Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Domonyban terven felül Nagyobb lesz a szakrendelő Az aszódi nagyközségi kö- 5s tanács az elmúlt öt esz- :ndőben bővítette, korszerű­tette a település művelődé- , oktatási, kereskedelmi és jészségügyi hálózatát is. A téves terv időszakában fel- jították a 2-es számú általá- 3s iskolát, napiközi otthont hitettek, ugyanekkor na- i'obb lett az aszódi óvoda is. lég ebben az időszakban íegtették az előkészületeket ?y új, tizenkét tantermes is- ola felépítéséhez. Iskola és művelődési központ Elkészítették az oktatási in- ■zmény kiviteli tervét, s análták az iskola helyén le- 5 lakásokat; letétbe helyez- k a kártalanítás összegét. Az zódi új tizenkét tantermes kola nem lesz önálló épület; ipcsolódik a nagyközség mű­ködési központjához. Ko- bbi elképzelések szerint új űvelődési központ épült vol- i Aszódon, de erre anyagi dezet híján az elmúlt öt ztendőben nem kerülhetett r. Anyagi erejükhöz mérten ódosították tehát a tervet. volt tanácsháza épületére szítettek beruházási progra- ot, ez átalakított formáiban >z művelődési központ, ez »pcsolódik majd az iskolá. >z. Kiss Károly tanácselnök rtokában vannak azok a fel­telek, amelyek az új iskola •lyén a ma még álló öreg öleteket ábrázolják, demeg- utatja azt a tervet is. rmin iható a művelődési központ gleges, átépítés utáni alap- jza. A társközségek szintén gya. podtak a lezárult tervidő- ikban. Domonyban terven iil épült meg az új hat tan- ■mes iskola, ugyanitt tavaly ijusban két napközis terem- ;1 iskola napközit adtak át. monyban és IkXadon kor. ;rűsítették, közmű vési te t­c az óvodákat, s felépült [adón egy klubkönyvtár. ss Károly elmondta, hogy r az ikladi közművelődési iézmény még csak néhány öendős, de máris kicsinek tonyul. Mindenképpen na- obbítani ke”ene. A tanács­lök szerint ha mód lesz rá, ■ven *elül bővítik. Régi gond Ikladon a kis. Az aszódi nagyközségi közös tanács érdeme, hogy az elmúlt öt esztendőben társközségei is gyarapodtak. Domonyban terven felül épült meg a hat tantermes iskola. Ugyancsak itt nyitot­tak tavaly májusban egy két tantermes iskola-napközit, mely a képen látható. Kresz Albert felvétele gyermekek óvodai elhelyezé­se. Ezt is szeretnék megolda­ni 1976—1980 között: tervezik egy hetvenöt személyes óvo­da felépítését. Áruház a Kondoros téren Nagy munka volt Aszódon a gimnázium politechnikai mű- helyének felépítése. Ez tavaly befejeződött, a kivitelezés végösszege 12 millió forint volt. A tanácselnök tájékozta­tott arról, hogy az épületből hiányoznak még gépek, a be­rendezkedés még ma is tart, remélhetőleg 1976—1977-re lesz véglegesen kész, még to­vábbi 6 millió forint kiadást jelent ez a munka. Aszód kereskedelmi hálóza­ta nem csupán a község la­kóinak igényét hivatott kielé­gíteni. sokszor jönnek ide vá­sárolni a Galga-völgyi telepü­lések lakói is. A kereskedelmi ellátást javította a Kondoros téri ABC-áruház megnyitása, egy járműalkatrész bolt léte­sítése. Átadtak egy új ke­nyér szakboltot, felújították a Szabadság téri Galga étter­met, 6 az ikladi Ipari Mű­szergyár szomszédságában is nyílt új üzlet. Domonyban az ÁFÉSZ kor­szerű hűtővultos élelmiszer- üzletet adott át, S rövidesen megKezdődik Domonyvölgy- ben is egy élelmiszerbolt épí­tése. A lakossági szolgáltatás ér­dekében sokat tesz az aszódi Vegyesipari Szövetkezet. Az elmúlt tervidőszakban nyitot­ták meg a szolgáltató házu­kat, s egyre nagyobb terüle­ten elégítik ki a lakosság igé­nyeit. A tanács kedvezményes telket adott egy új üzem- anyagtöltö-állomáshoz, itt már csak a parkosítás van hátra. Nem tanács1 beru'._zásról is beszámolt a tanácselnök: a IV. ötéves tér-/ időszaka alatt kórezerűsít ették, felúiították az Oktatási M'nisztériuim 2- es számú Aszódi Fiúnevelő In­tézetét és átadtak tíz szolgá­lati lakást. Kis hely, sok beteg Az egészségügyi ellátásban is előreléptek. Átépítették a Petőfi utcai bölcsödét, Ik- ladon egy orvosi lakás készült el, rendelővel. Komoly gond­ja a községi tanácsnak az aszódi szakorvosi rendelő ál­lapota. Nagy a betegforgalom, kevés a helyiség a betegellá­táshoz, s az orvosak és más egészségügyi dolgozók mun­kakörülményei sem megfele­lőek. Már a IV. ötéves terv időszakában szerették volna bővíteni a rendelőt, de nem volt erre a célra megfelelő anyagi fedezet. . A műszaki osztályon ma már látható a bővítés kiviteli terve: az építés költsége 4,5 millió forint. Már az idén el­kezdi a munkát a költségve­tési üzem. Örszigethy Erzsébet gy könyv margójára Monográfia a tízéves városról MIND ANNYIUNKAT ÉRIN­• kötetet helyezitek decem- rben a könyvesbolt kiraka­ta; Gödöllő várossá alakulá- xak tízéves évfordulójára :g jelen tetett monográfiát. A nyv igényesen fogja át vá- unk fejlődését a legrégibb íktől napjainkig, ivtizedes, elmélyült munka ■dméiiveképpen már készen t a várostörténet; gazdag '/ágból kellett megírni ezt a ■idebb terjedelmű áttekin- t. t táj alakulását Európa letésétől kísérhetjük nyo- n. A tudomány megkívánta batosságot a szaknyelv tználata is biztosítja, a szak- bereken kívül a szélesebb ásói rétegekhez is utat ta- Heltai Miklós, mert értel- zi, megmagyarázza a föld- zi, földtörténeti, majd ké- ■b a történelmi, gazdasági minus technicusokat. A fe­jteket kiegészítő jegyzet- larátus megjelöli a forrás- nkákat, és tájékoztat a szakirodalomról. A táj után az itt élt embercsoportokat te- kinhetjük át az őskortól a honfoglalásig; sorsuk alakulá­sát az egyetemes őstörténetbe ágyazva kísérhetjük nyomon. A honfoglalásnak szűkebb pát­riánkra is kiható egyik érde­kes következménye az, hogy valószínűleg a Megyer törzs, illetve nemzetség tagjaiból ke­rült ki az akkori Gödöllő la­kossága, e nemzetségnek Árpád volt a vezetője. Az iskolásán leegyszerűsített kép a török uralomban csak a pusztulást veszi észre, pedig sok adat fi­gyelmeztet arra, hogy az időn­ként konszolidálódott helyzet viszonylagos nyugalma he­lyenként a fejlődést elősegítet­te, Gödöllő sem halt ki, sőt gyarapodott is ez idő alatt. A KÖZSÉG TÖRÖKKORI ÉLETÉT országos összefüggé­sekben látjuk, az egész korra vonatkozó kénünk is differen­ciálódásra, módosulásra kény­szerül. Gödöllő újabb, XVIII. A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ könnyűgépkezelői égzettséggel rendelkező dolgozókat. Besorolás az O. Sz. B. szerint. Jelentkezni lehet; a Gödöllői Építőipari Szövetkezet 4unkaüayi csoportjánál, Gödöllő, Dózsa Gy. u. 67. A lakossá?! szolgáltatás ellátása céljából a Gödöllői Építőipari Szövetkezet FELVÉTELT HIRDET gebines rendszerben, az alábbi szakmákra: ASZTALOS, ÜVEGES, PARKETTÁS, PARKETTACSTSZOr O. FESTŐ ÉS MAZOLÖ. VILLANYSZERELŐ, VtZSZERELÖ. A gebines műhelyeket Gödöllő város köznontjában kívánjuk kialakítani. Jelentkezni lehet: Gödöllő, Dózsa György út 67.. a Munkaügyi csoportnál. századi fejlődése megalapító­jának, Grassalkovich Antalnak ellentmondásos szerepéről meggyőző bizonyítékokat ol­vashatunk. Az 1848-as forra­dalom és az azt követő szabad­ságharc nagyszerű, helyi vo­natkozású eseményei is meg­elevenednek a tanulmány lap­jain; hírt kapunk többek kö­zött arról is, hogy Kossuth La­josnak két írása is született itt, amelyeket „ismerni, olvas­ni kellene ... minden gödöllői embernek." Az ez utáni korok jelentősebb személyiségei kö­zül néhány nevet említsünk meg: Farkas Károly nótárius­nak, Erzsébet királyasszony­nak, Gödöllő Cincinnátusának, Czeczulics Jánosnak és Strom­feld Aurélnak nevét. A mű végén a szerző felhív­ja a figyelmet, hogy ez a rövi­dített változat nem tartalmaz­hatja Gödöllő átlagon felül gazdag történetének minden mozzanatát, csak az általános fejlődés vezérfonalát. A mű felettébb nehéz sajtó alá ren­dezéséhez igv is igénybe kel­lett venni fiának. Heltai Mik­lós Gábornak hozzáértő segít­ségét. „Gödöllő az irodalomban” ugyancsak Heltai Miklós írása. „Gödöllő irodalma kezdődik a kastélyéoítő, uradalomalapító Grassalkovich Antallal" és folytatódik Petőfivel, Jókaival, Mikszáthtal. Gárdonyival. Né­mtek Lászlóval, Krúdyval. Aki még nem ismeri Jókainak A tengerszemű hölgy c. regé­nyét, az bizonyára nem fogja elmulasztani elolvasását, mfeg- ismervén annak gödöllői vo­natkozásait. AZ OKTATÁS, MŰVELŐ­DÉS, KUTATÁS c. részben fi­gyelemmel kísérhetjük váró­in. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1976. FEBRUAR 25., SZERDA Falugyűlés Bagón és Hévizgyörkön Várják az ivóvizet Számítanak a társadalmi munkásokra Nagy volt az érdeklődés a bagi falugyűlésen, amelyen részt vett Kis Emil, az MSZMP Központi Bizottságá­nak politikai munkatársa, Fe­hér Béla, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, dr. Kéry Tibor, a Hazafias Nép­front Pest megyei bizottsá­gának alelnöke, s ott voltak a nagyközség politikai, társa­dalmi vezetői is. A székso­rokban mintegy ötszázan fog­laltak . helyet, így elmondhat­juk, az érdeklődés sokkal na­gyobb volt, mint a korábban megtartott falugyűléseken. Elsőként Újvári István, a Hazafias Népfront nagyközsé­gi bizotttságának titkára tar­totta meg beszámolóját a négy esztendő előtt végzett munkáról. Többek között el­mondta, hogy tavaly a társadalmi mun­ka értéke elérte a 890 ezer forintot, összefoglaló számadat is ren­delkezőre áll; négy esz­tendő alatt a lakosság társa­dalmi munkája csaknem 2,2 millió forintot tesz ki. Meg­állapította, hogy a helyi nép­frontelnökség a munkaterv­ben foglaltakat megvaló­sította, munkájuk eredményes volt. Görög László tanácselnök­hozzászólásában megemlítette, hogy a Sport és a Vörösmarty utcákat kikövezték, csaknem teljes egészében társadalmi munkában. A még szükséges sunk művelődési viszonyait az 1730-ból származó adatokból a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet bemutatásáig. A tanul­mány szerzője, Dékán Antal biztos kézzel tárja fel a múl­tat, a fejlődést, a hiányokat. Híve a világos, érdekes, szem­léltető oktatásnak a tanulmá­nyoktól el nem különülő isko­lai közösségnek, s ellensége a pedagógiai formalizmusnak. Fehér Béla írása, A gödöl­lői hírlapirodalom kezdetei, ízelítőt ad az 1893-i első helyi lap, a Gödöllő és Vidéke né­hány korai számából, majd a későbbi gödöllői újságokat is­merteti. Ezek a szemelvények érdekesen részletezik Gödöllő XX. század eleji életét. A be­mutatás részlete egy nagyobb tanulmánynak. A város jelentősebb éoíté- szeti alkotásait, és festőtelepé­nek életét, jelentőségét ismer­hetjük meg Gödöllő a magyar művészet történetében című fejezetből Kampis Antal elis­mert. szakavatott vezetésével. 300 ezer forintnyi különböze- tet a Pest megyei Tanács elő­legezte. A tanácselnök az eredmények sorában említet­te, hogy a Pest megyei Viz­es Csatornamű Vállalat tavaly év végére — egy esztendő­vel a tervezett határidő előtt — elkészítette a vízhálózatot, így minden remény megvan arra, hogy az idén, május el­sején a lakosság már használ­hassa az ivóvízhálózatot. A feladatok között említette a Dózsa György Művelődési Központ bővítését és tervbe vették az óvoda korszerűsíté­sét, esetleg bővítését is. Mind­ezek érdekében 400 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát várnak a lakosságtól; s így az összefogáson kívül nagy szükség van a népfront segítségére is. A falugyűlés aktivitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy negyvenen kértek szót a lakosság soraiból. Szóvá tel­ték, hogy a 421-es és 422-es vonat Bagón is álljon meg, hiszen ez több mint félezer dolgozót érint. Szóvá tették, hogy a Kinizsi utca a vízcsö­vek lefektetése után járhatat­lanná vált, s a tavasz beáll­tával az ottani lakosok sze­retnék önkéntes munkával Tendbehozni az utat. Javasolták, hogy kívána­tos lenne az italbolt meg­szüntetése, s ezáltal le­hetne bővíteni az önki- szolgáló üzletet; szükséges lenne egy pedagó­guslakás építése is. A gyűlésen került sor a Hazafias Népfront bagi bi­zottságának megválasztására. A helyi népfront elnöke a közmegbecsülésnek örvendő Katona Vince, míg titkára Újvári István, a helyi általá­nos iskola igazgatója lett. A Hazafias Népfront Pest me­gyei küldöttgyűlésére a falu­gyűlés egyhangúlag Lanczin- ger Ferencet jelölte. ★ A hévízgyörki falugyűlést a November 21-e Művelődési Házban tartották, amely ez alkalommal zsúfolásig meg­telt. A 350 érdeklődő előtt színpadra lépett néhány álta­lános iskolai csoport és az asszonykórus. A hangulatte­remtő műsor után a falugyű­lést Könczöl János, a nagy­községi közös tanács vb-titká- ra nyitotta meg. Az elmúlt időszak munká­járól Réti István, a Hazafias Népfront hévízgyörki bizott­ságának elnöke számolt be. Hangsúlyozta, hogy jól sike­rült a Petőfi Sándor születé­sének 150. évfordulójára ren­dezett ünnepségsorozat. Nép­szerű volt a szabás-varrás tanfolyam is, amelyet a helyi szervezet titkára, Sallai An- talné vezet. A társadalmi munkákról is szó esett. Réti István elmondta, hogy a lakosság tevékenyke­dett a Fürst Sándor utcai játszótér létrehozásában, a vasúti telep útja szilárd bur­kolatának kiépítésénél. A ját­szótérhez a tanács 5 ezer fo­rintot, a Galga szabályozásá­hoz a megyei tanács másfél millió forintot adott. A község lakóinak és a nép­frontaktívák összefogásának szép példája volt az 1972-ben Hévizgyörkön megrendezett Galga menti népművészeti találkozó sikere. A tervekről is hallhattak a falugyűlés részvevői. A közel­jövőben az óvoda udvarát új játékokkal kell felszerelni, fásításra is szükség van a faluban, s az előbbi évek­hez hasonlóan szorgal­mazzák a Tiszta udvar, rendes ház mozgalmat. Sor kerül a művelődési ház előtti tér fásítására, virágosí- tására, s több helyen javítás­ra szorulnak a község föld­útjai. A hozzászólók sorában az első Görög László, a közös tanács elnöke volt. Tájékoz­tatta a lakosságot az M—3-as úttal kapcsolatos kisajátítá­sokról: Elmondta, hogy a tsz- irodaház tanács által történt megvásárlása után Hévízgyör- kön egészségügyi kombinátot alakítanak ki, amelyben a körzeti orvosi rendelő, az egészségház és a fogorvosi rendelő kap helyet. Tizenketten mondták el észrevételeiket. Ezt követően Skotnyár Ferencné, a Galga völgyi Regionális Víz- és Csatornamű Társulat elnöke bejelentette, hogy azért nem tudják” jelenleg folytatni a vízhálózat építését, mert kevés vizet adnak az aszódi kutak. Rövidesen a túrái kutak is vizet adnak, s ekkor majd mindkét községben lesz elegendő ivóvíz. A falugyűlésen megválasz­tották a harminckét tagú népfrontbizottságot éá a hét­tagú elnökséget. A Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke Kustra Pál, tit­kára Bankó Mihályné lett. A falugyűlés megyei küldöttnek Kustra Jánosáét választotta. I. A. Gödöllő mai életének bemu­tatásával fejeződik be a kö­tet; Gávyi Zoltán, Fábri Mi­hály és Barkóczi István: A rá- kosoarti város élete. Tömör és világos információ, amelv gon­dolatokat is ad a megtett út­ról, s a jövőről. SPORT -I- SPORT -I- SPORT ■+• SPORT VASÁRNAP: VERSENY A PARKBAN Kupát adott az MGI A tanulmányokat 46 fotóból álló melléklet egészíti ki. fel­villantja az öltözködési hagyo­mányokat, a történelmi esemé­nyeket, a művészettörténeti értékek némelyikét és a város mai arculatát A GÖDÖLLÖ-KÖNYV szer­kesztője, Dékán Antal, vala­mint Benedek János, a városi tanács elnöke rámutat arra. hogy ez a könyv várossá válá­sunk tízéves évfordulójára je­lent meg. A felszabadulás óta eltelt harminc év és várossá alakulásunk kötelezzen ben­nünket „összefogásra, váro­sunk továbbépítésére, szépíté­sére, okos előrelátásra.” Kovács András Február 29-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor Gödöllőn az Erzsébet-parkban rendezik meg az országos érdeklődésre számot tartó Gödöllő-Kupa at­létikai versenyt. A Mezőgaz­dasági Gépkisérleti Intézet ve­zetősége és szakszervezeti bi­zottsága egy-egy értékes ku­pát ajánlott fel a versenyben résztvevőknek. A kupát eddig kétszer nyer­ték el a békéscsabaiak, ille­tőleg egy alkalommal a GEAC atlétái. A vasárnap megren­dezendő versenyre ötven sportegyesület kapott meghí­vót és a Pest megvei verseny­zőkön kívül telezte érkezését Békéscsaba, Tatabánya, Ajka | és Kazincbarcika mellett több I más vidéki csapat is. A ren­dezők több mint félezer ver­senyző részvételére számíta­nak. A versennyel kapcsolatban elmondta Kovács Tibor, a já­rási és városi sportfelügyelő­ség vezetője: nemes gesztus volt az MGI részéről, hogy kupát ajánlott fel. Segítségü­kért ezúton is köszönetét mon­danak. A kupa minden bi­zonnyal jobb eredmények el­érésére sarkallja a versenyző­ket. Remélhetőleg a vasárnap délelőtti találkozón a sporto­lók mellett a sportszerető gö­döllőiek is megjelennek majd. Cs» J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom