Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

MONOR'VIDín PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA * XVIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1976. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP Volán-mérleg 1975-ről Több utas, több fuvar Megkezdődhet az új telephely építése A Volán 1. számú Válla­lat 11. számú üzemegységének monori főnöksége eredménye­sen fejezte be az elmúlt évet. Amint Várkonyi Sándortól, a főnökség vezetőjétől megtud­tuk, tavaly 233 ezer tonna árut szállítottak, s a gépkocsik egy­millió 799 ezer kilométert tet­tek meg. Szállítási- és súlytervüket egyaránt* túlteljesítették, de bevételük is emelkedett az előző évhez képest. 1975-re 11 millió 320 ezer fo­rint bevételt terveztek, s ezt kétmillióval haladták túl. Az elért eredmények annál is inkább dicséretesek, mivel a lészámtervüket nem lépték túl. A jó munka nyomán a gépkocsivezetők bérét kétszer, az alkalmazottakét egyszer tudják év közben javítani. , A legtöbb szállítást » a FÜ- SZÉRT-nek, a KPM-nek, a Betonútépítő Vállalatnak és a MÉK-nek végezték tavaly. A főnökségen nyolcvanötén dolgoznak. 1975-ben 13 új gép­Hóvirágok - Juliannákáak HÍ Kovács Istvánné — és a virágszígct Péter László felvétele Mezőgazdaság és vadgazdálkodás Beszélgetés dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel a vadászat helyzetéről és jövőjéről Üj, reprezentatív kiadásban és gazdagabb tartalom­mal jelenik meg a Magyar Vádászok Országos Szövet­ségének havi lapja, a Nimród. A januári számban szé­lesebb körű érdeklődésre is számot tartó interjú jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. Az alábbiakban ezt a beszélgetést közöljük, amelynek el­ső kérdései dr. Romány Pál közvetlen, személyes mun­kájába is bepillantást nyújtanak. elismerem, és a javuló élet- színvonal egyik jelének köny­velem el. • Hogy érzi magát a minisz­teri székben? — Van ilyen szék? Ha van, akkor elmondhatom: nem ké­nyelmes. Egyébként fokozato­san kialakul az a rend, az a munkastílus, amit szeretnék. Még nincs egy esztendeje, hogy a MÉM-be kerültem, amelynek egyik jogelődjénél 22 évvel ezelőtt már dolgoz­tam. Most, tavaly augusztus­ban láttunk neki igazán a kö­zös munkának, és november­ben jelentettük be az átren­dezést, a szervezeti korrekció­kat. • Némelyek féltek és talán még most is tartanak öntől... 7“ — Én is hallottam róla. Pe­dig annak, aki tudja a felada­tát és rendesen végzi munká­ját, nincs mitől tartania. A kezdeti időkben többször el­mondtam: fel kell hagyni az­zal a szokással, hogy döntés után vitatkozik a „hivatal”! A cjöntés meghozatala előtt mindenkinek lehet véleménye, javaslata, sőt feltétlenül mond­ja is el — ehhez a légkör adott —, de ha a döntés már .megszületett, nincs vita! A ha­tározatokat végre kell hajtani, dolgozni kell! Ebben, követke­zetes vagyok..., talán ezért terjedtek el ilyen hírek. kocsit kaptak, a régieket kise­lejtezték. Ezáltal a műszaki feltételek kedvezőbbé váltak. Eredményes volt a szocialista brigádok munkája is. Három gépkocsivezetői brigád, a Hajrá, az Egység és a Lendület, az üzem- egységi versenyben az első tíz között végzett. (Végleges értékelésre még nem került sor.) Kedvezően alakult a balese­ti helyzet. Tavaly két üzemi baleset történt, s két balesetet okoztak a főnökség kocsijai. Szerencsére komolyabb sérülés nem történt. Megszűnt a"kocsik túlfo­gyasztása, anyagilag senkit sem kellett emiatt felelősségre vonni. Javítani kell azonban a munkafegyelmet, mert ese­tenként feketefuvart is végez­nek a Volán gépkocsijaival. Az új KRESZ oktatását köz­pontilag szervezték, december 31-ig valamennyi gépkocsive­zető eredményes vizsgát tett. Az új telephely építése már hosszú évek óta húzódik. Tavaly megtörtént a te­lephely rendezése, remény van arra, hogy az idén megkezdődik az építkezés. A tavalyi eredményeket ter­melési tanácskozás keretében február 20-án tárgyalják meg a főnökség dolgozói. G. J. Kis sziget a télben, a mono­ri, Petőfi utcai virágüzlet ki­rakata. Bólogató szegfűk, hal­ványpiros ciklámenek, vörös sapkás tulipánok előtt állnak meg gyakran a járókelők, hi­szen maga a tavaszi látvány is melegít... Veress Mátyás- né, az üzlet vezetője és Ko­vács Istvánné nem gondozzák, ápolják sokáig a virágokat, ha­mar gazdára talál valamennyi. Viszik még a cserepes mikulás­virágot, de a Lídiákat, Julian­nákat, Zsuzsannákat már hó­virággal, jácinttal is köszönt­hetik. Hofí-show - Monoron A monori járási művelődé­si házban február 22-én este, fél 7 órakor Hofi Géza előadó- művész szórakoztatja az ér­deklődőket. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyomron és Péteri­ben: központi ügyelet (Gyöm- rő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Mo- nori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30, telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Csévharaszton és Vasa­don: dr. Illanicz Elemér (Pi­lis, Rákóczi u. 13.), Sülysápon és Üriban: dr. Zolesz László (Sülysáp). Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügy eletet. — Ügye­letes gyógyszertár: Monoron. a főtéri, Vecsésen a Halmy-te- lepi. Beteg állatok bejelentése a járás területén vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig és 15-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszer­tárban. Több a meghűléses megbetegedés Nincs influenzajárvány a járásban Az elmúlt napokban elter­jedt a hír: influenzajárvány van a járásban\ — Mi az igazság? — tettük fel a kérdést dr. Bihari Ágnes­nek, a KÖJÁL járási csoportja vezetőjének, megbízott járási főorvosnak. — Valóban, a szokásosnál több meghűléses megbetegedés történt a járás területén az el­múlt hetekben. A betegforga­lom Monoron, Péteriben és Gyömrőn emelkedett a leg­szembetűnőbben. Influenzajár­ványról azonban egyelőre — szerencsére — nem beszélhe­tünk. Működésbe lépett a fi­gyelőszolgálat eddig nem ta­pasztaltak szövődményes meg­betegedést, kórházba se kellett senkit szállítani. MŰSOR — Ezúton is kérjük a lakos­ságot, lehetőleg ne látogassák a szórakozóhelyeket, öltözze­nek rétegesen, fogyasszanak sok citromot, teát és almát. (S.) MOZIK Ecser: Legenda a nyúlpap- rikásról. Gomba: Két amerikai. Gyömrő: A négy muskétás újabb kalandjai. H: Szerelmem Moszkva. Maglód: Csodaboga­rak. H: Egy kis előkelőség. Mendc: Egy kis előkelőség. H: Csodabogarak. Monor: A Ténkes kapitánya I—II. H: A kenguru. Nyáregyháza: Vörös kányafa. H: Front szárnyak nélkül I—II. Péteri: Vállald önmagadat. Pilis: Enyém, tied, kié? H: Kopjások. Tápiósáp: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni. Űri, v.-h.: Még né­hány perc a béke. Üllő: Nagy­városi fények. H.: A nagy ér­zelmektől jókat lehet zabálni. Vecsés: Nyomorultak fi—II. Matiné: Kertészkedő meg a várúr. H: Régi falak. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrőn: holnap 13 órától: zenetanfolyam, 15.30-tól: a gyermekkórus; 18-tól: az Er­kel Ferenc énekkar próbája és a magnósklub összejövetele, 17.30-tól: egészségnevelési elő­adás Munkahelyi egészségvé­delem címmel, előadó: dr. Zá­honyi Aladár igazgató főorvos. Mcndén, ma 18 órától: az Il­lés együttes hangversenye, Mo­noron ma és holnap, 19-től 22-ig: az ifjúsági klub foglal­kozása, Péteriben ma 9-től 12-ig: MHSZ-klubfoglalkozás, 16-tól 18-ig: hangstúdió, hir­detés, falurádió. ÖT EV ALATT Három és fél ezer lakás A járásban 3596 lakás épült a IV. ötéves tervben. A laká­sok többsége két vagy három szobás, s legtöbbjük fürdőszo­bával is ellátott. Üllő Jól sikerült a téli vásár Az üllői 913-as számú ru­házati boltban — a hagyomá­nyos téli vásár folyamán — háromszázötvenezer forint ér­tékű holmi árát szállították le 30—40 százalékkal. Zakál La- josnétól, a bolt vezetőjétől megtudtuk, hogy jól sikerült a vásár, már az első napon több mint százezer forintot forgalr maztak. Vitték a férfi pantalló­kat, a bundás kabátokat, a téli kesztyűket és a kötött mellé­nyeket, de kapós volt a farmer és a női fehérnemű is. élelmezésügyi miniszter? — Vadásztársasági tag va­gyok. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy nem szenvedélyem a vadászai;. Tisz­telem és becsülöm azokat, akik ennek a hivatásnak, szakmá­nak .... szenvedélynek, hobby- nak, sportnak a kedvelői. Jó­magam azonban inkább a nagy sétákban, erdei csavargások­ban lelem örömömet. Szere­tem a természetet, az állat- és pövényvilágot, a csendet. A természet szeretete és a vadá­szat gyermekkoromban kez­dődött. Hajtó is voltam a 30- as évek végén a szajoli ura­dalomban ... Mostanában hi­vatalból is foglalkozom a va­dászattal, kérelmek-panaszok futnak be hozzám. • Mi az oka annak, hogy a környező országokban (a la­kosság számához képest) sok­kal több a vadász, mint nálunk Magyarországon? — Azt ne várja tőlem, hogy én mondjam meg, miért több a vadász a környező országok­ban ..., inkább arra válaszo­lok, hogy nálunk miért eny- nyi. Ügy gondolom, hogy ha folytatni akarjuk ezt a nem­zetközileg elismert színvonalú és eredményes vadgazdálko­dást ..., jelentősen nem nö­velhetjük a vadászok számát. Annak ugyanis nem sok ér­telme lenne, amit például Olaszországban láttam, hogy emberek vadászpuskával a hátukon a vasárnapi utcán ácsorogjanak. Az utcán! Bizo­nyára nincs hol és nincs mire vadászniuk. , A vadászpuska nem lehet sem státusszimbó­lum, sem egyszerű dísz. Nem kell feltétlenül mindenkinek vadásznak lennie, ami egyéb­ként is költséges sport. A ter­mészetjáráshoz, a horgászat­hoz képest mindenképpen. (Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs szükség a vadászok utánpótlására. A becsületes és a vadgazdálkodással, vadá­szattal járó többletmunkát vállaló fiatalok nyitott kapu­kat döngetnek.) A természetet lehet úgy is kedvelni, ha va­lakinek nincs puskája, a sza­bad időt egészségesen, jól el lehet tölteni túrázással és más sporttal is. Az igényt persze 0 Mennyire fontos a népgaz­daságnak a vadászat, a vad­gazdálkodás? — Fontosnak tartom, de nem a legfontosabbnak. A va­dászat és a vadgazdálkodás a mezőgazdaság egy része, amely elválaszthatatlanul hozzátar­tozik a biológiai környeze­tünkhöz. Első helyen minden esetben a mezőgazdaság és népgazdasági jelentősége áll, és csak ezzel egyeztetve, ösz- szehangolva következhet a vadgazdálkodás. Ezt egyéb­ként a törvényeink is így sza­bályozzák! A vadgazdálkodás népgazdasági jelentőségét azonban nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, tudjuk, hogy valutát hoz az országnak... Ami a vadászatról alkotott véleményemet illeti, elmond­hatom, hogy nagyra értékelem a vadászok szakmaszeretetét, kollektív szellemét, ismerem a vadásztársaságok foglalkozás szerinti összetételét, természe­tesnek tartom tehát az érvé­nyesülő demokratizmust. A vadásztársaságokban tudják, hogy kinek-kinek más a „pol­gári” életben a „lőállása”, a felelőssége, de a vadászatok során minden puska egynek számít, és az ottani szabály­zat érvényesül. Ezt is természe­tesnek tartom és egyben ör­vendetesnek, éppen azért, mert a vadásztársaságokban szá­mos tapasztalt, környezetében jól ismert vezető található. Köszönettel szeretném nyug­tázni a vadászok tájgondozó, tájvédő tevékenységét, a ter­mészet védelmére tett törek­véseit. Ebben az összefüggés­ben látom a vadászat, a mai vadgazdálkodás lényegét A vad ugyanis csak környezeté­vel együtt maradhat fent. Az elmúlt évtizedekben sokat vál­tozott ez a környezet a nagy­üzemi, korszerű mező- és er­dőgazdálkodás térhódításával. Tájaink módosulása, a termé­szetes élőhelyek kultúrtájjá válása szűkíti a vad kedvelt környezetét. Ebben az új helyzetben, a társadalmi-gaz­dasági elképzeléseinknek meg­felelően kell megtalálni a vad- gazdálkodás helyét, szerepét a népgazdaságban. Ügy hiszem, nem járunk rossz úton, ami­kor azt mondjuk, hogy a ter­mészetvédelem és a vadállo­mány védelme egységes munka. • A mező- és erdőgazdálko­dás szoros kapcsolatban van tehát a vadgazdálkodással. Ho­gyan valósul meg az ágazatok közötti összhang, hogyan ren­dezik az esetleges ellentmon­dásokat? mezőgazdasági üzem megol­dotta a vadkárrendezés kér­dését.'.., nincs köztük vita. Előfordulhat azonban, hogy a gyengébben működő gazdasá­gokban igyekeznek a saját hi­báikat a vadkárra fogni, és így a kieső jövedelmet pótolni. Ez nemcsak a vadkárnál fordul­hat elő, az Állami Biztosító gyakorlatából is vehetnénk eseteket. Ismétlem: esetekről lehet szó, nem általános tö­rekvésről. Az pedig konkrét, helyi cselekvést indokol. És nem szabad — ezt nem is en­gedjük meg! — a vadkárból nyereséget kovácsolni! Gazda­sági fejlődésünk, állami poli­tikánk értelmében közösen kell védekezni a mező- és erdőgaz­dasági .károk ellen. Ha a va­dászok és a mezőgazdasági szakemberek szervezetten és a modem technika segítségével védekeznek, elkerülhető a né­zeteltérés. A megértés, az együttműködés, a közös gon­dok közös megoldása hozhat változást. • A mezőgazdasági üzemek érdekeiről már sző volt, de vajon milyen mértékben véd­jük a vadállományt, a vadá­szok érdekeit? — A vad érdekét, életfelté­teleinek biztositását számta­lan előírás, szabály, vadászati tilalom stb. szolgálja. Ezek végrehajtása és ellenőrzése egyrészt a hivatásos és sport­vadászok, másrészt a mező- és erdőgazdasági üzemek, vala­mint az államigazgatás fel­adata. Vadállományunk érté­ke a természetes körülmények között élő populációkban rej­lik. A helyes állomány szabá­lyozás, az adott terület eltartó­képességének fenntartása az egyedül lehetséges út a jó mi­nőségű populációk fejlődésére. Esetenként jobban oda kell fi­gyelni azonban a vad életfel­tételeit biztosító fészkelóhe- lyek, búvóhelyek, fasorok, er­dősávok stb. védelmére. Haté­konyabbá válnak ezek a tö­rekvések, ha a vadászok, va­dásztársaságok helyenként még tapasztalható befelé fordulását felváltja az azonos célokért dolgozó egyesületekkel, termé­szetbarátokkal, horgászokkal, intézményekkel bővülő kapcso­lat. Sokat tehetnek a vadászok a természet megszerettetéséért is. Csali örülni lehet az olyan nagyszerűen rendezett állandó vadászati bemutatóknak, kiál­lításoknak, mint amilyent Bá­bolnán vagy Szécsényben lát­hatnak az érdeklődők. De azt is lehet becsülni, amikor a va­dászok, vadásztársaságok pre­parált zsákmányt, kitömött ál­latokat adnak át a helyi isko­láknak. • Hogyan látja a vadászat Jö­vőjét? — Az utóbbi években több olyan rendelkezés született, amely a mező- és erdőgaz­dálkodás, valamint a vadászat összehangolását írja elő. Ügy gondolom, ebben a kérdésben a vadállomány ésszerű szabá­lyozása a legfontosabb. A me­zőgazdasági üzemek helyen­ként panaszkodnak, hogy sok a vad, sok a vadkár, és azt ja­vasolják: csökkentsük a vad­állomány létszámát. Odáig el­mentünk, hogy egy-egy terü­leten a tilalmi időktől függet­lenül is engedélyeztünk vadá­szatot. Ennek lett is eredmé­nye. Például amióta a gyümöl­csösökben és kertkultúrákban lehetőséget adtunk tilalmi idő­ben is a nyúl vadászatára ..., kevesebb panasz hangzik el. • Sok vadásznak az a véle­ménye, hogy a „vadászellenes*9 hangulatnak nemegyszer a me­zőgazdasági üzemek a hang­adói ... és mindig a vadkár az ütközőpont. — Nem hiszem, hogy álta­lánosítani lehet. Ügy tudom, nagyon sok vadásztársaság és — Nem hiszem, hogy okom lenne a borúlátásra, ha reális célokat tűzünk magunk elé. Bízom abban, hogy a vadászok mindent megtesznek a szak­mai programok megvalósítá­sáért, a tudományos eredmé­nyek minél gyorsabb valóra váltásáért, átveszik a nemzet­közi eredmények közül a leg­jobbakat, továbbfejlesztik az állománykezelési modelleket, javítják a tenyésztéstechnoló­giákat, erősítik a genetikai alapokat..., így nem marad­hat el az eredmény Hiszen, hogy a vadászok sok támoga­tóra találnak a jövőben is, hogy szakmai elhivatottsággal művelhessék a vadállomány gondozását, fejlesztését. Nép­szerűségük növekszik, ahogyan nő a vadászat kultúrája, eti­kája, fegyelme, biztonsága. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és jómagam is mindent megteszünk a he­lyes törekvések támogatásáért, a központi akarat és a kívánt sokoldalú együttműködés ki- teljesedéséért Cs. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom