Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
Alkatrész az Ikarusokhoz A gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat a Székesfehérvári Ikarus Karosszéria- és Járműgyár egyik legrégebbi szállítója. Képünkön Winkler Antal, a vállalat esztergályosa az Ikarus autóbuszok kapaszkodóinak tartó talpát esztergálja. A munkadarabból Gödöllőről évente több ezret szállítanak Székesfehérvárra. Ifj. Fekete József felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1976. FEBRUAR 14., SZOMBAT Munkásgyűlésen döntöttek a cérnázóban Hat százalékkal növelik a termelékenységet Brigádfelajánlás másnap A lezárult ötéves tervidőszak a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai egységéTizenöt éve termelőszövetkezeti község Rekorderedmények Csömörön százaléka a mezőgazdasági, 43 százaléka pedig az ipari tevékenységből származik. A szövetkezet bruttó jövedelme megközelítette a 19 millió forintot. Törekedtek a kiegyensúlyozott gazdálltodásra; a fejlesztési és részesedési alap aránya 63:32. A Haladás Termelőszövetkezet tiszta vagyona 1970- ben még csak 17 millió forint volt, de 1975-re már meghaladta az 51,5 millió forintot. Magtermesztésre törekednek Sajnos a termelőszövetkezetben emelkedik az átlagéletkor. Ehhez mérten kell alakítani a hagyományos kertészeti növények, a paradicsom, a borsó arányát. A szövetkezet a jövőben fokozza a kettős termesztést: magtermeszitésre is törekednek. A zárszámadó közgyűlésen valamennyi szocialista brigád oklevelet, érmet és pénzjutalHAMAROSAN VIZSGALAT KEZDŐDIK Űjabb pincelabirintust találtak mat kapott, s kiemelték az 1975. augusztusában alakult KISZ-szervezet tevékenységét is. Jól dolgozott a kiegészítő üzemág közül a Icavicsbánya és a műanyagüzem, melynek dolgozói szintéin kitüntetésben részesültek. A jubileumi közgyűlésen 15 tsz-tag ingyenes külföldi útra kapott beutalót. Jó a kapcsolat a községi tanács és a termelőszövetkezet között, amit az is bizonyít, hogy a zárszámadó közgyűlésen a tagság 500 ezer forint hozájáruiást szavazott meg az épülő óvoda céljaira. A tagság év közben 10 millió 803 ezer forintot kapott meg, s ehhez év végi kiegészítő részesedésként csaknem egymillió forintot fizetnek ki. A közgyűlésein a számos hozzászóló közül nagy figyelemmel hallgatták Radocsányi János szavait, aki a község első párttitkára volt, s az 1948- ban megalapított kis termelő- szövetkezetről beszélt a mai tagságnak. ö. E. A csömöri Haladás Mező- gazdasági Termelőszövetkezet február 11-én, szerdán délelőtt tartotta jubileumi zárszámadó közgyűlését. A zárszámadáson megjelent többek között Jósvai Lajos, a járási hivatal elnök- helyettese, Kovács Istvánná országgyűlési képviselő, valamint a szomszédos termelőszövetkezetek képviselői és a község párt- és tanácsi vezetői, Júliusi jégverés Csömör 1960. december 15- én lett termelőszövetkezeti község, ekkor alakult meg a Haladás Termelőszövetkezet, melynek összterülete 1375 hektár. A zárszámadáson egyúttal ünnepelték a gazdaság megalakulásának 15. évfordulóját, s köszöntötték azt a hetven tsz-tagot, alak már 1960- ban beléptek a szövetkezetbe. A vezetőség zárszámadási beszámolóját Fábián Ferenc, tsz- elnök tartotta. Elmondta, hogy a gazdaság az elmúlt évben — az időjárás okozta károk ellenére — eddigi legkiemelkedőbb eredményét érte el. ,Mindannyian emlékezünk, hogy július 11-én emberemlékezet óta nem tapasztalt méretű jégverés volt, sokan csüggedtek akkor el”. A tsz-elnök számokkal bizonyította, hogy mégis sikerült az esztendő. A Haladás az elmúlt esztendőben 33,5 millió forintot tervezett árbevételként. A tény ezzel szemben megközelítette a 40 milliót. A túlteljesítés aránya 18 százalék. A jó gazdálkodást igazolja az eredmény alakulása is: 5 millió 220 ezret terveztek, s 8 millió 83 ezer forintot teljesítettek. A termelőszövetkezetnek jelenleg 405 tagja van, ebből nyugdíjas és járadékos 180, az alkalmazottak száma pedig 42. Az alaptevékenységben dolgozik a tagsági-nagyobbik fele. Ezer múzsa vúgóúllat A szántóterület túlnyomó részén kalászosokat termesztettek, gyenge lett a termésátlag. Ebben közrejátszott a száraz tavasz és az elemi jégkár. Szép eredményeket értek el a lucernatermesztésben, hektáronkénti átlaguk 55 mázsa volt. Jól sikerült a silókukorica, 118 hektárról 300 vagon tömegtakarmányt takarítottak be. A növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás és a rossz talajviszonyok miatt nem tudták teljesíteni a tervezett árbevételt. Azonban az állattenyésztés hosszú évek óta nem gazdálkodott olyan eredményesen, mint 1975-ben. 4 millió 300 ezer forintot terveztek, több mint 5,5 millió forintot teljesítettek, a túlteljesítés aránya 28 százalékos volt. 178 tehenet tartanak, s 1975-ben az egy tehénre jutó évi tejhozam meghaladta a 3 ezer litert. A hízómarhatartás gazdaságos volt. Ezer mázsa súlyú vágóállatot adtak el. Fábián Ferenc elrtiondta, hogy kedvezően alakult az alap- és a kiegészítő tevékenység aránya: s az eredmény 57 Amióta elkezdődött Gödöllőn a Szabadság tér alsó szakaszának beépítése, komoly gondok foglalkoztatják az építőket és a város vezetőit. Mint arról már korábban is hírt adtunk, hosszabb-rövidebb pincéket találtak az építésre kijelölt terület alatt. Még nem is sikerült valamennyit feltárni, s a legkülönbözőbb híresztelések kaptak szárnyra. Az újabban felfedezett pincefolyosó!: ismét szükségessé tették a terület alapos átvizsgálását. Erre a munkára felkérték a Bányakutató Vállalatot, amelynek dolgozói elvégzik a vizsgálatot és a szükséges statikai méréseket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a sok lakásos, hatalmas épületek elhelyezése itt nem biztonságos, amint Orth Mihály, a Gödöllői Építőipari Szövetkezet tájékoztatott, a nehézségek áthidalására két lehetőség is van, ezek részletezése e helyütt felesleges. Csömör István brigádvezető elmondta, hogy munka közben újabb pincelabirlntusra bukkantak. Ez is bizonyítja, hogy szükség van a mihamarább: vizsgálatra. ötvös Károly, az Agrártudományi Egyetem nyugdíjas tanára elmondta, hogy dr. Thegze Lajosnak, Gödöllő egykori orvosának a mai Köztársaság út mellett volt hatalmas szőlője. Sok bora termett, és éppen a kérdéses területen voltak a pincéi. Majd minden kiderül... Cs. J, Anyakönyvi hírek Született: Jávor Pál és Berczeii Rozália: Eszter Zsuzsanna, Hegedűs Károly és Balázs Mária: Balázs, Pintér Zoltán István és Scheiber Judit Erzsébet: Zoltán, Kiss János és Ecseri Eszter Mária: Tünde, Bankó István és Pető Julianna: István, Hajtó József és Ladányi Ilona: Gábor, Szabó László és Dudás Mária: Zoltán, Leviczki József és Kiss Erzsébet: József, Szabó Sándor és Simon Erzsébet: Sándor Gábor, Liptai Zoltán és Heik Terézia: Gabriella, Urzsinyi Géza és Mentei Marianna: Annamária, Maiksó Géza és Agócs Irén: Péter, Paula János György és Mikus Zsuzsanna: János, Szatmári Antal János és Dányi Irén Piroska: Veronika. Kristóf István és Budai Terézia: István, Galbavi József és Radics Mária: Andrea Anita, Szarvas Ferenc és Tóth Ilona: Éva, Cserényi Mihály és Pap Zsófia: Barbara, Magyar Ferenc és Szokol Julianna: Erika, Várnagy Attila és Nagy Gabriella Erzsébet: Szabolcs, Vi- dák Kálmán és Jakab Aranka: Tímea, Kiszel László János és Voát Veronika Mária: Katalin. Kurucz Antal és Hor- nyák Mária: Tamás. Házasságot kötött: Aranyi István és Szabados Gizella, Gáspár József István és Kiss Ilona. Elhunyt: Dékán Jánosné Németh Mária 84 éves, Simon Győzőné Tóth Anna 65 éves, Sáp; Józsefné Lendvai Márta 66 éves. dr. Komlóssy Károly Artúr 83 éves, Váczi Józsefné Keresztes Zsófia 57 éves. Illés János 70 éves. nek életében is jelentős változásokat, fejlődést hozott. A gépek mintegy kétharmadát kicserélték — ez a rekonstrukció 140 millió forintba került —, s ennek is köszönhetően jelentősen javultak a munka- körülmények. Minőség és reklamációk Mindezeket dr. Takács Éva igazgatónő mondta el azon a munkásgyűlésen, amelyet a kistarcsai gyár cémázó üzemrészében rendeztek műszakváltáskor, igy a távozó és a munkába érkező dolgozók egyaránt részt vehettek rajta. A munkásgyűlés mintegy 350 résztvevője is hallhatta, hogy 1974-ben 354, tavaly pedig 423 millió forint értékű terméket állítottak elő, s az elmúlt évi fonaltermelés —1293 tonna — tizenhárom százalékkal haladta meg az 1974. évit. A többlet teljes egészében a munka termelékenységének növeléséből eredt, mivel a létszám egy esztendő leforgása alatt 11 százalékkal csökkent. Gazdasági tájékoztatójában beszélt az igazgatónő arról is, hogy a tavalyi gazdálkodási tervet nem sikerült minden munkaterületen teljesíteni, s bizonyos lemaradások gyengítették az eredményeket, mégis — az árbevétel nagyságával például — sikerült minden eddigi teljesítményt meghaladni. Sújtotta a gyárat a munkaerő- hiány, az anyaghiány, s a bérmunkáiból érkező szállítmányok késése is. A minőségről a szövőfonalakkal kapcsolatban jelentősebb reklamáció nem volt, a másfajta fonalakat illetően elsősorban keveredésből, színeltérésből adódtak kifogások, ám az esztendő végére figyelmesebb munkával ezt sikerült megszüntetni. Kívánság a csomagolóból A gyár vezetője kiemelte, hogy a dolgozók mintegy ezer társadalmi munkaórát fordítottak a gyár csinosítására, s összesen 286-an tartottak kommunista szombatot, s aznapi keresetüket a balatonlellei járási-városi úttörőtábor felszerelésének gyarapítására ajánlották fel. A jelenről, az űj tervidőszakról szólva dr. Takács Éva kiemelte: ahhoz, hogy az V. ötéves terv során a gyár tovább folytathassa a műszaki fejlesztést, a termelékenyebb gépek beállítását, a dolgozók keresetének legalább hat százalékos növelését, a tervezett nyereségszint elérését, az üzem egész kollektívájának az eddigieknél is szervezettebben, lelkiismeretesebben, hatékonyabban kell munkálkodniuk. Az idei esztendőre a gyár mintegy 70 millió forintos nyereséget tervezett, s ehhez a kollektíváknak 1420 tonna fonalat. illetve 1561 úgynevezett matringfesteit fonalat kell készítenie. A termelékenység további hatszázalékos emelésire is szükség van. A tájékoztatót követően ösz- szesen tizenketten kértek szót. Szilvási Jánosné, a gyári óvoda vezetője újabb kommunista szombat rendezésére tett 'indítványt, hogy segítségével tovább javíthassák az óvoda felszerelését. (Itt jegyzendő meg, hogy Csaja István, a festöde Szabadság brigádjának vezetője a munkásgyűlés másnapján bejelentette, hogy a kollektíva teljes létszámmal részt kíván venni a kommunista szombat munkájában.) Kubicsa Ferenc- né, a fésűsüzem dolgozója a kollektíva nevében kijelentette, hogy a termelési feladatok teljesítését vállalják, s kérték a régi, korszerűtlen gépi berendezések mihamarabbi kicse- lését. A csomagolóüzemből többen is felszólaltak. Elmondták, hogy a megnövekedett termelés következtében több a csomagölniváló is, s hogy ezzel lépést tudjanak tartani, arra van szükség, hogy folyamatosan kapják az árut, ne úgy, egyszerre „zúdítva”, ahogyan esetenként előfordul. Kihasznált 480 perc Póta lAszlóné, az el őfonod a egyik brigádvezetője valamennyi ottani munkakcülekti- va nevében szólt. Hulladék- csökkentésit vállaltak, továbbá azt, hogy a 480 percet valamennyien kidolgozzák, kihasználják. A hulladékokról, a szakszerűbb kezelésről egyébként többen is szót ejtettek. Terítékre került több termelési kérdés, boncolgatták a feladatokat, s több javaslat is elhangzott a munkakörülmények javítása, s nem utolsósorban a munkaszervezéssel, a folyamatos anyagellátással kapcsolatban. Fehér Béla Veresegyháziak Csornádon * A veresegyházi Váci Mihály művelődési központ népdalköre és rajkózenekara nemcsak a nagyközségben lép fel, hanem a községhatáron túl is kapnak meghívást. Legközelebb a szomszédos Csornád művelődési házában vendégszerepeinek. A két népi együttes február 15-én vasárnap este hat órakor lép színpadra. NYERESÉG A ZÖLDMEZŐBEN Tegnapi, február 12-i lapunkban tudósítás jelent meg Zárszámadás a Zöldmezőben címmel Ebben egy téves adat szerepelt, a mondat helyesen: „A termelőszövetkezeti tagoknak a 100 százalékos munkabéren felül tíz százalék nyereséget fizetnek.” Válasz a panaszosnak A gödöllői városi tanács termelésellátás-felügyeleti csoportja az alábbi levelet juttatta szerkesztőségünkhöz. „A Gödöllő és Vidéke Olvasóink fóruma rovata 1975 október 29-én közölte Kalandok egy új. de használt hő- kandallóval címmel Nyári Lajos gödöllői Olvasó panaszát. A panaszt az áruház vezetője megvizsgálta, á hőkandallót kicserélték, a mulasztás elkövetőjét — az áruház műszaki osztályának vezetőjét — beosztásából leváltották. A hasonló esetek elkerülésére az áruház vezetője intézkedéseket tett. • A városi tanács termelésellátás-felügyeleti csoportja a maga hatáskörében a jövőben is hasonló szigort követel a kereskedelem vezetőitől.” Bánkuti Béláné csoportvezető Sz omlati feyyzel Hőmérő Nem ette meg a kutya a telet — idézhetjük joggal az idén ezt a közmondást, de hiába köszöntött be a kemény tél, sokan nincsenek tisztában a hideg természetrajzával. Járásunk egyik iskolájában például úgy gondolják, hogy elég, ha az igazgatói irodában harmincfokos meleg van: ez a hőfok átsugározhat a tantermekbe is. De a fizika törvényei szigorúak, s míg az irodában fürdőnadrágban üldögélhet az igazgató, néhány tanteremben a gyerekek téli- kabátban dideregnek. A pedagógus a tanítási idő nagy részét a tanteremben tölti, s a 10 perces szünetekben kissé megmelegedhet az igazgatónál. De erre a tanulóknak nincsen módjuk. Ezt a pedagógus is tudja. Reklamált hát, hogy fűtsenek be rendesen a tanterembe, mert ott csak tizenkét fok van. Az igazgató a gyors intézkedés helyett tűnődni kezdett, s az igazgatóhelyettessel közösen arra a megállapodásra jutottak, hogy nem a kályha és nem a fűtő a hibás, hanem a hőmérő. Ez a szerkezet ugyanis rossz helyen van kifüggesztve. Pont az ablak mellé, ahol természetszerűen bejön a hideg, s a kinti mínusz és a benti plusz keveredése következtében tapasztalható ez a meglehetősen alacsony hőfok. Tehát a teendő: a hőmérőt a kályha mellé kell akasztani. Akkor a tanteremben is 30 fok lesz. A pedagógus nem értett egyet az iskola vezetésével, s egy másik megoldást választott. Becipelt a terembe három kanna német brikettet, s azt, uram bocsa’, <t kályhába pakolta. Sajnos, az igazgató csak a helyettesével konzultált a hőfokról, a fűtőnek élfelejtett szólni. Néhány napi tüzelés után a pedagógus megkérte a fűtőt, hogy csináljon meleget a tanteremben. A fűtő, bár nem rendelkezik egyetemi diplomával, természetesnek tartotta, hogy itt csak szénnel lehet segíteni, nem pedig a hőmérő áthelyezésével. Valószínű, hogy az utóbbi megoldás neki eszébe sem jutott. Ez is bizonyítja, hogy nemcsak a főnöknek, hanem a beosztottnak is lehetnek zseniális gondolatai. Például olyan ötletek, amelyek egyik gyárunk műhelyében is megszülettek. A dolgozó fizikai munkátok már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy központi fűtés kellene a műhelybe. Most klímaberendezés van, de ez igen furcsán működik. Nyáron a meleget fújja, télen pedig a hideget. Ezért a dolgozóknak a munkához majd- hogy nem Jobban fel kell öltözni, mint a munkahely megközelítéséhez. Időnként eljut a panasz az üzem vezetőihez, hogy rossz a klímaberendezés, ha ki is javíttatják, az nem sokáig működik rendeltetésének megfelelően. Mivel a vezetőknek nem kell fagyoskodni, a panaszokra csak néha kapja el őket a hidegrázás. A klíma mindenkori meghatározója a munkahelyi légkörnek, nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is. Ügy kell tehát intézkedni a vezetőknek, hogy ne csak annak legyen melege, aki közel van a tűzhöz. A megfelelő hőfokra minden tanteremben, műhelyben szükség van. Nem ette meg a kutya a telet, de a vezetői tekintélyen sem esne csorba, ha a főnök komolyan venné, hogy intézményében, üzemében mennyit mutat a hőmérő. És ott, ahol éppen van. örszigethy Erzsébet I