De Pauló Lajos objektív akart maradni, mert fő célja volt, hogy a hévízgyörki gondolkodást, életmódot torzítás nélkül tárja á világ elé. Nagyon nagy feladatra vállalkozott, hiszen nem volt szabad mindent elmondania, csak a lényegre volt filmkocka. Az egyik forgatási napon Pauló Lajos elmondta, hogy e film elkészítésével élete nagy álma válásul meg. Nehezebb és szebb feladatot, keményebb próbatételt ennél elképzelni sem tud. Filmjének ma láthatjuk az első részét, Galga menti napok címmel, s a bemutató után a nézők döntenek majd arról: sikerült-e fontosat elmondani a rendezőnek a mai magyar faluról. 9 Örszigcthy Erzsébet Téli újdonság üj típusú, M—XX.-es HÉV-szerelvények álltak munkába a Budapest—Gödöllő vonalon. Felvételünk a HÉV hóval borított gödöllői végállomásán készült. Csiba József felvétele III. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1976. FEBRUÁR 4., SZERDA Csomagban, postával is küldenek Munkások gyógyszerhegyek között Történelmi és régészeti egylet, 1876. (2.) Négy szekrényben - adományokból A gödöllői régészeti egylet közgyűlésének, első napirendje a tisztikar megválasztása volt. Az egylet elnökének Römer Flórist, első alelinökének a Sza- dán élő agg Peiacsivich János grófot, második alelnökének az aszódi Varsányi János megyei mérnököt (akit Römer tegnapi cikkben idézett levelében nemzetünk régészeti nes- torának nevezett), titkárnak Dobozi Istvánt, péírztárnoknak Szvoboda József gödöllői jegyzőt, végül könyvtárnoknak és múzeumőrnek Gönczy Jenő, gödöllői református lelkészt választották meg. A tizenkét tagú választmányban és a két póttag között találjuk a jelesen régészkedő val- kói Hubert Bélát és Závodsz-. ky Istvánt, a gödöllői Szontágh Gusztávot, s a mecénásként szereplő és az egylet közéleti rendjét meghatározó környékbeli arisztokratákat, a Rádaya- kat és a Podmaniczkyakat. A második közgyűlésen Az egyletnek I. Ferenc József háromszáz forintot adományozott, aminek következtében alapító tagnak jegyezték föl. ötvenforintos alapító támogatással szerepelt még Römer Flóris, báró Radvánszícy János, a túrái Schossberger Zsigmond, valamint Rónay Jácint pozsonyi címzetes püspök. Az egylet százhetvenöt rendes tagból állt, közülük legtöbben gödöllőiek, aszódiak, mogyoródiak, kerepesiek, vérségiek és- turaiak voltak. Mint «-dekességet érdemes megemlíteni, hogy a szervezet egyetlen nőtagja Tisza Kál- mánné, a mindenható miniszterelnök felesége. Az egylet létrehozásának „kézzel fogható” eredményeként az adományok révén múzeum keletkezett. (Szontágh Gusztáv és Dobozi. István ré-, gészeti gyűjteményét örök időre, míg Závodszfey István a tulajdonjog fenntartásával adományozta az egyletnek. Mivel a szervezetnek nem volt önálló helyisége, a casinó-egylet helyiségében, négy szekrényben mutatták be a tárgyakat. A kiállítási megnyitót 1876. május 20-án tartották, vagyis a következő közgyűlés napján. A második közgyűlésen a szép számú jelenlevők érdeklődéssel hallgatták Römer Flóris elnöki megnyitóját, majd utána Czobor Béla, Hazai középkori pecsétjeink című értekezését. Dobozi István szerkesztésében az! egylet 1877-ben jelentette meg a működése első évéről készült jelentést. Ebből megtudhatjuk, hogy a társaság hatvanhat kötettel, elsősorban régészeti tárgyú könyvekkel rendelkezett. Az éremtár állománya 400 darab különféle pénzérme és bankó; a régészeti gyűjtemény több mint ötszáz darabból állt. Az 1877-es kiadványban látott napvilágot Römer Flóris kitűnő — ma nélkülözhetetlen forrásmunka — tanulmánya Gal- gavölgy őstörténeti szempontból címmel. Évi jelentések Évi jelentésüket 1878-ban is kiadják. Ebben a második számban beszámolót találunk az 1877. június 14-i közgyűlésről, amelyen Römer Flóris, a Grassalkovich családról értekezett. Dobozi István ugyanekkor Isaszeg, Pécel és Maglód történelmi és régészeti szempontból című tanulmányát olvasta fel. A továbbiakban közli Arányi Lajos írását, melynek-címe: A Pest megyei váci járásban fölmaradt régészeti adatok vázlatos elösorolása helységről helységre telt beutazás alapján. Leletek a kongresszuson Időközben Budapesten fényes sikerrel rendezték meg a VIII. ősrégészeti és embertani kongresszust, amelyen megnyitották a fiatal, de reményt keltő magyar régészet- tudományt reprezentáló kiállítást. Az érdeklődők ezen a tárlaton láthatták a Gödöllő és vidéke történelmi és régészeti múzeum-egylet anyagából összeállított, s külön tároló- szekrényekben elhelyezett, a környékről előkerült leleteket. Römer Flórisnak, Dobozi Istvánnak és a többi környékbeli múzeumbarátnak fáradozása tehát nem volt hiábavaló Asztalos István keznek be a szocialista és tőkés országokból importált gyógyszerek is. A gödöllői telep a fővárost központ diszpozíciója, szerződéskötése alapján fogadja és szállítja a gyógyszereket. A telepet 1969-ben építették fel a város szélén, szép természeti környezetben. A környék nyugtató a szemnek, kevésbé megfelelő azonban az épület berendezkedése. Köztudott ugyanis, hogy hazánkban évről évre nő a gyógyszerfogyasztás, s természetesen ezzel párhuzamosán a Gyógyáruértékesítő Vállalatnak nagyobb forgalmat kell lebonyolítani, mint az alapítás évében. — Érzik-e a telepen, hogy gyakori a hiánycikk a gyógyszertárakban ? — érdeklődtem Erdélyi Lajos telepvezetőtől. — Rajtunk nem múlik, hogy van-e gyógyszer a patikában, vagy nincsen Ha mi megkapjuk a megrendelést, a központi utasítást, • kiszállítjuk, ami van, ezt pontos ütemezés szerint tesszük. A hiánycikkekről azpnban mi is tudunk, mi sem örülünk ennek, hiszen ez telepünknek többletmunkát jelent. A központi vezetők előre tájékoztatnak arról, hogy mely gyógyszerekből érkezik kevesebb a szükségesnél. Ezért külön tároljuk a hiánycikkeket, s központunk igyekszik az egyes gyógyszertári központok, kórházak között arányosan elosztani — válaszolt a telepvezető. Altató a toronyban — Vannak-e szállítási gondjaik? — A megrendelt tételeket az esetek többségében saját gépkocsival szállítjuk el, többször veszünk igénybe bérkocsit a Volántól, s az is előfordul, hogy kamionnal juttatjuk el az árut. Ha sürgős és kis mennyiségű a megrendelt gyógyszer, postára is szoktunk expressz-csomagként feladni tételeket. Ezt különösen a kórházaik igénylik. Természetesen olyan eset is van, amikor az egyes központok és egészség- ügyi intézmények saját maguk küldenek kocsit, ha azonnal akarják megkapni a kívánt tételt A Gyógyáruértékesítő Vállalat gödöllői telepén körülbelül ezerötszáz fajta gyógyszert forgalmaznak. A súly is tetemes, amivel az itt dolgozó százkilencven embernek foglalkozni kell: 1975-ben tizen- kilencezer-hatszáz tonna gyógyszer fordult meg a telepen. A gyárakból konténerekben, raklapokon érkezik a patikaszer. Az épület legalsó szintjén az egyik tágas ajtón keresztül fogadják a munkások a gyógyszergyári termékeket, s a másik ajtón pedig már a készletezett, kiszámolt tételek indulnak a megyei gyógyszertári központokba és a kórházakba. A négyemeletes épületben az egyes gyógyszergyárak cikkei külön-külön szintet kapnak. A negyedik emeleten raktározzák, vizsgálják, kész- letézik, csomagolják a Kőbányai Gyógyszerárugyár termékeit. valamint az állatgyógyászathoz szükséges árukat. Ennek a parancsnoka Fehérvári Pál raktárvezető. A következő szintervaz Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár, valamint az Alkaloida termékei találhatók: itt tornyosodat. a Karit, Antineural- gica. a Sevenaletta. A munkát itt Sperber Ferencné irányítja. Both András, a Chinoin, a Biogál és az import gyógyszerek gazdája. Talán itt a legnehezebb a helyzet, ugyanis a kényesebb gyógyszerek számára fönntartott hűvös helyiséget az import gyógyszerek tárolására kell fölhasználni. Üvegcsék, doboz nélkül — Mit szednek, Zsuzsika? — szólt oda Both András az egyik rakodónak. Egy pillanatra azt hittem, hogy a sok munka miatt bontott meg a kérdezett egy idegcsillapítós fiolát, de mégsem. Pedig néha szükség lenne rá, mert láttam, hogy olyan szállítmányok is érkeznek, amihez nem küldenek dobozt a gyárak, csak a puszta üvegecskét és mellé egy csomóban a használati utasítást. A Gyógyáruértékesítő Vállalat nem csupán csomagol és készletez, amihez elegendő lenne a segédmunkás, hanem szükség van itt gyógyszertári asszisztensre és drogistára is. Figyelniük kell a gyógyszer lejárati idejét, az adag nagyságát, mert nem mindegy, hogy mit adnak a gyógyszer- tárnak vagy a kórháznak. ★ A Magyar Rádió január 27-i esti magazinjában számon kérték a Gyógyáruértékesítő Vállalattól, miért van hiánycikk - a gyógyszertárakban. A telepen meggyőződhettem arról, hogy a hiányokért nem a gyógyszerhegyek között tevékenykedő dolgozók a felelősek. Ö. E. Olesnyica—Veresegyház Húsz nap — vendégként Hétfőn és kedden az 1937-es számú Táncsics Mihály úttörőcsapat vendégeiként háromtagú lengyel ifjúsági küldöttség tett látogatást Ve- resegyházon. Az. olesnyicai harcerzvezetők az úttörőcsapat képviselőivel pajtások cseretáborozásáról tárgyaltak. A kedden aláírt egyezmény értelmében idén nyáron negyvenöt tizenegy-tizenöt év közötti lengyel pajtás látogat öt felnőtt kíséretében Veresegyházra, illetőleg a balatonlellei úttörőtáborba, 20 napot töltve így hazánkban. Jövőre természetesen a veresegyházi gyerekeken lész a sor, hogy viszonozzák a látogatást. Vizsga OaSgamácsán A közelmúltban tartották meg Galgamácsán a járási pártbizottság marxizmus —leninizmus középfokú esti iskolája kihelyezett osztályának vizsgáit. A vizsgán., a pártbizottságot Nyíri Tibor képviselte, a vizsgabizottság két tagja, Kukely István, a helyi általános iskola igazgatója és Tóth András a községi tanács vb-titkára volt. A huszonhét hallgató közül huszonegyen vizsgáztak, mégpedig kivájló eredménnyel. UJ LAP INDULT Pajtáshiradó A túrái 1925-ös számú Ju- rij Gagarin úttörőcsapat kiadásában, áz úttörőtanács szerkesztésében új lap látott napvilágot. A pajtások havonta megjelenő újságja az iskola és az úttörőcsapat életéről készült híradó, amelyben a rejtvények mellett bőven akád jőtánács is. A sten- cilezett pár lapos újság hasábjain játékokat is népszerűsít. Neve: Úttörő Űrszonda. Épületek a Szabadság téren Alapok és áilváoyerdők Az ígért időpontra: december közepére sikerült időzíteniük a Szabadság téri lakótelep 1-es és 2-es jelű épületének műszaki átadását a gödöllői Építőipari Szövetkezet dolgozóinak. Áll hát a két, egyenként tizennégy lakásból álló, lakóépület, s a munkások ■már csak arra várnak, hogy enyhüljön az idő és hozzáfoghassanak a javításhoz, a hiánypótlásihoz. Kertész László építésvezető elmondta: a munkával március 31-ig kell végezniük. Serény munka folyik eközben a 3-as és 4-es jelű épületekben. Az előbbin már csak a lépcsőház vakolását kell befejezni, no mag az aljzatbetonozást, a négyes számú épületben pedig már csak a belső vakolás van hátra. Nemrég befejezték a szövetkezet munkabrigádjai az 5- ös épület szerkezeti szereléséi;. így hamarosan megkezdődhet a válaszfalazás és a nyílászáró szerkezetek behelyezése. Ezzel egy időben ne- hézállványerdőbe burkolózik az 5-ös és a 6-os épület, hogy munkába állhasson az 500 kilogramm teherbírású felvonó- szerkezet. A téllel dacolva még december közepén nekiláttak a Kossuth Lajos utca 17-es és 19-es épületek alapjainak kiásásához. Azóta itt is jó ütemben haladt a munka. A két éoület alapjai időközben félig már el fs készültek. B. P. SPORT -t- SPORT -+• SPORT + SPORT HARMADIK EVE Iskolások fedett pályán Városunkban immár harmadik éve rendeznek fedettpályás atlétikai versenyeket, az általános iskolák tanulói számára. Idén a következő ver- ssnyszámokban hirdetett versenyt: futás, kötélmászás időre. ugrókötéllel szökdelés egy percen át, helyből távolugrás, magasugrás és súlylökés két kilogrammos medicinlabdával. A versenynek, a Munkácsy úti általános iskola adott otthont. A verseny első helyezettjei korosztályonkénti csoportosításban : 1961-esek: Pay a Zsuzsa, Imre úti iskola, 1962-esek:. Antal Anna, Petőfi iskola, 1963-asok: Szebeni Ágnes, Petőfi, 1964- esek, Klotz Márta, Petőfi, 1965-ösök: Urbás Andrea, Imre úti általános iskola. A fiúk 1981-es korcsoportjában: Silye Imre, Légszesz utcai általános iskola, 1962- esek, Pataki József, Imre úti iskola. 1963_asok. Juhász János, Imre úti iskola, 1964-esek, Király Gábor, Légszesz utcai iskola, 1965-ösök, Pálya Antal, Imre úti iskola. A leányok versenyében, a Petőfi iskola, a fiúkéban az Imre úti iskola, összetettben pedig a Petői? általános iskola csapata győzött. t l Ügyes technikával forgolódnak a hatalmas pótkocsis teherautók, a terjedelmes kamionok a Gyógyáruértékesítő Vállalat gödöllői telepe előtt. Kerülgetik egymást a frissen hullott hóban, hogy mielőbb lerakhassák szállítmányukat, más kocsik pedig elindulhassanak az ország különböző részeibe a gyógyító tablettákkal, injekciókkal. A vállalat különböző kapcsolatairól a gödöllői telep vezetőjének irodájában Erdélyi Lajos tájékoztat. Magyarország gyógyáruértékesítési térképén színes kis karikák igazítanak el. A sárgák mutatják, hogy hol vannak gyógyszergyárak, a kékek és a zöldek pedig a megyei gyógyszertári központok és a kórházak helyét jelzik. Hiánycikk itt is van Erdélyi Lajos telepvezető tájékoztatása szerint a Gyógyáruértékesítő Vállalat gödöllői telepe látja el dobozolt gyógyszerrel az ország húsz megyei gyógyszertári központját (köztük egy a fővárosi) és hazánk valamennyi kórházát. Hozzá* .vetőlegesen száznegyven vidéki kórházzal, s ötvenhat budapesti kórházzal, s egyéb gyógyintézettel állnak kapcsolatban. De ez csak . a viszony egyik fele. Ugyanis ahhoz, hogy szállítani tudjanak, árut kell kapniuk a gyógyszer- gyárakból, tehát állandó partnerük valamennyi gyártó vállalat: a Kőbányai Ggyógyszer- árugyár, a Chinoin Gyógyszer- vegyészeti Gyár, az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár, a Debreceni Biogál Gyógyszer- gyár, a Tiszavasvári Alkaloida Gyár, s természetesein ide ér- /
