Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

r ABONYI KRÓMKA MA TÁRGYALJÁK Hárommillió forint lakásépítésre, egymillió az utakra Ma tárgyalja az abonyi ta­nács az idei költségvetési és fejlesztési tervét. A tervjavas­latok összeállításánál a párt- határozatokban rögzített irányelveket, az V. ötéves tervben meghatározott gaz­dálkodási feltételeket, figye­lembe véve törekedtek a la­kosság kommunális, szociális, egészségügyi és kulturális el­látásának javítására. A tanácsi költségvetés ösz- sízege ebben az évben meghaladja a 20 millió forintot. Folytatódik a nagyközségben az utak és hidak felújítása és a belvízelvezető rendszer épí­tése. Az előbbire egymillió, az utóbbira 1,9 millió forintot fordítanak. Felújításra a Lenin utat jelölték ki. Jelentős a költségvetésben a napközi ott­honos óvodákra, az általános iskolákra, az általános iskolai napközi otthonra és az alsófo­kú zeneoktatásra fordítandó összeg. A vásár- és piactér fejlesztésére ebben az évben , 100 ezer forintot költhetnek. ' Emelkedett a szociális Segély­keret, a könyvtár könyvállo­mányának gyarapítására és az ifjúsági szervezet támogatásá­ra fordítható összeg. A fejlesztési alap felosztása az V. ötéves terv feladataival összhangban áll. Főleg a la­kásépítési programot, valamint a gyermekintézmények fej­lesztését és a kommunális be­ruházásokat kezelik kiemel­ten. Emeletes lakóház építésre több mint hárommilliót fordítanak 1976-ban, Folytatják a járdaépítési programot, a közvilágítás kor­szerűsítésére 300 ezer, a köz- tisztaság javítására 500 ezer, az ifjúsági könyvtár fejleszté­sére 440 ezer, az Űjszászi úti körzeti orvosi rendelő építésé­re 480 ezer forintot költenek. A sportkör támogatását 130 ezer forintban határozták meg. A fejlesztési alap összege hat és fél millió forint. A ta­nácsülés meghatározza a la­kosság által fizetendő község­fejlesztési hozzájárulás mér­tékét is. Gy. F. SZÁZNEGYVEN MUNKÁST VÁRNAK Telefonalkatrészeket gyárt a Mechanikai Művek gyáregysége ÖSSZESZERELÉS iS - MÉG EZ ÉVBEN MMgMMK v Felvételünk a telefonalkatré­szeket gyártó műhelycsarnok­ban készült. A Mechanikai Művek abo­nyi gyáregységének tavalyi iteljes termelési értéke 107 millió forint volt, 3,8 száza­lékkal több mint tervezték. Készáru termelési tervüket az előirányzott 88,2 millió fo­rinttal szemben 89,1 millióra teljesítették. Főként MP kon­denzátorokat és szerszámos­ládákat gyártottak. Az utób­biból 300 ezer darab készült az év folyamán, valamennyi exoortra. A gyáregység idén meg­kezdte a telefonalkatrészek gyártását. Ezekből az év so­rán 20 millió forint értéket kell előállítani. Tóth György, a gyáregység vezetője el­mondta, hogy kifejezetten al­katrész készítéssel csak át­menetileg foglalkoznak, a har­madik negyedévtől már a te­lefonok részleges összeszere­lése lesz az abonyiak felada­ta. Jelenleg a gyáregységnek 360 dolgozója van, azonban az új termék előállítása 140 újabb munkáskezet igényel. A helybeli munkalehetőség ez­által is gyarapodik a nagy­községben. A gyáregységben o bérezés megfelelő, a munka- és aszo­ciális körülmények kedvezőek. Ez utóbbit tovább fejlesztik, a többi között rövidesen meg­nyitják saját üzemi konyhá­jukat. Dolgozóik jelentős há­nyada nő, körülményeik ja­vítására külön intézkedése­ket tettek, A közeli ABC- áruházfoan előrendelést adhat­nak le, a kismamáknak külön munkacsarnokot rendeztek be A múlt év szeptemberében bevezették a munkahelyi tor­nát. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A budapestiek győztek u MEKALOR Kupa néven ezen a télen is megrendezték Abonyban a terem-labdarúgó villámtornát, a Mechanikai Művek helyi gyáregysége és a nagyközségi KISZ-bizottság felhívására. Az üzemi KISZ- csúcsvezetőség által alapított díszes vándorserleg megszer­zése lelkesítette a csapato­kat, a KISZ-alapszervezetek nagy érdeklődést tanúsítottak Az ünnepi megnyitón tizen­négy férfi- és három női csa­pat sorakozott fel az abonyi tornateremben. A Mechanikai Művek budapesti gyárának KISZ-esei is részt vettek a tornán. A MEKALOR Kupa idei győztese és ezzel a serleg vé­dője egy évig a budapesti gyár KISZ-eseinek II. csapata lett A női torna győztese az abo­nyi Kinizsi Gimnázium együt­tese Az eredményhirdetéskor Bene László KISZ-csúcstitkár hangsúlyozta, hogy ezekkel a mérkőzésekkel a téli terem­sport népszerűségét kívánták gyarapítani. Egyúttal a KISZ- alapszervezetek közt eredmé­nyes. baráti kapcsolat kialakí­tására is lehetőség nyílik a rendezvények során. (h. i.) cesLio/ A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA „,A CEGL£D L J APA S ES C XX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1976. FEBRUAR 19., CSÜTÖRTÖK Készül a sportmozgalom középtávú terve Testnevelés a gyárban Több szakképzett edző kell A városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta Ceg­léd középtávú sportfejlesztési tervfeladatait. Munkatársunk a jelentést a testület elé terjesztő Magyar Lászlóval, a járási­városi testnevelési és sportfelügyelőség vezetőjével beszélge­tett a közérdekű témáról. • Mi tette szükségessé, hogy a város sportéletét a vb-ülés tárgyalja? — A népgazdaság ötödik öt­éves tervével egyidőben ki kell dolgozni a testnevelési és spormozgalom középtávú ter­ban — a minősített sportolók számának növelése mellett — az NB II-ben való bennmara­dást, vízilabdában — legké­sőbb 1980-ig — az OB II-be való bejutást. A labdarúgóktól 1977-ben az NB III-ba való visszatérést várjuk. A KÖZ­GÉP SE kézilabda- és teke­szakosztályának fő feladata az NB Il-es színvonal megtartása. • Tervezik-e új sportlé­tesítmény építését? — A végrehajtó bizottság elé két létesítmény megvalósí­veit is. A sportgyesületek ké­szítik ezeket — saját hatáskö­rükben —, együttműködve a helybeli tanáccsal és a spórt- felügyelőséggel. A lakosság és a város vonzáskörzete megkö­veteli, hogy az eddigi szerény fejlődés meggyorsuljon, a hi­bákat kijavítsuk és szélesebb alapokra helyezett verseny- és tömegsportot alakítsunk ki. • Mit tesznek a tömeg­sport fejlesztéséért? — Üzemeink nagy része ma már kötelességének érzi a tömegsport támogatását. Azon kell lennünk, hogy — jobb szervezéssel — minél többen vegyenek részt a rendezvénye­ken, hogy a meglévő létesít­ményeket minél jobban hasz­nosítsák. A jövőben a város egyesületeinek és a tömeg­sportnak a teherviselését egyensúlyba kell hozni, s eh­hez az üzemek támogatása szükséges. Ahol arra lehetőség van, a munkahelyeken be kell vezetni a testnevelést: • Milyen a kapcsolat a sportogyesületek és az isko­lák között? — A jövőben javítani kell együttműködésüket. A szemlé­letbeli különbség megszűnése után az iskolák alapjai lehet­nek a versenysport utánpótlá­sának. • Melyek a legfontosabb szervezeti és szakmai fel­adatok? — Meg kell erősíteni a há­rom ceglédi egyesület vezeté­sét. Ez vonatkozik a szakosztá­lyokra is. A munkába célsze­rű bevonni az aktív játéktól visszavonult sportolókat. Emel­lett javasoljuk a PENOMAH, az ÉVIG, a Május 1. Ruhagyár és a termelőszövetkezetek kö­zös üzemi sportkörének meg­alakítását, amennyiben megfe­lelő anyagi erővel rendelkez­nek. de mindenképpen a tö­megsport fejlesztésére kell tö­rekedniük. Növelni kell az ed­zők szakmai képzettségét és a főfoglalkozású edzők számát. • A szakosztályok fel­adatait pontosan meghatá­rozták? — Atlétikában, labdarúgás­ban, úszásban és tornában a fejlesztésre a központi szervek állásfoglalása ad útmutatást. Szeretnénk, ha a város legna­gyobb klubjának, a Ceglédi VSE-nek sikerülne elérni atlé­tikában a „B’t-kategóriás szak­osztályi minősítést, az asztali­teniszező férficsapat benntar- tását az NB I-ben. a nőknél az NB II-be kerülést, birkózás­tásának lehetőségét terjesztet­tük. Szükség lenne egy korsze­rű kézilabdapályára, továbbá egy 54 X 24 méteres munka- csarnok felépítésére. A városi tanács végrehajtó bizottsága mindkét javaslattal egyetért. Azzal fogadta el, hogy a járá­si-városi sporthivatal és a vá­rosi tanács illetékes szerve együttesen vizsgálja meg, mi­ként biztosíthatók ehhez a fel­tételek. Amennyiben a szüksé­ges anyagiak rendelkezésre állnak, az a célunk, hogy mindkét létesítmény 1980-ig elkészüljön. Ezzel egyidejűleg, várhatóan saját erőből, tovább bővül a Bem SE sporttelepe: korszerű tekepálya és uszoda létesítését vették tervbe.. ' Ungureán László KISZ-esek a szakmunkásképzőben Híven a dicsérő oklevélhez Pályadijak tárlata A ceglédi, 203. számú Bem József Ipari Szakmunkáskép­ző KISZ-alapszervezete igen tevékeny. Tavaly megkapta a KISZ KB dicsérő oklevelét, amely további bizonyításra készteti nap mint nap a tag­ságot. A jelvénytervező akció győztesei, az Allende alap- szervezet tagjai már büszkén, viselik szép kivitelezésű jel­vényeiket Látványos a KISZ_ faliújság, melyen a bel- és külpolitikai események, vala­mint az iskolában történtek szerint, frissen változnak az írások, rajzos kommentárok. A taggyűlések most a KISZ IX. kongresszusára való ké­szülődés jegyében folynak. Értékelik a tavalyi akcióprog­ram végrehajtását is. A második taggyűlés a na­pokban zajlott le. Károly Já­nos pártösszekötő tanár meg­dicsérte az iskolai KISZ-eseket frisseségükért, hasznos javas­lataikért. Czinege Imre me­gyei igazgató, aki szintén el­látogatott az alapszervezeti gyűlésekre, szintén elismerően szóit a fiatalok aktivitásáról. A szakmunkásképzőben megnyílt az Alkotó ifjúság pá­lyázatra készült tárgyak kiál­lítása, melyet városi tárlaton fognak hamarosan bemutatni, D. J. Fogászati szakrendelés is Állandó orvosi felügyelettel Egészségvédelem a KÖZGÉP ben Sokat segítettek a szocialista brigádok Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet dolgozói és alkalmazottai közül sokan szocialista brigádtagok. Ter­melést segítő vállalásaik telje­sítésével 1975-ben jelentős többletjövedelemhez juttatták a gazdaságot. A brigádokban javult a közösségi szellem, megbecsülik és segítik egy­mást. A tavalyi eredmények alapján a Dobó Katalin brigád kilencszer, a Martos Flóra he­tedszer, az Augusztus 20. bri­gád ugyancsak hetedszer, a Váci Mihály negyedszer nyer­te el a szocialista címet. Ugyancsak negyedszer lett szocialista brigád az Arany­kalász. A Horn Artúrról. Baintner Károlyról és Ybl Miklósról elnevezett kollektí­va másodszor nyerte el a megtisztelő címet. A legifiabb szocialista brigád Zrínyi Ilona ét Osztyapenko nevét viseli. Megsokasodtak a betegek a körzeti orvosi rendelőben, fo­kozódik a téli influenzave­szély. Van, hogy délelőttön­ként ötven-hatvan ember vá­rakozik, s délután sem keve­sebben. Még többen lennének, ha a város üzemorvosi rende­lői nem segítenének. Szükség esetén receptet ott is adnak. Ez valamennyire mentesíti a körzetiek dolgát. A munkára alkalmas, de rendszeresen gyógyszeres kezelés alatt állók panaszaikkal munkahelyük orvosi rendelőjét keresik fel. Az üzemorvos általában nem utasítja el kérelmüket. A vá­rószobában a rendelés idején sokan elidőznek. Még a nyug­díjasok is jönnek. Van, aki makkegészségesnek érzi ma­gát, mégis fel kell keresnie az orvost. A veszélyeztetett mun­kahelyek miatt sokan állandó orvosi felügyelet alatt állnak. Kevesebb legyen Cegléden a szövetkezetek­nél, az EVIG-ben, a Május 1. Ruhagyárban, a KÖZGÉP-nél, a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat­nál, a PENOMAH-nál és a MEZÖGÉP-nél van üzemorvo­si rendelés. Az ÉVIG és a KÖZGÉP rendelője korszerű­ségben, felszereltségben a szakrendelők színvonalán áll. Dr. Czinege Imre sebész szakorvos a KÖZGÉP ceglédi gyárának üzemorvosa. Nyolc éve, hogy kórházi munkája mellett ezt a felelősséggel járó feladatot ellátja. A gyár igaz­gatósága megérti a megelőző és gyógyító munka fontossá­gát, ha kell. anyagi támoga­tást ad, műszereket, berende­zéseket vesz, melyek a dolgo­zók egészségét szolgálják Mivel a gyárban vannak za­jos munkahelyek, drága hal­lásvizsgáló készüléket vásá­roltak, hogv az ott dolgozók­nak és a halláscsökkenteknek ne kelljen egy-egy ellenőrző vizsgálatra a fővárosba utaz­niuk, mint régebben. Ellenőr­zésre most van lehetőség az üzemorvosi rendelőben. (Ceg­léden hasonló mérőkészülékkel az ÉVIG kismotorgyára ren­delkezik.) Havonta kétezer forintot fordítanak kötszerre és gyógyszerre. A gyár teljes műszakban, szakképzett ápoló­nőt alkalmaz az üzemorvos mellett. Sárik Edéné szemé­lyében. Tevékeny ember a munkavédelmi előadó, Kiszely Ferenc is Gyakran látogatja a munkahelyeket, ellenőrzi hogy eleget tesznek-e az ott dolgozók a munkavédelmi előírásoknak, használják-e a kötelező védőfelszereléseket, helyén van-e a vöröskeresz­tes mentődoboz, benne van-e minden, ami előírás szerint kell ? Elsősegélynyújtó tanfo­lyamot évente a gyár minden üzemrészében tartanak. Min­den műhelyben van, s minden műszakban dolgozik legalább egy képzett elsősegélynyújtó. Ott ahol gépek mellett, fém­mel, árammal, vegyszerekkel dolgoznak, megeshet az üzemi baleset. Jó, ha erre időben felkészülnek és ha baj lenne, kéznél van a segítség, nem lesz úrrá a riadalom. Tavaly hatvannégy kisebb üzemi bal­eset történt. Azon vannak, hogy a jövőben kevesebb le­gyen. A munkafegyelmet szi­gorúan veszik, példás a mun­kásvédelem. Az üzemrészeket ellátták a szükséges védőbe­rendezésekkel. Tiszta, higié­nikus a mosdó, az öltöző, pél­dás az étterem rendje, tiszta­sága. A rendszeres ellenőrzés­ben részt vesz az üzemorvos is. Észrevételeit igénylik, ja­vaslataikat megfogadják, ké­rik, s ha kell igyekeznek vál­toztatni a helyzeten. Megelőzéstől az ellenőrzésig Az üzemorvosi rendelőt so­kan felkeresik. Tavaly 4233 ember fordult meg itt, ez azt jelenti, mintha a gyár vala­mennyi dolgozója négyszer megjelent volna. Kétszázhá­rom ember a munkakörénél fogva kötelező ellenőrzés alatt áll. A homokfúvók a szilikó­zisveszély miatt, a festőmű­helybeliek a tüdejük védelme érdekében, a villanyszerelők a szívműködésük ellenőrzéséért kell hogy rendszeres szakor­vosi vizsgálaton részt vegye­nek. Gondozzák az emésztő­szervi. a mozgásszervi, a ke­ringésrendszeri panaszokkal nyilvántartottakat, idegrend­szeri betegségben szenvedőket Az üzemorvosi rendelőben rendszeresen vezetett karto­nok mindenkiről vallanak, se­gítséget adnak a gyógyításhoz Ha kell, a körzeti orvoshoz vagy kivizsgálásra a szakren­delőbe küldik a panasszal je­lentkezőket Az üzemorvos szakorvosokkal konzultálva dönti el, mi legyen a beteggel vagy a munkára ismét jelent­kezővel. A múltkor központi ellenőrök jártak a ceglédi munkahelyen és azt vizsgál­ták, hányán és mi okból vol­tak táppénzes állományban? Az ellenőrzés megállapította hogy a gvárban jó a táppén­zes fegyelem. Csak indokolt esetben adnak betegszabadsá­got. Ez bizonyítéka a rendsze­res, lelkiismeretes megelőző munkának, valamint annak is, hogy az egészségügyi is­meretterjesztés és felvilágosí­tás, amely a KÖZGÉP ceglédi gyárában rendszeresen folyik, nem hiábavaló, Az üzemorvos is tart előadásokat. — Három részre oszthatnám üzemorvosi teendőimet — so­rolta dr. Czinege Imre. — Na­gyon fontos a gyógyító, meg­előző tevékenység. Az isme­retterjesztés is ehhez tartozik. Nem mindegy, hogy milyen az emberek egészségügyi tá­jékozottsága. Ennek kialakítá­sát az orvosnak irányítani keli. Munkám másik része a gondozás, az ellenőrzés. Van, aki dolgozhat, mert betegsége nem köti ágyhoz, nem veszi kedvét, erejét. De vigyázni kell rá, gondját kell viselni, hogy állapotának megfelelő munkát kapjon, rendszeres or­vosi felügyelet alatt álljotn. Az emberek, ha úgy érzik, hogy baj van, az orvos segítségét kérik. Magától értetődő, hogy erre munkahelyükön, munka­időben lehetőség van. Nagy jelentősége van, hogy álla­munk erre lehetőséget ad. Munkaalkalmassági vizsgálat nélkül egyetlen űj dolgozó sem kerülhet a gyárba: szinte előbb találkozik az üzemor­vossal, mint leendő kollégái­val. Háromszázezer A KÖZGÉP ceglédi gyárá­ban, mivel erre megfelelő he­lyiség van, bővül az üzemor­vosi ellátás. Fogorvosi rende­lőt nyitnak, erre mintegy 300 ezer forintot fordít a gyár, korszerű felszereléseket vásá­rolnak. Eszes Katalin VASÁRNAP A magyar népi hangszerek Vasárnap, február 22-én dél után 16 órakor hangversen: kezdődik a ceglédi Kossuti Művelődési Központ színház termében. A bérleti hangver senyen a magyar nép hang szereit mutatják be. A műsor Béres János ismerteti, Bodzt Klári énekel, Szöllős Beatrii cimbalmozik, Pribojszky Má tyas a citerát szólaltatja meg Béres János furulyázik, és Bé rés Ferenc népdalokat ad elő * á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom