Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

4-jKíAav 1976. FEBRUÁR 24., KEDD A Madách Színház Százhalombattán Ezentúl rendszeresen Együttműködési megállapo­dást kötött hétfőn délután a Madách Színház igazgatósága és Százhalombatta szocialista város tanácsa. Az okmányt a Dunai Kőolajipari Vállalat székházában a városi tanács elnöke, Szekeres József és a Madách Színház igazgató-fő­rendezője, Adám Ottó írta alá. Az egyezmény célja a mun­kás- és művészkapcsolatok erősítése, és megyénk nagy ipari településének jobb kul­turális ellátásán felül az is, hogy a színház művészei közvetlenül találkozhassanak a munkásélet mindennapi kérdéseivel, gondjaival, a szo­cialista alkotómunkával. Az aláírás ünnepélyes ak­tusán — melyen megjelent Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Balázs Gé- záné, a százhalombattai vá­rosi pártbizottság első titkára és dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese. — Fe­rencit Illés, a városi tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy az együttműködési meg­állapodástól az 1971 óta tar­tó kapcsolat rendszeresebbé válását, kiszélesedését, el­mélyülését várják. A szerző­dés szerint a fővárosi együt­tes biztosítja, hogy legjobb művészei és műsorai eljus­sanak a város munkásságá­hoz; önálló estekkel, iro­dalmi összeállításokkal já­rul hozzá Százhalombatta művelődéséhez. Ennek fejé­ben a város segít az együt­tes műszaki feltételeinek ja­vításában, találkozókat, meg­beszéléseket szervez a helyi dolgozók és a művészek kö­zött. V. G. P. jr Érdekeltté tenni a szocialista brigádokat A szakmunkássá válás feltétele a nyolc osztály elvégzése Tények és adatok Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeiről A nagyüzemet nemcsak a gyár vagy a terület nagysága, s az ott dolgozók száma jelen­ti, sokkal inkább az, hogy mo­dern gépek végzik a munka ja­vát és nehezét a legkorszerűbb termelési módszerekkel. Ilyen értelemben termelőszövetkeze­teink valójában csak azóta vál­tak igazából nagyüzemi gazda­ságokká, hogy előtérbe kerül­tek az iparszerű termelési rendszerek és az állattenyész­tésben is egyre nagyobb sze­repet kapott a szakosodás. Dél-Pest megye negyven ter­melőszövetkezetében jelenleg már a kukorica 40, a burgonya 38,5, a napraforgó 53 százalé­kát termesztik ilyen korszerű módon és az állattenyésztést is negyvennégy szakosított te­lep — szarvasmarha, sertés és baromfi — segíti. Három ter­melőszövetkezet ezen a vidé­ken — a dánszentmiklósi, üllői és pilisi — a gyümölcs- és zöldségtermesztésben a gesz­tor szerepét is betölti. Több a szakember Mindez természetszerűen mind több szakembert, vala­mint a gépekhez és a korszerű technológiai eljárásokhoz értő dolgozókat követel. Dél-Pest megye gazdaságai­ban jól mérhető ez a változás is. Amíg 1968-ban még csak 239 egyetemet, felsőfokú gaz­dasági technikumot végzett szakember dolgozott a negyven gazdaságban, 1974-ben számuk már 425 volt. jelenleg pedig meghaladja a félezret is. Erdőkön, mezőkön (erem a dal... A bolgár népköltés legújabb antológiája Ugyanakkor jelentősen gyara­podott a szakközépiskolai, gimnáziumi érettségivel ren­delkező dolgozók ßzäma is: 786-ról 1191-re emelkedett 1968 és 1974 között. Mellettük 2331 szakmunkás dolgozik a gazdaságokban. A technika fejlesztésével együtt tehát megkezdődött o gazdaságokban dolgozók foko­zottabb képzése is. Az elmúlt négy esztendőben, a szak-, il­letve betanított munkásképző tanfolyamokon mintegy ezren vették részt a negyven gazda­ság dolgozói közül. Évente hatvan-hetven fiatal szakmun­kást vesznek fel tagként vagy alkalmazottként a szövet­kezetek. Az ösztöndíjas szak­munkástanulók száma pedig meghaladja a százötvenet. Hiányzik az alapműveltség A gyorsabb ütemű fejlődést azonban erőteljesen gátolja, hogy az említett gazdaságok­ban a szövetkezeti tagok és al­kalmazottak mintegy fele nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Ez pedig alap- feltétele annak, hogy valaki szakmunkássá válhasson. Évente átlagosan háromszá­zan végzik az általános isko­la hiányzó osztályait a negy­ven gazdaság dolgozói közül. A szövetkezetek többségében támogatják és ösztönzik a dol­gozókat, hogy mielőbb megsze­rezzék az alapműveltséget — munkaidő-kedvezményt, tan­könyveket és írószereket biz­tosítanak számukra — a tanu­lásban résztvevők száma azon­ban csak nagyon lassan emel­kedik. Bár a nemzedékváltás kö­ják a kulturális alap összegét. Az abonyi József Attila és a ceglédberceü Egyetértés Ter­melőszövetkezetben határoza­tot hoztak arra, hogy minden negyven éven aluli dolgozónak el kell végeznie az általános iskolát. A tanulás ösztönzésé­re munkaidőkedvezményt és az átlagkeresetet biztosítják a dolgozóknak. A jól működő bizottságok nemcsak a felnőttoktatást szer­vezik, hanem szoros kapcsola­tot alakítanak ki a művelődé­si házakkal és az iskolákkal is. Jelenleg öt közös fenntartású művelődési ház működik Dél- Pest megyében: Jászkara je- nőn, Csemőn, Monoron, Tá- piószentmártonban, néhány hét óta pedig Abonyban is. A terv az, hogy 1977 végéig Dél-Pest megye valamennyi művelődési háza közös fenntartásba kerül. Addig is a szövetkezetek hatvan százalékában működik ma már ifjúsági klub, s a szö­vetkezetek felének van saját könyvtára. A továbblépés útja tehát adott. Szükségességét nemcsak a gazdasági élet változásai, a mezőgazdaság gyorsuló kor­szerűsödése követeli meg, ha­nem a falusi lakosság egyre fo­kozódó igénye is a gazdagabb, tartalmasabb élet iránt Prukner Pál TV-FIGYELO Gyár a gyártmány hoz A Székesfehérvári Finomme­chanikai Vállalat egyesült a Videotonnal. Pontosabban: ezentúl a Videoton gyáregysé­geként dolgozik a 25 éves Fi­nommechanikai Vállalat. Bán János és Visinger Ist­ván szerkesztő-riporter járt végére ennek az eleinte való­ban furcsának tűnő gyárfú­ziós históriának a Hét vasár­napi műsorában. Az ő kérdé­seikből meg a válaszadók — köztük dr. Hetényi Istvánnak, az Országos Tervhivatal ál­lamtitkárának — feleleteiből tudtuk meg, hogy mire jó egy ilyen üzemi házasság. Nem­csak amúgy általában „ha­szonnal” kell termelni, de a le­hető leghasznosabban; nem­csak annak a gyártását kell szorgalmazni, ami elkel a pia­con, de annak, ami sok piacon nagyon jól kel el! Ilyesféle közgazdasági aranyigazságok derültek ki ebből a remek képsorból, amely még azok számára is világossá tette, hogy a gyárakban, üzemekben mi most a teendő, aki talán életében először hallotta: ter­mékszerkezet. Azit, hogy ez a profilváltozás békésebb úton is végbemehet, jól bizonyította a Csepel Autó­gyár példája. Mint dr. Novák Béla vezérigazgató elmondat­ta, náluk is sokan fájlalták, hogy búcsút kell venni a sok-sok úton futó Csepel te­herautóktól. A Pest me­gyei pártbizottság segítségével, sok-sok tárgyalás, egyeztetés következett Piacot kutattak, érdekeket egyeztettek, aztán megszületett a minisztérium­ban a határozat: hidromecha- nikus sebességváltó-alkatré­szeket fognak készíteni — szovjet megrendelésre —, va­lamint nagy sorozatban foly­tatják a termékszerkezet át­alakításának első lépcsőjét ké­pező padlóvázak gyártását az Ikarus autóbuszok számára. Igaz, sok autógyári) munkás­nak jut még eszébe a teherko­csi. Ám a műhelyek többségé­ben már új terméket gyárta­nak, az új típusú alvázakat szerelik. Ott, a Csepel Autógyárban hangzott él az a mondat is, amelyet bátran közmondásnak — amolyan új módi közmon­dásnak — nevezhetünk: ne a gyártmány menjen a gyárhoz, hanem a gyár a gyártmány­hoz! Egyszóval rugalmas veze­tői szemlélet kell, nagyobb fo­kú mozgékonyság, több ötlet és — több tapintat. Mert az, hogy profilt váltani nem egy­szerű, emberi konfliktusoktól mentes dolog, szinte minden megszólaltatott tanúsította. Oj szerszámok jönnek a régiek helyébe, új mozdulatok a be­gyakoroltak, a már jól tudot­tak helyett. Székes fehérváron valamivel nehezebben. Csepelen valami­vel könnyebben álltak át az új szerszámok kezelésére, az új mozdulatokra. Bizonyára így lesz ez más, hasonló lépésvál­tásra kényszerülő gyárakban is. Mert elhangzott egy másik újmódi közmondás is ebben a műsorban, amely szerint: se­gíts magadon, az állam is se­gít! Akácz László Kiállítótermekben Képiizenetek Ceglédről és Tápiószeléről Nagy László Lázár és Selmeci György tárlata A FOLKLÓR divathulláma szinte az egész világot el­árasztotta, s hazánk sem ma­radt ki a jótékony áramlat­ból. E sok összetevőjű irány­zat legpozitívabb vonása nem­zetközi jellege, mintha csak azt igazolná: nem szeretheti saját népe költészetét az, aki nem ismeri és nem szereti más népekét! Mi, magyarok e tekintetben is kedvező hely­zetben vagyunk: alig van a világnak olyan ismertebb né­pe, melynek meséiből, dalai­ból vagy balladáiból ne fordí­tottunk volna nyelvünkre. Különösen szomszédaink, ba­rátaink és rokonaink népköl­tészetéből ültettünk át sok szép alkotást. Itt van mindjárt Nagy László fényűző köntösben és kivitelben megjelent bolgár népköltészeti antológiája: Er­dőn, mezőn gyertya (Európa Kiadó) címmel. Jeles költőnk és műfordítónk régi magyar hagyományt követ, amikor bolgárból fordít: 1842-ben Pesten jelent meg az első bol­gár népköltési gyűjtemény a világon és 1892-ben már két vaskos kötetnyi szöveget tett közzé magyarul Strausz Adolf. Maga Nagy László pedig vol­taképpen most jelentkezik harmadízben: évtizedről évti­zedre bővít és szépít fordítá­sain, melyekért megkapta a Bolgár Pen Club nagydíját. EZ AZ ÜJ KÖTET IS bő­vebb az előzőeknél: így új fejezetté bővült a lakodalmi és a hősénekek csoportja, de a szerelmi dalok, balladák, kö­szöntők stb. száma is növeke­dett. (Elmaradt viszont az elő­ző gyűjteményiben közzétett három népmese, ígv csak ver­ses formák maradtak, egyön­tetűbbé is vált a kötet). Költőnk nem fogadta el tel­jes egészében a bolgár kuta­tók tartalmi csoportosítását, hanem új és — mondjuk meg — jobb osztályozást alakított ki, mely önmagában is jól el­igazít és elárulja, hogy a bol­gár népköltészet műfajai nem egészen azonosak a magyar­ral: ott több az elbeszélő al­kotás, de a rövidebb, nem epi­kus énekek és dalok is job­ban kötődnek az egyes előadá­si formákhoz, mint nálunk. A mi népköltészetünkben már nincs hősének, legfeljebb ha nyomait kutatjuk, a bolgár­ban még meglelhető, nálunk kevés és féi.népi, vagy irodal­mi jellegű a történeti ének, míg a bolgárban igazi nép- költészeti műfaj. Egészében véve is régiesebb ott minden: mi már rég nem éneklünk Hunyadi Jánosról (Arany Já­nosnak kellett őt megversel­nie), míg a bolgároknál szin­te mai napig él a hősénekek­ben Jankula vajda néven, más magyar hősöket most nem is említve. KÖZÖSNEK VEHETŐ mű­fajaink sem másolatai egy. másnak: még a Kőműves Ke­lemen-ballada . sem, mely a bolgárban Manoil mesterről szól! Hasonló a helyzet a be- tyárballadóinkkal: nálunk a társadalmi, a bolgároknál in­kább a szabadságharcos sze. repük domborodik ki. Nemcsak tartalmi, hanem formai különbségek is van­nak: a bolgár népköltészetben még nincs vagy nem kötelező érvényű a versszak, mások a sörfajták, több a zenekíséret, kevesebb viszont az irodalmi, műzenei hatás. Az ő költésze- tti’iC tehát eredetibb, népibb, régibb és hamvasabb, hihetet­lenül gazdag is ugyanakkor. Ezt a fiatalos bájt Nagy Lász­ló híven adja vissza, miköz. ben bőven él a magyar nép­költészetből adódó lehetősé­gekkel. Ám ez a kitűnő for- dít-s olyan, mint a szép asz- s-onyok egyike islka: töké­letes a szépsége, de nem a hűsége! Így tudjuk azonban igazán megérteni, szívünkbe fogadni és benne gyönyör­ködni. A költőnek nem filoló- giailag pontos, szó szerinti fordítás volt a célja, hanem a megszerettetés. Célját elérte! CSODÁLATOSAN szépek az illusztrációk, a bolgár nép­művészet hangulatát idézik. A magam részéről a korábbi kö­tetben szereplő utószó és a szövegek zárójeles lelőhelyé­nek mellőzését hiányolom csak. Míg az előző kötet alig 2000, ez már 5000-nél is több példányban jelent meg. Katona Imre docens vetkeztében is magasabb lesz a gazdaságokban dolgozók képzettsége. Az is tény azon­ban, hogy elsősorban a terme­lőszövetkezetekben helyezked­nek el azok a fiatalok is, akik még ma sem fejezik be va­lamilyen oknál fogva általános iskolai tanulmányaikat. Éven­te csak Cegléd városában mintegy kilencven-száz ilyen fiatallal számolnak! A feladat tehát adott a gaz­daságokban: tovább kell nö­velni azoknak a számát, akik felnőtt fejjel is hajlandók be­fejezni általános iskolai ta­nulmányaikat. A hogyan is ké­zenfekvő: jelenleg az általános iskolát végző dolgozók több, mint hetven százaléka a szo­cialista brigádok tagjai közül kerül ki. A szocialista brigá­dokat kell tehát még inkább érdekeltté tenni' abban, hogy tagjaik közül minél többen pótolják elmaradásukat. Huszonnégymillió A gazdaságok lehetőségei a támogatásra és ösztönzésre ma sokkal szélesebb körűek, mint voltak néhány esztendővel ez­előtt. 1970 és 1975 között meg­kétszereződött a termelőszö­vetkezetek kulturális alapja, s ma már meghaladja az évi huszonnégymilliót. Dél-Pest megye termelőszövetkezetei­ben ma már egy dolgozó tag­ra a kulturális és szakmun­kásképzési alapból átlagosan több mint ötszáz forint jut. Ezek az alapok évről évre nö­vekszenek, egy-egy üzemben az átlagértékeket néha több­szörösen felülmúlják. A kér­dés csupán az. hogy valóban arra fordítják-e ezt az össze­get a gazdaságok, amire ren­deltetett vagy pedig egészen más jellegű kiadások fedezeté­re? Ahol jól működik az oktatási és kulturális bizottság — a negyven gazdaság közül hu­szonhétben alakult meg eddig! —, ott általában a rendelteté­sének megfelelően hasznosít­Cegléd régóta rrtár, és egyre inkább a kisgrafika hazája. Most újra hallat magáról az­zal, hogy Nagy László Lázár kollekciójával nyitotta meg a Veszprém megyei Könyvtár kisgrafikai galériáját és első füzetét is a rajzban pallérozott és energiákban oly gazdag élet­művének szenteli. Ex libris vallomások Poőr Ferenc írt igényes elő­szót a kiállított ex librisekhez és nagygrafikáfchoz, megje­gyezve, hogy amatőrből főisko­la nélkül vált alkotóművésszé. Igaza van — megállapítása nem túlzás. Nagy László Lá­zár ügyszeretete valóban pá­ratlan. Cegléden 1964-től je­lentkezik tárlatokon, sőt ha­zánkat képviselte több pálya­társával a helsingöri és a bledi nemzetközi kiállításon. Művei szerepeltek a Pest me­gyei tárlatokon, a Balatoni kisgrafikai biennalen, grafikái eljutottak Barcelonába is. 1971- ben létrehozta és azóta vezeti a Kisgrafikai Barátok Köré­nek ceglédi csoportját. Valami különös szorgalommal, áhítat­tal dolgozik. Fő területe az ex libris, de Beethoven, Bartók, Van Gogh emlékének is rajz­zal tiszteleg évfordulóikon, metszettel köszönti 20 éves érettségi találkozójukat, újévi üdvözlőlapot küld grafikai melléklettel, rajzzal tiszteli meg a Pest megyei Könyvtá­rat. Műlistájának kétszáztizen­öt opusza eseménytár rajzban. E műfajban rögzíti a tovatűnő napok tovatűnő emlékeit. Csak egyet sajnálunk, amikor üd- vözöljök Nagy László Lázár veszprémi tárlatát a most ala­kult kisgrafikai galériában, hogy nem a mi megyénkben valósult ez meg. Ugyan, nem történt baj, mert ezt még pó­tolhatjuk. Elemzések — tusrajzon Tápiószelén, a Blaskovich Múzeumban Szegedi Pál, a nagykátai járás népművelési felügyelője nyitotta meg Sel­meci György tápiószőlősi rajz­tanár házi bemutatóját tekin­télyes számú közönség előtt. Selmeci Györgyöt Kossuth-dí­Selmeci György: Csendélet Nagy László Lázár: Keszthely jas költőnk Juhász Ferenc mu­tatta be az Űj írásban még 1974-ben. Elragadtatása jogos, mert Selmeci György, aki más­különben verseket és fantaszti­kus novellákat is ír — elmé­lyült, tehetséges alkató. Tus­rajzokkal elemzi az eszmével benépesülő teret. Igényesek Radnóti-illusztrációi, gyerme­kekről készült sorozata külö­nösen egyéni. A képzőművé­szeti gimnáziumban Pásztor Gábor és Miskolczi László ta­nítványa volt, az egri tanár­képző főiskolán Seres János gondozta tehetségét. Műveivel ráckevei, szekszárdi kiállításo­kon szerepelt sikerrel, rajzai az Élet és Irodalomban is meg­jelentek. Kong a szél... fehér szobrok születnek... vakírás gombjai a csillagok — idézem verssorait, melyekhez hasonló­an költői Az idő ajándéka cí­mű rézkarca. Ezen asszony fog­ja egy férfi kezét, s ezzel a rajz új szerelem nyitányát ér­zékelteti finom gesztussal. A muzsika hullámhosszán A Műcsarnokban március elejéig látható a magyar szár­mazású és Madridban élő Juan Gyenes fotóművész kiállítása, melyet Beethoven emlékének szentel. Valaha hegedűmű­vésznek készült, s most rend­kívül szuggesztív erővel alakít­ja fotókká Beethoven szoná­táit és szimfóniáit a szépség­ben oly változatos női test se­gítségül hívásával, melyet táj- elemekkel bővít és bravúros technikával egészít ki. Az is hatásos, hogy tárlatnézés köz­ben halkan szól Beethoven halhatalan muzsikája. A formák belső dinamikája A Ferencvárosi Pincetéri a- ton Mezei Ottó közreműködé­sével megnyílt Nemes Larn- pérth József azon ritkán lát­ható műveinek kiállítása, me­lyeket a Gegesi Kiss Pál és a svéd Ekström magángyűjte­ményből kölcsönöztek. Az igazi érték növekszik az időben, ígv Nemes Lampárth József mű­vészete is. mely hallatlan íz­léssel ötvözte Cézanne és a kubizmus eredményeit sajs' törvényeinek el nem hagyó: hullámhosszán. Ezért maradi tiszta és eredeti, ezért szólnak művei ma is hamisítatlan erő­vel és hatékonysággal a szí­nek és formák oly magabiztos közegében. így hangzik önval­lomása 1920-ból: A formák alatt lappangó belső dinamika) szükséges felszínre hozni. Na ki sikerült, életműve ezér maradandó. Losonci Miklós L l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom