Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
%%bkm 1976. FEBRUAR 28., SZOMBAT A Szép magyar könyv verseny 1975. évi eredményhirdetése Tíz kategóriában 2:í(i kötetet . neveztek A Szép magyar könyv versenye sajátos eszközeivel egyre eredményesebben serkenti a kiadói és gyártási munkát — ezt tükrözi a Liszt Ferenc téri könyvklub rögtönzött kiállítása, ahol az 1975-ben megjelent díjazott és elismerésben részesült könyveket tették szemlére. Az 1975-ben megjelent Szép magyar könyvek versenyére a könyvkiadók 236 kötetet neveztek be tíz kategóriában. A szépirodalmi kategóriában egyebek között az Európa Janus-sorozatát, a Helikon Szép históriák című kiadványát, valamint a Szépirodalmi Könyvkiadó Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése című kiadványát díjazták. A politikai kiadványok között 5000 forintos díjban részesült a Vietnam egy évszázad háborúban című Európa- vállaikoziás. Az egyre szépülő gyermekkönyvek sorában nyolc díjat, illetve oklevelet kapott a Móra könyvkiadó illusztrált verses és mesés könyveiért A Corvina vitte el a művészeti kiadványok pálmáját Rodcsenko című kötetével, s magasra értékelték a Magyar Helikon és a Corvina közös kiadásában napvilágot látott Török miniatúrák című művet, valamint a Graphics Hun- garica második kötetét, a Leningrad és környéke, valamint az Észtország című Corvina-kiadvány minősült a legjobb fotóalbumnak. /_ Műszaki, a Mezőgazdasági és a Medicina könyvkiadó szerezték meg a szakmai könyvek kategóriájában kiosztható valamennyi díjat, A kultúra barátsághídjai Tavaly novemberben adtuk hírül lapunk olvasóinak, hogy Csuka Zoltán, József Attila- díjas költő, műfordító Érd nagyközségre hagyományozza két házát, még életében megalapítva bennük a Jószomszédság kölcsönkönyvtárát. Száznál több délszláv, orosz, bolgár és szlovák nyelvből fordított mű, valamint az eredeti nyelven írt kötetek adják majd a magját a Jószomszédság kölcsön- könyvtárának, amelynek a megnyitására még az idei esztendőben sor kerül. Még negyvennégy Az anyanyelvi kultúra ápolását az élő beszéden kívül az olvasás segíti leginkább. Ennek szellemében született öt esztendővel ezelőtt az a minisztériumi határozat, amely a Pest megyei könyvtárat nemzetiségi báziskönyvtárrá tette, s e munka megalapozásához kétezer- hatszáz délszláv, szlovák, illetve német anyanyelvű kötetet bocsátott a megyei könyvtár rendelkezésére. E határozat nyomán indult erőteljes fejlődésnek a megye könyvtáraiban a nemzetiségi anyanyelvi könyvállomány fejlesztése. Jelenleg húsz szlovák községben mintegy háromezer, tizennyolc német községben ezerhétszáz és a hat délszláv községben kilencszáz kötet segíti az anyanyelvi kultúra ápolását. A megyei tanács évi százharmincezer forintot biztosít a nemzetiségi könyvállomány további gyarapítására. Olvasótáborok A negyvennégy község többségében. már bevezették az anyanyelvi oktatást az általános iskolákban. Jelenleg Pest megyében ötezer diák tanulja a német, a szlovák, illetve a Az átélés segítségével Fóti gyermekek mestere Sebestyén József András festőművész tavaly szeptemberben került a Fóti Gyermek- városba a komá- di gyermekotthonból. Szakkört vezetett ott is, nevelő tevékenysége mellett szakköröket vezet itt is. Közben fest. Fest úgy, hogy tanítványai nemzetközi sikereket értek el régebben, remélhetőleg fóti diákjai is hamarosan. Négy gyerek édesapja, de családtagjának vallja a rajzolni, festeni szerető fóti gyerekeket mind. Alig öt hónapja van új állomáshelyén, de számtalan gyerekrajz fűződik már az ő korrigálásaihoz, hozzáértő tapintatához. Figyelemre méltóan érzékeny színkezeléssel készült munkákat láthatunk a fóti közös műteremben Szkjenár Andrástól, Csukás Ilonától, Lakatos Lászlótól, Zsolnay Júliától — régi és új tanítványaitól. Lobogás jellemzi, lelkesedés fűti. 1966-ban úttörő- rajztábort vezetett. Debrecenben. ahol született. Különös képessége és ambíciója, hogy fiúk, lányok tehetségét hívja elő. Rajzaiban, festményein igen hatásosan .-mutatja be az isztambuli mecseteket, a Boszporusz fényeit, kis-ázsiai szerb-horvát nyelvet. Ezenkívül az óvodák egy részében ezer kisgyermek ismerkedik az anyanyelv alapismereteivel. Ez a hatezer, anyanyelvét tanuló gyerek bekapcsolható a könyvtárak ólvasóinak táborába. S hogy közülük minél többen kapjanak kedvet arra, hogy anyanyelvükön is . elolvashassák az őket érdeklő könyveket, nyaranta nyelvművelő olvasótáborokat szerveznek számukra. Az első nemzetiségi olvasótábort a pilisszentkereszti szlovák fiatalok részére rendezték, nagy sikerrel. Az ő tapasztalataik nyomán szerveztek tavaly hasonló tábort Galgagyörkön a szlovák, Dunabogdányban pedig a német nemzetiségi általános iskolás diákoknak. A táborok résztvevői részére a helyi könyvtárak biztosították az anyanyelven írott könyveket, a meselemezeket és népzenei felvételeket. Az a cél vezette a táborok szervezőit, hogy aki már gyermekkorában megtanulja, hogy a könyv jóbarát, az később egy életre szóló barátságot köthet a könyvekkel. S ez a barátság jó lehetőséget biztosíthat arra is, hogy a magyaron kívül az anyanyelv is élő maradhasson a felnövekvő nemzedékben. Kevés a fiatal Hogy mennyire helyes törekvés a nyelvművelő nemzetiségi olvasótáborok szervezése. az bizonyítja leginkább, hogy a nemzetiségi könyvtárak olvasóinak többsége ma még az idősebb korosztályból tobor- zódik. A dunabogdányi könyvtár német köteteinek legszor- galmagasabb olvasója például a kilencvenhárom esztendős Bonifer András. Pilisvörösvá- rott is elsősorban a nyugdíjasok kérnek német nyelvű könyveket. Hasonló a helyzet Pomázon, Tökölön, Budakalá- ázon, Csöbánkán és másutt is. A fiatal olvasók megnyerésének sokféle módja van. Pilis- vörösvárott irodalmi előadást rendeztek számukra német nyelven Petőfi életéről, munkásságáról. Dunabogdányban író-olvasó találkozót szerveztek Wittmann György, német nemzetiségű íróval. Másutt o hang. tárat gazdagítják anyanyelven mondott mesékkel, versekkel, népzenei felvételekkel. Megint másutt olyan népszerű köny vekkel gazdagítják az anyanyelvi könyvtárat, amelyeket magyar nyelven már olvastak és megszerettek a fiatalok. És jó módszerei a legifjabbak olvasóvá nevelésének a különböző anyanyelvi vetélkedők is, amelyek legfőbb szervezője mindenütt a könyvtár lehet. Az évenként megrendezett, s már hagyományosnak számító nemzetiségi szavalóversenyek szervezése, rendezése is a könyvtár feladata. Ott, ahol a könyvtáros jól beszéli az illető nemzetiség anyanyelvét — jelenleg a könyvtárosoknak mintegy a fele — segítséget nyújthatnak a felkészüléshez, a versek kiválasztásához is. És sorolhatnánk még hosz- 6zan, mi mindent tehetnek nemzetiségi könyvtárosaink az anyanyelv ápolása, élőként megtartása, érdekében. Bár hazánkban nem nagy a nemzetiségek aránya, de egy szocialista országban a nemzetiségek egyenjogúságát, kultúrájuknak, anyanyelvűknek, hagyományaiknak ápolását, megbecsülését nem a lélekszám határoz, za meg. Mindez közügy, amelynek elveit és tennivalóit pártunk nemzetiségi politikája határozza meg. Prukner Pál Sebestyén József grafikája: Török asszonyok asszonyokat, teve- festett erről a tájhajcsárt. török kanosokat, bazári árusokat. Érződik minden rajzvonásán a törökországi út élményt, az átélés mélysége. Érdekes az is, hogy tevéiben Csont- váry, Perlberg és Amrita Sher-Gil ábrázolásainak nyomán egyéni hatást ér, mintegy környezeti elemnek fogja fel e lassú, méltóság- teljes állatokat. Ura a kis és nagy méretnek. A hangulati elemeket biztos rajzzal rögzíti. Isztambuli képeivel kaocso- latban jegyzem meg azt, hogy Tahsin bey török festő, aki a húszas években Ráckevén ólt, már ról vonzó soroza tot úgy, hogy a Duna-partpn ráckevei motívumokkal ' is gazdálkodott Boszporuszt idéző képein. Tőle teljesen függetlenül Sebestyén József András tiszai naplementét is felhasznál sztam- buli részleteiben Tahsin művei magángyűjteményekből könnyen előkeríthetők, Sebestyén József András festményei meg a Fóti Gyermekvárosban találhatók. Nem lenne érdektelen együtt látni őket közös kiállításon valahol Pest megyében raizok vei gvermek- kí séretéL. M. Szentendrei festők a Nemzeti Galériában, Lengyelországban és Jugoszláviában Gazdag kiállítási programot ígérnek a múzeumok Sajtótájékoztató az idei tervekről Reprezentatív kiállításokat, nagyszámú érdekes esemény ígér a múzeumok idei programja — közölte Gönyei Antal, á kulturális minisztérium múzeumi főosztályának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján', a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. Az időszaki tárlatok sorozatát a Hadtörténeti Múzeum március közepén a jubileumi Rákóczi vándorkiállítással nyitja meg. Áprilisban Sárospatakon a Rákóczi vár története, és Rákóczi a képző- művészetben címmel rendeznek kiállítást. Ezenfelül Szerencsen, Keszthelyen, Pápán, Veszprémben, Egerben és máshol is megemlékeznek II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójáról. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum a spanyol polgárháború 40. évfordulója alkalmából rendez kiállítist. A KISZ- kongresszus idején bemutatja a magyar úttörőmozgalom 30 évét. Gagarin emlékkiállítása is nagy érdeklődésre tarthat számot. A Nemzeti Galéria helyet ad a XVII—XIX. századi francia portréfestészet remekműveinek. A Galériában szentendrei mesterek is bemutatkoznak, sőt kiállításukat Lengyelországba és Jugoszláviába is elviszik. A magyar képzőművészet más remekeit Japánban, Franciaországban Érdi Ki mit tud Sikeres Ki mit tud? vetélkedőt rendeztek Érden, a járási művelődési központban. A program célja az volt, hogy különböző műfajokban szereplési lehetőséget biztosítsanak azoknak, akik — kortól függetlenül — tehetséget éreztek magukban szavaláshoz, az énekléshez. Az esten a szavalók között alakúit ki a legizgalmasabb és legszínvonalasabb verseny, de a zene és az ének kategória résztvevői között sem volt könnyű eldönteni a helyezéseket. Az énekesek között Kertész Irén, zenében Grätzer Mihály, a dzsessz kategóriában Skerlecz József, a szavalók között pedig Pécsi Józsefné bizonyult legjobbnak. Az érdi Ruhaipari Szövetkezet és a TEXELEKTRO helyi üzemegységének szocialista brigádjai összesen 3 ezer forint értékű tárgyjutalmat ajánlottak fel a legtehetségesebbnek. A verseny szünetében a művelődési központ irodalmi színpada — dr. Kol- tay Györgyné vezetésével — sikeres műsort mutatott be. U. L. és számos országban is bemutatják. Jelentős új, állandó kiállítás lesz egyebek között a Magyarország története az őskortól a honfoglalásig a Nemzeti Múzeumban. A sajtótájékoztatón közölték, hogy a következő öt évben folytatják a múzeumok rekonstrukcióját. A főváros legjelentősebb múzeumain kívül felújítják a sárospataki Rákóczi várat, Visegrádon új múzeum épül. A főosztályvezető — miután elismeréssel szólt a szentendrei Czóbel múzeumról — ismertette azt az elképzelést, mely szerint a Duna-parti városban állandó kiállítás nyílik Barcsay Jenő festőművész műveiből, majd Kerényi Jenő és Kmetty János alkotásaiból. Pest megyei tervek szerint Szentendre főterén álló, kereskedők háza néven ismert műemlék- épületben alakítják ki a szentendrei Szalont. Ugyancsak Szentendrén avatják július 4- én a népművészetek házát, mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk. A következő években bővítik a váci Vak Bottyán és a nagykőrösi Arany János múzeumot, Nagykőrösön megnyitják a kékfestőházat, új állandó kiállítással várja majd a jövőben látogatóit Ráckeve és Százhalombatta is. Tovább folytatódik a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum építése. Számos múzeumban előadó- és bemutatótermeket alakítana!? ki, hogy minél több érdeklődőt fogadhassanak a művészettörténeti előadásokon és más rendezvényeken. Ez utóbbiak közül kiemelkednek azok a hangversenyek, melyeknek nyáron immár rendszeresen otthont ad Vác és Szentendre és Zebegény is. Az idén a- múzeumok tovább szélesítik kapcsolatukat az iskolákkal, üzemekkel. Továbbra is ösztönzik a helytörténeti gyűjtemények gyarapítását. E téren is dicséretes eredményekkel büszkélkedhet Pest megye, elég, ha csak a pomá- ziak lelkes munkájára utalunk. D. G. G. SZÍNHÁZI estek Spanyol Izabella Illés Endre drámája a Madách Színházban Arany és bársony borítia be íuk mögé felra3zolia az 148°— J J oornjd De Qn.B« c<!7tonrl«t hollotlnrv,,! színpadot (díszlettervező: a Szinte Gábor, jelmeztervező: Mialkovszky Erzsébet) e ebben a dekoratív keretben és környezetben, artisztikus fény- effektusok közepette (világítástechnikus: Götz Béla) pereg Illés Endre új drámája, a Spanyol Izabella. Pereg? A szó nem pontos. Inkább elvonul előttünk, mint egy pompásan kimunkált részletekben gazdag történelmi képeskönyv, melynek lapjairól kilépnek a megelevenedő figurák, de megőrzik a kép kecses kompozícióját, finom arányait, majd, elmondva szövegüket. visszalépnek,a keretbe. A látvány, a mozgás, a színek és fények összhatása megragadó, minden precíz és minden a helyén van (rendező: Lengyel György), kitűnőek a felhangzó zenék (öszeállítot- ta: Palásti Pál) és stílusosak a dalbetétek (zeneszerző: Ben- kő Dániel). Külsőségekben tehát igazán minden együtt van ahhoz, hogy a színpadot ne csak a pompa öntse el. hanem a dráma is. A Spanyol Izabella azonban — noha'nem szűkölködik drámaian kiélezett történelmi és egyéni szituációkban, nincs híján a konfliktusoknak — nem sűrűsödik igazán drámává. Az írói szándék ugyan világos: a spanyol világbirodalom kialakítóját, Izabella királynőt, s férjét: Ferdinánd királyt kívánja a dráma középpontjába állítani, s alakmozgalmas idejét, hogy e háttér előtt a kor nagy dilemmáival vívódó uralkodók — azaz elsősorban Izabella — portréja még markánsabb legyen. Kolumbus kora _ így is nevezhetnénk ezt a korszakot, hiszen a genovai hajós felfedezései mindenképpen a legfontosabb eseményei voltaic a XV. század utolsó évtizedének, s egyben a spanyol világbirodalom megteremtésének kezdetét is jelentették. Azét a birodalomét, melynek magvát Izabella formálja szilárdra, a spanyol királyságok egyesítésével, s a férje, Ferdinánd biztosítja be végleg, Granada elfoglalásával, a hétszáz éves mór uralom megszüntetésével. (Egyébként éppen 1492-ben, abban az esztendőben, amelyben Kolumbus első útját megtette.) De ez a lázasan pezsgő kor egyben az emberiség történetének egyik legsötétebb időszaka is. 1480-ban felállítják az inkvizíciót, megalakul a dominikánus rend, s három évvel később Torque- mada átveszi az inkvizíció irányítását. Létrejön a legiszonyúbb lelki terror gépezete — s mindezt maga Izabella indítja el, amikor az inkvizíció létrehozását sürgető pápai bullát aláírja. A dráma pólusai így meglehetősen világosak: egy eszes, uralkodásra termett, erőskezű, országát a nagyság útjára vezető királynő intézkedései. egy részével a korabeli Európa legszervezettebb, leggazdagabb államainak egyikét teremti meg, intézkedései más részével pedig elszabadítja a poklot, tizezrek máglyahalála előtt nyitja meg az utat, egy népet taszít a félelem, rettegés, a legtitkosabb gondolatokba is behatoló besúgás sötét örvényeibe. Ez t az Izabellát megmutatni: valóban drámai leőbemme nem kél megrázó, felkavaró, önmagával igazán szembeállító, vagy elodázhar tatlan döntésekre kényszerítő vihara. Alighanem ezért' nem lesz igazán sodró drámai hős, ezért marad meg a történelmi képeskönyv leggondosabban megfestett, de mégsem eleven alakjának. AZ előadás külsőségeiben igen szép. Pontosan és híven színpadra teszi, látvánnyá és mozgássá formálja a dráma szövegét. A mai nézőhöz is szóló, ritkán fellelhető jelzések sem kapnak különösebb hangsúlyt, így a néző benyomása még inkább az: epikus állóképeket lát a múltból, a múlt egy igen érdekes szakaszából. A dráma szerkezete, a hetőség. Illés Endre azonban sok jelenetből álló, szinte a — miközben rengeteg és roppant érdekes információt nyújt a korról — nem sűríti Izabella drámáját olyan mértékben, hogy amit a színen látunk és hallunk, néhány felizzó dialóguson túl valóban a drámai összecsapás szikrázását adná. Izabella a dráma második részében többször elmondja, hogy szándékai jók voltak, s a színpadról elhangzó utolsó szavai is ezt hangsúlyozzák. De a mű egészéből nem tetszik ki eléggé ez a jó szándék. Nagyon is készségesen adja meg magát Torquemadd látványos eszközöket használó, megszállott erőszakosságának, nagyon is könnyen siklik át uralkodása fel-feltűnő árnyoldalain, s túlságosan következmények nélküli az ő számára — nem elsősorban a királynő, hanem az ember számára — mindaz, ami körülötte történik. Tévedéseinek, szándékai rosszra fordulásának filmmontázshoz közelítő felépítés sem tudja mozgalmasabbá tenni a művet, noha a képek váltása technikailag kifogástalan és gyors. A címszerepet Almási Éva játssza, sok kitűnő részlettel, de a hősnő hiányzó mélyebb drámáját ő sem pótolhatja. Huszti Péter elegáns, vonzó Ferdinánd, némi szellemességgel megáldva — de semmi több. Baumann Péter mint Torquemada, újabb inkvizítor- ral gyarapítja hasonló szerepei sorát. Maszkja kitűnő, s két jelenete az előadás leglendületesebb része. A csaknem ötvenszereplős darabból megemlítjük még Dózsa László markáns Colon (Kolumbus) álakítását, ,Sunyovszky Szilvia szép Beatrixét és Bálint Andrást, aki az Inkvizíció titkárát játssza, elegáns rosszindulattal. Takács István i i 1
