Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

KISZ-élet a gimnáziumban Tanulás, művelődés, szórakozás Egy századnyi ifjúgárdista r A középiskolákban egyre na­gyobb feladat hárul a KISZ- szervezetekre. Tevékenységük szerves része az intézmények oktató-nevelő munkájának. Vi­lágnézeti és politikai nevelés­ben, a tanulók közéleti ember­ré formálásában partnere az ifjúsági szervezet a tantestü­letnek. Vajon hogyan teljesíti fontos feladatát a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium KISZ-szervezete ? Akik kérdéseinkre válaszol­nak: Kürti György pártössze­kötő tanár és Hegedűs Mária iskolai KISZ-ttikár. Bevált az új (orma — Mi jellemzi a szervezeti életet? — Már néhány éve áttér­tünk az új formára: az osz­tályközösségekre épülő alap- szerveaetekből vegyes életko­rú ak alakultak ki. A változás­nak ugyan hátrányai is van­nak, nagyon nehéz például a délutáni időegyeztetés, de lé-, nyegesen több az előnye, egy­szóval bevált az új forma. A KISZ KB 1974 áprilisi határo­zata szellemében dolgozunk, ezekben a hónapokban a KISZ IX. kongresszusára készülve. E mozgalmi évben nyolc alap- szervezetünk működik, Fran­kel Leó, Che Guevara, Mező Imre, Salvador Allende, Fidel Castro, Braun Soma, Pablo Neruda és Victor Jara névvel. A ICISZ-közösségek nevei is bizonyítják fő szándékunkat, a hazafias és internacionalista nevelést. — A taglétszám? — Jelenleg 280, s gyarapo­dik majd még azzal a 133 el­sőssel, aki a Kilián-körökben készül a KISZ-életre. Szerve­zettségi arányunk 95 százalé­kos, ami rendkívül jó. Politizáló fiatalok — Hogyan fejlesztik a KISZ-esek politikai tudását? — Az alapszervezetekben if­júsági vitakörök működnek, a vezetők részére aktivista vi­takört szerveztünk. Mindig ta­pasztalt előadókat hívunk meg, gyakran bevonjuk a vi­takörbe a kommunista szülő­ket is. Alapszervezeti titká­raink részt vesznek még a városi KISZ-bizottság által szervezett titkárképző tanfo­lyamokon, iskolánk klubjában. — A politikai- és világnézeti nevelést szolgálják a külön­böző rendezvények, megemlé­kezések, amelyeket nemzeti és nemzetközi forradalmi évfor­dulókon tartunk. Gyakran ren­dezünk szolidaritási gyűlése­ket. A friss tájékoztatást se­gítik elő a színvonalas fali­újságok, az iskolarádió. Poli­tikai és ifjúsági folyóiratok­ból például 360 jár iskolánk tanulóinak. Sokoldalú emberré — Az iskolai nevelőmunka 'és a KISZ célja közös: segíte­ni a tehetségek kibontakozá­sát. az egyéniségek sokoldalú fejlesztését. A tanulás politi­kai tevékenység. Hogyan tá­mogatja a tanulást a KISZ? — Minden alapszervezet ki­mondta: alapvető kötelesség, tehát fő KISZ-feladat a ké­pességek szerinti tanulás. A jobb eredmények elérése érde­kében sok segítséget adunk a korrepetálások, a szakkörök, a tanulószoba, a tanulmányi versenyek es tanuloparok ki- alakítasaban, megszervezésé­ben. A jo munkát jelzi, aj szaktanárok átlagon felüli ál­dozatvállalását dicséri, hogy minden évben csaknem száz tanuló indul az országos ta­nulmányi versenyeken, s a legjobbak, az első tíz köze mindig kerül ceglédi gimna­zista. — Az áprilisi határozat kö­telezővé teszi az egyéni fel­adatvállalást. Mire vállalkoz­nak a KISZ-esek? — Nagy eredmény: vala­mennyiüknek van konkrét feladata az alapszervezetben, ki-ki kedve szerint választ kö­zösségi és önképzési feladatot. A kectő, együtt, jól segíti az akcióprogram teljesítését és a KíSZ-tagok sokoldalú fej­lődését. — Milyen körök működnek? — Igyeaeztünk a diákok ér­deklődése szerint kialakítani a foglalkozásokat. Ebben a moz­galmi évben hat érdeklődési kört indítottunk: ifivezetök köre, ODK (országjáró diákok köre), énekkar, irodalmi szín­pad, opera- és zenebarátok köre és motorosok köre. A körök, melyek önkéntes, jelle­gűek, 350 tanulót vonzottak. Ketszáztíz opera- és hangver­senybérletet adtunk el például, versmondóink és irodalmi színpadosaink országos verse­nyeken és bemutatókon sze­repelnek kiválóan. A körök működéséhez sok pénzre van szükség, az országjárók pél­dául gyakran utaznak, KISZ- szervezetünk ezért több alka­lommal szervezett kommunis­ta vasárnapot, s a keresett pénzt felajánlottuk e körök­nek, elsősorban az ODK-nak. — Hogyan állja meg a he­lyét az Ifjú Gftrda? — Városunkban jelenleg három század kezdte meg a kiképzést. Büszkék vagyunk' rá, hogy az egyik századot a mi KISZ-szervezetünk állítot­ta ki. A városi irányítás ne­hézségei ellenére, helyi veze­tőink jól dolgoznak, önállóak a kiképzésben. — Milyen a KISZ kulturá­lis és sporttevékenysége? — Az iskola párt- és álla­mi vezetőségének segítségével, modem pinceklubot építettek nekünk, melynek fenntartását is az iskola vállalta. Az isko­lai közművelődés, > szórakozás ideális helye ez a klub. Prog­ramjait még tudatosabban a sokoldalú ismeretszerzés és nevelés szolgálatába kellene állítani, hogy diákjainknak igazi művelődési otthona le­gyen. — Az iskolai tömegsportnak keretet ad a meghirdetett Ed­zett ifjúságért mozgalom. Szép eredményekről számolhatunk be: arany fokozatot ért el 60 tanuló, ezüstöt 117, a bronz fokozatot 217 teljesítette. Az előírt versenyszámok legna­gyobb részét mi magunk szer­veztük meg, de mindig ott vol­tunk a városi versenyeken is. Iskolánkban legjobban az at­létika, a kosárlabda és a torna hívei szerepelnek a megyei és országos versenyeken. Gyümölcsöző kapcsolat — KISZ-szervezetünk ered­ményesebb munkája a külön­böző együttműködések megte­remtése. Főként a KISZ—út­Négyszázból a legjobbak Gyermekrajz-hiállítás Jutalmakat vettek át A párt ceglédi székháza adott otthont a Ceglédi Járási Út­törőelnökség és a járási hiva­tal művelődési osztálya által, az úttörőmozgalom 30. évfor­dulójára kiírt gyermekraj z- pályázat anyagából összeállí­tott kiállításnak. Az ünnepé­lyes megnyitón, a kiállító paj­tásokkal együtt, megjelentek az általános iskolák rajztanárai, az úttörőcsapatok vezetői és valamennyi iskola képzőmű­vészeti szakkörének tagjai. Skultéty Sándor járási út­törőelnök köszöntő szavai után Jalcab Béla, a járási hivatal művelődési osztályának veze­tője nyitotta meg a tárlatot. Több mint négyszáz mű ér­kezett a kiállításra, a négy­százból a legjobbakat láthat­ták az érdeklődők. A kiállított munkák techni­kája igen változatos. Szerepel­nek vízfestmények, pasztellké­pek, monotípiák, temperafest­mények, linóleummetszetek, ragasztott * képek, sőt, mozai­kok is. A megnyitó elhangzása után Boros János járási KISZ- titkár a gyermekrajzpályáza- ton legeredményesebben sze­replő úttörőcsapatoknak, műn kájuk elismeréséül, tárgyjutal makat adott át. H. I. törő kapcsolat kiszélesítésére törekszünk. Minden alapszer­vezet testvérkapcsolatban áll úttörőrajokkal. Lelkesen ké­szülnek KISZ tagjaink a szü­letésnapi ajándékok elkészíté­sére, amelyeket az úttörőszö­vetség jubileumán adunk át. Iskolánk 73 ífivezetőt tart szá­mon, a városi ifivezetői lét­szám kétharmadát. — Szép hagyomány, hogy időnként műsorral és ajándé­kokkal, felkeressük a kórház gyermekosztályát, a pilisi leánynevelő otthont és az abo- nyi nevelőotthont. Sok a kö­zös rendezvényünk dolgozó fiatalokkal, a honvédség KISZ- eseivel, testvéralapszerveze- teink működnek Makón, Kecs­keméten és Szolnokon is. Hogyan tovább? — Rendkívül termékeny az eddigi munka. Mégis egyre nagyobbak a követelmények az ifjúság nevelésében, min­dig újítani kell. Melyek a leg­fontosabb feladatok? — Lelkiismeretesen felké­szülünk a KISZ IX. kongresz- szusára. Még hatékonyabban és szervezettebben kell támo­gatnunk a tanulmányi mun­kát. Tovább erősítjük az is­kolai KISZ-élet belső demok­ráciáját, amellyel viszont együtt kell járnia a szervezeti fegyelem megszilárdulásának. Még színvonalasabbá kívánjuk tenni az Ifjú Gárda tevékeny­ségét, változatosabbá az egyé­ni feladatvállalások rendsze­rét. Növelnünk kell az alap­szervezetek önállóságát, az osztály-diák bizottságok tanu­lást segítő tevékenységét. ★ Igaz megállapítás: „Az ifjú­ság nevelésében soha nem le­het eleget tenni." Hozzátehet­jük: manapság még több az oktatói-nevelői feladat. A ceg­lédi Kossuth Gimnáziumban a nevelőtestület, a KlSZ-szer- vezettel közösen, egyre szín­vonalasabban dolgozik a jövő nemzedékéért. Költői Ádám Egyszemélyes dráma Bemutató: pénteken Pénteken, február 27-én, es­te hét órai kezdettel, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ emeleti előadótermében mutat­ja be Vass Éva színművésznő Gintzburger A mozdony című, egyszemélyes drámáját. Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hin A CEGLÉDI JAPAS ES CEGLÉD VAPOS RÉSZÉR xx. évfolyam, 47. szAm 1976. FEBRUAR 25., SZERDA Fellendülőben Nyereséges Zárszámadás a nyársapáti Haladás Tsz-ben A nyársapáti művelődési | otthonban tartotta a helyi Ha- j ladás Termelőszövetkezet zár- j számadó közgyűlését. A tsz | és a község vezetőin kívül részt vett a gyűlésen Békési Sándor, a megyei tanács osztályveze­tője, Vimola Károly, a Terme­lőszövetkezetek Dél-Pest me­gyei Területi Szövetségének titkára, Erdélyi Gábor, a ceg­lédi járási hivatal osztályve­zetője és dr. Kiss Pál, a MÉM munkatársa. A közgyűlés megvitatta a gondosan összeállított zárszám­adást, amely feltárta a terme­lőszövetkezet vagyoni helyze­tét, a gazdálkodás eredmé­nyeit, a jövedelem alakulását, felhasználását. Mint Tóth Sán­dor elnök elmondta, a gazdaság az 1975. évet 5 millió 497 ezer forint nye­reséggel zárta: a múlt esz­tendő a második legjobb év volt a szövetkezet éle­tében. A nyársapáti gazdaság ked­vezőtlen adottságú, 2—6 arany­koronás földeken gazdálkodik. A kalászosok bő termést hoz­tak ugyan, de a betakarítás üteme nem volt megfelelő. Elégedettséget váltott ki a sző­lő- és gyümölcstermés, a be­gyűjtésben sokat segítettek a helyi és környékbeli iskolák, például a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola diákjai, több mil­lió1 forint értékű termést ment­ve meg. Az elnök ezután az állat- tenyésztési ágazat gondjairól, a takarmányozás szükséges feltételeinek hiányáról s az ál­latállomány elmaradt selejte­Jubileumi évet zárt a Bem SE Megalakult a sportlövő szakosztály A ceglédi sportegyesületek közül elsőként a megalakulá­sának 25. évfordulóját ünnep­lő Bem SE tartotta meg ciklus- záró közgyűlését. A sportkör elnöke, Szabó János ismertette sportolóik négyéves tevékeny­ségét. Az elnökség eredményesen irányított, rendszeres kapcsola­tot tartott fenn a szakosztár. lyokkal. A Bem SE sikerrel va­lósította meg a nyitott kapu el­gondolást: a város dolgozói, ha igényeiket bejelentik, sportol­hatnak pályáján. E lehetőség­gel az egyesület nagy segítsé­get nyújt a tömegsport fejlesz­téséhez. Kedvezőtlen képet mutat a társadalmi és a propa­gandamunka, mely csökkent, továbbá a pártoló tagság nagy­mérvű megfogyatkozása. A labdarúgók a nemzeti baj­nokság átszervezése után az NB III-ból visszakerültek a megyei együttesek közé, ahol 1974—75-ben a második helyen végeztek, majd sikeres félév Gallyazok következett, s az őszi idényben az első helyet szerezte meg a gárda, amit most meg is sze­retne tartani. Céljukul jelöl­ték ki: bajnokságot akarnak nyerni. A tekézők, néhány évi NB Il-es szereplés után, a kiesés sorsára jutottak. Szerencsére, e fordulat nem okozott hosszan tartó letörtséget. ' Kemény munkába fogtak a játékosok. Remélhetőleg jól szerepelnek az NB IlI-ban, aminek talán az NB II-be való visszajutás lehet a jutalma A kézilabdázók eredményei­ben, néhány sikeres esztendő után hanyatlás mutatkozott, részint a gyengébb játékosállo­mány következtében, részint a vezetés hibájából. Azóta a szakosztály irányítását átszer­vezték, s az átszervezés megfe­lelő változást hozott. Mostani feladatuk a Ceglédre került jó képességű játékosok csapattá formálása, s ha ez sikerül, új­ra a megyei bajnokság élmező­nyében végezhetnek. A Bem SE megalakította a sportlövőszakosztályt. Eredmé­nyes működésének elősegítésé­hez, a Magyar Honvédelmi Szövetséggel közösen, egy 25 és egy 50 méteres lőtér építését tervezik, továbbá, számítva ar­ra, hogy a város rendezése folytán, a Batthyány utcai te­kepálya előbb-utóbb megszű­nik, már ebben az évben, a gerjei sporttelepen hozzáfog­nak egy négyes tekepálya el­készítéséhez. A közgyűlés az egyesület el­nökévé ismét Szabó Jánost vá lasztotta. U. L. zéséről szólt. Mint mondta, a többi ágazat tevékenysége megfelelő volt. Gondot fordí­tottak a fejlesztésre: mintegy 4 és fél millió fo­rintért korszerűsítették gépparkjukat. Tovább erŐ6öflött a szocia­lista brigádmozgalom, s a szö­vetkezet KISZ-szervezete is aktívan tevékenykedik. További tennivalóként em­lítette az elnök a termelési technológiák javítását, a kor­szerűbb talajművelést, a mun­kafegyelem fokozottabb szigo­rítását. A beszámolót felszólalások követték. Labancz Árpád, a község tanácselnöke például elmondta: jó lehetőséget ígér a szövetkezetnek a gyepgaz­dálkodás. Rámutatott, hogy a fejlődés a tartalékok feltárá­sával, a gépek jobb kihaszná­lásával, anyagtakarékossággal, szilárdabb munkafegyelemmel, a társadalmi tulajdon lelkiis­meretes védelmével meggyor­sítható. Dr. Kiss Pál hozzá­szólásában arról beszélt, hogy a nyársapáti gazdaságban jó a kollektív szellem, s bár az adottságok nem mindenütt kedvezőek, a szövetkezet mégis fellen­dülőben. Adori Kálmán hangsúlyozta: a szövetkezet eredményes munkája nagyban függ a to­vábbi gépesítéstől. A többi felszólaló is kritiku­san, segítő szándékkal mopqfta el észrevételét a közös mun­káról. A közgyűlés végén kiosztot­ták a Kiváló tsz-dolgozó ki­tüntetéseket. Nagy András Tanácstagi beszámolók Törteién Falugyűlés: márciusban Törteién is megkezdődtek az elmúlt öt év alatt elért eredmé­nyekről, fejlődésről számot adó tanácstagi beszámolók, melye­ken szó kerül a jövő terveiről is. A községben az ivóvízellátás megjavítására, áruházra, útja­vításra, járdaépítésre lenné szükség, az iskolának tornate­remre, a gyerekeknek játszó­térre, Szóba kerül az idősek, magányosok napközije, a falu­múzeum létrehozása és a köz­ségi óvodagond is. A lakosság észrevételei, javaslatai és fel­ajánlott társadalmi munkája segíti a tanácsot a tervek meg­valósításában. Március elején tartják a fa­lugyűlést, melyen részletesen ismertetik az új ötéves terv feladatait. BUDÁN ES GODOLLON Ceglédi járási sikerek A falusi sparlakiád megyei döntői Telente — jókora fűrészekkel — megjelennek a ceglédi tereken, főútvonalakon a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói, hogy a villanyvezetékeket veszélyeztető, kelleténél magasabbra szökött faágakat lenyessék. A gallyazást az idei télen is megkezdték. Apátl-Tóth Sándor felvétele A téli falusi spartakiád me­gyei döntőjét két helyszínen bonyolították le: a sakkozók a budai járási hivatalban, az asz­taliteniszezők pedig C-ödöllőn mérték össze tudásukat. Mind­két számban 8—8 járás indí­totta el a járási döntőkön ki­választott legjobbjait. A ceglédi járást képviselők kitűnően szerepeltek: a meg­rendezett tíz versenyszámból négyben alz első helyet szerez­ték meg. Sakkban az albertir- sai Kovács Katalin feiegelőzte valamennyi vetélytársat, aszta­liteniszben kétszer az abo- nyiak, egyszer pedig a nagykő­rösiek bizonyultak nak. Eredmények Sakk női egyéni: 1. Kovács Katalin. Férfi egyéni: 5. Csol- lik Ferenc. A férfi csapatver­senyben az abonyiak, 16 pont­tal, a harmadik helyen végez­tek. Asztalitenisz férfi egyéni: 1. Korbély Csaba (Abony). Férfi páros: 1. Tauber József—Né­meth Sándor (N. kőrös), 3. Kő. kai László—Korbély Cs. (Abony). Női egyéni: 2. Donáth Lajosné (Abony). Női páros: 1. Diószegi Lászlóné—Donáthné (Abony). Vegyes páros: 2. Kó­a legjobb- j ^ai—Donáthné. (ungureán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom