Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hin A CEGLÉDI JAPAS Ésl XX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1976. FEBRUÁR 15., VASÁRNAP Cegléd öt éve A gyarapodó város Uj lakások, gyermekintézmények, épülő üzemek Az 1971-ben megjelent Űj Magyar Lexikon Cegléd fő jellemzőjeként nagyszámú mezőgazdasági népességét, ki­terjedt határú tanyavilágát jelöli meg. A város évtizede­ken kérésziül alig lépett elő­re. — Az elmúlt időszak az épí­tés és intenzív fejlődés sza­kasza volt. Milyen változáso­kat hozott Cegléden a negye­dik ötéves terv végrehajtása? — kérdeztük Kürti Andrástól, a városi tanács elnökétől. — Cegléd a. városiasodás-út­ján nagy lépést tett előre. A kiienicszáz ágyas új kórház, az ezer tanuló 'képzését biztosí­tó szakmunkásképző intézet, ez új középiskolai kollégium, a város és a környék kereske­delmi ellátását javító ABC- és bútoráruház, valamint a vasút villamosítása tovább erősítette a város Dél-Pest megyei központ jellegét. A Fűrész- és Hordóipari Válla­lat üzembe helyezésével, az F.VIG és a húsipari vállalat jelentős fejlesztésével erőtel­jesebb lett az iparosodás üte­me. Az idén üzembe helyezik az új tejüzemet, befejezé­séhez közededik a szolgál­tatóház építése és még eb­ben az ötéves tervben át­adják az ipartelepen az AFIT-szervizálIomást. Az iparosodás, a nagyobb számú lakásépítés, a javuló kommunális ellátás és a népe­sedéspolitikai intézkedések — a, tervidőszak második felé­ben —■ a lakosság számának lényeges növekedését ered­ményezték. — A negyedik ötéves terv végrehajtásának időszaka egy­beesett az új tanácstörvény hatálybalépésével, amely ma­gával hozta a tanácsi hatás­körök növekedését. Hogyan jelentkezett ez a városi ta­nács munkájában? — Az új tanácstörvény kö­vetelményeinek megfelelően, a tanácsválasztásork során, az eddiginél nagyobb számban igyekeztünk a közéleti tevé­kenységbe bevonni a munká­sokat. a fiatalokat és a nőket. A tanács szerepe fokozódott a várospolitika alakításában, a területfejlesztésiben és saját szervezete irányításában. A tanácsnál korábban 11 osztály működött, ezekből 7 osztályt alakított ki a testület, ami az ügyintézés egyszerűsítését és a belső ügyiratok számának csökkenését eredményezte. — A tanács 14 rendeletet alkotott, amelyeket nagyrészt a lakosság megváltozott élet­viszonyai tették szükségessé, így például a távfűtésről é3 melegvíz-szolgáltatásról, a la­kóházak házirendjéről és az állatok tartásáról szólót. A tanácsülés elkészítette a va­ros középtávú pénzügyi és fejlesztési tervét, az ipartele­pítési és fejlesztési koncep­cióját, a közlekedéspolitikai tervet és a település általá­nos rendezési tervét. — A lakosság számának nö­vekedése, a városiasodás fo­kozottan igényli a kommuná­lis helyzet javítását. Milyen fejlődést hozott e téren az előző ötéves terv Cegléden? — A városi tanács a terv- ciklusban rendelkezésére álló pénz kétharmadát lakásépí­tésre fordította. Állami erőből 636 lakás épült, amelyek többségét munkások és nagycsalá­Ezúton fejezem ki hálás köszö- netemet mindazoknak, akik szere­tett feleségem. Bede Jőzsefné el­hunyta alkalmából temetésén, megjelentek, elkísérték őt utolsó útjára, sírjára a megemlékezés vi­rágait küldték és mély fájdalma­mat részvétükkel enyhíteni kíván­ták. Bede József. dosok kapták, közülük 374 fiatal házas. A végrehajtó bizottság az OTP-lakésok részére közmű­vesített téliket biztosított és a magánépítkezések támoga­tására 81 telket adott el. A bölcsődei helyek megduplá­zódtak, az óvodáké másfél­szeresére növekedett az öt évvel ezelőttihez viszonyítva. — A kommunális szolgálta­tások alapja a jó minőségű és kellő mennyiségű ivóvíz. A vízmű építése során már el­készült 3 mélyfúrású kút és a városi főnyomóvezeték, amely megoldja Cegléd lakosságá­nak és ipari üzemeinek teljes vízellátását. A városi ivóvíz- hálózat a tervciklus alatt megduplázódott. Az elkövet­kező években mindössze 21 kilométernyi vezeték megépí­tés?' szükséges ahhoz, hogy Cegléd minden utcájába el­jusson az ivóvíz. — A tervidőszak alatt 22 kilométer járda épült, az út­hálózat fejlesztésének üteme azonban nem volt kielégítő. Mindössze 6 kilométerre nőtt a szilárd burkolatú utak hossza. Nehezíti a fejlődést a felszíni csapadékvizet elveze­tő rendszer hiánya. A tanul­mányterv elkészült, és a ki­vitelezés első üteme 1976-ban megkezdődik. Alapvető gond a városközpontban levő autó­busz-állomás helyzete. Indo­kolt egy korszerű MÁVAUT- pályaudvar építése a város egy. erre alkalmas részén. —■ A gázvezeték-hálózat bő­vítésével több közintézmény és iskola bekapcsolódott a korszerű fűtésrendszerbe. A villanyhálózat bővült a külte­rületen; a belterület teljesen ellátott. Sokat jelentett a crossbar-rendszerű telefon­központ üzembe helyezése és a lakosság régi igényeit ki­elégítő újvárosi fiókposta megnyitása. — Milyen változásokat ho­zott az ötéves terv a közmű­velődésben? — A legnagyobb ütemű fej­lődés a igyenmelkintézimények- nél történt. Tavaly az óvo­dáskorú gyermekek nyolcvan százalékának biztosítani tud­tuk az elhelyezést Az óvodai helyek száma n égyszázhel vénnél nőtt a lervciklus alatt. Jelentősen gyarapodott az is­kolai napközi otthonok 'befo­gadóképessége. Ennek ellené­re szükséges a napközi ottho­ni helyek további bővítése. — A város és környéke szakmunkás-utánpótlásá­nak biztosításában fontos sze­repet tölt be az új szakmun­kásképző intézet. Az egész­ségügyi középkádergondok enyhítését szolgálja a tavaly megnyílt egészségügyi szakis­kola. Sokat javított a közép­iskolai oktatás feltételein a két évvel ezelőtt átadott 168 személyes középiskolai kollé­gium. Kűri András elmondta, hogy már meghatározták az ötödik ötéves terv főbb irányelveit, a terv részletes kidolgozása és elfogadása a közeljövőben várható, a városi tanács kö­vetkező T ülésén megtárgyalja Cegléd közévtávú pénzügyi és fejlesztési tervét. Kőhalmi Dezső Tanácstagi beszámoló Hétfőn, február 16-án dél­után hat órai kezdettel Ceglé­den tanácstagi beszámolót tart a 22. körzet lakóinak a Vár- konyi iskolában Dankowsky Sándomé; a 28. lcörzetbeliek- nek a Kinizsi úti iskolában dr. Knolmár Mihály, a Vá­rosgazdálkodási Vállalatnál a 35. és a 37. körzet lakóinak Vincze János és Dubniczky Mihály; az újvárosi iskolában a 38. és a 39. körzetbelieknek Helmeczi József és Ecsedi Má­ria. A téglagyár kultúrtermé­ben délután három órakor kezdődik a 63. és a 64, körzet lakói számára Nyújtó József és Magyar Benő tanácstagi be­számolója. Tágas termek A ceglédi kórház elmeosztálya újabb épületrésszel, 100 ággyal bővül. A helyiségekben kisebb szerelést végeznek, ra­gasztják a pvc szőnyegpadlót. A munka befejeztével hamaro­san elhelyezhetik a berendezéseket, kezdődhet a költözés. A kórházbővítés Dél-Pest megye betegellátását javítja. Apáti-Tóth Sándor felvétele Mezőgazdaság és vadgazdálkodás Beszélgetés dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel a vadászat helyzetéről és jövőjéről Űj, reprezentatív kiadásban és gazdagabb tartalom­mal jelenik meg a Magyar Vadászok Országos Szövet­ségének havi lapja, a Nimród. A januári számban szé­lesebb körű érdeklődésre is számot tartó interjú jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. Az alábbiakban ezt a beszélgetést közöljük, amelynek el­ső kérdései dr. Romány Pál közvetlen, személyes mun­kájába is bepillantást nyújtanak. • Hogy érzi magát a minisz­teri székben? — Van ilyen szék? Ha van, akkor elmondhatom: nem ké­nyelmes. Egyébként fokozato­san kialakul az a rend, az a munkastílus, amit szeretnék. Még nincs egy esztendeje, hogy a MÉM-be kerültem, amelynek egyik jogelődjénél 22 évvel ezelőtt már dolgoz­tam. Most, tavaly augusztus­ban láttunk neki igazán a kö­zös munkának, és november­ben jelentettük be az átren­dezést, a szervezeti korrekció­kat. • Némelyek féltek és talán még most is tartanak öntől . .. — Én is hallottam róla. Pe­dig annak, aki tudja a felada­tát és rendesen végzi munká­ját, nincs mitől tartania. A kezdeti időkben többször el­mondtam: fel kell hagyni az­zal a szokással, hogy döntés után vitatkozik a „hivatal”! A döntés meghozatala előtt mindenkinek lehet véleménye, javaslata, sőt feltétlenül mond­ja is el — ehhez a légkör adott —, de ha a döntés már megszületett, nincs vita! A ha­tározatokat végre kell hajtani, dolgozni kell! Ebben követke­zetes vagyok..., talán ezért terjedtek el ilyen hírek. • Vadászati, vadgazdálkodási kérdésekkel kerestem fel Sut hivatalában, ezért az első ilyen jellegű kérdésem Így hangzik: vadász-e a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter? — Vadásztársasági tag va­gyok. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy nem szenvedélyem a vadászat. Tisz­telem és becsülöm azokat, akik érinek a hivatásnak, szakmá­nak ..., szenvedélynek, hobbv- nak, sportnak a kedvelői. Jó­magam azonban inkább a nagy sétákban, erdei csavargások­ban lelem örömömet. Szere­tem a természetet, az állat- és növényvilágot, a csendet. A természet szeretete és a vadá­szat gyermekkoromban kez­dődött. Hajtó is voltam a 30- as évek végén a száj öli ural dalomban ... Mostanában hi­vatalból is foglalkozom a va­dászattal, kérelmek-panaszok futnak be hozzám. • Mi az oka annak, hogy a környező országokban (a la- kosság számához képest) sok­kal több a vadász, mint nálunk Magyarországon ? — Azt ne várja tőlem, hogy én mondjam meg, miért több a vadász a környező országok­ban ..., inkább arra válaszo­lok, hogy nálunk miért eny- nyi. Ügy gondolom, hogy ha folytatni akarjuk ezt a nem­zetközileg elismert színvonalú és eredményes vadgazdálko­dást ..., jelentősen * nem nö­velhetjük a vadászok számát. Annak ugyanis nem sok ér­telme lenne, amit például Olaszországban láttam, hogy emberek vadászpuskával a hátukon a vasárnapi utcán ácsorogjanak. Az utcán! Bizo­nyára nincs hol és nincs mire vadászniuk. A vadászpuska nem lehet sem státusszimbó­lum, sem egyszerű dísz. Nem kell feltétlenül mindenkinek vadásznak lennie, ami egyéb­ként is költséges sport. A ter­mészetjáráshoz, a horgászat­hoz képest mindenképpen. (Ez persze nem jelenti azt. hogy nincs szükség a vadászok utánpótlására. A becsületes és a vadgazdálkodással, vadá­szattal járó többletmunkát vállaló fiatalok nyitott kapu­kat döngetnek.) A természeted lehet úgy is kedvelni, ha va­lakinek nincs puskája, a sza­bad időt egészségesen, jól el lehet tölteni túrázással és más sporttal is. Az igényt persze elismerem, és a javuló élet- színvonal egyik jelének köny­velem el. • Mennyire fontos a népgaz­daságnak a vadászat, a vad- gazdálkodás? — Fontosnak tartom, de nem a legfontosabbnak. A va­dászat és a vadgazdálkodás a mezőgazdaság egy része, amely elválaszthatatlanul hozzátar­tozik a biológiai környeze­tünkhöz. Első helyen minden esetben a mezőgazdaság és népgazdasági jelentősége áll, és csak ezzel egyeztetve, ösz- szehangolva következhet a vadgazdálkodás. Ezt egyéb­ként a törvényeink is így sza­bályozzák! A vadgazdálkodás népgazdasági jelentőségét azonban nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, tudjuk, hogy valutát hoz az országnak... Ami a vadászatról alkotott véleményemet illeti, elmond­hatom, hogy nagyra értékelem a vadászok szakmaszeretetét, kollektív szellemét, ismerem a vadásztársaságok foglalkozás szerinti összetételét, természe­tesnek tartom tehát az érvé­nyesülő demokratizmust. A vadásztársaságokban tudják, hogy kinek-kinek más a „pol­gári” életben a „lőállása”, a felelőssége, de a vadászatok során minden puska egynek számít, és az ottani szabály­zat érvényesül. Ezt is természe­tesnek tartom és egyben ör­vendetesnek, éppen azért, mert a vadásztársaságokban szá­mos tapasztalt, környezetében jól ismert vezető található. Köszönettel szeretném nyug­tázni a vadászok tájgondozó, tájvédő tevékenységét, a ter­mészet védelmére tett törek­véseit. Ebben az összefüggés­ben látom a vadászat, a mai vadgazdálkodás lényegét. A vad ugyanis csak környezeté­vel együtt maradhat fent. Az elmúlt évtizedekben sokat vál­tozott ez a környezet a nagy­üzemi, korszerű mező- és er­dőgazdálkodás térhódításával. Tájaink módosulása, a termé­szetes élőhelyek kultúrtájjá válása szűkíti a vad kedvelt környezetét. Ebben az új helyzetben, a társadalmi-gaz­dasági elképzeléseinknek meg­felelően kell megtalálni a vad- gazdálkodás helyét, szerepét a népgazdaságban. Ügy hiszem, nem járunk rossz úton, ami­kor azt mondjuk, hogy a ter­mészetvédelem és a vadállo­mány védelme egységes munka. • A mező- és erdőgazdálko­dás szoros kapcsolatban van tehát a vadgazdálkodással. Ho­gyan valósul meg az ágazatok közötti összhang, hogyan ren­dezik az esetleges ellentmon­dásokat? mezőgazdasági üzem megol­dotta a vadkárrendezés kér­dését ___ nincs köztük vita. El őfordulhat azonban, hogy a gyengébben működő gazdasá­gokban igyekeznek a saját hi­báikat a vadkárra fogni, és így a kieső jövedelmet pótolni. Ez nemcsak a vadkárnál fordul­hat elő, az Állami Biztosító gyakorlatából is vehetnénk eseteket. Ismétlem: esetekről lehet szó, nem általános tö­rekvésről. Az pedig konkrét, helyi cselekvést indokol. És nem szabad — ezt nem is en­gedjük meg! — a vadkárból nyereséget kovácsolni! Gazda­sági fejlődésünk, állami poli­tikánk értelmében közösen kell védekezni a mező- és erdőgaz- 1 dasági károk ellen. Ha a va­dászok és a mezőgazdasági szakemberek szervezetten és a modem technika segítségével védekeznek, elkerülhető a né­zeteltérés. A megértés, az együttműködés, a közös gon­dok közös megoldása hozhat változást. • A mezőgazdasági üzemek érdekeiről már szó volt, de vajon milyen mértékben véd­jük a vadállományt, a vadá­szok érdekeit? — Az utóbbi években több olyan rendelkezés született, amely a mező- és erdőgaz­dálkodás, valamint a vadászat összehangolását írja elő. Ügy gondolom, ebben a kérdésben a vadállomány ésszerű szabá­lyozása a legfontosabb. A me­zőgazdasági üzemek helyen­ként panaszkodnak, hogy sok a vad, sok a vadkár, és azt ja­vasolják: csökkentsük a- vad­állomány létszámát. Odáig el­mentünk, hogy egy-egy terü­leten a tilalmi időktől függet­lenül is engedélyeztünk vadá­szatot. Ennek lett is eredmé­nye. Például amióta a gyümöl­csösökben és kertkultúrákban lehetőséget adtunk tilalmi idő­ben is a nyúl vadászatára.... kevesebb panasz hangzik el. • Sok vadásznak az a véle­ménye, hogy a „vadászellenes** hangulatnak nemegyszer a me­zőgazdasági üzemek a hang­adói ... és mindig a vadkár az ütközőpont. — Nem hiszem, hogy álta­lánosítani lehet. Ügy tudom, nagyon sok vadásztársaság és — A vad érdekét, életfelté­teleinek biztosítását számta­lan előírás, szabály, vadászati tilalom stb. szolgálja. Ezek végrehajtása és ellenőrzése egyrészt a hivatásos és sport­vadászok, másrészt a mező- és erdőgazdasági üzemek, vala­mint az államigazgatás fel­adata. Vadállományunk érté­ke a természetes körülmények között élő populációkban rej­lik. A helyes állományszabá­lyozás, az adott terület eltartó­képességének fenntartása az egyedül lehetséges út a jó mi­nőségű populációk fejlődésére. Esetenként jobban oda kell fi-^„. gyelni azonban a vad életfel­tételeit biztosító fészkelőhe- r' lyek, búvóhelyek, fasorok, er­dősávok stb. védelmére. Haté­konyabbá válnak ezek a tö­rekvések, ha a vadászok, va­dásztársaságok helyenként még tapasztalható befelé fordulását felváltja az azonos célokért dolgozó egyesületekkel, termé­szetbarátokkal, horgászokkal, intézményekkel bővülő kapcso­lat. Sokat tehetnek a vadászok a természet megszerettetéséért is. Csak örülni lehet az olyan nagyszerűen rendezett állandó vadászati bemutatóknak, kiál­lításoknak, mint amilyent Bá­bolnán vagy Szécsényben lát­hatnak az érdeklődők. De azt is lehet becsülni, amikor a va­dászok, vadásztársaságok pre­parált zsákmányt, kitömött ál­latokat adnak át a helyi isko­láknak. • Hogyan látja a vadászat jő­vőjét? — Nem hiszem, hogy okom lenne a borúlátásra, ha reális célokat tűzünk magunk elé. Bízom abban, hogy a vadászok mindent megtesznek a szak­mai programok megvalósítá­sáért, a tudományos eredmé­nyek minél gyorsabb valóra váltásáért, átveszik a nemzet­közi eredmények 'közül a leg­jobbakat, továbbfejlesztik az állománykezelési modelleket, javítják a tenyésztéstechnoló­giákat, erősítik a genetikai alapokat..., így nem marad­hat el az eredmény. Hiszem, hogy a. vadászok sok támoga­tóra találnak a jövőben is, hogy szakmai elhivatottsággal művelhessék a vadállomány gondozását, fejlesztését. Nép­szerűségük növekszik, ahogyan nő a vadászat kultúrája, eti­kája, fegyelme, biztonsága. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és jómagam is mindent megteszünk á he­lyes törekvések támogatásáért, a központi akarat és a kívánt sokoldalú együttműködés ki- teljesedéséért. Cs. S. i i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom