Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

VAC! NAPLÓ A PEST MEGYEI HíRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE xx. évfolyam, 39. szám 1971;. február 15., vasárnap Falugyűlések előtt FEBRUÁR 15 ÉS MÁRCIUS 31 KÖZÖTT immár ötödik al­kalommal hívják tanácsaink a községek lakosságát falu­gyűlésre. Ezúttal a Hazafias Népfront helyi bizottságai számolnak be tevékenységük­ről, s‘ ezeket a testületeket választják újra a gyűlések résztvevői, a tanácsok elnö­kei pedig tájékoztatást ad­nak az új ötéves terv főbb céljairól, s várják az ezzel kapcsolatos javaslatokat. Ezt a fórumot 1971-ben a tanácstörvény teremtette meg a tanács és a lakosság kap­csolatának erősítése és a szocialista demokrácia kiszé­lesítése érdekében. A tör­vény csak a közös tanácsok számára teszi évenként kö­telezővé a falugyűlések meg­tartását, de az első tapasz­talatok egyértelműen bizonyí­tották, hogy valamennyi ta- j nács munkáját segítik ezek \ a széles körű véleménycserék. A résztvevők hozzászólásai, az érdekes, előremutató ja­vaslatok elősegítették a ta­nács és szervei tevékenysé­gét. 19T2 óta rendszeressé váltak a falugyűlések. A résztvevők­és a javaslatok száma min- den évben több. A tanács' és a lakosság kapcsolata erő­södött, ugyanakkor közvet­lenebbé is vált. A FALUGYŰLÉSEK OLYAN JELENTŐS ESEMÉNYEI let­tek a községek életének, melyekre a lakosság és a ta­nács egyaránt készül. Szám­adás ez az előző évi tervek, javaslatok megvalósításáról, ugyanakkor közös gondol­kodás, hogyan lehetne még többet tenni. A lehetőségek és igények olyan egyeztetése, amely alkalmas a közös cse­lekvésben rejlő . erők jobb kiaknázására. A falugyűlése­ken nemcsak a megoldásra váró gondok vetődnek fel, hanem a megoldás módjai is. A hozzászólók többsége nemcsak kérését, hanem fel­ajánlását is elmondja. A számtalan példából csak ket­tőt említek. Tavaly Verőce­maroson az orvosi rendelő építéséhez társadalmi mun­kát vállalt a* lakosság, s pél­damutatóan el is végezték, amit terveztek. Szobon az egy főre jutó .társadalmi munka j értéke meghaladja az ezer forintot. A lakosság, az üzemek, szö­vetkezetek részvétele a köz­ségpolitikai feladatok meg­valósításában évről évre ered­ményesebb. A falugyűléseken elhangzott közérdekű javas­latok zöme az óvodai he­lyek és iskolai tantermek bővítésére vonatkozik. A negyedik ötéves tervben tíz­szer annyi óvodai hely ké­szült az üzemek, szövetke­zetek segítségével, mint amennyire a tanácsok költ­ségvetéséből futotta volna. A további jogos igényeket is a tanácsoknak kell kielégíteni, de minden igénynek csak úgy tudnak eleget tenni, ha mun­kájukat társadalmi összefo­gás támogatja. A bizakodóknak lett igazuk. Szombat délelőtt a Börzsöny- hegységben mindenütt sporto­lásra, kirándulásra alkalmas, 10—15 centiméteres hó volt. Zsúfolásig teltek a turista­házak, szerencsésnek mond­hatják magukat, akik idejében foglaltak ágyat Törökmezőn Csóti Andrásné türistaházvezető szerint két nappal ezelőtt esett először igazi hó. Bár a turistaház csak ötven ágyas, mégis 300 ebé­det főztek. Több is fogyna persze, de azért csak ennyit, mert többet nem is tudnának felszolgálni. Pedig megéhez­nek a vendégek, hiszen a pesti turistákon és sportolókon kí- | vül Vácról is jönnek legalább százan. A járási-városi sport- hivatal ugyanis most rendezi szánkó- és síversenyét. A kisimóci turistaház egyik gondnoka Lovas Ilona. Ezen a hétvégen rengeteg a gondja, hiszen csak hat kilométerre van a nagyhideghegyi sípálya. Sokan kérnek náluk szállást, még többen jönnének ide ebé­delni és vacsorázni. Télen, saj­AZ ÜJ TERVIDŐSZAK IS gazdag nagy feladatokban. A XI. pártkongresszus határo­zatainak végrehajtása még nagyobb erőfeszítéseket kö­vetel. Ezt fogalmazza meg majd a falugyűlésen a le­köszönő népfrontbizottság és adja útravalóul a megvá­lasztandó újnak. Az elmúlt évek tapasztala­taira építve, bízunk abban, hogy a mai nappal kezdődő gyűléseken mind többen csatlakoznak a közös gondok megoldásához, mind többen vállalnak cselekvő részvé­telt az V. ötéves terv meg­valósításában, községeink szocialista arculatának for­málásában. Dr. Rissanek Klára, a váci járási hivatal elnökhelyettese nos mindössze harminc em­bernek tudnak szállást adni, de ebéddel legalább kétszáz­nak szolgálnak. Magyarkúton valamivel most is kevesebb a vendég, Tóth Cáborné házgondnok tá­jékoztatása szerint hozzájuk inkább gyerekekkel látogatnak ki, hiszém errefelé sokkal sze- lídebbek a dombok, nyugodtan ródlizhatnak a kisebbek is. Azért így biztosan megfordul­nak vendéglőjükben, az Orgo­navirágban legalább százan, közöttük egy 40 tagú IBUSZ- csoport is. A Kismaros és Királyrét kö­zötti erdei vasút dolgozóinak semmivel sem kevesebb a gondjuk, mint a legszebb nyár­ban. Ha jó az idő. hirtelen megsokszorozódik a forgalom, s a vonaton helyet keLl talál­ni a síléceknek, szánkóiénak is. Szombaton még a rendes me­netrend szerint jártak a vona­tok, de vasárnap kora reggel­től sok különjáratot is indíta­nak. Néhány százan már szombaton délután felértek a hegyre, de vasárnap délelőtt I még — különösen akkor, ha kisüt a nap — akár hétszáz ember is felutazhat. A téli sportolók kedvelői Királyrét­ről még jókora gyalogúinak látnak neki, hiszen a nagyhi­deghegyi sífelvonóig még né­hány kilométer hátravan. A jó hírek közé tartozik, hogy a sífelvonó kifogástalan állapotban van, s kiválóak a hóviszonyok is a pályán. Ép­pen ezért nem árt vigyázni, nehogy a hét végi szórakozást kellemetlen balesetek rontsák el. * Persze nem mindenki kere­kedik fel a hétvégén, s akad­nak olyanok is, akik délelőtti sétával, korcsolyázással akar­ják kellemesen tölteni az időt. Az idén sajnos egyetlen váci iskolában sem készítettek kor­csolyapályát Biztonságos a jég a Hétkápolna melletti horgásztavon, a kismarosi holt-Duna-ágban. Nem ajánl­juk a kóspaűagi és törökmezei tavat, ezeknek a vize nagyon mély és a folyások mellett a jég nem fagyott be. Ugyancsak a vasárnap dél­előtti séták úticél.ia lehet a Híradás Vasas stadionja, és a MÁV-pálya. A Váci Híradás II a PENOMAH öregfiúk csa­patával, a Vasas ifjúsági csa­pata a pedig a váci MÁV lab­darúgóival méri össze tudását a Felszabadulási labdarúgó- tornán. A mérkőzések kezdete délelőtt 9 óra. Csulák András A régi piacnál Bontják a Szabó cukrászdát A két világhá­ború között a Fe­hérek temploma előtti macskakö­ves térségen volt a piac. Standok, sátrak között nyüzsgött a sok ember. Libák gá- gogtak, kacsák há­pogtak, s közben üzletet kötöttek, alkudoztak, vitat­koztak az embe­rek. S a Széche­nyi utca és a templom előtti tér sarkin állt eg/tj földszintes épü­let, a Szabó-cuk­rászda. Pár nap múlva csak a he­lye lesz meg, pe­dig sokáig közis­mert épület volt. Régebben, ha két ember bizto­san találkozni akart, akkor A Szabó-cukrász­dában adtak ran­devút egymásnak. Szabó Feri bácsi, a cukrászmester még üzeneteket is szívesen közvetí­tett. A ház még a felszabadulás után is nevezetes épü­let maradt Itt rendezték be a vá­ros első autóbusz­állomását. és a MÁVAUT irodá­ját. Innen indul­tak és ide érkez­tek a teherautók­ból átalakított „fá- karuszok”. A Széchenyi ut­ca felőli kirakat­ban eleinte a Tu­dományos Isme­retterjesztő Tár­sulat váci szerve­zete propagálta előadásait. Az utóbbi években e kirakat redőnyei mindig le voltak húzva. Sajnáljuk a Szabó-cukrász­dát, a MÄVAuf- ,.állomást”, s ve­lük együtt az em­léket is. Azért örülünk is, hiszen az épületek lebontása után kétirányú forga­lom lesz a vasút­állomás és a ta­nácsháza között. Galambos Ferenc KEZDŐDIK A FOCISZEZON Zsúfoltak a turistaházak - kitűnő hóviszonyok a Börzsönyben Mezőgazdaság és vadgazdálkodás Beszélgetés dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel a vadászat helyzetéről és jövőjéről Űj, reprezentatív kiadásban és gazdagabb tartalom­mal jelenik meg a Magyar Vadászok Országos Szövet­ségének havi lapja, a Nimród. 'A januári számban szé­lesebb körű érdeklődésre is számot tartó interjú jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. Az alábbiakban ezt a beszélgetést közöljük, amelynek el­ső kérdései dr. Remény Pál közvetlen, személyes mun­kájába is bepillantást nyújtana^ • Hogy érzi magát a minisz­teri székben? — Van ilyen szék? Ha van, akkor elmondhatom: nem ké­nyelmes. Egyébként fokozato­san kialakul az a rend, az a munkastílus, amit szeretnék. Még nincs egy esztendeje, hogy a MÉM-be kerültem, amelynek egyik jogelődjénél 22 évvel ezelőtt már dolgoz­tam. Most, tavaly augusztus­ban láttunk neki igazán a kö­zös munkának, és november­ben jelentettük be az átren­dezést, a szervezeti korrekció­kat. • Némelyek léitek és tálán még most Is tartanak öntől.. . — Én is hallottam róla. Pe­dig annak, aki tudja a felada­tát és rendesen végzi munká­ját, nincs mitől tartania. A kezdeti időkben többször el­mondtam: fel kell hagyni az­zal a szokással, hogy döntés után vitatkozik a „hivatal”! A döntés meghozatala előtt mindenkinek lehet véleménye, javaslata, sőt feltétlenül mond­ja is el — ehhez a légkör adott —, de ha a döntés már megszületett, nincs vita! A ha­tározatokat végre kell hajtani, dolgozni kell! fläbben követke­zetes vagyok..., talán ezért terjedtek el ilyen hírek. • Vadászati, vadgazdálkodási kérdésekkel kerestem fel önt hivatalában, ezért az első ilyen jellegű kérdésem így hangzik: vadász-e a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter? — Vadásztársasági tag va­gyok. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy nem szenvedélyem a vadászat. Tisz­telem és becsülöm azokat, akik ennek a hivatásnak, szakmá­nak ..., szenvedélynek, hobby- nak, sportnak a kedvelői. Jó­magam azonban inkább a nagy sétákban, erdei csavargások­ban lelem örömömet. Szere­tem a természetet, az állat- és növényvilágot, a csendet. A természet szeretete és a vadá­szat gyermekkoromban kez­dődött. Hajtó is voltam a 30- as évek végén a szájöli ura­dalomban ... Mostanában hi­vatalból is foglalkozom a va­dászattal, kérelmek-panaszok futnak be hozzám. • Ml az oka annak, hogy a környező országokban (a la­sporttal is. Az igényt persze elismerem, és a javuló élet- színvonal egyik jelének köny­velem eL • Mennyire fontos a népgaz­daságnak a vadászat, a vad- gazdálkodás? — Fontosnak tartom, de nem a legfontosabbnak. A va­dászat és a vadgazdálkodás a mezőgazdaság egy része, amely elválaszthatatlanul hozzátar­tozik a biológiai környeze­tünkhöz. Első helyen minden esetben a mezőgazdaság és népgazdasági jelentősége áll, és csali ezzel egyeztetve, ösz- szehangolva következhet a vadgazdálkodás. Ezt egyéb­ként a törvényeink is így sza­bályozzák! A vadgazdálkodás népgazdasági jelentőségét azonban nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, tudjuk, hogy valutát hoz az országnak... Ami a vadászatról alkotott véleményemet illeti, elmond­hatom, hogy nagyra értékelem a vadászok szakmaszeretetéi, kollektív szellemét, ismerem a vadásztársaságok foglalkozás szerinti összetételét, természe­tesnek tartom tehát az érvé­nyesülő demokratizmust. A . vadásztársaságokban tudják, hogy kínek-kinek más a „pol­gári” életben a „lőállása”, a felelőssége, de a vadászatok során minden puska egynek számít, és az ottani szabály­zat érvényesül. Ezt is természe­tesnek tartom és egyben ör­vendetesnek, éppen azért, mert a vadásztársaságokban szá­mos tapasztalt, környezetében jól ismert vezető található. Köszönettel szeretném nyug­tázni a vadászok tájgondozó, tájvédő tevékenységét, a ter­mészet védelmére tett törek­véseit. Ebben az összefüggés­ben látom a vadászat, a mai vadgazdálkodás lényegét. A vad ugyanis csak környezeté­vel együtt maradhat fent. Az elmúlt évtizedekben sokat vál­tozott ez a környezet a nagy­üzemi, korszerű mező- és er­dőgazdálkodás térhódításával. Tájaink módosulása, a termé­szetes élőhelyek kultúrtájjá válása szűkíti a vad kedvejt környezetét. Ebben az új helyzetben, a társadalmi-gaz­dasági elképzeléseinknek meg­felelően kell megtalálni a vad- gazdálkodás helyét, szerepét a népgazdaságban. Úgy hiszem, nem járunk rossz úton, ami­kor azt mondjuk, hogy a ter­mészetvédelem és a vadállo­mány védelme egységes munka. • A mező- és erdőgazdálko­mezőgazdasági üzem megol­dotta a vadkárrendezés kér­dését .... nincs köztük vita. Előfordulhat azonban, hogy a gyengébben működő gazdasá­gokban igyekeznek a saját hi­báikat a vadkárra fogni, és igy a kieső jövedelmet pótolni. Ez nemcsak a vadkárnál fo; •Ji/- hat elő, az Állami Biztosító gyakorlatából is vehetnénk eseteket. Ismétlem: esetekről lehet szó, nem általános tö­rekvésről. Az pedig konkrét, helyi cselekvést indokol. És nem szabad — ezt nem is en­gedjük meg! — a vadkárból nyereséget kovácsolni! Gazda­sági fejlődésünk, állami poli­tikánk értelmében közösen kell védekezni a mező- és erdőgaz­dasági károk ellen. Ha a va­dászok és a mezőgazdasági szakemberek szervezetten és a modern technika segítségével védekeznek, elkerülhető a né­zeteltérés. A megértés, az együttműködés, a közös gon­dok közös megoldása hozhat változást. • A mezőgazdasági Szemek érdekeiről már szó volt, de vajon milyen mértékben véd­jük a vadállományt, a vadá­szok érdekeit? — A vad érdekét, életfelté­teleinek biztosítását számta­lan előírás, szabály, vadászati tilalom stb. szolgálja. Ezek végrehajtása és ellenőrzése egyrészt a hivatásos és sport­vadászok, másrészt a mező- és erdőgazdasági üzemek, vala­mint az államigazgatás fel­adata. Vadállományunk érté­ke a természetes körülmények között élő populációkban rej­lik. A helyes állományszabá­lyozás, az adott terület eltartó­képességének fenntartása az egyedül lehetséges út a jó mi­nőségű populációk fejlődésére. Esetenként jobban oda kell fi­gyelni azonban a vad életfel­tételeit biztosító íészkelőhe- lyek, búvóhelyek, fasorok, er­dősávok stb. védelmére. Haté­konyabbá válnak ezek a tö­rekvések, ha a vadászok, va­dásztársaságok helyenként még tapasztalható befelé fordulását felváltja az azonos célokért dolgozó egyesületekkel, termé­szetbarátokkal, horgászokkal, intézményekkel bővülő kapcso­lat. Sokat tehetnek a vadászok a természet megszerettetéséért is. Csak örülni lehet az olyan nagyszerűen rendezett állandó vadászati bemutatóknak, kiál­lításoknak, mint amilyent Bá­bolnán vagy Szécsényben lát­hatnak az érdeklődők.-De azt kosság számához képest) sok­ká! több a vadász, mint nálunk Magyarországon? dás szoros kapcsolatban van tehát a vadgazdálkodással. Ho­gyan valósul meg az ágazatok közötti összhang, hogyan ren­is lehet becsülni, amikor a va­dászok, vadásztársaságok pre­parált zsákmányt, kitömött ál­latokat adnak át a helyi isko­láknak. — Azt ne várja tőlem, hogy én mondjam meg, miért több a vacjász a környező országok­dezik az esetleges ellentmon- dásokat? • Hogyan látja a vadászat jö­vőjét? ban ..., inkább arra válaszo­lok, hogy nálunk miért eny- nyi. Ügy gondolom, hogy ha folytatni akarjuk ezt a nem­zetközileg elismert színvonalú és eredményes vadgazdálko­dást ..., jelentősen nem nö­velhetjük a vadászok számát. Annak ugyanis nem sok ér­telme lenne, amit például Olaszországban láttam, hogy emberek vadászpuskával a hátukon a vasárnapi utcán ácsorogjanak. Az utcán! Bizo­nyára nincs hol és nincs mire vadászniuk. A vadászpuska nem lelhet sem státusszimbó­lum, sem egyszerű dísz. Nem kell feltétlenül mindenkinek vadásznak lennie, ami egyéb­ként is költséges sport. A ter­mészetjáráshoz, a horgászat­hoz képest mindenképpen. (Ez persze nem jelenti azt. hogy nincs szükség a vadászok utánpótlására. A becsületes és a vadgazdálkodással, vadá­szattal járó többletmunkát vállaló fiatalok nyitott kapu­kat, döngetnek.) A természetet lehet úgy is kedvelni, ha va­— Az utóbbi években több olyan rendelkezés született, amely a mező- és erdőgaz­dálkodás, valamint a vadászat összehangolását Írja elő. Ügy gondolom, ebben a kérdésben a vadállomány ésszerű szabá­lyozása a legfontosabb. A me­zőgazdasági üzemek helyen­ként panaszkodnak, hogy sok a vad, sok p vadkár, és azt ja­vasolják: csökkentsük a vad­állomány létszámát. Odáig el­mentünk, hogy egy-egy terü­leten a tilalmi időktől függet­lenül is engedélyeztünk vadá­szatot. Ennek lett is eredmé­nye. Például amióta a gyümöl­csösökben és kertkultúrákban lehetőséget adtunk tilalmi idő­ben is a nyúl vadászatára ..., kevesebb panasz hangzik el. • Sok vadásznak az a véle­ménye, hogy a „vadászellenes** hangulatnak nemegyszer a me­zőgazdasági üzemek a hang­adói ... és mindig a vadkár az ütközőpont. — Nem hiszem, hogy okom lenne a borúlátásra, ha reális célokat tűzünk magunk elé. Bízom abban, hogy a vadászok mindent megtesznek a szak­mai programok megvalósítá­sáért, a tudományos eredmé­nyek minél gyorsabb valóra váltásáért, átveszik a nemzet­közi eredmények közül a leg­jobbakat, továbbfejlesztik az állománykezelési modelleket, javítják a tenyésztéstechnoló­giákat, erősítik a genetikai alapokat..., így nem marad­hat el az eredmény. Hiszem, hogy a Vadászok sok támoga­tóra találnak a jövőben is, hogy szakmai elhivatottsággal művelhessék a vadállomány gondozását, fejlesztését. Nép­szerűségük növekszik, ahogyan nő a vadászat kultúrája, eti­kája, fegyelme, biztonsága. A Mezőgazdasági és Élelmezés- Ügyi Minisztérium és jómagam is mindent megteszünk a he­lyes törekvések támogatásáért, a központi akarat és a kívánt lakinek nincs puskája, a sza- — Nem hiszem, hogy álta- bad időt egészségesen, jól el lánositani lehet. Ügy tudom, I lehet tölteni túrázással és más nagyon sok vadásztársaság és sokoldalú együttműködés ki- teljesedéséért. Cs, S­Közös cselekvéssel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom